CIA főnök Pekingben

0
777
twitter.com

Olvadás indulhat az USA és Kína viszonyában – jelentette ki Biden elnök még Hirosimában a G7 csúcsértekezleten, de arról nem beszélt, hogy a CIA igazgatója korábban Pekingben járt.

Ezt a hétvégén hozták nyilvánosságra Washingtonban, ahol kiszivárgott, hogy William Burns a kínai titkosszolgálat vezetőivel tárgyalt, de politikai vezetők nem fogadták őt.

“A kommunikációs csatornák nyitva tartását javasolta a CIA igazgatója Pekingben”

– írta az AP hírügynökség.

A londoni Financial Times emlékeztetett arra, hogy Biden elnök gyakran bízza meg fontos diplomáciai missziókkal William Burnst, aki jelenleg a CIA igazgatója, de korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Ő ismeri a legjobban Putyin elnököt, akivel telefonon tárgyalt Moszkvában még 2021 őszén. Kevesen tudják, hogy miről beszéltek, de Putyin ezt követően döntött Ukrajna megtámadása mellett. Valószínűleg arra gondolt, hogy egy három napos villámháború kész helyzet elé állítaná az Egyesült Államokat. A CIA viszont mindent megtett, hogy kudarcba fulladjon az oroszok háromnapos villámháborúja Ukrajnában. Egyrészt Ukrajna szervereit Kaliforniába költöztette, és így megakadályozott egy orosz hekker támadást, amely megbénította volna az ukrán informatikai rendszert 2022 február 24-én. Másrészt pedig a CIA informálta az ukrán biztonsági szolgálatot a Kijev elleni orosz kommandós akcióról, melynek célja Zelenszkij elnök elrablása vagy megölése volt. Az orosz kommandósokat így megölhették az ukrán biztonsági alakulatok, melyeket az amerikaiak képeztek ki korábban.

Kína közvetítene az ukrajnai válságban

Erről is tárgyalt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. A kínaiak arra a nyilvánvaló tényre mutatnak rá, hogy amíg Ukrajna Oroszország kapitulációját követeli, addig nem lehet megoldás, mert ezt Putyin nem fogadhatja el. Tony Blinken külügyminiszter pekingi látogatását elhalasztották a tragikomikus léggömb incidens miatt.

Az USA és Kína hadügyminisztere találkozott ugyan Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson, de közvetlenül nem tárgyaltak, mert a kínaiak szerint “erre még nem jött el az idő.”

Miért nem?

Pekingben attól tartanak, hogy az USA Tajvan függetlenségét támogatja, és ezért fegyverzi fel a szigetet. Az Egyesült Államok elismerte ugyan az egy Kína elvet, amely szerint Tajvan része Kínának még 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingbe látogatott, de manapság az amerikai diplomácia mind gyakrabban von párhuzamot Ukrajna és Tajvan között. Peking felfogása szerint döntő különbség áll fenn: Ukrajna 1991-ben független állam lett miután a Szovjetunió megszűnt, Tajvan viszont Kína része, melyet jelenleg nem a kínai fővárosból irányítanak. A kínai hadügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben az USA támogatásával Tajvan szuverén állammá kívánna lenni, akkor katonailag beavatkoznak, hogy ezt megakadályozzák.

A kínai hadügyminiszter hozzátette: katasztrófa lenne az egész világ számára Kína és az USA háborúja. Egyben elítélte az Egyesült Államok hidegháborús diplomáciáját: Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az amerikai hadügyminiszter el is mondta Szingapúrban, hogy katonai szövetségeket szerveznek mindenütt a világon Oroszországgal és Kínával szemben.

1972-től fogva az Egyesült Államok együttműködött Kínával, amely ezt kihasználva a világ második számú gazdasági nagyhatalma lett. 2016-ban amikor Hangcsouban, Kínában tartották a G20 csúcsértekezletet Hszi Csin-ping elnök bejelentette Peking világhatalmi igényeit. G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA ne egyedül hanem Kínával együtt irányítsa a világot. Ezt követően romlásnak indultak a két nagyhatalom kapcsolatai, melyek mélypontra jutottak miután Kína nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .