Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Kattant a bilincs az ex államfő csuklóján

Az amerikai nagykövetség kérésére őrizetbe vették Honduras ex elnökét, akit az USA-ban nagyszabású kábítószer kereskedelem szervezésével gyanúsítanak.

Juan Orlando Hernandezt, aki csak nemrég mondott le tisztéről, élő televíziós adásban bilincselték meg, hogy azután az Egyesült Államokba szállítsák.

Mivel gyanusítják az Egyesült Államokban a jobboldali politikust?

Azzal, hogy 2004 és 2022 között folyamatosan részt vett a nemzetközi kábítószer kereskedelemben sőt abban is, hogy a klánok fegyvert szerezhessenek. Hernandez elnök sok millió dolláros megvesztegetést fogadott el azért, hogy a rendőrség  és az igazságügyi hatóságok a fülük botját se mozgassák a hatalmas kábítószer szállítmányok láttán.

Új szelek fújnak Washingtonban

Trump elnöksége idején Honduras államfőjét fontos szövetségesnek tekintették Washingtonban. Ennek megfelelően az amerikai hatóságok befogták a szemüket.

Most Biden új vonalat képvisel: a korrupció révén akar lecsapni az autokrata rendszerek vezetőire. A nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan ezt nyíltan meg is fogalmazta az USA európai szövetségeseire, így Orbán Viktorra utalva.

Az Európai Bíróság szerdai döntése, amely elutasította Magyarország és Lengyelország kifogásait az Európai Unió jogállami politikájával szemben, megerősítheti az amerikaiakat is abban, hogy aktívabban lépjenek fel az autokrata rendszerek ellen, amelyek gyakran alkalmaznak nem ortodox eljárásokat.

Kemény ítéletre lehet számítani

Hernandez elnök testvérét életfogytig tartó fegyház büntetésre + 30 évre  ítélte tavaly egy amerikai bíróság kábítószer kereskedelem miatt. Az államfő neve is felmerült a per során.

Hernandez elnök novemberben már nem indult az elnökválasztáson, melyet a baloldali jelölt nyert meg Hondurasban.

Valami megtört 2021. január 06-án

Wang Huning Kína elmúlt harminc éves történelmének legjelentősebb politikai gondolkodója. Álláspontja időnkét változik, ahogy az minden átfogó rendszert kialakító politikai személyiség esetében történni szokott. Ám az semmiképp sem mondható el róla, hogy a globális körülmények között nagy sebességgel változó világ fejleményeit ne látná át meglehetősen élesen.

A ’90-es évek elején hosszabb időt töltött az USA-ban, észlelte az ottani ellentmondásokat, de véleménye az volt: ameddig Amerikában példamutató módon – azaz demokratikus pedantériával és zökkenőmentesen – adja át egyik adminisztráció a másiknak a hatalmat, az ország ereje és globális pozíciója megingathatatlan.
Ez az álláspontja 2021. január 6-án, amikor Trump a Capitoliumra uszította a csőcseléket, megingott. Ha képes egy, a való világ által ennyire megvetett senki a Fehér Házig kapaszkodni, s ott példátlan cselekedeteket büntetlenül végrehajtani, akkor más megoldást kell találnia ahhoz, hogy életben tartható legyen egy jövőbeli stabil társadalom – gondolta.
Xi Jinping – és persze Putyin – régi vágású autokraták. Nekik is azt üzente ez a bizonyos januári nap, hogy Amerika már nem a régi; hogy Amerikát figyelmen kívül hagyva lehet olyan világot teremteni, ami felülírhatja a demokráciát és a liberalizmust. Hisz Trump alatt Amerika többé már nem volt hajlandó garantálni Európa biztonságát; ráadásul Washington 2019-ben kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből. A gyengeség és átgondolatlanság megannyi beszédes jele!
Joe Biden láthatóan igyekszik mindezt gyorsan visszacsinálni – meglátjuk, mennyi ideje és ereje marad ehhez. De a transzatlanti szövetségnek most nagy árat kell fizetnie azért, hogy Putyin és Xi ráébredjen saját politikai cselekedeteik korlátaira. Ezért fontos mindaz, ami ezekben a napokban Ukrajnában és Ukrajnával történik.
Ara-Kovács Attila

Szijjártó elítéli Moszkvát, de…

Az Európai Unió külügyminiszterei határozatban ítélték el Oroszország folyamatos agresszív fellépését Ukrajnával szemben. Felszólítják Oroszországot, hogy fejezze be az eszkalációt és tartsa be a nemzetközi jogot.

Az Európai Unió külügyminiszterei felszólítják Oroszországot, hogy vegyen részt a nemzetközi párbeszédben. A külügyminiszterek csakis teljes egységben határozhatnak vagyis Szijjártó Péternek is el kellett fogadnia az Európai Unió közös állásfoglalását annak ellenére, hogy nemrég Lavrov orosz külügyminiszter a mellére tűzte a Barátság érdemrendet, Orbán Viktor pedig február elsején látogat Moszkvába.

Szijjártó Péter brüsszeli sajtóértekezletén, melyen szokás szerint csakis a kormánypárti sajtó tudósítói vehettek részt, ismét állást foglalt a hidegháborúval szemben.

„Nem akarunk újabb hidegháborút és hidegháborús hangulatot sem” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője, aki ezzel egyértelműen  az amerikai diplomáciára célzott. Putyin álláspontja szerint az USA szítja a hidegháborús feszültséget azzal, hogy bekeríti Oroszországot, mert fel akarja venni Ukrajnát és Georgiát a NATO-ba. Putyin első számú követelése az, hogy erről az USA mondjon le méghozzá „kötelező érvénnyel”. Maga Putyin is tudja, hogy az Egyesült Államok nem tehet ilyen kötelező érvényű ígéretet azok után, hogy korábban deklarálták: Ukrajnát és Georgiát felveszik a NATO-ba. Dátumot nem közöltek, és a jelenlegi körülmények között senki sem gondolja, hogy erre a közeli jövőben sor kerülhetne.

EU támogatás Ukrajnának

Az USA 200 millió dolláros fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, hogy megerősítse annak hadseregét. Az Európai Unió azonban nem militarista kategóriákban gondolkodik: Ursula von der Leyen asszony 1,2 milliárd eurós gazdasági segély csomagot jelentett be Ukrajnának. A szomszédos országnak erre annál is inkább szüksége van, mert az egy főre jutó GDP ma alacsonyabb mint a szovjet időkben volt 1991 előtt Ukrajnában. Az Európai Unió illetve az uniós pénzintézetek több mint 17 milliárd eurós támogatást illetve kölcsönt adtak Ukrajnának 2014 óta. Akkor történt a fordulat Kijevben, ahonnan elkergették az orosz barát elnököt, és az USA aktív támogatásával megkezdődött a demokrácia fejlesztése – egyelőre csekély eredménnyel.

Az EU és az USA versenyt fut Ukrajnában. Ennek hevében tette meg híres kijelentését Kijevben Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes: fuck the EU!

Akar-e Moszkva háborút?

Tanulmányt szentelt e témának a Moscow Carnegie Centre. Dmitrij Trenyin igazgató szerint Moszkvában nagyon is tisztában vannak azzal, hogy amit követelnek az USA-tól illetve a NATO-tól az elérhetetlen célkitűzés. Arcának elveszítése nélkül az Egyesült Államok nem ígérheti meg ünnepélyesen, hogy soha sem veszik fel a NATO-ba Ukrajnát és Georgiát. Az orosz csapatok mozgósításával Putyin viszont elérte, hogy tárgyaló asztalhoz kényszerítette az Egyesült Államokat. Ezzel a saját népe előtt igazolta, hogy Oroszország még mindig nagyhatalom és egyenrangú partnere az USA-nak. Putyin és az egész orosz közvélemény megaláztatásként érte meg azt, hogy Obama elnök vígan regionális hatalomnak titulálta Oroszországot, amelynek katonai ereje nagy, de gazdasági teljesítménye csekély. Nincs értelme a Nyugat katonai fenyegetésének- állapitja meg a Moscow Carnegie alapítvány tanulmánya, mely szerint elég, ha Moszkva fenntart egy megfelelő nagyságrendű hadsereget bármiféle fenyegetés elhárítására.

Putyin új politikája Ukrajna ügyében 2018-ban kezdődött amikor hirtelen előkerültek a múltbeli sérelmek, melyek a Szovjetunió felbomlásához kapcsolódtak. Addíg Putyin arról igyekezett meggyőzni a Nyugatot, hogy szóba sem kerülhet orosz katonai erő alkalmazása Ukrajnában. Azóta viszont változott a helyzet: Putyin katonai fenyegetéssel akar célt érni. Vajon miért? Egyrészt csökkenő népszerűségét akarja ellensúlyozni hiszen a katasztrofális járvány kezelés alaposan rontott a megítélésén Oroszországban. Másrészt pedig Putyin úgy ítéli meg, hogy az USA gyengül, és ezt ki lehet használni előny szerzésére. Az afganisztáni kivonulás Biden presztízsét a mélybe lökte Moszkvában.

Putyin dilemmája: a katonai erő alkalmazása kétélű fegyver. Oroszország legfőbb exportcikke Európába az energia. Ez abszolút bizalmi szektor. Egy katonai konfliktus jelentősen csökkentené Putyin európai híveinek mozgásterét és megnövelné azokét, akik az EU sorsát az USA-val akarják összekötni.

Németország nem szállít fegyvert Ukrajnának, az EU gazdasági segélyt ad Kijevnek és nem katonait. Ha Putyin nem akarja elveszíteni európai partnereit, akkor kétszer is meg kell fontolnia katonai erő alkalmazását Ukrajnában. Ezzel keveset nyerne és sokat veszíthetne. Persze így volt ez 1978-ban is amikor Moszkvában az afganisztáni bevonulás mellett döntöttek. Értelme annak sem volt, a kreatív politikára képtelen Moszkva, mégiscsak bevonult Afganisztánba, hogy ezzel is felgyorsítsa a szovjet rendszer agóniáját.

„Amerikai fehérek, költözzetek Szibériába!”

Az Egyesült Államok frusztrált fehér családjait arra bíztatja  Zsirinovszkij, az egyik orosz nacionalista párt vezére, aki minden fontos ügyben Putyint támogatja, hogy ők költözzenek Szibériába.

Az USA önmagát gyilkolja és éppúgy a végzet felé közelít mint a soknemzetiségű Szovjetunió – állitja Zsirinovszkij, aki szerint a bukást az okozta, hogy a különböző nemzetiségek túlságosan nagy szerephez jutottak Moszkvában.

„Mi oroszok fizettük meg 70 éven át a multikulturalizmus árát” – hangoztatja az orosz nacionalista vezér. Aki így folytatta:

„amikor a nemzetiségi területek elváltak Oroszországtól, akkor az oroszok nem harcoltak értük, mert azokat nem tartották a saját területüknek.”

Zsirinovszkij szerint ugyanez fenyegeti az Egyesült Államokat: „ahol nincsenek nemzetiségek, de vannak viszont afro-amerikaiak, mexikóiak és általában a nem fehérek, akik rákényszerítik az akaratukat a fehérekre.  Ezért a fehérek már nem küzdhetnek a jogaikért, a kultúrájukért, a történelmükért.”

„Gyertek Szibériába!”

Zsirinovszkij úgy gondolja, hogy a fehérek tíz éven belül kisebbségbe kerülnek az Egyesült Államokban. Ezek után pedig megindulhat a tömeges kivándorlás Kanadába, Ausztráliába vagy Új Zélandra.

„Néhány millióan talán majd nálunk jelentkeznek, mert szeretnének Szibériában élni!”

Zsirinovszkij, aki a kormánypárton kívül a legnépszerűbb politikus Oroszországban, azt jósolja, hogy a hatalomra kerülő kisebbségek nem lesznek képesek megtartani az USA vezető szerepét a gazdaságban és a technológiában.

Miért épp Szibériába mennének az amerikai fehérek?

Mert Moszkva oda küldené őket! Ott van ugyanis szükség munkaerőre. Szibéria 10 millió négyzetkilométeres területén csak nagyon kevesen élnek. Az orosz nacionalisták állandóan azzal riogatnak, hogy „jönnek a kínaiak”.

Korábban Zsirinovszkij azt javasolta, hogy a kisebb bűnösöket ne börtönbe hanem Szibériába küldjék, és így népesítsék be a gyéren lakott területet. Sztálin is ezt gyakorolta a lágerekkel.

Zsirinovszkij arról nem tett említést, hogy Oroszország népessége folyamatosan csökken. A tehetséges fiatalok jórésze kivándorol, nem kevesen közülük az Egyesült Államokban folytatják.

A Szovjetunió népessége annak idején meghaladta az USA-ét, de ma már az Egyesült Államok 330 millió lakosával messze megelőzné a szétesett birodalmat. Oroszország népessége alig hallja meg a 140 milliót és állandóan csökken. Az USA népessége viszont folyamatosan növekszik, jelentős részben amiatt, hogy a bevándorlók továbbra is áradnak az országba miközben Oroszországban az emberek a lábukkal szavaznak, és inkább kivándorolnak.

Újabb Orbán-Putyin találkozó lesz

Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég tüntettek ki a Barátság érdemrenddel Moszkvában, jelentette be, hogy újabb Orbán-Putyin találkozóra kerül sor. Az, hogy a Fidesz a rendszerváltáskor a Tovariscsi konyec plakáttal kampányolt nemigen jut eszébe Orbán Viktornak sem, aki tovább építgeti a magyar-orosz kapcsolatokat.

A tavalyi év különösen sikeres volt az orosz-magyar kapcsolatok terén – írta Szijjártó Péter, aki minden bizonnyal elsősorban a Szputnyik vakcinára gondolt. Kis probléma, hogy az Európai Unió még mindig nem engedélyezte az orosz vakcinát, melyet egyedül Magyarországon alkalmaztak az uniós tagállamok közül.

Február elején lesz a magyar-orosz csúcs

Ezt közölte Szijjártó Péter, akinek a figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt egymással. Januárban pedig amerikai – orosz stratégiai tárgyalások kezdődnek. Nyilvánvalóan felmerül Ukrajna kérdése, és itt kerül a képbe Magyarország is. Formálisan ugyanis a magyar diplomácia akadályozza azt, hogy Ukrajna bejuthasson a NATO-ba. Az ok: a magyar kisebbség érdekeit sérti a nyelvtörvény Ukrajnában. Tegyük hozzá, hogy a román kisebbségét is, de Bukarest nem tiltakozik. Sőt pártolja Ukrajna NATO tagságát. Putyin nyilván hálásan köszöni a magyar diplomácia akcióját Ukrajnával szemben, de az amerikaiaknak sincsen ez túlságosan ellenére. Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága olyan vörös vonal, amelyet Putyin nem fogadhat el. Annál is kevésbé, mert csökkenő népszerűségét növekvő nacionalizmussal próbálja meg kompenzálni.

Orosz hekkerek és a magyar választás

Beavatkozik-e az orosz titkosszolgálat Orbán oldalán a választásokba?

Ez egyáltalán nem alaptalan feltevés hiszen az FSZB hekkerei aktívan beavatkoztak a francia választásokba 2017-ben amikor Macron ellenfele az a Marine Le Pen asszony volt, akit Putyin a választási kampány során fogadott a Kremlben. Hillary Clinton a választások elvesztését jelentős részben az orosz hekkereknek tulajdonította. Az FBI vizsgálata végülis nem hozott eredményt, de ez azzal is magyarázható, hogy Trump elnökségének idején folyt a vizsgálat. A demokraták mindvégig azzal vádolták Donald Trumpot, hogy élvezi Putyin támogatását.

Most Orbán Viktorral ugyanez a helyzet. A magyar miniszterelnök nemcsak Moszkvában, de Pekingben is igen szívesen látott vendég miközben Biden elnök nem hívta őt meg a virtuális demokrácia csúcsra. Mindeközben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja vagyis Moszkva és Peking számára épp ezért jelent értékes partnert, Washington és Brüsszel számára pedig problémát.

Van-e igazodási kötelezettség ? Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs, de ez a cáfolat nem túlságosan meggyőző. Magyarország 1990-ben átkerült a nyugati érdekszférába, és ezzel Putyin éppúgy tisztában van mint Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánypárti sajtó ezért is vádolja CIA ügynökséggel az ellenzék nem egy vezető politikusát.

Van-e magyar különút?

Nicolae Ceausescu eljátszotta a román különutas szerepet a Varsói Szerződésben: vendégül látta Nixon amerikai és De Gaulle francia elnököt. Aztán Pacepa tábornok, a hírszerzés feje dezertált, és az USA-ban kipakolt. Ceausescu vígan együttműködött Moszkvával miközben eljátszotta a különutas szerepet. Ezzel véget is ért a román diktátor nyugati diadalútja. A Nyugat átlátott a szitán.

Vajon egyezteti-e különutas terveit Orbán Viktor Washingtonban? Az amerikai diplomáciának aligha van szüksége közvetítőre, de információkhoz juthat Moszkva és Peking terveit illetően. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar diplomáciát kizárják sok fontos döntésből a NATO-ban, mert tartanak attól, hogy kiszivároghat Moszkva illetve Peking irányában.

Nem veszélytelen játszma ez, de Orbán Viktor abban bízhat, hogy Biden elnöknek sok problémája adódik, nemhogy az USA vezető szerepét nem tudja képviselni a világban, de azt sem tudja megmondani, hogy merre tart maga az Egyesült Államok?

Orbán a mások gyengeségeire építi elképzeléseit, de ebből nem jön ki egy pozitív program. A szovjet vezetés is emiatt bukott meg jórészt harminc évvel ezelőtt.

Diadalúton a Paxlovid

Az Egyesült Államok és az Európai Unió után Dél-Korea is sürgősségi használatra jóváhagyta a Pfizer Covid-19  az első olyan tabletta alkalmazását, amelyet a koronavírus tüneteinek kezelésére hagytak jóvá. 

A Paxlovid kezelés „diverzifikálja a vírus kezelési módjait”, és várhatóan „megakadályozza a betegek egészségi állapotának súlyos romlását”.

A gyógyszerkészletek  január közepén érkeznek meg az országba.

A minisztérium bejelentése azután érkezett, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a Pfizer nagy kockázatú betegek számára készült tablettáját, amelyet a múlt héten engedélyeztek a 12 éves és idősebb betegek számára. Az Európai Gyógyszerügynökség is engedélyezte a tabletta használatát a magas kockázatú felnőttek részére. Korábban a Pfizer hozzárult, hogy a későbbiekben a Paxlovidot a világ 95 országában gyárthassák.

Úgy tűnik, hogy a Paxlovid lényegesen hatékonyabb, mint a Merck hasonló, molnupiravir nevű vírusellenes tablettája, amelyet az FDA tanácsadói csak nagyon szűk körben ajánlottak sürgősségi használatra.

A Pfizer jövőre 120 millió Paxlovid kezelést tervez legyártani.

A cég jelezte, hogy a tabletta hatásos  az Omicron változat ellen is.

Dél-Koreában a napi megbetegedések száma elérte a 8000-es rekordot, majd hétfőn 4207 új megbetegedésre esett vissza, ami közel három hete a legalacsonyabb. A csökkenés nem sokkal azután következett be, hogy a kormány visszaállította a társadalmi távolságtartást és a korlátozott nyitvatartási időt.

Az Oxfordi Egyetemen működő Our World in Data Project szerint az ország lakosságának 82 százalékát teljesen beoltották.

Munkaerőhiány az USA-ban

Egyesült Államokban, ahol eddig – az európai gyakorlattól eltérően – villámgyorsan el lehetett bocsátani valakit. Jogilag, ez ma is lehetséges, de gazdaságilag nem, mert nem találnak új munkaerőt – írja a CNN portál.

Több mint 4 millióan léptek ki a munkahelyükről az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben. Ilyesmit soha korábban nem tapasztaltak az amerikai gazdaságban. Hova vezetett ez? Oda, hogy a főnökök szinte leálltak az elbocsátásokkal!

„A munkaadók ragaszkodnak a munkavállalókhoz” – mondja a Ziprecruiter vezető közgazdásza. Julia Pollack elmondta, hogy 30%-al csökkent az elbocsátások száma a pandémia előtti időkhöz képest. 52 éve nem kerestek ilyen kevesen munkát az Egyesült Államokban. Ennek persze az is az oka, hogy Biden elnök bőkezű támogatási csomagja megélhetést biztosít sokaknak, akik inkább abból élnek mintsem hogy munkát vállaljanak. A matek szimpla: sokkal több az üres munkahely mint a jelentkező munkavállaló. A munkaügyi minisztérium adatai szerint az arány 0,67%. Az ezredforduló óta készít ilyen statisztikai kimutatást a munkaügyi minisztérium Washingtonban, és a munkaadók szempontjából ilyen rossz arány még sohasem volt eddig.

„Ha ugyanis hagynak valakit elmenni, akkor senki sem fogja elvégezni a távozó ember munkáját. Ez pedig befolyásolja a termelést és az eladást ” – magyarázza a helyzetet  Andy Challenger alelnök. Ma már csak úgy lehet új embert találni a munkaerőpiacon, ha magasabb fizetést kínálunk neki.”

„A cégek manapság utálják az elbocsátásokat. Úgy ragaszkodnak a munkaerőhöz mintha ettől függne az életük”- hangsúlyozza egy fejvadász cég alelnöke, aki a CNN-nek nyilatkozott.

2,4 millióan hiányoznak a munkaerő piacról

A munkavállalóknak kevesebb mint 1%-a veszítette el az állását május óta az Egyesült Államokban.

Mihez kezdenek a munkaadók ilyen nehéz helyzetben? Ahelyett, hogy kirúgnák az embereket inkább megpróbálják átképezni őket. „Teljesítmény javító tanfolyamokat indítanak a cégek” – mutatja az új trendet Julia Pollack, aki szerint így próbálják házon belül megoldani a problémát.

„Régebben egyszerűen kirúgták azt a munkavállalót, akinek a teljesítményével nem voltak megelégedve. Most a főnökség érdekeltté vált abban, hogy megpróbálja megmenteni ezeket a munkavállalókat, mert a piacon nem kap másokat.” A közgazdász szerint ez a változás előnyös lesz az USA gazdaságának, a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt.

„Ha többet fektetünk be a munkavállalók képzésébe, az jó dolog. Ebből profitálnak mind a dolgozók mind a cégek. Mindenki kap egy második esélyt. Így tudnak azután fejlődni és növekedni”- mondja Julia Pollack, aki arra is rámutatott, hogy kényszerhelyzet állt elő, mert 2,4 millió munkavállalóval kevesebb van a munkaerőpiacon az Egyesült Államokban mint a pandémia előtt.

Biden világképe nem alkalmas ésszerű diplomáciára

Theo Sommer, a Die Zeit nagy tekintélyű egykori főszerkesztője a képmutatás csúcstalálkozójának nevezte a demokrácia csúcsot, melyet az USA virtuálisan rendezett meg több mint száz résztvevővel.

Rengeteg olyan állam vezetőjét is meghívták, ahol a demokrácia enyhén szólva nincsen csúcsformában. Ilyen például Brazília, Pakisztán vagy Lengyelország. Orbán Viktor magyar miniszterelnököt nem hivták meg, de nem azért, mert kevésbé lenne demokratikus a nemzeti együttműködés rendszere mint az imént felsorolt államoké hanem azért, mert azokra mint szövetségesekre az USA-nak szüksége van, Magyarországra pedig jóval kevésbé. Ráadásul az USA-nak több mint 20 millió olyan polgára van, aki lengyel származásúnak vallja magát – ez komoly belpolitikai tényező, melyet Biden nem hagyhat figyelmen kivül.

Demokrácia kontra diktatúra

A leegyszerűsített világkép egyáltalán nem alkalmas a globalizált világrend megértésére, és főként olyan diplomáciára, melyre az Egyesült Államoknak szüksége van – mutat rá Theo Sommer. Aki hangsúlyozza, hogy a demokráciák válsággal küszködnek, de ezt nem „a gonosz külvilág” okozza hanem az, hogy drámai mértékben megnövekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek és a pandémia idején kiderült: a közszolgáltatások nem alkalmasak a szegényebb néprétegek problémáinak megoldására.

Az értékrend egészen más mint az érdek: a demokráciák nem tekintik feltétlenül szövetségesnek egymást amint a diktatúrák sem. Ugyanakkor a legtöbb állam függetlenül kívánja megválasztani a partnereit az USA álláspontjától függetlenül.

Az USA vezető szerepet akar játszani, de maga sem tudja merre tart

Biden az 1945-ös helyzetet idézte fel amikor diplomáciájának céljairól kérdezték. Csakhogy akkor az USA a világ urának képzelhette magát hiszen vetélytársait mérhetetlenül legyengítette a második világháború. Most viszont szembe kell néznie a kínai kihívással és azzal, hogy sem európai sem ázsiai szövetségesei nem fogadják el kritika nélkül az amerikai diplomácia ajánlásait. Mind az Európai Unió mind Japán és Dél Korea önálló Kína és Oroszország politikát kíván folytatni – függetlenül attól, hogy erről mit gondolnak Washingtonban. Ahol épp a gondolkodás a hiánycikk. 75 éves párhuzamokkal nem lehet értelmezni a mai globalizált világot, amelyet először meg kellene érteni ahhoz, hogy azután valamerre vezessék. Biden demokrácia csúcsa ezért nem volt más mint PR esemény. Theo Sommer pedig arra hívja fel a figyelmet: reálpolitika kellene nem pedig hangzatos frázisok, amelyek a gyakorlatban csúfosan megbuknak. Lásd Afganisztán, Irak, Ukrajna…

Macron után Scholz is tárgyal Budapesten?

Hétfőn tárgyal Budapesten Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi államok vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök ezen felbuzdulva meghívta Olaf Scholz német kancellárt Budapestre egy ugyanilyen találkozóra.

Olaf Scholz már közölte, hogy első két külföldi útja Brüsszelbe és Párizsba vezet majd. A négy visegrádi állam gazdaságilag fontosabb partnere Németországnak mint az Egyesült Államok. Ez indokolna egy ilyen látogatást. Csakhogy a német diplomácia azt is tudja: a választások előtt Orbán Viktor ezt a maga javára fordíthatja mondván Angela Merkel utóda is kész együttműködni velem. Macron azért érkezik hétfőn Budapestre, mert Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Előtte minden uniós tagállam vezetőivel találkozni akar. Scholz esetében ez nem áll fenn.

Bánatos búcsú Merkeltől

Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy az új kancellárral semmiképp sem köthet olyan paktumot mint Angela Merkellel. Az új német kormány sokkal kevésbé lesz elnéző a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban mint Angela Merkel. Nem a korrupció zavarja a németeket elsősorban hanem a szembenállás Brüsszellel. Orbán Viktor tüske akar lenni az EU körme alatt. Ezt nemigen tolerálhatják Berlinben. Ahol azt is felróják Orbán Viktornak, hogy paktál az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal, mellyel szemben politikai embargó áll fenn Németországban.

Európai Egyesült Államok

Az Európai Unió új vezető triója, Scholz, Macron és Draghi egyaránt az Európai Egyesült Államok híve. Szorosabb integrációt akarnak annak érdekében, hogy növeljék az Európai Unió versenyképességét az USA-val és Kínával szemben.

Orbán Viktor ezzel ellentétben a saját hatalmát védelmezi, és nemhogy több integrációt nem akar, de minél több hatáskört vissza szeretne venni Brüsszeltől. Emiatt nemcsak Brüsszelben, de Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lenne tragédia Európa jövője szempontjából, ha Magyarország miniszterelnökét a következő választás után nem Orbán Viktornak hívnák. Azért is szeretnék előidézni Orbán bukását, hogy ezzel példát statuáljanak: aki ezen az úton jár, az előbb vagy utóbb megüti a bokáját. Nemcsak Európa vezető hatalmai gondolják ezt így hanem a demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is, amely nem hívta meg a most folyó virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort. A meghívottak listáján jelen lenni nem nagy ügy, de arról hiányozni komoly fenyegetést jelenthet. Az USA szívesen indokolja az „elkerülhetetlen személyi változásokat” a demokrácia védelmével.

Lengyel kormányfő: mindenért Moszkva a felelős!

Mateusz Morawiecki szerint minden Keletről érkező fenyegetés az Európai Unióval szemben lényegében Oroszországból jön: a migránsválság a lengyel-fehérorosz határon, Ukrajna és Moldova állandó fenyegetése, a földgáz zsarolás stb.

Morawiecki közölte a lengyel sajtóval, hogy a balti vezetők, akikkel a hétvégén tárgyalt ugyanígy értékelik a helyzetet.

Nemcsak nekik ez a véleményük: a NATO korábbi főtitkára ugyanezt nyilatkozta a Euronewsnak. Rasmussen elmondta, hogy „Oroszország azért cselekszik így, mert a végső célja a NATO és az Európai Unió megosztása, hosszú távon pedig a felszámolása”.

Közben Varsóba érkezett az USA hírszerzés főnökasszonya, aki a helyszínen kívánt tájékozódni arról, hogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult feszültség mekkora nyomást jelent a NATO-ra, melynek fő katonai ereje az Egyesült Államok. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a CIA igazgatója nemrég erről tárgyalt Moszkvában magával Putyinnal.

Visegrádi csúcs

Orbán Viktor fogadja a V4 másik három vezetőjét, hogy megvitassák a válsághelyzetet. Valószínűleg a többi visegrádi vezető figyelmét nem kerülte el, hogy Szijjártó Pétert épp most tüntette ki a Barátság érdemrenddel Putyin elnök. A magyar miniszterelnök nemrég Törökországban Erdogan elnököt támogatta meg mondván: több pénz járna neki a migránsokért az Európai Uniótól. Lavrov orosz külügyminiszter ugyanilyen migráns szerződést követelt Lukasenka elnöknek.

Ehhez képest Brüsszel újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszország elnökét. Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország is újabb szankciókra készül.

A visegrádi csúcs témája a migráció. Orbán Viktor az Európai Uniót bírálja, de kissé nehéz lehet megfeledkezni arról, hogy a migránsokat a török és az orosz titkosszolgálat segíti Fehéroroszországba!

Ha tehát Putyin trójai falovának szerepében tűnik fel a magyar miniszterelnök, akkor ez nemcsak Brüsszelben és Washingtonban növeli az ellenszenvet, de Varsóban is kérdéseket vet fel „a megbonthatatlan magyar-lengyel barátság” iránt.

Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – mindkét világháborút előnyös béketárgyalásokkal zárta. Számára a nyugati elkötelezettség minden pártot érintő kötelező minimum.

Orbán pragmatikusan az érdek közösséget hangsúlyozza

Mind Magyarország mind Lengyelország megválaszolta Brüsszel levelét, és mindkét miniszterelnök arra hivatkozott, hogy ilyen nehéz időkben nem kellene kötelességszegési eljárásra pazarolni a drága időt. A lóláb kissé kilóg: mind a magyar mind a lengyel kormány minél előbb meg szeretné kapni az uniós euró milliárdokat a nehéz helyzetre hivatkozva. A baj csak az, hogy Brüsszel azt kérdi Orbán Viktortól : lopni lehet vészhelyzetben?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!