Kezdőlap Címkék Drog

Címke: drog

Kábítószer nélkül nem tudok dolgozni!

Drogozni azért, hogy melózni tudjak – ezen a címen adott ki könyvet a francia tudományos akadémia egyik kutatója. Ennek kapcsán vizsgálat indult Franciaországban: csakugyan többezer ember szed gyógyszert, fogyaszt kábítószert vagy iszik csakis azért, mert másképp nem viseli el a munkahelyét?

Pszichoaktív szereket keres mind több egészséges ember, aki a munkahelyi stresszt csakis úgy tudja elviselni, ha bevesz valamit – mondta egy neve elhallgatását kérő orvos abban az összeállításban, melyet a párizsi Le Monde tett közzé. Persze a pszichoaktív szerek felhasználása szigorúan szabályozott Franciaországban, ezért sok orvos a hivatalos készletek megcsapolásával elégíti ki a keresletet. Burn out – kiégés – ez mind gyakoribb érzés a munkahelyeken – nyilatkozta Marie Pezé szociológus, aki könyvet tett közzé ebben a témában. Ő elsősorban a gyógyszerekkel foglalkozik, melyek a munkahelyi stresszt csökkentik. Érdekes módon olyan munkahelyeken is használnak ilyen szereket, ahol kevesen gondolnának erre: mezőgazdaság, halászat, vendéglátás vagy a biztonsági szolgálat. A leggyakoribb az, hogy a túlságosan monoton munkát végzők kérnek valamilyen csodaszert azért, hogy bírják a tempót. Különösen így van ez az ötven feletti korosztályban. Aki  félnek, hogy a sok átszervezés végül is azzal jár, hogy ők kikerülnek az utcára.

Ugyanakkor nem ismerik az informatikát, nem tudnak angolul és emiatt veszélyeztetve érzik magukat.

Persze nem mindenki gyógyszerrel oldja meg az ilyen problémákat. A tudományos akadémia egyik kutatója részletesen vizsgálta az alkohol és a kábítószerek használatát a munkahelyen. Az egyik ötven feletti menedzser neki elmondta: régebben eszébe sem jutott a kábítószer, de most már csak kokainnal képes elviselni a stresszt! Mások a körülményekkel magyarázzák, hogy miért lettek alkoholisták a munkahelyen: „a főnökeim nem akartak kifizetni viszont ihattam amennyit csak akartam” – mondta egy középkorú szakács.

Ő régebben is ivott, de alkoholista azért lett, mert a fizetését részben italban kapta a munkahelyén.

Három régióban indított kutatást a munkahelyek biztonságáért felelős állami hivatal Franciaországban. Az eredmények közlése jövő tavaszra várható. A Le Monde-nak nyilatkozó szociológusok szerint nagyon komoly társadalmi problémáról van szó. A nagy stressz miatt ugyanis a középosztály mind több tagja érzi úgy, hogy nem megy a meló, ha nem szed be valamit. Ha ez általánossá válik, akkor ennek nagyon komoly gazdasági következményei lehetnek, nem is beszélve az emberi tényezőről, hiszen senki sem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy miért érzik mind többen úgy, hogy ha nem vesznek be valamit, akkor nem bírják tovább a munkahelyükön Franciaországban?!…

A nélkülözhetetlen drog

Nélkülözhetetlen-e a marihuána a korona vírus járvány idején? Sokan úgy vélik, hogy igen. Ezért épp úgy nyitva kellene tartaniuk ezeknek a boltoknak mint azoknak, ahol élelmiszert árulnak vagy mint a gyógyszertáraknak.

Hollandiában, Los Angelesben és San Franciscóban így is döntöttek a hatóságok – számol be a Reuters hírügynökség. Akik emellett lobbiznak arra is felhívják a figyelmet: az USA -ban 240 ezer ember él a marihuánából! Ráadásul az USA tagállamainak kétharmadában engedélyezve van a marihuána árusítása – orvosi célokra. Néhány államban, például a 40 milliós Kaliforniában teljesen legálissá vált a fű. Csakhogy az USA legnépesebb államát most lezárták a kormányzó utasítására. A korona vírus járvány komolyan fenyegeti az USA-nak ezt az államát, amely rendkívül nyitott a világra.

Los Angeles és San Francisco a kivételek az USA-ban

Ebben a két nagyvárosban ugyanis a polgármester engedélyezte a fű árusítását a karantén idején is. Másutt nem ez a helyzet. Ez kellemetlen helyzetbe hozhatja a rendszeres fogyasztókat, és még inkább a cégeket, melyek ebből élnek. Kaliforniában legális a marihuána terjesztése, ott a cégek kaphatnak bankhitelt. De miután az USA tagállamok nagy részében nem ez a helyzet, ott a marihuána termesztés és kereskedés hitel képtelen! Azokból a hatalmas összegekből sem kaphatnak, melyeket a Trump adminisztráció a vállalkozások megmentésére szán.

Ezért a marihuána termesztők és kereskedők nagyon bíznak Trump jóslatában: húsvét után az Egyesült Államok újra megnyílik. Ha nem így lesz, akkor a marihuána ágazatnak is “kampó”.

Dílervilág a bulinegyedben

Komoly dilemmával kerül szembe az ember, ha a bulinegyed legutóbbi botrányáról szeretne írni – van is benne bűn meg nincs is, de hogy nem a vétkesek kapják a büntetést, hanem az ártatlanok, az is bizonyos. Hogy ha a törvény betűjét nézzük, akkor bizony büntethető a járda graffitizése, de ha a törvény szellemét, akkor esetünkben tán még jutalmazni is kéne.

Jutalmazni bizony, mert a bűnmegelőzést szolgálja. Arról van szó, hogy a pesti bulinegyedben bizony akad kábítószer, nem is kevés, nem is egyfajta. Európai főváros vagyunk, kérem, ez elkerülhetetlen: és még akkor járunk viszonylag jól, ha a dílerek nem a pokoli bioherbált vagy a dizájnerdrogokat terítik a klienseiknek, ami dühöngő őrültet is csinálhat a fogyasztóból, ha valamit rosszul adagolnak, hanem valódi, hagyományos kábítószereket, abba csak a kliens pusztul bele előbb vagy utóbb.

No, de mi van, ha sem nem ezt árulják, sem nem azt, hanem mondjuk sütőport?

Akkor a kedves vevő megjárta és mehet panaszra Sztálinhoz, mert a kábítószernek még a vásárlása is büntetendő, tehát saját magát is feljelentené az, aki panaszt tenne a rendőrségen egy csaló terjesztőre. Márpedig nem kis pénzekbe kerülnek ezek a szerek: egy adag kokain már öt évvel ezelőtt is húszezer forintokba került, legalábbis a Nagymező utcában és a 24.hu információi szerint, mert én sem akkor, sem később, sem korábban nem foglalkoztam ezzel a kemikáliával, így tapasztalatból nem is ismerhetem az árakat. És ha nem kokaint, hanem sütőport adnak el ennyiért, akkor elég magas az üzlet haszonkulcsa, ráadásul kicsi a lebukás esélye – a vevő is kerüli a feltűnést, az eladó is, mindenki sietne a tranzakcióval, mi több, a dörzsöltebb csibészek egy kis lidokaint is kevernek a sütőporba, így ha valaki belekóstol, ugyanúgy lezsibbasztja az ínyt, mint a valódi kokain.

És bizony ez az üzletág a bulinegyedben virul mostanság a leginkább

Hemzsegnek a turisták, a zsebük sem üres, az angol legénybúcsúk többségét nálunk tartják, hiszen más országokhoz képest mifelénk hihetetlenül olcsó az alkohol (csak a mi keresetünkhöz képest nem kerül olyan potom pénzbe), és hát aki otthon, valahol Nyugat-Európában vagy Amerikában, Kelet-Ázsiában, bárhol drogokat is használ az ünnepléshez vagy csak a mindennapi élethez, az egy itteni út kedvéért nem fog leszokni.

Át is verik a nálunk forgó idegeneket, napi rendszerességgel.

A dílerek úgy szólítják le őket, hogy:

„Hello! Hey, Sir! Want something? Cocaine, weed?”

és a kokain sütőpor, a marihuána majoranna náluk. (Ha magyarul válaszolunk nekik, elfordulnak tőlünk). A becsapottak rendőrt nem hívnak – annyi eszük még van – de a helyi kocsmárosoknak elpanaszolják a bajukat, meg leginkább elmaradnak a környékről is. Ez viszont a teljesen legálisan működő, adózó kocsmárosnak rossz.

Ezt unták meg páran a bulinegyedben, többek között a Szimpla két alkalmazottja, Molnár Bence, a hely kommunikációs vezetője, és a bulinegyed éjszakai életének rendbetételéről szóló Night Embassy of Budapest projekt vezetője, Német G. Dániel. Megunták és tettek is ellene: a két férfi krétaalapú festékszóróval a bulinegyed több részén is olyan angol nyelvű üzeneteket fújt fel, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a környéket ellepték a kamudrog-árusítók.

Szóltak pedig ezek az üzenetek emígyen:

„All drugs are fake here”.

Nem is először jelzik ők ezt a járdákon

Magam is láttam már ilyen feliratokat, ha arra akadt dolgom – nézetem szerint, mivel krétaalapú, tehát lemosható festékkel van dolgunk, nagyon még büntetni se kéne az ilyesmit, ráadásul meglehetősen közhasznú a tevékenység. Aki kábítószerfogyasztó, megtudja belőle, hogy arrafelé ne vásároljon, aki meg nem az, azt tudja meg, hogy errefelé drogüzlet is folyik, legyen óvatos.

Ehhez képest a térfigyelő kamerák képei alapján kiszálltak előbb a közterület-felügyelők, majd a rendőrség, és a két „tetten ért” elkövetővel előbb másfél órán keresztül tisztázták a helyzetet, aztán biztos, ami biztos, letartóztatták őket. Hét órát töltöttek magánzárkában. A graffitizés miatt komoly pénzbírság néz ki nekik – és azt már a tapasztalat mondatja velem, hogy a magyar bíróságok egészen különösen kezelik ezt a cselekményt.

Én magam ezért még nem álltam bíróság előtt, de mivel a Szabadság téri tüntetéssorozatot végigtudósítottam, tanúsíthatom, hogy ott még az építkezési ponyvára festés miatt is büntetni akartak, sőt, nagy per lett belőle, sok vádlottal, akiket végül azért mentettek fel, mert az akkori bírói gyakorlat szerint a falfestéshez fal kell, ott pedig ponyváról volt szó – habár nem mindenkit mentettek fel, két ügy is elhúzódott, más bíróhoz került, őket bizony megbüntették ötvenezer forint körüli összegre. Az okozott kár mértékét azonban négyezer forintban állapították meg.

Pár évvel később, vagyis tavaly Gulyás Mártont a Sándor-palotához vágott vízfesték-alapú anyagot tartalmazó palack elhajításáért háromszáz óra közmunkára büntették, nála a becsült kár huszonháromezer forint volt, a cselekedete garázdaságnak minősült, mivel kihívóan közösségellenes, erőszakos volt és alkalmas volt a köznyugalom megzavarására is a bíró szerint. Mondjuk az első eső lemosta volna, de az kormányépületeknél nem játszik – egy másik esetben az Állami Számvevőszék képes volt azt állítani, hogy a narancssárga festékkel az épületükre került felirat hatmillió forint kárt okozott. Hát hígul a forint, hígul, de nem ennyire…

Az ügy különben is aggályos

Ugyanis ha az áldílereket valahogy mégis előállítja a rendőr, lévén, hogy nincs náluk tiltott anyag, legkésőbb tizenkét óra után el kell őket engedni és a rendőrök arcába nevetve kezdhetik elölről az üzletet. Ellenben azokat, akik a csalásra felhívják a figyelmet, komoly összegre büntetik. Az „okozott kár” értékét ötszázezer forintra becsülik, ha arányosan gondolkodunk, és tekintetbe vesszük, hogy a négyezer forintos kárért a Szabadság téren ötvenezres bírság járt, itt a félmilliósért járhat több, mint öt-hatmillió is.

Ritka eset, hogy a rendőrség drogdílerek, ráadásul csaló dílerek malmára hajtsa a vizet, nekik segítsen, de most megtörtént, méghozzá jogszerűnek tűnő alapon: ugyanis utcán sütőport vagy majorannát árulni nem tilos (bár szigorúan véve szabálysértés, ha nincs az árusnak területfoglalási engedélye, de az lenne csak a cifra, ha a dílerek megpróbálnák kiváltani… a még cifrább meg az, ha meg is kapnák). Azonban graffitizni mindenképpen tilos, van is rá törvény, a Btk. 371. paragrafusa vonatkozik rá, ugyanis rongálásnak minősül. Vagy, mint Gulyás Márton esetében láthattuk, garázdaságnak.

Tehát előáll az az abszurd helyzet, hogy a törvény és a jog szellemében a rendőrség csaló szélhámosok érdekeit kell megvédje egyszerű, adófizető állampolgárokkal szemben, akik társadalmilag veszélyesnek találják a csalók tevékenységét.

Furcsa egy világ ez, én mondom.

Csak nekem van egy olyan érzésem, hogy valami nincs rendben?

Lefegyverezték a drogkartelleknek dolgozó rendőrséget

0

Életveszélyessé vált Acapulco, a korábban népszerű üdülőhely Mexikóban, mert a kábítószerkartellek emberei a nyílt utcán gyilkolták egymást. A rendőrség nem tett ez ellen semmit, ugyanis lefizették a vezetőiket.

Guerrero állam belügyminisztere közölte: korlátlan ideig az állami és a szövetségi rendőrök veszik át a helyi rendőrség funkcióit.

A helyi rendőröket tengerészgyalogosok fegyverezték le,

a vezetőket őrizetbe is vették.

A 800 ezres Acapulco tartja a gyilkossági rekordot Mexikóban: 100 ezer lakosra 103 emberölés jut. Mexikó pedig amúgy az egész világon az első a gyilkosságok számát tekintve: tavaly több mint 30 ezer embert öltek meg az országban.

A gyilkosságok nagy része a drogkartellekhez kötődik,

amelyek sok rendőrt is alkalmaznak.

Acapulcóban viszont most két rendőri vezető elleni is vádat emelnek.

A drog, a jog, a prevenció, avagy lánggal tüzet oltani…

0

A Drogriporter blog online kutatása szerint a hazai középiskolákban komoly gondok vannak a drogmegelőzéssel: általában rendőrök tartanak foglalkozásokat, még mindig főleg idejét múlt módszerekkel, az elrettentésre összpontosítva, és hiányzik a bizalmi légkör. A Tilos Rádió Kedd Esti Drogműsorában az iskolai drogmegelőzésről beszélgettek a műsorkészítők Sárosi Péterrel, a Drogriporter oldal szerkesztőjével, a Jogriporter Alapítvány igazgatójával.

A Drogriporter oldal online kutatásában az iskolai drogprevenció aktuális helyzetét vizsgálták a magyarországi középiskolákban. Az online kérdőívben diákokat kérdeztek meg, nem pedig pedagógusokat és intézményeket. Az adatfelvétel 1,5-2 hónapig tartott és a kérdőívet körülbelül 1100 fiatal töltötte ki. Sárosi Péter szerint az eredmények nem szenzációsak, zömmel igazolták a várakozásaikat. Az iskolai drogproblémák át vannak hárítva az iskoláktól a rendőrségre, mint például az idei balatonfüredi diákdrog-történet is. Szerinte rossz hír, hogy nagyrészt rendőrök tartják az iskolákban – bűnmegelőzési referensként – a drogprevenciós előadásokat. Ez komoly probléma a diákok számára, mert véleményük szerint a rendőr legkevésbé hiteles preventőrnek.

A rendőrök jelenlétének köszönhetően sérül a bizalom, nincs bizalom feléjük, mert bármely felszínre kerülő drogügyet érintő esetben a rendőrségnek büntetőeljárást kell kezdenie.

A rendőröktől, bűnmegelőzési referensektől egyirányú információáramlás történik túlnyomórészt előadások formájában. A diákok hiányolják az interaktivitást. Szerintük kétfelé kellene áramolni az információknak, és ehhez bizalmi légkörre lenne szükség. A kérdőívre válaszolók magas aránya szerint a diákok nem tudják elmondani saját tapasztalataikat, véleményüket, mert a preventőr sokszor rendőr. Sokan a prevenciós előadások értelmét is megkérdőjelezték emiatt, véleményük szerint ennek így nem sok értelme van. A diákok szerint emellett alacsony színvonalúak az előadások. Elrettentő információk hangzanak el, ismertetik a drogokat, a veszélyeket, azt, hogy tilos kábítószert fogyasztani. Míg egyéb – szerintük fontosabb témákról – például az ártalomcsökkentésről vagy a társas kapcsolatok menedzseléséről nem esik szó a prevenciós előadásokon.

Azok a diákok, akik az iskolai drogprevenciós előadásokról pozitív visszajelzést adtak, az interaktív programot, a bizalmat, a nem elrettentő és hiteles információkat hangsúlyozták ki példaként. Fontosnak tartják, hogy őszintén ki tudják beszélni a saját tapasztalataikat.

Amíg a diákok nem tudnak arról beszélni, ami őket érdekli, nincs meg a bizalmi légkör.

A Tilos Rádió műsorkészítői szerint sem működik hatásosan a rendszer: rossz a szabályozása, amíg nem alakítják át az illetékes hatóságok.

Víz Ági

Kaliforniában már legálisan lehet füvet venni

0

Január elsejétől már nem csak orvosi célra lehet marihuánát forgalmazni.

A 21 éven felüliek 28 gramm marihuánát tarthatnak maguknál és hat tő kendert termeszthetnek az otthonukban.

Tilos azonban füvezni nyilvános helyeken, vezetés közben, iskolák 300 méteres körzetében és mindenütt, ahol tilos a dohányzás.

A marihuána legalizálásáról szóló törvényt 14 hónapja, a 2016-os elnökválasztással egy időben szavazták meg a kaliforniaiak. A bevezetés előkészületei azóta zajlottak, ugyanis több szabályt és helyi adót kellett kidolgozni. 1996-ban egyébként Kalifornia volt az első szövetségi állam, ahol engedélyezték a marihuána orvosi célokra történő forgalmazását.

Vevők válogatnak egy oaklandi marihuánaboltban
Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo

Eddig mintegy 90 bolt kapott engedélyt az árusításra, elsősorban az állam déli vidékein. Los Angelesben és San Franciscóban egyelőre várniuk kell a vásárlóknak: itt még nem születtek meg a helyi szabályozásról és adókról szóló rendelkezések.

7 milliárd dolláros bevételre számítanak.

Ugyanakkor, mivel a marihuána még nem mindenhol legális, ezért a bankok nem engedélyezik a hitelkártyás vásárlást – tehát mindenki készpénzben fizet. Ezért mindenhol van fegyveres biztonsági őr, de ez megdrágítja az üzletet. A biztosítótársaságok is nagyon óvatosak: nem kötnek biztosítást marihuánafarmra vagy -boltra.

Kalifornia mellett öt másik szövetségi államban, Alaszkában, Washingtonban, Oregonban, Nevadában és Coloradóban legális a marihuánafogyasztás.

Putyin szerint bedrogozták az orosz doppingdoktort

0

Grigorij Rodcsenkov doktor az FBI hatására vádolta meg hazáját a dopping tesztek meghamisításával- állította Vlagyimir Putyin, aki az év végén válaszolt a sajtó szigorúan szűrt kérdéseire.

Rodcsenkov doktor vezette Moszkvában a dopping ellenőrző szervezetet, mely lehetővé tette, hogy az orosz sportolók doppingoljanak a téli olimpián Szocsiban és másutt is. Rodcsenkov doktor Amerikába szökött, ahol a befogadásért cserébe leleplezte a nagy csalást: az FSZB, a titkosszolgálat segítségével meghamisították a dopping teszteket. Emiatt számtalan orosz sportolót tiltottak el a versenyzéstől.

Az oroszok nem indulhatnak saját zászló alatt a jövő évi téli olimpián Dél Koreában.

A WADA, a nemzetközi dopping ellenőrző testület ma is arra gyanakszik, hogy az orosz versenyzők valahogy csalhatnak, ezért nem fogadják el a hazai dopping teszteket csakis a külföldieket.

Vlagyimir Putyin szerint hiba volt kinevezni Rodcsenkovot a moszkvai dopping ellenőrzés élére.

Szerinte Rodcsenkov nővére kábítószer-csempész volt az USA-ban, és az FBI ezen a címen cserkészte be őt.

„Én dolgoztam a titkosszolgálatnál, és tudom, hogy miképpen is megy ez! Jelenleg az FBI teljesen ellenőrzése alatt tartja Grigorij Rodcsenkovot. Ki tudja, hogy mit adnak be neki?”- mondta Putyin újságírói kérdésre válaszolva Oroszország nagy dopping botránya kapcsán. Arról, hogy minden bizonnyal ő adott engedélyt a dopping tesztek meghamisítására Vlagyimir Putyin orosz elnök természetesen egy kukkot sem szólt.

Magyar kannabisz: Legalizáció? Dekriminalizáció? Liberalizáció?

0

A Kannabisz legalizációjáról beszélgetett A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) a téma hazai civil szakértőivel a budapesti Gödör Klubban. Az ALMA Legalizálj! kampányának keretében került sor a beszélgetésre.

Sermer Ádám, a Liberálisok elnökhelyettese elmondta, hogy a szakmával együttműködésben óhajt a politikai párt a kannabisz témáról kampányolni, amely szerinte jelenleg fontos társadalmi kérdés. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) volt munkatársa, jelenleg a Jogriporter Alapítvány igazgatója és blogger szerint az elmúlt években romlott a hazai kannabisz szabályozási témában a hangulat. Úgy vélte, a jelenlegi közhangulat nem kedvez a magyar drogreform törekvéseknek. Szerinte a kannabisz orvosi felhasználása hamarabb lesz itthon sikeres, mint a kannabisz rekreációs (nem gyógyászati) szabályozása, különös tekintettel a jelenlegi közép-európai reformokra. Szerinte fel kéne itthon ismerni a téma üzleti oldalát is.

Felvinczi Katalin, a Magyar Addiktológiai Társaság főtitkára egy kutatásukra hivatkozva kijelentette, hogy a kábítószer-, illetve marihuána használat elutasítottsága növekedett a hazai közvélekedésben az elmúlt időszakban. Szerinte a kannabisz szabályozásával kapcsolatban a legalizációt, a dekriminalizációt, valamint a liberalizációt külön kell választani. Magyarországon jelenleg is liberalizált a drogpiac, mindenki ahhoz jut hozzá, amihez szeretne, de nem mindegy a marihuána minősége. A lakosság körében hozzáférhető kannabisz minőségét illene szabályozni. A legalizáció egy kontrolláltabb szabályozást jelent, míg a dekriminalizáció egyfajta tiltást, ami fölött a hatóságok szemet hunynak. Felvinczi Katalin felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai felnőtt lakosság körében – ha nem is drámai mértékben – növekszik a fogyasztók száma.

Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnöke a kannabisz orvosi felhasználásáról beszélt. Szerinte a marihuána egészségügyi szabályozására szükség van. Móró Levente drogkutató hozzátette, hogy külföldről legálisan jelenleg is lehet kannabisz alapú termékeket behozni, de, mint gyógyszer ezekhez nincs TB támogatás, pedig szükség lenne rá. Szelestei Mikós is a TB támogatást hiányolta bizonyos kannabisz alapú gyógyszerekre, mellyel a nép körében kiterjeszthető és hozzáférhetővé válna az orvosi marihuána. Hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg feketepiac van és nem mindegy a hozzáférhető kannabisz minősége. Móró Levente szerint szakmai vita nincs a témában, mindenki egységesen a hazai szabályozás szükségessége mellett foglal állást.

Szemelyácz János addiktológus szerint a gyógyszergyártókat kell meggyőzni, hogy látnak-e fantáziát a magyar piacban behozni a kannabisz-alapú gyógyszereket. Szelestei Miklós szerint a téma százezreket is érinthet Magyarországon a nép körében. Úgy vélte, például a CBD olajjal is az a probléma, hogy étrend-kiegészítőként van jelenleg itthon számon tartva, nem pedig gyógyszeralapanyagként, amihez TB támogatást lehetne adni. Sárosi Péter szerint az is probléma itthon, hogy nagyon átpolitizált a kannabisz téma. Az orvosi kannabisz-alapú termékeket külföldről kell rendelni. A marihuána hazai orvosi használatát szerinte lehetővé kéne tenni a döntéshozóknak. Ehhez megvan a nemzetközi jogi ENSZ keret is. Drága a magyaroknak külföldről rendelni ezen termékeket, ezért illene a hazai hatóságoknak szabályoznia azt, mert receptekkel olcsóbb lenne hozzájutni bizonyos kannabisz-alapú gyógyszerekhez. A témában már Lengyelország és Ausztria is lépéseket tett, Magyarországnak is illene megtenni a szükséges intézkedéseket.

Szerző: Víz Ági

Nemzetközi bűnbanda, 18 milliárdos pénzmosás

A nemzetközi bűnszervezet drogokkal és cigarettával üzletelt. A bandát Magyarországon egy egyiptomi férfi és egy magyar társa irányította. A pénzmosást egy vietnámi bűnöző szervezte.

A szervezet 2012-2014 között leginkább Kolumbiából származó drogot árult Nyugat-Európában.

A bevételt magyar pénzfutárok autókkal szállították Hollandiából és Németországból Magyarországra.

Itthon a pénzt nagyobb címletekre váltották, majd Szlovákiába vitték, ahol különböző bankszámlákra fizették be, onnan pedig távol-keleti országokba utalták tovább. A vád szerint az elkövetők összesen 18 milliárd forintnak megfelelő valuta „tisztára mosásában” vettek részt.

A bűnszervezet tagjai 2013-2015-ben külföldről származó, adózatlan cigaretta forgalomba hozatalával is foglalkoztak. Az Ukrajnából és Szerbiából származó, adójegy nélküli cigarettát Magyarországon vásárolták meg, majd egy részét Magyarországon, a másik részét az Európai Unió országaiban adták el. Az illegális cigarettát rejtekhelyes kisteherautókkal, családi utazásokat színlelve szállították, vagy dupla falú kamionokba rejtették.

Az illegálisan forgalmazott cigaretta értéke csaknem 780 millió forint volt.

A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értéket meghaladó pénzmosás, orgazdaság és egyéb bűncselekmények miatt emelt vádat 36 vádlottal szemben. A bűnszervezet két irányítója mellett négy másik látott el szervezési feladatokat, a többiek végrehajtói szerepet töltöttek be, például pénzfutárok vagy cigarettacsempészek voltak.

Fegyvert is találtak a 73 éves makói dílernél

0

A Szegedi Járásbíróság házi őrizetbe helyezte azt a nyugdíjast, akit több bűncselekménnyel, köztük drogárusítással is gyanúsítanak.

A férfi makói házában találtak egy engedély nélkül tartott, átalakított fegyvert, valamint 1500 darab lőszert. A lakásból előkerült öt kannabisznövény, valamint 2,5 kiló marihuána.

A gyanú szerint az idős ember nem csak termesztette, de árulta is a drogot, ráadásul évek óta lopta az áramot.

A járási ügyészség indítványozta, hogy rendeljék el a férfi házi őrizetét nyomkövetővel, a bíróság pedig helyt adott az indítványnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK