Több tízezer rabszolga van Magyarországon

0
502
Uzsorázással gyanúsítottak a bíróságon. MTI Fotó: Vajda János

Prostitúcióra kényszerítés, csicskáztatás, adósrabszolgaság – mind létező jelenség Magyarországon. Egy felmérés szerint 36 ezer ember rabszolgasorban az országban.

A múlt héten mutatták be az úgynevezett Global Slavery Indexet, amelyet minden évben a Walk Free Foundation nevű jogvédő szervezet állít össze, a Minderoo Alapítvány segítségével. Az idei felmérésből az derült ki, hogy

a világon több mint 40 millió emberrel bánnak rabszolgaként.

A lakosság számához viszonyítva a legnagyobb arányban Észak-Koreában élnek emberek rabszolgasorban (az ország minden 10. lakója ide sorolható), utána Eritrea, majd Burundi következik. Fiona David, a Minderoo Alapítvány elnöke a bemutatón azt mondta: a lista élén található országok mindegyikében állami támogatással végeztetnek kényszermunkát.

Abszolút értéket tekintve Indiában van a legtöbb rabszolga, körülbelül 8 millió, majd Kína, Pakisztán, Észak-Korea és Nigéria következik.

A rabszolgák 60 százaléka ebben az öt országban él.

Nemzetközi szervezetek szerint a gazdag országok is felelősek a rabszolgaságért, hiszen hatalmas mennyiségben importálnak olyan árut, amelyet valószínűleg kényszermunkával állítottak elő.

A rabszolgaság az egész világon jelen van. A felmérés meghatározása szerint a modern kori rabszolgák közé azok tartoznak, akiket megfosztanak a szabadságuktól, mások tulajdonának, eladhatónak, megölhetőnek tartanak. Ide tartozik az emberkereskedelem, a kényszermunka és a kényszerházasság, de például a gyerekkatonaság és a kényszerprostitúció is.

A rabszolgaság a régióban is jelen van: a felmérés szerint

Magyarországon 36 ezer rabszolga van.

Ez egyébként 13500-zal több, mint ami a két évvel ezelőtti jelentésben szerepelt. A legnagyobb veszélyben a társadalom peremére szorult csoportok vannak. A szervezet (hitelminősítőkhöz hasonló) értékelése szerint Magyarország a BB kategóriában van a rabszolgaságot illetően – ide sorolják a régió legtöbb országát.

Akik követik a híreket, azok gyakran találkozhattak az elmúlt években magyarországi rabszolgákról szóló híradásokkal. Ahogy fent is írtuk, ide tartozik, ha valakit prostitúcióra kényszerítenek, de szóltak hírek konkrét rabszolgatartásról is.

Az Anthropolis Egyesület három éve Modernkori rabszolgaság címmel könyvet is megjelentetett a témában (ez az interneten is olvasható). A kötetből kiderült, hogy a kényszerprostitúció szempontjából Magyarország kibocsátó, tranzit- és célországnak is számít. A könyv akkori bemutatóján az is elhangzott, hogy

Magyarország az EU-ban ott van az öt legnagyobb kibocsátó ország között a szexuális kizsákmányolás területén.

Ez elsősorban nőket érint, a jellegzetesen közép-európai jelenségnek számító csicskáztatás viszont főleg férfiakat. De persze az ellenkezőjére is van példa: a könyvben is leírták egy olyan nő történetét, akit évekig dolgoztatott egy család, miközben se pénzt, se rendes ételt nem kapott, és a házból sem engedték ki.

Tavaly pedig 12 embert ítéltek el a hírhedté vált gádorosi csicskáztatás ügyében. Ők kiszolgáltatott, befolyásolható embereket kerestek, akik jó fizetés és ellátás ígéretével csábítottak el, majd

elvették papírjaikat, embertelen körülmények között tartották, rendszeresen megverték és munkára kényszerítették őket.

Volt, akit 15 éven keresztül tartottak így fogva.

Az ilyen példákat hosszan lehetne sorolni: a kiszolgáltatott idős embereknek elveszik a nyugdíját is, sokakat dolgoztatnak, de arra is voltak példák, hogy elvették a papírjaikat és azokkal hitelt vettek fel a nevükre. Az RTL Klub egy korábbi riportjából az is kiderült, hogy a rabszolgaként tartott embereknek gyakran az istállóban, az állatokkal kell aludniuk. És az is, hogy a jelenség nem csak a tanyavilágban létezik, hanem gazdagabb környékeken is.

Szarvason nemrég még egy olyan menedékház is nyílt, ahol a csicskáztatásból menekülőket is befogadják. A hvg.hu beszámolója szerint a ház tele van.

De hosszan lehetne sorolni azokat az eseteket is, amikor uzsorások kényszerítettek valakit adósrabszolgaságba. Az Országos Kriminológiai Intézet egyik tanulmánya szerint

az uzsorások általában olyanok, akik meghatározó szerepet töltenek be egy-egy közösség életében.

A leginkább fertőzöttnek Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számít.

A tízezreket kilátástalan helyzetbe taszító uzsorázás elleni küzdelmet egyébként a Fidesz-kormány is kiemelt feladatnak tekintette, ennek ellenére a helyzet nem sokat javult.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..