Kezdőlap Címkék Magyarország

Címke: Magyarország

Az amerikai kormány is vizsgál egy magyar korrupciógyanús ügyet

0

Az Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet több országban, köztük Magyarországon vizsgálja a Microsoft gyanús ügyeit.

A Wall Street Journal információi szerint Magyarországon azt vizsgálják, hogy a kormányzati szoftverbeszerzésekhez kapcsolódott-e vesztegetés és korrupció.

A lap szerint 2013-14-ben a cég közvetítő vállalkozásoknak nagy kedvezménnyel adott el szoftvereket, majd ezeket az érintett vállalatok

óriási haszonnal adták tovább kormányzati intézményeknek.

Előtte egyébként a Microsoft a magyar kormánynál lobbizott azért, hogy ne a versenytársak szoftvereit használja.

A Népszava azt írja, az amerikai hatóságok már régóta tudnak a korrupciógyanús ügyről, és tíznél magyar kormányzati intézményt és állami céget vizsgálnak. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a Microsoft magyarországi érdekeltségét érintő korrupciós ügy nyomozásába az FBI is beszállt.

A Microsoft egyik vezetője azt mondta: tudnak arról, hogy szabálytalanságok történtek, ezért

belső vizsgálat után négy embert már kirúgtak Magyarországon,

és elküldték a magyar leányvállalat volt ügyvezető igazgatóját, Papp Istvánt is.

A hvg.hu azt írja: kirúgása után Papp István az államigazgatásban kapott állást, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy korábban nem létezett pozíciójára nevezték ki.

A Wall Street Journal elküldte kérdéseit a magyar kormánynak is, válaszokat azonban nem kaptak. A lap szerint a magyarországi ügyben a Microsoft egymilliárd dolláros büntetést is kaphat.

30 ezer rabszolga él Szerbiában

0

A globális rabszolgaság-index szerint Szerbiában 30.000 ember él modern rabszolgaságban. A modern rabszolgaság a kényszermunka végzését, az emberkereskedelmet és az erőszakkal kötött házasságot foglalja magában, írja a 021.rs nevű újvidéki szerb nyelvű független hírportál.

Más meghatározás szerint modern kori rabszolgaság áldozata az, akit megfosztanak a szabadságától, akire mások tulajdonaként tekintenek, akit elcserélhetőnek, eladhatónak vagy éppen elpusztíthatónak tartanak.

A világban ennek értelmében mintegy negyvenmillió modern rabszolga él, közülük 25 millióan kényszermunkát végeznek, több mint 15 millióan pedig kényszerházasságban élnek.

A Walk Free Egyesület adatai szerint a modern rabszolgák 71 százaléka nő.

A kutatást több paraméter vizsgálata alapján végezték, vizsgálták a bruttó hazai összterméket, a modern rabszolgaság számát és ahogyan azt is, hogyan reagál az állam ezekre a jelenségekre.

Amennyiben a volt Jugoszlávia területét vizsgáljuk, Szerbiában a legmagasabb ez a szám, amely a 167 vizsgált ország közül a 101. helyen végzett, az eredmények alapján pedig ezer ember közül 3,34-en élnek a modern rabszolgaság valamely formájában.

A legkevesebb, az adatok szerint négyezer modern rabszolga Montenegróban él, majd őt követi Szlovénia, amely a 127. helyen végzett. A volt Jugoszláv tagállamok közül a legrosszabb helyen, vagyis a 25-en, Macedónia végzett, ahol a becslések szerint ezer emberből 8,66 rabszolgaként él.

A Global Slavery Index 2016 adatai szerint Magyarország a 41. helyen áll. Megjegyzendő – ahogy korábban a Független Hírügynökség megírta -, hogy :

a legfrissebb, 2018-as jelentés szerint Magyarország visszaesett a 93. helyre, a korábbi 22 ezres szám 36 ezerre nőtt.

A felmérés szerint a világban megtalálható áru értéke, amely a modern rabszolgáktól ered, több száz milliárd dollárra tehető. Modern rabszolgáktól származik a legtöbb asztali számítógép, laptop, mobiltelefon, ruha, hal, kakaó és nádcukor. A legtöbb modern rabszolga Ázsia és Afrika területén él.

Erről a világ legnagyobb cégei többet tudnának mondani.

A két jó barát már liberális autokrácia

0

A Die Presse által idézett tanulmány leszögezi: Magyarország a Fidesz 8 évi korlátlan uralma után liberális autokrácia lett. Olyan tekintélyuralom, amelyben még érvényesek a polgárjogok. A lengyel vezetés szintén ebbe az irányba állította a váltókat.

Az „Osteuropa”, vagyis a „Kelet-Európa” című német szaklap 520 oldalon mutatja be, hogy Magyarország és Lengyelország a liberális autokrácia felé tart. Pedig annak idején mindkét ország az élen járt a szocializmus lebontásában az egykori keleti tömbön belül, csaknem 30 év elteltével azonban az illiberális állam éllovasa lett. Ami döbbenettel tölti el mindkettő nyugati barátait, annál jobban tetszik viszont az itteni jobboldali politikai tábor sok hívének. Ők nagyon is pártolják a magyar kormány fellépését az igazságszolgáltatással szemben, a hatalom központosítását, a független sajtó és az eleven civil társadalom korlátozását, az ellenségképek folyamatos gyártását, a rendkívüli állapot gerjesztését a belpolitikában, ami ihletet ad a kormány terveihez. És a látszat az, hogy külföldön egyre nagyobb lesz Orbán és Kaczynski rajongóhada.

A Die Presse által idézett tanulmány leszögezi: Magyarország a Fidesz 8 évi korlátlan uralma után liberális autokrácia lett. Olyan tekintélyuralom, amelyben még érvényesek a polgárjogok. A lengyel vezetés szintén ebbe az irányba állította a váltókat.

Az egyik szerző idézi az amerikai sztárújságírót, Fareed Zakariát, az illiberalizmus fogalmának megalkotóját, akit

a magyarországi fejlemények a putyinizmusra emlékeztetnek, már ami a demokratikus intézmények lebontását illeti.

Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője ugyanakkor azt állítja, hogy ami történik, az válasz a régió részéről a nyugati, kvázi-fundamentalista liberalizmus által 1989 után rákényszerített korszerűsítésre.

A kötet bizonyítja, hogy a magyarok és a lengyelek kisebbségi komplexusban szenvednek, amit a két kormánypárt ügyesen kiaknáz a maga céljaira. A Nyugatnak ugyanakkor önkritikusan szembe kell néznie azzal, hogy nem volt-e túl arrogáns és érzéketlen a rendszerváltás után?

Die Presse/Szelestey Lajos

Orbán Európa meghódítására készül

A magyar miniszterelnök Tusványoson túl sok szót nem vesztegetett Magyarországra. Felsorolt néhány számot, amelyek szerinte a Fidesz kormányzásának sikereit bizonyítják, de ennél jóval nagyobb hangsúlyt helyezett a külhoni történésekre.

Először csak a Kárpát-medence újjáépítéséről beszélt, majd nem sokkal ezután már Közép-Európát említette, mint amit meg kellene újítani.

Orbán már a választási győzelmét követően 2030-ban jelölte meg kormányzásának távlatait. Ezt most megismételte: 2030-ra Magyarország Európa öt legélhetőbb és legversenyképesebb országa lesz. Mindezek mellett ajánlatot tett a szomszédos országoknak: azt javasolja, hogy a kölcsönös tisztelet jegyében kössék össze országaikat gyorsvasúttal, autópályákkal, közös védelmi rendszerrel, haderőfejlesztéssel és energiahálózattal.

Orbán számára az elkövetkező egy évben a jövő májusi európai parlamenti választás a legfontosabb cél. Már ki is számolta, mintegy 300 napja van még a most regnáló. Juncker vezette Európai Bizottságnak, mert akkor lejár a mandátuma és újat választanak helyette az európai polgárok. Azt a választást kell megnyerni, mondta Orbán, különben a kereszténység elveszíti befolyását Európában, és keresztény alapokon több nem lehet választást nyerni.

Már csak kevés kell az ellenfeleink sikeréhez, mondta Orbán. Ezt kétszer is elismételte, bár az nem derült ki, hogy azért, mert valóban tart ettől a lehetőségtől, vagy inkább a táborát szeretné még inkább harcra ösztökélni.

Európa first, Magyarország mintha már csak múlt időben létezne Orbán számára. Magyarország egy teljesített feladat, ami munkát itt kellett, elvégezték. Ez jött le a tusnádfürdői beszédből, mostantól már csak üzemszerű karbantartásra van szükség, mert Magyarországon rendbe lettek téve a dolgok, a liberális demokráciát felváltotta a kereszténydemokrácia. Mostantól már csupán kisebb kiigazítások kellenek, a meglévőt meg kell megőrizni, és továbbfejleszteni, de a nagyját már megtettük.

Marad a Kárpát-medence majd Közép-Európa. Aztán, ezt nem mondta ugyan a szónok, de nem volt nehéz beleérteni, ide nekünk Európát is.

Bréking nyúz, július 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

Orbán Viktor nemcsak nagyszerű politikus, hanem kivételes diplomata is, legalábbis az Origo szerint. A Figyelő apokaliptikus víziót vázol fel, amelyben Magyarország az egyetlen fénysugár. A Pesti Srácok szerint az ukránok tehetnek az ország elleni orosz agresszióról. Erős a nap az alternatív valóságban.

Az Origo munkatársa már szinte szavakat sem talál arra, hogy Orbánt dicsőítse

„Orbán Viktor kivételes diplomáciai sorozata, Keleten és Nyugaton

A balliberális véleményformáló „elit”, nincs jobb szó rá, kinőtte az átlagos álhírgyártást, túlhaladt a műfaj kereteinek korlátain, és valami teljesen új, egyedi és formabontó dologhoz nyúlt: az utólagos történelemmódosításhoz. Most éppen úgy látják, hogy Orbán Viktor nagyon-nagyon elszigetelődött Európában, ezért gyorsan átpörgettük a miniszterelnök naptárát. Bárcsak mindenki úgy lenne elszigetelődve, mint ahogy Orbán Viktor a kontinens nyugati és keleti felén! (…)

A 444-Index-Magyar Narancs-Hvg tengely (van még egy pár hasonló!) kitalálta, hogy álhíreket gyártani nem kunszt, sokkal izgalmasabb a történelmet utólagosan módosítani!

Mivel alapjában véve túl sok mondanivalójuk nincs a világról, ugyanakkor nagyon nem szeretik Orbán Viktor miniszterelnököt, kitalálták, hogy hiába látja Európa lakosságának szinte egésze, politikusainak háromnegyede személyében a kontinens megmentőjét, ő valójában nagyon elszigetelődött. Honnan? Mindenhonnan, de főleg a mértékadó, nyugati, politikai és értelmiségi köröktől.”

A portál főszerkesztője közben a 888-on a miskolci választásról ír

„Öt időközi önkormányzati választást tartottak az elmúlt két hétben Magyarországon. A Fidesz mind az ötöt irgalmatlan fölénnyel megnyerte, a legszerényebb győzelem is 60 százalék feletti (magyarul: brutális), de volt, ahol több mint 80 százalékot ért el a Fidesz jelöltje. Igen, Veszprémben több mint 80 százalékot.

Az ellenzéki propagandamédiumok ezután összecsuklottak. Nemhogy a kormányt, de még a választókat sem szidják az ellenzék szánalmas vereségsorozata miatt. Oh, pedig a múlt héten még tartották magukat, mármint az ellenzéki sajtó, úgy általában. (És nem féltem őket: hamarabb magukhoz fognak térni, mint az ellenzéki pártok, hiszen a pártok helyett is ők politizálnak.) A józsefvárosi ellenzéki polgármester-jelölt bukása után még írtak mindenről: nagyon szegény józsefvárosiak szavaztak a Fideszre, illetőleg rajtuk kívül a Fidesztől rettegő józsefvárosiak szavaztak a Fideszre. A most hétvégi, miskolci önkormányzati választást is még a várt módon propagálták: az ellenzéki jelölt (Rokker Zsoltti, ha jól figyeltem meg, két t-vel írja keresztnevét), tehát Rokker Zsoltti az ellenzéki propaganda szerint példátlan csalássorozattal nézett szembe. Ugyanis, Miskolcon elindult egy névrokona. Nem, nem egy másik Rokker Zsoltti, ugyanis Rokker Zsolttit valójában Erdei Sándornak hívják. Vagyis, elindult független jelöltként egy másik Erdei Sándor. (…)

Az áprilisi sorozatban harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után hetekig hallgattuk, olvastuk a megmosolyogtató ellenzéki magyarázatokat: buták a választók, ráadásul el sem jutnak hozzájuk sajnos Kálmán Olga meglátásai, intelmei. Rokker Zsoltti miskolci jelölésével és médiatámogatásával kiderült: a választókat nemcsak azért szidják, mert csalódottak és a kudarc valódi okaival képtelenek szembe nézni és kitaláltak, hazudnak maguknak valamit. Nem. Ahogy már írtam: az derült ki számomra: ők tényleg azt gondolják, hogy egy választónak jó Dagadt Bejmüller.”

A Figyelő szerint „Magyarország példát és utat mutat a világnak”

„Magyarország olyan jel lett a világban, ami ellene mond a neoliberális világrendnek, védi Európa eredeti örökségét, a keresztény értékeket és a nemzetállamot. Óriási hazai és nemzetközi ellenszélben építette fel státuszát, mai arculatát. Mára már nincs olyan ország a világban, aki ne ismerné Magyarország nevét, miniszterelnökét és politikáját. (…)

Magyarország lámpása egy Szodoma és Gomora közeli sötétségben világít. A nyugati világ egy elferdített jogrendet hozott létre, istent kezdett játszani. A  morális védőkorlát nélküli humanizmus eszméjének csapdájába esett. A bűn többé nem létezik, a Tízparancsolatra nincs többé szükség, mert felvilágosulttá vált az emberiség. Maga akarja meghatározni születését és halálát, erre törvényeket alkot, az abortuszt és az eutanáziát. Szabadosan akar élni, mert ugye a bűn csak kitaláció. Homoszexuális házasságot akar, élettársi viszonyokat akar, a házasság szentsége helyett. A bűn annyira részévé lett, hogy észre sem veszi, miben él, már lelkiismeret-furdalása sincs. A test az érzékiség a filmiparon keresztül terjedt Amerikából az egész világra. Később a technológia lett az isten. Arra nem gondol az ember, mi lenne, ha mindez összeomolna, természeti katasztrófák okán vagy világégés, világháború által, ami mindig itt lebeg a fejünk fölött. Egy nukleáris katasztrófa mindent elsodorna, gondolni kellene arra, hogyan térhetne vissza az ember az eredeti természetes, egyszerű élethez. (…)

Magyarország a lelki megújulás programját hajtja végre. Azt is mondhatnánk, mintegy a Szent Korona kisugárzásának megvalósításaként. A kormány keresztény értékrendű törvénykezéssel, erős nemzetállami és nemzeti összetartozás politikájával, a megújuló gyülekezetek pedig imáikkal. Erre az útmutatásra a világnak olyan szüksége van, mint egy falat kenyérre, különben összeomlana, mint hajdan az erkölcsi válságba sodródott civilizációk.”

A Pesti Srácok szerint Európának és Oroszországnak egymás kebelére kellene borulni

„Van értelme az Oroszország és a Nyugat közötti szembenállásnak?

Dehogy van, az égegyadta világon semmi. De tényleg semmi. Jelenleg mindkét fél abban a helyzetben van, hogy erőforrásainak jelentős részét pazarolja egy olyan konfliktusra, amelyben a helyzet megváltozása csak egy megegyezéstől remélhető. Számtalan érdekkonfliktusukhoz képest is nagyon jelentős érdekazonosságok vannak a felek között, olyan közös problémákkal kell megküzdeniük, amelyek már közép távon az ő létüket is fenyegetik. Amerikának, Európának és Oroszországnak ugyanazokkal a globális kihívásokkal kell megküzdenie, és egyenként mindegyik esélytelen azok kezelésére. (…)

Az ukránok mindent meg is tettek azért, hogy a diplomáciai és gazdasági eszközökkel operáló oroszokat felbőszítsék és hagyják a saját semmire való politikai elitjüket lecserélni másodvonalbeli, nyugati zsoldban álló bérencekre. Az ukrán kormányban ugyanis hemzsegnek más országok állampolgárai és tanácsadói karát nyugati multicégek és kormányok delegálják.

Oroszország csak visszaszerezte annak egy jelentős részét, ami az ereje és meggyőződése szerint jár neki. Nem is hagytak neki más választást, mert folyamatosan provokálták. A nyugati propaganda hatására fordítva nézzük a dolgokat. Nem az oroszok vannak rossz helyen a Krímben, hanem az amerikaiak Ukrajnában.”

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen

0

Több forrás szerint is kötelezettségszegési eljárást indít a Stop Soros törvénycsomag és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság.

Az MTI uniós források alapján azt írja, hogy az Európai Bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a júniusban elfogadott jogszabály és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, amelyet

több szempontból is aggályosnak találtak

a testület szakértői.

A magyar hatóságoknak várhatóan egy vagy két hónap áll majd rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a levélre nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet – ahogy ez már több magyar ügyben meg is történt.

A Bizottság egyik szóvivője korábban azt mondta, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólította fel a magyar kormányt, mivel azok

súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.

A Velencei Bizottság többek között azt írta, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni vagy kezelni az engedély nélküli határátlépést. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. Például az, hogy bűncselekménnyé minősítik a tájékoztató kampányokat, súlyosan korlátozza a szólásszabadságot.

A Fidesz a szokásos „sorosozással” válaszolt:

Halász János frakciószóvivő azt mondta: az Európai Unió „már megint Sorost védi, és nem először próbál nyomást gyakorolni Magyarországra a Soros-hálózat érdekében”. Szerinte „a brüsszeli testület erősen a Soros-hálózat befolyása alatt áll és annak migránspárti politikáját védi”.

Arról is beszélt, hogy a Stop Soros és az alaptörvény-módosítás eltörlése „csak azoknak áll érdekében, akik az illegális migrációt szervezik és finanszírozzák és be akarják telepíteni a migránsokat, vagyis a Soros-hálózatnak és a vele szövetséges brüsszeli politikusoknak”.

A jogállami elvek és az uniós értékek sorozatos megsértése miatt az Európai Unió különböző szervezetei rendszeresen bírálják Magyarországot. Ilyenkor legtöbbször egyértelműen ki is jelentik, hogy, bármit is állít a magyar kormány,

a bírálatoknak semmi köze a migrációhoz.

A menedékkérőkkel kapcsolatos szolidaritás ugyanis külön téma. A Népszava egyébként úgy tudja, hogy az Európai Bizottság bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást.

Pszichiátriai tünet, ha valaki szerint egy 90 éves nagypapának terve van a világ leigázására

A távozó szlovák nagykövet mondta ezt a Soros-ellenes kampányról egy interjúban. Szerinte Orbán Viktor teljesen centralizálja hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha és Magyarországon egyre inkább az orosz modell működik.

Rastislav Kácer
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Rastislav Kácer nem csak diplomataként ismert, ő alapította a Globsec nevű szervezete, amely 2005 óta évente szervezi Pozsonyban a World Security Forumot, a régió egyik legjelentősebb biztonságpolitikai konferenciáját. Korábban dolgozott a NATO főparancsnokságán, 2003 és 2008 között amerikai nagykövet volt. Öt évet dolgozott Magyarországon, miután lejárt a mandátuma, saját kérésére vissza is vonul a diplomáciától.

A Denniknek adott interjúban (amelyet a napi.hu fordított le) most azt mondta, Magyarországon

a vezető centralizálja a hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha.

Szerinte Magyarországon már Orbán Viktortól függenek az oligarchák is, mint Oroszországban, és nem fordítva, mint például Szlovákiában.

A távozó nagykövet azt is mondta: „Orbánra úgy néznek, mint egy forradalmárra. Nem egy szokványos politikus, de egy olyan, akinek kialakult képe van a jövőről,

azt is hiszi magáról, hogy egy próféta,

egy fényhordozó.” Szerinte sajnálatos, hogy autokrata ambíciói vannak.

Mint mondta, nem biztos benne, hogy a magyar demokrácia ma megfelel az uniós jogállami feltételeknek, ahogyan Szlovákia sem felelt meg, amíg Vladimir Meciar kormányzott.

Rastislav Kácer nem bizakodó a V4-ek gazdasági teljesítményét illetően sem: az EU GDP-jének mindössze hat százalékát adják. Úgy látja, hogy míg korábban a csehek álltak a legjobban, és utánuk jöttek a magyarok, azóta a lengyelek kilőttek, és már Szlovákia is lehagyta Magyarországot.

A magyar gazdaság mindössze egy százalékkal közeledett az uniós átlaghoz a csatlakozás óta,

ezt Románia is fel tudja mutatni.

Szerinte Orbán orosz kötődése nem csak mítosz, és annak köszönhető, hogy az EU és az USA kritizálja, ha távolodik a demokratikus értékektől, az oroszok viszont nem. Ugyanakkor, bár szerinte Orbán és Putyin több dologban hasonlítanak, a magyar miniszterelnök közelebb áll az Unióhoz, mint Oroszországhoz. Az EU ugyanis több, mint egy gazdasági együttműködés, ezer éves közös értékeken alapszik.

Arról is beszélt, hogy nem akarja megmondani, mit kellene tennie Magyarországnak, hiszen Szlovákia sem tökéletes:

„A magyarok és a szlovákok azt a képet alakították ki magukról, hogy ők a két rossz gyerek az osztályban,

akik miatt a tanár már elveszítette a türelmét, már nem is tudja, ki a jó és ki a rossz. ”

Soros György
Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin

Rastislav Kácer beszélt Soros Györgyről, és a magyar kormány ellene indított hadjáratáról is. Úgy fogalmazott: „A nemzetközi politikában szerzett több évnyi tapasztalatom alapján kijelenthetem, ha valaki azt hiszi, hogy egy 90 éves nagypapának – még ha gazdag is – bármilyen ördögi terve van a világ leigázására, az inkább pszichiátriai látlelet, mint sem valami, aminek köze lenne a valósághoz”. Azt ugyanakkor elismerte, hogy

a propagandában működött az üzenet.

Beszélt arról is, hogy megnézte a Soroshoz köthető alapítványok munkáját, és ez alapján úgy látja: veszteség, hogy elköltöznek Budapestről. Szerinte jótékony célokat támogattak és védték a sajtószabadságot is.

Szlovákiában egyébként nem működött úgy a „sorosozás”, mint Magyarországon, pedig Robert Fico volt miniszterelnök próbálkozott vele a tömegtüntetések idején, és ebben a magyar kormánypropaganda is támogatta. Volt arra példa, hogy a Fico egyik sajtótájékoztatóját élőben adó újságírók egyszerűen beszüntették a közvetítést, amikor az összeesküvés-elméleteiről kezdett beszélni. Bukása után pedig eleve kevesebb figyelem fordul felé. Ugyan volt arról szó, hogy a parlamentben előkészítenek egy, a magyar civilellenes törvényhez hasonló jogszabályt, de konkrét lépések eddig nem történtek.

Felhívtam Áder Jánost

Felhívtam telefonon a köztársasági elnököt. Nem volt otthon Áder János, azt mondták, hogy épp a világ megmentésén ügyködik. Mert Magyarország kis tétel neki, ő nagyobb távlatokban gondolkodik. Megkérdeztem, mikor jön haza, azt mondták, már itthon kellene lennie, de lehet, hogy elhúzódott  világ megmentése. Macerásabb, mint elsőre látszott. A víz, a levegő, nem kis tételek, van velük munka. És akkor még ott van ugye a környezet is.

Közöltem a velem beszélő emberrel – az istennek sem volt hajlandó elárulni a nevét – hogy jó lenne, ha Áder végre tenne valamit. Mert ami ma itt van, az szégyen. A legfőbb szégyen persze az, hogy Áder János hallgat.

Hebegett, habogott az illető. Hogy hát miről is lenne szó.
Nem a melegek, és nem a menekültek miatt telefonálok, mondtam a velem beszélő embernek. Nem is a szegények miatt. Minden tisztességes magyar ember miatt. Akik nem egy gyűlölködő, hanem egy normális országban szeretnének élni. Olyanban, ahol a mostaninál kevesebb a kirekesztés, ami meg mégis van, azt nem növeli a kormány.

A korrupcióról nem is beszélve. Arról is kellene mondani valamit.

Emberünk megígérte, hogy átadja az üzenetet.
Azután a legfelsőbb bíróság elnökét is felhívtam, a legfőbb ügyészt, és még egy csomó mindenkit. Pártvezetőket, nagy lapkiadók igazgatóit – utóbbiakat azért, hogy ne adjanak helyt újságjaikban a gyűlöletnek. Nem csak a nyílt uszításról van szó, mondtam nekik, hanem a sunyi, sorok között megbúvó csúsztatásokról. Elhallgatásokról, mellébeszélésekről, maszatolásokról. Ha nem lépnek fel ez ellen, ők is bűnösökké válnak. Már most is azok, de talán még javíthatnak a besorolásukon.

Beteg az ország, mondtam mindegyiküknek, gyógyszer kellene, nem tovább növelni a bajt.

Most itt ülök, és lassan befejezem ezt az írást. Melynek a végén bevallom, hogy az egészet én találtam ki. Jó lett volna jobbat, szebbet, vidámabbat kitalálni. Talán, majd legközelebb. Valahol, valamikor.

Amikor Trump belerúgott Merkelbe

0

A Washington Post úgy látja, hogy a történelem ismételi önmagát. Ha ez így van, akkor viszont Trump bajban van. Európát az utóbbi 4 évben az egykori náciból lett liberális-demokratikus Németország vezeti.

Az USA más úton halad, de a kettő most közelít egymáshoz. Merkel a hatalom csúcsán nehezen ugyan, de megbirkózik elismerésre méltó bevándorlási politikájának árával. A másik oldalon az amerikai elnök ahelyett, hogy megtámogatná a kancellárt, lefitymálja, pedig az az egyetlen olyan vezető, akit fenntartás nélkül dicsérni lehet. De ha valaki jó ember, attól még nem bölcs politikus. A nyitott kapuk visszaütöttek, belső határok emelkednek, Schengen levegő után kapkod.

Minden más amerikai elnök felismerné, hogy ha a történelem visszafelé fordul, akkor senki sem tudja megmondani, hol áll meg. A határok nélküli Európa azért jött létre, hogy orvosolja a heveny nacionalizmus betegségét. A legfontosabb állam, Németország keleti szomszédjai, Ausztria, Lengyelország és Magyarország jobbra tolódtak. A lengyeleknél és a magyaroknál lopakodik a tekintélyelvűség, de ebben nincs semmi új. Mindkét országban illiberális rezsimek voltak hatalmon a háború előtt, most úgy tűnik, hogy megint afelé tartanak. Trump pedig örül, hogy a világban sokfelé újjászületik a durva ostobaság. Semmit sem tud a történelemről, így arról, hogy az európaiak az emlékek folytán miért vannak a nyitott határok mellett. És hogy miért tartanak a szélsőjobbtól.

Az elnök belerúgott Merkelbe, amikor az a földön volt, pedig annak egyetlen hibája az volt, hogy túlhajtotta a kontinens alapelvét: az emberséget. Pont ott tartunk, mint amikor Franklin Roosevelt kijelentette, miután a fasiszta Olaszország hadat üzent Franciaországnak – utóbbit akkorra már megtámadta Németország: a tőrt tartó kéz hátba döfte a szomszédot. Lehet, hogy a történelem tényleg ismételi önmagát.

Intenzív vitát folytatott Angela Merkel és Orbán Viktor

0

Utána azt mondták: sok mindenben egyetértettek, a migráció kérdésében viszont nagyon eltérő a megközelítésük. Orbán Viktor azt mondta: ennek ellenére készen áll az együttműködésre. A migrációról még a sajtótájékoztatón is vitatkoztak, többször is érezhető volt köztük a feszültség.

Angela Merkel és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatót tartott berlini tárgyalásuk után. Ezt a német kancellár azzal kezdte, hogy intenzív vitát folytattak, amely során bizonyos ügyekben egyetértettek, de voltak véleménykülönbségek is.

Mint mondta, folyamatosan növekvő gazdasági kapcsolatok vannak a két ország között, főleg az autógyártásban, a kereskedelmi volumen évi 50 milliárd euró, Magyarország pedig kedvező beruházási célpont. A technológia és kutatás területén szorosabban szeretnének együttműködni.

Angela Merkel beszélt arról is, hogy Németország sose fogja elfelejteni a határnyitást 1989-ben, valamint arról, hogy nem támogatják a protekcionizmust, így az amerikai védővámokat sem – ebben is egyetértettek.

A migráció kérdésében viszont komoly véleménykülönbségek vannak.

Mint a kancellár mondta: nagyon eltér a megközelítésük a felelősség, és elosztási mechanizmus területén, egyetértenek viszont az uniós határvédelmi ügynökséggel, a Frontexszel és a közös észak-afrikai projektekkel kapcsolatos kérdésekben.

Angela Merkel szerint összességében a tárgyalás gyümölcsöző volt, még akkor is, ha

a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint ő.

Orbán Viktor is azzal kezdte, hogy intenzív megbeszélést folytattak, baráti hangvétellel. Ő is beszélt a 30 évvel ezelőtti határnyitásról és a gazdasági kapcsolatokról, mint mondta, „mi egy munkaalapú gazdaságot építünk”, ezt segíti az együttműködés, a beruházási és kereskedelmi számokat fantasztikusnak nevezte, szerinte is az innováció területén kell szorosabb együttműködés. Beszélt arról is, hogy növelni lehetne az Andrássy Egyetem súlyát és tevékenységét.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A védelmi dimenzióról azt mondta, hogy Magyarország elsők között javasolta egy közös európai hadsereg létrehozását, és szeretnénk, ha német cégek vennének részt a magyar hadsereg modernizálásában. Később egy kérdésre válaszolva ezt bővebben ki is fejtette: a NATO-vállalásoknak megfelelően Magyarország is növeli védelmi kiadásait, ehhez német cégekkel írnak alá szerződéseket. Azt is szeretné, hogy

közép-európai NATO-parancsnokság jöjjön létre Magyarország területén,

Németország mentorálásával.

A migrációról azt mondta: „világossá vált, amit eddig is tudtunk(…): máshonnan nézzük a világot”, de szoros együttműködésre törekednek, amire ő készen áll. Úgy fogalmazott: biztosította a kancellárt, hogy „a magyar déli határ védve van”, és ez így is marad.

A menedékkérők visszaküldésével kapcsolatban Angela Merkel azt mondta, hogy kevesen érkeznek, akiket Magyarországon vesznek nyilvántartásba. Mint mondta, hosszan tárgyaltak erről, a magyar álláspont az, hogy nem Magyarország az illetékes, mivel az ide érkező menedékkérők általában Görögországban lépnek be először az EU területére, de

„azt mondtuk, lehet erről beszélni”.

Orbán Viktor szerint Magyarország álláspontja évek óta változatlan, azért épített kerítést, hogy visszanyerje az ellenőrzést a saját országa felett, ahova senki nem léphet be törvénytelenül, szerinte ez Németországot is védi. Úgy fogalmazott: terhet veszünk le a németek válláról.

Mint mondta, jogi természetű vitáról van, nem Magyarország az első uniós belépési pontja a menedékkérőknek, Görögországban viszont gyakran nem regisztrálják őket. Szerinte Magyarország célja az, hogy „a Schengen által védett belső piac” működhessen. Mint mondta: nem Magyarország dolga regisztrálni a menedékkérőket, de megtesszük, szerinte viszont

nem ide kell visszaküldeni őket, hanem az első belépési pontra, vagyis Görögországba.

Angela Merkel válaszul azt mondta, hogy bár a vízi határt sokkal nehezebb védeni, mint a szárazföldit, elismerik, hogy Magyarország fontos feladatot lát el a külső határ védelmében, de mindig arra kell gondolni, hogy emberekről van szó.

Az Európai Uniónak pedig az emberiesség az egyik alapelve, és

a külső határ védelme nem azt jelenti, hogy teljesen elzárjuk magunkat.

Emellett nagyon fontos, hogy az érkező embereket nem szabad kihasználni, és nem szabad hagyni, hogy az embercsempészek legyenek az urak. Mint mondta: ha az értékeinket fenn akarjuk tartani, nem tekinthetünk el attól, hogy ezeknek az embereknek segítségre van szükségük.

Orbán erre úgy válaszolt, hogy arra adnak különböző válaszokat, hogyan lehet humánusan segíteni, és szerinte az EU által adott segítségből nem szabad, hogy bárki is azt a következtetést vonja le, hogy ide kell jönnie. Ezért szerinte oda kell vinni a segítséget, ahol a problémák vannak, ebben van kettőjük között a nézetkülönbség.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Angela Merkel erre emlékeztette, hogy az EU megvédése szempontjából fontos volt a törökökkel való egyezmény, de ennek része volt az is, hogy bizonyos számú menedékkérőt átvesz az Unió. Mivel most az afrikai országokkal kellene hasonló megállapodást kötni,

fontos, hogy biztosítani kell annak lehetőségét, hogy legyen, aki legálisan érkezhet Európába,

különben ilyen egyezményt nem lehet az Afrikai Unióval kötni.

Orbán még beszélt arról, hogy szerinte méltánytalan, hogy Németországban sokszor vádolják Magyarországot a szolidaritás hiányával, miközben 8 ezer fegyveres védi a határt, különben szerinte „napi 4-5 ezer migráns” jönne naponta Németországba. Szerinte Magyarország ettől védi meg Németország, és ez szolidaritás.

Angela Merkel zárszóként erre annyit mondott: a külső határok védelmét el is ismerik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!