A magyar titkosszolgálat volt az USA egyik legnagyobb drogszállítója a Kádár korszakban

0
748
Facebook

Kuba igen aktív szerepet játszott abban, hogy a dél-amerikai drog szállítmányok bejussanak az Egyesült Államokba. Ezzel kettős célt akartak elérni: gyengíteni az amerikai társadalmat és kemény valutát szerezni, amely állandó hiánycikk az 1959-es forradalom óta a karib-tengeri szigetországban.

Magyarországon megirigyelték a kubai elvtársakat, és megbízták a Chinoin gyárat olyan drogok előállításával, melyeket tabletta formájában lehet szedni vagyis könnyű gyógyszernek álcázni.

Miről van szó? A methaqualone-ról. Erről így írt Bayer István, az Országos Gyógyszerészeti Intézet alapító igazgatója Drogok és emberek című könyvében:

“A gyógyszer Magyarországon nem került forgalomba, de a Chinoin megkezdte a gyártását és exportját. Aztán kiderült, hogy Svájcon keresztül – ahol ezt egyáltalán nem ellenőrizték, és az NSZK-n át, ahol a szabad kikötő rendszer miatt ez lehetséges, Kolumbiába továbbítják és onnan az USA -ba csempészik” – írta Bayer professzor, az egykori piarista diák.

Tegyük hozzá, hogy Kolumbiából a kábítószereket jórészt Panamán és Kubán keresztül csempészték be az Egyesült Államokba. Washingtonban mindez feltűnt, és értesítették Magyarországot, ahol megszüntették a “gyógyszer” gyártását a Chinoinban.

Kőkeményen lépett fel a DEA Budapesten

Gene Haislip, a Drug Enforcment Agency egyik vezetője 1981-ben érkezett a magyar fővárosba, hogy rendezze a gyógyszer-kábítószer ügyet. Kemény szankciókat helyezett kilátásba, ha Magyarország nem szünteti meg a gyógyszer-kábítószer exportját. Elmondta a magyar hatóságoknak, hogy ismeri a kolumbiai csempész útvonalat, majd végül közölte: amennyiben Magyarország nem hagy fel mindezzel, akkor az USA megvonhatja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt a fizetési problémákkal küszködő kis szocialista országtól. Elmondta azt is, hogy a gyógyszer-kábítószer több mint hatezer amerikai fiatal halálát okozta, mert a diszkókban előszeretettel használták az Egyesült Államokban.

Mezey Barna a Chinoin igazgatója 1961-ben Kossuth díjat kapott minden bizonnyal ennek a gyógyszer-kábítószernek az előállításáért, melyet ipari mennyiségben exportáltak az Egyesült Államokba. A repülőgépek Kolumbiából, és Kubából Panama érintésével tonnaszámra szállították a drogot az Egyesült Államokba. Hogyan? A magyar katonai hírszerzés már 1957-ben létrehozott egy fedőcéget Svájcban. Ez irányította a kereskedelmet. Amelyik azután lebukott. Megindult a nyomozás, és a szálak a Chinoinhoz vezettek. 1981-ben az akkori amerikai nagykövet már nemcsak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény visszavonásával fenyegetett hanem azzal is, hogy a Fehér Ház megkéri a nagy amerikai bankokat: ne adjanak kölcsönöket a gondokkal küzdő magyar államnak.

A magyar vezetés kapitulált.

Polanski is metakvalont használt

A világhírű lengyel filmrendező is ezzel a magyar gyógyszer-kábítószerrel élt amikor szexuális kapcsolatot létesített egy 13 éves lánnyal Kaliforniában. Emiatt el is ítélték. A Wall Street farkasa című film jól mutatja be a metakvalon hatását.

1982-ben nyugdíjba küldték Mezey Barnát, a Chinoin vezérigazgatóját és a svájci fedőcég vezetőjét, Csaplár Gyulát, aki a katonai titkosszolgálat magasrangú tisztje volt.

A Chinoin súlyos pénzügyi válságba került hiszen elveszítette legfontosabb bevételi forrását.

Orbán-Schwarzkopf Balázs kutató azt nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy a befolyó hatalmas bevételnek csak egy kisebb része jutott a Chinoinnak, a többség a Nemzeti Banknál landolt, ahol hozzájárulhatott ahhoz, hogy Fekete János alelnök stabilizálja Magyarország pénzügyi helyzetét. Egy másik rész a belügyminisztérium  kasszájába került, és ebből építettek luxus szállodákat a Balaton partján. A kutató szerint a szállodák építésének költségeit legkevesebb 50%-ban ebből a gyógyszer-kábítószer ügyből fedezhették.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .