Kezdőlap Címkék INA

Címke: INA

Mol-INA: marad a patthelyzet

Uniós kötelezettség miatt módosították a Mol-INA-törvényt a horvátok. A kivételes jogok visszavonása után azonban változatlanul lebeg a Mol kivásárlása. Miből? – ez a kérdés.

Szerdán a horvát parlament elfogadta a horvát olajipari vállalatról (INA) szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól. Ennek tartalma miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon. Szerinte a jogszabály egyes tételei sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. A horvát kormány ennek kijavításával indokolta a törvénymódosítást.

Évek óta zajlik a horvátországi hadjárat a Mollal szemben,

kifogásolva az INA privatizációját. A mostani parlamenti vitában minden előkerült, ami az elmúlt években a horvát belpolitikát jellemezte az INA ügyében: nemzetárulás, a kormány át akarja játszani az INA-t a Molnak. Az ellenzék szerint a kormány nem akarja visszavásárolni a Mol részesedését, amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal. A horvát államé a részvények 44,84 százaléka.

A privatizációs szerződés lehetővé tette a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, tiltakozását pedig nem volt köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházta fel: többek között vétójoga volt az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladásában, ha annak értéke túllépett egy meghatározott küszöbértéket. Azt is lehetővé tette, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.

A most elfogadott törvény szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania a cég irányítására. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően, hogy a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát.

A módosítás lényege az, hogy a beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti azokat.

Arra azonban mindmáig nincs válasz, hogy miből vennék vissza a Mol-pakettet,

amelynek értéke becslések szerint is több milliárd euróra rúg. A Mol a lepukkadt, rossz hatékonyságú INA-t (a kitermelést és a finomítást egyaránt) – tulajdoni részesedésétől függetlenül egymaga – rengeteg pénzből felújította, visszavásárláskor ezt is meg kellene téríteni.

Az INA több lépcsőben került a Mol irányítása alá. Jelenleg tehát relatív többsége van a cégben, az irányításszerzés engedélyezése miatt utóbb tízmillió eurós vesztegetéssel vádolták meg Ivo Sanader egykori miniszterelnököt és Hernádi Zsolt Mol-vezért. Előbbit először elítélték, majd felmentették, utóbbival pedig eddig hiába próbálkoztak a horvát hatóságok.

Magát a Mol-INA-szerződést is megpróbálták kétségbe vonni a szokásos nacionalista hangulatkeltéssel, s ebből mindkét nagy párt, a jobboldali és a szocialista kivette részét az elmúlt években. A nemzetközi bíróságon indított polgári pert 2017 októberében végül jogerősen elbukta a horvát állam.

A kötélhúzás azonban oda vezetett, hogy a Mol, és a benne 25 százalékban részes magyar állam felajánlotta a kivásárlást megfelelő áron. Az oroszok élénk érdeklődést mutatnak az INA iránt, amit azonban a horvát kormány elutasít. Két és fél éve pedig egy amerikai cég jelentkezett be a vállalatért. Erről azóta sincs újabb hír.

Mit csináljunk Hernádival?

A védelemnek a bíró személye elleni kifogásai miatt elhalasztották az INA-MOL néven elhíresült ügy újbóli tárgyalását a zágrábi megyei bíróságon. Ivo Sanader volt horvát kormányfőt korábban azért (is) ítélték tíz, majd 8 és fél évre, mert állítólag Hernádi Zsolt, a MOL elnöke 10 millió euróért megvesztegette és emiatt került a magyar cég irányító pozícióba az INA-ban. A horvát alkotmánybíróság végül is, bizonyítékok hiányára hivatkozva, megsemmisítette a jogerős ítéletet és újat rendelt el. Sanadert pedig addig is szabadlábra helyezték.

Függetlenül a halasztástól, Zágrábban úgy tudják, hogy a magyar fél három tételre alapozza Hernádi védelmét. Az elsőnek időhúzási jellege van és abból áll, hogy a védelem kérni fogja a tárgyalási anyagok magyarra fordítását. A második tétel tulajdonképpen a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak tavalyi döntése, amely szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a vádlott (Sanader) kenőpénzt fogadott el a Moltól, a koronatanú nem volt hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett. A MOL-vezér védelmének harmadik támasza a Fővárosi Törvényszéknek az a döntése, hogy elutasítja a horvát kérelmet, mellyel Hernádi kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben. Az indoklás: Hernádi Zsolt átadása idején nem látják biztosítottnak, hogy megkapná a tisztességes eljáráshoz való jogot. Így aztán, állapítja meg például a Jutarnji list is, a MOL-vezér Budapestről kísérheti figyelemmel a bírósági tárgyalást. Már, amikor az egyáltalán elkezdődik.

Az Ivan Turudić bírósági elnök elleni kifogásról a horvát Legfelsőbb Bíróságnak kell dönteni,

ezért lesz a halasztás másfél hónapos.

Zágrábi sajtóértesülések szerint a védelem pozícióját erősíthetik a kétoldali legfelsőbb politikai találkozók is. Orbán Viktor és Andrej Plenković utoljára nem hivatalosan augusztusban találkoztak Abbáziában. Az ilyen találkozók leggyakoribb kérdése, horvát kormányközeli források szerint, hogy „mit csináljunk Hernádival?”. Horvát részről azt követelik, hogy

jelenjen meg Zágrábban, a magyarok meg azt mondják, hogy hagyják őt békén.

A magyar félnek ezenkívül még vannak ütőkártyái. Ezek pedig gazdasági jellegűek. Horvát gazdasági szakértők szerint várható, hogy a közeljövőben elkezdik fejleszteni a rijekai olajfinomítót, több száz millió eurós beruházásról lenne szó. Ezzel egyidejűleg megváltoztatnák (leépítenék?) a sisaki finomító jellegét. A MOL-nak az a mottója, szintén a Jutarnji list szerint, hogy „amikor Magyarországon egy finomító működik, Szlovákiában is, sőt Szlovéniában egy sem, akkor Horvátországban miért lenne kettő, amely közül az egyik ráadásul még veszteséges is?”.

És akkor itt van még a koronatanú, egy bizonyos Robert Ježić, akiről nemcsak Budapesten és Genfben állították, hogy teljes mértékben hiteltelen tanú, hanem a horvát Alkotmánybíróság is, hiszen ezzel is indokolta a Sanader/Hernádi ügyben a perújrafelvételt. Nem titok, hogy Ježić annak idején éppen vizsgálati fogságban ült más ügyei miatt és nagyon is igyekezett fontos koronatanúvá válni. Másrészt az is igaz, hogy

Ježić egy időben sülve főve együtt volt Ivo Sanader miniszterelnökkel,

többek között a Marcellino nevű zágrábi étteremben, ahol a közismert videó is készült (Sanader, Hernádi meg egy papírcetli). Erről a felvételről állítják magyar részről, hogy montírozott és semmit sem bizonyít. A horvát ügyészség meg azt mondja, hogy videó nem is perdöntő, hanem az a tény, hogy Ježić svájci bankszámlájára megérkezett 5 millió euró, méghozzá egy ciprusi offshore cégtől, amely „mögött a MOL tanácsadója állt”. Márpedig annak idején is a MOL élén Hernádi állt.

Hernádi Zsolt kiadatásáról tárgyalt a bíróság

0

Rövid közleményt kaptunk a Fővárosi Törvényszéktől, szó szerint idézzük:

“A Fővárosi Törvényszéken a mai napon 14.00 órakor kezdik tárgyalni annak a férfinak az átadási ügyét, aki ellen a horvát hatóságok bocsátottak ki európai elfogatóparancsot egy vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban.”

A szöveget értelmezve nehéz másra gondolni, mint arra, hogy a bíróság Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatásáról tárgyal. Az ügyről ide kattintva olvashat részletesen.

A közlemény érdekessége amellett, hogy nevet nem tartalmaz, az is, hogy már a tárgyalás megkezdése után érkezett meg szerkesztőségünkbe (és információink szerint máshova is) az email.

Az Index információi szerint valóban Hernádi Zsoltról volt szó, ez kiderült a bíróságon, ahol a tárgyalási jegyzékben már szerepelt a neve. A kiadatási kérelmet elutasította a törvényszék.

Zágrábban lebilincselő fogadtatás várja Hernádit

Egy luxemburgi bíróság döntését sokféleképpen magyarázzák, a horvát fővárosban például úgy, hogy a MOL-vezért a magyaroknak ki kell adniuk. Addig is az Interpol tegye fel ismét a körözöttek listájára. Szeptemberben pedig meg találkozhat régi cimborájával, Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökkel, akinek pere (a MOL-INA vesztegetési ügyben is) akkor újra kezdődik.

2011: Egy Marcellino nevű zágrábi fogadó csendes zugában egy miniszterelnök és egy nagyvállalat vezére cserélt nemcsak eszmét, hanem – a titkos videófelvétel alapján – valami mást is. Mondjuk egy gyufásdobozt, amire valamiket ráírtak. Ez volt az egyik bizonyítéka annak, hogy Ivo Sanader akkori kormányfő 10 millió eurós megvesztegetési pénzt vett át Hernádi Zsolttól, a MOL akkor és mostani vezetőjétől. Ez volt állítólag az ára, hogy a magyar olajvállalat megszerezze az irányítást Horvátország egyik nemzeti büszkesége a szintén olajban és földgázban utazó INA felett.

Azóta Sanader már ült, majd elég nagy meglepetésre szabadon engedték és pereit újra tárgyalják, méghozzá szeptembertől. A gyanú a MOL-vezér ellen továbbra is fennáll.

A horvátok kérésére Hernádi felkerült az Interpol körözési listájára is, majd onnan lekerült. Közben a horvát kormányok egyre elégedetlenebbül nézték a

„MOL karjaiban vergődő INA-t”:

Enis Zebić a Szabad Európa Rádió zágrábi veterán tudósítója azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy Horvátországban általános az a meggyőződés, hogy a MOL irányítása alatt a horvát vállalat visszafejlődött. Például a magyarok nem fektettek be a fejlesztésbe és a kutatásba; habár erre szerződésbeli kötelezettségük lett volna nem modernizálták a két olajfinomítót, a rijekait és a sisakit. Sőt a Sisak városában levő finomító bezárását is kilátásba helyezték és az ottani munkavállalókat a kereskedelmi részlegekbe helyezték volna át. Horvát szakemberek és a média többször annak a véleményüknek adtak hangot, hogy

a MOL tulajdonképpen fel akarja számolni az INA termelését

és a horvát piacot a MOL magyarországi és szlovákiai finomítóinak a termékeivel lepné el.

Volt olyan szándék is, hogy a Plenković-kormány kivásárolná az INA-t a MOL-tól. Csakhogy erre nincs elegendő pénze. Egyik ötlet az volt, hogy privatizálják (magyarul: eladják) a Horvát Villanygazdaságot, csakhogy ez akkor felháborodást keltett, hogy gyorsan elálltak tőle.

Súlyosbítja Zágráb anyagi helyzetét, hogy a régió legnagyobb vállalata, az Agrokor több tízezer alkalmazottal közvetlenül a csőd előtt állt és kénytelenek voltak túladni rajta, főleg orosz bankok (Sberbank) javára.

Ilyen előzmények után került sor a luxemburgi székhelyű európai bíróság döntésére, amit Horvátországban úgy olvastak, hogy Magyarország kénytelen az illetékes horvát bíróságnak kiadni Hernádi Zsoltot, mert „az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták”. Ergo:

a horvát rendőrség ismét azt kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot.

Ivan Turudić, horvát jogszakértő szerint Horvátország a luxemburgi döntéssel szakmai és erkölcsi elégtételt kapott; Magyarországnak alá kell vetnie magát a bíróság döntésének, különben az unióval kerül szembetűzésbe. A szakember hozzátette: a Hernádi elleni ügy csak 2020-ban évül el, tehát van jócskán idő, hogy ezt sikeresen befejezzék.

Fotó: Youtube (ATV)

Teljesen egyetért Hernádi Zsolt horvát ügyvédjének értelmezésével Zamecsnik Péter, hangsúlyozva: szó nincs arról az Európai Unió bíróságának az ítéletében, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi. A  Független Hírügynökségnek leszögezte: az ítélet, amelyet ő is olvasott azt tartalmazza:

 

a magyar bíróságnak, ez esetben a Fővárosi Törvényszéknek arról kell döntenie, hogy kiadja-e Hernádit.

Úgy gondolja – információja ugyan erről nincs –, hogy a horvát hivatalos szervek a magyar hivatalos szervek útján intézik majd a dolgot, tette hozzá.

Felvetésünkre, hogy eddig mindig Hernádinak adtak igazat a magyar bíróságok, amikor eléjük került az ügy, Zamecsnik aláhúzta: kétfajta eljárásról van szó. Amit most a horvátok kommunikálnak az a kiadatással kapcsolatos, s nem magával az üggyel.

Az MTI jelentése szerint Laura Valkovic, Hernádi horvát ügyvédje a horvát hírügynökségnek azt mondta: az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki, hogy Magyarországnak ki kell szolgáltatnia Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hanem hogy Horvátország kiadatási kéréséről egy magyar bíróságnak kell döntenie.

Az amerikaiak megvennék az INÁ-t

A MOL által irányított horvát vállalat iránt korábban az oroszok érdeklődtek, de a zágrábi kormány címére nemrégen megérkezett a Castleton Commodities International kaliforniai befektetési cég ajánlata is. Ebben a CCI a MOL részvényeinek kivásárlásának a lehetőségéről is szó van.

Tíz hónappal azután, hogy Putyin-haver Igor Szecsin, a Rosznyeft elnök-vezérigazgatója érdeklődést mutatott az INÁ-ban levő MOL-részvények átvételére, a horvát nemzeti intézményként számon tartott olajcég megszerzésére amerikai javaslat is érkezett. Andrej Plenković kormányfő Fabrizio Zichichitől, a CCI egyik elnökétől kapott ajánlatot nem másra, mint stratégiai partnerségre. A Jutarnji list értesülése szerint az amerikai cég levelében pontosan nincs leírva, hogy az INA részvényeinek milyen hányadát szeretnék megszerezni, de az igen, hogy szívesen segítenének a MOL által birtokolt INA-részvények kivásárlásában és

erre a cégnek legalább 3,6 milliárd dolláros hitelkerete van, amely még bővíthető is.

Horvát elemzők szerint ez egy váratlan és nagyon konkrét javaslat, amellyel újabb fordulatot vehet az évek óta húzódó MOL-INA cseppet sem felhőtlen viszony. Zágrábban rámutatnak arra is, hogy az ügynek van geopolitikai háttere is, hiszen amikor a Rosznyeft tavaly márciusban elkezdett érdeklődni az INA iránt, az ottani amerikai diplomáciai képviselet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy orosz állami tulajdonban levő vállalat bevásárolja magát az egyik legfontosabb horvát vállalatba.

Nem lehet az sem a véletlen műve, hogy az akkor még Zágrábban szolgáló amerikai nagykövet asszony Julietta Valls Noyes novemberben azt nyilatkozta: egy nyugati cég érdeklődik az INA iránt. Az új nagykövet Robert Kohorst szerint pedig „egy orosz befektető az INÁ-ban nem lehet Horvátország érdeke”. A diplomáciai megnyilvánulások után érkezett meg a kaliforniai cég levele a horvát kormány címére.

Zágrábi szakértők elismerik, hogy egy komoly cégről van szó, de

abban már nem biztosak, hogy az INÁ-nak pontosan egy ilyen típusú stratégiai partnerre van-e szüksége,

hiszen nem az értékesítéssel van a legnagyobb gond, hanem a technológia korszerűsítésével.

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy maga a horvát kormány sem döntötte még el: hova tovább INA-ügyben. Tavaly decemberben versenypályázatott írtak ki egy tanácsadói testület létre hozására, amelynek két feladata lenne: kidolgozni a tervet, hogy lehetne kivásárolni a MOL-részvényeket és megtalálni az új stratégiai partnert. Áprilisban győztest hirdettek méghozzá a Morgan Stanley/Intesa Sanpaolo Group/Privredna banka Zagreb konzorcium 8 millió eurós javaslatát. Csakhogy a konzorcium előtt egy hosszadalmas feladat vár és a legoptimistább jóslatok szerint is legalább jövő tavaszig nem fog elkészülni a tanulmány. És akkor már a következő parlamenti választások kampányának politikailag érzékeny időszaka kezdődik. Emiatt horvát elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy

a zágrábi kormány végül is eláll a MOL részvényeinek kivásárlásától és megpróbál egyezkedni a magyar céggel.

Tárgyalások mostanság is folyamatban vannak és ezt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is megerősítette – állítják a zágrábi hírforrások. Azzal a különbséggel, hogy az előző balközép kormány idején ezekről rendszeresen beszámoltak a nyilvánosság előtt, manapság pedig zárt ajtók mögött zajlanak. Ami nem jelenti azt, hogy kevésbé hatékonyak.

Zágrábnak fő a feje, de nem Hernádi miatt

A magyar-horvát kapcsolatokat évek óta beárnyékoló INA-MOL ügy jelenleg Horvátországban csak azért nem vezető sztori, mert a déli szomszédnak sokkal nagyobb gondja van: a régió legnagyobb vállalatának, az Agrokornak a megmentése. Szinte minden áron.

Milan Gavrović, az egyik legismertebb horvát gazdasági szakértő a Független Hírügynökségnek kifejtette, hogy mostanság a közbeszédből kimarad az INA rendezetlen helyzete. Az előzményekről azt kell tudni, hogy a jobboldali Plenković-kormány úgy gondolta megoldani a horvátok számára tarthatatlan helyzetet, miszerint a MOL irányítja a horvát olajvállalatot, hogy ki akarta vásárolni a magyar részvényeket. Gavrović szerint ez az ötlet eleve komolytalan volt: semmilyen elemzés nem előzte meg és mindenki tudta, hogy nincs erre pénz. Akkor a kormány előállt a horvát villamosipar (Elektroprivreda) egy részének eladásával, de nem volt mersze meglépni ezt a lépést. Utána már arról kezdtek cikkezni, hogy tulajdonképpen minek ez a nagy felhajtás az INA körül, megéri-e ennyit vesződni vele.

Az INA benzinkutak hálózatává süllyedt

Gavrović emlékeztet arra, hogy a független Horvátországban az INA-t szinte szétlopták és természetesen semmit sem fektettek be, nemhogy a korszerűsítésbe nem, hanem a karbantartásba sem. Ennek súlyos következményei voltak. A kiutat egy stratégiai partnerben kezdték el keresni és a MOL-ban meg is találták. Hernádiék átvették a részvények irányító többségét. És a volt Jugoszlávia legnagyobb vállalata benzinkutak hálózatává süllyedt – mondja Gavrović, aki szerint ezt már kár visszavásárolni.

Most éppen új stratégiai partner után kutatnak (aki kivásárolná a MOL részvényeit). Az oroszok már ajánlatot is tettek, de a horvát kormány ettől ódzkodik az amerikaiak miatt.

Hernádi egyre szabadabb

Időközben kiderült, hogy az Európai Bíróság sem foglalkozik Hernádi Zsolt elfogásával. Az Európai Bíróságnak nincs mozgástere, ha egy tagállami hatóság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását – erre az ítéletre tett javaslatot a luxemburgi testület főtanácsnoka.

A horvát hatóságok előbb 2013-ban, majd két évvel később adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen a Mol–INA-ügyben, a magyar hatóságok mindkét esetben megtagadták ennek végrehajtását.

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsították meg a horvát hatóságok, hogy pénzzel megvesztegette Ivo Sanader horvát exkormányfőt annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot 2013-ban szökés veszélye miatt adták ki, mert a horvátok már akkor úgy látják, hogy a Mol-vezér nem akar megjelenni az ottani igazságszolgáltatás előtt.

A horvátok 2016 decemberében fordultak az Európai Bírósághoz – nem sokkal azután, hogy a Mol-vezér lekerült az Interpol körözési listájáról.

Agrokor

Vissza Horvátországba. Aki az Adrián nyaralt, bizonyosan vásárolt már a Konzum áruházlánc valamelyik üzletében, vagy ha csak Vajdaságba ruccant át ott is betérhetett az IDEA-ba, amely a Konzum szerbiai neve. De a legnagyobb horvát vállalatnak, az Agrokornak Szlovéniától kezdve Macedóniáig vannak érdekeltségei.

A független Horvátország első elnöke Franjo Tuđman idejében lett a ma 67 éves Ivica Todorić és az Agrokor igazi nagyhatalom nemcsak Horvátországban, hanem a Balkán jelentős részén is. Fénykorában csaknem 60 ezer alkalmazottja volt.

2016-17-ben az Agrokor csőd közelébe került és megtalálták a hamisított számlákat is. A horvát kormány megszavaztatta a parlamenttel a Lex Agrokort, amely elvben lehetővé tette, hogy állami pénzből mentsék meg a süllyedő zászlóshajót. Azóta már az óriásvállalat élére kinevezett kormánybiztos, majd egy miniszter is lemondott. A fényűző életmódhoz szokott Todorić pedig Londonban várja a kiadatását. Ha visszaküldik hazájába, valószínűleg börtönben végzi.

Milan Gavrović azt mondja, hogy amikor egy nagy vad esik áldozatul, akkor rendre megjelennek a hiénák is. Az ügy megoldására azonnal felajánlotta segítségét egy amerikai alapítvány (Knighthead).

A horvát kormány azonban nem akar külföldről több hitelt, saját tartalékai meg nincsenek. Nem marad más hátra – véli a horvát gazdasági szakértő – minthogy a vállalat vagyonából kártérítsék a külföldi hitelezőket, a hazaiak meg vessenek magukra.

Gavrović szerint úgy tűnik, hogy az amerikaiak és az oroszok (ők a legnagyobb hitelezők) megállapodtak egymás között; ki mit vesz magához. Az Agrokor tehát tovább fog működni, csak már nem lesz horvát tulajdonban.

Orbán visszaadná az INA-t a horvátoknak

Magyarország kész „méltányos alkura” és „visszaadni” az INA olajcéget a horvátoknak – mondta Orbán Viktor. A horvát kormányfő szavaiból kiderült, hogy a legkeményebb diónak a Mol-leány ára ígérkezik.

Magyarország készen áll arra, hogy méltányos alkut kössön, hogy minél előbb le lehessen zárni a Magyarország és Horvátország történelmileg jó kapcsolatát mérgező vitát a Mol szerepéről az INA horvát energiavállalatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel.

Az a méltányos, ha az INA-t a horvátok „visszakapják” – mondta a miniszterelnök az MTI szerint. Orbán szerint ez üzleti ügy,

a magyar kormány nem tekinti kormányzati kérdésnek,

de támogatja, hogy minél előbb megoldás szülessen.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő hangsúlyozta: a magyar állam hajlandó támogatni a horvát kormány törekvését, az INA részesedésének visszavásárlását, de még meg kell találni azt a modellt, amely igazságos az eddigi magyar befektetésekkel szemben, de reálisan állapítja meg az INA-részvények értékét.

A Mol horvátországi befektetésének helyzetét évek óta nehezítő vita éppen a közelmúltban zárult le, amikor nemzetközi bírói fórumon végleg elbukott a privatizációs szerződés megkérdőjelezésére irányuló per.

Az INA-ban a Molnak és a horvát államnak egyarán kisebbségi részesedése van, de a magyar cégé a relatív (49,08 százalék) többség. A per – párhuzamosan a vesztegetési büntetőüggyel – épp az irányítói jogok átvétele kapcsán pattant ki.

A Mol vezetése eddig se zárkózott el az INA eladásától, ennek gátja eddig is

az eurómilliárdos nagyságrendű ár volt,

aminek kifizetése Horvátországnak nehézséget okoz. Mindenesetre az orosz Rosznyefty egy hónapja azonnal bejelentkezett a Mol székéért.

A Mol legnagyobb tulajdonosa a magyar állam 25,24 százalékkal, 35,29 százaléka pedig külföldi, elsősorban intézményi befektetők kezében van. A maradékon – egyenként kevesebb mint 10 százalékon – különféle itthoni intézmények osztoznak. Az úgynevezett kisbefektetők alig 3,14 százalékban részesei a Molnak.

Oroszok köröznek az INA felett

0

A Mol változatlanul kész eladni a horvát INA-beli részesedését, amiért már be is jelentkezett a Kreml-közeli Rosznyefty. A horvát állam pár napja elvesztette az INA-ért indított pert, de nincs pénze visszavásárolni. Az INA idén rekordnyereségre számít, ami tovább emeli az árat.

A Mol megerősítette, hogy kész eladni csaknem 50 százalékos részesedését a horvát INA olajvállalatban. Legutóbb hétfőn reggel a magyar cég jogi igazgatója beszélt erről az állami tévében: Kara Pál, a Mol-csoport jogi igazgatója emlékeztetett arra, hogy nyitottak részesedésük eladására. Az igazgatótanács 2013-ban kinyilvánította, hogy az INA vagy piacgazdasági alapokon működik, vagy pedig a horvátok kivásárolják a magyar részesedést. Hozzátette, hogy a folyamat azóta is tart, a Mol kész a tárgyalásra, „nagy türelemmel és tisztelettel” várják a horvát fél ajánlatát.

A horvát kormány(ok) évek óta – elsősorban belpolitikai érdekből –

meg-megújuló küzdelmet folytatnak a 2003-tól fokozatosan felvásárolt INA-rész visszaszerzéséért.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé. Vagyis két kisebbségi tulajdonos áll egymással szemben.

A horvát állam múlt pénteken végleg elbukta a lassan négy éve, 2014 elején indított pert, amelyben azt állították, hogy az irányítói jogot korrupcióval szerezte meg a Mol (ez ügyben büntető per is indult Hernádi Zsolt Mol-vezérrel szemben, eddig sikertelenül), továbbá a magyar cég nem teljesítette a 2003-as szerződésben vállaltakat.

A horvátok tavaly év végén jelentették be többedszer, hogy szeretnék kivásárolni a Molt az INA-ból, de ez a szándékuk mindmáig nem öltött testet, mert a költségvetésnek nincs pénze a becslések szerint is

legalább milliárd euró nagyságú vételárra.

Idén augusztusban a kormány közölte, hogy befektetési tanácsadót keres a Mol kivásárlásához. Ennek lehetséges forrásául a Horvát Elektromos Művek 25 százalékos részvénycsomagjának eladását jelölték meg ottani lapjelentésekben (ellenkező esetben az államadósság terhére kölcsönből vennék meg).

Most pedig a Kremllel kitüntetett viszonyt ápoló orosz Rosznyefty vezetője jelentkezett be a Mol-részesedésért (amióta tart a kötélhúzás, folyamatosak a hírek az állítólagos orosz terjeszkedési szándékról). Szombaton Igor Secin, a Rosznyefty vezetője a Jutarnji List című horvát napilapnak nyilatkozott arról, hogy a Mol részesedését szívesen átvennék, ha a horvát kormány új stratégiai partnert keres.

Secin szerint az INA klasszikus kutatási, termelési és értékesítési vállalat – mondta, majd hozzátette: „a mi szempontunkból két kulcsfontosságú tulajdona is van, a sziszeki és rijekai finomító”. A vita a horvátokkal éppen a sziszeki üzem miatt zajlik, mert a Mol szerint a finomító annyira nem hatékony, hogy inkább bezárná az anyacég. Secin szerint azonban nincs szükség erre. A Rosznyefty azt ígéri, hogy modernizálja a horvát vállalat üzemeit és azok képesek lesznek piaci keretek között jövedelmezően működni.

Az INA árát csak felfelé nyomja, hogy idén júliusban rekord féléves bevételről számolt be a cég: az év első hat hónapjában 850 millió kunát (35 milliárd forintot) meghaladó nettó nyereségre tett szert.

MTI/FüHü

A horvátok elbukták a Mol-pert

0

A horvát állam elvesztette a Mol-lal szembeni pert a svájci szövetségi bíróságon. A tét az volt, hogy kimondják-e az INA felvásárlásával összefüggő állítólagos vesztegetést és szerződésszegést. A horvátoknak eddig 9 milliárd forintnál többe lehet a pereskedés.

A svájci szövetségi bíróság azután tárgyalta a Mol-lal szembeni horvát állami keresetet, hogy első fokon a genfi nemzetközi döntőbíróság (Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság, UNCITRAL) idén év elején elutasította a 2014-ben benyújtott igényt.

Ebben a horvát kormány azt állította, hogy a Mol vezetője, Hernádi Zsolt a korábbi horvát kormányfőt, Ivo Sanadert

megvesztegetve vette át az INA olajcég feletti irányítást,

továbbá nem teljesítette a privatizációkor vállalt fejlesztések egy részét.

Az állami INA kivásárlását 2003-ban kezdte el a Mol, az először 25 százalékos részesedés fokozatosan nőtt. Jelenleg a Molnak is és a horvát államnak is kisebbségi részesedése van (49,08, illetve 44,84), a magyar vállalat a relatív többség birtokában kapta meg az akkori kormánytól az irányítási jogokat.

A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Most pedig a szövetségi bíróság vetette el, hogy helyezze hatályon kívül az Ivo Sanader korrupciós ügyében hozott döntést és Zágrábra nézve kedvezőtlen döntőbírósági határozatot – jelentette az N1 horvát tévé.

A bíróság mindezek mellett 200 ezer svájci frank (53 millió forint) perköltség megfizetésére, valamint a Mol kiadásainak (250 ezer svájci frank, 66 millió forint) megtérítésére kötelezte a horvát államot. A magyar sajtóban korábban az jelent meg, hogy Horvátországnak több, mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás.

A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic miniszterelnök tavaly december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam

kivásárolja a Mol részesedését

az INA-ból. Ebben azóta nincs érdemleges új fejlemény. A horvát sajtóban akkoriban az jelent meg, hogy a horvát költségvetésben nincs pénz a Mol vélhetően igen borsos (az eddigi befektetések értékét is fedező) vételárra, ezt kölcsönből kellene fedeznie. A Mol elvben nem zárkózott el az ügylettől.

Jelenleg washingtoni választott bíróságon zajlik per ugyancsak évek óta. Ebben a Mol kifogásolja a horvát állam magatartását a befektetések védelmével kapcsolatban.

FRISS HÍREK

Mai kérdés &...

Óvakodj a bi...

Pompeo: jobb...

Hoppá: mégse...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK