Fontos

Orbán Viktor bejelentett

 Ha összefogunk, és mindannyian betartjuk a szabályokat, akkor nem lesz szükség további intézkedésekre.”

  • A szórakozóhelyeket bezárják.
  • Éjfél és reggel 5 között kijárási korlátozást léptetnek életbe, ami azt jelenti, hogy éjfélig mindenkinek haza kell érnie.
  • Rendezvényeken, sportrendezvényeken, mozikban, színházakban csak minden harmadik széken lehet ülni, és a maszk használata kivétel nélkül kötelező.
  • A hatóságok minden rendezvényt ellenőrizni fognak, ha kell, pénzbírságot szabnak ki, és azokat a helyeket, ahol nem tartják be a szabályokat, azonnal be fogják zárni.
  • A tömegközlekedésen a zsúfoltság mérséklése érdekében a csúcsforgalomban járatsűrítést rendelt el a kormány, és újra ingyenes lesz a parkolás.

Aljasság és felelőtlenség a köbön! – ezekkel a szavakkal kommentálta Orbán bejelentését Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti frakciójának vezetője

Orbán Viktor nem csak felelőtlen, de aljas is. Valódi intézkedést nem hoz, az emberek egészségét és megélhetését nem védi meg, de az ellenzéki városokba újra belerúg, és ismét elveszi a bevételeiket…
Orbán továbbra is tízezrek életét teszi kockára a hatalom- és focimániájával. A Párbeszéd követeli a felelős döntéseket. Populista vezér helyett legalább most az egyszer viselkedjen a miniszterelnök valódi államférfiként.

Nesze semmi, fogd meg jól! – reagált Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azonnal reagált Orbán bejelentésére

Amit ma Orbán bejelentett, az alapján úgy tűnik, mintha nem tudná, hogy mi van ebben az országban. Teljes képtelenség, hogy nincs egy szava az iskolákról, tanárokról, diákokról, orvosokról és ápolókról, és legfőképpen a tömeges és ingyenes tesztelésről.
Mint ahogy az elveszített munkahelyekről, vagy a tönkremenő vállalkozásokról sincs. Valójában a kormány nem tesz semmit, nem tesz új erőfeszítést, nem mozgósít új erőforrásokat…
Ez a kormány alibizik, és ezzel emberkísérletet folytat. Vigyázzunk magunkra, ha már a kormány nem vigyáz ránk!

Amit a miniszterelnök bejelentett, az egy lufi. Látszólag nagy, de belül üres. – Tóth Bertalan, az Mszp társelnöke így kommentálta a bejelentést

Ez édeskevés, miniszterelnök úr!
Most nem büntetni kell, hanem életeket kell menteni, és megélhetést biztosítani azoknak, akiknek nincs már tartalékuk!
A korlátozó intézkedések mellé segítséget kell nyújtania a kormánynak azok számára, akik a korlátozásokat megszenvedik.
A Fidesz nem biztosít elegendő forrást a védekezéshez, sem az egészségügynek, sem az önkormányzatoknak, sem a cégeknek, sem az embereknek! A kormány tehetetlenül nézi, hogy összeomlik körülötte a maga építette légvár!
A következmények beláthatatlanok!

Orbán mai bejelentése egyszerre volt semmitmondó és nagyot mondó – Jakab Péter, a Jobbik elnöke szokásos éles stílusában reagált

Az például kiderült, hogy már megint világelsők vagyunk valamiben. Lélegeztetőgépekben. Jó lenne abban világelsőnek lenni, hogy nálunk van rá a legkevésbé szükség. Ehhez képest a halottak száma már közelíti a kétezret. Mit is mondott nemrég a miniszterelnök
Idézem „Aki elkapja a betegséget, meg fogjuk gyógyítani.” Hát persze. Nagyotmondással nem lehet se gyógyítani, se válságot kezelni, mint ahogy semmitmondással sem…
A semmit kommunikálni ugyanis sok pénzbe kerül. A válságkezelés is drága, csak az legalább megtérül. Munkahelyekben, bérekben, megmentett életekben. Ehelyett ma is csak üres fecsegést kaptunk.

A miniszterelnök által kedden este bejelentett lépéseknél sokkal többet vártunk – jelentette ki Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke

Csalódást okozott, megkésett és erőtlen volt a beszéde. A rendkívüli jogrend meghosszabbítását támogatjuk, hiszen valóban gyors intézkedésekre van szükség. Azok azonban eddig sajnálatos módon elmaradtak, a kormány most sem hozott érdemi döntéseket és nem fogadta meg még a saját járványügyi szakértőinek a tanácsait sem.
Sokkal szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, hogy elkerüljük a még ennél is nagyobb krízist, de a kormány továbbra is késlekedik.

Ez nem válságkezelés, hanem alibikormányzás! – jelent meg a Momentum Facebook oldalán

Miközben Szlovákiában a teljes lakosságot letesztelték, Ausztriában pedig az állam átvállalja a bajba jutott vállalkozások bérköltségeit, mi ingyenes parkolással, rendkívüli jogrenddel és focimeccsel védekezünk a járvány és gazdasági hatásai ellen.
Most, hogy a kormány elől ismét elhárulnak a demokratikus akadályok, és ismét jön a rendkívüli jogrend, végre el is kezdődhetne a járványhelyzet kezelése: A veszélyeztetett munkakörben dolgozók, pl. tanárok, egészségügyi dolgozók tesztelése, a csőd szélére jutott vállalkozások megmentése, a munka nélkül maradt családok megsegítése.

Elviselhetetlenül sokan szoronganak ma Magyarországon! – Dobrev Klára így reagált a miniszterelnök tegnapi bejelentésére

Vannak, akik a szüleikért vagy a nagyszüleikért aggódnak. Mások gyerekeikért, krónikus beteg családtagokért. Tanárok, bolti eladók, szociális dolgozók, munkások és ügyintézők nagy számban szorongva mennek mindennap dolgozni, mert nem tudhatják, mikor éri el őket is a vírus…
És ott van a miniszterelnök, aki mindebből semmit sem ért. A kormány látványkormányzásba menekül, valójában magára hagyja az embereket, elárulja Magyarországot. Alkalmatlanságból vagy cinizmusból árulja el hazáját, nem az én feladatom eldönteni. Azt azonban tudom, hogy Magyarországnak most tisztességes, felelős, a néppel együttérző kormányzásra lenne szüksége!

Lady Di emlékpadja Örményesen

0

Fontos információ került a FüHü birtokába. Nem árulhatjuk el, hogy miként került hozzánk a fotó, de a lényeg azért publikus: az angol nagykövet és felesége Diana emlékpadot avatott Örményesen.

Nincs nekünk bajunk a tragikus körülmények között elhunyt – és életében is sok szomorúságot elszenvedő – hercegnővel. Épp ellenkezőleg: kifejezetten szimpatikus volt nekünk Diana. És még ma is az – halála után sok évvel is kedveljük őt.

Csak azt nem tudjuk, hogy Örményesnek milyen kötődése van Duianához. Merthogy valamilyen oka bizonyára van annak, hogy paddal tisztelegnek az emléke előtt.

Megnéztük a település honlapját, de nincs említés arról, hogy Diana Örményesen járt volna.  Arról sem, hogy valamit adományozott a településnek.

Pedig, ha lenne, akkor bizonyára történt volna említés. merthogy, amúgy igen tartalmas és minden részletre kiterjedő az Örményes honlapján olvasható információ.

Megtudhatjuk azt, hogy Örményes 1.170 lakosú község Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén. A Szolnoktól 31 km-re keletre fekvő település Törökszentmiklós és Kisújszállás városokkal, Fegyvernek és Kuncsorba községekkel határos területen fekszik. Közúton a 4-es számú főúton közelíthető meg (Fegyvernektől 5 km).

A Budapest-Szolnok-Záhony vasúti fővonal áthalad a településen.
A község nevének eredete nem tisztázott egyértelműen. A legvalószínűbbnek az a feltevés látszik, hogy az Árpád-korból az „örmény-malom” szóból származik. A település ugyanis királyi szolgálónépek faluja volt.

A lakosság az 1800-as évek végén már Örményesnek nevezte faluját, de hivatalosan Magyarország helységnévtára említi először Örményes-puszta néven 1913-ban.

Az 1920-as években alakult ki a település falusias arculata, a Nagyatádi-földreform következtében több új kisbirtokos jutott földhöz, s fogott házépítésbe.

A község jelenleg is értékes épületei a Bíró, a Kepich és Glaser kastélyok.

További építészeti látnivalója a településnek a Vasútállomás (és a hozzátartozó 6 épület), melyet 1857 november 19-én Erzsébet napján a királyné tiszteletére adtak át a közforgalomnak. Az alföldi tájba, a falusias légkörbe illeszkedő épület együttes a későbbiekben idegenforgalmi nevezetességgé is válhat.

A település mezőgazdasági jellegű, kis mértékben iparral is rendelkezik. A település képe az 1945. után kibontakozó fejlődés során alakult ki. A Glaser kastély köré épült település 1950. óta önálló közigazgatási egység, 2005-ben ünnepeltük a település önállóságának 55. évfordulóját.

Az újonnan épült épületek 1950-ben a községháza, óvoda és iskola volt, melyek az idők során bővítésre kerültek.

Az önkormányzati intézmények közül a Művelődési Ház és Könyvtár és a szociális ellátásokat biztosító  Csorba Mikro-térségi Szociális Alapszolgáltatási Központ részjogkörű telephelye a „Napraforgó”  Gondozási Központ ma is a Glaser kastély épületében van elhelyezve.

A településen a csendes, falusias környezetben történő pihenésre és a települést átszelő Nagykunsági csatornán horgászásra van lehetőség. Évente visszatérő rendezvényük az augusztus 20-i Falunap.

Étlap a Várból – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, hogy én milyen figyelmetlen vagyok, ide járunk már mióta ebbe a kávéházba, és lám, a legkézenfekvőbb téma eszembe sem jutott. Az étlap. Mondjuk még nem a kezemen fekszik, csak az asztalon, és nem is hasonlítható a várbéli étlaphoz, az is biztos – de adja magát, hogy erről beszélgessünk. Bizony, az étlap fontos dolog.

Ráadásul az egyetlen írott sajtótermék, amit a közönség szerkeszt, ugyanis ha nem az van benne, ami a nagyérdeműnek tetszik, hát nem eszik meg, nem is fizetnek érte, és csődbe megy a vendéglő, a menza: épp ezért étlap szerkesztésekor a tulajdonos és a séf a legnagyobb körültekintéssel jár el.

Mint most a Gundel, például.

Még tán kicsit sokallom is a körültekintésüket.

Ugyebár, közhelynek számít a kormányzati kommunikációban, hogy Orbán Viktor hivatalának Várba költöztetése egyáltalán nem pazarlás, ellenkezőleg, nagymérvű takarékoskodás, hiszen a bútorok használtak, Tisza Istvántól örökölték őket, a szőnyegeket az Iparművészeti Múzeum török szőnyeggyűjteményéből szedték, egyedül a Lotz Károly-festmények kerültek egy kis pénzbe, meg az épület maga, de hát ennyi csak jár.

Már várom, mikor mutatnak ki valamennyi szerény bevételt is, ami a költözés folyományaként megjelenik az államkasszában.

Mondjuk az sincs magánál, aki elhiszi, hogy ez takarékoskodás, de a miniszterelnök és környezete esküszik, hogy aki még ennél is puritánabb, az lop, csal, hazudik és festi is magát.

Hát, mint tegnap kiderült, a legpuritánabb maga a menza lesz

Az étkezés. Az olyan egyszerű, hogy az épület eredeti tulajdonosai, a kolduló kármelita szerzetesek is megirigyelhetnék. Vagy nem – lássuk, mivel eteti a Gundel, ez a patinás cég, melynek már a neve is a minőség garanciája a mi miniszterelnökünket – és főleg, mennyiért?

Először is, van menü.

„A” menü: Füstölt csülkös bableves és káposztás tészta, 850 rénusi forintokért, vagy „B” menü, úgymint Cézár saláta pirított jércemellel és rántott pulykamell sült burgonyával, ugyanennyiért. Én az „A” menüt választanám, ugyanis étkezés terén kissé konzervatív vagyok. De ennyiért? Nincs az a pályaudvari szakadt negyedosztályú büfé, ami ilyen olcsó lenne!

Viszont lehet á la carte is rendelni, lássuk, nagyjából mit, és mennyibe kerül?

Saláta:
Friss kevert saláta öntettel, magvakkal, aszalt gyümölccsel – 240 Ft
Káposztasaláta – 240 Ft
Uborkasaláta – 390 Ft
Majonézes burgonyasaláta – 390 Ft
Savanyúság – 390 Ft
Cézársaláta – 290 Ft

Levesek:
Húsleves benne főtt zöldségekkel, házi tésztával – 300 Ft
Füstölt csülkös bableves – 300 Ft
Zöldborsó leves galuskával – 300 Ft

Főételek:
Roston sült csirkemell pikáns brokkolival, sajt alatt sütve – 900 Ft
Sertéssült mustármártással – 800 Ft
Rántott pulykamell – 900 Ft
Tojással töltött vagdalt – 700 Ft

Desszertek:
Almás rácsos – 290 Ft
Somlói galuska – 260 Ft
Gyümölcsrizs – 450 Ft
Rákóczi túrós lepény – 650 Ft

Fotó: miniszterelnökség

Kérem, ez a Gundel egy vendéglátóipari zseni. Nem elég, hogy híresen kiváló a konyhája, de még mesebelien olcsó is! Ellenben mindig és mindenhol ennyire olcsó?

Fájdalom: nem. Ha betérnénk a városligeti étterembe, ott kicsit más árak fogadnának. Például a Várban egységesen 850 forint a menü, az étteremben többféle is akad: van degusztációs menü potom 19 800 forintokért, „Meglepetés” degusztációs menü 28 500-ért, Városligeti Ebéd 6 500-ért, Déli Csábítás 7 900-ért, Pezsgő Vasárnap 14 900-ért fejenként. Gyermekeknek 12 éves korig ez utóbbi 6 900 forint, 4 éves korig ingyenes. Tekintve a gyermekek alacsony pezsgőfogyasztását, ez valahol gazdaságos.

A 300 forintos húsleves a vendéglőben 2 700 forintos Újházi tyúklevessé nemesedik, és a többi étel is más nevet, de főleg más árat kap. Érdekes, hogy tegnap óta a menzán szereplő ételek – talán az összehasonlítás lehetetlenné tétele miatt – lekerültek a vendéglő á la carte étlapjáról.

Ez tényleg takarékoskodás…

Hát kérem, ha úgy vesszük, ez tényleg takarékoskodás, hiszen a miniszterelnök egy Városligeti Ebéd árából egy hétig ehet, egy „Meglepetés” degusztációs menü árából meg több, mint egy hónapig, és ugyanannál a Gundelnél!

Nyilván a kereskedelmi árképzés és a catering-pályázat ügyes manipulációja révén jöttek ki ezek a kilencvenes évekbeli árak, és az is világos, hogy a Gundelnek nem a miniszterelnöki menza üzemeltetése éri meg, az maga a tiszta ráfizetés, hanem az ezzel járó további megbízások, fogadások, díszebédek, díszvacsorák.

De ha nem fogja érteni a miniszterelnök, mi a bajunk az életszínvonallal, ne csodálkozzunk: olyan ez a várbeli étlap, a maga mesés áraival, mint Vilmos császár külön napilapja, amit állítólag egyetlen példányban nyomtattak, csak neki, és csak jó hírek voltak benne, azok is fehér alapon arany betűkkel, hogy nehéz legyen olvasni. Talán ennek is lehetett némi szerepe az első világháború elvesztésében.

És azért az sem lenne nagy szamárság, ha a magyar kormányfő időnként kipróbálná, miféle meleg ebédet kap ő Budapest utcáin nyolcszázötven forintokból – még kínait se nagyon. De az ötlet jó, pártolni való: kapjon naponta ennyi ebédpénzt.

Csak ne a Gundel menzáján költse el, hanem bárhol máshol.

Ej, minek is szaporítom a szót: aljas, cinikus hazugságot látunk, mint már annyiszor. Dőzsöl a miniszterelnök, csak épp az árakat vitette le, de a konyha mégis az ország legjobbja – és csak neki ilyen olcsó.

Eszembe jut egy régi, tizenöt évvel ezelőtti eset. Akkor a söjtöri kihelyezett kormányülésre az MSZP a Mágnáskert étteremből vitetett ebédet, 734 ezer (akkori) forintért, mintegy százan ettek ebből – az is igaz, hogy mandulával töltött angolnát, pácolt fogasfilét és fokhagymás parajjal tekert harcsát, magyaros erdei gombalevest kakukkfüves vadhúsgombóccal, házias borjúsültet pirított borjúmájjal és sonkás tört burgonyával, valamint egyéb finomságokat, desszertnek. Akkor a Fidesz azonnal nekitámadt a „luxusbaloldalnak” emiatt az egy ebéd miatt, de az MSZP is meglepően reagált: bocsánatot kért. Pulay Gyula, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára az alábbi közleményt adta ki:

„Személyesen szeretném megkövetni a söjtöri ünnepi rendezvény meghívottjait, hogy a díszebéd, amellyel a kormány a község és a megye vezetőit szerette volna megtisztelni – részben a saját hibámból is – a kormány által a gondosságról és takarékosságról vallott felfogással ellentétesen, jogos kritikák tárgyává válhatott.”

Az akkor ellenzékben politizáló Fidesz ennek dacára még évekig emlegette a söjtöri ebédet. A képviselőik még évekig nem mertek a különben szintén mesterségesen olcsó árszinten tartott parlamenti büfében a sajtó előtt mást enni, mint virslit…

Az MSZP akkor bocsánatot kért.

A Fidesz soha nem is fog.

Az MSZP-nek egy söjtöri ebédje volt.

A Fidesznek minden nap van ilyen.

Lesz is még.

Buda várában így esik a híres lakoma.

De a végén mindenképpen jön a feketeleves.

Ukrajna

Most érte el az első világháború befejezése Európát, pontosabban Kelet-Európa „területi rendezését”. A versailles-i békeszerződés, a francia békediktátum kihagyta Oroszországot, mivel Szovjet-Oroszországot Nyugat-Európa (és világ) bojkottálta, mintha a cári Oroszország nem is vett volna részt az Entente oldalán a Nagy Háborúban (1914-1918).

A győztes franciák csak azzal voltak elfoglalva, hogy revansot vegyenek Németországon az 1871-es porosz-francia háborúban elszenvedett csúfos vereség miatt, amikor a körbezárt és kiéheztetett Párizsban „kommün” néven éhséglázadás tört ki, a szomszédos Versailles-ban pedig a porosz királyt császárrá koronázva létrejött a Német Birodalom. Ennek ismeretében úgy osztották fel Európát, hogy a németek többé ne tudjanak háborúzni. Nem véletlen, hogy a háború befejezését, a kegyetlen ultimátumszerű békeszerződéseket, a vesztesekkel, élükön a németekkel, Versailles-ban íratták alá.

A franciáknak kapóra jött az amerikai „progresszív mozgalom” vezére, az Egyesült Államok 28. elnöke, Woodrow Wilson is, aki a háború kitörésekor 1914-ben, még az USA semlegességét hirdette, majd a demokrata párt azzal lépett be a háborúba 1917 áprilisában, hogy a „világot biztonságosabbá teszik a demokrácia számára”. Ismerős?

Azóta is ezt szajkózza az amerikai demokrata párt, lásd Trump elleni össztüze. A demokrata Wilson elnök másik kedvelt témája a népek önrendelkezési jogának hirdetése volt. Ez a franciáknak is tetszett, hiszen alátámasztotta a francia elképzelést, hogy sok kis államot hozzanak létre a sok nemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az újonnan létrehozott nemzetállamok valójában ütköző zónát alkottak az akkor már bolsevik Oroszország és Európa nyugati fele között. Ráadásul sakkban lehetett velük tartani Németországot. A breszt-litovszki békével (1918. március) Lenin hatalmas cári területeket adott fel, hogy meg tudja nyerni az akkor már folyó orosz polgárháborút. Hamar rájött, hogy vesztésre áll, hiszen a gyéren iparosított cári Oroszországban a parasztság (muzsikok) jelentős többségben volt a szervezett munkássággal (szovjet) szemben. Tehát a klasszikus, marxi munkáshatalom nem állt a szovjet (tanács) köztársaság mögött. A szovjet forradalmár  a fővárost is áttette (Szent) Pétervárról, Moszkvába. A polgárháború megnyerése reményében Lenin a tengelyhatalmak kezére játszotta az addigi cári területeket (Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság (mely magába foglalta: Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Hegyi-Karabahot, Abháziát, és Dél-Oszétiág) melyek, mint független országok kerültek német protektorátus alá, valamint egy új független állam, aminek Ukrajna lett a neve.

A világháború végén (1918 november) a vesztes tengelyhatalmaktól a volt cári területek, mint önálló államok kerültek az ott élő lakosság irányítása alá.

A hadisarccal és területvesztéssel büntetett Németország hamar megtalálta a kapcsolatot Európa gazdasági életéből kizárt bolsevikokkal, mivel Szovjet-Oroszországot senki sem ismerte el a világon. Nem véletlen, hogy az idén százéves rapallói egyezmény (1922), a német és szovjet állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét jelentette, valamint a kereskedelmi–gazdasági kapcsolatok helyreállítását, és – nem utolsó sorban –  a győztes nyugat-európai nagyhatalmak által rájuk kényszerített politikai karanténból való kitörést célozta meg.

Az igazi sorsfordulót a Molotov-Ribbentrop paktum hozta meg Sztálinnak, aki e szerződéssel visszaszerezte a Leninék által (taktikai okokból feladott és) elveszített cári területek nagy részét, gyakorlatilag visszaállították a német császári és orosz cári birodalmat.

1939. szeptember elsején támadott Hitler Lengyelországra. A britek és franciák garanciát vállaltak Lengyelországért, ha azt náci Németország meg meri támadni. Megmerte. A nyugat-európai szövetségesek ígéretük ellenére nem tettek semmit. A történészek szerint 20 évvel az első világégést követően senki sem akart háborúzni. A Brit Birodalomnak három nap kellett a mozgósításra és a hadüzenetre, ami szeptember 3-án meg is történt. Sztálin kivárt, hiszen a britek és a franciák azt ígérték, hogy két héten belül katonai segítséget nyújtanak Varsónak (lásd furcsa háború). Ezalatt az idő alatt nem történt semmi, így 1939. szeptember 17-én (3+14) a szovjet csapatok megindultak keleti irányból, magyarán hátba támadták Lengyelországot.

A nyilvánosság előtt Sztálin azzal védekezett, hogy a náci terjeszkedés megfékezése érdekében vonult be Nyugat-Belorussziába és Nyugat-Ukrajnába, azaz az egykori Galíciába.

Ez a két („nyugati”) terület sohasem tartozott cári Oroszországhoz. Viszont Sztálin biztosítani akarta ezeket a területeket a Szovjetunió részére. A szovjet diktátor sohasem vonult vissza az 1939. szeptemberi 17 előtti határok mögé. Sőt, 1945-ben az ENSZ-be, mint szavazattal rendelkező alapító tagokat és független országokat felvetette a („megnagyobbított”) Ukrajnát és Belorussziát.

Nem értem, erről manapság miért nincs szó, erről miért hallgat a világ, az állítólagos „független” média. Erről ne tudna Putyin és Zelenszkij? Ehelyett, mit erőlködnek a NATO-val, meg az EU-val?

Emlékeztetőül: Ukrajna (és Belorusszia) alapító tagja az ENSZ-nek. Igaz, akkor a Szovjetunió tagállama volt mindkét ország, és mint „szovjet szocialista köztársaság” írta alá az ENSZ Alapokmányát, majd 1991-ben, a Szovjetunió megszűnése után, mint független Ukrajna megtartotta 1945 óta fennálló tagságát a Világszervezetben. 2017 és 2019 között negyedszer volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja a Kelet-Európai Csoportban. (előzőleg 1947-48, 1984-85 és 2000-01)

Emlékeztetném az olvasót Magyarország felvételére mindkét szervezetbe (NATO, EU). Akkoriban nagy propaganda hadjárat folyt, azzal a szöveggel, hogy előbb a NATO-ba kell magunkat „beszavaztatni”, mert az a belépő az EU-ban, igaz akkor még Gazdasági Közösség volt a neve.

A felvételünket nem mi kértük, hanem felajánlották (nép)szavazásra! Elsőre (1999) három volt Varsói Szerződés országot vettek fel: Lengyelország, Csehország és Magyarország. Ennek története: a NATO megalapításának célja a Vasfüggöny idején (1949): „Az USA bent tartása, a SZU távoltartása, Németország kordában tartása”
Ergo, a SZU megszűnése, és Németország újraegyesítése után logikusnak tűnt, hogy a Németországgal határos két keleti országot (lengyel, cseh) vegyék fel. A harmadik, Magyarország felvétele magyarázatra szorult, hiszen nem határos se Németországgal, se NATO országgal. A magyarázat: a soknemzetiségű jugoszláv/délszláv háború után úgy nézett ki, hogy a következő (háborús) „gócpont” Magyarország lehet, hiszen a határai túloldalán saját nemzeti kisebbség él. Viszont (amerikai) NATO parancsnokság alatt se a magyar, se a környező országok nem tudnak egymás ellen hadba lépni.

Az EU-ba való felvétel ugyancsak politikai döntés volt. A kelet-európai (egykori KGST) országok sohasem érték volna el a Közös Piac minimális felvételi kritériumait. Viszont, félő volt, ha nem tesznek érdekükben semmit, és valamiféle visszarendeződés történik az egykori Szovjetunióban, az katasztrofális lenne ezekre az országokra és népeikre nézve, ezért nyolc országot (egyszerre!) a minimális kritériumok teljesítése nélkül vették fel. Hosszú „egyeztető tárgyalások” kezdődtek, az un. „kosarak” betartására, amikre ígéretet tettek, hogy hét éven belül teljesítik, ehhez sok pénzt kaptak az EU-tól, főleg az infrastruktúra és a környezetvédelem (kutak, ivóvizek, stb.) terén. Ezzel egy időben, a német szociáldemokrata kormány a szakszervezetekkel egyetértésben hét éves moratóriumot rendelt el a külföldi (EU-s) munkavállalókra. Miközben a Schengen-i egyezménnyel biztosították a szabad mozgást, a helyváltoztatást. A britek mindenkit azonnal beengedtek, és engedélyezték a munkavállalást, majd a Brexit idején arra hivatkoztak, hogy az EU (elhibázott) előírásai miatt a lakosság hátat fordított kontinentális Európának.

„Elérkezett Európa órája”, mondta a luxemburgi külügyminiszter 1992 júniusában, amikor kitört a délszláv háború, amit a jugoszláv köztársaság megszűnéséhez vezetett. Már akkor csődöt mondott az európai diplomácia. A semleges Ausztria volt az első, aki a monarchia idejéből jó kapcsolatot tartott, latin betűkkel író, katolikus horvátokat elismerte, mint önálló államot. Végül három évet kellett várni, hogy az USA bombázzon Bosznia-Hercegovinában és véget vessen az etnikai népirtásnak.

Az EU megalapítása óta egyik tagállam se fordított figyelmet (és pénzt) hadereje fejlesztésére. A nyugat-európaiak, pedig még a Vasfüggöny idején megszokták, hogy csak gazdaságukat fejlesszék, a védelmet az atlanti szövetségre bízták, azaz az USA látta el. Erre volt jó a NATO. Trump amerikai elnök volt az első, aki visszavonulót fújt azzal, hogy „Amerika újból nagy lesz”, nem lesz többé a világ csendőre. Itt az ideje megszüntetni a kb. 70 éve elfogadott feltételeket, hogy az egykori legyőzötteknek (Németország, Japán) megtiltották a fegyverkezést. Talán a mostanra kialakult nemzetközi helyzet végre észhez téríti nemcsak a tagállamokat, de magát az EU-t is, hogy önvédelemre szorul, és nem lehet tovább közös európai hadsereg nélkül. Gazdaságát, és gazdagságát meg kell védenie az „állandó béke” biztosítására. Nem lehet, mi több, nem szabad az USA-ra hagyni egy kontinens biztonságát. Az „atlanti szövetség” teljes félreértése egy külső (idegen) hatalomra bízni egy gazdag földrész katonai biztonságát.

Lásd a putyini koncepciót, a helyi konfliktusokat, amiket az EU elnézett. Putyin a szomszédos országokból (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna) le-le csipkedett kis darabokat, katonáit pedig Szíriában és Líbiában képezte ki. Az EU pedig csak rosszallóan „ejnye-benyé”-zett”. Az egész világ tűrte és (el)nézte a ”helyi háborút”, a több mint 16.000 halottat követelő donbasszi „összetűzéseket”.

A gazdasági szankciók, vészesen emlékeztetnek a leningrádi blokádra, a lakosság kiéheztetésére. A gazdagok ebből keveset fognak érezni. Lehet tapsikolni, hogy egyesek elvesztik csalással, lopással szerzett vagyonukat, viszont a jónép mindennapjait keseríti meg az áru és pénzhiány, valamint az infláció és az általános drágulás.

Már jelzik, hogy a SWIFT átutalási rendszer blokkolása az EU tagállamokra is visszaüt. Hiszen nem tudják fizetni az orosz gáz és kőolaj szállításokat, no meg az emelkedő árakat.  A német kormány vezette be a kiskeresetűek villany és gázszámláinak támogatását. Tessék figyelni! Ez nem „rezsicsökkentés”, azaz nem mindenkinek „jár”, ezt Németországban csak a rászorulók kapják, ill. igényelhetik.

Bréking nyúz, augusztus 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

Schmidt Mária saját lapjában is osztja az igét; a Magyar Tudományos Akadémiának megy neki Pilhál György; a civil szervezeteknek juttatandó adóforintokon polemizál a Magyar Hírlap; a nyugat iszlamizálódásának egy új aspektusára világít rá az Origo. Az alternatív valóság médiájának szemléje következik.

Figyelő/Hír TV: Schmidt Mária: Nálunk nincs politikailag korrekt kánon

„Semmi másra nem vágytunk, mint arra, hogy legyen szólásszabadság, hogy legyen gyülekezési szabadság,

hogy utazhassunk, hogy úgy élhessünk, ahogy mi akarjuk, hogy ne egy pártnak az ideológusai mondják meg nekünk, hogy mit szabad olvasni, és mit nem, mit szabad csinálni és mit nem, most nálunk ezek a szabadságjogok mindenki számára biztosítva vannak” – mondta  Schmidt Mária a HírTV-ben.

A Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Hír TV Magyarország élőben című műsorába hívták be. A beszélgetést idézi a Figyelő, amelynek egyébként Schmidt Mária a tulajdonosa. Mint a televízióban fejtegette:

„Nálunk nincs politikailag korrekt kánon,

ami azért nincs, mert volt nálunk politikai korrekt kánon, akkor a magyar szocialista munkáspárt propaganda felelősei írták ezt a kánont, és meg volt mondva, hogy mit nem szabad használni, és miről nem szabad beszélni, most meg ezeket magukat liberálisnak nevező megmondó emberek állítják össze ezt a kánont.

Magyarország nem azért lett szabad és szuverén 30 évvel ezelőtt, hogy most újra alárendelje magát homályos birodalmi érdekeknek, amelyek mögött megint csak más nemzetállami érdekek húzódnak.

Origo: Így iszlamizálódik Nyugat-Európa: muszlim pártok törnek a hatalomra

A mértéktelen bevándorlás mellett egyre nagyobb veszélyt jelentenek a nyugati demokráciára nézve az úgynevezett iszlamista pártok. Ezen alakulatok egyelőre csak Hollandiában és Belgiumban tudnak felmutatni sikereket, de létük is világosan mutatja, hogy teljes bukás felé halad a bevándorlók integrációja.

Ezen pártok jövőbeli esetleges erősödése pedig tovább növelné a feszültségeket a nyugat-európai társadalmakban.

Ha most rendeznék a választásokat, akkor azt sem lehet kizárni, hogy a 2014-ben a holland szociáldemokrata pártból kilépők által alapított Denk megduplázná parlamenti képviselői számát. Hollandiában rendkívül sok a török-holland kettős állampolgár, akik mindkét állam választásain részt vehetnek.

2017-ben, amikor a törökországi alkotmányreformról, ami az elnöki rendszer bevezetéséről szólt, szavaztak, 115 ezer török szavazott Hollandiában. Közöttük 71 százalékos támogatottságot élvezett a Recep Tayyip Erdogan által javasolt tervezet.

Az idei parlamenti választáson pedig Erdogan pártja, a Jog és Fejlődés 68 százalékot kapott Hollandiában, míg Törökországban csak 53 százalékot. A Denk alapítói is egyértelműen Erdogan híveinek számítanak a holland parlamentben.  A Denk a 2018-as önkormányzati választáson is ringbe szállt és a 14 nagyváros közül 13-ban sikerült mandátumot szereznie. Rotterdamban és Hágában más muszlim pártok is indultak.

Az előbbi városban a muszlim erők együttesen 12,6 százalékot szereztek, így pedig a város második számú politikai erejét alkotják.

Pont Rotterdamban volt példa arra, hogy három baloldali alakulat megpróbált megállapodni egy iszlamista párttal a közös irányításban,

azonban mivel a NIDA nevezetű alakulat 2014-ben még terrorállamnak nevezte Izraelt, ezért végül nem jött létre a koalíció. Hágában pedig két iszlamista párt 5,9 százaléknyi szavazatot tudott összegyűjteni.

Magyar Idők: Mint a Rákosi-korban

Ezzel a címmel írt publit ma Pilhál György, aki abból az MTA közösségi oldalán feltett kérdésből indul ki, hogy tudjuk-e, hogy a Rákosi-korszakban a kommunisták meg akarták szüntetni a Magyar Tudományos Akadémiát?

„Csak úgy” szeretnék párhuzamba állítani és összemosni Rákosi Mátyást Orbán Viktorral – véleményezi Pilhál, hozzátéve: nem könnyű vállalkozás, de ők megpróbálják. Ezért „érdeklődnek”.

Hátha akad olyan megvezethető szerencsétlen, aki „meglátja” a két politikusban a párhuzamot. Amihez persze az is kell, hogy az illetőnek fogalma se legyen a történet előzményeiről. Amit most megpróbálok összefoglalni – írja, majd (sajátságosan persze) meg is próbálja. És a kísérlet után jön a sommázás:

Értelmes, előzetesen egyeztetett tudományos kutakodásokért természetesen ezután is jár a pénz. Csakhogy eddig járt másért is. A Figyelő nemrég listát közölt egyes „kutatásokról”.

Pár munkacím: A roma LGBTQ első szikrái, A szexuális munka és a prostitúció a neoliberális világgazdaságban: a feminista kritika lehetőségei Kelet-Közép-Euró­pában, Férfiak, akik férfiakkal szexelnek – szexmunkások Magyarországon stb.

És a végkövetkeztetés:

Egyebek mellett az efféle „kutatói szabadságnak” vet most véget a „rákosista” kormányzat. Hallatlan!

Magyar Hírlap: Kevés felajánlás a „civileknek”

Nem a személyi jövedelemadó egy százalékaiból működnek a Soros-féle csoportok – már százhuszonegy külföldről pénzelt szervezet regisztrálta magát a vonatkozó adatbázisban – írja a lap annak apropóján, hogy heteken belül életbe lép a bevándorlási különadó.

A NAV frissített kimutatásából szemezgetve sorolja a példákat a lap: a Magyar Helsinki Bizottságnak ötszáztizenhatan összesen 3 166 400 forintot, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesületnek százkilencvenhárman 1 083 761 forintot, míg az Amnesty International Magyarországnak ugyanannyian 1 453 102 forintot adtak. A Társaság a Szabadságjogokért, azaz a TASZ számára jóval többen, kétezer-háromszázhatvanan „küldtek” 15 231 448 forintot.

Az ellenzék által korábban államfőnek jelölt Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Alapítványnak azonban mindössze harmincan, összesen 209 395 forintot ajánlottak fel.

A hazánk ellen az iskolai szegregáció vádjával kötelezettségszegési eljárást kezdeményező, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány számára ugyanakkor valamivel többen, harminchárman, összesen 377 053 forintot adományoztak. Mindez annak tükrében érdekes, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években százmilliós nagyságrendben támogatták ezeket a szervezeteket.

A még tavaly elfogadott civiltörvény szerint az évi 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásban részesülő szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, a mostani állás szerint ezt eddig százhuszonegyen tették meg.

„A kultúra nemzeti alap”

Amit most megszavaznak, nekünk csak diktátum lesz – mondta Karácsony Gergely a kultúra melletti tüntetésen. Pintér Béla szerint ha egy színház nem kormánykritikus vagy ellenzéki, akkor kurva unalmas.

Megtöltötte az utcát a Madách téren összegyűlt sok ezer ember a kulturális életet elfoglalni akaró törvényjavaslat elleni tüntetésen, amelynek összefoglaló mondta az volt, hogy „a kultúra alap, a kultúra nemzeti alap”. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint

olyan készülődik a magyar kultúra ellen, amivel szemben minden tiszta lelkiismeretű embernek fel kell lépnie.

Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója névadójukat idézte, aki szerint a dolgokat létre kell hozni, meg kell csinálni és cselekedni kell, különben napjaink, pillanataink, szándékaink, álmaink szétgurulnak, füstbe mennek, szerte fosztanak. Arról is ír, hogy meg kell őrizni a józan gondolkodásunkat, nem szabad idomulni. Meg kell maradni annak, akik vagyunk és meg kell őrizni derűnket, nyugalmunkat és humorunkat.

Pintér Béla, a Pintér Béla Társulat alapítója a törvényjavaslat módosítása miatt kérdőjellel látta el korábban megírt mondatait. „A magyar kormány mégsem szünteti meg a független színházak éves támogatását? Most egy pillanatra lehullt a lepel, mégsem döfik a kést a szívünkbe? A függetlenek mégis kapnak néhány fillért? Nem a Nemzeti Színházat és Mága Zoltánt gazdagítják?”

Majd arról beszélt, hogy „eddig is hozzánk jártatok, ha sírni vagy nevetni akartatok. A kormánypropagandában elviselitek a hazugságokat, a színházban már ti sem”. „Ha egy színház nem kormánykritikus vagy ellenzéki, akkor kurva unalmas”.

Mégsem mészároltok le bennünket meg a Katona József Színházat?

„Megijedtetek, hogy eljöhet a perc, mikor felelni fogtok a magyarok Istene előtt? Hogy bűnhődni fogtok, a pokolban kipeckelt szemmel kell néznetek Balázs Péter rendezéseit, meg a Bayer-showt? Mégsem fogtok bűnhődni, mégsem vagytok gyilkosok, a magyar kultúra gyilkosai?”

– kérdezte.

Nagyon nem örül annak, hogy itt kell állnia és arról beszélnie, hogy kik veszélyeztetik szabadságunkat – kezdte beszédét Karácsony Gergely. A színpad, ahogy a kultúra, nem a politikusoké, hanem a művészeté és a közönségé – mondta.

„Amikor a színház szabadságát védjük, akkor a város szabadságát védjük.”

Amit a parlamentben megszavaznak, az csak nekik lesz törvény, nekünk diktátum – szögezte le a főpolgármester. Ez a diktátum azonban a kormánypárti polgármesterek, színházba járók számára is diktátum lesz – folytatta. Szerinte ez a törvényjavaslat Budapestnek szól azért, hogy megtorolják, hogy október 13-án

a fővárosiak kiemelték fejüket a mocsárból, és arra szavaztak, hogy visszavegyék a szabad városukat.

Értjük a diktátum üzenetét, de visszaüzenünk. Azt, hogy nem engedjük színházainkat, megvédjük szabadságunkat – mondta Karácsony. Zárásképpen azt mondta, hogy küzdelmes évek jönnek, tudjuk, mi vár ránk, sokszor kell itt állnunk megvédeni a szabadságot. A szabad Budapest nem engedi elvenni a szabadságot.

A tüntetés végén ismét elskandálta a tömeg, hogy „a kultúra alap, a kultúra nemzeti alap”.

Németország nem érti a magyar külügyet

A Petry ügy diplomáciai botránnyá válik miután a magyar külügy ezt az alkalmat is arra használja fel, hogy támadást intézzen az uniós normák ellen. Németország budapesti nagykövetsége megerősítette, hogy a Petry ügy miatt a magyar külügy bekérette a német ügyvivőt.

” A magyar kormánynak azok a megnyilatkozásai, melyek azzal kapcsolatosak, hogy Petry Zsoltot elbocsátotta a Hertha BSC, számunkra érthetetlenek. Ezt ügyvivőnk is világossá tette a magyar kormány számára a találkozás alkalmával. A nemzeti szocializmusra történő utalást a leghatározottabban visszautasítjuk!”

Így reagált a budapesti német nagykövetség Magyar Levente államtitkár és a német ügyvivő találkozójára.

Nyilvánvaló, hogy Magyar Levente és Szijjártó Péter Orbán Viktor miniszterelnök utasítására cselekszik. Vajon miért fújja fel ezt a tragikomikus ügyet a magyar miniszterelnök?

Orbán fél, ezért előre menekül

Trump veresége után két út kínálkozott az USA ex elnök európai barátainak. Boris Johnson az elsőt választotta: mondvacsinált ürüggyel kirúgta főtanácsadóját, Dominic Cummingsot, aki Trump politikáját hirdette Nagy Britanniában. Azonnal jelezte Washingtonban: az atlanti szövetség a fontos, nem pedig az, hogy ki ül a Fehér Házban.

Orbán Viktor a másik utat választotta: ellenáll a változásnak. Elhagyta az Európai Néppártot és új radikális jobboldali csoportot próbál szervezni Matteo Salvinivel és Mateusz Morawieckivel.

Tovább erősíti a kapcsolatokat Kínával és Oroszországgal pontosan akkor amikor az USA új külügyminisztere egyértelművé tette Brüsszelben: mindkét keleti nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégia ellenfélnek tekinti.

Orbán Viktor felvállalja a trójai faló szerepet az Európai Unióban illetve a NATO-ban.

Arra számít, hogyha Washingtonból elküldik neki a selyemzsinórt, akkor Peking és Moszkva segít.

Legkésőbb a 2022-es választás alkalmából kiderül, hogy Orbán Viktor ezúttal jól számolt-e?!

Kastélytúra – Déli kávé Szele Tamással

Kávé mellé most kellemetlen, kínos témával szolgálhatok, mert senki sem örül annak, ha gyermekeknek esik baja, kerülnek kellemetlen helyzetbe: na jó, kivéve azokat, akiknek ez valamiképpen kifizetődik. Hogy kinek lesz jó, miszerint kiköltöztetik még idén nyáron a fóti Károlyi István Gyermekközpont lakóit, arról csak sejtéseink vannak – a gyermekeknek biztos nem.

Először idézzünk egy beszélgetést, ami a 444 tanúsága szerint tegnap hangzott el Szél Bernadett és a fóti gyermekotthonért felelős államtitkár, Fülöp Attila között. Fülöp épp nagyon diskurált valami mérhetetlenül fontosról, éspedig Vécsey László képviselővel, Szél minden áron kérdőre szerette vonni a gyermekotthon sorsával kapcsolatban, de a társalkodóknak nagyon nem akaródzott erről beszélni. Végül Szél Bernadett odaszólt, kissé élesebben:

„Szeretném, ha válaszolna! A gyerekek fontosabbak, mint az urak, akikkel most ön van, azt gondolom.” Mire egyikük, Gödöllő és környéke fideszes országgyűlési képviselője, Vécsey László azt felelte: „Ezt kikérjük magunknak!”

Hát lám, mindjárt kiderül, kinek kicsoda, micsoda a fontos: nekem mondjuk a gyermekek előrébb valók volnának, mint a politikusok, éspedig azért, mert belőlük még lehet ember, de amazokból már csak maximum miniszter, az is minek. De hát mi a helyzet a fóti gyermekotthonnal?

Hivatalosan az, hogy a kormány úgy döntött – a hivatalos verzió szerint – miszerint:

„A Károlyi István Gyermekközpontban biztosított ellátásokat a jövőben más helyszíneken nyújtja a rászoruló gyermekek számára – tudta meg lapunk. A gyermekeket Kalocsán, Aszódon, Zalaegerszegen és Budapesten helyezik el.

Várhatóan az év első felében bezárja a kapuit a fóti Károlyi István Gyermekközpont, az ott gondozott gyermekeket négy településen helyezik el. Zalaegerszegen és Kalocsán európai uniós forrásból megvalósuló új, korszerű férőhelyek garantálják majd a gyermekotthoni ellátás minőségének javulását. A tárca hangsúlyozta, Zalaegerszegen és Kalocsán a központi speciális gyermekotthon vezetése, szervezete és szakmai irányítása is megújult, így az ombudsman által megállapított korábbi hiányosságok megszűntek. E két helyszín mellett Aszódon és Budapesten helyezik el a most még Fóton gondozott gyermekeket.”

Igen szépen hangzik, hiszem majd, ha látom. Mármint az ellátás minőségének javulása hangzik szépen. Azonban kilóg a lóláb: szó nincs a gyermekotthoni ellátásról. Ingatlanról van szó. Ugyanis a gyermekek lakói nem a kastélyban laknak, hanem annak kertjében kialakított, nyolc-tíz fős otthonokban vannak elhelyezve, ezzel megdől az az érv, miszerint a kormány csak a „tömegszerű” szociális intézményeket szünteti meg. Sőt, annyira nincs szó „tömegszerűségről”, hogy jelenleg összesen 62 gyermeket látnak el a kastélyparkban kialakított lakóotthonokban. Közülük 32 speciális-, 24 különleges szükségletű, további 6 gondozott pedig kísérő nélküli menekült gyermek. Csak hát a kastély parkja része az ingatlannak, igen értékes része: így hát nem csak ezeknek az otthonoknak kell menniük, mégpedig idén nyár körül, hanem az ugyancsak ott működő Fóti Szabad Waldorf Iskolának és a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnáziumnak is. Ezt Tuzson Bence, a térség fideszes országgyűlési képviselője jelentette be a városvezetésnek.

Ingatlanszagot érzek, akármi legyek, méghozzá ingatlanpanama-szagot. Szép kifejezés egy gyermekotthon megszüntetésére, hogy „kitagolják”, de attól még ugyanazt jelenti – szétosztják a gyermekeket máshová. Hová? Aszódra, de főleg Zalaegerszegre… ahol, mint láthattuk, a kormány szerint megújult a vezetés, a szervezet és a szakmai irányítás, így nyoma sincs a korábbi problémáknak.

No, ha nyoma sincs, az igen jó, de lássuk Székely László ombudsman nemrég, március elsején született utójelentését arról, milyen változásokat tapasztalt az új vezetésnek köszönhetően?

Nem sokat. Az utóvizsgálat a 2016-os megállapításokhoz képest nem tapasztalt érdemi előrelépést az otthonban élő gyermekek oktatásának kérdésében. Továbbra sem biztosított, hogy a 8. évfolyamot befejező tanulók a képességeiknek megfelelően tudjanak továbbtanulni. A korábbi jelentés aggályosnak találta annak gyakorlatát, ahogyan a gyermekek automatikusan magántanulóvá válnak. Ezen a területen azóta sincs kedvező változás.

Az étkeztetési normatíva az ebéd költségein kívül csupán fejenként 486 forintot irányoz elő további napi négy étkezésre. Ez bizony nagyon kevés, megkockáztatnám, szánalmasan az.

A bútorok és a vizesblokkok állapota nyomorúságos, igaz, ez a romgálásoknak is köszönhető, az agresszió ugyanis általános. Mármint nem is annyira a nevelők részéről, inkább úgynevezett „kortárs agresszióról” van szó, a gyermekek bántják egymást.

Különben a zalaegerszegi gyermekotthon engedélyezett létszáma összesen 48 fő, ebből a vizsgálat idején ott voltak negyvenöten, nyolcan szökésben voltak épp, öt fő javítóintézetben volt, nyolc fő pedig várólistán. Ez összesen sem negyvennyolc, hanem hatvanhat, és erre jönnének még a fóti gyermekek…

A dohányzás és a kábítószerfogyasztás is általános, a gondozottak leginkább „a patkányméreggel cseppentett dohányból sodort cigarettát szívják, amivel akár napokra kiütik magukat.” Drogambulanciára egy gyerek jár. Ugyanakkor az alkoholfogyasztás nem jellemző. Mivel a gondozott gyerekek nagy rész már eleve dohányosként érkezik,
ezért a dohányzásra vonatkozó tilalmat nem tudják tartani. Ezért a dohányzást úgy szabályozzák, hogy napi három szál cigit szívhatnak el öt részletben az étkezés után.

És ez az az otthon, amiről a minisztérium még azt állította, hogy az ombudsman által megállapított korábbi hiányosságok megszűntek!

Érthető a felháborodás az ügyben, pláne most, mikor épp

állnak le az SOS-gyermekfalvak is, mivel megszűnik a külföldi támogatásuk (a civiltörvény miatt),

így vagy befejezik működésüket, vagy teljesen átalakulnak. Konkrétan, mint az SOS Gyermekfalvak Alapítvány február elején kiadott közleményében olvashatjuk:

„A jövőben olyan nevelőszülőket keresünk, akik saját ingatlanukban gondoskodnának az SOS-be került gyerekekről. Az SOS ingatlanjaiban jelenleg lakó nevelőszülői családok saját házukba/lakásukba költöznek, vagy saját döntésük alapján akár az SOS ingatlanjait is bérelhetik. Az alacsony kihasználtságú, költséges ingatlanokat és használaton kívüli telkeket a közeljövőben értékesíteni fogjuk, az így befolyt összeget teljes egészében közvetlenül a magyar SOS-ben élő gyerekekre fordítjuk. A családok továbbra is megkapják ugyanazt a szakmai segítséget, amit eddig, csak területileg nem lesznek közvetlenül egymás mellett.”

Magyarul: mivel külföldről már nem nagyon fogadhatnak el támogatást, a működésüket úgy próbálják finanszírozni, hogy eladják vagy bérbe adják az összes nélkülözhető ingatlanjukat, tart a befolyó összeg, ameddig tart. Persze, ezt hivatalosan bevallani öngyilkosság lenne, tehát úgy fogalmaznak: „a magyar SOS Gyermekfalvak a jövőben fokozottabban számít adományozóira, az SOS nemzetközi szervezete 2020-tól ugyanis olyan országok megsegítésére csoportosítja át a forrásokat, melyek nálunk lényegesen rosszabb gazdasági-társadalmi, egészségügyi helyzetben vannak. Magyarországon hozzájuk viszonyítva kedvezőbbek a körülmények, így több lehetőség van adománygyűjtésre.”

Hát ja, kérem, mégsem mondhatják, hogy a civiltörvény miatt nem fogadhatják el az eddigi pénzt külföldről, mert még lesorosistázzák őket…

Visszatérve Fótra: az épülettel kapcsolatban nem új a hír, hogy a kormány a gondjaiba kívánja venni, egészen pontosan két éve hallhattunk róla először: akkor már közölték volt, miszerint „Kastélyként üzemel tovább a fóti gyermekváros”. Hát a gyermekváros épp nem, ugyanis az a parkban van, az épület meg eddig sem volt hangár vagy piramis, szóval az nagy felfedezés, hogy egy kastély kastélyként fog üzemelni. De Tuzson Bence annak idején maradandót alakított az ügyben megszólalva:

„Az a feladat áll előttünk, hogy ebben a másfél évben megtaláljuk azt a funkciót, amelyik kapcsolódni fog a kastélyhoz. Egy gyönyörű kastélyról beszélünk, és Magyarország kormánya elkötelezett a tekintetben, hogy a magyarországi kastélyok, várak visszanyerjék korábbi méltó fényüket, és olyan funkcióval egészüljenek ki, amelyek a 21. századi feladatoknak megfelelnek. Azaz minden ilyen kastély mint kastély, mint vár létezzen.”

Értem. A kastély legyen kastély, a krumplileves pedig krumplileves.

Hát én azt mondom, ebből a Károlyi-kastélyból most parkostól szálloda lesz, más nem nagyon lehet, éspedig kormányközeli kezekben.

Az otthon gyermekei meg mehetnek a viszonylag kellemes és nyugodt környezetből a túlzsúfolt, erőszakban tobzódó, kábítószerekkel teletömött többi intézetbe.

Az államtitkár urak joggal kérik ki maguknak a zavarást, a mellékelt ábra is mutatja: ők fontosabbak a gyermekeknél.

Hölgyeim és uraim, kastélytúránkon vettek részt.

Nincs ok pánikra a „rákkeltő” vérnyomáscsökkentő miatt

Egyrészt megnyugtató, hogy kiderült bizonyos vérnyomáscsökkentő szerek „fertőzöttsége”,másrészt elgondolkodtató, hogyan és emennyi ideje kerülhettek hazai forgalomba ezek. Sokféle információ kering a köztudatban, mi a teendője annak a mintegy 200 ezer betegnek, akiknek az orvosa az érintett készítmények valamelyikét írta fel, de mást állítanak az orvosok, és mást javasolnak a patikusok.

Magam is érintett lévén, a minap felhívtam a háziorvosomat, felír-e új gyógyszert a régi helyett, vagy szedhetem tovább a korábbit, amelyből amúgy már éppen a közelmúltban „spájzoltam be” a három havi adagot? Ő úgy gondolja, addig, amíg a hivatalos vizsgálatok nem zárulnak le, és az illetékes hatóságok csak a felfüggesztés mellett döntenek, nem érdemes kapkodni.

Beszélgetésünk után azonban fordulat állt be: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), a nemzeti gyógyszerügyi hatóságokkal együttműködve, megvizsgálva a szennyeződés mértékét és a betegekre gyakorolt esetleges hatását, elővigyázatosságból

a kínai Huahai Pharmaceuticals által gyártott valsartan hatóanyagú gyógyszerek forgalomból való kivonását javasolta minden tagállamban.

A vérnyomás beállítása nem egyszerű dolog, jelezte az orvosom is. Nem elég a betegnek felírni egy hatóanyagot, több hetes, vagy akár hónapos kísérletezés után derül csak ki, hogy az adott gyógyszer milyen adagolásban éri el a kívánt hatást. Megtudtam, a botrány kirobbanásakor nem voltak könnyű helyzetben a háziorvosok, hiszen jó ideig ők sem kaptak tájékoztatást sem az érintett szerek listájáról, sem az esetleges helyettesítő medicinákról.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) tegnapi tájékoztatóján Merkely Béla, a kardiológiai szakmai kollégium, tagozat vezetője ezzel kapcsolatban elmondta:

a terápiaváltásról a szakmai vezetők részletes ajánlást készítettek a háziorvosoknak, szakorvosoknak.

Ebben leírták azt is, hogy az eddig szedett dózis mellett pontosan melyik készítmény, milyen adagban írható fel a betegnek. Ami pedig a gyártás során a tablettákba került rákkeltő valsartant illeti, megnyugtatásul közölték, nagyon hosszú ideig, nagyon sokat kell fogyasztani belőle ahhoz, hogy valaki megbetegedjen. (Amúgy a hétköznapi ételeinkben, például a füstölt húsokban is jelen van ez az anyag.)

A háziorvosi rendelőnk szomszédságában lévő patikában próbáltam választ kapni: mit tehetnek ilyen helyzetben a gyógyszerészek. A patika vezetője nem vállalta, hogy névvel nyilatkozzon, ő csak „alkalmazott” ebben az üzletben, azt ajánlotta, a tulajdonost kérdezzem. Annyit azonban elárult:

nehezen állják a betegek rohamait, minden nap több tucat törzsvásárlójuk fordul hozzájuk a gyógyszerével kapcsolatos kérdéssel.

Egyelőre annyit tehetnek, hogy a rendelkezésükre bocsátott lista alapján tájékoztatják a betegeket, érintett-e az általuk használt medicina a tiltásban, vagy sem.

Viszonylag gyakran vonnak ki forgalomból készítményt, ezen a patikusok nem szoktak meglepődni és tulajdonképpen hírértéke sem volna a történteknek, ha egyszerre nem ilyen sok gyógyszer került volna tiltólistára. Bizonyos értelemben mind a betegek, mint a patikusok kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, hiszen az előbbiek egészsége, akár az élete függhet a megoldástól, az utóbbiak pedig arra tettek fogadalmat, hogy minden helyzetben tudásuk legjava szerint segítenek a hozzájuk fordulóknak. Ebben a helyzetben azonban meg van kötve a kezük, legfeljebb a tanácsadásra van lehetőségük.

Arra kérdésre, hogy miért nem váltják vissza a már listázott, de bontatlan csomagokat, azt a feleletet kaptam, hogy ez nem a patika döntési kompetenciája. A megkérdezett szakemberek egybehangzóan azt nyilatkozták, hogy a hatóság kezében van a döntés joga. Erre az OGYÉI-nek és akár több minisztériumnak is közösen kellene megoldást találnia.

A gyógyszerrendelés joga az orvosé, mondta névtelenséget kérve a szakmai egyik tekintélyes vezetője is. Hozzátette:

ilyen esetben a gyógyszerészeti törvény sem ad felhatalmazást a pult túlsó felén álló szakembereknek a cserére,

mert most a vérnyomáscsökkentők esetében nem az ár a probléma, hanem a hatóanyag, és ebben az esetben a molekulák nem helyettesíthetők kockázatok nélkül. Függ a döntés a beteg társbetegségeitől, az alkalmazás gyakoriságától, a kiegészítő gyógyszerek jellegétől is. A vérnyomás beállításáért nem a patikus, hanem a szakorvos felel, jegyezte meg nyomatékosan a szakember, tehát a betegeknek minden esetben vissza kell menniük az orvoshoz.

Sok készítményt vontak ki a piacról, illetve tiltottak be, s ma még nehezen lehet áttekinteni, hogy a gyógyszertárakat ellátó nagykereskedelmi központokban milyen helyettesítő szerekből mekkora készletek állnak rendelkezésre. A megoldás részben az illetékes hatóság – az OGYÉI – illetve a nagykereskedők kezében van.

Egy ilyen váratlan helyzetre szinte lehetetlen a felkészülés, akkora tartalékokat felhalmozni, amelyekből heteken, hónapokon keresztül a mintegy 200 ezer beteg biztonságosan ellátható volna, aligha lehetséges.

Hatalmas készleteket kellene tárolni, amelyek sok pénzt kötnének le, és egy részük akár időközben le is járna.

Most olyan megoldást kell keresniük az illetékeseknek, amellyel mind a betegek, mint az ellátórendszer érdekei a legkisebb kockázattal érvényesíthetők. Optimális döntési helyzet – a megkérdezett szakemberek szerint – nincs. Türelmet és megértést kérnek, mert most ez a legfontosabb.

Azt, hogy mely gyógyszerek érintettek, ide kattintva olvashatja el.

Erős üzenet, hogy a CEU-t látogatta meg először az amerikai nagykövet

0

A napokban érkezett meg Budapestre David Cornstein, az új amerikai nagykövet, egyik első hivatalos útja a CEU-ra vezetett. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint ez világos állásfoglalás és sürgetés a magyar kormánynak.

Egyértelmű üzenet David Cornstein látogatása a CEU-n, ezt mondta a Független Hírügynökségnek Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár, diplomata. Mint mondta, az egyetem ügyében régóta vita van Magyarország és az Egyesült Államok között, az USA ugyanis amerikai intézményként és nem „Soros-egyetemként” tekint a CEU-ra, és

többször is felhívták már erre a magyar kormány figyelmét.

Ezt emelte ki a találkozó után kiadott közleményében Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora is. Azt írta: „A CEU olyan amerikai intézmény, amely az elmúlt 27 évben jelentősen hozzájárult az amerikai-magyar kapcsolatokhoz.”

A nagykövetsége közleménye még egyértelműbben fogalmazott. David Cornstein ugyanis kijelentette:

„Támogatom az intézmény további budapesti működését, és remélem, hogy még sok évig lesz kapocs országaink között.”

Ahogy Szent-Iványi István a Független Hírügynökségnek fogalmazott, a diplomáciában ez erős és egyértelmű kiállásnak számít. A nagykövet egyébként már a meghallgatásán határozottan állást foglalt mind a CEU, mind a civilek mellett.

A szakértő szerint ez a mondat

világos sürgetést is jelent.

Az egyetem kuratóriuma hétvégi ülésén úgy döntött, hogy a 2019-20-as tanévet is Budapesten kezdik el. Ezzel egyidőben nyilvánosságra hozták New York Állam Oktatási Hivatalának levelét, amely megerősíti, hogy az egyetem maradéktalanul megfelel a lex CEU követelményeinek.

Ugyanakkor az egyetem a 2019-20-as tanévre már Bécsbe is vesz fel diákokat. A kormány ugyanis továbbra sem írja alá azt a megállapodást, amely a CEU további magyarországi működését biztosítaná, bár erre az egyetem többször felszólította, és nemzetközi nyomás is érezhető. Orbán Viktor miniszterelnök viszont a héten újságíróknak erről csak annyit mondott: „Jó döntéshez idő kell.”

Szent-Iványi István szerint önmagában a nagykövet látogatásának nem valószínű, hogy nagy hatása lenne, de

sok csatornán jut el a magyar kormányhoz ez az üzenet.

Mint mondta, az is látszik, hogy a magyar kormány javítani szeretné az amerikai-magyar kapcsolatokat, de, ahogy ezt Mike Pompeo külügyminiszter is egyértelművé tette, amikor Szijjártó Péterrel találkozott, ennek több feltétele is van, és az egyik a CEU helyzetének rendezése. A szakértő szerint ezt erősítette meg a nagykövet látogatása az egyetemen.

A CEU jövőjéről nemrég Enyedi Zsolt rektorhelyettes nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, ezt itt olvashatja el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK