Bréking nyúz, augusztus 9. – Tudósítás a másik valóságból

0
760

Schmidt Mária saját lapjában is osztja az igét; a Magyar Tudományos Akadémiának megy neki Pilhál György; a civil szervezeteknek juttatandó adóforintokon polemizál a Magyar Hírlap; a nyugat iszlamizálódásának egy új aspektusára világít rá az Origo. Az alternatív valóság médiájának szemléje következik.

Figyelő/Hír TV: Schmidt Mária: Nálunk nincs politikailag korrekt kánon

„Semmi másra nem vágytunk, mint arra, hogy legyen szólásszabadság, hogy legyen gyülekezési szabadság,

hogy utazhassunk, hogy úgy élhessünk, ahogy mi akarjuk, hogy ne egy pártnak az ideológusai mondják meg nekünk, hogy mit szabad olvasni, és mit nem, mit szabad csinálni és mit nem, most nálunk ezek a szabadságjogok mindenki számára biztosítva vannak” – mondta  Schmidt Mária a HírTV-ben.

A Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Hír TV Magyarország élőben című műsorába hívták be. A beszélgetést idézi a Figyelő, amelynek egyébként Schmidt Mária a tulajdonosa. Mint a televízióban fejtegette:

„Nálunk nincs politikailag korrekt kánon,

ami azért nincs, mert volt nálunk politikai korrekt kánon, akkor a magyar szocialista munkáspárt propaganda felelősei írták ezt a kánont, és meg volt mondva, hogy mit nem szabad használni, és miről nem szabad beszélni, most meg ezeket magukat liberálisnak nevező megmondó emberek állítják össze ezt a kánont.

Magyarország nem azért lett szabad és szuverén 30 évvel ezelőtt, hogy most újra alárendelje magát homályos birodalmi érdekeknek, amelyek mögött megint csak más nemzetállami érdekek húzódnak.

Origo: Így iszlamizálódik Nyugat-Európa: muszlim pártok törnek a hatalomra

A mértéktelen bevándorlás mellett egyre nagyobb veszélyt jelentenek a nyugati demokráciára nézve az úgynevezett iszlamista pártok. Ezen alakulatok egyelőre csak Hollandiában és Belgiumban tudnak felmutatni sikereket, de létük is világosan mutatja, hogy teljes bukás felé halad a bevándorlók integrációja.

Ezen pártok jövőbeli esetleges erősödése pedig tovább növelné a feszültségeket a nyugat-európai társadalmakban.

Ha most rendeznék a választásokat, akkor azt sem lehet kizárni, hogy a 2014-ben a holland szociáldemokrata pártból kilépők által alapított Denk megduplázná parlamenti képviselői számát. Hollandiában rendkívül sok a török-holland kettős állampolgár, akik mindkét állam választásain részt vehetnek.

2017-ben, amikor a törökországi alkotmányreformról, ami az elnöki rendszer bevezetéséről szólt, szavaztak, 115 ezer török szavazott Hollandiában. Közöttük 71 százalékos támogatottságot élvezett a Recep Tayyip Erdogan által javasolt tervezet.

Az idei parlamenti választáson pedig Erdogan pártja, a Jog és Fejlődés 68 százalékot kapott Hollandiában, míg Törökországban csak 53 százalékot. A Denk alapítói is egyértelműen Erdogan híveinek számítanak a holland parlamentben.  A Denk a 2018-as önkormányzati választáson is ringbe szállt és a 14 nagyváros közül 13-ban sikerült mandátumot szereznie. Rotterdamban és Hágában más muszlim pártok is indultak.

Az előbbi városban a muszlim erők együttesen 12,6 százalékot szereztek, így pedig a város második számú politikai erejét alkotják.

Pont Rotterdamban volt példa arra, hogy három baloldali alakulat megpróbált megállapodni egy iszlamista párttal a közös irányításban,

azonban mivel a NIDA nevezetű alakulat 2014-ben még terrorállamnak nevezte Izraelt, ezért végül nem jött létre a koalíció. Hágában pedig két iszlamista párt 5,9 százaléknyi szavazatot tudott összegyűjteni.

Magyar Idők: Mint a Rákosi-korban

Ezzel a címmel írt publit ma Pilhál György, aki abból az MTA közösségi oldalán feltett kérdésből indul ki, hogy tudjuk-e, hogy a Rákosi-korszakban a kommunisták meg akarták szüntetni a Magyar Tudományos Akadémiát?

„Csak úgy” szeretnék párhuzamba állítani és összemosni Rákosi Mátyást Orbán Viktorral – véleményezi Pilhál, hozzátéve: nem könnyű vállalkozás, de ők megpróbálják. Ezért „érdeklődnek”.

Hátha akad olyan megvezethető szerencsétlen, aki „meglátja” a két politikusban a párhuzamot. Amihez persze az is kell, hogy az illetőnek fogalma se legyen a történet előzményeiről. Amit most megpróbálok összefoglalni – írja, majd (sajátságosan persze) meg is próbálja. És a kísérlet után jön a sommázás:

Értelmes, előzetesen egyeztetett tudományos kutakodásokért természetesen ezután is jár a pénz. Csakhogy eddig járt másért is. A Figyelő nemrég listát közölt egyes „kutatásokról”.

Pár munkacím: A roma LGBTQ első szikrái, A szexuális munka és a prostitúció a neoliberális világgazdaságban: a feminista kritika lehetőségei Kelet-Közép-Euró­pában, Férfiak, akik férfiakkal szexelnek – szexmunkások Magyarországon stb.

És a végkövetkeztetés:

Egyebek mellett az efféle „kutatói szabadságnak” vet most véget a „rákosista” kormányzat. Hallatlan!

Magyar Hírlap: Kevés felajánlás a „civileknek”

Nem a személyi jövedelemadó egy százalékaiból működnek a Soros-féle csoportok – már százhuszonegy külföldről pénzelt szervezet regisztrálta magát a vonatkozó adatbázisban – írja a lap annak apropóján, hogy heteken belül életbe lép a bevándorlási különadó.

A NAV frissített kimutatásából szemezgetve sorolja a példákat a lap: a Magyar Helsinki Bizottságnak ötszáztizenhatan összesen 3 166 400 forintot, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesületnek százkilencvenhárman 1 083 761 forintot, míg az Amnesty International Magyarországnak ugyanannyian 1 453 102 forintot adtak. A Társaság a Szabadságjogokért, azaz a TASZ számára jóval többen, kétezer-háromszázhatvanan „küldtek” 15 231 448 forintot.

Az ellenzék által korábban államfőnek jelölt Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Alapítványnak azonban mindössze harmincan, összesen 209 395 forintot ajánlottak fel.

A hazánk ellen az iskolai szegregáció vádjával kötelezettségszegési eljárást kezdeményező, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány számára ugyanakkor valamivel többen, harminchárman, összesen 377 053 forintot adományoztak. Mindez annak tükrében érdekes, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években százmilliós nagyságrendben támogatták ezeket a szervezeteket.

A még tavaly elfogadott civiltörvény szerint az évi 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásban részesülő szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, a mostani állás szerint ezt eddig százhuszonegyen tették meg.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .