Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

“Franciaország gazdasága nem működhet vendégmunkás import nélkül”

Abban a vitában, mely az új bevándorlási törvényről folyik Franciaországban azt hangsúlyozta a francia kormány családügyi minisztere, hogy Franciaország gazdasága nem működhet vendégmunkások importja nélkül. A bevándorlók csaknem egyharmada Európából érkezik.

Kaphatnak-e tartózkodási engedélyt Franciaországban azok a bevándorlók, akik illegálisan érkeztek az országba, de olyan területeken dolgoznak, ahol nincs hazai munkaerő, és ezért nagy szükség van rájuk. Erről vitáztak a hétvégén a Les Echos című gazdasági lap kerekasztal beszélgetésén, ahol Aurore Bergé asszony, családügyi miniszter kifejtette, hogy szükség van vendégmunkásokra a francia gazdaság normális működéséhez, épp ezért legalizálni lehet azokat a migránsokat, akik fontos munkaterületeken dolgoznak.

“Nem hiszem, hogy nem tudnánk kompromisszumot találni“

– hangsúlyozta a miniszterasszony, aki tudja, hogy szüksége van a kormánynak a jobboldali republikánus párt támogatására a parlamentben az új bevándorlási törvény elfogadásához. Csakhogy a republikánusok vezére közölte: ez vörös vonalat jelent!

“Ha ezt átlépjük, akkor megkezdődhet több százezer migráns tartózkodásának legalizálása”

– hangoztatta Eric Ciotti, aki szerint ez új felhívás lenne egy következő migráns hullámra.

A miniszterasszony, aki korábban a liberális kormánypárt parlamenti frakcióvezetője volt, rámutatott arra, hogy

“a nagyipar vezetői, a szakmai szervezetek mind mind a vendégmunkás import mellett foglalnak állást.”

A francia miniszterasszony azt javasolta, hogy

“tegyünk határozott különbséget a migráció és a vendégmunkások közé. Az illegális migrációt drasztikusan csökkenteni kell míg a vendégmunkások importját növelni.”

Holtponton az új bevándorlási törvény vitája

Macron elnök februárban terjesztette elő az új törvény tervezetét, ebben megkönnyítené a vendégmunkások alkalmazását a francia gazdaságban, mely munkaerő hiánnyal küszködik olyan fontos ágazatokban mint például az építőipar, a turizmus, a vendéglátás vagy a házhozszállitás. Franciaország a világ elsőszámú turista célpontja: a kormány 34-36 milliárd eurós bevételre számít az idén.

Ősszel lesz a törvényjavaslat vitája a parlamentben – erősítette meg Elisabeth Borne miniszterelnök. Az új bevándorlási törvény jelenleg a szenátus előtt van, de tekintettel a téma érzékenységére gyors eredményre senki sem számít. A liberális kormánypártnak nincs többsége, ezért a republikánusok nélkül nem reménykedhet a törvényjavaslat elfogadásában. A republikánusok viszont szigorítani akarják a törvényjavaslatot, mert attól tartanak, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen mozgalma megszerzi az ő szavazóik egy részét. Marine Le Pen politikájának egyik alappillére a migráció elutasítása. A bevándorlók csaknem egyharmada európai Franciaországban.

Mit mutatnak a számok?

Franciaország területén 67,6 millió ember él, ebből 5,2 millió a külföldi állampolgár. A viszonyok furcsaságát mutatja, hogy az 5,2 millió külföldi közül 800 ezer már Franciaország területén született. A bevándorlók száma hivatalosan 7,7 millió, köztük van már 2,5 millió olyan migráns, aki megkapta az állampolgárságot.

A bevándorlók száma és aránya egyre nő: jelenleg már meghaladja a francia lakosság 10%-át. A második világháború után 1946-ban ez még csak 4,6% volt.

Honnan jönnek a bevándorlók? A legtöbben Afrikából 41%, 32% Európából és Ázsiából 16%.

Közben egyre több francia születik külföldön: már 1,7 millió ilyen francia állampolgár van.

A gazdaságban nemigen vizsgálják a bevándorló munkaerő részesedését, mert “ez politikailag gyúlékony terület” – fogalmazott a gyáriparosok szövetségének elnöke, aki a La Croix című katolikus lapnak nyilatkozott. A legutolsó hivatalos kimutatás  2017-ből datálódik. A Radio France riportja ezért csak becsléseket tartalmaz, de kiderül belőle, hogy például az építőiparban Franciaország legnépesebb régiójában – Ile de France –  Párizs környékén a munkavállalók 60%-a külföldi. Egész Franciaországban a szociális gondozók 40%-a migráns, a vendéglátó iparban ez az arány mintegy 20%.

Jövőre Párizsban rendezik meg az olimpiát, a különböző ellenőrzések során kiderült: nagyon sok bevándorló szorgoskodik az építkezéseken.

Tavaly a francia állam 52570 tartózkodási engedélyt adott ki azzal az indokkal, hogy az illető munkájára Franciaországnak szüksége van. Ez 45%-os növekedés az előző évhez képest. Egy évtizede folyamatosan növekszik a vendégmunkások száma Franciaországban, és ez a tendencia egyre gyorsul – állapítja meg a közszolgálati rádió riportja.

Sarkozy: Ukrajnának területi engedménnyel kellene megszereznie a békét

Franciaország egykori köztársasági elnöke, aki Macron elnök egyik tanácsadója is, könyvet adott ki, és a párizsi Le Figaro ennek kapcsán kérdezte véleményét Ukrajnáról és Oroszországról.

“Szükségünk van Oroszországra és nekik is szükségük van ránk” – jelentette ki Nicolas Sarkozy, aki ezzel De Gaulle tábornok régi alapelvéhez csatlakozott:

“Európa az Atlanti óceántól az Urálig tart.”

Sarkozy természetesen elítélte “Putyin őrült agresszióját” Ukrajna ellen, de kiállt amellett, hogy nem háborúval hanem diplomáciai tárgyalásokkal kell rendezni a problémát. Amikor Georgia-Grúzia két tartományát is megszerezte Putyin elnök, akkor Sarkozy aktívan közvetített a felek között. A francia diplomáciai testület egyik grúz tagja időközben Georgia köztársasági elnöke lett. Sarkozy Angela Merkellel együtt azon az állásponton volt, hogy Oroszországgal együtt kell működnie az Európai Uniónak nem pedig szembeállnia vele.

Az európai nagyhatalmak szó nélkül elfogadták azt is, hogy Putyin elnök 2014-ben megszerezte a Krím félszigetet. Amikor Putyin agresszióját követően tárgyalások folytak Oroszország és Ukrajna között, akkor Macron elnök amellett volt, hogy mielőbb meg kellene egyezni a háború gyors lezárása érdekében. Zelenszkij elnök habozott, de az USA és Nagy Britannia biztatására elutasította a területért békét elvet. Azóta Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: a cél az ország teljes felszabadítása az orosz uralom alól. Ezt az elképzelést az Európai Unió és az USA továbbra is támogatja bár mind többen kételkednek abban, hogy Ukrajna hadserege képes lenne legyőzni az oroszokat.

Sarkozy ex elnök szerint kizárt, hogy Ukrajna vissza tudná szerezni a Krím félszigetet.

Az USA szándékosan nem ad elég fegyvert Ukrajnának a győzelemhez?

Ezt állítja Anders Oslund, a Georgetown egyetem Oroszországot kutató professzora.

“Nagyon nem akarják Washingtonban, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak”

– hangsúlyozta a professzor. Azt is elmondta, hogy szerinte miért óvakodik a Biden kormányzat F16-osokat és rakétákat szállítani Ukrajnának: ”Washingtonban attól tartanak, hogy Putyin egész rendszere destabilizálódhat. Közben persze továbbra is azt mondják, hogy Ukrajnának joga van olyan támaszpontokat támadnia, ahonnan őt támadják.

A Biden adminisztrációnak az a fontos, hogy az orosz atomfegyverek egy kézben maradjanak. Az sem érdekli őket, hogy milyen ez a kéz. Egy terrorista keze. A vilniusi csúcstalálkozó óta az USA és Németország egyaránt fékezi Ukrajna támogatását.

Macron francia elnök teljes mértékben megváltoztatta az álláspontját: Franciaország immár szállít rakétákat Oroszországnak.

Washingtonban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó határozza meg az Ukrajna politikát, és ő nagyon tart egy lehetséges nukleáris háborútól. Nem akar egyértelműen Oroszország ellen fordulni. 1994-ben a budapesti nyilatkozatban az USA garantálta Ukrajna szuverenitását, de erről ma már mindenki megfeledkezett.

Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az is kiderül, hogy John Bolton, Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló véleményen van. Gorka Sebestyén, Orbán Viktor egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, aki Trump csapatában folytatta amíg ki nem rúgták a Fehér Házból, azon a véleményen van, hogy Putyin sohasem indítana nukleáris háborút a NATO ellen. Oslund professzornak ugyanez a véleménye. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban ezt másképp látja, és szépen csendben valamiféle kompromisszumos megállapodást készít elő Ukrajnában. Ennek lehet része a Stoltenberg terv, amelyet a NATO főtitkára visszavont ugyan, de csak félszívvel. Valójában a területért béke elv, amelyet Sarkozy ex elnök is felvetett egyre inkább terjed. A kínai béketerv pontosan ennek lehet olyan megfelelően homályos változata, melyet mindkét fél el tudna fogadni az arcának elvesztése nélkül. Különben ugyanis tovább tart a csaknem másfél éve megkezdődött háború Ukrajnában, melynek rengeteg az áldozata emberekben és anyagiakban, az eredménye viszont nulla. Sem Oroszország sem Ukrajna nem nyerhet, de ezt sem Putyin sem pedig Zelenszkij nem ismerheti be a saját közvéleménye előtt.

Migráció és integráció – vita Franciaországban a lázongás okairól

“Nincs közvetlenül köze a migrációhoz az elmúlt napok zavargásainak, a letartóztatott törő zúzó fiatalok több mint 90%-a francia állampolgár volt” – hangsúlyozza Francois Hollande. Franciaország egykori szocialista köztársasági elnöke arra mutatott rá, hogy jelentős társadalmi csoportok integrációja nem fejeződött be:  a gyors változásokhoz alkalmazkodni képtelen rétegek marginalizálódtak.

A gettókban – éppúgy mint az Egyesült Államokban – kialakultak olyan területek, ahol a kábítószerkereskedő maffiák az urak. Ide tartozott a rendőr által lelőtt 17 éves arab fiatal is, aki francia állampolgár volt. A fiatalembernek Mercedes-e volt, melyet ilyen fiatal korban vagy a szüleitől kap valaki vagy pedig a drog maffiától.

A francia rendőrség csendes alkut kötött a drog maffiákkal: “a gettóban nem zavarunk titeket, de azonkívül ne merészkedjetek! “A francia rendőr azért is tüzelt, mert a fiatal drog kereskedő túllépte a csendes alku határait. A párizsi Le Figaro hosszan közölte a titkosszolgálat egykori főnökének nézeteit, melyek szerint a francia elit képtelen kezelni az ötven éve beáramló nem európai migrációt:

Mi okozta a zavargást a titkosszolgálat egykori főnöke szerint?

“1- a francia állam elleni lázadás
2- fosztogatás
3- a hivatásos törő zúzó csoportok – casseurs”

Ez a véleménye Pierre Brochandnak, aki a francia titkosszolgálatot vezette 2002 és 2008 között, korábban pedig Budapesten és Izraelben volt nagykövet.

“Kísérteties a hasonlóság az amerikai faji gettókkal, csak a lőfegyver használat más, mert az Egyesült Államok ebben megengedőbb mint Franciaország.”

Az ex titkosszolgálati főnök szerint a francia állam nem tudja kezelni a problémát, és ezért is egyre többen vesznek részt a lázongásban.

“100 és 200 ezer közé teszik a zavargásokban résztvevők számát, a döntő többségük fiatal volt.”

Miért voltak ilyen sokan?

1- “a közösségi hálók és platformok multiplikátor hatást gyakoroltak. 2005-ben, a legutóbbi zavargások idején ezek még nem terjedtek el a gettókban.”
2- “vidéki kisvárosokra is kiterjedt a lázongás, ahol korábban ilyesmi nem fordult elő”
3- “Párizs belvárosában is megjelentek a törő zúzó bandák pedig ezt eddig a rendőrség eredményesen védelmezte “ Mi történt valójában?

“Fellázadt a Franciaország területén élő nem európai származású fiatalok egy része” – állítja az egykori titkosszolgálati főnök, aki ennek okát abban látja, hogy nyílt társadalom jött létre Franciaországban és egész Európában.

“A társadalom többsége befogadóvá vált, de beengedett olyan kollektív tudattal rendelkező csoportokat, melyek megkérdőjelezik ezt a társadalmat.”

– vázolja fel a problémát Pierre Brochand a Le Figaroban.

Az egyenlőtlenség a lázongás fő oka

Ez a véleménye Thomas Piketty közgazdásznak, aki a Le Monde-ban fejtegeti rendszeresen nézeteit az aktuális eseményekről. Korábbi könyve, mely a Capital – Tőke címet viselte, nagy siker volt az Egyesült Államokban is, mert arra mutatott rá, hogy az elmúlt negyven évben szétnyílt az olló:

a bérből és fizetésből élők jövedelme alig emelkedett míg a tőke nyeresége exponenciálisan nőtt – hála a globalizációnak.

Thomas Piketty szerint most Franciaországban is erről van szó: az ország gazdag és szegény vidékei között drámai mértékben megnőttek a jövedelmi különbségek!

A GDP óriási kiemelten koncentrálódik Párizs gazdag részei körül, ahol a pénzügyeket intézik. Ez a rész különösen fellendült a brexit következtében, mert Londonból sok pénzintézet átköltözött Párizsba. Ebben a körzetben van például Neuilly, Franciaország leggazdagabb városa, ahol korábban Nicolas Sarkozy volt a polgármester. A világ leggazdagabb embere, Bernard Arnault is ennek az egyre gazdagodó kisebbségnek a szimbóluma Franciaországban és nemcsak ott. Ezzel szemben a külvárosok többsége tele van munkanélküli fiatalokkal, akiknek sem megfelelő iskolai végzettségük sem családi hátterük sincs ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a gyorsan változó gazdaságban.

Vidéken a hagyományos ipar sok helyen leépült, és a helyére nem jött semmi!

Jól mutatja a különbséget az ingatlan helyzet: Párizs belvárosában, a hetedik kerületben egy átlagos lakás ára 1,2 millió euró, a lepukkant vidéki településeken az átlag 60 ezer euró!

A nyugdíjkorhatár elleni tömeges tüntetések megmutatták, hogy Franciaországban távolról sem csak a gettók népe elégedetlen a stagnáló életszínvonallal. Ezért Macron elnök közölte: ezúttal nem lesz program a külvárosok fellendítésére, vagyis nem akarják pénzzel megvásárolni a lázongó gettókat.

Miért változott meg Macron elnök véleménye?

Egyrészt, mert a francia államnak nincsen pénze: az államadósság és a költségvetési hiány felül van az eurozóna normáin, másrészt pedig rájöttek arra, hogy a külvárosok fellendítését célzó programok igen csekély eredményt értek csak el. Marad a tüneti kezelés, de a titkosszolgálat ex vezetője joggal mutat rá: ezeket a problémákat csupán rendőri eszközökkel Franciaországban sem lehet megoldani.

“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Azt közölte az ABC amerikai televízió nézőivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette, “hogyha a területek egy részének a feladása lenne a béke ára, akkor azt Joe Biden amerikai elnök öt perc alatt elérhette volna. Mi persze ezzel nem értettünk volna egyet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

Nem cáfolta a Washington Post információját, mely szerint korábban abban állapodtak meg William Burns CIA igazgatóval Kijevben, hogy az ukrán haderő megpróbál eljutni a Krím félsziget határáig, mert akkor Putyin rákényszerülhet a tárgyalásokra. Ezzel csak az a gond, hogy a nagy ukrán offenzíva sehogy sem tud komoly eredményeket elérni, és egyelőre szó sincs arról, hogy elérnék a félsziget határát. Putyin viszont alaposan meggyengülhetett a Prigozsin puccs következtében amikor ország világ előtt kiderült: a király meztelen! Oroszország egyetlen komoly szövetségese, Kína már régóta megegyezésre buzdítja Vlagyimir Putyint. A Prigozsin puccs után a kínai kommunista párt véleményét tükröző Global Times egyenesen azt írta:

”Putyinnak észre kell vennie, hogy az idő nem neki dolgozik!”

Nemcsak Putyin van időzavarban, de Ukrajna és az őt támogató Nyugat is. Nagyon kevesen hisznek Ukrajna katonai győzelmében, és ebből az következik, hogy szerintük Ukrajnának el kell fogadnia a területért békét elvet akármennyire is kapálózik ellene.

NATO csúcs kérdőjelekkel

Ukrajna egyelőre nem lesz a NATO tagja – erősítette meg Joe Biden. Háborúban álló államot nem lehet felvenni az észak-atlanti szervezetbe, de ennek ellenére Lengyelország és a balti államok lobbiztak ezért. Az USA azonban semmiképp sem akar felvállalni egy közvetlen konfliktust Oroszországgal akármennyire is meggyengült Putyin.

Mi most az amerikai stratégia?

Be akarják fejezni az ukrajnai háborút, hogy Kínára koncentráljanak. Ezért meghívták a NATO csúcsra Japán és Dél Korea miniszterelnökét. Washington szeretné, ha Japán a NATO tagjává válna, de ezt Franciaország és Németország ellenzi, mert tudják, hogy Kína erre határozottan reagálna. Az USA épp ezt akarja: összeugrasztani az Európai Uniót Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. A baj az, hogy az Egyesült Államok nem ajánl semmit az Európai Uniónak cserébe. Trump a brexit idején nagy hangon ígérte, hogy a britek milyen jól járnak majd, ha kilépnek, mert az USA sokkal jobb partner mint az Európai Unió! Azóta sem sikerült megkötni azt a “nagyon előnyös” USA-Nagy Britannia szerződést!

Indiának sokat ígért Biden elnök, mert Kínával szemben számít a világ legnépesebb országára. Amerikai ajánlat csak negatív van az Európai Uniónak: gyengítsétek a kapcsolatokat Kínával!

Mi hasznunk van ebből? – kérdi Macron francia elnök és Scholz német kancellár.

A NATO-ban persze az történik amit az USA akar, de vajon Biden elnöknek van-e hosszútávú stratégiája? Kiderülhet a kedden kezdődő NATO csúcstalálkozón Litvániában.

Macron: a rendcsinálás után jöhet a párbeszéd

0

Franciaországban nincs szükségállapot, de 157 embert letartóztattak és 352 gyújtogatást regisztráltak a lázongás hatodik éjszakáján  – közölte a belügy hétfői  jelentése. Macron elnök elhalasztotta berlini látogatását, de nem hirdetett szükségállapotot, ahogy azt a jobboldal és a szélsőjobboldal kívánta.

Megtámadták egy Párizs környéki kisváros polgármesterét és családját otthonában a hétvégén, és ez sokkolta a közvéleményt Franciaországban.

“Ilyen módon megtámadni egy házat, és bántalmazni a bentlakókat, az nem más mint életveszélyes fenyegetés”

– hangsúlyozta Franciaország igazságügyi minisztere.

Eric Dupond-Moretti ezért “határozott fellépést“ kért a rendőröktől. Nagyon sok fiatal vesz részt a lázongásban, ezért az igazságügyi  miniszter a szülők felelősségére hívta fel a figyelmet.

Macron elnök keddre meghívta az Élysée palotába annak a 220 városnak a polgármesterét, ahol a zavargások felborították a rendet az elmúlt napokban. A gettók lázadása azért tört ki, mert egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves arab fiút, aki megtagadta az igazoltatást. A fiúnak priusza volt, ezért lőtt a rendőr, de a fegyverhasználat mindenképp indokolatlan volt.

A rendőrt letartóztatták, Macron elnök is elítélte a túlkapást.

Hiába, mert a lelőtt fiú anyja tüntetést szervezett és vezetett a hatóságok ellen. Gyújtogatás és tömeges erőszak következett. Macron elnök 45 ezer rendőrt vezényelt az utcákra.

Megbékélésre szólított fel a lelőtt fiú nagymamája és Kylian Mbappé, a francia válogatott színesbőrű sztárja is.

Feltüzelte az érzelmeket, hogy a letartóztatott rendőr javára gyűjtés indult – eddig 850 ezer euró gyűlt össze.

“Ez nem az enyhülés irányába hat” – hangsúlyozta Franciaország igazságügyi minisztere, aki a France Inter rádiónak nyilatkozott hétfőn.

Óriási a kár, melyet a lázongás hat éjszakája okozott: Marseille városát például teljesen kiütötte. Máris nagyobb veszteséget regisztráltak mint 2005-ben amikor három hétig tartottak a zavargások – állapította meg a Le Monde riportja. A kereskedelmi kamara elnöke szerint Franciaországban több mint 200 szupermarketet, és több mint 250 bankfiókot dúltak fel. Alain di Crescenzo elmondta a Le Figaro tudósítójának, hogy “egyedül Marseille-ben több mint négyszáz üzletet fosztottak ki szombatról vasárnapra virradóra.”

Azóta szerencsére kissé megnyugodtak a kedélyek, de “még nem mondhatjuk azt, hogy legyőztük a lázongást”

– mondta a France Info rádiónak a Városgazdálkodási miniszter. A belügyminiszter hétfőn Reimsben tett látogatást, ahol a kereskedelmi negyedet feldúlták a lázongás idején.

Válságstáb az Élysée palotában

Macron elnök és a legfontosabb miniszterek a hétvégén összegyűltek, hogy megpróbáljanak irányt szabni az eseményeknek, melyek lángba borították sok francia város éjszakáját: a párizsi külvárosok mellett Marseille, Lyon és Reims szenvedett talán a legtöbbet.

Macron a szigorú fellépés híve: akiket letartóztattak a lázongásban való részvétel miatt azokat azonnal a bírák elé állították még vasárnap is.

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy aki személyeket támadott meg, az börtönbüntetésre számíthat – legalábbis ő erre utasította az ügyészeket.

Macron elnök nem akar “szociális tervet a külvárosok fejlesztésére “vagy“ rendkívüli pénzjuttatásokat sem tervez a gettók számára” – mondták el az államfő bizalmasai a francia sajtónak. Macron politikai választ keres a válságra, ezért hétfőn találkozott a szenátus és a képviselőház elnökeivel, kedden pedig a lázongásban veszélyeztetett városok polgármestereivel folytat eszmecserét.

Macron elnök, aki lemondta találkozóját Scholz kancellárral, a rendcsinálás után elemezni akarja a lázongás okait. Majd pedig jöhet a párbeszéd – mondták a francia sajtónak az államfő bizalmasai.

Kylian Mbappé. “…a kis angyalra, aki túl hamar távozott”

Franciaországban egy sofőr halála után ismét zavargások törtek ki. Több autó is lángokban állt Nanterre-ben, ahol az eset történt. A belügyminisztérium szerint országszerte 150 embert tartóztattak le.

Miután egy rendőr halálosan meglőtt egy 17 éves fiatalt egy forgalmi ellenőrzés közben. Franciaországban már második éjszaka heves tiltakozások törtek ki. Nanterreben, ahol az incidens történt, a helyzet súlyosbodott szerda késő este. Legalább három autót és szemeteskukát gyújtottak fel egy nyugati városrészben, és útsorompókat állítottak fel – jelentette az AFP francia hírügynökség. A házak homlokzatára “Justice for Nahel” és “Police Kill” feliratokat festettek. A várostól keletre fekvő településen késő estig folytatódtak a tüntetések. Amikor a zavargók macskaköveket dobáltak, a biztonsági erők könnygázt használtak.

A 17 éves Nahel M.-t kedden lőtték agyon egy autó vezetőülésében amikor közlekedési ellenőrzés során megállították Párizs Nanterre külvárosában.

Szándékos emberölés miatt őrizetbe vették a Nahel M.-t lelövő rendőrt. A közösségi oldalakon sugárzott és a Le Monde által hitelesített videón látható, ahogy az elfogott tinédzser vezette a járművet, két rendőr áll az oldalán, az első ablak magasságában, egyikük a sofőrre céloz. Amikor az autó újraindul, a két rendőr közül az egyik tüzet nyit, és mellkason találja a férfit. Néhány méter után az autó egy oszlopnak csapódott. Nahel M. nem sokkal később belehalt a mellkasi lövésbe, annak ellenére, hogy a mentők megpróbálták újraéleszteni. A videón az a mondat volt hallható az ellenőrzés során:

“Golyót kapsz a fejedbe.”

A netre felkerült képsor félresöpörte azokat a rendőrség hamis állításait, amely szerint az autó a két rendőr felé rohant, azzal a szándékkal, hogy elüsse őket.

Csütörtök reggel Pablo-Picasso városában zajlik a zavargások éjszakai kárainak takarítása. A 300 méteres főúton körülbelül harminc kiégett jármű található – néhányat már az első éjszaka felgyújtottak. A talaj kövekkel és több száz könnygázpalack maradványával van teleszórva, amelyeket a rendőrség használt az erőszak csúcspontján.

twitter.com

Csütörtökre virradó éjjel Párizs nagy részén más helyeken is zavargások törtek ki, autókat és szemeteskukákat gyújtottak fel. A rendőrség szerint 35 embert tartóztattak le Párizsban. A rendőrség tájékoztatása szerint a Párizstól északkeletre fekvő Seine-Saint-Denis megyében számos autót, üzletet és könyvtárat gyújtottak fel, üzleteket raboltak ki, rendőrőrsöket támadtak meg, a városházákat pedig megrongálták.

Összecsapások törtek ki Toulouseban is, ahol több autót felgyújtottak, és különböző tárgyakat dobáltak a rendőrökre és a tűzoltókra – közölték rendőrségi források. Ugyancsak  hasonló jelenetekről számoltak be Lyonból és Dijonból is.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter csütörtökön a Twitteren jelentette be, hogy Franciaország különböző városaiban az eset kapcsán összesen 150 letartóztatás történt. A köztársaság jelképei elleni elviselhetetlen erőszak éjszakájáról beszélt.

Emmanuel Macron francia államfő “megbocsáthatatlannak” és “megmagyarázhatatlannak” ítélte a Nahel M.-re lőtt halálos lövéseket. 

“Semmi, semmi sem igazolja egy fiatal halálát”

– mondta Macron szerdán marseille-i látogatásán. 

Kiemelte, hogy “az egész nemzet” mennyire megrendült, és “tiszteletét és szeretetét” fejezte ki az áldozat családja felé. Kifejezte azt az elvárást, hogy az esettel kapcsolatos “igazságot” gyorsan kiderítsék, és az “igazságtétel” mielőbb megtörténjen.

A kedd esti heves tiltakozásra való tekintettel az elnök sürgősen “nyugalomra” szólított fel az egész országban. “Mindenhol nyugalomra van szükségünk, mert nem kell tűzvész, romló helyzet.”

Kylian Mbappé futballsztár érzelmesen reagált az esetre. 

„Sajnálom Franciaországomat.  Elfogadhatatlan helyzet. Minden gondolatom Nahel családjára és szeretteire irányul, erre a kis angyalra, aki túl hamar távozott”

– írta Twitteren a bajnok Paris Saint-Germain 24 éves csatára.

Japán a NATO tagja?

Európa idegeit borzolja Biden azzal a felvetéssel, hogy vegyék fel Japánt A NATO-ba. Majd minden európai nagyhatalom hátán feláll a szőr, leginkább Franciaországé. Macronnak eszébe juthatott országa  kicsit sem dicsőséges keleti kalandtúrája az elmúlt évszázad során. Európa megfeledkezik arról a cseppet sem elhanyagolható tényről: a NATO egy védelmi szervezet, tehát csak biztonságpolitikai vetülete van ennek a lépésnek, sem mint gyakorlati, napi teendő.

Heves vita dúl Franciaország és az Egyesült Államok között miután az amerikai diplomácia azt javasolta: bővítsék ki a NATO-t Japánnal. Ezt Emmanuel Macron francia elnök maximálisan ellenzi. Miért? Egyrészt Franciaországnak vannak kínos élményei az ázsiai szerepvállalásról: a francia hadsereg csúfos vereséget szenvedett Dien Bien Phunál Vietnamban, és kénytelen volt feladni délkelet-ázsiai birodalmát 1954-ben. Az USA lépett a helyére, majd szintén vereséget szenvedett 1975-ben Vietnamban. Ettől függetlenül

Ázsiát az amerikai diplomácia évtizedek óta fontosabbnak tartja mint Európát.

Ezért is javasolja most az USA, hogy Japánt is vegyék fel a NATO-ba, amelynek neve az észak atlanti régióra vonatkozik de hát időközben tagjai lettek olyan államok is mint Magyarország, Lengyelország, a balti államok, Albánia és Montenegro is, melyek jó messzire esnek az Atlanti óceántól. De hát nem is az elnevezés számít hiszen lényegében az USA szövetségeseiről van szó. Japán pedig az Egyesült Államok szoros szövetségese, mely benne van abban a négyes csapatban, mely Kínát kívánja sakkban tartani Ázsiában: az USA és Japán mellett a másik két tag Ausztrália és India.

Épp ez aggasztja Macron elnököt és nemcsak őt:

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

Ez Macron kérdése. Az USA válasza egyértelmű: a Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot holott az Egyesült Államok korábban vígan együttműködött velük. A szakítás oka: Hszi Csin-ping kínai elnöke Hangcsouban az első Kínában megrendezett G20 csúcson jelezte, hogy immár világhatalomnak tekinti magát és szeretne beleszólni a globális ügyekbe. A kínai elnök lényegében G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína a jövőben együtt irányítsa a világ ügyeit.

És Európa?

Európának nem osztottak lapot hiszen túlságosan gyenge és megosztott. Az USA azt szeretné, ha az Európai Unió szakítana Kínával, Peking viszont együttműködést ajánl Brüsszelnek mondván a legnagyobb kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Nem véletlen, hogy Macron elnök Pekingből hazatérőben fogalmazta meg: Európa ne legyen az USA vazallusa!

Nemrég Potsdamban tárgyalt Macron elnök Olaf Scholz német kancellárral. A hely szimbolikus: az USA, a Szovjetunió és Nagy Britannia vezetői itt döntöttek a háború utáni világrendről miután legyőzték a náci Németországot. Macron és Scholz most itt próbált megfogalmazni valamiféle

“európai stratégiai szuverenitást.”

Mindketten úgy gondolhatják, hogyha szakítanak Kínával, beengedik Japánt a NATO-ba, akkor végképp az USA vazallusai lesznek. Amiben csak annyiban lehet Macronnak igazsága, amennyiben előnyös volt Európa számára, hogy a fegyverkezés nem elhanyagolható mértékű költségeit megtakaríthatták az USA védernyője alatt. ugyanakkor az is igaz a franciák jó néhány éve szorgalmazzák az önálló európai haderő megteremtését.  Nem csak a vazallus szerep zavarja a francia és a német vezetőket, hanem az is, hogy nem látják át az amerikai diplomácia valódi szándékait. Biden elnök Hirosimában egyszer csak bejelentette: megkezdődhet az olvadás Washington és Peking viszonyában. Nemrég kiderült, hogy erről William Burns, a CIA igazgatója tárgyalt titokban Pekingben.

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Jelenleg a franciák és a kínaiak együtt próbálnak meg kidolgozni valamiféle béketervet az ukrajnai konfliktus megoldására. A céljuk a mielőbbi tűzszünet. Az idén 100 éves Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint még az idén létrejöhet a tűzszünet kínai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között. Ha elhallgatnak a fegyverek, akkor újra előtérbe kerülhetnek a gazdasági szempontok, melyek a Kínával való együttműködésre ösztönöznek mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A búcsú a fegyverektől nem könnyű noha szinte mindenki tudja: mind az orosz mind az ukrán békefeltételek irracionálisak.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

A patthelyzeten csakis a diplomácia segíthet – ahogy erre már a távozó amerikai vezérkari főnök is utalt. A francia-kínai békekezdeményezés nem lehet sikeres anélkül, hogy az USA rá ne bólintana.

Biden elnöknek kell eldöntenie: háborúval vagy békével próbálja megnyerni a választást 2024-ben?!

Scholz kancellár: multipoláris világban kell megtalálnia új szerepét az Európai Uniónak

0

“Azok, akik az európai világhatalom nosztalgiájában élnek vagy azok, akik a nemzeti szuperhatalom álmát dédelgetik, beleragadtak a múltba” – hangsúlyozta Németország kancellárja, aki az Európai Parlament előtt beszélt.

Scholz kancellár az Európai Parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy az ukrajnai háború megmutatta: milyen fontos az együttműködés az Egyesült Államokkal.

“Támogatjuk Ukrajnát mindaddig amíg az szükséges”

– ismételte meg az amerikai álláspontot a német kancellár.

“Ukrajna újjáépítése komoly politikai és pénzügyi támogatást igényel” – tette hozzá Scholz finoman célozva arra, hogy hosszú távon nehéz lesz meggyőzni az európai polgárokat arról: az Európai Uniónak jelentős összegeket kell költenie Ukrajnára már a háború idején, utána pedig még többet hiszen az IMF – Világbank közös számításai szerint legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne a helyreállítás Ukrajnában.

Ki fogja ezt kifizetni?

Ha az Európai Unió magára vállalja az oroszlánrészt, akkor ez csak hitelből megy vagyis Brüsszelnek újra közös kölcsönt kellene felvállalnia, és ettől nagyon is ódzkodnak Berlinben. Ha viszont mégiscsak megtörténik, akkor

újabb lépés lenne előre az Európai Egyesült Államok felé.

Kínáról Scholz kancellár annyit mondott, hogy egyetért Ursula von der Leyen asszonnyal, aki Pekingben kijelentette, hogy az Európai Unió nem válni akar Kínától mint az USA – decoupling – hanem újra akarja értékelni a kapcsolatban rejlő kockázatokat – derisking.

A németek közös kormányülést terveznek a kínaiakkal Berlinben, mert a gazdasági együttműködést mindennél fontosabbnak tartják. Kína nemcsak Németországnak, de az egész Európai Uniónak a legfontosabb gazdasági partnere. Ezért beszélt a német kancellár multipoláris világról miközben az Egyesült Államok szerint továbbra is csak egyetlenegy világhatalom van.

Döntéshozatal Brüsszelben

A multipoláris világban gyors döntésekre van szükség, ezért

Scholz kancellár azt javasolja, hogy szüntessék meg a 100%-os konszenzus követelményét, és térjenek át a többségi határozathozatalra.

Az utóbbi időben különösen Orbán Viktor vétózott gyakran vagy legalábbis ezzel fenyegetett, és ily módon hátráltatta a gyors döntéseket. Nemcsak Scholz kancellár véli úgy, hogy ennek véget kell vetni, ha a tagállamok azt akarják, hogy az Európai Unió szavát komolyan vegyék a világban. Pekingben ugyanis az történt például, hogy az Európai Unió véleményét tolmácsolta Ursula von der Leyen, miközben a vele egy időben ott tárgyaló Emmanuel Macron francia elnök elé leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök épp pekingi látogatását használta ki arra, hogy tudassa a világgal: Európa nem az USA vazallusa!

Macron önálló európai pólusról álmodik, de a tagállamok többsége nem támogatja ezt. A kelet-európai tagállamok élükön Lengyelországgal szívesen vállalják a vazallus szerepet az USA-val szemben hiszen tudják: az orosz fenyegetéssel szemben csakis az Egyesült Államok képes megvédeni őket. Macron viszont nem hisz sem az orosz sem pedig a kínai fenyegetésben: továbbra is rendszeresen beszél telefonon Putyinnal, a kínai kapcsolatokat pedig javítani akarja – az USA kifejezett óhaja ellenére.

A kínai kapcsolatokat illetően Scholz kancellár véleménye hasonló, de ő ezt nem képviselheti olyan nyíltan mint Macron, mert koalíciós partnere a zöldeknek, akik az amerikai álláspontot képviselik Kínával kapcsolatban.

Olaf Scholz beszéde az Európai Parlamentben azt tükrözte, hogy a szociáldemokrata kancellár hiába van tisztában azzal, hogy a világ immár multipoláris  lett, ha koalíciós szövetségesei nem értenek egyet ezzel.

Németország támogatása híján Macron sem tudja megvalósítani elképzeléseit, ezért az önálló európai pólusból aligha lesz valami. Így viszont a hidegháborús amerikai diplomáciának nincs ellensúlya Európában hacsak a realitásokat nem tekintjük annak hiszen a nyugati világ mindent egy lapra tesz fel Ukrajnában: az ukránok győzelmére és az oroszok vereségére.

Komoly katonai szakértők közül ennek realitásában senki sem hisz, de Washington kitart emellett hiszen ezen alapul vezető szerepe a nyugati világban.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

Majdnem kudarcba fulladtak a lengyel-ukrán gabona tárgyalások

Maga a tárgyalásokat folytató lengyel mezőgazdasági miniszter jelentette be, hogy hosszas egyeztetés után, az a közbülső megállapodás született a két ország miniszterei között, hogy lengyel piacra nem kerül ukrán gabona, de zavartalan folyósót biztosítanak az országon történő átszállításra más országokba.  Lengyelország után Magyarország és Szlovákia is leállította az olcsó ukrán gabona behozatalát. Az Európai Unió tiltakozik, mert garantálta a vámmentességet Ukrajnának.

Brüsszel egy évre felfüggesztette a vámot Ukrajnával szemben, hogy így támogassa az orosz agresszióval küzdő országot, amely a háború előtt a világ egyik legnagyobb gabona exportőre volt. A vámmentességet kihasználva a kereskedők nem a korábbi afrikai és közel-keleti piacokra szállították az olcsó ukrán gabonát hanem eladták azt a közép-európai országokban. Ennek kettős hatása lett: egyrészt mérsékelte az inflációt, és ennek az állam és a fogyasztók örvendeztek hiszen a pékáru mindenütt szörnyen megdrágult, a gazdák viszont felháborodtak hiszen nem bírták az árversenyt. Lengyelországban idén választásokat tartanak, ezért a konzervatív kormányzat ugyancsak odafigyel a gazdák gondjaira hiszen ők jelentik a legstabilabb választói támogató réteget. Így bár Lengyelország Ukrajna legkövetkezetesebb támogatója, leállították a gabona importot. Megkezdődtek a tárgyalások, melyek során közbülső megállapodás született. Kérdés mit fog szólni ehhez Brüsszel, mert ez uniós szabályozás alá tartozna.

“Addig fogunk dolgozni amíg 100%-os garanciát nem kapnak a lengyel gazdák” – jelentette ki Lengyelország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus szerint csakis akkor lesz megállapodás, ha Lengyelország csak tranzit ország lesz, minden ukrán gabonát másutt adnak el.

A két csendestárs: Magyarország és Szlovákia ugyanígy gondolja, de valójában sokkal inkább uniós kárpótlást szeretne kapni. Brüsszel utalt is rá, hogy a gazdák  kaphatnak  pénzt abból az alapból, amelyikből az ukrajnai háború következményeit hárítják el.

Mi lesz a megbonthatatlan lengyel-ukrán barátsággal?

A gabonaválság a két szomszédos állam között épp akkor robbant ki amikor Zelenszkij elnök Varsóban tárgyalt – jól mutatva azt, hogy a lengyel-ukrán együttműködésben sok ugyan a közös érdek, de gazdasági tekintetben legalább ennyi a megosztó tényező is. Gondoljunk arra, hogyha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, akkor mezőgazdasági exportja letarolhatja az egész régiót, mert a híres ukrán csernozjom jobb termést ad, és a birtok nagyság sokkal nagyobb mint Lengyelországban vagy Magyarországon. Az amerikaiak és a kínaiak hatalmas birtokokat vásároltak föl – éppúgy mint a hollandok vagy a franciák -, ezért óriási a versenyelőny az ukrán oldalon.

Blinken, az USA külügyminisztere egységes lengyel-ukrán katonai blokkot képzel el az orosz fenyegetés semlegesítésére. Ameddig az USA és az Európai Unió pénzeli ezt a katonai együttműködést, addig ez nem Kijev és Varsó gondja, de mi lesz hosszútávon? Ha Ukrajna megvédésének a hasznát a nagybefektetők – USA, gazdag nyugat-európai államok és Kína – élvezik viszont az árat Közép Európának kell viselnie, akkor a lelkesedés hamar elolvadhat Lengyelországban is. Nélkülük pedig nem működik a Blinken terv. Amely valamiféle cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határainál. Ennek a Skandináviától egészen a Balkánig húzódó rendszernek lenne a kulcs eleme a lengyel- ukrán katonai együttműködés.

Ki profitál a hidegháborúból?

Mindenekelőtt az Egyesült Államok, amely 2021-ben Biden elnök hatalomra kerülése után meghirdette az új amerikai hidegháborús stratégiát: Oroszország és Kína immár stratégia ellenfél!

Putyin agressziója Ukrajna ellen újra helyreállította az USA vezető szerepét a nyugati világban – annak minden előnyével együtt.

Csakhogy az USA távolról sem oly erős már mint a második világháború után amikor a hidegháború a versenyképtelen kommunista Szovjetunióval és Kínával állította szembe

– érvel az idén már 100 éves Kissinger.

Kína immár modern világhatalom, amely sokkal inkább képes befolyásolni a nemzetközi fejleményeket mint a Szovjetunió és Kína az első hidegháború idején. Jól látják ezt az Egyesült Államok gazdasági vezetői: a Federal Reserve Board elnöke, Jerome Powell sokéves szünet után tárgyalt Washingtonban a pekingi jegybank elnökével. Yellen amerikai pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bármikor hajlandó Pekingbe utazni, csak Biden elnök engedélyére vár. A gazdasági együttműködést javasolja Peking is vagyis az ajtó nyitva áll a globális gazdaság új szakasza előtt. Washingtonban még nem döntöttek: együttműködés vagy hidegháború. Macron elnök Pekingből figyelmeztette az Egyesült Államokat: Európának nem érdeke a hidegháború.

A globális fellendüléshez tűzszünet kellene Ukrajnában, ez az USA döntésén múlik elsősorban. Ha lesz tűzszünet belátható időn belül, akkor elkerülhető a hidegháború. Ha nem, akkor újrakezdődhet a kevéssé kívánatos korszak, melyről Krisztallina Georgieva, az IMF főnökasszonya így beszélt:

”A hidegháborúban hideg van. Én Bulgáriában születtem, emlékszem a nélkülözésre és az elnyomásra.

Kérem a nagyhatalmakat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ne legyen újra hideg, sem háború!”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!