Kezdőlap Címkék Szemét

Címke: szemét

Fémcsomagolásra kéne váltanunk az ételeknél, hogy megóvjuk a bolygót és magunkat is

0

Még mindig sok műanyag szemét termelődik. A csomagolások újrahasználata óriási környezeti terheléstől mentesítené a bolygót – írja a Zöld magazin.

Az elmúlt években rekordmennyiségű szemetet generált az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a háztartási tisztítószerek is.

Ezzel a legnagyobb gond, hogy a fenti iparágak az egyszer használatos csomagolásokra építenek. Pedig csak egy kis odafigyelésre lenne szükség, hogy kiiktassuk a műanyagot.

A nagyvállalatok az újrahasznosítással kampányolnak, ám a szakértők szerint ma már nincs olyan hulladékgazdálkodási rendszer, ami ezt megfelelően kezelni tudná.

Rengeteget jelentene ugyanakkor, ha az online rendelt ruhák és a kiszállított élelmiszer egyötödét újrahasználható anyagba csomagolnánk a következő 5 évben.

Ha ez bekövetkezne, több mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátását előznénk meg, sőt 3 és félmilliárd köbméter vizet és több mint 1,2 millió teherautónyi nyersanyagot takarítanánk meg.

A világcégek számára az olcsó műanyagot nem prioritás lecserélni. Pedig ha például a tisztítószereknél újratölthető flakonokra váltanánk, alig egytizenkettedére redukálnánk a csomagolás környezeti hatását.

A vendéglátóiparban alkalmazott műanyag eközben még az egészségünket is károsítja. Ami tehát az ételesdobozokat illeti, egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is az a legjobb, ha fémcsomagolásra váltunk.

Cikkünk a Jurij.hu, a Hot24, a Linkek.hu, a Linkcenter és a Pole Position közreműködésével készült.

A Fidesznek nem szúrja szemét az atomszemét

Atom ide, atom oda, egy biztosnak látszik és tényszerűen meg is állapítható! Bármilyen atomerőművi katasztrófa csak ott fordulhat elő, ahol atomerőmű is van! Csernobil és Fukusima ott van elrettentő példának. Ha a két említett helyszínen történt pusztítást nézem, emberben és vagyontárgyakban egyaránt, a természeti károkról nem is beszélve, akkor jogos a jelző, melyet a magyar nyelv „szemét”-ként, azaz értéktelenként, hulladékként, károsként fejez ki és tart számon.

Az Európai Unió Tanácsának 2011/70/Euratom irányelve előírja, hogy a tagországok nemzeti programot dolgozzanak ki az országukban keletkezett kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére. Ez többek között meghatározza az erre vonatkozó koncepciókat, terveket és műszaki megoldásokat, illetve a kivitelezés mérföldköveit. „A magyar nemzeti program sajnos éppen ennek a célnak nem tud megfelelni. Minél tovább halogatja a kormány a döntést az egyes lényeges kérdésekben, annál nagyobb teher fog az adófizetőkre hárulni, hiszen az alapban álló, a hulladékkezelés céljára fel nem használt összegek után a magyar állam súlyos összegeket fizet be évről évre az értékállóság biztosítása érdekében” – nyilatkozta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője.

De maradjunk még a hulladéknál, ha már az a helyzet, hogy van egy atomerőművünk. Ez a realitás. És itt hulladék is van, nem csak áramtermelés. Erről a téveszmés kormányzat érthetően kevesebbet kommunikál, mint az áram előállításáról és annak költségéről. Paks a rezsicsökkentés záloga, szavalták kórusban, de az atomhulladékról mélyen hallgatnak. A kormány suttyomban elfogadta a hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló, immár végleges nemzeti programot. Ez az a dokumentum, amelynek meg kellene határoznia az atomerőműben keletkező sugárzó hulladékok további sorsát. Sajnos éppen ez az, amire a nemzeti program egyáltalán nem ad választ. Most Oroszországba szállítják a radioaktív sugarakat kibocsájtó kiégett fűtőelemeket.

A Cseljabinszk melletti Majakban élők panaszkodnak: „Muszlimovóban már a negyedik temetőt építik. Minden héten meghal valaki. Minden harmadik gyerek valamilyen genetikai elváltozással jön a világra. Az atomerőmű üzembe helyezése után három évvel a lakosság hetven százaléka leukémiás lett” – mondja Goszman Kabirov, aki Muszlimovóban él, rámutatva, hogy ”a helyzetért a paksi hulladék is felelős”.

Erről hallgat a felcsúti kommunikáció!

Bátaapátiról sem szólnak a fineszes hangszórók! Mert ott van az első magyar atomhulladék-temető. A megnyitóünnepségről szóló kisfilm és a fényképek itt tekinthetők meg. A hulladékcsomagok az M6-os autópályán, Paks–Bátaszék-Bátaapáti útvonalon, saját, erre a célra kialakított és hatósági engedéllyel rendelkező gépjárművel jutnak a telephelyre.

A szállítás során a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás előírásai érvényesek. Persze itt csak a kevésbé sugárzó hulladékokat tárolják. A nagy aktivitású, erős sugárzású atomszemét már ide nem hozható. Az továbbra is az oroszokhoz megy, amíg idehaza nem oldódik meg annak tárolása is. Rengeteg pénzbe fog kerülni, de erről is mélyen hallgatnak a fineszesek.

Hogy mennyi ezer év a felezési ideje ezeknek az atomszemeteknek, annak nézzen mindenki maga utána. Szerintem környezetszennyező az atomszemét, bármiképp is tárolják. De szemét csak ott van, ahol erőmű is. A németek nem véletlenül szabadulnak meg az atomenergiától. Értelmes, hozzáértő emberek tán arra felé is vannak. Akik szembe mertek nézni nem csak emberi, de technikai környezetszennyezéseikkel is. Ez egy olyan nemzet. Mi meg ilyenek vagyunk.

Nekünk atom kell inkább, mint a szél, meg a nap és a víz. A Putyin-Orbán paksi pusziban rögzítették, hogy 20 év múlva visszajön az atomszemét. A felcsúti megbeszélhette volna mindezt akár a gyerekeivel is, hogy mit szólnak ehhez. Esze ágában sincs. Hogy mi lesz itt húsz év múlva az már nem érdekli őt annyira, mint mostani hatalma!

Mindenki higgadjon le, elviszik a szemetet!

0

„Minden olyan híresztelés, amely szerint sor kerülhet a lakosság bevonására, csak pánikkeltésre alkalmas álhír.” Ezt válaszolta a katasztrófavédelem arra az újságírói kérdésre, igaz-e, hogy a szemétkáosz megoldásába a lakosságot is bevonhatják.

Figyeljünk a megfogalmazás finomságaira: nem cáfolták az eredeti állítást, csupán azt mondták, ez a híresztelés csak pánikkeltésre alkalmas álhír. Az lett volna a cáfolat, ha illetékes hely azt írja: nem fogják a lakosságot bevonni a szemét elszállításába. Majd, el is magyarázza, hogy miért nem. Azért nem kell majd kukásnak állnunk, mert már megvannak a részletesen kidolgozott, szakemberek által készített és ily módon minden tekintetben működőképesnek bizonyuló tervek.

A katasztrófavédelem azonban nem ezt írta, hanem azt, hogy aki ilyet híresztel, az pánikot kelt.

Volt már ehhez hasonló, a szociális temetés ötlete 2013 májusában, amikor a kormány felismerte, hogy a temetés sok család számára elviselhetetlen költségeket jelent, s ezért úgy döntött, hogy jót tesz az emberekkel, ha ingyen adja, amiért idáig sok pénzt kaszált. Már akkor sem kellett volna arra gondolni, hogy a kormány velünk ásatja meg a saját a sírunkat. Pontosabban a rokonainkkal, családtagjainkkal, akik nyilván örömmel teszik ezt, más dolguk úgy sincs a világban.

Szóval, most sem kell pánikot kelteni, nem kell híresztelni, hogy lesz szociális szemétszállítás, amikor mindenki maga viszi el a szemetét. Tessék azt híresztelni, mert még ez is megtörténhet, hogy az állam illetékes vállalata azt teszi, amiért fizetik: elszállítja a szemetet.

Ez történt a héten – Lakossági hulladék

Jó kis hét volt ez a most mögöttünk lévő, jóformán még el sem kezdődött, már vége is lett. Hétfőtől szerdáig azonban épp elég idő volt arra, hogy megoldódjon a szemétmizéria és elvigyék a hivatalosan lakossági hulladéknak nevezett szemetet 116 településről.

Normális viszonyok között ez nem lenne hír, a szemét azért van, hogy elszállítsák, és ne maradjon ott, ahová letették. Vannak erre kiképzett emberek, valamint ezen emberek által működtetett eszközök, vagyis a civilizált világban meg van szervezve a szemét elszállítása. Az ember azt gondolná, nincs ebben semmi ördöngösség, ez egy szakma, vinni a szemetet, ennél nehezebb és bonyolultabb problémákat is megoldott már a civilizáció.

Normális körülmények között nem szokott a szemét téma lenni, ám itt kiderült, hogy elfogyott az állam által szemétszállításra biztosított pénz. Hogy rosszul számolták ki, mennyi pénz kell a szemét elszállítására, vagy más ok áll a háttérben, ezzel kapcsolatban folyik a politikai oldalak szokásos egymásra mutogatása. Szerencsére ezúttal nem Soros vagy Sargentini ármánykodása sejlik az ügy mögött, ami némi halvány reménysugár is lehet arra, hogy egyszer talán még lehet ebben az országban normális, szakmai meggondolásoktól sem mentes vitákat folytatni.

Ez azonban még messze van, ami viszont érdekes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Igaz, csak nagyon szűkszavúan, mondjuk úgy, szőrmentén nyilatkozott, ráadásul testőrök kíséretében, menet közben válaszolt egy sajtómunkás kérdésére.

Katasztrófavédelem – ezt válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mi lesz a szeméttel, mi meg találgathattunk, és rághattuk a körmünket napestig, hogy akkor most mi lesz.

Az lett, hogy nem sokkal e nyilatkozat után kiderült: a katasztrófavédelem kapott 26 milliárd forintot a kormánytól, hogy gondoskodjon az utcákon rekedt szemét elszállításáról. Ennyi pénz kellett a probléma – nem végleges, de legalább átmeneti enyhet adó – megoldásához. Ment az utalás a katasztrófásokhoz, és másnap már vitték is a szemetet.

Nem a katasztrófavédelem munkatársai szállították el a lakosság által termelt hulladékot, hanem azok a szemetesek, akik egyébként is elvitték volna, ha megkapják időben a munkájuk elvégzéséhez szükséges pénzt.

Ugyanaz a cég, ugyanazok az emberek, ugyanazokkal a kocsikkal, akik korábban. Ebben áll a nagy magyar mutatvány, egyik zsebből áttenni a pénzt a másikba miközben eltűnik az utcákról a szemét.

Azért némi tanulsága mégis csak van ennek az ügynek: ha valami baj van, a katasztrófavédelemre mindig számíthat az ország. Műteni talán nem tudnak a hiányzó orvosok helyett, és ágytálat, lepedőt sem cserélnek a kórházakban, de mint a mostani szemét-ügy tanúsítja, ha kapnak pénzt, azt képesek a megfelelő helyre utalni.

Legközelebb, ha hosszabb lesz a hét, mint amilyen ez a mostani volt, elmeséljük azt is, valóban háborúra készül-e az ország, vagy valami más ok miatt kellett bejelenteni, hogy 40 évről 50-re emelkedik a katonai behívhatóság korhatára. Nem lőjük le a poént, mert még eltalálnánk valakit, ami tényleg nem áll szándékunkban.

Foszlányaim – Köszönöm Ráhel

0

Élénken tiltakoztam munkatársaimnál az ellen, hogy beszálljunk a pelenka-gate sztoriba. Pedig jól jött volna, szeretjük a klikkvonzó témákat, ha bulvárszintig nem is megyünk el.

Fogalmam nincsen arról, ki az isten utazik Horvátországba azért, hogy a miniszterelnök lányát kísérgesse, lesse, hátha tesz valami olyat a sokadik hónapban lévő kismama, amiből hírt, mémet magyarul cirkuszt lehet csinálni. Mindegy, Orbán Ráhel egy horvátországi parkolóban, ahol a fotókon csak szemetet, de szeméttárolót látni nem lehet, eldobott egy zacskóba becsomagolt vélhetően használt pelust. Szennyezte a környezetet. Ennyi.

Tegnap a kutyáimat vittem sétálni a „gátra”, ahol nap mint nap kitombolják magukat. Néhány hete, míg kutyáim tombolhatnékjukat elégítették ki, addig roggyant autóm motorolaj igényét enyhítettem. A dög egy egész flakon tartalmát magába fogadta! Szemetes nem lévén az egyébként természetvédelmi területen, szépen az út szélén „felejtettem”.

Szóval, még tegnap is ott szürkéllett a fűben. Bevillant a kismama a pelusos zacsival. Felvettem az üres flakont, betettem a kocsiba, és jó érzéssel töltött el amikor a Lidl előtti szemetesbe bedobtam.
Köszönöm Ráhel.

p.s.: Hazaérve eldicsekedtem páromnak nagyszerű cselekedetemmel.
– A Lidl előtt szelektív szemétgyűjtő van? – kérdezte.
Paff…

Szemetet és hulladékhegyeket gyárt a világ

0

Gondolná, hogy a divatipar a világ második legszennyezőbb iparága az olajszektor után? Hogy a feleslegessé vált ruhák 84 százaléka szemétlerakóban, vagy szemétégetőben végzi?

Túlfogyasztás, fenntarthatóság, ökológiai lábnyom. Unalomig ismételt kifejezések, amelyek a fogyasztók többségénél nem ütik át az ingerküszöböt, pedig a környezetszennyezés egyre nagyobb problémát jelent.

Fogyasztói társadalmukat jól jellemzi az a tény, hogy míg régen megjavíttattuk az elromlott használati tárgyainkat, addig ma inkább újat veszünk. Ha szétszakad a cipőnk, nem visszük cipészhez (talán már nem is találnánk ilyet, ez is egyike az érdeklődés hiányában eltűnt szakmáknak), hanem kidobjuk és vesszük a következőt. A tönkrement TV is mehet a szemétre, jöhet helyette egy szebb, jobb és nagyobb. Hova vezet ez? Szemét és hulladék hegyekhez. Vannak már előremutató kezdeményezések, mint például

a műanyag szívószál tervezett betiltása az EU-ban,

de a mindennapok szintjén egyelőre nem lett tömegmozgalom abból, hogy környezettudatosan éljük az életünket

A Jófogás nemrégiben közzétett fenntarthatósági jelentéséből kiderül, hogy még egy olyan viszonylag pici használtcikk piac, mint a magyar, jelentős mértékben csökkentheti a karbonlábnyomot. A portál felhasználói 2017-ben 40 New-Yorki-i Szabadság-szobornyi acélt, 40 Airbus A380-nyi alumíniumot, és annyi CO2-t takarítottak meg, mintha 45 napig semmi forgalom nem lenne Budapesten.

A Liberálisok a Római-parton „tisztogattak”

0

A Magyar Liberális Párt budapesti választmányi elnöke, Szabadai Viktor a párt aktivistáival és politikusaival közösen tisztította meg az Aranyhegyi-patak torkolatát a környezetvédelem világnapján, június 5-én. A párt fővárosi vezetője ezzel az akcióval kívánta felhívni a figyelmet arra, hogy közös erőfeszítéssel kell megóvnunk természeti értékeinket.

Senkiföldjén mindenki a másikra mutogat

Az Aranyhegyi-patak a tervezett Római-parti gátnál folyik a Dunába. A torkolat takarítását azért nem végzik el már hosszú hónapok óta a hatóságok, mert a főváros és a III. kerület a mai napig azon vitatkozik, hogy kihez tartozik a terület.

A tervezett Római-parti gáthoz kapcsolódóan ugyanis az Aranyhegyi-patak mentén is védművet kell majd kialakítani, hogy a Csillaghegyi-öblöt árvíz idején ne lepje el a víz.

A III. kerület szerint a Budapest feladata lenne a terület tisztán tartása, a főváros szerint viszont Óbudának kellene rendbe tennie a területet.

Szabadai Viktor szerint elfogadhatatlan, hogy a főváros és a kerület egymásra mutogat. „A védmű építése évek óta várat magára, a területet azonban mára mindenki magára hagyta, és erősen elszemetesedett” – mondta. „Van pénz a Duna Arénára, a kormány Várba költöztetésére és a silány magyar focicsapatok stadionjaira, de semmit nem fordítanak az Aranyhegyi-patak megóvására” – tette hozzá.

Egy elhibázott gátterv mellékhatása

A Liberálisok szerint „szégyen”, hogy a főváros fideszes vezetése hagyja, hogy ilyen állapotok uralkodjanak a Duna budapesti szakaszán. „Egy elhibázott gátterv mellékhatása, hogy az Aranyhegyi-patak úszik a mocsokban” – mondta Szabadai, aki hat társával közösen

kedd délelőtt szemeteszsákokba gyűjtötte a területen felhalmozódott szemetet.

Szabadai emlékeztetett rá, hogy a Liberálisok átfogó árvízvédelmi koncepció kidolgozását szorgalmazták.

Véleményük szerint ugyanis Budapesten a Római-partnál nagyobb veszélyben lévő területek is vannak árvíz esetén. „Egy átgondolatlan, elhibázott gáttal csak tovább toljuk a problémát. Sem a Római-parton élőknek, sem a többi, rossz védművel ellátott területen lakó budapestinek nem segít, ha a főváros jelenlegi tervei valósulnak meg” – hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus.

Mégsem döntenek ma a bulinegyedről

0

A Független Hírügynökség értesülései szerint a szeptember 26-ra meghirdetett, a bulinegyed problémájával foglalkozó önkormányzati ülés elmarad. Új időpontról egyelőre nem tudni.

Oláh Lajos országgyűlési képviselő a következőket közölte a Független Hírügynökség munkatársával: A „bulinegyeddel kapcsolatosan előzőleg írásban jelzett nyilvános Képviselő- testületi ülés időpontja módosult, így 2017. szeptember 26-án az ülés elmarad! Új dátumra vonatkozó pontos információnk még nincs, így kérjük, hogy továbbra is kísérje figyelemmel, a témával kapcsolatos híreket! Segítő együttműködését köszönjük, amelyre ezt követően is számítunk!

Az ügy előzményeiről mi is többször írtunk. (Itt és itt, valamint még itt is.) Az Erzsébetvárosban működő bulinegyed rengeteg külföldi turistát, valamint magyar látogatót vonz a hetedik kerületbe. Belső-Erzsébetváros néhány utcájában egymást érik a szórakozóhelyek, ahol estétől hajnalig zajlik az élet.

A bulinegyed valódi turista látványosság, amely évente 6 milliárdnál több adóbevételt hoz az országnak.

Ugyanakkor a környéken lakók panaszkodnak, hogy lehetetlenné válik a normális életük, a hangos zajtól sem aludni, sem pihenni nem tudnak.

A másnap reggelre otthagyott nagytömegű szemét is elviselhetetlen

a számukra, a legkülönbözőbb típusú és állagú emberi ürülék között kell munkába, vagy éppen iskolába indulniuk.

A tüntetések hatására az önkormányzat megígérte, hogy testületi ülésen foglalkozik a problémával. Ez az az ülés ma, szeptember 26-án lett volna, ám mint a Dk képviselőinek közléséből kiderült, elmarad.

A halasztás indokáról, valamint az új időpontról nem tudunk. Amint lesz erről információnk, jelezzük.

Szegény, szegény Magyarország

Lopva néz rám, azt lesi, látom-e, hogy mit csinál. Próbálok úgy tenni, mintha nem látnám, de közben persze, hogy látom. Hiába nézek másfelé, látja rajtam, hogy mindent tudok. Még magát sem képes becsapni, engem még kevésbé.

Úgy tesz, mintha nem is érdekelné, hogy mi van a szemetesben.

Mint aki halkan belenézett.

Épp csak annyira nyúl hozzá, amennyi ahhoz kell, hogy felemelje a tetőt és szemrevételezze a tartalmat.

Új lehet a kukázók világában, ezt onnan sejtem, mert még szégyenkezik azért, amit csinál. Nem neki kellene szégyenkeznie, ezt is tudja, de akik miatt most mégis szégyenkezik, azok nem szégyellnek semmit.

Nem hajléktalan, őket könnyű megismerni. Nem csak onnan, hogy még a többi magyarnál is rosszabbul öltözöttek, hanem, mert reménytelenség van a szemükben, és félelem a tartásukban.

Emberünk még nem ilyen. Tiszta, bár viseltes ruha és cipő van rajta, tekintete nem riadt, inkább kifejezéstelen. Nemrégiben veszíthette elé a munkahelyét, a családja még kitart mellette, a barátai is biztatják, ha nagyon erőlködik, ő maga is elhiszi, hogy van még visszaút.

Ezt gondolom róla, és azt, hogy ismerkedik a lehetőségekkel: nem vesz ki semmit a szemetesből, nézi csupán a felhozatalt, amely egyszer majd a mindennapjai részévé válik. Még nem gyűjt be semmit, csak a fejében raktározza el a tudást, amely valamikor majd jó lesz valamire.

Próbálok segíteni rajta: arrébb megyek, másfelé nézek. De már késő, mert ő is tudja, hogy láttam, amit nem kellett volna észrevennem. És, hogy mostantól egyikünknek sem lesz jó. A szégyen aztán majd szépen elmúlik belőle idővel. Nagy úr a szükség, megszokja ő is, mint ahogyan megszokták már annyian.

Végzett közben a szemetessel, sikerült elhitetnie magával, hogy milyen szépen becsapott engem. Lám, úgy tett, mintha csak szórakozásból emelgetné a kukák tetejét, mint akit nem is érdekel, mi van bennük.

Épp csak egy kis kíváncsiság, semmi több, de tényleg. És tényleg, semmi több.

Én meg partner voltam mindebben, hátha segítek neki ezzel. Hogy talán mégis vissza tud még kapaszkodni abba a világba, amelyet már félig maga mögött hagyott.

Arrébb megyek, elfordulok – legalább az én szememben ne lássa a saját reménytelenségét.

Te is szeded a hétvégén?

0

Mintegy 1732 regisztrált helyen zajlik az országban a TeSzedd! – önkéntesen a tiszta Magyarországért három napos szemétszedési akció. A mozgalom 6 évvel ezelőtti indításakor mindössze 30 ezren vettek részt, ma pedig gyakorlatilag az ország minden második települése bekapcsolódik az akcióba.

Elsősorban a szemléletformálást szolgálja a mozgalom, de a környezeti haszna is jelentős. Az akció szinte családi programmá vált, mert

sok gyerek elkíséri szüleit

erre az önkéntes eseményre, így már ők is különbséget tudnak tenni a rend, a tisztaság és szemetelés között. Az illegálisan eldobott háztartási hulladékot gyűjtik a résztvevők.

Fotó: Flickr.

Tavaly rekord mennyiségű szemetet gyűjtöttek össze az önkéntesek: a négy nap alatt összesen 2.857 tonna szemetet, ami meghaladja a Budapest lakossága által másfél nap alatt megtermelt mennyiséget, és körülbelül 41 Combino villamos súlyának felel meg. Az akkor még az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) által szervezett akcióban 190 ezer önkéntes vett részt ténylegesen, ők

2240 helyszínt tisztítottak meg az eldobált, illegálisan lerakott szeméttől.

Korábban rendszerint tavasszal volt az akció, ám az idén – ahogy a rendezvény főszervezője, a Földművelésügyi Minisztérium korábban bejelentette – Magyarország is csatlakozik a nemzetközi takarítási világnaphoz. Az idén is a baráti társaságokat, munkahelyi közösségeket, családokat, és diákokat vártak a szervezők. Budapesten például az egyik zöld média szerkesztősége regisztrált egy olyan találkozási pontot, ahol a munkatársak, olvasóikkal együtt szedik a szemetet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK