Kezdőlap Címkék Andrej Babis

Címke: Andrej Babis

Oligarchák fogságában vagy oligarchák fogságban

Európa keleti részén oligarchák teremtik a hatalmat, vagy a hatalom oligarchákat teremt, és a jelenséget erősítik az uniós pénzek. Ennek ideje véget vetni – írta Boris Kálnoky, aki többnyire Orbán Viktor eltökélt támogatója. A cikket eredetileg a Deutsche Welle közölte, és most a konzervatív Focus című hetilap átvette.

Kálnoky felhozta, hogy Prágában százezrek tüntettek Andrej Babiš miniszterelnök ellen, aki egyben az ország leggazdagabb embere, és részletezte Babiš meggazdagodásának történetét, valamint az ellene felmerült gyanúkat, és azt, hogy az ügyészség június eleje óta nyomoz ellene. „Babiš megtestesíti azt a módot, ahogyan Európa keleti és délkeleti részén politizálnak.

A pénz hatalom, akinek pénze van, az hatalmat is akar, és akinek hatalma van, az tudja, hogy ennek biztosításához megint csak pénz kell, például sajtóorgánumok megvásárlására” – írta Kálnoky.

Ezt a fordulat után elsőként átállt kommunisták értették meg. Az állami és pártvagyonból sötét utakon magánvagyon lett, az újgazdagok a régi kommunisták voltak, és arra használták fel a pénzt, hogy éveken át valamiféle új szociáldemokratákként hatalmon maradjanak – például Romániában, vagy Bulgáriában. Az utánuk felemelkedett új pártok, amelyek polgárinak, vagy konzervatívnak határozták meg magukat – mint Orbán Viktor Fidesz pártja Magyarországon –, nagyon hamar megtanulták, hogy hogyan működik a dolog.

Megteremtették a saját oligarcháikat, úgy hogy az állami megrendeléseket uniós támogatásokkal erősen megfűszerezve saját híveiknek adták. Magyarországon is megvan a leghomályosabb oligarcha, Mészáros Lőrinc, akit egyszerűen „a nemzet gázszerelőjének” neveznek. Kicsi, a csőd szélén álló gázszerelő vállalkozása volt, de Orbán Viktor régi barátja. Ma Mészáros, akárcsak Babiš, az ország második leggazdagabb embere. Babiš kezében ott a hatalom, Mészárosnak viszont egyáltalán nincs hatalma: Orbán a kedvezményezettjeinél nem tűri meg a politikai ambíciókat: fiatalkori barátja, Simicska Lajos egyszer megpróbálta. Mindenesetre

Magyarországon nem az oligarchák határozzák meg a politikát, hanem a politika határozza meg az oligarchákat.

Az oligarcha-átok egyik gyökere az EU kohéziós alapja: ezek célja a gazdasági konvergencia, és azzal az értékek – a demokrácia, a szabad piacgazdaság és a jogállamiság – konvergenciájának elősegítése. Ám közelebbi vizsgálattal kiderült, hogy ezeknek az eszközöknek a jelentős részét gyakran infrastrukturális projektekre költik, és végső soron azokhoz a nyugat-európai konszernekhez folynak vissza, amelyeknél megvan a know how, a versenyképesség és a kapacitás a közbeszerzések elnyerésére. Ilyen értelemben tehát a kelet-európai oligarcha-járvány kialakulásának egyik oka az, hogy igyekeznek a pénzt az országban tartani.

Magyarországon célzatosan építette fel a kormány azokat a politikailag lojális nagy üzletembereket, ha úgy tetszik, ez afféle „hazafias korrupció” is egyben – írta Kálnoky. Hozzátette:

„Ez nekem nem tetszik, és nem hiszem, hogy hosszú távon egy versenyképes gazdaság kialakulását szolgálja, ha a döntéshozók energiái teljesen arra irányulnak, hogy szubvenciókat szerezzenek”.

A szerző szerint úgy tűnik, hogy mostanra az EU-ban úgy látják, hogy az érték-konvergencia elképzelés nem működik, és a következő költségvetésben nem a legszegényebb országokat támogatják majd, hanem azokat, amelyek politikailag korrekten lépnek fel, és például befogadnak menekülteket. „Zárjuk el teljesen a pénzesőt. Mert az ellenőrizhetetlen pénzforrás eszköz ahhoz, hogy Brüsszel fontosabbnak tűnjön, mint amennyire feltétlenül szükséges, és nagyon eltorzítja sok tagállamban a gazdasági és politikai struktúrákat. Mi itt Kelet-Közép-Európában már majdnem felzárkóztunk a Nyugathoz, igaz, részben ezeknek a pénzeknek köszönhetően. De eljött az ideje annak, hogy leváljunk ezekről, és olyan vállalkozási kultúrát alakítsunk ki, amely az innovációt és a merészséget díjazza, nem pedig a hatalomsóvárságot és a politikai lojalitást” – írta Kálnoky.

Ara-Kovács Attila

Az EU, a fejőstehén

0

Délkelet-Európában az uniós tagság nagyon is jól látható: alig épül híd, utca, iskola, kék zászló nélkül, sárga csillagokkal. Az EU milliárdokkal támogatja a projekteket – hangzott el a ZDF csaknem harminc perces dokumentumfilmjében.

A pénz nagy részét a mezőgazdaságra, a strukturális fejlesztésekre, a szociális és oktatási projektekre nyújtja az Unió. De olyanok, mint Andrej Babis, Orbán Viktor és Liviu Dragnea is arra használják az uniós forrásokat, hogy saját hatalmukat erősítse, bővítse. Ezzel az EU közvetetten támogatja az európai autokratákat.

A “ZDFzoom” készítői, a három országon keresztüli utazáson, Britta Hilpert és Eva Schiller azt vizsgálták, hogyan használták az uralkodó politikusok az uniós forrásokat magukra, a pálya szélén vagy a jogszerűségen túl. Magyarországon például a jobboldali populista, Orbán Viktor csak környezetének osztja szét az uniós pénzeket. Csak és kizárólag ők nyernek, és ebből finanszírozzák a politikai célokat szolgáló média birodalmukat is. Ahogy a Cseh Köztársaságban, Andrej Babis, a liberális miniszterelnök, az egyik leggazdagabb ember az országában, csak személyes hasznát támogatja és bővíti. Romániában, a szociáldemokrata pártvezető, Liviu Dragnea a szegények legszegényebbjeitől származó uniós forrásokat vonja el pártja bázisára átirányítva.

Az EU-ban mindenekelőtt maguknak a tagállamoknak kell szervezniük és ellenőrizniük a pénzeszközök elosztását – de ha egy ország kormánya nem érdekelt abban, hogy magát alávesse szigorú ellenőrzésnek, akkor nehéz lesz. “Nem tudunk sokat tenni ezzel kapcsolatban” – mondja Ingeborg Gräßle, a Parlament hosszú távú költségvetés-ellenőrzője. „Ezzel az EU elősegíti ezekben az országokban a demokrácia lebontását is” – mondta Gräßle. Ezért van szükség sürgősen az európai ügyészségre. Az uniós költségvetésért felelős biztos, Günther Oettinger követeli, hogy a jogállamiságot az uniós finanszírozás feltételeként biztosítsák. A jogállamiság csökkentése pénzügyi elvonással járna, de ennek megszavazásához  egyhangú döntésre lenne szükség, amit ezek a populista kormányok megakadályoznak.

Kanada kormányfője kirúgta pekingi nagykövetét

0

John McCallum nagykövet a kínaiaknak úgy nyilatkozott, hogy a Huawei Kanadában őrzött örökösnője, aki egyben a cég pénzügyi igazgatója, joggal kéri, hogy ne adják ki az Egyesült Államoknak.

Meng Vanzsou asszonyt december elsején vették őrizetbe Vancouverben az Egyesült Államok kérésére. Washington azzal gyanúsítja a Huaweit, hogy megsértette az Irán elleni embargót. Peking szerint csak a kereskedelmi háború egyik eleméről van szó: a kínaiak mindenképp meg akarják kímélni a Huawei örökösnőjét az amerikai kiadatástól. Három kanadait gyorsan őrizetbe is vettek, hogy legyen kit kicserélni Meng Vanzsou asszonyra.

Az amerikaiak a Huaweit azzal gyanúsítják, hogy információkat juttat el a pekingi hírszerzésnek. Ezért nemcsak az USA-ban akarják korlátozni a Huawei tevékenységét hanem az összes NATO tagállamban is. A Vodafone vállalta, hogy egyelőre

nem használja a Huawei technológiáját a hálózat fejlesztésében

A cég vezérigazgatója kijelentette: szüneteltetik a Huawei technológia alkalmazását, mert problémák merültek fel a kínai céggel kapcsolatban. Trump elnök már régóta azzal vádolja a Huaweit, hogy kémkedésre használja fel technológiáját és ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelent a nyugati világ számára. A Huawei természetesen cáfol. Vezetőivel Davosban találkozott sok európai állam és kormányfő, köztük Andrej Babis cseh miniszterelnök.

Cseh kormányfő szerint az EU-nak meg kellene vitatnia az informatikai biztonság kérdését

Andrej Babis miniszterelnök azt követően nyilatkozott így a CTK hírügynökségnek, hogy Davosban találkozott a Huawei vezetőivel. Washington azt szeretné, ha NATO szövetségesei egységesen kizárnák a Huaweit az ötödik generációs verseny tárgyalásokból.

Lengyelországban időközben letartóztatták a Huawei helyi kereskedelmi igazgatóját. A vád a kínai állampolgárral szemben: kémkedés! Peking azonnal elhatárolta magát az ügytől és leváltotta a börtönbe csukott kereskedelmi igazgatót.

Csehországban a NUKIB – informatikai biztonsági hatóság – szintén nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Huaweit, amely jelentős szerepet játszik az országban. Milos Zeman köztársasági elnök – Kína nagy barátja – arra buzdítja a kormányt: hagyja figyelmen kívül a NUKIB döntését! Andrej Babis kormányfő óvatosabb, figyel a nyugati véleményekre is. Nagy Britannia már korlátozta szerepét, Németország pedig ezt fontolgatja. Márpedig Nyugaton egyre többen óvakodnak a Huawei-től.

Trump mindenütt fúrja a Huaweit – vita Prágában és Jeruzsálemben

0

Kötéltáncot jár az USA és Kína között Izrael, de nagyon komolyan kell venni az amerikai figyelmeztetéseket – írja Ephraim Halevy. A Moszad ex főnöke az ynetnews portálnak írta meg a véleményét arról, hogy Izrael nagyon sokat kockáztat, ha nem reagál gyorsan és egyértelműen az amerikai felhívásra. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó jeruzsálemi tárgyalásairól ugyan nem közöltek sokat hivatalosan, de az ex Moszad főnök szerint az üzenet teljesen világos: Izraelnek nem szabad megbíznia az olyan kínai óriásokban mint a Huawei!

Annál is kevésbé, mert a kínaiak igen jó kapcsolatokat ápolnak Izrael ősi ellenségével Iránnal. A Huawei örökösnőjét épp azzal gyanusítják Amerikában, hogy cége megsértette az embargót Iránnal szemben. Izrael nagyon büszke a technológiai fejlődésére az informatikában, de ha a nyugati világ gyenge pontnak tekinti ezentúl a kínaiak nyomulásával szemben, akkor kedvezőtlen változásokra kell számítania – hangsúlyozza Ephraim Halevy, aki egykor a világhírű izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad főnöke volt.

Amerikai kérésre Lengyelországban és Csehországban is a titkosszolgálat kezdte el vizsgálni a problémát

A kémelhárítás Varsóban el is csípte a Huawei kereskedelmi igazgatóját. A kínaiak azonnal magára hagyták saját állampolgárukat, a Huawei pekingi központja kirúgta lengyelországi emberét. Csehországban politikai vita alakult ki a Huawei ügyek miatt az államfő és a kormányfő között

A NUKIB (nemzeti informatikai biztonsági hivatal) még decemberben arra az eredményre jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a Huawei és a ZTE Csehországban. Pillanatok alatt belpolitikai dráma bontakozott ki: Milos Zeman elnök kerek-perec közölte, hogy nem kell tartani a kínaiaktól. Idézte a német kémelhárítás fejét, aki szintén nem látott kockázatot abban, ha a Huawei építi ki esetlegaz 5G rendszert Németországban vagy más európai országban. Zeman arra is célzott, hogy a NUKIB jelentése mögött Amerika áll. A baloldali államfő a keleti nyitás embere: kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Négyszer járt Kínában az elmúlt évtizedben. Csehország leggazdagabb emberét, Petr Kellner bejuttatta az 1,4 milliárdos kínai piacra. Babis miniszterelnöknek jók a kapcsolatai Moszkvával, de a kínaiakkal kevésbé. A kormányfő mindennél fontosabbnak tartja az EU és az Egyesült Államok véleményét. Trump pedig egyértelműen arra szólítja fel NATO szövetségeseit ne bízzák a titkaikat a kínaiakra! Andrej Babis miniszterelnök ezért fogadta a kínai nagykövetet, aki élénken kifogásolta a NUKIB jelentését, mely nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Huaweit és a ZTE-t. A titkos találkozó után a nagykövet kiadott egy közleményt, melyből az derült ki, hogy a cseh kormány nem veszi igazán komolyan a saját titkosszolgálatának álláspontját, és ezért továbbra is bízik a kínaiakban. Babis kormányfő feldühödött és hazugsággal vádolta meg Kína nagykövetét. Mindez nem a legjobb előjel a Huawei közép és kelet-európai terveit illetően. A BBC úgy értesült, hogy a németek is változtatni készülnek az álláspontjukon: nem bízzák a kínaiakra az 5G rendszert! Korábban Berlinben azt hangoztatták: nem kérünk az amerikaiak véleményéből. Saját ügyeinkben magunk kívánunk dönteni! Az amerikai nyomás miatt ők is változnak lassan de érezhetően…

Davosban nem lesz amerikai-kínai tárgyalás

Korábban Pekingben abban bizakodtak, hogy Vang Csisan alelnök szót ért Donald Trumppal Davosban. Ám Trump lemondta a látogatást. Steve Mnuchin ment volna helyette. A pénzügyminiszter a büntető vámok egy részének elengedését sürgette, hogy megnyerjék a kínaiak jóindulatát. A tőzsdék kedvezően reagáltak, de Trump nem. Közölte: nem lesz amerikai küldöttség Davosban! Vagyis nincs esély az áttörésre a hetek óta húzódó amerikai-kínai kereskedelmi háborúban, melyben Washington egyre inkább választásra kényszeríti szövetségeseit: aki Amerikát szereti, az nem szeretheti a Huaweit és általában a kínaiakat …

Orbán, Magyarország koronázatlan királya – Így látták a választásokat Csehországban és Szlovákiában

0

A cseh és a szlovák média egyaránt kiemelt figyelmet szentelt a magyarországi választásoknak. Még most is a fő hírek között vagy a címoldalon jelennek meg a témával kapcsolatos cikkek: egyesek az eredményt magyarázzák, mások egy sokkal szélesebb kontextusba helyezik az egészet, de vannak olyanok is, akik jóslatokba bocsátkoznak. Ezekből válogattunk össze most párat.

Azt, hogy Csehországban mekkora figyelem övezte a magyarországi választásokat, jól szimbolizálja, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki még mindig nem tudott kormánykoalíciót alakítani, csehül és magyarul is gratulált Orbán Viktornak. 

A Babišhoz tartozó médiumokban (Lidové noviny, Mladá fronta DNES) szintúgy ez jelentette a legfőbb külföldi témát. Luboš Palata, a MFD főszerkesztője négy pontban foglalta össze a Fidesz kétharmados győzelmét:

hatalom, migrációs válság, gazdaság, alternatíva hiánya. 

A Fidesz az elmúlt nyolc évben olyan hatalomkoncentrációt hajtott végre, amelynek következében nem volt kérdés, hogy ki arat majd győzelmet. Az egyetlen bizonytalansági tényezőt az újabb kétharmad jelentette. Ám most kiderült, hogy bár a Fideszre csak a magyar választópolgároknak kevesebb, mint a fele szavazott, ez elegendőnek bizonyult a kétharmadhoz. A migrációs válság esetében viszont a szerző elismerte,  hogy bár Nyugat-Európához képest elenyésző a muszlimok száma Magyarországon, a kelet-közép-európai országok közül mégis ezt az országot viselte meg leginkább a 2015-ös válság. A Fidesz ezeket a félelmeket tudta könnyen kihasználni. 

Annak ellenére, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások már lényeges csökkenést mértek a Fidesz esetében, különösen nagy volt a bizonytalanok vagy válaszolni nem akarók száma, mégis az utolsó pillanatban a kormánypártra adták le a szavazatukat. Ám Palata még ennek tükrében is úgy vélte, hogy

“így is jobb, mert ha az ultrajobboldali Jobbik került volna hatalomra, az egy valódi katasztrófával ért volna fel”

Végül pedig a gazdaság, ami elsőre gyengének tűnhet, de amennyiben összehasonlítják a szomszédos országokéival – köztük Csehországgal -, akkor Magyarország az elmúlt években többet fejlődött és jobb eredményeket mutathat fel, mint a többi szomszédos állam. 2010-ben Budapest ugyanott állt, ahol Athén, de a Fidesz (korántsem fájdalommentes) intézkedéseivel mára stabilizálták a gazdaságot, átlagosan 3-4 százalékos GDP-növekedést értek el, befektetések száma megnövekedett, illetve az államadósság is csökkent. 

Ugyanúgy gazdasági okokkal magyarázza a Fidesz győzelmét Pavol Kohout, a Lidové noviny újságírója is. Meglátása szerint,

“még a tradicionális országok sem tudták úgy stabilizálni a szociális államot, mint Magyarország” 

Pedig először úgy tűnt, hogy Orbán receptje, az “unortodox gazdaságpolitika” biztos bukással és összeomlással fenyegetett, de mégsem történt meg. A bankok megadóztatása és a energetikai cégek visszavásárlása már középtávon sikerrel járt, pedig  mindenki bírálta – különösen európai szinten – az elképzeléseket. Ráadásul egy olyan gazdasági mintát állított a sokkal erősebb Németország vagy Franciaország elé, amelynek követését már ott is többen felvetették. 

Zbyněk Petráček, szintén ugyanannak a cseh lapnak az újságírója, egy másfajta kontextusba helyezte az eredményt: 

Orbán győzelme nem a magyarországi, hanem az európai baloldal bukását jelenti.

Gyakorlatilag minden előzetes szcenárió megbukott. A magas részvételi arány nem hozta nehéz helyzetbe a Fideszt, mint ahogyan a fiatalok nagy száma sem jelentett áttörést. Nem az a probléma, hogy nem értik Magyarországot, hanem képtelenek felismerni és megfelelő tanulságot levonni a nyugati világban zajló változásokról. 

Lehetett gúnyolódnia azon, hogy Orbán  Európa “iszlamizációjával” riogatott, de Brüsszel már-már pánikszerű kirohanásai Európa “orbanizációjáról” szintén nem vezettek semmiféle eredményre, sőt mi több inkább taszító hatással voltak. Az elmúlt hónapok választási eredményei, legyen szó akár Ausztriáról, Németországról vagy Olaszországról, mind azt mutatja, hogy a tradicionális bal meggyengült vagy összeomlott, egyedül csak a sebtében létrehozott, még friss újdonságnak számító pártoknak van esélye (lásd Franciaország).  

Rudolf Schuster a magyar-uniós kapcsolatok jövőjére helyezte a hangsúlyt az elemzésében. A következő időszak 

“illiberális demokráciák versus Brüssze”l-ről fog szólni 

Korántsem tartja véletlennek, hogy a választási győzelem bejelentésekor Orbán az 1848-as szabadságharc egyik legnépszerűbb dalát énekeltette el a híveivel, a Kossuth-nótát. Ez ugyanis jelzés volt a Nyugaton lévő  „Habsburgoknak” (Európai Uniónak), hogy az „igazi szabadságharc csak most következik, de nem a zsarnokság, hanem a migrációs kvóták ellen”. Ugyanúgy már többször tanújelét adta annak, hogy “nem lesz könnyű partnere az Európai Uniónak”. 

A szlovák médiában még a cseheknél is sokkal kritikusabbak voltak. A SME napilapban Beata Balogová főszerkesztő szerint bár azt senki nem várta, hogy Orbán elveszti a vasárnapi szavazást, de újabb kétharmaddal kevesen számítottak. Mostantól semmi nem állhat az útjába, minden maradék ellenállást legyűr és lebont. 

A következő négy évet meg fogják fizetni a magyar generációk, de már nem biztos, hogy uniós állampolgárként

Lukáš Onderčanin, aki gyakran ír elemzéseket a SME-be, hat pontban szedte össze a Fidesz győzelmének okait. 

1. A magas választási részvétel segített… Orbánnak. 

2. A rengeteg hamis információ és ellenkampány, amelyet a menekültekre, uniós kvótákra és Soros Györgyre hegyeztek ki, s ezek ellen semmiféle ellenszert nem tudott kitalálni az ellenzék (kevés volta korrupciós ügyek felemlegetése). 

3. Az ellenzék fragmentáltsága és az illúziók, amelyekben ringatták magukat Hódmezővásárhely után. 

4. Stabilitás és védelem – a Fidesz által biztosított stabilitás, nemcsak Soros ellen, hanem gazdasági téren.

5. Szabad, de tisztességtelen választás. 

6. Korlátlan hatalom

Peter Javůrek a szlovák Pravda oldalán arról írt, hogy miközben a magas részvételi arány 2002-ben megbuktatta Orbánt, addig 2018-ban az ellenkezője történt:

bebetonozta a hatalmát.

Ezt azonban nem tartja meglepőnek az ellenzékben uralkodó állapotok és a folyamatos botrányaik miatt. Vona Gábor ugyan próbálta „tisztára mosni” a Jobbikot, de a magyar választók erre nem voltak vevők. Orbán életpályája azt mutatja, hogy a legnagyobb érték a hatalom, amelynek eléréséért mindent meg lehet és meg is kell tenni. A nézeteit fokozatosan ehhez igazítja, s nem rettenti meg, ha közben sok szövetségét elveszíti. Így volt ez az Európai Unió vagy Soros György esetében is, akik csak addig voltak hasznosak, amíg pénzt adtak neki. Végül Javůrek arra jutott, hogy Orbán 

a választással egy új mozdonyt kapott, és már felesleges rajta bármiféle féket keresni.

Egy kommunista miatt nehéz helyzetben a cseh miniszterelnök

0

Hosszú idő után Zdeněk Ondráček volt az első kommunista, aki magas pozíciót tölthetett be Csehországban. Azonban nem élvezhette sokáig a posztját és a lemondásának komoly belpolitikai következményei lehetnek Andrej Babišra nézve. 

A negyvennyolc éves Zdeněk Ondráčeket, Csehország és Morvaország Kommunista Pártjának (KSČM) képviselőjét múlt héten pénteken nevezték ki a cseh parlamenti alsóház fegyveres szerveket ellenőrző bizottság (GBIS) elnökévé. Ő volt az első kommunista, aki a szocializmus bukása óta ilyen magas és jelentős pozícióba kerülhetett az országban.

Azonban vele kapcsolatban

nemcsak a kommunista párttagság jelentett problémát.

Ugyanis Ondráček a csehszlovák Nemzetbiztonsági Testület rohamrendőreként szolgált. Sőt, 1989 januárjában részt vett prágai tüntetések szétverésében, és büszkén nyilatkozott arról a televízióban, hogy gumibottal ütött meg egy nőt.

Emiatt Ondráček ellen már a kinevezése napján petíciót indítottak, amelyre keddig 15 ezer aláírás gyűlt össze. Hétfőn este Prágában, Brnóban és több csehországi városban tartottak tüntetéseket: körülbelül 40 ezren követelték Ondráček lemondatását, és egyben Andrej Babiš miniszterelnök távozását.

A cseh politika szintén felbolydult a kinevezés hírére. Babiš vasárnap kijelentette, hogy nem értett egyet Ondráček személyével és szeretné, ha minél előbb távozna a posztjáról. Kedden a cseh képviselőházban a jobboldali Polgári Demokratikus Párt javasolta Ondráček menesztését. Végül a több mint egyórás vita után a képviselő bejelentette önkéntes távozását a GBIS éléről.

Az eset komoly belpolitikai következményekkel járhat Csehországban, különösen Andrej Babišra nézve. Ugyanis a pártja (az ANO) a tavaly októberben tartott választásokon hiába gyűjtötte be a legtöbb szavazatot,

még mindig nem tudott kormányt alakítani.

Az egyik legfontosabb támogatójának a KSČM számít, amely korábban többször jelezte: hajlandó a Babiš-kormányt – még ha kívülről is – támogatni és a jövőben megszavazza a kormányprogramjukat.

Most viszont, hogy Babiš nem állt ki Ondráček mellett, sőt távozásra szólította fel, kiverte a biztosítékot a kommunista pártban. A KSČM vezetése közölte, hogy  “felülvizsgálják a korábbi, ANO-t támogató politikájukat”, de még a miniszterelnök pártjában is többen kritizálták Babiš kijelentéseit, hiszen ezzel tovább csökkent egy esetleges cseh kormányalakítás esélye.

120 perc – 2018. január 29. 10:00

0

Babis folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat

Andrej Babis folytatja a tárgyalásokat azokkal a pártokkal, amelyektől támogatást remél új kormányához. Ezt azután jelentette be, hogy Milos Zeman elnököt újraválasztották és ez plusz időt biztosít Babis számára.

Nem mond le Udo Landbauer

Alexander Van der Bellen államfő felszólítása ellenére sem mond le mandátumáról az osztrák Szabadság Párt alsó-ausztriai tartományi gyűlés vezetője. Az Udo Landbauer által támogatott szervezet korábban náci énekkönyveket terjesztett.

Tovább emelkedik a vízszint Párizsban

Hétfő reggelre 5,84 méter magasra emelkedett a Szajna vízszintje Párizsnál, csak holnap kezd el visszahúzódni. Másfélezer embert kellett evakuálni, s ugyanennyi otthon marad közművek nélkül. 2006-ban volt  rekord, 6,1 méter magas Szajna-szinttel.

Fucsovics előrelépett a ranglistán

Az Ausztrál Nyílt teniszbajnokságon elért kiváló eredményének megvan a hatása: Fucsovics Márton a 63. Helyre került fel a férfi teniszezők legfrissebb világranglistáján.  17 helyet javított eddigi pozícióján. A rangsor élén továbbra is Nadal áll.

 

Csehül állnak – A cseh belpolitika két elnökválasztás között

0

Az elmúlt napokban elképesztő módon felgyorsultak az események Csehországban.  Egyelőre még nem tudni mi lesz ezeknek a kimenetele, de egy biztos: az elnökválasztás második fordulójának tétje igencsak magas és az eredmény alaposan befolyásolhatja az ország jövőjét. 

Habár egyes csehországi közvélemény-kutatások és elemzések figyelmeztettek arra, hogy  a múlt hétvégén tartott csehországi elnökválasztásokon Miloš Zeman nem fogja elérni az ötven százalékot – amellyel megúszható lett volna a második forduló -, annak eredménye még így is komoly meglepetést okozott Csehországban és a nemzetközi közösségben egyaránt.

Pirruszi győzelem

Igaz, Zemannak még így is sikerült begyűjtenie a szavazatok mintegy 38,56 százalékát, ami körülbelül 1,99 millió voksot jelent. Ugyanúgy a legnagyobb ellenfelének tartott Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt vezetője, az előzetes felmérésekkel szemben kicsit gyengébben szerepelt, hiszen 26,6 százalékot kapott, vagyis legalább félmillióval kevesebbet, mint amennyit jósoltak neki. Továbbá Prága kivételével az összes csehországi kerületben Zeman aratott győzelmet.

Egy Femen-aktivista nő támadta le félmeztelenül Zemant, amikor ő elment leadni a szavazatát.

Csakhogy három dolog árnyalja a képet. Habár Zeman az összes kerületben (Prágát leszámítva) megnyerte magának, egyik helyen sem sikerült 50 százaléknál többet  begyűjtenie, a legjobb mutatókat csak az Ústecký-kerületben érte el (47%).(Ezen az oldalon egy részletesebb térkép található, járásokra és településekre lebontva.) Ebből az következik, hogy Zeman

egyik kerületben sem “dőlhet hátra” és veheti biztosra, hogy a második fordulóban is győzelmet arat

Másodszor a választások során a cseh lakosság 61,92 százaléka járult az urnákhoz, ami “átlagos” részvételi mutatót jelent a kelet-közép-európai országban. Ugyanakkor már sok cseh politológus és elemző figyelmeztetett, hogy ebbe már beleszámítódik a Zeman-tábor híveinek döntő része (ha nem az egésze). Tehát most igencsak kérdésessé vált, hogy vajon a jelenlegi elnök kiket lenne képes még aktivizálni és megszólítani.

Az elnökválasztások első fordulójának eredménye. Forrás: Volby. cz

És Zemanék számára ebből fakad mindjárt a harmadik probléma: lehet, hogy Drahoš az előzetes elvárásokkal ellentétben rosszabbul szerepelt (1 369 000 leadott szavazat), de az utána szereplő államfő-jelöltek meglepően jól teljesítettek. Különösen Pavel Fischer egykori nagykövet (526 694), Michal Horáček  (472 643) vállalkozó és dalszövegíró, és Marek Hilšer orvos (454 949). Ez elsőre úgy tűnhet, hogy Csehországban túlságosan megoszlanak a szavazatok, de még mindig hátra van a második forduló. Ettől ugyanis a korábban említett három jelölt (plusz Topolánek volt ODS-es miniszterelnök a több mint 200 000-es bázisával) visszalépett és közös támogatásukról biztosították az egyetemi professzort.

Amennyiben a jelenlegi választási eredményekről indulunk ki, akkor Drahoš a január 26-án és 27-én tartott elnökválasztás második fordulójában

több mint három millió cseh állampolgár szavazatára számíthat.

Ez egyben azt is jelenti, hogy Zemannak közel egymilliós hátrányt kellene legyűrnie, ami különösen nehéz. Az elképzelhető, hogy megszerzi a maradék három államfő-jelölt szavazóbázisát, vagy sikerülhet még valahonnan potenciális szavazókat előkeríteni, hiszen egyes vélekedések szerint azért sem ment el minden Zeman-párti szavazni, mert biztosra vették a jelöltjük győzelmét. Azonban még ez is legfeljebb 250 000-350 000 újabb szavazatot jelentene a mostani elnöknek, még mindig fél millióval elmaradva Drahoš mögött. A másik “oldalnak” tehát semmit sem kellene csinálnia, csupán ügyelnie arra, nehogy a választások előtt nyilvánosan összevesszenek egymással vagy egy olyan lépést tegyenek meg, amellyel egymás szavazóit taszítanák el.

A csehországi államfő-jelöltek és eredményeik. Forrás: Link.

Pont ezért látható, hogy Zeman-hívei semmit nem bíznak a véletlenre és már másnap egy páratlan intenzitású lejáratókampány vette kezdetét. Hiszen attól még, hogy lényegesen több szavazatot aligha szerezhetne, még elbizonytalaníthatja a másik tábor szavazóit. Habár a negatív kampány (Zemanról például elterjesztették, hogy rákos beteg) már január 12-e előtt is aktívan zajlott, még ez is eltörpül amellett, ami január 14-től kezdett el kibontakozni. Egyik oldalon ugyanis megy a “Putyin-bérencezés, illiberális diáktározás, meg Kína-imádat”, addig a másikon pedig a “Sorozás, Brüsszelezés, sőt, még Adolf Hitlerrel való összehasonlítás” is előkerült.

Ebben a tekintetben különösen a migráció témája tölt be – és fog betölteni – központi szerepet: Zeman esetében a bevándorlóellenességet róják fel, Drahošnál viszont egy 2015-ben aláírt petíciót hoztak elő, amelyben felszólították az akkori kormányt a menekültek helyzetének javítására. (Ugyanakkor fontos megjegyzezni: Drahoš az utóbbi időben már az EU-t is kritizálta a kötelező migrációs kvóták vagy a külső határok alacsony védettsége miatt)

Zeman számára az egyetlen lényeges mentőövet – a lejáratókampányon kívül – a politikai szövetségese, az október cseh választásokat megnyerő ANO párt vezetője, Andrej Babiš jelentheti. A “cseh Trump” ugyanis rengeteg cseh médiumot (online, lap, Tv-csatornát) tart a kezében, többek közt olyan jelentős lapokat, mint a Lidové noviny vagy a Mladá fronta dnes, tehát január végéig van alkalma és lehetősége a cseh választók véleményék befolyásolására. Zeman minden botránya ellenére, egy igencsak dörzsölt politikus, aki nagyon jól nyilatkozik és képes érzelmesen vitatkozni a televízióban, különösen az olyan témákat illetően, mint az Európai Unió és bevándorlás kérdése. Ezért sem meglepő, hogy Zeman a korábbi ígéretei ellenére, mégis kötélnek áll a televíziós vitát illetően, természetesen a Babišhoz közel álló adókon.

Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek

Zavar az Erőben

Viszont azóta olyan események bontakoztak ki a cseh közéletben, amely még a biztosnak tartott a Babiš és Zeman közötti “baráti szálakat” is alaposan összekuszálták. Ugyanis a csehországi elnök bár “jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének. Nincs kizárva, hogy a hétvégén egyes elfogult ANO szavazók ezt egyfajta árulásként értelmezték (ezt sugallta is a Babiš-média), ezért nem mentek el szavazni rá.

Azóta persze Babiš látványosan “megbocsátott” a szövetségesének és arra kérte az ANO-párt szavazóit, hogy a második fordulóban is Zemanra szavazzanak. Ugyanakkor január 16-án és 17-én újabb érdekes eseményekre került sor.  Az első, hogy január 16-án délelőtt Babiš arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek, mivel korábban nyomozást indítottak ő és Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnök a “Gólyafészek („Čapí hnízdo”) ügyben. Természetesen “politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte az ügyet és leszögezte, hogy semmi köze nincs ennek ahhoz, hogy képtelen kormányt alakítani.

Ugyanezen a napon tartott bizalmi szavazáson ismét nem kapta meg a felhatalmazást a cseh képviselőktől, csupán a saját pártjának tagjaiból. Ezért január 17-én a korábbi ígéretéhez híven a Babiš vezette cseh kisebbségi kormány lemondott, hivatalosan is átadta Zemannak a kabinet lemondólevelét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a megbukott miniszterelnöknek nincs oka az aggodalomra, hiszen a köztársasági elnök korábban már többször biztosította: a második kormányalakítási kísérlettel szintén őt fogja megbízni. A törvény szerint Csehországban három kormányalakítási kísérletre van lehetőség, az első kettőre az államfő, a harmadikra pedig a képviselőház elnöke ad megbízatást.

A cseh miniszterelnök a kisebbségi kormányáról tartott bizalmi szavazáson. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek

Különös partner? 

A cseh lapok máris elkezdték pedzegetni, hogy mivel senki nem támogatta őket (még a bevándorlóellenes SPD és a kommunista párt sem), ezért az ANO a következő kormányalakításnál megváltoztatja a korábbi stratégiáját. Ez pedig többek közt azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb ellenfelével, de korábbi koalíciós partnerével kezdett el tárgyalni: a Cseh Szociáldemokrata Párttal (ČSSD).

Ez pont abból a szempontból érdekes, hogy tavaly a szociáldemokraták még azt hangoztatták, hogy addig nem hajlandóak koalícióba lépni az ANO-val, ameddig Babiš nem távozik a párt éléről. Bohuslav Sobotka előző kormányfő volt ennek az esetleges együttműködésnek az egyik fő kritikusa, de más téren is bírálta az ellenfelét: a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.

Amikor még egy kormányban voltak: Sobotka kormányfő és Babiš pénzügyminiszter. Csakhogy az akkori miniszterelnök veszte majdnem a pénzügyminiszter lett. A kép forrása: Flickr.

Csakhogy az októberi választások után sok szociáldemokrata politikus a Sobotka-féle frakciót okolja a gyenge szereplésért (7,3%) és ezért úgy vélik, mindenképp szükség van egy vezetőváltásra és egy újfajta irányvonalra, ami az ANO-val való kormányalakítást is jelentheti. Most februárban tartanak egy kongresszust, amelynek pont ez lesz az egyik fő témája. Ha ez sikerül megállapodni, akkor ANO és a ČSSD koalíciónak összesen 93 képviselője lehet. Ez ugyan még nem elég a kormányalakításhoz, de a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) korábban már többször jelezte: egy ilyen összetételű kormányt – mégha kívülről is –  hajlandóak támogatni, ami már elegendőnek számít.

Időhúzásból jeles 

Ám még, ha nem sikerül egy kormánykolaíciót létrehozni, még az sem jelentene túl nagy csapást Babišra nézve. A mentelmi jogáról való lemondás ugyanis egy időhúzó taktika része: az ANO vezetője szeretné megtudni, hogy a hónap végén ki ül majd az elnöki székben. Igaz, számára Drahoš jelentene vonzó alternatívát. Ő erős kritikusa Babišnak és többször hangsúlyozta, hogy a cseh kormányban semmi keresnivalója annak,

” aki ellen rendőrségi eljárás folyik, különösen ha az illető egy ország miniszterelnöke”

Csehországban a köztársasági elnöknek jogában állna felosztani a parlamentet. Egyes elképzelések szerint ezért Drahoš az esetleges megválasztása után azonnal így fog tenni és új választásokat ír ki az országban.

Akármilyen furcsának is tűnhet elsőre, de az előrehozott választás is lényegében Babišnak kedvezne. Egyrészt az októberben éppen bekerülő pártok, köztük a ČSSD, esetében nem garantált, hogy megkapják a korábbi szavazatokat és nem valamelyik új szereplőre adják le, amivel csökkenhet a képviselőházba bejutó pártok száma. Másrészt anyagilag egyedül csak az ANO van olyan helyzetben, hogy egy még intenzívebb kampányt folytasson Csehországban, más pártok már most komoly pénzügyi gondokkal küszködnek. Harmadszor pedig a Zemantól való “megszabadulás” sem lenne Babiš ellenére: a  mostani elnök szavazótábora ugyanúgy megmaradna, de mivel már Babišnak nem kellene igazodnia a botrányos kijelentéseiről híres Zemanhoz, ezért számíthat az ellentétes tábornak voksaira is, ha a médiáján keresztül képes lesz kellőképpen meggyőzi őket.

Tehát kétségtelen: a csehországi helyzet most eléggé kaotikusnak tűnik és a második fordulóig sok minden megtörténhet. Könnyen lehet, hogy ennek az egésznek az lesz a vége, hogy Csehország szakít az “illiberális demokráciával” és kelet-közép-európai országok helyett inkább Nyugat-Európát választja. Ugyanakkor ezek a mostani állapotok egy nem túl pozitív jövőképet is magukban hordoznak: egy elhúzódó belpolitikai válságot és azzal járó gazdasági recessziót.

Lemondott a mentelmi jogáról a cseh miniszterelnök

0

Bomba erejével hatott egy ma reggeli hír Csehországban:  Andrej Babiš cseh miniszterelnök és társa bejelentette, hogy le fognak mondani a mentelmi jogukról. 

A tavaly októberben tartott csehországi parlamenti választásokon győzelmet arató ANO párt vezetője kedden délelőtt arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek. A cseh hatóságok ugyanis büntetőjogi eljárást indítottak ellene, mert a gyanú szerint uniós támogatásokkal élt vissza a “Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű szabadidőközpont megépítése során. Ebben az ügyben Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnöke szintén érintett volt.

Mindketten a képviselőház mandátumvizsgáló bizottságának ülése előtt ismertették a döntésüket. Ugyanakkor a Novinky.cz cseh weboldal szerint Babiš az egész ügyet továbbra is

“politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte 

Leszögezte, hogy a döntésében semmi köze nincs ahhoz, hogy tavaly október óta képtelen volt egy működőképes cseh kormányt felállítani, illetve a múlt héten sem sikerült elfogadtatnia a parlamentben az ANO kormányprogramját. Babiš a múlt héten ugyanis azt ígérte, hogyha a napokban sem sikerül keresztülvinne az elképzeléseit, akkor január 17-én lemond a miniszterelnöki posztjáról és előrehozott parlamenti választások jöhetnek Csehországban.

Gyülekező viharfelhők – Elnökválasztás Csehországban

0

Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul Miloš Zeman államfő egy másik dolog miatt is aggódhat: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme. 

December 6-án Miloš Zeman köztársasági elnök fogadta az októberi csehországi választások győztesét, Andrej Babišt. Azzal bízta meg őt, hogy egy hét alatt állítsa fel az új cseh kormányt, amelyet a “csehországi Trumpnak” nevezett, de korrupciós és az egykori csehszlovák titkosrendőrséggel kapcsolatos (StB) botrányokba belekeveredett oligarchának sikerült teljesíteni. A független szakértőkből és az ANO párt győzteseiből álló kormánnyal, akik között vannak egészen érdekes miniszterek, Zeman teljes mértékben meg volt elégedve nemcsak szakmai szempontból, hanem azért is, mert így a zsebében érezhette az ANO-ra szavazó cseh állampolgárok voksát.

Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és  Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek

Elakadt tisztára mosás 

Az egyetlen kérdésnek az tűnt, hogy vajon a cseh képviselőház (Csehország kétkamarás – szenátus és parlament) mennyire lesz hajlandó bizalmat szavazni az új kabinetnek. Habár a frissen felállított Babiš-kormány megkapta az olyan politikai pártok hallgatólagos támogatását, mint a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), a cseh parlamentbe került többi hat mozgalom vehemensen elutasította az ANO programjait. Az elemzők és a szakértők figyelmeztettek, hogy Babiš és Zeman egyaránt tisztában voltak ezzel a ténnyel, ezért is hagyták január 10-ra a végleges döntést.

Ám a szerda este tartott parlamenti ülést hirtelen meg kellett szakítani, amelynek egyetlen napirendi pontja az új kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazás volt. Azért lett vége, mert a képviselők képtelenek voltak megállapodni abban, hogy vajon meghallgassák-e Jirí Komárek volt rendőrnyomozót, aki állítólag kulcsinformációkkal rendelkezett a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű korrupciós ügyben. Ráadásul olyan dolgokat közölt volna, amikkel tisztázni lehetett volna az ANO párt vezetőjének és alelnökének Jaroslav Faltýnek szerepét. Sőt, ezután egyfajta

politikai összeesküvésnek és ANO-ellenes lejáratásnak minősítették volna az egész ügyet, amelyet a belpolitikai ellenfeleik kreáltak 

Az SPD és a KSČM szintén követelte a rendőrnyomozó kihallgatását, de a Civil Demokrata Párt (ODS) javaslatára megszakították az ülést és jövő hét keddre halasztották a szavazást. Ez önmagában nem volt váratlan esemény, hiszen számítani lehetett arra, hogy az ellenzéki pártok nem fogják támogatni és valamilyen módon meghiúsítják vagy elhúzzák a kérdést. Viszont, ami igazán megdöbbentette az ANO pártot és a cseh politikát, az Zeman felszólalása volt.

A “Gólyafészek” . A kép forrása: Link

Egy “barátság” határai

Habár a köztársasági elnök “jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének:

Amennyiben Babiš nem szerzi meg legalább 101 képviselő szavazatát, ami a kormányzáshoz kell, akkor nem fogja támogatni a miniszterelnöki kinevezését.

Több sem kellett az ANO vezetőjének, aki azzal válaszolt, hogyha jövő hét kedden ismét kudarcot vall a kormányprogram elfogadása, akkor január 17-én benyújtja a lemondását. Ebben az esetben viszont idén várható egy (újabb) parlamenti választás Csehországban. A Babišhoz tartozó médiumok (Lidové noviny, Mladá fronta Dnes) máris elkezdték  felelősségre vonni Zemant annak “árulásáért”. Babiš csütörtökön bejelentette, hogy a kialakult vitájuk ellenére rá adja  a voksát. Azért azt még odaszúrta, hogy  “ez az ő személyes véleménye és döntése, nem pedig az ANO-é”. Valamint burkoltan emlékeztette Zemant a korábbi szóbeli megállapodásukra: azért érdemes a miniszterelnök bizalmára, mert

“nem lop és betartja a szavát”. 

Zeman szerdai kijelentéseit először az államfő sorozatosan botrányokat okozó természetének számlájára lehetne írni, ami már egészen megszokott a cseh politikában. Csakhogy nem a legjobb az időzítés volt a részéről: 2018. január 12-én és 13-án tartják a csehországi elnökválasztások első fordulóját. Zeman már tavaly márciustól elkezdte gyűjteni a támogatókat és 103 000 szavazó aláírását sikerült megszereznie. Mivel nem a képviselők és a szenátorok támogatását kapta meg, ezért szeretett arra hivatkozni, hogy az “erős népakarat” következtében, a lakosság támogatása miatt és a feleségének köszönhetően szállt ismét ringbe az elnöki székért.

A cseh-japán szülőktől származó Tomio Okamura, akárcsak 2013-ban, idén is indult volna az elnöki székért. Most viszont – minő meglepetés – Zeman mellé állt. A kép forrása: Youtube.

Vele együtt  további nyolc személynek sikerült elegendő támogatót szereznie ahhoz, hogy indulhasson “Csehország következő köztársasági elnöke” címért. Eléggé színes lett a paletta: Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője; Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009); Marek Hilšer orvos.

Miloš Zeman győzelme biztos volt, de a felmerések szerint egyszer sem érte el az 50 százalékot (átlagosan 32-35 százalék), amivel megúszható lenne a második forduló. Ez pedig a január elején tartott közvélemény-kutatások szerint még komoly meglepetéseket okozhat. A Cseh Televízió által január első hetében, 1503 cseh bevonásával végzett felméréséből kiderült, hogy két államfőjelölt erősödött meg igazán. Az egyik Horáček, aki képes lehet megszorongatni Zemant a második fordulóban. Miközben a vállalkozó az első körben 12,5 százalékot kapna, addig a második forduló esetében már a voksok 46 százalékára számíthat, ami mindössze csak két százalékkal lenne kevesebb, mint amennyit a jelenlegi cseh elnök kapna.

Michal Horáček standja Brnoban. A kép forrása: Wikimedia Commons

Ám ennél még érdekesebb, hogy Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke és egyetemi professzor míg az első körben 27,5 százaléknyi szavazatot gyűjtene be, addig a másodikban már 48,5-t, ezzel legyőzve Zemant. Természetesen erre azt lehetne mondani, hogy a Zemannal és Babiš-sal rossz viszonyban lévő Cseh Televízió szándékos mért ilyen adatokat, de ez nem magyarázat arra, hogy a többi közvélemény-kutató cég – már hónapokkal ezelőtt – szintén hasonló eredményeket közölt. Sőt, a STEM nevű közvélemény-kutató csoport

hat százalékos előnyt mért Drahoš javára

,miközben a megkérdezettek 10 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.

Katedrából a politikába 

Az első érdekesség Drahoš indulásával kapcsolatban, hogy akárcsak legfőbb riválisát, őt sem támogatták cseh politikusok, képviselők és szenátorok, csak a cseh választók. Az elsők között jelentette be jelöltségét, de augusztusra már sikerült 141 000 aláírást összegyűjtenie. Ami azt jelenti, hogy nagyobb a lakossági támogatottsága, mint a “népakaratra” hivatkozó Zemannak.

Jiří Drahoš. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek

A tudományos hátterű politikus önmagát centralistának állítja be, aki Nyugat-barát, elutasítja a kínai befektetések növelését és Oroszország-ellen bevezetett uniós szankciók folytatását akarja. Többször is megerősítette EU-pártiságát, szerinte a bennmaradásról, a NATO-ról vagy bármilyen más cseh geopolitikai kérdésről nem szabadna népszavazást tartani.

Ugyanakkor nem lenne (esélyes) csehországi államfőjelölt, ha nem bírálta volna Brüsszelt vagy nem mutatna némi euroszkepticizmust. Az euró bevezetését nem tartja járható útnak és nem híve a mélyebb integrációnak sem. Ám az igazán marginális vitapontot a migráció jelenti, amelyben (nagyjából) megegyezik a véleménye a többi V4-el:

“A schengeni határrendszer külső védelmének megerősítése; a migárciót kiváltó okok kezelése a helyszínen és a kötelező uniós  kvóták elutasítása” 

Bőkezű anyagi támogatást kapott cseh üzletemberektől és a tudományos élet neves alakjai (csillagászoktól, a vegyészeken át egészen az egyiptológusokig) álltak ki mellette. Az oktatással, tudományos fejlesztésekkel és egészségüggyel kapcsolatos nézeteivel nagyon sok támogatót szerzett magának az értelmiségi és az egyetemi végzettségűek körében. Gyakran kritizálta a többi jelöltet, mint például Topoláneket, de a legtöbb beszólást Zemannak tartogatta. A jelenlegi államfő természetesen érzi, hogy Drahoš személyében egy komoly kihívója akadt, ezért azt az epés megjegyzést tette a riválisára:

“úgy viselkedik mint Hillary Clinton és úgy is fogja végezni, mint az amerikai elnökjelölt”. 

A ma kezdődő csehországi elnökválasztások sokáig egy lejátszott meccsnek tűnhettek. Ugyanakkor Zeman nemrég tett megnyilvánulásai ismét gondoskodtak arról, hogy a korábban biztosra vett ANO-támogatás ingadozzon, hiszen ők könnyen “pálfordulásként” értelmezhetik az államfő Babišhoz intézett szavait. Ráadásul Drahoš egy olyan dilemmát jelent Zemannak, akire ő egyáltalán nem számított: ugyanúgy élvezi a szavazók bizalmát; maga köré gyűjtötte azokat, akiknek már elegük van a jelenlegi elnök folyamatos botrányaiból és pejoratív megnyilvánulásaiból; valamint egyszerre képes megszólítani az euroszkeptikus/migrációellenes cseh választókat és a Nyugat-barát, liberális “értelmiségi krémet”.

FRISS HÍREK

Első női imá...

Harry herceg...

Mégis kész a...

Orbán időt n...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!