Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9320 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kaspersky mondaná, de nem kérdezik

0

Az USA kémelhárítása azzal vádolja az orosz Kaspersky Lab-ot, hogy vírusölő programjai valójában kémkedést folytatnak, ezért megtiltotta azok alkalmazását az amerikai állam számítógépein. Jevgenyij Kaszperszkij, a Kaspersky Lab főnöke elmenne a washingtoni kongresszusi meghallgatásra, de nem kapott meghívót  A párizsi Le Monde munkatársa készített vele interjút.

Jevgenyij Kaszperszkij cáfolja, hogy bármilyen titkosszolgálattal kapcsolatban állna, bár korábban a hadügyminisztérium vezető informatikusa volt Moszkvában. Szerinte vírusölő programjai teljesen a nemzetközi előírások szerint működnek, és ha titkos anyagot találnak, akkor azt megsemmisítik!

Hamarosan transzparencia központokat hoznak létre, ahol bárkinek bemutatják a működésüket. Európában Németországban nyílik ilyen központ, de lesz az amerikai földrészen és Ázsiában is. Brazíliában beengedték az ellenőröket a Kaspersky Lab összes helyiségébe – hangsúlyozta az alapító atya. Közölte: bárhol készen állnak erre!

Az amerikai vádak szerint Hillary Clinton levelezésének feltörésével az oroszok megpróbálták befolyásolni az amerikai választásokat.

Kérdés, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok romlása miatt került a célkeresztbe a Kaspersky Lab? Jevgenyij Kaszperszkij  szerint nem, mert ahhoz túlságosan is kis cég vagyunk- mondta.

Az új orosz nagykövet mindenesetre azt javasolta Donald Trumpnak, hogy borítsanak fátylat a múltra és legyen újra közvetlen kapcsolat a két nagyhatalom hadügyminisztériuma és titkosszolgálata között. Lehet, hogy erre az USA elnöke szívesen vállalkozna, csakhogy a washingtoni kongresszus egyre tudakozódik orosz kapcsolatairól. A Kaspersky Lab ügyében szerdán lesz a meghallgatás Washingtonban.

A tegnapi ember

A fotó a tegnapi szónok Facebook oldaláról való. Még egy utolsó simítás a nyakkendőn. Nem a közönség miatt – nekik úgy is jó, ahogy van. Nem válogatósak, isszák a szavait.

De talán mégse mindegy teljesen.

Hamarosan őt szólítják. Addig még van egy kis idő, végiggondolni, hogy egy ünnepi beszédbe hányszor fér bele, hogy Soros.

Sokszor. Szerencsére rövid szó, akárhányszor el lehet mondani.

Az, hogy empíriokriticizmus, már neccesebb lenne.

Milyen könyvek lehetnek ezek? Lenin Összes Bőrkötésben? Szemelvények Rákosi Mátyás Válogatott Bölcsességeiből?

Azért nem ártana, ha lenne itt egy tükör. Bár, ki tudja. Lehet, jobb is hogy nincs.

Magyarország alulmaradt az uniós munkaügyi vitában

0

A legtöbb tagállam elfogadta az EU munkaügyi szabályainak megreformálását a kihelyezett munkavállalók esetében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök indítványozta, és a tehetősebb uniós országok közül többen támogatták. A kelet-európai országok megosztottak voltak a kérdésben.

Luxemburgban, a munkaügyi miniszterek vitáján gyakorlatilag a volt szocialista országok kerültek szembe azokkal a tehetősebb, nyugat-európai tagállamokkal, ahol a jelentős külföldi munkaerő lenyomja a béreket. Hétfőn, 12 órás vita után végül a legtöbb tagállam támogatta a kompromisszumos megállapodást, miszerint csak 12 hónapig dolgozhat egy uniós ország munkavállalója kihelyezett, vagyis külföldi munkahelyen. Rendkívüli esetben – a fogadó állam jóváhagyásával – ezt hat hónappal meghosszabbíthatják.

Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Lettország nem támogatta az indítványt, de Bulgária, Románia, Szlovákia és Csehország elfogadta azt.

“Ez egy homályos és kétértelmű határozat, melyet mindenki a tetszése szerint értelmez majd”

– mondta Luxemburgban a magyar küldöttség vezetője, Takács Szabolcs.

Emmanuel Macron viszont a francia diplomácia sikereként értékelte a megállapodást. Megválasztása óta 23 uniós állam- és kormányfővel találkozott, és ekkor mindig kitért a kihelyezett munkahelyek ügyére, melyet választási kampánya során fontos megoldásra váró európai problémának nevezett. De miért ilyen megosztott az EU a kihelyezett munkahelyek ügyében?

Az uniós szabályozás 1996-os, de 11 alacsony munkabérű egykori szocialista ország később lépett be, és ez alapjában megváltoztatta a helyzetet. Ha például egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós államban, akkor ezzel leszorítja a béreket a fogadó országban.

A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget ugyanis keltenek:

egy kihelyezett munkavállaló átlagosan feleannyit keres, mint a fogadó állam munkása. A fejlettebb államokban ennek kapcsán szociális dömpingről beszélnek.

Macron szerint a brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták: a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék a munkát az alacsonyabb béreikkel.

Luxemburgban a munkaügyi miniszterének értekezletén Magyarország mellett Lengyelország ellenállása volt a leghevesebb. Annyit el is értek, szövetségben a csehekkel és a spanyolokkal, hogy a fuvarozókra nem vonatkozik az új európai határozat.

Az egykori szocialista országok egyébként a vitában arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő-vándorlás. A megállapodás egyébként körülbelül 2 millió embert érint, az uniós munkavállalók töredékét.

Tíz éve történt: Szünetel a Malév New York-i és torontói járata

0

Ideiglenesen leállhat a Malév két tengerentúli járata, írta tíz éve, 2007. október 24-én a Független Hírügynökség.

Az akkori információk szerint télen nem repültek volna a Malév gépei ezen a két útvonalon, nyáron pedig a bangkoki járatot tervezték szüneteltetni.

A Független Hírügynökség megkeresésére a légitársaságnál azt közölték: a Malévnál a teljes tevékenységét felölelő szerkezetátalakítási és költséghatékonysági program folyik. Ennek részeként

a menedzsment vizsgálja a légitársaság hosszú távú járatainak nyereségességét,

és ezzel párhuzamosan az egyik repülőgépének bérbeadását a téli időszakban. A társaságnak két olyan gépe van, amellyel a tengerentúlra, így Amerikába, Kanadába és Thaiföldre repül. Ezek kihasználtsága azonban télen és nyáron változó.

A Független Hírügynökség úgy tudta tíz éve, hogy a Malév Ománnak tervezte kikölcsönözni az egyik gépet. A cég nem árulta el, mikor lesz végleges döntés a járatok átmeneti leállításáról.

Új központi bizottságot választott a 90 millió párttag országa

0

Megválasztotta a Kínai Kommunista Párt új központi bizottságát a 90 millió tagot számláló párt kedden záruló 19. kongresszusa.

A 200 szavazati joggal rendelkező tagból álló grémium a kongresszus befejezése után, szerdán adja majd áldását a mostanáig 25 tagú politikai bizottság és a legfelsőbb vezetés, a héttagú állandó bizottság összetételére.

Elemzők várakozása szerint

mindkét testület személyi összetétele alaposan megújul majd,

megerősítve ezzel „a kínai szocializmus új korszakát” ígérő államfő, Hszi Csin-ping főtitkár hatalmi helyzetét.

Szinte biztos, hogy a kongresszus 2300 küldötte rögzíteni fogja a kommunista párt alapszabályában a főtitkár „ideológiai örökségét”, és a neve is bekerül majd oda, amivel Hszi egy sorba kerül a Kínai Népköztársaság megalapítójával Mao Ce-tunggal, és a kínai gazdasági reformok egykori atyjával, Teng Hsziao-pinggel.

Ma még lesz ülés a Parlamentben

0

A héten véget ér az Országgyűlés aktuális ülése. A múlt héten kezdődött parlamenti ülésszak utolsó, ötödik napján, kedden délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalások azonnali kérdések, majd napirend utáni kérdések szerepelnek a programba.

A parlament honlapján elérhető információk alapján ezúttal is akár több mint húsz kérdés hangozhat el – összegez az MTI.

A kormánypárti padsorokból a fideszes Gyopáros Alpár arra vár választ a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy az Európai Bizottság mikor indít saját maga ellen kötelezettségszegési eljárást.

Ellenzéki oldalról a szocialista Kiss László azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy milyen okból marad el az 1-es villamos meghosszabbítása.

A Jobbik nevében Hegedűs Lorántné a nemzetgazdasági miniszterhez fordulva kér tájékoztatást: támogatja-e a kormány a diplomás bérminimum bevezetését,.

Az LMP-s Demeter Márta külgazdasági és külügyminiszternek szánt kérdésének a címe: „Hogyan varázsolja el a közpénzt az Eximbank?”.

Lapszem – 2017. október 24.

0

Ma Salamon napja van. Őszies idő várható. Átlapozzuk az országos napilapokat, megnézzük, hogy miről mit írtak.

Magyar Nemzet: Ígéretdömpinggel hódítana a Fidesz Budapesten

Tíz-tizenöt „betartható, hihető, vonzó” ígéretet szedne össze a Fidesz-KDNP, hogy magához csábítsa a fővárosi szavazókat a jövő évi parlamenti választáson – erről beszélt nemrégiben egy magas rangú kormánypárti képviselő zárt körben.

A Magyar Nemzet információi szerint a politikus elmondta, a kormánypártoknak kizárólag az jelenti a választási győzelmet, ha legalább 100 mandátumot szereznek az összesen elérhető 199-ből. Ennek oka, hogy jelenleg sem a Fidesz, sem pedig a többi politikai párt nem koalícióképes egymással, az esetleges szövetségekkel a pártok szavazói sem lennének kibékülve. A stabil kormányzás eléréséhez viszont a 106 egyéni választókerületből 70-ben – de minimálisan 67-68-ban – nyernie kellene a Fidesz–KDNP-nek.

Magyar Hírlap: Gyurcsány markában az MSZP

Ismét Gyurcsány Ferenc irányítja a balliberális oldalt, „szemétdombon kapirgáló kakasként” diktálja a tempót – fogalmazott a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte a Soros-hálózatnak volt köszönhető, hogy a múlt héten megszavazta az uniós menekültügyi rendszer reformjáról szóló tervezetet az Európai Parlament szakbizottsága.

Mindent átszövő intézményrendszert hozott létre George Soros Brüsszelben. Az amerikai tőzsdespekuláns emberei gyakorlatilag az összes döntéshozatali fórummal kapcsolatban vannak, minden ottani politikai folyamatot képesek befolyásolni – mondta lapunknak a múlt hét eseményeit értékelve Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte Soros legfontosabb befolyásoló szervezete Brüsszelben az Open Society European Policy Institute, amely a Nyílt Társadalom Alapítványok több mint száz országra kiterjedő tevékenységét köti össze az unió központjával. A szervezet feladata, hogy informálja és befolyásolja az uniót a nyílt társadalom eszméjének megvalósítása irányában.

Népszava: Nem divatból bújtak elő a zaklatás áldozatai

Noha a nők mellett gyakran férfiak is elszenvedői a szexuális zaklatásnak, Barna Emília, a BME kutatója a Népszavának nyilatkozva azt mondta, hogy egyértelmű a nemi dimenzió; olyan nő talán nincs is, akit valamilyen formában ne érne zaklatás élete folyamán.

A kutató szerint jó dolog, hogy egyre több olyan ügyre derül fény, amelyek az esetek többségében láthatatlanok maradnak. Ne feledkezzünk meg arról sem, az elmúlt években már többször nyilvánosságra kerültek hasonlóan súlyos ügyek, és nemcsak a hírességek világában, hanem a kevesebb figyelmet kapó területeken is. Gondolok itt például a tyukodi anyakönyvvezető, Németh Pálma ügyére, aki azután állt a nyilvánosság elé, hogy folyamatosan zaklatta őt a polgármester. De meggyőződésem, ez is csak a felszíne a megtörtént eseteknek. Fontos látni, ez nemcsak a „művészvilág” sajátja, az élet valamennyi szegmensében történnek ilyenek.

Magyar Idők: Rossz hírünket keltik Soros György pénzéből

Soros-pénzből készíthette el országjelentését öt, a nemzetközi tőzsde­spekuláns Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által egyébként is bőkezűen támogatott magyarországi szervezet – írja a Magyar Idők.

Az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemező Műhely és a Társaság a Szabadságjogokért Illiberális állam Európa szívében című kiadványa elsősorban a nemzetközi közvélemény befolyásolására készült, de szerkesztői magyar nyelven is közzétették a dokumentumot.

A tizennégy oldalas brosúrában immár sokadszorra temették el a magyar demokráciát és sajtószabadságot. A szerzők szerint a Fidesz és a KDNP kormányzása alatt az országot tisztességtelen választások, foglyul ejtett média, állami gyűlöletkampányok, az eltérő vélemények és képviselők kirekesztése, az állami erőszakmonopólium privatizálása, a közös európai normák semmibevétele és rendszerszerű korrupció jellemzi.

Már Vona is tervben gondolkodik

0

Meghirdette a Vona-tervet és győzelmet ígért a jövő évi választásokon Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki beszédében nagyon ügyelt arra, hogy a legszélesebb körhöz szóljon, s ne riassza el a szélsőségektől tartó szavazókat sem. Nem is csinált ebből titkot, hiszen kijelentette, hogy őt nem érdekli, ki jobbos, ki balos, a lényeg, hogy váltsák le Orbánt, ez a közös cél,  a közös cél pedig ’56-ban is összehozta  magyarokat.

 

A Corvin közben tartotta ünnepi beszédét a Jobbik, a beszédek után fáklyás menettel inultak a résztvevők a Magyar Rádió egykori, Bródy Sándor utcai székházához. Vona Gábor pártelnök az utóbbi időben megszokott engedékenyebb hangon beszélt, érzékelhetően nem csak és nem is elsősorban a Jobbikosokhoz szeretett volna szólni, hanem azokhoz, akiktől új szavazatokat remél.

Orbánt nevezte az ország legfőbb ellenségének, ő az, aki miatt a fiatalok elhagyják az országot, ő a szabadság ellenfe. Éppen ezért le kell váltani, a Jobbik ma az egyedüli kormányváltó párt – szögezte le.

Beszélt saját programjáról is, amelynek sarkalatos pontja a Soros-terv és az Orbán-terv megakadályozása. Neki is van terve derült ki. A Vona-terv pontjait sorolva emellett a menekültkérdésre tért ki; meg kell védeni az országot a menekültektől, ehhez pedig igenis szükség van a kerítésre és határvédelemre – szögezte le, hozzátéve: módosítani kell az alkotmányt, megakadályozandó a kötelező kvóta ránk szabását. Le kell váltani a  kormányt, s el kell számoltatni, Orbánnal az élén. Ezt követően mindent meg kell tenni az ország felzárkóztatásáért – beleértve az oktatási és az egészségügyi rendszer, valamint a bérek felzárkóztatását (ez utóbbi kapcsán felszólította a magyarokat arra, hogy csatlakozzanak a Jobbik kezdeményezéséhez).

Gyurcsány meglepő mondatai

0

Nem ’56, még csak nem is a soron következő választás volt az egyértelmű témája Gyurcsány Ferenc beszédének, amelynek két évforduló is apropóként szolgált. A Demokratikus Koalíció elnöke egyszerre emlékezett meg ’56-ról és a DK október 23.-ára eső – hatodik – születésnapjáról. Közel egy órás beszédében filozófia eszmefuttatások közé ékelt éles és kemény szavakkal megfogalmazott Orbán- és Fidesz-kritika, valamint a DK politikájának mögöttes tartalma kapott nagy teret.

 

Gyurcsány beszédének a végére tartogatta mondandójának lényegét: „Mi alapvetően baloldalinak, szabadelvűnek, demokratának és polgárinak tartjuk magunkat, kinőttünk a forradalmiságból. Az általunk ajánlott polgári világot apró korrekciók sorozatával szeretnénk megteremteni, nem pedig újabb és újabb rendszerváltozással, forradalommal, hol fülkében hol másutt. Mi lenne ha az lenne a programunk,  hogy engedjük élni az embereket, akik úgy szeretnének már élni?”- mondta leszögezve:

„Olyan országot szeretnék, Horn Gyulát parafrazeálva, ahol nem csak meghalni, hanem élni is lehet”.

Sokan, sok mindent szeretnének kidobni a történelem ablakán, van, aki az elmúlt hét évet, van, aki a megelőző nyolc esztendőt, van, aki a rendszerváltás óta eltelt 27-et szeretné eltörölni, de nem lehet mindig újra kezdeni – mondta, hozzátéve:, hogy ugyan azon dolgoznak, hogy legyen kormányváltás, de azt tudni kell, hogy

a 2010 óta eltelt évek, összes, iszonyatos kulturális és társadalmi drámájával itt fognak közöttünk maradni, ránk rakódtak, mint a guanó, vastagon, nem lehet levetni ezt a gúnyát.”

Van, aki a vereségből azt tanulta meg, hogy még keményebbnek kell lenni – mondta, példaként említve – bár néven nem nevezve –, hogy Orbán már olyan kemény, hogy a vigyorgása is vicsorgásnak látszik.

„Én is szenvedem vereséget, na és?”

– mondta, hozzátéve: azt tanulta meg ebből, hogy úgy kell kormányozni, hogy az ország túlnyomó többsége akkor is higgyen a jóhiszeműségben, ha a jogos igényét nem lehet kielégíteni a rendelkezésre álló közösből.

„Ígérni lehet, a kibicnek semmi sem drága, de mi nem kibicek vagyunk, ez a mi hazánk” – szögezte le a választásokra utalva. Azért politizálnak, hogy egyszer megkapják a felhatalmazást a kormányzásra, arra, hogy megvalósítsák, amit gondolnak, s eűzért sem mondanak olyat, ami ugyan csábító, de nem valósítható meg, vagy ha igen, akkor az ára túlságosan nagy lenne.

A Fidesz és Orbán ostorozása

A DK elnöke sokszor percekig tartó filozófiai eszmefuttatásai közé ékelte be Orbán Viktor és a Fidesz kőkemény kritikáját. Mint mondta, a mai Fidesznek már csak a nevében van köze a 88-89-es Fideszhez, annak minden elvével, értékével, politikai felfogásával, orientációjával pontosan az ellenkezőjét képviseli ma, mint alakulásakor.

„Nem üzenek, tényt írok le: a mai Demokratikus Koalíció jobban hasonlít a 88-as Fideszre, mint a mai Fidesz egy hasonló nevű egykori pártra”

– mondott egy feltűnő összehasonlítást.

Semmi a közvetlen az összefogásról

Meglepő módon Gyurcsány nem beszélt a választásokról – csak annyiban, hogy inkább 18-ban, mintsem 22-ben kell legyőzni a Fideszt –; sem a választási összefogásról; sőt a többi demokratikus ellenzéki pártról sem igen. Pontosabban csak annyit, hogy jókívánságait fejezte ki az MSZP-nek amely soha nem látott kihívásokkal néz szembe, s amelynek a DK azt kívánja, hogy politikailag, történelmileg helyes választ tudjon adni a feszítő kihívásokra.

A Jobbiknak odaszólt, de igazából csak a Fidesz-szel foglalkozott.

 

Belga és osztrák fesztiváldíj az 1945-ért

0

Miami, Berlin, Budapest, Washington, Jeruzsálem, San Francisco, Freistadt, Vlissingen és Temesvár után újabb két nemzetközi filmfesztiválon – Bécsben és Waterlooban – díjazták Török Ferenc legutóbbi rendezését – tudatta a Filmalap.

 

Az 1945 című film kapta a bécsi zsidó film fesztivál (Jüdisches Filmfestival Wien) közönségdíját a hétégén. Az 55 alkotást felvonultató kéthetes nemzetközi rendezvénynek a magyar alkotás volt a nyitófilmje. A magyar alkotás a belgiumi Waterlooból, az idén ötödik alkalommal megrendezett történelmi filmek fesztiváljáról (Waterloo Historical Film Festival) pedig a kritikusok díját hozta el.

Török Ferenc filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítják a fontosabb szerepeket. A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül. A forgatókönyvet Szántó T. Gábor írta a rendező közreműködésével, az operatőr Ragályi Elemér, a zeneszerző Szemző Tibor volt.

Az 1945 a Filmalap és a Claims Conference támogatásával készült a Katapult Film gyártásában.

Török Ferenc filmjét április óta a hazai mozikban mintegy 35 ezren nézték meg, és továbbra is műsoron van.

Eddigi díjak

Az 1945 világszerte kiemelkedő siker a filmfesztiválokon: közönségdíjat nyert a Berlinalén, Miamiban, Washingtonban és a budapesti Titanic-on is. Meghívta programjába a nagy presztízsű Edinburgh-i és a jeruzsálemi filmfesztivál is, utóbbin a Yad Vashem Intézet díjával tüntették ki, San Franciscóban a kritikusok díját és a közönségdíjat is elnyerte. A freistadti filmfesztiválon a legjobb játékfilm díját kapta, a Temesváron megrendezett közép- és kelet európai filmszemlén a fődíjjal jutalmazták, és legutóbb a hollandiai Vlissingen fesztiváljáról hozta el a fődíjat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!