Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Japán a NATO tagja?

Polonius
-
0
Japán a NATO tagja?

Európa idegeit borzolja Biden azzal a felvetéssel, hogy vegyék fel Japánt A NATO-ba. Majd minden európai nagyhatalom hátán feláll a szőr, leginkább Franciaországé. Macronnak eszébe juthatott országa  kicsit sem dicsőséges keleti kalandtúrája az elmúlt évszázad során. Európa megfeledkezik arról a cseppet sem elhanyagolható tényről: a NATO egy védelmi szervezet, tehát csak biztonságpolitikai vetülete van ennek a lépésnek, sem mint gyakorlati, napi teendő.

Heves vita dúl Franciaország és az Egyesült Államok között miután az amerikai diplomácia azt javasolta: bővítsék ki a NATO-t Japánnal. Ezt Emmanuel Macron francia elnök maximálisan ellenzi. Miért? Egyrészt Franciaországnak vannak kínos élményei az ázsiai szerepvállalásról: a francia hadsereg csúfos vereséget szenvedett Dien Bien Phunál Vietnamban, és kénytelen volt feladni délkelet-ázsiai birodalmát 1954-ben. Az USA lépett a helyére, majd szintén vereséget szenvedett 1975-ben Vietnamban. Ettől függetlenül

Ázsiát az amerikai diplomácia évtizedek óta fontosabbnak tartja mint Európát.

Ezért is javasolja most az USA, hogy Japánt is vegyék fel a NATO-ba, amelynek neve az észak atlanti régióra vonatkozik de hát időközben tagjai lettek olyan államok is mint Magyarország, Lengyelország, a balti államok, Albánia és Montenegro is, melyek jó messzire esnek az Atlanti óceántól. De hát nem is az elnevezés számít hiszen lényegében az USA szövetségeseiről van szó. Japán pedig az Egyesült Államok szoros szövetségese, mely benne van abban a négyes csapatban, mely Kínát kívánja sakkban tartani Ázsiában: az USA és Japán mellett a másik két tag Ausztrália és India.

Épp ez aggasztja Macron elnököt és nemcsak őt:

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

Ez Macron kérdése. Az USA válasza egyértelmű: a Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot holott az Egyesült Államok korábban vígan együttműködött velük. A szakítás oka: Hszi Csin-ping kínai elnöke Hangcsouban az első Kínában megrendezett G20 csúcson jelezte, hogy immár világhatalomnak tekinti magát és szeretne beleszólni a globális ügyekbe. A kínai elnök lényegében G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína a jövőben együtt irányítsa a világ ügyeit.

És Európa?

Európának nem osztottak lapot hiszen túlságosan gyenge és megosztott. Az USA azt szeretné, ha az Európai Unió szakítana Kínával, Peking viszont együttműködést ajánl Brüsszelnek mondván a legnagyobb kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Nem véletlen, hogy Macron elnök Pekingből hazatérőben fogalmazta meg: Európa ne legyen az USA vazallusa!

Nemrég Potsdamban tárgyalt Macron elnök Olaf Scholz német kancellárral. A hely szimbolikus: az USA, a Szovjetunió és Nagy Britannia vezetői itt döntöttek a háború utáni világrendről miután legyőzték a náci Németországot. Macron és Scholz most itt próbált megfogalmazni valamiféle

“európai stratégiai szuverenitást.”

Mindketten úgy gondolhatják, hogyha szakítanak Kínával, beengedik Japánt a NATO-ba, akkor végképp az USA vazallusai lesznek. Amiben csak annyiban lehet Macronnak igazsága, amennyiben előnyös volt Európa számára, hogy a fegyverkezés nem elhanyagolható mértékű költségeit megtakaríthatták az USA védernyője alatt. ugyanakkor az is igaz a franciák jó néhány éve szorgalmazzák az önálló európai haderő megteremtését.  Nem csak a vazallus szerep zavarja a francia és a német vezetőket, hanem az is, hogy nem látják át az amerikai diplomácia valódi szándékait. Biden elnök Hirosimában egyszer csak bejelentette: megkezdődhet az olvadás Washington és Peking viszonyában. Nemrég kiderült, hogy erről William Burns, a CIA igazgatója tárgyalt titokban Pekingben.

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Jelenleg a franciák és a kínaiak együtt próbálnak meg kidolgozni valamiféle béketervet az ukrajnai konfliktus megoldására. A céljuk a mielőbbi tűzszünet. Az idén 100 éves Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint még az idén létrejöhet a tűzszünet kínai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között. Ha elhallgatnak a fegyverek, akkor újra előtérbe kerülhetnek a gazdasági szempontok, melyek a Kínával való együttműködésre ösztönöznek mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A búcsú a fegyverektől nem könnyű noha szinte mindenki tudja: mind az orosz mind az ukrán békefeltételek irracionálisak.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

A patthelyzeten csakis a diplomácia segíthet – ahogy erre már a távozó amerikai vezérkari főnök is utalt. A francia-kínai békekezdeményezés nem lehet sikeres anélkül, hogy az USA rá ne bólintana.

Biden elnöknek kell eldöntenie: háborúval vagy békével próbálja megnyerni a választást 2024-ben?!

Scholz kancellár: multipoláris világban kell megtalálnia új szerepét az Európai Uniónak

ki
-
0
Scholz kancellár: multipoláris világban kell megtalálnia új szerepét az Európai Uniónak

“Azok, akik az európai világhatalom nosztalgiájában élnek vagy azok, akik a nemzeti szuperhatalom álmát dédelgetik, beleragadtak a múltba” – hangsúlyozta Németország kancellárja, aki az Európai Parlament előtt beszélt.

Scholz kancellár az Európai Parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy az ukrajnai háború megmutatta: milyen fontos az együttműködés az Egyesült Államokkal.

“Támogatjuk Ukrajnát mindaddig amíg az szükséges”

– ismételte meg az amerikai álláspontot a német kancellár.

“Ukrajna újjáépítése komoly politikai és pénzügyi támogatást igényel” – tette hozzá Scholz finoman célozva arra, hogy hosszú távon nehéz lesz meggyőzni az európai polgárokat arról: az Európai Uniónak jelentős összegeket kell költenie Ukrajnára már a háború idején, utána pedig még többet hiszen az IMF – Világbank közös számításai szerint legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne a helyreállítás Ukrajnában.

Ki fogja ezt kifizetni?

Ha az Európai Unió magára vállalja az oroszlánrészt, akkor ez csak hitelből megy vagyis Brüsszelnek újra közös kölcsönt kellene felvállalnia, és ettől nagyon is ódzkodnak Berlinben. Ha viszont mégiscsak megtörténik, akkor

újabb lépés lenne előre az Európai Egyesült Államok felé.

Kínáról Scholz kancellár annyit mondott, hogy egyetért Ursula von der Leyen asszonnyal, aki Pekingben kijelentette, hogy az Európai Unió nem válni akar Kínától mint az USA – decoupling – hanem újra akarja értékelni a kapcsolatban rejlő kockázatokat – derisking.

A németek közös kormányülést terveznek a kínaiakkal Berlinben, mert a gazdasági együttműködést mindennél fontosabbnak tartják. Kína nemcsak Németországnak, de az egész Európai Uniónak a legfontosabb gazdasági partnere. Ezért beszélt a német kancellár multipoláris világról miközben az Egyesült Államok szerint továbbra is csak egyetlenegy világhatalom van.

Döntéshozatal Brüsszelben

A multipoláris világban gyors döntésekre van szükség, ezért

Scholz kancellár azt javasolja, hogy szüntessék meg a 100%-os konszenzus követelményét, és térjenek át a többségi határozathozatalra.

Az utóbbi időben különösen Orbán Viktor vétózott gyakran vagy legalábbis ezzel fenyegetett, és ily módon hátráltatta a gyors döntéseket. Nemcsak Scholz kancellár véli úgy, hogy ennek véget kell vetni, ha a tagállamok azt akarják, hogy az Európai Unió szavát komolyan vegyék a világban. Pekingben ugyanis az történt például, hogy az Európai Unió véleményét tolmácsolta Ursula von der Leyen, miközben a vele egy időben ott tárgyaló Emmanuel Macron francia elnök elé leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök épp pekingi látogatását használta ki arra, hogy tudassa a világgal: Európa nem az USA vazallusa!

Macron önálló európai pólusról álmodik, de a tagállamok többsége nem támogatja ezt. A kelet-európai tagállamok élükön Lengyelországgal szívesen vállalják a vazallus szerepet az USA-val szemben hiszen tudják: az orosz fenyegetéssel szemben csakis az Egyesült Államok képes megvédeni őket. Macron viszont nem hisz sem az orosz sem pedig a kínai fenyegetésben: továbbra is rendszeresen beszél telefonon Putyinnal, a kínai kapcsolatokat pedig javítani akarja – az USA kifejezett óhaja ellenére.

A kínai kapcsolatokat illetően Scholz kancellár véleménye hasonló, de ő ezt nem képviselheti olyan nyíltan mint Macron, mert koalíciós partnere a zöldeknek, akik az amerikai álláspontot képviselik Kínával kapcsolatban.

Olaf Scholz beszéde az Európai Parlamentben azt tükrözte, hogy a szociáldemokrata kancellár hiába van tisztában azzal, hogy a világ immár multipoláris  lett, ha koalíciós szövetségesei nem értenek egyet ezzel.

Németország támogatása híján Macron sem tudja megvalósítani elképzeléseit, ezért az önálló európai pólusból aligha lesz valami. Így viszont a hidegháborús amerikai diplomáciának nincs ellensúlya Európában hacsak a realitásokat nem tekintjük annak hiszen a nyugati világ mindent egy lapra tesz fel Ukrajnában: az ukránok győzelmére és az oroszok vereségére.

Komoly katonai szakértők közül ennek realitásában senki sem hisz, de Washington kitart emellett hiszen ezen alapul vezető szerepe a nyugati világban.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

Polonius
-
0
Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

Majdnem kudarcba fulladtak a lengyel-ukrán gabona tárgyalások

Polonius
-
0
Majdnem kudarcba fulladtak a lengyel-ukrán gabona tárgyalások

Maga a tárgyalásokat folytató lengyel mezőgazdasági miniszter jelentette be, hogy hosszas egyeztetés után, az a közbülső megállapodás született a két ország miniszterei között, hogy lengyel piacra nem kerül ukrán gabona, de zavartalan folyósót biztosítanak az országon történő átszállításra más országokba.  Lengyelország után Magyarország és Szlovákia is leállította az olcsó ukrán gabona behozatalát. Az Európai Unió tiltakozik, mert garantálta a vámmentességet Ukrajnának.

Brüsszel egy évre felfüggesztette a vámot Ukrajnával szemben, hogy így támogassa az orosz agresszióval küzdő országot, amely a háború előtt a világ egyik legnagyobb gabona exportőre volt. A vámmentességet kihasználva a kereskedők nem a korábbi afrikai és közel-keleti piacokra szállították az olcsó ukrán gabonát hanem eladták azt a közép-európai országokban. Ennek kettős hatása lett: egyrészt mérsékelte az inflációt, és ennek az állam és a fogyasztók örvendeztek hiszen a pékáru mindenütt szörnyen megdrágult, a gazdák viszont felháborodtak hiszen nem bírták az árversenyt. Lengyelországban idén választásokat tartanak, ezért a konzervatív kormányzat ugyancsak odafigyel a gazdák gondjaira hiszen ők jelentik a legstabilabb választói támogató réteget. Így bár Lengyelország Ukrajna legkövetkezetesebb támogatója, leállították a gabona importot. Megkezdődtek a tárgyalások, melyek során közbülső megállapodás született. Kérdés mit fog szólni ehhez Brüsszel, mert ez uniós szabályozás alá tartozna.

“Addig fogunk dolgozni amíg 100%-os garanciát nem kapnak a lengyel gazdák” – jelentette ki Lengyelország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus szerint csakis akkor lesz megállapodás, ha Lengyelország csak tranzit ország lesz, minden ukrán gabonát másutt adnak el.

A két csendestárs: Magyarország és Szlovákia ugyanígy gondolja, de valójában sokkal inkább uniós kárpótlást szeretne kapni. Brüsszel utalt is rá, hogy a gazdák  kaphatnak  pénzt abból az alapból, amelyikből az ukrajnai háború következményeit hárítják el.

Mi lesz a megbonthatatlan lengyel-ukrán barátsággal?

A gabonaválság a két szomszédos állam között épp akkor robbant ki amikor Zelenszkij elnök Varsóban tárgyalt – jól mutatva azt, hogy a lengyel-ukrán együttműködésben sok ugyan a közös érdek, de gazdasági tekintetben legalább ennyi a megosztó tényező is. Gondoljunk arra, hogyha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, akkor mezőgazdasági exportja letarolhatja az egész régiót, mert a híres ukrán csernozjom jobb termést ad, és a birtok nagyság sokkal nagyobb mint Lengyelországban vagy Magyarországon. Az amerikaiak és a kínaiak hatalmas birtokokat vásároltak föl – éppúgy mint a hollandok vagy a franciák -, ezért óriási a versenyelőny az ukrán oldalon.

Blinken, az USA külügyminisztere egységes lengyel-ukrán katonai blokkot képzel el az orosz fenyegetés semlegesítésére. Ameddig az USA és az Európai Unió pénzeli ezt a katonai együttműködést, addig ez nem Kijev és Varsó gondja, de mi lesz hosszútávon? Ha Ukrajna megvédésének a hasznát a nagybefektetők – USA, gazdag nyugat-európai államok és Kína – élvezik viszont az árat Közép Európának kell viselnie, akkor a lelkesedés hamar elolvadhat Lengyelországban is. Nélkülük pedig nem működik a Blinken terv. Amely valamiféle cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határainál. Ennek a Skandináviától egészen a Balkánig húzódó rendszernek lenne a kulcs eleme a lengyel- ukrán katonai együttműködés.

Ki profitál a hidegháborúból?

Mindenekelőtt az Egyesült Államok, amely 2021-ben Biden elnök hatalomra kerülése után meghirdette az új amerikai hidegháborús stratégiát: Oroszország és Kína immár stratégia ellenfél!

Putyin agressziója Ukrajna ellen újra helyreállította az USA vezető szerepét a nyugati világban – annak minden előnyével együtt.

Csakhogy az USA távolról sem oly erős már mint a második világháború után amikor a hidegháború a versenyképtelen kommunista Szovjetunióval és Kínával állította szembe

– érvel az idén már 100 éves Kissinger.

Kína immár modern világhatalom, amely sokkal inkább képes befolyásolni a nemzetközi fejleményeket mint a Szovjetunió és Kína az első hidegháború idején. Jól látják ezt az Egyesült Államok gazdasági vezetői: a Federal Reserve Board elnöke, Jerome Powell sokéves szünet után tárgyalt Washingtonban a pekingi jegybank elnökével. Yellen amerikai pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bármikor hajlandó Pekingbe utazni, csak Biden elnök engedélyére vár. A gazdasági együttműködést javasolja Peking is vagyis az ajtó nyitva áll a globális gazdaság új szakasza előtt. Washingtonban még nem döntöttek: együttműködés vagy hidegháború. Macron elnök Pekingből figyelmeztette az Egyesült Államokat: Európának nem érdeke a hidegháború.

A globális fellendüléshez tűzszünet kellene Ukrajnában, ez az USA döntésén múlik elsősorban. Ha lesz tűzszünet belátható időn belül, akkor elkerülhető a hidegháború. Ha nem, akkor újrakezdődhet a kevéssé kívánatos korszak, melyről Krisztallina Georgieva, az IMF főnökasszonya így beszélt:

”A hidegháborúban hideg van. Én Bulgáriában születtem, emlékszem a nélkülözésre és az elnyomásra.

Kérem a nagyhatalmakat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ne legyen újra hideg, sem háború!”

Lengyel kormányfő: Magyarország helyett Romániával működünk együtt

Polonius
-
0
Lengyel kormányfő: Magyarország helyett Romániával működünk együtt

Régebben a visegrádi együttműködés fontos volt, de most az ukrajnai háború kitörése óta Romániával és a három balti állammal működünk együtt, melyek hasonlóképp ítélik meg Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, nem úgy mint Magyarország – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Washingtonban az Atlanti Tanács ülésén.

Térségünkben az Egyesült Államok két államot tart fontosnak stratégiai szempontból: Lengyelországot és Romániát. Varsó teljes mértékben ki is áll az USA mellett, de Románia óvatosabb ugyanis európai mentora, Franciaország más irányvonalat követ. A román elnök – Orbán Viktorhoz hasonlóan – nem tapsolt Zelenszkij elnöknek, aki a végső győzelemről beszélt. Macron francia elnök nem hisz abban, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat Oroszország fölött. Ha Napóleon és Hitler óriási hadseregeinek ez nem sikerült, akkor aligha valószínű, hogy az ukrán hadseregnek ez sikerülhet.

A francia elnök ezért tűzszünetet sürget. Ebből a célból felhívta Pekingből Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, és arra buzdította Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy tegye meg ugyanezt Putyinnal. Maga Macron is rendszeresen tárgyal telefonon Putyinnal az ukrajnai háború kitörése után is, de az orosz elnök mindig azt hangsúlyozza: Oroszországnak Franciaország nem partner, csakis az USA-val hajlandó tárgyalni Ukrajnáról.

Európa nem lesz az USA vazallusa

Ezt üzente a világnak Macron elnök Pekingből, de Morawiecki sietett megnyugtatni az Egyesült Államokat Washingtonban: a francia elnök nem Európa hanem csakis a saját országa nevében beszélt. Lengyelország és a balti államok nagyon is igénylik az amerikaiak jelenlétét Európában, mert tudják: csakis az USA jelent elrettentő erőt Putyin számára. A hírek szerint Morawiecki miniszterelnök fel is ajánlotta az amerikaiaknak: telepítsenek nukleáris fegyvereket Lengyelországba válaszul arra, hogy Putyin Fehéroroszországba vitt olyan rakétákat, melyeket nukleáris robbanófejjel is el lehet látni vagyis közelebb hozta Európához a nukleáris fenyegetést.

Európa határainál egy nukleáris nagyhatalom háborúzik, ezért mielőbb tűzszünetet kell kötni – ezt hangsúlyozza Macron francia elnök. Erről is tárgyal most Pekingben Baerbock német külügyminiszter, és a kínai fővárosba várják Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, aki nagy híve az európai szuverenitásnak.

Közben persze a kínaiak két vasat tartanak a tűzben: Moszkvába küldik a hadügyminisztert, hogy kiderítse: hogy áll valójában a háború Ukrajnában, és főként mit akar valójában Putyin elérni hiszen az orosz diktátor dilemmája az, hogy zsákutcában nemigen lehet tudni, hogy merre van előre.

Zelenszkij és az ukrán generálisok lenyúlják az amerikai támogatást?

Kenderessy Milán
-
0
Zelenszkij és az ukrán generálisok lenyúlják az amerikai támogatást?

Seymour Hersh, Pulitzer díjas újságíró szerint az ukrán vezetők ellopják az amerikai támogatást. A Pulitzer díj vajon kizárja látnoki képességét a megismert tényekkel szemben? De valójában ismertek e a tények?

Hersh, aki kiváló CIA kapcsolatokkal rendelkezik az amerikai titkosszolgálatra hivatkozott pár héttel ezelőtt amikor azt írta, hogy az USA hajtotta végre a robbantásokat az Északi áramlat 1 és 2 vezetéken, melyek Németországot és Oroszországot köti össze egymással a tenger alatt. Az Egyesült Államok régóta kritizálta a német kormányt amiért Oroszországból vásárol földgázt ahelyett, hogy a drágább amerikai palagázt venné meg. Az ukrajnai háborúval az USA ezt a célt elérte bár a földgázra nem vonatkoznak az Európai Unió szankciói – nem utolsósorban Magyarország és Németország ellenállása miatt. Szijjártó Péter a napokban már sokadszor járt Moszkvában amióta kitört a háború Oroszország és Ukrajna között. Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem ment el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt.

Az ukrán elit korrupt és ezt a CIA is tudja

William Burns, a CIA igazgatója még januárban egy listát mutatott Zelenszkij ukrán elnöknek arról, hogy 35 ukrán tábornok és főtiszt korrupt: meglopják az ukrán hadsereget, és lenyúlják az amerikai támogatás egy részét.

Miközben a katonák a fronton szinte éheznek, az ellopott kosztpénzből a tábornokok és főtisztek Mercedes-eket vásárolnak

– mondta a CIA főnök Zelenszkij ukrán elnöknek.

Állítólag az elnököt sem kímélte mondván: tudják az Egyesült Államokban is, hogy Zelenszkij elnök nagyban üzletel a dízel üzemanyaggal, amelyet jelentős részben az amerikaiak szállítanak Ukrajnába. Zelenszkij elnök miközben hangsúlyozza, hogy nem áll szóba Putyinnal, és emiatt nem lehetséges a béketárgyalás az oroszokkal, vígan kereskedik az orosz dízel kereskedőkkel is – állítja CIA forrásokra hivatkozva a Pulitzer díjas amerikai újságíró.

Hersh emlékeztet arra, hogy Afganisztánban is elfolyt az amerikai adófizetők pénze.

Végső elszámolás még nincs, de nem kétséges, hogy dollármilliárdok jutottak a helyi elit zsebébe miközben a rendszer húsz év után összeomlott, és az amerikaiaknak villámgyorsan kellett elhagyniuk Afganisztánt.

Van-e amerikai béketerv?

Ez az igazán kínos kérdés, melyet Seymour Hersh feltesz hiszen Blinken amerikai külügyminiszter mindig megismétli, hogy addig támogatják Ukrajnát ameddig kell. Az ukránok pedig azt állítják, hogy legyőzhetik Oroszországot. Legutóbb Kuleba ukrán külügyminiszter nyilatkozta azt, hogy telefonon tárgyalt Blinken külügyminiszterrel, aki bízik az ukrán győzelemben. Az amerikai vezérkari főnök már hónapokkal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a háború elhúzódhat, mert patthelyzet alakult ki:

egyik fél sem tud győzni, és egyik oldal sem adja fel.

Macron francia elnök Pekingből felhívta Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, hogy megpróbáljon valamiféle nemzetközi békeegyezményt elindítani. Ebben a szereposztásban Hszi Csin-ping kínai elnökre  várna, hogy rábeszélje Putyin elnököt a tárgyalás megkezdésére. Egyelőre senki sem tudja, hogy ez a nemzetközi békekezdeményezés hogy áll?

Seymour Hers arra mutat rá, hogy az amerikai diplomácián a sor, mert az USA nélkül nem lesz béke Ukrajnában. Kérdés persze, hogy az Egyesült Államok akar-e békét Ukrajnában hiszen a háborúra hivatkozva megerősítheti vezető szerepét a nyugati világban.

Nem akarunk az USA vazallusa lenni – üzente Kínából Macron

Polonius
-
0
Nem akarunk az USA vazallusa lenni – üzente Kínából Macron

A francia elnököt, aki együttműködést akar Kínával, nagy pompával üdvözölték Pekingben míg Ursula von der Leyent, aki szankciókkal fenyegetőzött, közel sem fogadták ilyen vezetőknek kijáró tisztelettel a kínai fővárosban.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya, akit nemrég a Fehér Házban fogadott Biden elnök, szankciókkal fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállítana Oroszországnak. Bár a két európai politkus együtt érkezett Kínába, de Pekingben határozottan különbséget tettek közöttük , és ennek Ursula von der Leyen látta a kárát. Hszi Csin-ping elnök ugyanakkor Kantonba is elkísérte a francia államfőt, akit arról győzködött: Európának nem kell választania az Egyesült Államok és Kína között, mindkettővel fenntarthatná a jó viszonyt miközben megőrizné döntéseinek szuverenitását.

“Vazallusokká válhatunk”

A francia elnök a párizsi Les Echos című gazdasági lapnak úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború miatt kettészakadhat a világ, és “ennek következtében vazallusokká válhatunk, de ezt jobb lenne elkerülni.”

Macron elnök ugyanis úgy véli, hogy az Európai Uniónak független harmadik pólusnak kellene lennie a világban nem pedig az Egyesült Államok vazallusának.

Ez De Gaulle tábornok diplomáciájának a felújítása: Franciaországnak és általában Európa nyugati felének együttműködésre van szüksége a Szovjetunióval illetve Oroszországgal. Emmanuel Macron elnök az ukrajnai háború kitörése után is beszél telefonon Putyinnal noha az orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy neki csak az USA elnöke a megfelelő partner.

Korábban Minszkben az ukrajnai rendezésről egy négyes állapodott meg: a német kancellár, a francia elnök, Putyin és az ukrán elnök. Putyin az agresszióval felrúgta az alkut, a válasz reakciót egyértelműen a NATO irányítja, ahol az Egyesült Államoknak meghatározó szerepe van.

Most Macron elnök Kínából felhívta mind az amerikai mind pedig az ukrán elnököt, hogy előmozdítsa a békét Ukrajnában, Hszi Csin-ping kínai elnököt pedig megkérte: gyakoroljon nyomást Putyinra annak érdekében, hogy legyen végre tűzszünet Ukrajnában.

Vita a kínai kapcsolatról az Európai Unióban

A többség, Ursula von der Leyen asszonyhoz hasonlóan az amerikai irányt követi, amely az eddiginél szigorúbb álláspontot kíván Kínával szemben. A kisebbségi vonal viszont az együttműködést hangsúlyozza. Ennek megvan a maga pragmatikus oka: Kína az Európai Unió legfőbb gazdasági partnere, messze megelőzve az Egyesült Államokat. Másrészt pedig azok a tagállamok, melyek önálló európai diplomáciát követelnek, nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a washingtoni döntéseknek. Ebbe a kisebbségi csoportba tartozik Scholz kancellár és Macron elnök, akik az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogattak Pekingbe, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek érvényes meghívója van Kínába. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere pedig itt járt Budapesten miután Münchenben részt vett a biztonságpolitikai világkonferencián, majd pedig felkereste Moszkvát.

Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és azt szeretné, hogyha ehhez az Európai Unió is csatlakozna. Csakhogy kérdés: megengedheti-e magának azt a luxust az Európai Unió, hogy elveszítse legfontosabb gazdasági partnerét? Az Európai Unió számára amúgyis óriási csapás Oroszország energia szállításának jelentős mérséklődése és a hatalmas orosz piac elvesztése.

Kínai együttműködés nélkül vazallus szerep várna az Európai Unióra – ahogy erre Macron elnök célzott a párizsi Les Échos-ban.

Adócsalással gyanúsíthatják Olaf Scholz német kancellárt

Polonius
-
0
Adócsalással gyanúsíthatják Olaf Scholz német kancellárt

A pénzügyi ügyészség 160 embere kutakodik 6 bank és pénzintézet adócsalási ügyében Párizsban, ahol német ügyészek is szorgoskodnak, mert külföldi ügyfelek is bőven vették igénybe a BNP-Paribas, a Société Générale és a többiek pénzügyi szolgáltatásait az adózás elkerülésére. Olyan ravaszul csaltak adót a francia és a német bankok, hogy a vizsgálat hosszú évekig eltarthat.

“Sokáig elhúzódhat ez a vizsgálat, mert olyan komplex pénzügyi konstrukcióról van szó, amely hatalmas információmennyiséget jelent. A kedd óta tartó helyszíni vizsgálat során olyan sok információhoz jutottunk, hogy azok elemzése hosszabb időt vehet igénybe” – nyilatkozta a párizsi Les Échos című gazdasági lapnak az egyik pénzügyi ügyész, aki persze nem árulhatta el a nevét. Annyit elmondott, hogy

Franciaországban 1 milliárd euró fölötti adócsalás ügyében nyomoznak, Németországban viszont ez az összeg meghaladja a 35 milliárd eurót is.

Ezért dolgoznak most német ügyészek is Párizsban. Francia ügyészek viszont Frankfurt am Mainben kutakodnak, ahol a BNP-Paribas ottani bankfiókját ellenőrzik. A ravasz konstrukció lényege épp az – magyarázza a pénzügyi ügyész, hogy devizakülföldinek kell lennie annak, aki ezt a különleges banki szolgáltatást igényli. Másképp bírálja el ugyanis a devizakülföldieket a jog adózás szempontjából. Így az éves nyereség nem adóköteles, ha az adózás pillanatában az ügyfél nem a saját számláján tartja a pénzét, hanem azt ideiglenesen a bank felügyeletére bízza. Ezzel a jogi átruházással óriási pénzeket lehet megtakarítani. Miután az adóbevallás elkészült, a pénzek természetesen visszakerülnek az ügyfél számlájára. A “spórolt” pénzen pedig osztozik az ügyfél és a bank. Mindenki jól jár – kivéve az államot illetve az államokat, melyek sok milliárd eurós adóbevételtől esnek el.

Ez a nevezetes cumcum botrány, melyet egy európai médiacsoport már hat éve leleplezett mondván, hogy többszáz milliárd euróról is szó lehet, de konkrét vizsgálat eddig nem nagyon folyt.

Politikai szálak

Nathalie Goulet centrista szenátor egyenesen azzal gyanúsítja meg Macron elnök kormányzatát, hogy tudatosan lassítja a vizsgálatot, és hanyagolja el ezt az adócsalási botrányt miután az érintettek gazdag és befolyásos polgárok. A szenátor asszony arra is utal, hogy közel-keleti szála is lehet az ügynek hiszen Katar és más államok is éltek ezzel a megoldással. Katar pénzügyeinek piszkálása Franciaországban igencsak kényes téma hiszen vizsgálat folyik Nicolas Sarkozy ex elnök és Michel Platini ex FIFA alelnök ellen amiatt, hogy megszerezték az emírségnek a 2022-es futball világbajnokságot. Cserében az emírség megvette a Paris Saint Germain futball csapatát, amely így feltőkésítve olyan világsztárokat tudott megvásárolni mint Mbappé, Messi vagy Neymar.

A szenátor asszony azzal vádolja a Macron kormányzatot, hogy elmulasztotta a pénzügyi egyezmények felülvizsgálatát Katarral és más közel-keleti államokkal, amelyek érintettek lehetnek ebben a pénzügyi botrányban.

Németországban azért érzékeny kérdés ennek az adócsalási ügynek a vizsgálata, mert érintett lehet Olaf Scholz kancellár is, akinek eddig már háromszor kellett eskü alatt vallani ebben a kacifántos adócsalási ügyben.

Az európai nagyhatalmak másképp ítélik meg az ukrajnai háború esélyeit mint Biden

Polonius
-
0
Az európai nagyhatalmak másképp ítélik meg az ukrajnai háború esélyeit mint Biden

Franciaország, Németország és Nagy Britannia arra ösztönzi Ukrajnát, hogy keresse a megegyezés útját Oroszországgal, és ennek érdekében mondjon le területének egy részéről – írja a Wall Street Journal.

“Mi azt ismételgetjük, hogy Oroszország nem győzhet, de hát mit jelent ez? Ha sokáig ilyen intenzitással folyik a háború Ukrajnában, akkor az ukránok veszteségei elviselhetetlenek lesznek. Senki sem hiheti el, hogy Ukrajna valaha is képes lesz a Krím félsziget visszafoglalására” – mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú francia diplomata a Wall Street Journal tudósítójának.

Mit mondott Biden Kijevben és Varsóban? A nyugati világ egységét dicsérte az orosz agresszióval szemben. A béketárgyalásokról egy kukkot sem szólt. Amikor Macron elnök és Scholz kancellár Párizsban Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott, akkor mielőbbi béketárgyalásokra akarták rávenni Ukrajna államfőjét.

Macron elnök például ezt mondta: nekünk franciáknak is sikerült kibékülnünk a németekkel. Talán Oroszország és Ukrajna között is fennállhat ez a lehetőség. Macron elnök Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián kijelentette: egyik fél sem győzhet a harctéren Ukrajnában!

Zelenszkij azt válaszolja a békefelhívásokra, hogy a háború előtt az ő kérésére tárgyalásokat javasoltak a nyugati hatalmak Putyinnak, de az orosz elnök nemet mondott.

“Most mi mondunk nemet, mert nincs kivel tárgyalnunk”

– így az ukrán elnök.

Van-e amerikai béketerv?

Korábban a Washington Post kiszivárogtatta azt a Blinken tervet, amely valamiféle cordon sanitaire-t hozna létre Oroszország nyugati határainál. Ez Finnországtól Bulgáriáig tartana. Mi lenne Ukrajna szerepe? Ukrajna nem lenne a NATO tagja, de védelmi egyezményt kötne Lengyelországgal. A két állam katonai ereje – mögötte a NATO garanciájával elegendő elrettentő erő lehetne Oroszországgal szemben.

Biden elnök az oroszokkal folyó titkos tárgyalásokon Ukrajna területének mintegy 20%-át állítólag felajánlotta Putyinnak. Ez a Krím félszigetet és a Donbaszt jelentené. Jelen körülmények között Zelenszkij elnöknek ezt nemigen lehetne elfogadtatnia a közvéleménnyel Ukrajnában. A patthelyzet további elhúzódó vérfürdőt jelent.

Vang Ji államtanácsos, a kínai diplomácia vezetője Münchenben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megszakította a titkos tárgyalásokat Oroszországgal. Ezért álltak elő a kínaiak a saját béketervükkel. Amelyet Zelenszkij elnök érdekesnek talált. Biden viszont így nyilatkozott:

„Putyinnak tetszett, akkor mi lehet a jó benne?”

Putyin: a kínai elnök Moszkvába látogat

Polonius
-
0
Putyin: a kínai elnök Moszkvába látogat

A kínai-orosz csúcstalálkozót  a kínai diplomácia vezetője, Vang Ji készítette elő  Moszkvában. Vang Ji államtanácsos, akit nemrég Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök is, európai körútjának végén Moszkvában tárgyalt, ahol előkészítette Hszi Csin-ping és Putyin találkozóját.

Peking szeretne véget vetni az ukrajnai háborúnak, és elkerülni a hidegháborút az Egyesült Államokkal.

“Kína attól tart, hogy az ukrajnai háború kicsúszik az ellenőrzés alól. Ezért szükség van a kínai bölcsességre a rendezéshez”

– ajánlgatta Peking ukrajnai béketervét Csin Gang külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián a kínai fővárosban. A kínai béketervről először Vang Ji államtanácsos beszélt Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Kettőjük közül Vang Ji a magasabb rangú, ő tagja a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt politikai bizottságának is. A kínai béketervet pozitívan értékelte Macron francia elnök, akivel Vang Ji Párizsban tárgyalt.

Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központban arról beszélt, hogy “a kínai béketerv homályos, és nem tartalmazza Ukrajna területi integritását. Enélkül pedig Ukrajna nem tárgyal” – mondta az ukrán diplomácia vezetője.

Sok nyugati fővárosban nagy a szkepszis a kínai béketervvel kapcsolatban különösen Biden elnök meglepetésszerű kijevi látogatása után. Blinken amerikai külügyminiszter szabályosan megfenyegette Kínát Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián: amennyiben fegyvert szállítanak Oroszországnak, akkor ellenük is szankciókat hoz az Egyesült Államok.

Miről van szó?

Kínai drónokról! Korábban az orosz hadsereg Iránból importált drónokat, de fogytán a készlet. Ezért Pekingtől kértek utánpótlást. A kínaiak minden bizonnyal szívesen kipróbálnák tankelhárító drónjaikat azok ellen a modern amerikai és német tankok ellen, melyeket Ukrajnának szállítanak a NATO tagállamok. Blinken figyelmeztetése preventív:

”olyan információink vannak, hogy Pekingben fegyverek szállítását fontolgatják Oroszországba. Világosan megmondtuk nekik, hogy ezt nagyon komolyan vesszük, mert ronthatja kapcsolatainkat”

– mondta a CBS amerikai televíziónak adott interjúban.

A CNN-nek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Kína fegyvereket szállított volna Oroszországnak. Az USA külügyminisztere nem mondta le pekingi látogatását a léggömb botrány miatt csak elhalasztotta. Washington mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy stratégiai kínai-orosz szövetség jöjjön létre vele szemben.

A nagy háromszög

Kissinger, az USA ex külügyminisztere, aki idén már százéves, hirdette meg azt a washingtoni doktrínát, hogy az USA-nak jobb kapcsolatot kell ápolni a Kínával és Oroszországgal mint a másik két nagyhatalomnak egymással. Ezért hozta létre az első amerikai-kínai csúcstalálkozót Pekingben Nixon és Mao Ce-tung között 1972-ben. Kissinger jelenleg bírálja a Biden adminisztráció diplomáciáját, mert az egyaránt ellenfélnek tekinti Kínát és Oroszországot, és emiatt Peking és Moszkva közeledhet egymáshoz.

Hszi Csin-ping elnök figyelmeztette Putyin elnököt Szamarkandban, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris fegyverekkel. Ehhez képest az orosz elnök bejelentette: felfüggeszti a START egyezményt, amely a stratégiai fegyverrendszereket szabályozza.

“A stratégiai partnerség Kínával számunkra abszolút prioritás” – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal. Csakhogy Kína számára az USA sokkal fontosabb mint Oroszország. A kínai vezetés angol nyelvű lapja, a Global Times diadalittasan jelentette pár nappal ezelőtt, hogy az amerikai szankciók ellenére tavaly megdöntötte a rekordot az amerikai-kínai kereskedelem, mely meghaladta a 690 milliárd dollárt. Ehhez képest Putyin csak a reményét fejezhette ki, hogy a kínai-orosz kereskedelem hamarosan elérheti a 200 milliárd dollárt. A kínaiak kihasználják Oroszország szorult helyzetét: olcsón megveszik az olajat és a földgázt, majd felárral árusítják azt Európában. A kínaiak mindenképp szeretnék fenntartani a globalizáció rendszerét, amely igen előnyös a számukra.

A Global Times Pekingben rendszeresen arról írt, hogy az olcsó kínai áruk lejjebb vihetik az inflációt az USA-ban és Európában. Yellen asszony ugyanezzel érvel Washingtonban, ezért a Global Times azt  írta, hogyha nem jön Kínába Blinken külügyminiszter, akkor szívesen látják Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter asszonyt, aki a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy szívesen látogatna Pekingbe ilyen nehéz időkben is. Igaz, hogy dátumot Yellen pénzügyminiszter nem említett.

1234...243. oldal a 24-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan