Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan köszönte meg Magyar Péter miniszterelnöknek, hogy a magyar kormány egyértelműen elítélte a Kárpátalját ért orosz támadást – olyan gesztust, amelyre az Orbán-kormány évei alatt nem volt példa.
A külügyminiszter, Orbán Anita bekérette az orosz nagykövetet, és félórás megbeszélésen közölte vele: Magyarország elfogadhatatlannak tartja a civilek elleni csapásokat, különösen ott, ahol magyarok is élnek.
Ez a diplomáciai lépés nemcsak a magyar külpolitika új irányát jelzi, hanem azt is, hogy Budapest szakít azzal a gyakorlattal, amelyben a korábbi kormány soha nem emelte fel a hangját Moszkvával szemben.
A régi rendszer hallgatott – most először jött a nyílt tiltakozás
Az orosz erők nem először támadtak polgári célpontokat Kárpátalján, ám Szijjártó Péter külügyminiszter idején soha nem került sor hasonló diplomáciai lépésre. A korábbi külügyminiszter rendszeresen hívta be a nyugati nagyköveteket különböző ügyek miatt, de az orosz nagykövetet soha nem vonta kérdőre.
A túlzottan szoros orosz–magyar kapcsolat más NATO-tagállamoknak is feltűnt. Nyugati titkosszolgálatok lehallgatták Putyin és Orbán, illetve Szijjártó és Lavrov beszélgetéseit – ezek kiszivárgása pedig világossá tette, hogy a szövetségesek figyelték, mennyire mély a budapesti együttműködés Moszkvával.
„Putyin orrára koppintottak” – a nyugati nagyhatalmak üzentek
A kiszivárgott információk szerint a nyugati országok nem nézték tétlenül, hogy Magyarország a háború kitörése után is szoros kapcsolatot ápolt Moszkvával. David Pressman, az USA korábbi budapesti nagykövete a CNN-nek azt mondta: rendszeresen monitorozták a magyar kormány orosz kapcsolatait, és feltűnt nekik, hogy Putyin 2022 februárja és 2024 decembere között 2,2 milliárd dollárnyi támogatást nyújtott a magyar kormányzati rendszernek.
A beszámolók szerint cserébe Orbán Viktor és Szijjártó Péter információkat osztott meg Moszkvával NATO- és EU-ügyekről – ezek az állítások politikai viták tárgyát képezik, ezért érdemes több forrásból tájékozódni. A magyar törvények szerint azonban a szövetségi titkok kiadása ugyanúgy hazaárulásnak minősül, mint a magyar államtitkok átadása egy ellenséges hatalomnak.
A botrány következményei már látszanak: a Fidesz frakció Szijjártót a parlament alelnöki posztjára jelölte, de Magyar Péter közölte, hogy személye elfogadhatatlan. A párt kénytelen volt új jelöltet keresni.
Orbán Anita: a diplomata, aki már régóta az orosz befolyás visszaszorításán dolgozik
A külügyminiszter, Orbán Anita nem új szereplő az orosz befolyás elleni küzdelemben. Korábban az Orbán-kormány megbízásából dolgozott azon, hogy Magyarország diverzifikálja energiaimportját, és csökkentse függőségét az orosz kőolajtól és földgáztól. Erről angol nyelvű könyvet is publikált, amelyben részletesen bemutatta: Putyin az energiafegyverrel próbálja térdre kényszeríteni Közép-Európát.
2010 és 2014 között a magyar diplomácia még követte a NATO és az EU irányvonalát, amely az orosz energiafüggés csökkentését tűzte ki célul. 2014 után azonban a magyar külpolitika élesen oroszbarát irányt vett. A beszámolók szerint Putyin Ukrajna elvesztése után különösen felértékelte Orbán Viktort, akit 2009-ben zsarolással vett rá az együttműködésre – ezek az állítások szintén politikai viták tárgyát képezik.
A Paks 2 projekt is ebbe a körbe tartozik: az oroszok kapták meg az építés jogát, a beruházás azonban évek óta csigalassúsággal halad. Amikor megkérdezték Orbánt, mit bánt meg 16 év kormányzásából, azt válaszolta: „nem sürgettem a Paks 2 építését”.
Orbán bukásával véget ért az oroszbarát korszak
A mostani kormányváltással Magyarország külpolitikája látványosan irányt váltott. A Zelenszkijnek küldött üzenet, az orosz nagykövet bekéretése és a diplomáciai hangnem megváltozása mind azt jelzi: Budapest visszatér a nyugati szövetségi rendszerhez.
Putyin pedig egyre inkább szövetségesek nélkül marad – ahogy az a Győzelem napi ünnepségen is látszott, ahol a nemzetközi elszigeteltség jelei voltak a legszembetűnőbbek.
