Kezdőlap Címkék Tajvan

Címke: Tajvan

Japánba menekülnek a tajvani chipgyártók

A tajvani chip gyártó cégek Kínából Japánba helyezik át fejlesztésüket, mert tartanak Peking szándékaitól.

Japán kormánya jelentős összegekkel támogatja a chip gyártás fejlesztését a szigetországban, és ez vonzza a tajvani cégeket is, amelyek számára kockázatos a hazai beruházás a fokozódó pekingi fenyegetés miatt. A tajvani TSMC szombaton avatta fel első gyárát Kyushu szigetén, és egy másodikat is tervez Japánban.

Nemcsak a tajvani TSMC épít gyárat Japánban, de az AIchips 3661 Technologies is, amelynek chipjei nélkülözhetetlenek sok alkalmazásban. 2022-ben ennek a tajvani cégnek a kutató – fejlesztő részlege éppúgy mint a gyártás lényegében a Kínai Népköztársaság területén működött. Csakhogy 2021-ben az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát, és megkezdődött a decoupling – a szétválás a világ két legnagyobb gazdasága között. A Biden kormányzat kulcsfontosságúnak tartja a chip ipart ebből a szempontból, ezért nemcsak saját cégeit, de a szövetségeseket is arra ösztönzi, hogy mérsékeljék vagy szüntessék meg kapcsolataikat Kínával. Az AIchips 3661 megértette az idők szavát: toborzó kampányt indított Észak Amerikában, Japánban. A tajvani chip gyártó japán leányvállalatánál érdeklődött a Reuters: új fejlesztési stratégiáról van – e szó? A tajvani cég japán főnöke szűkszavúan csak ennyit válaszolt:

”arra számítunk, hogy dinamikusan bővül a japán chip piac, és ezért a mi termékünkre is lesz kereslet.”

A Reuters összeszámolta: kilenc tajvani chip gyártó cég fokozta jelenlétét Japánban. Van amelyik a nulláról indult, van amelyik korábbi cégét növeli az új trendet követve.

Japán egyik szeme sír, a másik nevet

A japán kormány azt szeretné, hogyha a hazai cégek erősödnének a hazai és a globális piacon. A tajvani cégek Japán területen növelik a GDP -t, de komoly konkurenciát jelentenek a hazai chip gyártóknak. Jó példa erre a tajvani eMemory Technology3529TWO, amely két éve Jokohamában kezdte meg a működését. Ez egy kis chip tervező vállalkozás, mely olyan piacra tört be, ahol a japánok eddig nagyon erősek voltak. A tajvani chip tervező cég főnöke nagyon elégedett:

”Amióta létrehoztuk saját irodánkat Jokohamában azóta az üzleti partnereinkkel sokkal jobb a kapcsolat. Már japán nyelven tárgyalnak a helyi embereinkkel, akik közül többet nemrég vettünk fel. Áradnak a megrendelések”

– büszkélkedett Michael Ho, a tajvani chip tervező cég főnöke. Aki nem is titkolta, hogy a japán fejlesztés egyik oka az, hogy a jen jelenleg gyenge.

A japánok szomorkodnak, mert a chip gyártásban a nyolcvanas években még le akarták gyűrni az Egyesült Államokat: a csúcson a részesedésük 50% volt a globális piacon. Aztán jött a Plaza egyezmény – 1986-ban a New York-i Plaza Hotelben kötött G7 deviza megállapodás, mely letörte Japán szarvait -, és jelenleg a szigetország részesedése már csak 10% a globális chip piacon.

A tajvani chip gyártás zászlós hajója, a TSMC szombaton avatja fel jelképesen japán gyárát Kyushu szigeten. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company egyúttal bejelentette, hogy újabb chip gyártó üzemet épít Japánban: a két gyár együttesen 20 milliárd dolláros beruházást jelent.

Az Egyesült Államok a nyolcvanas években még fékezni igyekezett Japán chip iparát, de ma Kína az ellenfél, ezért vele szemben Washington immár bátorítja a japán kormányt a chip gyártás fokozására. A japán kormány ezértis támogatja a TSMC és a többi tajvani chip gyártó új üzemeinek építését még akkor is, hogyha ezek konkurenciát jelentenek a hazai vállalkozásoknak. Tokióban azzal számolnak ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia miatt oly nagy lesz a chip kereslet a globális piacon, hogy mindenki megél majd – kivéve a kínaiakat, akiket az USA megpróbál kiszorítani a világpiacról.

Biden: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét

Az Egyesült Államok így próbálja megnyugtatni Pekinget a tajvani választások után, ahol egy olyan politikust választottak meg elnöknek, aki célul tűzte ki a sziget elszakadását kommunista Kínától. Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma hiszen hogyha ez bekövetkezne, akkor végzetes dilemma elé kerülne: vagy katonai akciót indít Tajvan függetlenségének megakadályozására vagy pedig elveszíti az arcát és valószínűleg a hatalmát is Pekingben.

Amikor az Egyesült Államok nevében Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel 1972-ben Pekingben -, akkor az USA elismerte az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Ehhez különben nemcsak a kommunisták ragaszkodtak, de a velük harcoló Csang Kaj-sek tábornok is, aki egész Kína urának tekintette magát Tajvan szigetén, ahova kénytelen volt visszavonulni az elveszített polgárháború után. Furcsa módon ezért Csang Kaj-sek hívei ma Peking szövetségesei -, és a függetlenség támogatói szemben állnak mind a hagyományos kínai jobboldallal mind pedig a kommunistákkal. Miután Hszi Csin-ping hatalmának eszmei alapját immár nem a kommunizmus hanem Kína nagyhatalmi álmainak valóra váltása alkotja, ezért Pekingben senki sem járulhat hozzá Tajvan függetlenségéhez.

Miben állapodott meg Biden és Hszi Csin-ping San Franciscóban?

A két világhatalom vezetője személyesen legutóbb San Francisco mellett találkozott egymással. Joe Biden és Hszi Csin-ping régi ismerősök hiszem mindketten sokáig hazájuk alelnökei voltak, és ebben a minőségben gyakran találkoztak mind Pekingben mind pedig Washingtonban. A CIA támogatta Hszi Csin-pinget a hatalmi harcban, melyet a tízes évek elején folytatott azért, hogy a kommunista párt vezére és az ország elnöke legyen. Épp ezért Joe Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping akkori alelnököt, hogy veszélyes ellenfele akadt a kínai kommunista párt elitjében Po Hszi-laj személyében. A legnépesebb kínai város, Csungking kommunista párttitkára egyfajta visszatérést hirdetett Mao elnök kommunista módszereihez, és erőteljes nemzeti kommunista politikát követelt, egyfajta konfrontációt az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Po Hszi-laj apja, Po Jipo, a kommunista párt egyik veteránja volt, aki korábban Mao elnök kedvencei közé tartozott. Honnan tudott erről a CIA és Joe Biden? A brit hírszerzés egyik ügynöke Po Hszi-laj nejének szeretője lett, és így belelátott a házaspár titkaiba. A kémkedést az asszony észrevette, és megmérgezte a brit kémet. Ez is szerepelt a vádpontok között amikor Pekingbe hazatérve Hszi Csin-ping leszámolt vetélytársával, aki nejével együtt eltűnt a börtönben.

A Nikkei japán hírügynökség szerint Joe Biden és Hszi Csin-ping abban állapodott meg San Franciscóban múlt szeptemberben, hogy az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét, cserében viszont Hszi Csin-ping megígérte:

”Amíg én vagyok hatalmon Pekingben addig nem indul fegyveres támadás Tajvan ellen!”

Biden elnök ezért érezhette úgy a tajvani választás után, hogy meg kell nyugtatnia Hszi Csin-ping elnököt hiszen sem az Egyesült Államoknak sem a világnak nem hiányzik Ukrajna és a gázai háború után egy harmadik konfliktus ezúttal Tajvan körül.

Kína nem támadja meg Tajvant amíg Hszi Csin ping az elnök

Az az ígéret hangzott el az Egyesült Államok és Kína vezetőinek csúcstalálkozóján, melyet San Francisco mellett rendeztek meg, hogy Kínának nincsen szándékában megtámadni Tajvant. Ez a mondat zene volt az Egyesült Államok elnöke füleinek.

Mindkét fél lassan csöpögteti az információkat azzal kapcsolatban, hogy valójában miről is beszélt egymással két órán keresztül a világ két leghatalmasabb államának vezetője. A Nikkei japán hírügynökség Pekingben és Washingtonban egyaránt tudakozódott, és így jutott ahhoz a fontos információhoz, hogy egyelőre nem fenyeget a két nagyhatalom katonai szembekerülése Tajvan miatt. Furcsa módon közölte Hszi Csin ping elnök Joe Bidennel, hogy nem szándékozik megtámadni Tajvant:

“Kína nem intéz támadást Tajvan ellen sem 2027-ben sem pedig
2032-ben”

– mondta Kína elnöke.

Az amerikaiakat ebből csak az érdekelte, hogy Hszi Csin ping megígérte: nem támadja meg Tajvant. Kínában viszont a dátumokra is figyeltek. Ezek ugyanis a kínai kommunista párt kongresszusok következő időpontjai – ha minden szabályos működik Kínában. Hszi Csin ping ezzel azt üzente a kínaiaknak, hogy jelölt lesz 2027-ben és 2032-ben a saját posztjára vagyis egyáltalán nem akar lemondani, és nyugdíjba vonulni mint elődei. Mao elnök volt az utolsó vezér a kínai kommunista pártban, aki haláláig irányította Kínát – a végén már nem is a kommunista párton hanem a titkosszolgálaton keresztül. A kulturális forradalom 1966-1976 idején Mao Ce tung azért verte szét a pártot, mert az elit nem követte politikáját, mely a kommunizmus gyors megvalósítását tűzte ki célul. Maot leváltották államfői posztjáról, bosszúból a kommunista vezér megölette utódát, Liu Sao-csit, aki korábban egyik leghűségesebb fegyverhordozója volt. Túlélte azonban a tisztogatást Teng Hsziao ping, aki 1978-ban megindította a reformokat, melyek újra világhatalommá tették Kínát éppúgy mint a nagy császárok korában. Teng Hsziao ping hatalma éppoly nagy volt mint Mao elnöké, de ő a háttérből irányított. Meghatározta, hogy csak 10 évig lehet valaki pártfőtitkár és elnök. Ezt rúgta fel Hszi Csin ping, aki haláláig akar Kína “nagy kormányosa” lenni.

Merre kormányozza Kínát Hszi Csin ping?

Miután harmadszor is vezérré választtatta magát, Hszi Csin ping agresszív irányt vett a külpolitikában. Ezt farkas diplomáciának nevezték Pekingben: ezt képviselte az új külügy és hadügyminiszter, akiket az elnök bizalmasainak köréből állított ezekbe a tisztségekbe.

Mindez reakció volt arra, hogy az USA első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát még 2021-ben.

A kereskedelmi háború mind keményebb lett, és mind több gondot okozott Kínának.

Nyáron amikor a kínai kommunista párt vezetői nem hivatalos csúcstalálkozót tartanak Pejtaho üdülőhelyen, meglepetés fogadta Hszi Csin ping elnököt: a teljhatalmú vezér fejmosást kapott. A kommunista párt veteránjai a fejére olvasták, hogy kemény konfrontatív külpolitikája az USA-val szemben komoly hátrányokkal jár Kínára nézve miközben az előnyök nem szembeötlők. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzást, és villámgyorsan kirúgta nemrég kinevezett külügy és hadügy miniszterét. Bűnbaknak kiválóan megfelelnek bár mindenki tudta Pekingben, hogy az elnök utasításait hajtották végre.

Hszi Csin ping már az új békülékeny vonalat képviselte San Franciscóban. Ez távolról sincsen ellenére Joe Bidennek, aki szeretne a saját maga utóda lenni a Fehér Házban.

Az ukrajnai és a gázai konfliktus után egyáltalán nem hiányzik neki egy tajvani erőpróba. Ezért mindketten megállapodtak a lassú enyhülésben. Olyan jó együttműködés valószínűleg már sohasem lesz mint Teng Hsziao ping idejében amikor az elmaradott Kína felfuttatása érdekében állt  az Egyesült Államoknak, hogy sarokba szoríthassa a Szovjetuniót. Ma már Oroszország nem világhatalom, és Kína túlságosan erős ahhoz, hogy alárendelt szerepet fogadjon el. Hszi Csin ping elnök G2 megoldást akar: az USA és Kína kormányozza együtt a világot! Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de Hszi Csin ping nemhiába emlegette a 2032-es dátumot finoman érzékeltetve azt, hogy “mi ráérünk”…

Itt az új számítógépes forradalom

Az amerikai és tajvani chip gyártó óriás azután döntött így , hogy az Egyesült Államok tovább szigorította a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges szuper chipek eladási tilalmát Kínával szemben. Együtt épít mesterséges intelligencia gyárat a Foxconn és a Nvidia.

“Mesterséges intelligencia gyárakat vagyis óriási adatközpontokat hozunk létre a Foxconnal együtt, hogy ezekben önjáró járműveket, robot platformokat és nagy nyelvi központokat állítsunk elő” – mondta Nvidia alapító igazgatója Jensen Huang. A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az amerikai chip gyártó óriás, melynek az üzleti forgalma már meghaladja az egymilliárd százmillió dollárt, nagy veszteséget szenved el az amerikai tilalommal hiszen Kína volt eddig az egyik legnagyobb piaca. A Nobel díjas közgazdász, Krugman a New York Timesban azt írta a Biden kormányzat tilalmáról, hogy

“az meg akarja fojtani a kínai mesterséges intelligencia fejlesztést.”

Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy Kína 2025-re világelső kíván lenni a mesterséges intelligencia terén. Ez a bejelentés kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát 2021- ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Jensen Huang, a Nvidia főnöke elrepült Tajvan szigetére, hogy ott a Foxconn  elnökével, Young Liuval együtt jelentsék be “az új számítógépes forradalmat.” Azt nem fejtették ki, hogy mennyiben különböznek ezek a közös mesterséges  intelligencia gyárak azoktól a már működő központoktól, melyek Nvidia szuper chipeket használnak.

Liu, a Foxconn elnöke azt hangsúlyozta, hogy új stratégiai céljuk van:

”Eddig chip gyártással foglalkoztunk, de a jövőben át akarunk térni arra, hogy ne csak gyártsunk chipeket, de megoldási platformokat is kínáljunk a vásárlóknak.”

Példaként a Foxconn elnöke bemutatott egy új elektromos kisteherautót , amely csatlakozik a tajvani cég elektromos flottájához. “A Foxconn hamarosan fellövi első műholdját is” -büszkélkedett az elnök.

A Foxconnt a világon eddig mindenki elsősorban úgy tartotta számon mint az IPhone okostelefonok előállítóját. Csakhogy ezeknek az üzemeknek a jelentős része Kínában működik, és ez a washingtoni tilalmak miatt egyre több problémát okoz. A Foxconn rá is kényszerül a váltásra, mert kínai vetélytársa egyre jobban szorongatja – állapítja meg a Financial Times. A Luxshare Precision Industry nevű kínai cég mind szorosabban együttműködik az Apple-el: az új Vision Pro headset előállításában már fontos szerepet játszottak. Tim Cook, az Apple főnöke nemrég Csöcsiang tartományban felkereste a Luxshare Precision Industry üzemét miután a kínai kormány jelezte: jónéven venné, ha az amerikai óriás a tajvani partnert lecserélné.

Peking hatásos üzenetet küldött az Apple-nek: közölték, hogy állami intézmények alkalmazottai nem használhatják az amerikai cég termékeit, mert “fennállhat a kémkedés gyanúja”.

Az Apple természetesen cáfolt, és a kínai kormány képmutatóan közölte, hogy nincs ilyen tilalom. Csak épp a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt döntéséről van szó, melyet a nem kommunista munkavállalók is “megértéssel szoktak fogadni.”

Kína globális és egységes fejlesztést akar

Ezt hangsúlyozta Hszi Csin ping elnök, aki nagyobb globális együttműködést sürgetett a kiber térben abban az üzenetben, melyet a Kínában szerdán megnyílt Világ Internet konferenciához intézett. A China Daily elbüszkélkedett azon, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új tudományos közlemények kilencven százalékát Kínában teszik közzé. Peking októberben nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a mesterséges intelligenciát globális szinten szabályozzák. Ezt a kínai kezdeményezést kedvezően fogadták mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

“A digitális technológia ma alapvetően megváltoztatja a világgazdaságot. Kína nyitást akar és párbeszédet ezen a fontos területen”

– nyilatkozta a China Dailynek Ouyang Zsihuj professzor, a pekingi közgazdaság-tudományi egyetem internet kutató intézetének főmunkatársa.

Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin ping kínai államfő a jövő héten találkozik San Franciscóban, hogy megpróbálják enyhíteni a feszültséget, mely a világgazdaság két óriása között kialakult.

A CIA főnök után Pekingbe látogat Blinken külügyminiszter

0

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

A Washington Post megírta: William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben tárgyalt. Állítólag csak titkosszolgálati vezetőkkel találkozott politikusokkal nem – szivárogtatta ki a CIA, de ez elég valószínűtlen hiszen utána Biden elnök Hirosimában közölte a G7 csúcson: megindult az olvadás az USA és Kína között, hamarosan csúcstalálkozó is lesz.

Azt nem mondta, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy ezt készíthette elő a CIA igazgatója, majd pedig Blinken külügyminiszter. Biden elnök egyébként jól ismeri Hszi Csin-pinget hiszen mindketten sokáig voltak alelnökök Washingtonban illetve Pekingben. Az USA akkor még támogatta Hszi Csin-ping párt főtitkári és elnöki kinevezését, mely meg is történt bár a kínai vezetésben nem mindenki örült ennek 2012-ben. Biden figyelmeztette akkor Hszi Csin-pinget, hogy fő vetélytársa, Po Hszilaj puccsot készít elő, hogy hatalomra kerüljön. Hszi Csin-ping köszönte szépen a CIA információját, és hazatérve lesújtott ellenfelére, akit nejével együtt életfogytiglani fegyházra ítéltek korrupció miatt és egy brit titkos ügynök megmérgezéséért – ez utóbbit az asszony intézte.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Biden alighogy beült a Fehér Házba, új hidegháborús stratégiát vázolt fel: Kína és Oroszország ezentúl ellenség! Miért? Mert megkérdőjelezik az USA világhatalmát. Ezt persze nyíltan nem lehet bevallani, ezért a külügy Washingtonban a demokráciák és a diktatúrák szembenállásáról beszél megfeledkezve arról az apróságról, hogy 2021-ig vígan együttműködtek Kínával és Oroszországgal. Amikor az USA lepaktált Kínával 1972-ben, akkor még Pekingben Mao elnök volt hatalmon, aki legkevesebb 30 millió kínai haláláért volt felelős. Ráadásul a koreai háborúban a fronton is szembekerült az Egyesült Államokkal. Mao elnök legidősebb fia a koreai fronton halt meg, ahol az amerikai katonák ellen harcolt. Hszi Csin-ping elnök viszont a Harvard egyetemen taníttatta a lányát. Viszont elkövette azt a hibát, hogy 2016-ban Hangcsouban, az első Kínában megrendezett G20 találkozón bejelentette: Kína bele akar szólni a világ ügyeibe, nem hagyja, hogy az USA egyedül döntsön minden fontos kérdésben. Ezután megkezdődtek az amerikai szankciók Kínával szemben, és az amerikai sajtó sietve felfedezte, hogy Kína egy kommunista rendőr állam. Ez a helyzet már 1949, a kínai népköztársaság kikiáltása óta fennáll, de mindig akkor veszik elő Washingtonban, ha épp Kínát ellenfélnek tekintik.

Mitől tart Peking?

Attól, hogy Tajvan az USA támogatásával kikiáltja a függetlenségét. Az utóbbi időben sok amerikai politikus kereste fel Tajvant, és az amerikaiak komoly fegyver szállítmányokkal erősítették meg a sziget védelmét. Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, akkor Hszi Csin-ping elnök kényszerhelyzetbe kerülne ugyanis Peking az egységes  Kína elv híve, és ezt az Egyesült Államok is elismerte. Ez azt jelenti, hogy Tajvan elvben Kína része, de “egyelőre” önálló politikai és gazdasági rendszere van. Ha Tajvan ebből kilép és deklarálja függetlenségét, akkor Peking megindíthatja a hadseregét “Tajvan felszabadítására.” A világ pedig közel kerülne egy USA-Kína háborúhoz.

“Ennél szörnyűbbet el sem tudunk képzelni”

– mondta erről Szingapúrban az új kínai hadügyminiszter egy nemzetközi tanácskozáson.

Az USA hadügyminisztere is jelen volt, de közvetlenül nem találkoztak egymással. A kínaiak ugyanis garanciákat várnak az Egyesült Államoktól: betartja ígéretét az egységes Kínával kapcsolatban, és nem ösztönzi függetlenségre Tajvant. Az amerikaiak játszanak a kínaiak idegeivel, de Pekingben hosszú távra gondolkodnak. A kínaiak mindenképp el akarják kerülni a háborút az Egyesült Államokkal, mert tudják: ezen a téren az USA még sokkal erősebb. Gazdasági és technológiai versenyt akarnak, mert úgy érzik: ezen a területen az 1,4 milliárd kínai lefőzheti az USA 330 millió polgárát.

CIA főnök Pekingben

Olvadás indulhat az USA és Kína viszonyában – jelentette ki Biden elnök még Hirosimában a G7 csúcsértekezleten, de arról nem beszélt, hogy a CIA igazgatója korábban Pekingben járt.

Ezt a hétvégén hozták nyilvánosságra Washingtonban, ahol kiszivárgott, hogy William Burns a kínai titkosszolgálat vezetőivel tárgyalt, de politikai vezetők nem fogadták őt.

“A kommunikációs csatornák nyitva tartását javasolta a CIA igazgatója Pekingben”

– írta az AP hírügynökség.

A londoni Financial Times emlékeztetett arra, hogy Biden elnök gyakran bízza meg fontos diplomáciai missziókkal William Burnst, aki jelenleg a CIA igazgatója, de korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Ő ismeri a legjobban Putyin elnököt, akivel telefonon tárgyalt Moszkvában még 2021 őszén. Kevesen tudják, hogy miről beszéltek, de Putyin ezt követően döntött Ukrajna megtámadása mellett. Valószínűleg arra gondolt, hogy egy három napos villámháború kész helyzet elé állítaná az Egyesült Államokat. A CIA viszont mindent megtett, hogy kudarcba fulladjon az oroszok háromnapos villámháborúja Ukrajnában. Egyrészt Ukrajna szervereit Kaliforniába költöztette, és így megakadályozott egy orosz hekker támadást, amely megbénította volna az ukrán informatikai rendszert 2022 február 24-én. Másrészt pedig a CIA informálta az ukrán biztonsági szolgálatot a Kijev elleni orosz kommandós akcióról, melynek célja Zelenszkij elnök elrablása vagy megölése volt. Az orosz kommandósokat így megölhették az ukrán biztonsági alakulatok, melyeket az amerikaiak képeztek ki korábban.

Kína közvetítene az ukrajnai válságban

Erről is tárgyalt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. A kínaiak arra a nyilvánvaló tényre mutatnak rá, hogy amíg Ukrajna Oroszország kapitulációját követeli, addig nem lehet megoldás, mert ezt Putyin nem fogadhatja el. Tony Blinken külügyminiszter pekingi látogatását elhalasztották a tragikomikus léggömb incidens miatt.

Az USA és Kína hadügyminisztere találkozott ugyan Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson, de közvetlenül nem tárgyaltak, mert a kínaiak szerint “erre még nem jött el az idő.”

Miért nem?

Pekingben attól tartanak, hogy az USA Tajvan függetlenségét támogatja, és ezért fegyverzi fel a szigetet. Az Egyesült Államok elismerte ugyan az egy Kína elvet, amely szerint Tajvan része Kínának még 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingbe látogatott, de manapság az amerikai diplomácia mind gyakrabban von párhuzamot Ukrajna és Tajvan között. Peking felfogása szerint döntő különbség áll fenn: Ukrajna 1991-ben független állam lett miután a Szovjetunió megszűnt, Tajvan viszont Kína része, melyet jelenleg nem a kínai fővárosból irányítanak. A kínai hadügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben az USA támogatásával Tajvan szuverén állammá kívánna lenni, akkor katonailag beavatkoznak, hogy ezt megakadályozzák.

A kínai hadügyminiszter hozzátette: katasztrófa lenne az egész világ számára Kína és az USA háborúja. Egyben elítélte az Egyesült Államok hidegháborús diplomáciáját: Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az amerikai hadügyminiszter el is mondta Szingapúrban, hogy katonai szövetségeket szerveznek mindenütt a világon Oroszországgal és Kínával szemben.

1972-től fogva az Egyesült Államok együttműködött Kínával, amely ezt kihasználva a világ második számú gazdasági nagyhatalma lett. 2016-ban amikor Hangcsouban, Kínában tartották a G20 csúcsértekezletet Hszi Csin-ping elnök bejelentette Peking világhatalmi igényeit. G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA ne egyedül hanem Kínával együtt irányítsa a világot. Ezt követően romlásnak indultak a két nagyhatalom kapcsolatai, melyek mélypontra jutottak miután Kína nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Olaszország lelép az Új Selyemútról, de nem szakít Kínával

Giorgia Meloni miniszterelnök egyensúlyoz: Washington megnyugtatására elhagyja az Új Selyemút programot, de a kereskedelmi megállapodásokról nem mond le Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. A pénteken kezdődő G7 csúcs egyik legfőbb témája Kína lesz.

“Csak kis gazdasági hátránya lehet annak, hogy Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Kína esetleg bojkottálhatja válaszul az olasz luxus exportot, de ez nem valószínű. Nem hiszem, hogy kemény válaszra kell számítanunk Kínától” – nyilatkozta a Euronewsnak Francesca Ghiretti, a Merics ügynökség elemzője. Arra is rámutatott, hogy Biden elnök meghirdetett egy nagyszabású 6800 milliárd dolláros gazdaság fejlesztési tervet, melyből szeretnének profitálni az olasz cégek is. Csakhogy a részvételhez előfeltétel az, hogy a szóban forgó cég ne ápoljon kapcsolatokat az Egyesült Államok stratégiai ellenfeleivel: Oroszországgal és Kínával.

Giorgia Meloni pompásan időzített: május 19-én nyílt meg Hirosimában a G7 csúcsértekezlet, melynek egyik fő témája épp Kína.

Európa másképp látja Kínát mint az USA

Emmanuel Macron francia elnök épp Pekingben jelezte, hogy Európa nem lesz az Egyesült Államok vazallusa, Kína politikája nem követi Washingtont, mert Tajvan távol esik a NATO-tól.

Olaf Scholz német kancellár az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogatott Pekingbe. Néhány napja pedig arról beszélt, hogy a Európai Uniónak egy multipoláris világban kell megtalálnia a maga helyét. Berlinben hamarosan közös német-kínai kormányülést terveznek.

A Biden kormányzat ennek ellenére egységes G7 álláspontot szeretne Kínával kapcsolatban. John Kirby, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács titkára kijelentette:

“arra számítunk, hogy a G7 csúcstalálkozó résztvevői egységes álláspontra jutnak a tanácskozás végén a kínai fenyegetéssel kapcsolatban.”

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég nyolc órán át tárgyalt Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.

“Általános az érzés, hogy szakadék van az USA és az európaiak Kína politikája között néhány kérdésben” – fogalmazta meg diplomatikusan az ellentmondást a brüsszeli Politiconak Zack Cooper, aki korábban tagja volt a nemzetbiztonsági tanácsnak Washingtonban, ma pedig az American Enterprise Institute vezető tanácsadója. Emlékeztet arra, hogy Tajvan jelenleg döntő fontosságú a legkorszerűbb chipek előállításában. Mindenfajta háborús feszültség tehát befolyásolhatja az egész globális gazdaság ellátását. Washingtonban egy kongresszusi képviselő azt javasolta, hogy konfliktus esetén az USA légiereje semmisítse meg a chip gyárakat Tajvanon nehogy azok a kínaiak kezére kerüljenek. Tajvan kormánya, amely különben számít az USA védelmére, erőteljesen tiltakozott.

“A múlthoz képest az Európai Unió most jobban vonalban van az Egyesült Államokkal mint korábban”

– mondta a Politico tudósítójának Rahm Emanuel, az USA tokiói nagykövete, aki nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen Obama elnök kabinetfőnöke volt Washingtonban.

Mit mond a brüsszeli bizottság főnökasszonya?

“Versenyhelyzetben vagyunk Kínával, ezért csökkentenünk kell a függőséget Pekingtől” – hangsúlyozta az utazás előtt Ursula von der Leyen, aki korábban arról beszélt, hogy nem megszakítani kell a kapcsolatot Kínával hanem csökkenteni annak kockázatait – derisking.

Mikor lesz USA-Kína csúcstalálkozó? – ezt kérdezték az újságírók Biden amerikai elnöktől mielőtt elindult volna Japánba.

“Előbb vagy utóbb, de mindenképp találkozni fogunk” – válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna a G7 csúcstalálkozóra, mely pénteken kezdődött meg Hirosimában.

Macron és a „vazallusok”

Hatalmas vihart kavart Emmanuel Macron egy interjúban tett nyilatkozata. Macron kijelentette:  Európa nem lehet az Egyesült Államok „vazallusa”.

A „vazallus” kijelentést Macron nem csak az USA Kína viszonylatra értette, hanem A Les Echos szerint az USA és Kína Tajvannal kapcsolatos ellentétére is.

A francia elnök nyilatkozata szerint Hszivel folytatott megbeszélései hasznosnak bizonyultak. A Kínával folytatott párbeszéd célja az ukrajnai háborúval kapcsolatos „közös megközelítések megszilárdítása” volt.

A Les Echos és a Politico újságíróinak nyilatkozva kirajzolódik Macron azon álláspontja, hogy

Európának a világrend harmadik hatalmának kell lennie, az Egyesült Államokkal és Kínával együtt.

Marco Rubio amerikai republikánus szenátor egy, a Politico-interjúra hivatkozó közösségi posztban kijelentette, ha Macron egész Európa nevében beszél, akkor az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie, hogy külpolitikáját csak Kína megfékezésére összpontosítja, és hagyja Európát, hogy kezelje az ukrajnai háborút.

A francia elnök „haszontalan megjegyzései” aláásnák az Egyesült Államok és Japán elrettentését Kínával szemben a Csendes-óceán nyugati részén, miközben bátorítják azokat az amerikai politikusokat, akik csökkenteni akarták az amerikai kötelezettségvállalásokat Európában – olvasható a WSJ vezércikkében.

Az egyik EP-képviselő hangsúlyozta, Macron Franciaország nevében beszél, nem Európa nevében.

„Talán kissé meglepő a stratégiai autonómiát hangsúlyozni most, 2023 áprilisában, mert a világ megváltozott az elmúlt 14 hónapban” – mondta a meg nem nevezett személy, utalva arra, hogy az oroszok Ukrajna elleni inváziója megkérdőjelezte Európa azon képességét, hogy harmadik hatalommá váljon a világban, ahogy Macron javasolja.

Norbert Röttgen német jobbközép képviselő, a Bundestag külügyi bizottságának tagja és egykori elnöke azt mondta, hogy Macron kínai útja „Hszi számára PR-puccsá változott míg Európának külpolitikai katasztrófává”.

„A szuverenitásról alkotott elképzelésével, amelyet az USA-val való partnerség helyett demarkációban határoz meg, egyre inkább elszigeteli magát Európában.”

Reinhard Butiköfer, az Európai Parlament kínai delegációjának elnöke „teljes katasztrófának” minősítette Macron kínai látogatását. A német zöld európai parlamenti képviselő, akit Peking szankciókkal sújtott Hszincsiangban az emberi jogokkal kapcsolatos álláspontja miatt, azt is mondta, hogy Macron „csőlátása” az EU stratégiai autonómiájáról és „harmadik szuperhatalommá” válásáról „túlzottan álomkategóriába tartozó kijelentés”. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság elnöke,

Ursula von der Leyen „jobb és életszerűbb alternatívát” mutatott.

Von der Leyen nemrég kijelentette, hogy az EU-nak újra kell értékelnie kapcsolatait a kínai kormánnyal, amely „a dezinformáció, valamint a gazdasági és kereskedelmi kényszer politikáját” választotta.

Míg Macront dicsérték Brüsszelben, amiért meghívta Von der Leyent, hogy csatlakozzon hozzá Pekingbe, a látogatás valósága csak rávilágított Kína megosztásra és uralkodásra irányuló próbálkozásaira.

A vita felidézi a korábbi vitákat, például amikor Macron 2019-ben kijelentette, hogy a NATO „agyhalált” él át, vagy amikor tavaly felbőszítette közép- és kelet-európai szövetségeseit azzal, hogy Oroszországnak biztonsági garanciákra lesz szüksége, amikor eljön az ideje, hogy békeegyezségről tárgyaljon Ukrajnával.

„Valószínűbb, hogy csak Macron volt Macron, aki érdekes módon gondolkodott előre, de nem mérte fel szavainak közvetlen politikai hatását”

– mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group kutatócég európai vezetője.

Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

0

Kína eddig is megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, és hamarosan új békejavaslattal áll elő – jelentette ki Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

Vang Ji államtanácsos, aki korábban külügyminiszter azelőtt pedig Kína washingtoni nagykövete volt, elmondta, hogy folytak titkos tárgyalások a béke érdekében Ukrajnáról, de ezek nem vezettek eredményre, mert “egyes nagyhatalmak nem akarják igazán a békét. ”Vang Ji nem mondta ki, de egyértelműen az Egyesült Államokra célzott amikor arról beszélt, hogy “ léteznek különböző érdekek az államok között, de ezeket nem nyomás gyakorlással és rágalmazási kampányokkal kell érvényre juttatni.”

Vang Ji közölte, hogy Ukrajna és Tajvan között semmiképp sem lehet párhuzamot vonni, ahogy az USA gyakran teszi. Az első számú kínai diplomata arra célzott, hogy az Egyesült Államok elismerte az egy Kína elvet, amely azt jelenti, hogy Tajvan Kína része. Ukrajna viszont szuverén állam.

“Visszatért a hidegháborús mentalitás. Bár a Covid pandémiát megfékeztük, de a világ nem vált biztonságosabbá. Nincs bizalom a nagyhatalmak között. Egyre mélyül a szakadék közöttük. Új fenyegetések érik az emberiséget: élelmiszer és energia biztonság, klímaváltozás, mesterséges intelligencia” – hangsúlyozta Vang Ji Münchenben.

Blinken: nem egyforma Oroszország és Ukrajna helyzete

Az amerikai diplomácia vezetője Münchenben így fogalmazta meg a különbséget:

”Ha Oroszország véget vet a katonai műveleteknek és kivonul Ukrajnából, akkor vége a háborúnak. Ha Ukrajna feladja a harcot, akkor vége Ukrajnának!”

Az amerikai diplomácia vezetője azzal vádolta meg Kínát, hogy katonai támogatást készül nyújtani Oroszországnak.

“Az idő nem Putyinnak dolgozik” – jelentette ki Kamala Harris USA alelnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

“Kijev ellenáll, Oroszország meggyengült, a transzatlanti szövetség erősebb mint valaha, és ami a legfontosabb: az ukránok harci szelleme töretlen.”

– mondta az alelnökasszony.

Mit akar az USA: megvédeni Ukrajnát vagy megbuktatni Putyin elnököt és felbomlasztani Oroszországot? Soros György üzenete a biztonságpolitikai konferenciának egyértelműen azt célozta, hogy Putyint meg kell buktatni, és Oroszországot fel kell osztani. Soros kiváló kapcsolatot ápol Blinken külügyminiszter családjával. A külügyminiszter édesapja egykor Budapesten volt az USA nagykövete, és jelentős mértékben támogatta a CEU-t, amely Soros György kedvenc projektje Közép Európában. Orbán Viktor elérte, hogy a CEU nagyrészt átköltözzön Bécsbe.

Zelenszkij: fel kell gyorsítani a fegyver szállítást

Ukrajna elnöke a biztonságpolitikai konferenciához intézett üzenetében arra kérte a NATO államokat, hogy gyorsabban teljesítsék ígéreteiket a fegyverszállításra, mert csak így tudnak szembeszállni az oroszokkal.

Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter az USA ramsteini támaszpontján kijelentette, hogy felgyorsítják a fegyver szállításokat és a katonák kiképzését.

“Hosszú távra elköteleztük magunkat Ukrajna mellett”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere.

Blinken külügyminiszter terve az, hogy katonai szövetséget hoz létre Lengyelország és Ukrajna között. Ily módon nem kellene Ukrajnát felvenni a NATO-ba, de így is létrejöhetne egy olyan erős lengyel-ukrán hadsereg, amely képes ellenállni az orosz fenyegetésnek.

Kína mégsem éri utol az USA-t?

A következő évtizedben a kínai GDP nem haladja meg az amerikait – jósolja az a japán szakértői csapat, amely a pandémia előtt még azon az állásponton volt, hogy 2028 lehet a fordulópont amikor Kína ezen a téren megelőzi az Egyesült Államokat. Az 1,4 milliárd lakosú Kína ugyanis gyorsabban növekedett mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok.

A Japan Center for Economic Research a Covid pandémia elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság növekedése lelassul, és ezt a negatív tendenciát csak felgyorsítja az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben. A japán kutató intézet már tavaly módosított az előrejelzésen, és eszerint 2033 lehetett volna a fordulat éve. Most azonban úgy látják, hogy Kína gazdaságának növekedése 3% körül lesz a harmincas években, és ez kevés a felzárkózáshoz.

2035-ben a japán kutató intézet szerint a kínai GDP csak 2,2% nőne míg az amerikai 1,8%-kal. Épp ezért Kína GDP-je ekkor csak a 87%-a lenne az amerikainak.

Miért?

Az első és legfontosabb ok a Covid pandémia kezelése. A zéró tolerancia politikája lelassította a kínai gazdaság növekedését, december 7-től kezdve enyhítettek ezen a politikán. Emiatt viszont tömegesen pusztítani kezdhet a vírus, akár egymillió halálos áldozattal is számolni kell.

A kínai társadalom, amely eddig dinamikusan növelte a fogyasztását, most tart a jövőtől, ezért újra spórolni kezdtek. Régebben a kínaiak export offenzívával oldották meg a problémákat, de ez ma már mind nehezebben megy.

A második fő oka a lassulásnak ugyanis az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni szövetségeseit is – Japánt, Dél Koreát, Ausztráliát, az Európai Uniót stb. Emiatt sok külföldi cég elhagyhatja Kínát vagy csökkentheti ott a termelését. Különösen veszélyes Kína számára a chip háború. Washington nemcsak, hogy támogatja a chip gyártást az Egyesült Államok területén, de szankciókkal sújtja azokat a hazai és a külföldi cégeket, amelyek korszerű technológiát adnak el Kínának.

Valószínűleg Kína 2036 után sem lesz képes  utolérni az Egyesült Államokat – jósolja a japán kutató intézet. Miért nem? Mert

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt azt tűzte ki célul, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében közepes fejlett állam legyen az ország. A Nikkei értesülései szerint Olaszország és Spanyolország jelenlegi egy főre jutó GDP szintjét célozzák meg Pekingben. Ez 30 ezer dollár körül jár. A japán szakértők szerint Kínában az egy főre jutó GDP körülbelül 25 ezer dollár lehet 2035-ben.

Furcsa mellékterméke az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, hogy Tajvan igen sokat profitál ebből, mert a szigeten állítják elő a legfejlettebb chipeket. A japán szakértők szerint ennek hatására az egy főre jutó GDP Tajvanon idén meghaladhatja Japán szintjét vagyis a sziget a fejlett államok közé kerülhet. Az USA mint saját piacgazdasági modelljének sikerét mutathatja be Tajvant szemben a kommunista Kínával. Ahol mind nehezebb egységes gazdaságirányítási modellt találni hiszen a fejlett keleti tengerparton a világpiaccal versenyeznek miközben az elmaradott nyugati tartományokban megélhetési válsággal küszködnek Kínában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!