NOVÁK AKTÍV, DE ROSSZUL

0
864

Áder János aligha volt boldog attól, hogy Schmitt Pál váratlan bukása óta be kellett ugrania köztársasági elnöknek. Tízéves elnökségére feltűnő visszafogottság volt jellemző. Ha kellett, elmondott egy unalmas beszédet, ha kellett, aláírt minden törvényt, amit Orbán kétharmados többsége megszavazott, miközben a látszat fenntartása érdekében egy-egy nem túl fontos törvényt visszaküldött az Országgyűlésnek. Sem érdekesebb, sem önállóbb nem volt, mint egykor Dobi István vagy Losonczi Pál.

Novák Katalin ezzel szemben nagy ambícióval igyekszik ellátni az Orbán által neki adott feladatot. Mindenkihez igyekszik valamilyen kedves szóval szólni, és még úgy is tesz, mintha az orosz-ukrán háborúról mást mondana, mint Orbán, miközben valójában ugyanazt mondja. Ő is minden fontos dolgot aláír, mint egykor Áder, és a látszat kedvéért ő is visszaküld valamit az Országgyűlésnek, de anélkül, hogy bármi fontos dologban útjában lenne Orbán törvényalkotási gőzhengerének.

Van valami, amiben határozottan rosszabb, mint Áder volt. Amennyire vissza tudok emlékezni Áder tíz elnöki évére, ő nem folytatta Sólyom László határon túli portyázását.

Sólyom ugyanis, aki alkotmánybírósági elnökségével az alkotmányosság építőmestereként a magyarországi rendszerváltás legfontosabb személyiségei közé emelkedett, köztársasági elnökként az orbáni „nemzetpolitika” szellemében mérgezte Magyarország szomszédsági kapcsolatait.

Emlékezetes volt, amikor a Szlovákiához tartozó Komáromban akart Szent István szobrot avatni, de Szlovákia ezt nem engedte meg neki, és félúton vissza kellett fordulnia a komáromi hídról. Az is előfordult, hogy Romániában nem engedték leszállni Sólyom repülőgépét, és ezért autóval kellett elutaznia a székelyföldi rendezvényre, ahol fel kellett valamit avatnia. Ötéves elnökségét végigkísérték az ilyen ütközések a szomszéd államokkal. Pedig Sólyom a komáromi Selye János Egyetemen tartott előadásában világos különbséget tett politikai és kulturális nemzet között, csak éppen nem vonta le ebből azt a kézenfekvő következtetést, hogy államfőként, ismétlem: az állam formális fejeként semmi keresnivalója a szomszéd országok magyarlakta területein, hiszen sem a Székelyföld, se a Csallóköz nem része a magyar államnak. Ő ott csak magánember lehet, aki helyesen teszi, ha színházba megy Komáromban vagy Marosvásárhelyen, de államfőként szobrot avatnia csak a magyar állam határai között helyes. Nos, Áder az ilyesmitől tartózkodott, nem is voltak miatta diplomáciai jegyzékváltások a szomszédok és a budapesti kormány között.

Novák Katalin viszont láthatóan a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarokat is magához kívánja ölelni.

Legutóbb a csíksomlyói búcsún vett részt, és Facebook-bejegyzést is tett közzé az eseményből, hangsúlyozva a magyarok nemzeti összetartozását, a Székelyföld megmaradását. Menetrendszerűen jött is a román kifogás. Joggal: magánemberként ott imádkozik, ahol akar, de köztársasági elnökként nem lehet hivatali teendője Csíksomlyón. Erre a nem igazán jelentős gesztusára azért érkezett határozott tiltakozás Bukarestből, mert nem sokkal hivatalba lépése után, egy korábbi erdélyi kiruccanása alkalmából így határozta meg feladatát:

„Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont.”

Érthető, hogy ez ellen tiltakozott a román külügy. A magyar köztársasági elnök a magyar állam feje, őt Magyarország Országgyűlése választja, neki a magyarországi választók képviselete a dolga, semmiképpen sem képviselheti az „összmagyarságot”. Engem mint magyarországi liberális magyart éppen képviselhetne, ha akarna, de nem teszi: minden fontos dologban azt szajkózza, amit korábban Orbán minisztereként mondott, és gondol és mond ma is.

Nem lehet kétségünk: ő Orbán köztársasági elnöke ugyanúgy, ahogy Dobi István és Losonczi Pál Kádár János megbízásából (Dobi eleinte Rákosi megbízásából) volt az Elnöki Tanács elnöke.

Részt vállal Novák államfői minőségében az Orbán-kormánynak a szomszéd országokkal szemben folytatott hidegháborújából – ezt mutatja a fenti idézet Facebook-bejegyzéséből. Miután pedig ezt egyszer így leírta, minden további, a szomszéd országokban való megjelenésére ennek tükrében tekintenek a szomszéd államok.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .