Home Itthon Hasznos A számok cáfolják Orbánt

A számok cáfolják Orbánt

0
A számok cáfolják Orbánt
Támaszkodnunk kell az EU-ra. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök szerint „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését. A kormány által megrendelt jelentésben viszont az áll: e pénz nélkül recesszióban lenne a gazdaság. Az MNB tanulmánya is azt állítja, hogy a kkv-knak adott EU-s pénz sem emelte a termelékenységet.

A Széchenyi kártya programjának 15-ik évfordulóját megünnepelendő Orbán Viktor a magyar gazdaság önerejét méltatta a növekedésről szólván csütörtökön. A kormányfő azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.

Pontosítva ezt egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„színvonaltalan érvelés”

az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.

Az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.

Magyarország az elmúlt években az 1000-1500 milliárd forintnál sokkal többet kapott az Európai Uniótól. Amikor a legbővebben ömlött ide a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy

a GDP 8-10 százalékát nem az országban állítják elő.

De álljon itt a miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány azon megállapítása, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt, az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna. A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.

Orbán a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kitalált Széchenyi hitelprogram évfordulóján fejtegette a „saját lábon állás” teóriáját, érdemes hát szembesíteni ezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban publikált tanulmányában foglaltakkal. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint

„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”

írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.

Az MNB-sek megállapításainak veleje:

a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét

(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).

Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).

„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.

A vissza nem térítendő támogatások hatását szemléltető ábra megmutatja, hogy a külső pénzzel legegyszerűbben növelhető létszám és árbevétel mellett a kkv-k üzemi eredménye és hozzá adottérték-teljesítménye mérsékelten javult.

Forrás: MNB

Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy tavaly, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.

A kkv-k szerepe a gazdaságban óriási. A foglalkoztatásból körülbelül 70 százalékkal veszik ki részüket. Vagyis a hozzájuk öntött ezermilliárdok termelékenységet növelő hatásának elmaradása nem túl jó jel.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .