Kezdőlap Itthon Fontos Oldal 85

Fontos

Sok házasság, kevesebb gyerek

FüHü
-
0
Sok házasság, kevesebb gyerek

Október végéig kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban, a halálozások aránya is kisebb volt, de a népességfogyás nem állt meg. A termékenységi ráta is romlott, miközben rekordokat döntögetnek a házasságkötések. Ennek inkább üzleti oka van, mint gyerekvállalási szándék. A családok egy kis részére öntött százmilliárdok eredménye nem látszik.

Semmilyen lényegi trendforduló se látszik a népesség alakulásában: fogy a magyar – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az előzetes adatok szerint 2019 első tíz hónapjában a születések száma 1,6, a halálozásoké 0,3 százalékkal kevesebb volt, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 2,7 százalékkal, 897 fővel nőtt 2018. január–októberhez képest.

Októberben

Októberben 7780 gyerek jött világra. Ez 203-mal,

2,5 százalékkal kevesebb újszülött,

mint egy évvel korábban. 10 435 fő vesztette életét, 483 elhunyttal, 4,4 százalékkal kevesebb az előző év azonos havinál. A születések száma kisebb mértékben csökkent, mint a halálozásoké,

ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. októberi 2935-tel szemben 2655 fő volt, ami 9,5 százalék mérséklődés.

A tizedik hónapban a házasságkötések száma nagymértékben emelkedett,

5609 pár lépett frigyre, 65 százalékkal (!),

2201-gyel több a 2018. októberinél. Az októberi házasságkötések száma utoljára 1988-ban haladta meg a mostanit.

Tíz hónap alatt

Az első tíz havi statisztika 4 064 megszületett gyereket jegyzett fel, ami 1242-vel,

1,6 százalékkal elmaradt a tavaly január–októberi születésszámtól.

Január–márciusban, júniusban és októberben kevesebb, április–májusban és július–szeptemberben több volt az újszülöttek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legjelentősebb, 2,7 százalék emelkedés áprilisban, a legnagyobb mértékű, 5,8 százalék visszaesés júniusban történt.

Tíz hónap alatt 108 123-an haltak meg, 345-tel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Januárban, februárban és júniusban növekedett a halálozások száma, az év többi hónapjában viszont kevesebben hunytak el az előző év azonos havinál. A legnagyobb mértékű, 20 százalék emelkedés az év első hónapjában történt, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott. A legjelentősebb, 14 százalék csökkenést márciusban regisztrálták.

Az élveszületések száma nagyobb mértékben mérséklődött, mint a halálozásoké,

ennek következtében a természetes fogyás a tavalyi első tíz havi 33 162-vel szemben 34 059 fő volt, ami 2,7 százalék növekedés.

Rohannak házasodni

Egészen elképesztő számsort közöl a KSH a házasságokról: 57 774 pár kötött házasságot október végéig. Ez

jelentősen, 24 százalékkal, 11 023-mal több esküvő

az előző év azonos időszakinál. Január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebb frigyet anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Ezt követően február–márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,5, júniusban pedig számottevően, 16 százalékkal több házasságot anyakönyveztek az egy évvel korábbinál. Ez az emelkedő trend tovább folytatódott és július–szeptemberben kiugró mértékben, átlagosan 33, októberben pedig 65 százalékkal többen léptek frigyre, mint 2018 azonos hónapjaiban. A 2019. január–októberi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb érték 1990 óta.

A népesség alakulása szempontjából egyik leglényegesebb mutató,

a teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke omlott.

Az egy hölgyre jutó gyerek rátája 1,48 volt az előző év első tíz hónapjára számított 1,49-gyel szemben.

Vagyis a fiatalok mintha hirtelen részben áttervezték volna az addigi szokásokat, és rohannak az anyakönv-vezetőhöz, aztán viszont még kevesebb gyerek születik a házasságokból. A megfejtés alighanem egyszerű. Az évek óta az elsősorban a felső középosztályra öntött százmilliárdos családtámogatások ellenére egyre kevesebb gyerek születik, tehát semmilyen trendforduló se látszik.

A házasságkötések hihetetlen megugrása pedig pontosan egybeesik a nyáron hatályba lépett babaváró kölcsönnel. Ebben kikötés a házassági kapcsolat, de a kedvezmények akkorák, hogy még gyerek nélkül is megéri felvenni a maximum tízmillió forint kölcsönt. Pláne, ha ebből egyenesen a kiugró hozamot ígérő Magyar Állampapír Pluszt jegyeznek, egyenesen bombaüzlet. Csak több gyerek nem lesz belőle.

A népességfogyás másik mutatója is egybevág a fő számokkal. Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,3 halálozás jutott. Az előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál, az utóbbi nem változott, e tényezők eredményeként a természetes fogyás 0,1 ezrelékponttal, 4,2 ezrelékre emelkedett. 2019 első tíz hónapjában ezer élveszületésre 3,7 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékponttal több az előző év azonos időszakinál. A házasságkötési arányszám 7,1 ezrelékes értéke 1,4 ezrelékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Karácsony: Ádert megvezették – vagy nem…

FüHü
-
0
Karácsony: Ádert megvezették – vagy nem…

Megvizsgálják, hogyan tudnak a kerületekkel közösen segíteni az önhibájukon tb nélkül lehetetlen helyzetbe kerülőkön – közölte Karácsony Gergely. Szerinte Áder Jánost csúnyán megvezették, vagy nem…

Kollégáimat arra kértem, vizsgáljuk meg: miként tud a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve segítséget nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül, szociális helyzetük miatt kerülnének a törvénymódosítás miatt lehetetlen helyzetbe – írta a Facebookon a főpolgármester. Arról fejtette ki véleményét, hogy szerdán Áder János ellenvetésre nem találva okot aláírta a társadalombiztosítási ellátásokat – sokak esetében – igen súlyosan korlátozó törvényt.

„Attól tartok, a köztársasági elnököt csúnyán megvezették az egészségbiztosításra való jogosultság szabályainak módosításával kapcsolatban. Persze lehet más magyarázat is a tegnap kiadott, köztársasági elnöktől szokatlan hangvételű közleményre…”

– fogalmaz Karácsony Gergely.

A főpolgármester idézi Ádert, aki szerint „a törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.” Egy dolgot nem tesz hozzá, mert valószínűleg nem tájékoztatták róla: hogy

a nem biztosítottaknak a sürgősségi ellátás és a mentés költségeit utólag meg kell fizetniük

– hangsúlyozza Karácsony.

Emiatt pedig huszonötezer forint – három havi – járuléktartozás miatt egy komolyabb baleset esetén akár több tízmillió forintot fog ráterhelni az állam az érintett családokra. Mindezt úgy, hogy nem vizsgálja azt, szándékosan vagy csak feledékenységből, netán a szociális helyzete miatt nem tudta befizetni az illető a havi járulékot. Még csak

fel se hívja előzetesen az állam az érintettet arra, hogy tartozása van, azt rendezni kellene

– sorolja a törvénymódosítással szembeni komoly ellenvetéseket.

Karácsony hangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítás a közösség szolidaritásán alapszik. Ebben éppúgy benne van a nehéz helyzetűek segítése, mint az is, hogy a teherviselésből erejéhez mérten mindenkinek ki kell vennie a részét. Az államnak fel kell lépnie a tudatos adócsalók ellen, de ezt

nem teheti meg úgy, hogy közben családok egész jövőjét veszélyezteti.

Ezért döntött úgy a főpolgármester, hogy a kerületek közreműködésével megpróbálnak tenni valamit. Kollégáit arra kérte, vizsgálják meg: hogyan tud a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve segítséget nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül, szociális helyzetük miatt kerülnének a törvénymódosítás miatt lehetetlen helyzetbe.

Újszínház: nem volt zaklatás

FüHü
-
0
Újszínház: nem volt zaklatás

Az Újszínház vizsgálata nem talált arra utaló jelet, hogy megtörtént volna a feltételezett zaklatás a társulatban. Az eljárást lezárták és tájékoztatták a fenntartó fővárost.

Az Újszínházhoz december 6-án megkeresés érkezett Budapest Főváros Önkormányzata mint fenntartó, részéről, hogy tájékoztatást kér, mivel bejelentést kapott egy vagy több, 2016-ban elkövetett szexuális zaklatás ügyében, melyet egy akkor még névtelen bejelentő tett – ismerteti az előzményeket Facebook-oldalán a színház. Mint ismert, ezután kiderült, hogy a bejelentő Mihályi Győzőre, a társulat egyik vezető művészére utalt.

A színház vezetése december 9-én rendkívüli társulati ülés keretében tájékoztatta a társulatot, hogy etikai vizsgálat indul és ahogy eddig, ezután is van lehetőség bejelentést tenni, ha bárkit bármilyen zaklatás ér.

Az etikai vizsgálat a bejelentés és a színházi nyilvántartások összevetésével, a rendelkezésre álló iratok és írásbeli nyilatkozatok áttanulmányozása nyomán, továbbá meghallgatások alapján megállapította, hogy a bejelentésben több időbeli és tárgybéli pontatlanság van. A bejelentő maga se állítja, hogy az érintett színész szexuális zaklatást követett el,

nem is sértettként tette a bejelentést, hanem általa hallott információk alapján.

A vizsgálat során szexuális zaklatásra vonatkozó bizonyíték nem került elő,

ilyen cselekményt nem tárt fel a vizsgálat,

és hivatalos bejelentést sem akkor, sem azóta nem tett senki. Az Etikai Bizottság szerdán lezárta a vizsgálatot, és a színház a fenntartót ma írásban tájékoztatta.

A színház a továbbiakban nem kíván foglalkozni a sajtóban megjelenő híresztelésekkel, kizárólag a művészi munkára szeretne koncentrálni és kérjük a sajtó képviselőit, hogy ezt tartsák tiszteletben. Az Újszínház, valamint a társulat ezen üggyel kapcsolatban további nyilatkozatot nem kíván tenni.

A kórházi adósság egy részét kifizetik

FüHü
-
0
A kórházi adósság egy részét kifizetik

A 71 milliárdos kórházi adósságból 48 milliárdot fizet ki a kormány – mondta Gulyás Gergely. A Biodómra viszont nem adja oda a hiányzó 20 milliárdot. Orbán Viktor beteg.

A szerdai kormányülésen betegsége miatt nem vett részt Orbán Viktor, Semjén Zsolt helyettesítette – mondta a Kormányinfón a kancelláriaminiszter.

Gulyás Gergely beszámolt arról a döntésről, hogy a szakminisztérium javaslatára 79,4 milliárd forintot utal ki a kórházaknak, amelyek kifizetetlen szállítói tartozása meghaladja a 71 milliárdot. Ebből azonban csak 42,8 milliárd forintból fizetnek lejárt adósságot, a többiről

a tárca fog tárgyalni a szállítókkal.

A Pénzügyminisztérium pénzügyi felügyelőt rendelt ki 13 intézményhez. A részbeni adósságrendezést követhetik cserék a kórházigazgatók körében – mondta Gulyás. (A pénz kisebb részét, 36,6 milliárdot fejlesztésekre adják.)

A minapi szörnyű győri gyermekgyilkosság ügyében a miniszter arról számolt be, hogy az elkövető apa korábban 5 évet (a legenyhébben kiszabhatót) kapott a feleségével szembeni emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt. A feleség csodával határos módon túlélte a kalapácsos támadást. A feltételes szabadlábra bocsátásról a bv-intézet javaslatának figyelembe vételével döntött a bíróság. Ezt az elkövető kérelmezte, de az ügyészség és a bv-intézet is ellenezte. Szeptember 29-én szabadult, ekkor még folyt a válóper a feleségétől.

A bíróság kivételt tett a láthatással kapcsolatban, a pszichológus szakvélemény nem tárt fel ezt akadályozó körülményt. Ezután történt a gyilkosság. Az igazságügy-miniszter már elrendelte a vizsgálatot. Gulyás szerint ha

nem helyezik szabadlábra feltételesen az elkövetőt, és a bíró a középmértéket alkalmazza, a gyerekek ma is élnének.

Az igazságügy-miniszter törvénymódosítást fog javasolni, ami alapján emberölésnél ne legyen feltételes szabadlábra bocsátás, ne lehessen ilyen enyhe a bírói ítélkezési gyakorlat. Megerősítette azt a korábbi információt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás előtt nem készült új pszichológiai szakvélemény, a válóper során viszont igen. Az Igazságügyi Szakértői Kamara gondolkodjon el, hogy létének van-e értelme – mondta Gulyás Gergely.

Az ugyancsak a napokban történt jogerős Szeviép-ítélet kapcsán – amelyben felmentették a vádlottakat, de utóbb összeférhetetlenség gyanúja vetődött fel a tanácsvezető bíróval szemben – a kormány az Országos Bírósági Hivatalhoz fordul, mert

nyugtalanító, hogy a bírák függetlensége megkérdőjeleződik.

A bíró kijelölésével kapcsolatban is egyértelmű kifogások merülnek fel, ami akár perújítási ok is lehet – mondta Gulyás.

Lezárt ügyeket a kormánynak nincs joga újranyitni, ebben az ügyben legfeljebb az vizsgálható, hogy van-e olyan körülmény, ami miatt szó lehet perújrafelvételről – tette hozzá. Továbbá megismételte, hogy szerinte súlyos összeférhetetlenség van, tehát lehet dolga a kormánynak a bírák jogállásáról szóló törvény esetleges módosításával. Ugyanez a győri ügyben nem áll fenn a kancelláriaminiszter szerint.

Nem ad további pénzt a kormány a Biodóm befejezéséhez

– derült ki a miniszter szavaiból. Úgy látják, hogy ez fővárosi beruházás, nem kormányzati. A kormány megadta az idő közben felmerült több pénzt a 80 százalékkal megdrágult kiadásokra, több teendőjük nincs. Csak annyi, hogy „várják a meghívót az átadásra”. A Fővárosi Önkormányzat szerint viszont teljes egészében kormányzati pénzből épül az állatkerti Biodóm, nekik nincs pénzük a még hiányzó 20 milliárdra.

Áder nagy napja: mindent aláírt

FüHü
-
0
Áder nagy napja: mindent aláírt

Nincsenek aggályai Áder Jánosnak. Se a tb-ellátás, se a kulturális élet szigorításával. Aláírta a törvényeket. A tb-változásban a lényegről nem beszél.

A társadalombiztosítási ellátásra vonatkozó szigorító törvény aláírásának indoklása már megjelent Áder közleménye, a kulturális élet, elsősorban a színházak életébe jelentős kormányzati beavatkozást lehetővé tevő törvényről még nem, de a parlament honlapján már mindkettő státusa: kihirdetésre vár, illetve kihirdetés előtt.

Áder szerint nincs probléma a tb-ellátások szigorításával. Mint írja, az elmúlt napokban élénk vita alakult ki az új rendelkezések társadalmi hatásáról. Néhányan azt vizionálták, hogy 700 ezer ember „eshet ki” az egészségügyi ellátó rendszerből. Fel is teszi a kérdést magának is.

Mi az igazság?

Az új szabályozás alapján – úgy, mint eddig – teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult minden kiskorú, minden tanuló, minden nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló. A hatályos törvények ma is biztosítják a szociálisan rászorultak, hajléktalanok egészségügyi ellátását. Ezen a most elfogadott törvény nem változtatott – szögezi le Áder. Hozzáteszi a azt is, hogy a törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.

Majd felteszi a második kérdést.

Miért indokolt a törvénymódosítás?

Az elmúlt időben jelentősen nőtt azok száma, akik – közülük nem kevesen szándékosan – nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot.

(Azt nem írta le, mennyi ez, s milyen forrás igazolja a „jelentős” növekedést.)

De az egészségügyi szolgáltatást ők is igénybe vették. Ez igazságtalan és méltatlan a járulékot becsületesen fizető honfitársainkkal szemben.

Ezért az új törvény úgy rendelkezik, hogy azok a személyek – és csak azok –, akik a jövőben szándékosan nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, az egészségügyi szolgáltatást csak akkor vehetik igénybe, ha tartozásukat rendezték – sorolja a szigorú változást. Ugyanakkor a sürgősségi ellátásra a tartozásukat még ki nem fizető polgárok is jogosultak.

Néhányan azt mondták a törvényről, hogy szégyenteljes. „A törvény alapos áttanulmányozása után kijelenthetem, hogy nem a törvény szégyenteljes”, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.

A lényeg maradt ki

Ha elolvassuk Áder indoklását, feltehető a kérdés, mi szükség volt egyáltalán a módosításra. Mert, valóban, eddig és ezután is a három hónap volt a választóvonal. Csakhogy – és efelett Áder kecsesen átsiklik – jelenleg pirossal jelez a rendszer annál, akinél probléma lehet, de van érvényes taj-száma. Ez

előállhat egyszerű adminisztrációs hibából, például a munkáltató más számlára utalta a járulékot, de az is előfordulhat, hogy nem fizetett, ám erről az alkalmazott természetesen nem tud. Ilyenkor az ellátást megkapja, de felszólítják a helyzet rendezésére.

Ez esetben mód van az elmaradt járulékok utólagos befizetésére, a munkáltatóval szemben az adóhivatal járhat el.

Jövő júliustól (pontosabban a három hónap elteltével októbertől) azonban rögtön barna színre vált az értesítés, érvénytelen taj-számot mutat. Mint például az elhunytaknál. Ebben az esetben

nem lesz türelmi idő, csak a teljes ár azonnali megfizetésével kaphat ellátást,

ami mondjuk egy végtagtörés miatti műtét esetén már tetemes összeg. Erre (is) hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara, amikor a törvény aláírásának elutasítására szólította fel és Karácsony Gergely is Ádert. Hiába.

A vélhetően szintén jóváhagyott törvénymódosítás sok egyéb mellett a színházak életébe engedi bele mélyebben a kormányt. Jogszabályilag is elválasztják az önkormányzati, az állami és a vegyes fenntartású színházakat. Utóbbiak esetében – ha az önkormányzat rászorul költségvetési pénzre – az önkormányzatnak kérelmet kell benyújtania, amit a kormány megvizsgál. Ha belemegy, akkor megállapodást kell aláírni a területet felügyelő miniszterrel a színház közös fenntartásának szabályairól és a finanszírozás összegéről, arányáról.

Vagyis valóban kikerült a végleges szövegből az egyoldalú vétó lehetősége, de mivel nem egyenrangú felek fognak tárgyalni, a például nem kormánypárti vezetésű önkormányzat aligha tudja maradéktalanul érvényesíteni érdekeit.

Kocsis Táj. Hiv.

Bak Mihály
-
0
Kocsis Táj. Hiv.

Részletesen instruálta a Józsefváros újság cikkeit Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, a választási iroda fideszes vezetője pedig arra adott tanácsot, hogyan ne lehessen „fogást találni” egy íráson – mondta el Pikó András polgármester. Megfigyeltették az őt jelölő civil szervezetet. Pikóék feljelentéseket és polgári pert indítanak.

A Józsefváros kerületi lapot kiadó nonprofit cégnél teljes informatikai vizsgálatot tartottak, mert szinte teljes törléssel szembesültek az átvétel után. Ahogyan arról tegnap beszámoltunk, ennek során kerültek elő a „takarítás” ellenére, amelyek azt bizonyítják, hogy teljes kézivezérlés mellett készült a korábbi érában az újság.

A részletekről sajtótájékoztatón beszámoló Pikó azt mondta, hogy

„gyakorlatilag kibelezték a szerkesztőségi rendszert”.

Emiatt nem is tudott megjelenni a lap, egészen december elejéig, mert a szerkesztőség is „eltűnt”.

Amit már megírtunk, az arról szólt, hogy a volt főszerkesztő, Nyerges Zoltán megjelenés előtt elküldte a tartalmakat Kocsis Máté frakcióvezetőnek, Sára Botond polgármesternek, Rimán Edina jegyzőnek, aki az önkormányzati választások idején a helyi választási iroda (hvi) vezetője volt, feladata őrködni a kampány és a választás törvényessége felett.

Kocsis tegnap azzal reagált, hogy csak a vele készült cikket nézte meg. Pikó András most bemutatta azokat a leveleket – amelyeket megtaláltak a szerveren -, amik szerint részletekbe menően véleményezett írást. Például egy választás előtti elemzésben „javasolt” cserét egy grafikonon (úgy lett).

Egy másik alkalommal – miután már jelent meg interjú Kocsissal és Sárával – azt találták ki, hogy készüljön páros anyag velük, „laza” stílusban. Rimán Edina, aki javaslatokat és véleményeket fogalmazott meg a tartalomra, a páros interjúhoz azt a megjegyzést fűzte egy e-mailben:

„Nekem tetszik, főleg mert ezen n találhat fogást a  HVB”.

(Azaz a Helyi Választási Bizottság, amely az első fokú jogorvoslati szerv a választási iroda döntésével szemben.)

Tehát a helyi választási iroda vezetője, akinek feladata a választás lebonyolítása és tisztaságának garantálása,

részt vett a kampányban és tippeket adott azzal kapcsolatban, hogy mibe nem köthet bele a HVB

– mondta Pikó András. Ráadásul úgy, hogy erről a folytatólagos törvénysértésről a levelezésben benne lévő Kocsis Máté és Sára Botond (mindkettő jogász) is tudott – tette hozzá a polgármester.

Pikó emlékeztetett arra, hogy miközben Rimán törvénysértően a megbízását megsértve részt vett a fideszes politikusok egyeztetésén, a törvény őreként eljárva rendőrségi feljelentést tett az ellenzéki polgármesterjelölt és csapata ellen egy már akkor is nyilvánvalóan hamis rágalom miatt.

Ezek az újonnan előkerült levelek is azt bizonyítják, hogy teljes pártirányítás zajlott az önkormányzati újság felett – mondta Pikó.

Ezért állásfoglalást fog kérni a fővárosi főjegyzőtől Rimán Edina magatartásának törvényességéről. Emellett a képviselő-testületben kezdeményezi Rimán visszahívását a lapot is kiadó önkormányzati cég felügyelő bizottsági elnökségéből, mert méltatlanná vált erre. Továbbá rendőrségi feljelentést tesz a szerkesztőségeb végzett pusztítás miatt. Végezetül polgári jogi (kártérítési) pert indít polgármesterként a volt főszerkesztő ellen, mert az ő ténykedése idején büntették meg félmillió forintra az önkormányzatot a lapban megjelentek miatt. Ezt a mostani vezetésnek kellene kifizetnie. Eljárást indít amiatt is, hogy az önkormányzat 50 millió forintot költött egy olyan lényegében hivatalos Facebook-oldalra, amely egy magánszemélyé volt, aki aztán hozzáférhetetlenné tette ezt számukra.

Az önkormányzati cégnél pedig átfogó jogi és pénzügyi vizsgálatot rendelt el a törvénysértések és ezek költségeinek feltárására.

Röviden beszélt arról is, hogy találtak olyan leveleket is, amelyek azt bizonyítják, hogy az önkormányzat szervezeteinél megfigyelték az őt polgármesternek jelölő C8 civil szervezet kampányeseményeit, mozgásaikat. Ezek elemzése még tart, egyelőre csak annyit mondott, hogy az ott dolgozók egy része nyilván utasítást hajtott végre.

Kocsis Mátét minősítsék a választók – mondta Pikó. A Fidesz felelőssége, hogy frakcióvezetőnek megtart-e olyan embert, aki „letűnt korok gyakorlatának megfelelően kézivezérléssel irányította a kerületi sajtót”.
A polgármester szerint ha ő maradhat a Fidesz frakcióvezetője, az a Fideszről állít ki bizonyítványt.

Mesterházy Attila lett a NATO-parlament elnöke

FüHü
-
0
Mesterházy Attila lett a NATO-parlament elnöke

A NATO Parlamenti Közgyűlés vezetése egyhangúlag Mesterházy Attila alelnököt kérte fel a NATO-parlament elnöki teendőinek ellátására. Ez az első alkalom, hogy magyar politikus vezethet egy nemzetközi szervezetet.

A NATO Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztsége azután üresedett meg, hogy Madaleine Moon képviselőasszony a december 12-i brit parlamenti választásokon nem szerzett újra mandátumot, így a továbbiakban nem láthatja el a NATO Parlamentjének elnöki feladatait.

Mesterházy Attila 2006 óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának. Két évig első magyar rapportőrként tevékenykedett, számos jelentés fűződik a nevéhez. A volt pártelnök 2018 óta vezeti a Parlament szocialista frakcióját, valamint a Transzatlanti Védelmi és Biztonsági Együttműködés Albizottságot. 2019-ben pedig első magyar politikusként a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnökének választották.

Mesterházy Attila a következő egy évben vezetheti a NATO Parlamenti Közgyűlést, ahol több mint 50 ország parlamentjének majd 300 képviselője van jelen.

A volt pártelnök nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és bízik abban, hogy ezzel az új pozícióval képes lesz megmutatni Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti értékek és együttműködés iránt.

Nem lesz ebből baj?

Bak Mihály
-
0
Nem lesz ebből baj?

Politikusok, művészek, irodalmárok: ők a Schmidt Mária válogatta rendszerváltók, akik emlékbélyegre érdemesek. Orbán nincs köztük. Ahogy sok más fontos személyiség se.

Alkalmi bélyeg kisív kibocsátásával csatlakozik a 1989-90-es rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából meghirdetett 30 éve szabadon című emlékév programsorozatához a Magyar Posta. A nyolc bélyegből álló alkalmi kisívvel a rendszerváltásban jelentős szerepet vállaló közéleti szereplőkről emlékeznek meg.

Schmidt Mária történész, a 30 éve szabadon Emlékév kormánybiztosa a hétfői bélyegkibocsátás alkalmával úgy fogalmazott: a most útjára induló bélyeg kisív nyolc olyan magyar hazafinak állít emléket, akik nemcsak hangot adtak nemzetük szabadságvágyának, de friss lelket is leheltek mindannyiunkba.

Bátrak voltak és kérlelhetetlenek Schmidt szerint.

Az Elekes Attila André tervei alapján készült bélyeg kisíven Csengey Dénes író (1990-től haláláig MDF-képviselő), Csoóri Sándor költő, Csurka István író (1990-től MDF-képviselő), Karátson Gábor festő, író, Krassó György közgazdász, újságíró, Sütő András író, Szabad György történész (1990-től MDF-képviselő, az Országgyűlés elnöke) és Beke Kata történelemtanár (1990-től MDF-képviselő, fél évig a kulturális tárca parlamenti államtitkára) látható.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: ahogy a bélyeg egyszerű használati tárgyból emléktárggyá válik, a nemzeti emlékezet része lesz, ezáltal azok is, akik a bélyegeken szerepelnek kitörölhetetlenül a nemzeti emlékezet részévé válnak.

A meglehetősen egyoldalúnak látszó válogatásból sokan hiányoznak, rengeteg olyan ember, aki szintén 1990-ben vagy közvetlenül előtte vált hivatásos politikussá. Mindkét nagy rendszerváltó pártban. Hogy csak mást ne említsünk, a nemrég elhunyt Rajk László, vagy a 22 éve elment Solt Ottília, a 2008-ban elhunyt Halda Aliz (az 56-os hős Gimes Miklós „majdnem” özvegye – menyasszony volt 1958-ban). Ők mind – és még hányan? – legalább annyira „bátrak és kérlelhetetlenek” voltak.

Nincs ott Antall József se.

De hiányzik Orbán Viktor is, aki szerint

ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk

és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk, és a hőseink vérüket is adták érte – mondta a minap a romániai forradalom 30. évfordulóján Temesvárott.

Nem lesz baj ebből a szelekcióból?

Jávor Brüsszelben?

FüHü
-
0
Jávor Brüsszelben?

Jávor Benedek vezeti januártól a főváros brüsszeli képviseletét – jelentette be a V4-es Szabad Városok Szövetségének aláírásán Karácsony Gergely az azonnali.hu szerint. Az erről megjelent hivatalos közlésekben ennek nyoma sincs.

Január 1-jétől Jávor Benedek fogja vezeti a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletét a klímaváltozás és az innováció képviselete érdekében, az ő munkáját a magyarországi nagyvárosoknak is felajánlanák – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester a V4-es országok fővárosainak polgármestereivel közösen tartott konferencián az azonnali.hu közlése szerint.

A fellelhető forrásokban azonban nyoma sincs ennek. Karácsony Gergely beszédében, amely a fővárosi portálon megnézhető, mindössze az a rész hangzik el, hogy „Budapest ezért döntött brüsszeli képviseletének fejlesztéséről, és felajánlja, hogy a képviselet a szövetség többi városának érdekeit is képviselni fogja”. A főváros brüsszeli képviselete is csak a V4-es fővárosok vezetőinek összefogásáról, a Szabad Városok Szövetsége létrehozásáról tudósít. Ahogyan oldalán Jávor Benedek is mindössze ezt az eseményt osztotta meg.

A budapesti eseményen Budapest, Varsó, Prága és Pozsony városvezetői írtak alá megállapodást. Karácsony Gergely közleménye szerint az európai Szabad Városok Szövetségét azért kötötték meg, hogy választóik sok százezres tömegét képviselve hitet tegyenek a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a jogállam, a világnézeti tolerancia és a kulturális sokszínűség mellett, és

összefogjanak a régiónkat gúzsba kötő, bezárkózó nacionalista populizmus és a nyers önkény ellen.

De amellett, hogy kiállnak értékeinkért és megmutatják, hogy Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország nem egyenlő kormányaik politikájával, egyéb céljuk is van. Tapasztalatcserével és együttműködéssel próbálják kezelni legsúlyosabb közös kihívásainkat, a klímakrízist vagy a lakhatási válságot, és közösen lobbiznak azért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható pénzt a városok számára.

„És hogy hol kötöttük meg szövetségünket? Hol máshol, mint a Közép-európai Egyetemen”, a korszerű tudás, a nyitottság, a kritikus gondolkodás és a nemzetköziség immár szimbólummá vált helyszínén. Budapestnek, Pozsonynak, Prágának, Varsónak egy a hangja, és ez a hang valódi demokráciáért, átláthatóságért, haladásért és fenntartható várostervezésért kiált – írta Karácsony.

„Magyar tudat”: összetett és ellentmondásos

FüHü
-
0
„Magyar tudat”: összetett és ellentmondásos

Erős nemzettudat jellemzi a társadalmat, amelyet a Fidesz következetesen használ ki az etnocentrista politikához. Mindemellett az országhoz kötődés nagyot csökkent, az európai identitás viszont óriásit nőtt 2010 óta, ahogyan a törzsi mentalitás és háborús logika.

A magyar társadalmat erős nemzettudat jellemzi, amely a nyelvhez és a nemzeti jelképekhez való viszonyát tekintve egységesnek mondható, a nagy történelmi traumák mentén ugyanakkor mély törésvonalak alakultak ki – olvasható a Political Capital (PC) több éves kutatásokat és elemzéseket összegző tanulmányában.

A múlt, ahogyan látjuk

A részletes adatokból – noha ezek egy része 2013-as – azt olvashatja ki az érdeklődő, hogy az erős – és a történelmi tényeket olykor meglehetősen „lazán” kezelő – propaganda ellenére

meglepően reálisan látja a társadalom a közeli és távolabbi múltat.

A hat évvel ezelőtt végzett felmérés eredménye a két legsikeresebbnek vélt történelmi időszak egyértelműen a honfoglalás és Hunyadi Mátyás uralkodása. Az utóbbi korokból nem említett örömteli eseményeket a többség. Az Orbán-éra politikájában egyre erőteljesebb szerepet kapó Horthy-korszakot ítélték a legkevésbé sikeresnek. (Mint említettük, ezek 2013-as eredmények, nem tudni, azóta ez változott-e.) A Kádár-éra a listán csak két hellyel végzett előbbre, közvetlenül az 1989-es rendszerváltás mögött. vagyis lehet, hogy a korszak iránti nosztalgia feltételezése némi felülvizsgálatra szorul.

Meglepőnek is nevezhető, hogy

az 1989-2010 közötti időszakot gondolják a legkevésbé kudarcosnak a magyarok.

A rendszerváltás megítélése tehát meglehetősen kettős: sem a sikertörténetek, sem a kudarcok között nincs kiemelt helye.

A nemzeti tragédiák közül egyértelműen a trianoni békeszerződést tartják a legnagyobb traumának: a megkérdezettek kétharmada említette a három legnagyobb nemzeti tragédia között. Az 1956-os forradalom leverése és az azt követő megtorlások említettsége 48 százalék, a zsidóüldözést, deportálásokat, a holokausztot 37 százalék említette.

Országhoz, városhoz kötödés

Érdekes folyamat figyelhető meg az uniós Eurobarometer felmérések idősoros adataiban. A magyarországi eredmények azt mutatják, hogy a magyarok nagy többsége nagyon kötődik az országhoz. A településhez való kötődés szintén erős, de mértéke elmarad a Magyarországgal való kapcsolat szintjétől. A 2004-2019 között lezajlott 15 felmérés mindegyike ezt mutatja.

Az időbeni trendek ugyanakkor azt jelzik, hogy a 2004-2006 között tapasztalt nagyon erős kötődés azóta mérséklődött. Az akkor tapasztalt 70-75 százalékos arány az elmúlt évtizedben tartósan 60 százalék körülire esett vissza. A lakóhely esetében is hasonló a trend, de mértéke lényegesen kisebb. Így mára alig van mérhető különbség abban, hogy a magyarok az országhoz vagy a településükhöz kötődnek-e nagyobb mértékben.

Magyar vagy/és európai?

A legérdekesebbnek a magyar és az európai identitás kapcsán 2010-2019 között bekövetkezett érdemi változás tekinthető. Azt az éves mérések (miként a pár hete publikált 2019-es) is felszínre hozzák, hogy a magyar társadalom bőven többsége ért egyet hazánk uniós tagságával, nagyobb hányadban, mint az EU-átlag. Az identitás mikéntjére vonatkozó válaszok azonban azt mutatják, hogy

szignifikánsan csökkent azok aránya, akik kizárólag magyarnak érzik magukat, európainak nem.

Kilenc éve még a megkérdezettek közel fele mondta ezt magáról, 2019 tavaszán már csak 23 százalékuk. Ezzel párhuzamosan

meredeken emelkedett azoknak aránya, akik elsősorban magyarnak, de európainak is gondolják magukat.

A 2010 májusában mért 47 százalékról idénre 65 százalékra bővült ez a társadalmi csoport. Azaz a magyar identitás mellett egyre hangsúlyosabbá vált az európai identitás. Éppen azokban az években, amelyekben egyre erősödő unióellenes kormányzati retorika záporozik a lakosságra.

Forrás: Political Capital

A tábor összetartása: „mi vagyunk a nemzet”

A különféle elemzések alapján a PC megerősíti azt az érzetet, hogy a hatalmon lévő Orbán-rezsim politikai stratégiája a konfliktuskeltésre épül: amellett, hogy elmélyíti a régóta meglévő társadalmi-politikai törésvonalakat, újakat is teremt (főként identitáspolitikai eszközökkel). Teszi mindezt úgy, hogy

a relatív többség a Fidesz oldalán álljon, és ezt abszolút többségként mutatja fel.

A rezsim legfőbb, egyre inkább etnonacionalista identitáspolitikai magyarázata szerint a kormányzó Fidesz (és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök) a mindenkori nemzeti érdeket képviseli, sőt, szinte azonos a nemzettel, ebből következően politikai ellenfelei a nemzettel állnak szemben. Ez a kormányoldal örök érvényűnek tekintett „többségének” alapja; a 2019-es önkormányzati választás viszonylagos kudarca után is ehhez az alaptételhez igyekszik visszatérni, hogy saját táborát összetartsa.

A baloldalon mindeddig nem sikerült a Fideszével versenyképes ellentörténetet alkotni. Ez csak hosszú távon alkalmazott, következetes, nem reaktív, hanem a kormánypárti elbeszélés kereteiből kilépő, pozitív nemzetkoncepcióval volna lehetséges; ez azonban egyelőre teljes egészében hiányzik – vonja le a következtetést a PC.

Erősödő törzsi gondolkodás és háborús logika

Választási szempontok is meghatározzák a Fidesz nemzetpolitikáját. A külhoni magyar állampolgárok választójogának megadásában ugyanis a nemzetpolitikai szempontok mellett bizonyosan döntő szerepe volt annak, hogy a Fideszben felmérték, ezzel a lépéssel növelni képesek szavazótáborukat. Mivel a társadalmi és politikai vita ebben is teljes mértékben elmaradt,

a külhoni magyar állampolgárok választójogával és szavazatuk súlyával kapcsolatban is hamar két szélsőségbe hajlottak az álláspontok.

Voltak, akik az új intézmény bevezetésével eleve lefutottnak tekintették a 2014-es választásokat a határon túlról érkező voksok miatt, mások pedig pusztán szimbolikusnak nevezték a kizárólag pártlistára való szavazás lehetőségét, mondván, a választás alapvetően az egyéni kerületekben dől el. A valóság valahol középen húzódik: a határon túli voksoknak csak kivételes esetben lehet döntő hatásuk, igaz, 2014 rögtön ilyen választást hozott. A külhoni szavazatok ekkor épp azt az egy pluszmandátumot hozták a Fidesznek, amely nélkül nem szerezte volna meg újra a kétharmados parlamenti többséget.

A baloldali pártok mindezek következtében politikájukban tovább távolodtak a határon túli magyaroktól, és főként a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő által vezetett Demokratikus Koalíció hívei tekintenek rájuk bűnbakként. Ennek eredményeként pedig

még könnyebbé válik a Fidesz számára a nemzetpolitika kisajátítása.

A nemzeti ügyekben kialakult éles jobb-bal konfliktus hatása is szerepet játszik abban, hogy a társadalomban erősödik egyfajta törzsies politikai gondolkodásmód (tribalizmus). Ez a tekintélyelvűség, az identitásféltés, az antipluralizmus és a fekete-fehér világnézet kombinációja.

A politikai szembenállás háborús felfogása is erős.

A szélsőségesen tribalisták aránya itthon 10 százalék. Jelzésértékű, hogy az ebbe körbe sorolhatók felülreprezentáltak a kormányzati oldalon: 59 százalékuk szavazna a Fideszre. Az ellenzéki pártok közül leginkább a DK szavazóira jellemző ez az attitűd.

Rendszerszintű etnonacionalizmus – nálunk is

Az Orbán-kormány a külpolitikában partnerei lépéseit is etnonacionalista látásmódon keresztül értékeli, ahogy azt például Ukrajna esetében is láthatjuk. Budapest válaszai vagy az ezeket kihasználó harmadik államok befolyásolhatják a határon túli magyarok megítélését a helyiek körében, és

ezzel célponttá teszik őket a helyi szélsőjobboldali csoportok szemében.

Az etnonacionalizmust Oroszország Európa-szerte felhasználja a szomszédok közötti törésvonalak mélyítésére, hogy saját geopolitikai céljait segítse elő. Ukrajnában Moszkva igyekezett konfliktusokat szítani lengyel és ukrán nacionalisták között, például azzal, hogy elrendelte a helyi lengyel kisebbségnek fontos temetők és emlékhelyek megrongálását. A Kreml lengyel szélsőségeseket használt fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának felgyújtására is, mire a magyar külügyminiszter az Ukrajnában terjedő „szélsőséges politikai nézetek” kritizálásával reagált. A PC szerint az etnonacionalizmus rendszerszintű veszély Európában.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan