„Több tízezer magyart és több százezer európait érint a hajléktalanság, ezért átfogó közösségi megoldás kell rá. Szégyen, hogy a Fidesz képviselői azon kevesek közé tartoznak, akik nem szavazták meg az erről szóló javaslatot” – jelentette ki vasárnapi online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István európai parlamenti képviselő.
Az MSZP politikusa elmondta, hogy az Európai Parlament egy, a hajléktalanság csökkentéséről szóló stratégiai anyagot fogadott el szinte teljes egyhangúsággal az eheti plenáris ülésen. Hozzátette:
szégyenletes ugyanakkor, hogy a közel hétszáz támogató szavazat mellett volt néhány EU-ellenes szélsőséges, aki nemmel szavazott és néhány, aki tartózkodott. Utóbbiak közé tartozik a Fidesz tizenhárom európai parlamenti képviselője is, akik egyedüliként tartózkodtak a teljes néppárti frakcióból.
Ujhelyi az EP hivatkozott stratégiai anyagát ismertetve kiemelte, a célkitűzés szerint 2030-ra meg kell szüntetni a hajléktalanságot Európában, ehhez pedig a képviselők hathatósabb fellépést várnak az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól. Az EP azt javasolja, hogy legyen folyamatos nyomon követése az érintetteknek és legyen egy olyan uniós keretrendszer, amely az alapvető emberi jog fogalmából kiindulva innovatív programokkal folyamatosan csökkenteni képes a hajléktalanok számát. A parlamenti állásfoglalás nagyobb felelősségvállalást és együttműködést kér a tagállamoktól, valamint többek között a közszolgáltatásokhoz, így például az egészségügyi szolgáltatásokhoz való megfelelő szintű, egyenlő hozzáférést az érintettek számára.
A járvány miatti súlyos gazdasági válságot a magyar kormány félrekezeli, nem törődik azokkal a családokkal, akik elveszíthetik a munkájukat. Márpedig – mutatott rá a szocialista politikus – ennek az lesz a következménye, hogy tömegek élete mehet tönkre és kerülhetnek akár az utcára. Ujhelyi azt mondta:
a magyar kormány akkor „rúgott bele először” a fedélnélküliekbe, amikor kriminalizálta és szociálpolitikai lépések helyett rendészeti eszközökkel próbálta megoldani a hajléktalanság kérdését.
„Letagadva a helyzetet és pusztán rendőri eszközöket használva ezt a problémát nem tudjuk megoldani. A lakhatás alapvető emberi jog! Mi pedig nem fordíthatjuk el a fejünket!” – tette hozzá az MSZP európai politikusa, egyúttal arra kérte a Fidesz – megfogalmazása szerint „érzéketlen” – európai parlamenti képviselőit, hogy adjanak számot arról: miért nem támogatták a hajléktalanság felszámolását segítő állásfoglalást.
A fuhu.hu információi szerint változatlanul érvényben van az a 2014 októberi amerikai elnöki rendelet, amellyel az Egyesült Államok megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. A nevek helyett csak azt tudni, hogy korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyekről van szó.
Az eset annak idején nagy port vert fel. Az érintettek közül csak Vida Ildikó a NAV akkori elnöke ismerte el, hogy rajta van a tiltólistán. Több féle találgatás látott napvilágot, egyes médiumok biztos tippekkel rendelkeztek. Ezekre reagálva Habony Árpád, nem közszereplő egy róla készült washingtoni fotót közölt a közösségi médiában. Ennek hitelességét egyesek megkérdőjelezték.
Forrásunk szerint már csak azért sem vonták vissza a rendeletet, mert a korrupció terén azóta sem történt javulás Magyarországon.
Az elszámoltatás lehetősége sem növekedett. Viszont a korrupciós esetek feltárásával foglalkozó, nem kormányközeli civil szervezetek ellen egyre fokozódik a nyomás.
Beszélgető partnereink a magyar NGO-k sikerei közé sorolták a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellenplakátjait, amelyekkel szembeszállt a kormány migráns ellenes plakátjaival. Vagy a Momentum sikeres aláírásgyűjtő akcióját, amellyel arra kényszerítette az illetékeseket, hogy lemondják Budapest jelölését az olimpiai játékok megrendezésére.
A civil szervezetekkel ellentétben a magyar ellenzéki pártoknak mindeddig nem sikerült olyan jövőképpel elő állniuk, amely sikeresen szembe szállna a nacionalizmusra támaszkodó populizmussal.
Pedig Európában változik a helyzet, főleg a hollandiai, ausztriai és franciaországi választások után. Sőt a brit népszavazás kimenetele, amely a migránsellenesség (ez esetben a kelet-európaiakról van szó) győzelmét hozta, azzal a következménnyel járt, hogy az Európai Unió szembesülhetett az őt is fenyegető veszéllyel. És ez erősebb összefogásra ösztökéli az EU vezetőit.
A Trump kormányzat eddigi külpolitikája, habár a gazdasági együttműködést és az egyes partnerekkel és nem országcsoportokkal való kapcsolatokat részesíti előnyben, azért tartja magát az általános érvényű elvekhez. Ezek közé nem tartozik az illiberalizmus.
Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég tüntettek ki a Barátság érdemrenddel Moszkvában, jelentette be, hogy újabb Orbán-Putyin találkozóra kerül sor. Az, hogy a Fidesz a rendszerváltáskor a Tovariscsi konyec plakáttal kampányolt nemigen jut eszébe Orbán Viktornak sem, aki tovább építgeti a magyar-orosz kapcsolatokat.
A tavalyi év különösen sikeres volt az orosz-magyar kapcsolatok terén – írta Szijjártó Péter, aki minden bizonnyal elsősorban a Szputnyik vakcinára gondolt. Kis probléma, hogy az Európai Unió még mindig nem engedélyezte az orosz vakcinát, melyet egyedül Magyarországon alkalmaztak az uniós tagállamok közül.
Február elején lesz a magyar-orosz csúcs
Ezt közölte Szijjártó Péter, akinek a figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt egymással. Januárban pedig amerikai – orosz stratégiai tárgyalások kezdődnek. Nyilvánvalóan felmerül Ukrajna kérdése, és itt kerül a képbe Magyarország is. Formálisan ugyanis a magyar diplomácia akadályozza azt, hogy Ukrajna bejuthasson a NATO-ba. Az ok: a magyar kisebbség érdekeit sérti a nyelvtörvény Ukrajnában. Tegyük hozzá, hogy a román kisebbségét is, de Bukarest nem tiltakozik. Sőt pártolja Ukrajna NATO tagságát. Putyin nyilván hálásan köszöni a magyar diplomácia akcióját Ukrajnával szemben, de az amerikaiaknak sincsen ez túlságosan ellenére. Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága olyan vörös vonal, amelyet Putyin nem fogadhat el. Annál is kevésbé, mert csökkenő népszerűségét növekvő nacionalizmussal próbálja meg kompenzálni.
Orosz hekkerek és a magyar választás
Beavatkozik-e az orosz titkosszolgálat Orbán oldalán a választásokba?
Ez egyáltalán nem alaptalan feltevés hiszen az FSZB hekkerei aktívan beavatkoztak a francia választásokba 2017-ben amikor Macron ellenfele az a Marine Le Pen asszony volt, akit Putyin a választási kampány során fogadott a Kremlben. Hillary Clinton a választások elvesztését jelentős részben az orosz hekkereknek tulajdonította. Az FBI vizsgálata végülis nem hozott eredményt, de ez azzal is magyarázható, hogy Trump elnökségének idején folyt a vizsgálat. A demokraták mindvégig azzal vádolták Donald Trumpot, hogy élvezi Putyin támogatását.
Most Orbán Viktorral ugyanez a helyzet. A magyar miniszterelnök nemcsak Moszkvában, de Pekingben is igen szívesen látott vendég miközben Biden elnök nem hívta őt meg a virtuális demokrácia csúcsra. Mindeközben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja vagyis Moszkva és Peking számára épp ezért jelent értékes partnert, Washington és Brüsszel számára pedig problémát.
Van-e igazodási kötelezettség ? Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs, de ez a cáfolat nem túlságosan meggyőző. Magyarország 1990-ben átkerült a nyugati érdekszférába, és ezzel Putyin éppúgy tisztában van mint Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánypárti sajtó ezért is vádolja CIA ügynökséggel az ellenzék nem egy vezető politikusát.
Van-e magyar különút?
Nicolae Ceausescu eljátszotta a román különutas szerepet a Varsói Szerződésben: vendégül látta Nixon amerikai és De Gaulle francia elnököt. Aztán Pacepa tábornok, a hírszerzés feje dezertált, és az USA-ban kipakolt. Ceausescu vígan együttműködött Moszkvával miközben eljátszotta a különutas szerepet. Ezzel véget is ért a román diktátor nyugati diadalútja. A Nyugat átlátott a szitán.
Vajon egyezteti-e különutas terveit Orbán Viktor Washingtonban? Az amerikai diplomáciának aligha van szüksége közvetítőre, de információkhoz juthat Moszkva és Peking terveit illetően. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar diplomáciát kizárják sok fontos döntésből a NATO-ban, mert tartanak attól, hogy kiszivároghat Moszkva illetve Peking irányában.
Nem veszélytelen játszma ez, de Orbán Viktor abban bízhat, hogy Biden elnöknek sok problémája adódik, nemhogy az USA vezető szerepét nem tudja képviselni a világban, de azt sem tudja megmondani, hogy merre tart maga az Egyesült Államok?
Orbán a mások gyengeségeire építi elképzeléseit, de ebből nem jön ki egy pozitív program. A szovjet vezetés is emiatt bukott meg jórészt harminc évvel ezelőtt.
A kormány 131 képviselője által megszavazott szégyenteljes MTA törvény az MTA kivégzését jelenti. A CEU, amely szintén elszenvedője a kormány gondolkodók elleni hadjáratának, kemény hangú nyilatkozatban tiltakozik a rombolás politikája ellen.
„A CEU szolidaritását fejezi ki a Magyar Tudományos Akadémiával azt követően, hogy a Fidesz parlamenti többsége megszavazta azt a törvényt, amely megfosztja kutatóhálózatától ezt a tekintélyes intézményt. A törvény elfogadása, amelyet a kormány hónapokon át tartó politikai nyomásgyakorlása, fenyegetése és zsarolása előzött meg, világosan mutatja, hogy Orbán Viktor rendszere semmibe veszi a tudományosságot, az akadémiai szabadságot és egyúttal a jogállamiság alapelveit is. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának feloszlatása egy újabb szomorú nap Magyarország számára. Ez a törvény Magyarország legnagyobb presztízsű, a magyar nemzet számára több mint 150 éve kiemelkedő tudományos szolgálatot nyújtó kutatóintézményének erőszakos végét jelenti.”
Féligazságoktól terhes, ismételten grandiózus víziót vázolt fel Magyarországról Matolcsy György, amelynek megvalósulására vajmi kevés remény van – összegezhetők a szakértőktől összeszedett vélemények. Ismét nehéz volt megszólalókat találni.
A térség igazi sikertörténet, közte Magyarországé is, amely utóbbi 2010 óta már a 13. fordulatba vágott bele tavaly, a növekedésibe. Ezzel a világ nagy erőközpontjai közepén sikeres felzárkózást hajthat végre – mondta egyebek mellett Matolcsy György az idei közgazdász vándorgyűlésen csütörtökön.
Előadásában a BMW gyárépítési tervét szimbolikusnak nevezte. A középkorig visszanyúlva elemezte a térség sikeres fejlődését, amelyben a jövő egyenesen fényes.
„Voltunk már egyszer nagyon gazdagok. Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek. Életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok”
– fejtegette a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Sokadszor jövendölte meg 2010 óta, hogy most már tényleg ráálltunk a felzárkózási pályára.
Mondandója végén aztán mégis felsorolt tíz olyan területet, amelyeken viszont
nagyon le vagyunk maradva:
a technológiai vívmányok meghonosítása, alkalmazása, gyors robotizáció, a lakosság képzési szintje, a felsőoktatásban végzettek alacsony száma, a top egyetemek száma, a rendkívül alacsony tőkeállomány, az alacsony termelékenység, az export alacsony hozzáadott értéke, a kevés vállalati sikertörténet, a versenyképesség egyes területein meglévő elmaradás.
Ezek éppen azok a területek, amelyeken
áll vagy bukik, hogy fejlődőképes-e egy ország.
Mint már korábban, ismét nehéz volt értékelő nyilatkozót találni Matolcsy nagy ívű, sokak szerint szinte látomásos előadásához. (Egyikük egyetemi tanár, korábban gazdasági vezetői posztok viselője azt közölte, idén volt annyi esze, hogy már el se ment a rendezvényre, Matolcsy mondandóját nem hallotta, de nem is érdekli.)
Csodás ábrákban most se volt hiány. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Karsai Gábor, a GKI gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese szerint négy alapprobléma van a magyar kormány gazdaságpolitikáját (a jegybanktörvény keretein jelentősen túlterjeszkedően) alapjaiban alakító közgazdász előadásával.
A kiindulási ponttal, a BMW feldicsérélésével, és mint a magyar siker szimbólumakénti beállításával az a probléma, hogy a gyár termelni csak évek múlva fog, a földterület megszerzése is csupán valamikor jövőre lesz – mondta a közgazdász.
Mindezen túl nem tudjuk (a kormány nem árulja el), hogy mekkora állami támogatást kap a bajor óriás. Az eddigi adatok és tendencia alapján legfeljebb sejthető, hogy 4-5 évig a magyar költségvetés fogja állni az összes alkalmazott bérét.
Ekkora támogatási igény (vagy inkább feltétel) pedig arra mutat, hogy a magyarországi
beruházási környezet, jogbiztonság és üzleti klíma megítélése igen csak gyenge
– mondta Karsai.
A felvázolt – most már mindjárt két – kínai selyemút kapcsán a GKI-vezető azt mondta, hogy Banglades éppen most került nehéz helyzetbe, mert – a magyar tervvel megegyezően – hitelből végezte el a hatalmas infrastruktúra-fejlesztést, és nem képes törleszteni. A térség nagyszerűségének pedig pont ellenpéldája az összeomló Törökország. A V4-ek nagyszerű egysége pedig legfeljebb a menekültproblémában mondható igaznak – mondta Karsai Gábor.
A kutató legtöbb fenntartása a magyar gazdaság fenntartható növekedésével van. Mindenekelőtt a térségben éppenséggel a magyar adatok a leggyengébbek, nyolc év alatt a visegrádiak megduplázták a bruttó hazai terméket (GDP), mi csak 50 százalékkal növeltük, tehát az
eddigi magyar növekedést is erősen túlzó „kirobbanónak” nevezni,
ráadásul nálunk már elkezdődött a teljesítmény növekményének lassulása – sorolta Karsai Gábor.
Már idén is csak minimális adósságcsökkentésre lesz képes Karsai szerint a magyar gazdaság, amelyet nagyban befolyásol, hogy egyre jelentősebb összeggel kénytelen megelőlegezni az uniós támogatásokat, mert alig érkezik pénz Brüsszelből.
Épp ma érkezett a Pénzügyminisztérium beszámolója arról, hogy az államháztartás központi alrendszere az első nyolc hónapban 1646,2 milliárd forint hiánnyal zárt, ezzel
az egész évre tervezett hiánycél 120,9 százaléka teljesült.
Augusztus végéig az uniós kiadások elérték az 1388,5 milliárd forintot, ezzel szemben csak 183 milliárd bevételt tudtak elszámolni Brüsszellel. Júliusban még 1491 milliárd forint deficit volt, az éves előirányzat 109,6 százaléka, az uniós kiadások 1309,4 milliárd forintra rúgtak, az uniós bevételek összege 162 milliárd forintot tett ki.
Nem csupán romlik a külső konjunktúra, ami önmagában is lassító hatással lesz a magyar gazdaságra, az előbbi számok is azt mutatják, hogy a növekedés rendkívül nagy mértékben az uniós összegekhez van kötve (jelenleg a hiányt gyarapítva lehet fenntartani a 4 százalék körüli tempót). Már Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszél, hogy a potenciális gazdasági növekedés 2,5-3 százalék (holott a hivatalos álláspont még négy évig 4 százalékot jövendöl). És ez is erősen eltúlzott az elemzők többsége szerint – kommentálta a számokat Karsai Gábor.
A kormány komolyan számol a lakosság fogyasztásának növekedést felhajtó hatásával. A GKI vezérigazgató-helyettese szerint ezt eddig a minimálbérek erőteljes emelkedése húzta, jövőre ez is fékeződni fog.
Mint írtuk, a közgazdász szakma nem szívesen bocsátkozik véleményalakításba Matolcsy szövegeiről. Nem ért egyet ezzel a felfogással Felcsuti Péter, az ismert egykori bankvezető. Szerinte
Matolcsy pozíciója miatt se negligálható a véleménye,
az pedig – bizonyos keretek közt – nem olyan végzetes, ha valakinek nagy ívű víziói vannak az egész világról, bár Matolcsy talán kissé szerénytelen ezek felvázolásakor – foglalható össze Felcsuti álláspontja.
Szerinte az igazi probléma az, hogy az MNB-elnök előadása (a csodálatos jövő és ezek feltételei, a hiányosságok megszüntetése) logikailag még meg is állja a helyét. A tartalommal van baj: azzal, hogyan tudna ez megvalósulni.
Azt ugyanis szemmel láthatóan
felismerték, mindenekelőtt a jegybankban, hogy nagy baj van
a magyar gazdasággal, sőt a tágabban vett társadalmi elemekkel, erről tanúskodik a Matolcsy vezette MNB-ben készült 180 pontos javaslatcsomag – mondta Felcsuti. Már ezt egyébként akként elemezték legtöbben, hogy az az eddig követett társadalompolitika csődjének beismerése.
Azt nem látni, hogyan válnának valóra az ebben foglaltak, mert ezt
magának a Fidesz-rezsimnek működési módja nem teszi lehetővé
– fogalmaz az exbankár. Nyolc év alatt mélyen beégtek a magyar társadalomba-gazdaságba azok a viselkedési-működési módok, amelyek az egyre erősödő centralizációban, a közigazgatás legyalulásában, a pártkatonák mindent elárasztó tömegében, az oktatás és egészségügy lezüllesztésében, a tőkehelyzet leépülésében, a jogbiztonság megszűnésében satöbbi öltenek testet – sorolta Felcsuti Péter.
Hiába látják tehát a fordulat szükségességét, ennek elvégzésére maga a rendszerük alkalmatlan – fogalmazott.
Aki eddig nem ismerte volna, de szeretne behatóbban megismerkedni Matolcsy György elmúlt nyolc évének látomásaival, az ide kattintva megteheti ezt.
Isten után az első – ebben a szerepben tetszeleghet Rogán Antal, aki a jövőben az összes polgári titkosszolgálatot ellenőrzi. Míg korábban a belügy illetve a külügy felügyelte ezeket, mostantól mind Rogán Antalhoz tartoznak! Ez óriási hatalmat jelent, egyben pedig szinte totális kontrollt a nemzeti együttműködés rendszere fölött.
Vajon milyen viszonyban lesznek a magyar titkosszolgálatok a NATO államok szolgálataival? Az oroszokkal vagy a kínaiakkal? Ezek békeidőben sem mellékes kérdések, de a hidegháborúban rendkívül fontosakká válhatnak. Lényegében persze már eddig is Orbán Viktornak jelentettek a titkosszolgálatok vezetői, de most ez egyértelművé vált. Semmiféle jogi kontroll sincs, csakis a hatalom érdekei számítanak.
Eddig Pintér Sándor akadályozta az ellenzék szisztematikus megfigyelését.
Az USA fontos nagykövetet küld
Magyarország felértékelődését mutatja, hogy olyan diplomata érkezik Washingtonból, aki korábban az ENSZ-ben képviselte hazáját különleges politikai ügyekben. Vagyis komoly diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik. David Pressman kinevezése azt mutatja, hogy az USA szakított azzal a régi gyakorlatával, hogy az épp aktuális elnök üzleti támogatói közül jelöl nagykövetet. Orbán Viktor már az Egyesült Államokban is tényező. Jól mutatja ezt, hogy nálunk rendeznek meg egy fontos republikánus tanácskozást. A republikánusok pedig revansra készülnek az Egyesült Államokban, nem paktálnak Joe Bidennel. Akinek nemzetbiztonsági tanácsadója többször is nyíltan célzott az USA autokrata ellenfeleinek megbuktatására. Jake Sullivan listáján szépen gyülekeznek az USA bukott ellenfelei: Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában, Babis ex kormányfő Csehországban. Fico egykori miniszterelnök Szlovákiában. A szlovákiai NER fura ura egyenesen arról beszél , hogy „Szlovákia amerikai tartomány lett”. Ázsiában eltűnt a Kína barát miniszterelnök Pakisztánban. A Fülöp szigeteken újra egy Marcos uralkodik, ez pedig az USA barátság növekedését idézi elő.
Magyarország szürke zóna
Az USA stratégiai megítélése szerint Lengyelország, a Baltikum és Románia fontos állam az ukrajnai háború miatt. Magyarország hasonlóan Csehországhoz, Szlovákiához, Szlovéniához, Bulgáriánoz a szürke zóna része. Ez azt jelenti, hogy stratégiai szempontból nem igazán fontos az USA számára. Ezért Washington Berlinre bízta a szürke zóna felügyeletét. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a maga útját az új Orbán kormánynak, amely szeretné megőrizni sokoldalú kapcsolatait akkor is amikor az USA hosszútávra el akarja vágni Oroszországot Európától.
Az etikai bizottság csütörtöki ülésén kizárták a Jobbikból Toroczkai Lászlót. Az indoklás szerint Ásotthalom polgármestere súlyos fegyelmi vétséget követett el, és megsértette a Jobbik Alapszabályának több pontját is.
Először a Hír TV számolt be arról, hogy kizárták Toroczkait a pártból. Staudt Gábor, az etikai bizottságtól a FüHü megkeresésére azt válaszolta, hogy a döntés hivatalos közlésével várnak addig, amíg az érintettet tájékoztatják. Úgy fogalmazott, hogy nem lenne etikus előbb közölni a sajtóval a hírt, mint Toroczkaival. Toroczkait azért nem tudták még tájékoztatni, mert nem vett részt a csütörtöki ülésen – mondta Staudt Gábor. Hozzátette, hogy valószínűleg még pénteken meglesz a hivatalos bejelentés Toroczkai sorsáról.
Nem sokkal ezután kiadott a Jobbik egy sajtóközleményt, amelyben megerősítették Toroczkai kizárását. Ebből kiderül, hogy Toroczkai írásban sem nyújtott be védekezést. A kizárást azzal indokolják, hogy „súlyos fegyelmi vétséget követett el, s megsértette a Jobbik Alapszabályának több pontját is, közte azt, amely kimondja: a Jobbik minden tagjának kötelessége, hogy tartózkodjon az olyan magatartástól, amely sérti a Jobbik szabályzatait, testületeinek határozatait, programját, érdekeit, illetve jó hírét.” Az etikai bizottság szerint „sérelmes” volt a Jobbik számára, hogy Toroczkai a párton belüli vitákat a sajtó nyilvánossága előtt folytatta le, és a tisztújítását követően nem tudott belenyugodni a szavazás eredményébe, hanem „sajtóturnéba kezdett”.
Azzal is megvádolják Toroczkait, hogy „már jóval a tisztújítási időszak előtt
belső információkat juttatott el a Jobbikkal ellenséges kormánypárti média részére
az országos elnökségi üléseken történtekről”.
A Jobbikon belül a nemzeti radikális vonalat képviselő Toroczkai ellen azért indult fegyelmi eljárás, mert Mi Magunk néven platformalapítást kezdeményezett a párton belül, miután nem őt, hanem Sneider Tamást választották meg Vona Gábor utódjának a párt élére. A platformalapítást az etikai bizottság úgy értékelte, hogy a Jobbik megosztására és bomlasztására irányult. „Mindez nem értékelhető másként, mint egy új szervezet létrehozásának előkészítéseként és a Jobbik szándékos gyengítéseként, ezért a Jobbik Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága nem tudott más döntést hozni, mint a kizárás” – zárják a közleményt.
Toroczkait Dúró Dóra is támogatta, ezért a képviselőt még korábban kizárták a Jobbik parlamenti frakciójából, és mandátuma visszaadását kérte tőle a párt új elnöksége. Dúró Dóra viszont közölte, hogy Toroczkai javára lenne hajlandó lemondani a mandátumról. Kérdés, hogy most mit lép Dúró Dóra.
Ásotthalom polgármestere
június 23-ára már korábban „zászlóbontást” hirdetett meg a Mi Magunk nevében,
az eseményt Dúró Dóra is reklámozta a saját Facebook-oldalán. Toroczkai legutóbb azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a Jobbikban képzeli el a jövőjét, de ha az elnökség a kizárásuk mellett döntene, és június 23-án azt látja, hogy nagyon sokan biztatják, akkor készen áll egy külön mozgalom alapítására. „De remélem erre nem kerül sor” – mondta Toroczkai a Hír TV-ben.
Júliustól új menekültügyi szabályozás van érvényben Magyarországon, melynek az a lényege, hogy minden Szerbiából érkező ember menedékkérelmét elutasíthatják.
Magyarország ugyanis biztonságos tranzitországnak tekinti Szerbiát, annak ellenére, hogy az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága szerint nem az. A kérelmeket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal az új jogszabályra hivatkozva utasítja el.
A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasítás ellen, annak nincs halasztó hatálya, így idegenrendészeti eljárás alá vonják, majd kitoloncolják őket. Az érintett menedékkérőket oly módon is megpróbálják visszaküldeni Szerbiába, ugyanis a tranzitzónában maradó nagykorúak nem kapnak enni.
A nők és a gyerekek kapnak ellátást, de meglehetősen embertelen módon úgy, hogy őket átkísérik a zóna egy másik részébe, nehogy adhassanak az ételből a családtagjaiknak.
Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze levelet írt Magyarország kormányához, valamint a magyarországi bevett egyházak vezetőihez a hazánk határán fogvatartott és éheztetett menekültek ügyében.
Éheztetik a határon a menekülteket
A magyar kormányhoz írt levél valójában egy petíció, melyven az aláírók felszólítják a magyar kormányt, hogy azonnal vessen véget annak a kínzásnak, mellyel szétszakítva a hazánk határához érkezett menekült családokat, a felnőtt férfiakat és gyermek nélküli nőket azzal próbálják visszafordulásra kényszeríteni, hogy nem adnak nekik enni. Ez a bánásmód hadifoglyokkal és köztörvényes bűnözőkkel szemben is elfogadhatatlan. Mint Iványi a felhívásban fogalmaz, mindez méltatlan a magyar zsidó-keresztény vagy humanista hagyományokhoz. Ez az eljárás emberiesség elleni bűn.
Külön minősíthetetlen az is, hogy a hatóságok csakis azok esetében engednek, akik ügyében ilyen ítéletet hozott az Európai Emberi Jogok Bírósága, bár erre is napokat kell várni. A magyar illetékesek ezzel a bánásmóddal nem a tisztességes magyar állampolgárok nevében járnak el, nem az ő, a mi érdekeinket szolgálja ez a szégyen. Különös abszurdum, hogy erre az intézkedésre Szent István és az új kenyér ünnepi időszakában kerül sor. akarunk tenni arra, hogy élelmiszert vigyünk az éhezőknek és felhívjuk minden jószándékú ember figyelmét erre a példátlan ügyre.
Egy sokkal nagyobb Úr előtt kell számot adniuk a tetteikért
Az egyházi vezetőkhöz írt levelében Iványi Gábor lelkész arról ír, hogy a felhívást a magyar határon éheztetett embertársaink érdekében adták ki. „Arra kérem Önöket, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz és bátorítsák híveiket is erre. Bíztatom Önöket arra is, hogy emeljék fel szavukat a kormány embertelen eljárásával szemben.”
Mint írja, a „bevett egyház” megkülönböztető rang nem azt jelenti, hogy az „Önök státuszát nem fenyegeti a kormány”, hanem hogy Magyarország vezetésének minden döntése mögött Önöknek is ott kell állniuk felelősséggel. Bizonyára nem felejtik, hogy egy sokkal nagyobb Úr előtt adnak számot tetteikért. Hallgassanak jó lelkiismeretükre, és kövessék az isteni elveket! Legyenek irgalmasak, hogy irgalmasságot nyerhessenek! Budapest,
A levélben említett egyházak felsorolását, valamint az egyházi vezetőkhöz írt levelet itt lehet elolvasni.
Ahogy az várható volt, Karácsony Gergely lemond az országgyűlési mandátumáról. A Párbeszéd társelnöke nem csak ezt jelentette be, hanem megnevezte utódját is a frakcióban: Kocsis-Cake Olivio pártigazgató személyében.
A társelnök, Zugló polgármestere a jövő őszi önkormányzati választásokra és zuglói feladataira kíván koncentrálni – jelentette be mai budapesti sajtóértekezletén. Mandátumáról hivatalosan már holnap lemond, tette hozzá.
A Párbeszéd vasárnapi taggyűlésén nem csak a mandátumának az átadásáról tárgyaltak. Megvonták az április 8-i választások tapasztalatait is, s emellett stratégiai vitát kezdtek a párt további teendőiről. Mint elhangzott, ebben ugyan döntés egyelőre nem született, de abban egyetértés volt, hogy meg kell újítani a baloldali politizálást, és hogy szükség van szövetségek kötésére annak érdekében, hogy le lehessen váltani az Orbán-kormányt.
„A Párbeszéd a kovásza lehet annak, hogy a következő időben összehozzunk olyan ellenzéki együttműködést, amely alkalmas arra, hogy 2022-ben leváltsuk a kormányt, én ebben szeretnék dolgozni”
– idézte Kocsis-Cake Olivio szvait az MTI. A politikus egyébként esélyegyenlőséggel, szociális kérdésekkel, uniós témákkal és nemzetpolitikával is szívesen foglalkozik majd az országgyűlési frakcióban.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, arról beszélt, hogy a párt nem a széthúzásban érdekelt, nem a kirekesztésben, nem a gyűlöletkeltésben, hanem a szolidaritásban, az összetartásban, a közös munkában és az együttműködésben.
A magyar hivatalos fakenews gyártás a valóság teljes kizárásával működik és mintha a Sargentini-jelentés még nagyobb mellébeszélésre ingerelné Rogán Antalékat.
Íme a magyar propagandaminiszter Agatha Christiet megszégyenítő krimitörténete Salzburgból, ahol, mint ismeretes nemhivatalos EU-csúcs zajlott és ahol Orbán Viktor miniszterelnök ismét fényes győzelmeket (többet is) aratott a bambán hüledező 27 állam- és kormányfő felett:
„A miniszterelnök kabinetfőnöke felidézte, hogy két esemény zajlott le egyszerre. Egyrészt az Európai Néppárt csúcstalálkozója az EPP-hez tartozó kormányfők és pártelnökök részvételével, másrészt az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója. Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker tett egy javaslatot, amely a Fidesz kizárására irányult az EPP-ből. A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az EB elnöke ezt a javaslatot akkor tette meg, amikor Orbán Viktor már nem tartózkodott a teremben, mert el kellett mennie egy négyszemközti találkozóra Sebastian Kurz osztrák kancellárral; ez előre ismert program volt.”
Magunk elé el tudjuk képzelni, amint Juncker, az egyik főgonosz tűkön ül a gyanútlan néppártiak között és már alig várja, hogy Orbán, az Igazságos kitegye a lábát. Azonnal felpattan és túlharsogva a némán szendergő konzervatív atyafikat felteszi a hamleti kérdést: lenni vagy nem lenni Orbán nélkül. Az okvetetlenkedőt lehurrogják.
A baj Rogán úr történetével még az is, hogy semmilyen más hírforrás még csak nem sejtette, hogy ilyen izgalmas jelenetek játszódtak volna le Mozart városában. Ez azonban nem fogja megakadályozni a magyar közvélemény nagy részét, hogy diadalittasan le ne vonja a kikerülhetetlen következtetést, miszerint Orbán, akit csak Miniszterelnök Úrként szokás titulálni, minden alattomos gáncsoskodás ellenére ismét megvédte a magyarokat.
Az olcsó kukacoskodás szintjére süllyednénk, ha a történethez hozzátennénk, hogy mielőtt Juncker tőrbe csalta volt csalárdul a magyar miniszterelnököt, a néppártiak elnöke Joseph Daul kibökte: „Az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, az előző héten kezdeményezett jogállamisági eljárás lezárultáig semmiképp sem zárja ki soraiból a Fideszt az Európai Néppárt.”
Juncker tehát vagy a már eldöntött kérdés ellenére egy kamikáze magánakcióval akarta mégis hidegre tenni Orbán Viktort, vagy ez utóbbinak a szárnysegédje nem mond igazat.
A jogállamisági eljárás lezárulta pedig magyarra fordítva annyit jelent, hogy mint az várható is volt, a néppártiak hánytak, vetettek és arra a következtetésre jutottak, hogy jól jön nekik az több mint egy tucat fideszes mandátum a jövő májusi választás eredményeként. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, a magyar népet meg tovább etetik.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
