Az egyre dinamikusabb jövedelemnövekedés csak nem akar megjelenni a belső fogyasztásban. Az augusztusi átlagos kiskereskedelmi forgalmi gyarapodás 4,7 százalék volt, de a napi fogyasztási cikkekből még 3 százalékkal se vettünk többet, mint egy éve. Eközben a keresetek a nyolcadik hónapban 13,2 százalékkal voltak magasabbak.
Hónapról hónapra megoldatlan talány, hová megy el az egyre magasabb fizetés. A kedden nyilvánosságra hozott adatsor szerint a kiskereskedelemben augusztusban 4,7 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint 2016-ban ugyanakkor. A bruttó keresetek a nyolcadik hónapban átlépték a 290 ezer forintot, és (a nettó értékkel megegyezően) 13,2 százalékkal növekedtek éves összevetésben.
A keresetek változása (teljes bruttó és rendszeres bruttó):
Forrás: KSH
A tartós fogyasztási cikkekből változatlanul sokat adnak el az üzletekben – most 7,9 százalékkal többet – bár ebbe a KSH nem számítja be a gépjárműveket, az üzemanyagok eladása viszont csak 2,6 százalékkal nőtt. Az igazán érdekes az élelmiszerboltok és vegyes üzletek (azaz gyakorlatilag a mindennapi fogyasztási termékek) forgalma: 2,9 százalék a növekedés.
A tartós fogyasztási cikkek esetében gyanakodhatunk, hogy az egyre jobban keresők itt költik el a többletet, részben hitelfelvétellel, a magas jövedelmek másik része pedig alighanem a vágtató ingatlanpiacon landol. A jövedelmük szinte egészét felélő alsó négymillió körüli tömeg viszont alig vásárol többet (sőt, ha az élelmiszerek körében regisztrált inflációt is beszámítjuk, mennyiségben még csökkenhetett is a forgalom).
A kiskereskedelmi forgalom változása
Forrás: KSH
Ez a (hivatalos) jövedelem-, illetve belsőfogyasztás-növekedési széttartás azért is fontos kérdés, mert egy jelentős körben a legkisebb jövedelmek emelkedése érdektelen, hiszen a fizetések részben vagy egészben ennek felette vannak.
Az ezzel foglalkozó kutatók egyelőre nem tudják a biztos választ, de egyre többen vélik úgy, hogy a minimálbér 15, a szakmunkás bérminimum 25 százalékos idei növekedése jelentős részben csak papíron valósult meg (a zsebbe adott javadalmazás egy részét legalizálták: átsorolással, hivatalosan munkaidő-csökkenéssel kötötték össze). Még azt is inkább találgatni lehet, hogy az infláció miatt már nettó veszteséget okozó banki betéti kamatok láttán sokan otthon tartják a megtakarítást.
Az viszont kiderül az adatokból, hogy a csak élelmiszert árusító üzletek (és a dohány-, illetve italüzletek) forgalma csökkent. Vagyis vélhetően megállíthatatlanul folytatódik a kis üzletek lemorzsolódása a nagy(obb), láncszerűen szerveződő boltok javára.
A világ vezető politikusait dróton rángató, ördögi tervvel rendelkező milliárdos tőzsdespekuláns – Soros Györgyről az utóbbi időben nem csak a magyar kormány sulykolja ezt a képet. A magyar származású befektető, aki alapítványai keresztül régóta támogatja a szabadságjogokért küzdő szervezeteket, az „illiberális” rezsimek kedvenc ellensége lett, az ellene folytatott kampány antiszemita felhangoktól sem mentes.
Forrás: Flickr / Heinrich Böll Stiftung
A kormányzati propagandamédiát olvasva és az óriásplakátokat látva az embernek könnyen az az érzése támad, hogy Soros György maga az Ernst Blofeldbe oltott Palpatine szenátor, a Lex Luthorral és Moriartyval kevert Szauron, aki gonosz tervével Magyarország romlására tör. Aradszki András államtitkár pedig egyenesen Sátánnak nevezte, aki ellen rózsafüzérrel kell küzdeni (később módosított, hogy valójában „csak” a tervét gondolja sátáninak).
Soros György sokak számára egyszerűen csak egy gazdag ember, aki olyan ügyeket támogat, amelyek elsősorban a liberálisoknak fontosak.
A szélsőjobboldaliaknak viszont egy, már-már természetfeletti képességekkel rendelkező veszélyes figura,
aki dróton rángatja a fél világot.
A Financial Times gyűjtése szerint csak 2017-ben kitalált egy hamis vegyifegyver-támadást Szíriában, Trump-ellenes tüntetőknek fizetett Washingtonban, megpróbálja végrehajtani a Soros-tervet Magyarországon, kormányváltást kényszerített ki Macedóniában, aláásta az izraeli miniszterelnök tekintélyét, és kirúgatott több Fehér Ház-i tanácsadót.
Van, aki szerint egymaga kreálta az európai menekültválságot, az alt-right kedvenc propagandaoldala, a Breitbart szerint pedig azért támogatta a Black Lives Matter nevű, a feketéket ért rendőri erőszak ellen küzdő mozgalmat, hogy befolyásolja az amerikai elnökválasztást. Alex Jones álhíreket terjesztő, Donald Trump által kedvelt oldala, az Infowars szerint Soros György áll amögött is, hogy „a muszlimok egyre inkább átveszik az uralmat Nyugaton”.
De persze olyan elmélet is van, hogy összeesküvést szőtt a világelittel (bármit is jelentsen ez), hogy tönkre tegye a nemzeti valutákat. Mások szerint meg nem kevesebbet akar, mint világuralmat, hogy aztán liberálisabbá tegye a világot.
Soros György az új generációs nacionalisták számára a tökéletes ellenség:
internacionalista, támogatja az egyéni szabadságjogokat, a szabad sajtót, a korrupcióellenes kezdeményezéseket, ő a világ 29. leggazdagabb embere a Forbes szerint, és zsidó származású. Azért ő az egyes számú közellenség az új jobboldaliak körében, mert ők egyszer és mindenkorra le akarnak számolni azzal a gondolattal, hogy a liberális értékek, vagyis az emberi jogok és a demokrácia jó dolog.
Ahogy a Guardian írja: Soros György annyira tökéletes ellenség, hogy
ha nem lenne, akkor ki kellene találni
– de mivel az a Soros György, aki a propagandában él, a valóságban tényleg nem létezik, ezért ki is találták.
De hogy lett a 87 éves, magyar-amerikai üzletember a világ első számú főgonosza, a mumus, akivel nem csak Magyarországon rémisztgetik a gyerekeket, hanem Lengyelországtól Románián és Macedónián át az Egyesült Államokig és Izraelig számos országban?
A korai évek
Soros György 1930-ban született Budapesten, Schvartz György néven, a család hat évvel később változtatta a nevét Sorosra. Hamis papírokkal élte túl a Holocaustot, majd a háború után a kommunizmus elől Londonba ment.
A London School of Economicsban tanult, többek között Karl Poppertől, a nyílt társadalom filozófusától, aki azt vallotta: a társadalmak akkor virágoznak, ha demokratikus a kormányzás, szólásszabadság van és tiszteletben tartják az emberi jogokat.
Soros György 1956-ban költözött Amerikába, ahol pénzügyi területen kezdett dolgozni, befektetésekkel szerzett vagyont. Jótékonysági tevékenységét Dél-Afrikában kezdte 1979-ben: feketéknek adott ösztöndíjat, hogy egyetemre mehessenek.
1984-ben hozta létre a Nyílt Társadalom Alapítványt Magyarországon,
saját bevallása szerint azzal a céllal, hogy „alternatívát mutasson a hamis állami dogmával”, vagyis a kommunizmussal szemben. Többek között fénymásoló berendezéseket adott kulturális és tudományos intézeteknek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a párt egyre kevésbé tudja kontrollálni az információáramlást.
Soros György az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett ünnepségen Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Egyre több országban hozta létre a helyi Nyílt Társadalom Alapítványt, amellyel két célja volt: elterjeszteni a szabadságjogok eszméjét a diktatúrákban, és az, hogy a fiatal értelmiségiek ne érezzék úgy, hogy el kell hagyniuk az országukat. De Paul Stubbs Horvátországban élő brit kutató szerint Soros Györgyöt hamar megvádolták, hogy politikai szerepre tör, és ezért ad pénzt.
A rendszerváltás idején és az utána következő években még népszerű volt Magyarországon: civil szervezeteket támogatott, ösztöndíjakat osztott.
Nagyon sokan, például Orbán Viktor is, az ő ösztöndíjának segítségével jutottak ki külföldre,
hogy olyan dolgokról tanulhassanak, amelyekről korábban soha nem hallottak.
De közben olyan pénzügyi ügyletei is voltak, amelyek miatt joggal érte kritika. Az 1990-es évek elején a font ellen kötött üzleteket, amellyel több mint egymilliárd dollárt keresett, az angol pénzügyi rendszer viszont összeomlott. Néhány évvel később ugyanezt játszotta el az ázsiai pénzügyi válság idején. Az érintett országokban természetesen nem pozitív szereplőként jelent meg.
A CNN szerint a Soros-ellenesség a ’90-es évek végén érkezett meg Amerikába, Lyndon LaRouche, a Munkáspárt meglehetősen furcsa nézeteket valló elnöke által, aki saját „újságjában” olyanokkal vádolta meg, hogy ki akarja robbantani a harmadik világháborút, és ő vezeti II. Erzsébet királynő drogkartelljét.
2004-ben aztán Soros György azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy olyan csoportokat támogatott, amelyek Bush újraválasztását akarták megakadályozni, ráadásul felszólalt az iraki háború ellen. Michael Vachon, a Soros Fund Management szóvivője szerint ekkor került a „konzervatív propagandagépezet kereszttüzébe”.
Befolyásos konzervatív magazinok is
elkezdték átvenni az összeesküvés-elméleteket.
Bill O’Reilly, a Fox News egyik műsorvezetője (Donald Trump régi barátja) arról beszélt, hogy Soros veszélyes, szélsőséges, aki nyitott határokat akar, legalizálni akarja a drogokat és az eutanáziát, sőt, meg akarja szüntetni a karácsonyt.
Glenn Beck konzervatív tévés kommentátor pedig a „Soros-terv” egyik korai verzióját vázolta fel: eszerint humanitárius segély álcájával árnyékkormányt kell létrehozni, át kell venni a hatalmat a médiában, kormányellenes érzelmek keltésével kell destabilizálni az államot és felforgatni az amerikai választási rendszert, aztán jöhet a világuralom.
Glenn Becket egyébként nem sokkal a „Soros-terv” felvázolása előtt választották meg a második legnépszerűbb tévés személyiségnek Oprah Winfrey mögött.
Forrás: Wikimedia Commons
Aztán jött a 2008-as gazdasági válság: az érintett országok közül több-ben is elkezdték megkérdőjelezni, hogy jó-e az EU tagjának lenni,
a pénzügyi válság több helyen elkezdte aláásni a demokratikus intézményrendszert,
ráadásul arra is jó volt, hogy ellenszenvessé váljon mindenki, akinek pénze van.
Soros György ekkor egyébként 100 millió dollárt költött arra, hogy enyhítse a válság tüneteit Közép- és Kelet-Európában. A Financial Times-nak ennek okáról azt mondta: „nagyon komoly a politikai veszély, és a soviniszta, idegengyűlölő szélsőjobboldal felemelkedése zavaró fejlemény”.
2012-ben aztán az Open Society Foundations úgy döntött, hogy nem finanszírozza tovább közvetlenül az alapítványait Közép- és Kelet-Európában, mert megítélése szerint elérték a célt: EU-tagok lettek az országok.
De ez már egy másik világ volt.
Egyre több országban törtek előre a populista pártok: 2010-ben Magyarországon Orbán Viktor, 2012-ben Szlovákiában Robert Fico került újra hatalomra, majd 2015-ben Romániában a Liviu Dragnea vezette szociáldemokraták alakíthattak kormányt, és Lengyelországban is megnyerte a választást Jaroslav Kaczynski pártja. Tavaly pedig jött Donald Trump.
Jan Orlovsky, a szlovákiai Nyílt Társadalom Alapítvány vezetője szerint ezeket a pártokat a válság segítette abban, hogy hatalomra kerüljenek. Szerinte sokan azt kezdték gondolni, hogy az EU nem arról szól, amit korábban ígértek, néhányan egyenesen fenyegetésnek kezdték érezni az Uniót. A „liberális demokrácia” pedig szitokszóvá vált.
Chris Stone, az Open Society Foundations elnöke a Politicónak márciusban azt mondta, hogy
„a ma illiberálisnak nevezett autoriter vezetők régóta küzdenek Soros György és a nyílt társadalom eszméje ellen, és Trump győzelme felbátorította őket, hogy még messzebb menjenek el”.
És mivel Soros rendszeresen felszólal az autokratikus rezsimek és a korrupció ellen, egyre több országban kezdték ellenségnek kezelni.
A mumus
Soros szóvivője, Laura Silber a Foreign Policynek azt mondta: Magyarországon Orbán Viktor személyes kampányt indított Soros ellen – előkerültek az összeesküvés-elméletekbe átcsapó vádak arról, hogy le akarja bontani a kerítést, egymillió bevándorlót akar betelepíteni, ráadásul egész hálózatot épített, és még a „brüsszeli bürokraták” is a zsebében vannak.
Forrás: Wikimedia Commons
Romániában Dragnea és pártja okolja minden bajért Sorost. Télen, amikor tömegek tüntettek a korrupció ellen, egy, a kormányhoz közel álló tévében azzal vádolták meg a demonstrálókat, hogy Soros fizette őket: a felnőtteknek 100, a gyerekeknek 50 lejt adott, de még a kutyák is kaptak 30-at (egy lej kb. 67 forint).
Emlékezhetünk rá,
hasonlóan bizarr vádak a magyar kormánymédiában is előkerültek,
amikor arról írtak, hogy Soros György repülővel hozott embereket a Lex CEU elleni tüntetésre. Ahogy Magyarországon, úgy Romániában is viccel válaszoltak: volt, aki pénzt dugott a kutyája ruhájába, más meg olyan transzparenst kötözött rá, amelyen azt kérdezte: „Ki tud 30 lejt euróra váltani?”
A különbség az volt, hogy a nyilvánvaló hazugságért Romániában megbüntették a tévét.
Korrupcióellenes tüntetés Romániában Fotó: MTI/EPA/Dan Balanescu
Egyes csoportok ezen kívül még Sorost vádolják azzal is, hogy miatta tanulnak a melegek jogairól Romániában a középiskolások.
Gabriel Petrescu, a Serendinno Alapítvány vezetője szerint Dragneáék számára is egyértelmű, hogy Soros György nem jelent fenyegetést, de az ellenzék gyengén szerepelt a választáson, és nem akarják őket erősebbé tenni azzal, hogy őket támadják és őket kezelik ellenségként. Ezért vették elő Sorost, de
valójában nem a 87 éves milliárdos a célpont, inkább egy mítoszt építettek köré.
Ez a mítosz sok országban terjed. Az összeesküvés-elméletek szerint Soros György manipulálta a szlovákiai korrupcióellenes tüntetőket, Bulgáriában egy lap liberális terroristának nevezte, Szerbiában a szélsőjobboldali és a oroszbarát médiumokban a Rotschildokhoz kötik, és azt is hangsúlyozzák, hogy zsidó származású, Lengyelországban pedig a kormányzó PiS egyik képviselője a „világ legveszélyesebb emberének” nevezte az ultrakonzervatív Maryja rádióban. Kaczynski pedig egyenesen arról beszélt, hogy a Soros által támogatott szervezetek „identitás nélküli társadalmakat” akarnak.
A „sorosozás” Magyarország mellett Macedóniában a legerősebb.
Itt Nikola Gruevszki bukott miniszterelnök szerint egyenesen „Soros-talanítani” kellene a társadalmat.
Az Oroszország által erősen támogatott Gruevszki azért bukott meg, mert felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült, hogy kormányhivatalnokok visszaéltek hatalmukkal. Az is kiderült, hogy illegálisan újságírókat és ellenzéki politikusokat hallgattak le, ő maga pedig arra biztatta a választási bizottság tagjait, hogy csaljanak a választáson.
Ezek után az orosz propaganda kezdte el azt terjeszteni, hogy Soros beavatkozott a macedón választásokba – ezt pedig átvette az amerikai szélsőjobboldal, majd persze többek között a magyar kormánymédia is. Még egy szervezetet is létrehoztak Macedóniában, „Stop Operation Soros” néven, természetesen orosz támogatással.
Soros Györgyöt ugyanis Putyinék sem szeretik.
Többek között azért támadják, mert terjeszti a szabadságjogok eszméjét a volt szovjet tagállamokban. Ez egyébként nagyjából egybeesik a republikánusok külpolitikai elképzeléseivel, márciusban hat amerikai szenátor mégis a külügyminisztériumhoz fordult, hogy nézzék meg, a szövetségi kormány milyen Soroshoz köthető szervezeteket támogat.
Fotó: MTI/EPA/Andreas Gebert
És sorra jönnek Amerikában is a furcsa elméletek. Szélsőjobboldali médiumok, mint például Trump egyik kedvence, a Breitbart, azt állítják, hogy Soros fizette a Nők Menetén vagy a Séta a Tudományért felvonuláson résztvevőket. Sőt, a Foreign Policy szerint még az is felmerült, hogy Sorosnak köze van Colin Kaepernick NFL-játékoshoz – ő volt az, aki a feketék elleni rendőri erőszak miatti tiltakozásként letérdelt a himnusz alatt, amellyel tüntetéshullámot indított el.
Soros György még Izraelben is ellenségnek számít bizonyos körökben. Egyrészt azért, mert támogatja az Izraelt rendszeresen kritizáló Human Rights Watchot, valamint palesztin és izraeli, a békéért küzdő szervezeteket is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök viszont, a többi autoriter vezetőhöz hasonlóan, nem szereti a civil szervezeteket.
De egy másik oka is van annak, hogy Netanjahu Sorosnak támadt, méghozzá egy másik amerikai milliárdos, Sheldon Adelson.
Ő Soros György egyik nagy ellenfele Amerikában,
rengeteg pénzzel támogatja a republikánusokat.
És erősen támogatja Netanjahut is, az utóbbi időben viszont voltak jelei annak, hogy elfordul a miniszterelnöktől és a még tőle is jobbra álló Naftali Bennett mellé áll. Netanjahu a Háárec szerint azért is támadhatott Sorosnak, hogy jó pontokat szerezzen Adelsonnál. (Fia pedig egészen szórakoztató módon nyilvánult meg a témában.)
Akár Soros Györgyről is beszélgethettek MTI Fotó: Mohai Balázs
Tehát Soros György abban, hogy pénzét politikai célokra is költi és politikai csoportokat is támogat,
nem különbözik más milliárdosoktól:
Adelson mellett meg lehet említeni a jobboldali Koch-testvéreket, vagy épp Robert Mercert, aki milliókkal támogatta Trump kampányát.
A Soros elleni támadások azonban különböznek az őket érő esetleges bírálatoktól. Mark Fenster, a Floridai Egyetem professzora szerint a Soros-ellenes összeesküvés-elméletek hasonlóak azokhoz, amelyekkel korábban a Rotschildokat vádolták, és amely elméletek mögé az antiszemitizmust próbálták elrejteni. A Breitbart például a nácik által is használt retorikával támadta: világot átszövő polipnak nevezték, ugyanúgy, ahogy a nácik a zsidókat a 30-as, 40-es években.
Közép- és Kelet-Európában még hangsúlyosabb ez a párhuzam. Jacek Kucharczyk lengyel szociológus szerint
Soros György ellen modern boszorkányüldözés folyik,
ráadásul olyan országokban, ahol az antiszemitizmusnak komoly hagyományai vannak. Rafal Pankowski, a Never Again antirasszista szervezet vezetője pedig a Háárecnek azt mondta: az, hogy Sorost egy összeesküvéseket irányító központi figurának ábrázolják, beleillik abba a tendenciába, hogy nő az idegengyűlölet, és egyre több a gyűlöletbeszéd. A már idézett Paul Stubbs is egyetért ezzel, a Soros elleni kampányok őt is az antiszemita összeesküvés-elméletekre emlékeztetik.
A magyarországi Soros-ellenes kampánnyal kapcsolatban az izraeli nagykövet is tiltakozó közleményt adott ki, mondván, az
„nemcsak szomorú emlékeket idéz fel, de gyűlöletet és félelmet szít”.
Netanjahu kormánya azonban visszavonatta a bírálatot.
Soros György egyébként saját bevallása szerint a náci uralom alatt átéltek miatt küzd az átláthatóságért, a szólás- és sajtószabadságért, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Az pedig, hogy az alapítványai mire költenek pénzt, itt böngészhető.
Miközben a szlogenek szintjén nagy szerepet szánnak a mindenkori kormányok (is) a gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló kutatás-fejlesztés-innovációnak, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelelő vállalkozások mérhető teljesítménye eléggé vegyes képet mutat.
A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele – korábbi növekedés után – tavaly csökkent, miként e cégek darabszáma is. A foglalkoztatottak száma ugyan nőtt, a cégfluktuációt tekintve a helyzet romlott, illetve felszámolások számát vizsgálva az összkép igen vegyes – derül ki az Opten elemzéséből.
Az ilyen cégek közel háromnegyede – nem meglepő módon – természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, s ezek súlyuknál nagyobb arányban (83,69%) járulnak hozzá a szektor árbevételéhez.
Forrás: Opten
A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki: a 100 millió forint alatti árbevételű cégek adják a működő vállalkozások 66,96 százalékát, ugyanakkor az árbevételben részesedésük ettől drámaian elmarad, 8,81 százalékos. Ez sem meglepő, miként az sem, hogy nyomasztó a túlsúlya Közép-Magyarországnak: e cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében.
A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része ugyanakkor nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutatóintézeteknek is.
Iskolapszichológus fogja segíteni a Színház– és Filmművészeti Egyetem hallgatóit, hogy amint az intézmény hallgatói önkormányzata írja, a „művészeti tanulmányokkal járó intenzív érzelmi igénybevételt, az emberi kapcsolatokat érintő konfliktusokat megértsék.”
A hivatalos megfogalmazás szerint tehát szakmai okok miatt van erre szükség, ám az időzítés nem véletlen. Az ügy, amely néhány hete robbant ki, látszólag néhány napos történetnek indult. (Annak idején Schmitt Pál plágium-ügye is így kezdődött.) Ám Sárosdi Lilla bejelentése után más színésznők is jelentkeztek a saját történeteikkel, és ezekben az elbeszélésekben nagyon sok közös vonás volt tapasztalható.
Ezzel együtt az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a fiatal színésznők zaklatása bevett szokás a színház világában, hanem arról is, hogy az elkövetés módja alapján a „nyomok” egy irányba vezettek. Végül, miután többen kérték, Sárosdi Lilla megnevezte zaklatóját, Marton Lászlót.
Miután a botrány kirobbant, kiderült – amit persze sokan sejtettek -: hogy nem a színház világa az egyetlen olyan terep, ahol a hatalommal rendelkezők visszaélnek a nekik alárendeltek kiszolgáltatottságával. Ezért fontos ez a kérdés, merthogy a szexuális zaklatás nem a szexről szól. Sőt, arról a legkevésbé. Sokkal inkább a hatalmukkal visszaélő főnökökről, akik nem csak a világot jelentő deszkák környékén, de sok más területen előfordulnak.
A Marton-ügy megosztotta az embereket. A legtöbben persze az áldozatok mellé álltak, de voltak más vélemények is. Egyfelől a más esetben szokásos „Miért ült be az autóba?”, „Miért öltözött kihívóan?” jellegű mondatok hangzottak el, másrészt az, hogy Marton László milyen nagy művész, hány nagyszerű rendezés fűződik a nevéhez, és milyen sok kezdő színész köszönheti neki, hogy elindult a pályán.
Utóbbiakat – bármi is legyen óe történet vége – senki nem vonta kétségbe.
A Vígszínház közleménye
Elmarad Ibsen A vadkacsa című darabjának bemutatója a Pesti Színházban. A Vígszínház társulatát mélységesen megdöbbentették a Marton Lászlóval, a színház egykori igazgatójával kapcsolatos vádak. Szeretnénk kifejezni együttérzésünket és támogatásunkat mindazok felé, akik akaratuk ellenére megalázó, emberi méltóságukat, vagy személyi szabadságukat sértő, érzelmi törést okozó helyzetbe kerültek. A Vígszínház elítél minden ilyen jellegű cselekményt.
Eddig is eltökéltek voltunk, de most még nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden hasonló esetnek elejét vegyük, hogy ezeket idejében felismerjük, és az ügyben eljárjunk. A Vígszínház első lépésként csatlakozik a Független Előadó-Művészeti Szövetség kezdeményezéséhez és aktívan részt vállal a hatalommal való visszaélések és a szexuális zaklatások megelőzését célzó közös munkában. Továbbá kezdeményezi egy színházi szektor szintű anonim bejelentő vonal, vagy online-felület létrehozását, amelyen minden magát érintettnek érző színházi dolgozó, vagy akár színházba járó név nélkül jelentheti be a hasonló eseteket, amelyeket minden esetben kivizsgálunk.
Eddig is eltökéltek voltunk, de most még nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden hasonló esetnek elejét vegyük, hogy ezeket idejében felismerjük, és az ügyben eljárjunk. A Vígszínház első lépésként csatlakozik a Független Előadó-Művészeti Szövetség kezdeményezéséhez és aktívan részt vállal a hatalommal való visszaélések és a szexuális zaklatások megelőzését célzó közös munkában. Továbbá kezdeményezi egy színházi szektor szintű anonim bejelentő vonal, vagy online-felület létrehozását, amelyen minden magát érintettnek érző színházi dolgozó, vagy akár színházba járó név nélkül jelentheti be a hasonló eseteket, amelyeket minden esetben kivizsgálunk.
2017. október 20-án Marton László a személyét érintő ügy tisztázásáig lemondott a Vígszínház főrendezői pozíciójáról, a Vígszínház a lemondást elfogadta. A december 15-re tervezett Ibsen A vadkacsa című darabjának bemutatója elmarad a Pesti Színházban. A bérletes nézőinket hamarosan tájékoztatjuk a megváltozott műsortervről.
A Vígszínház társulata ebben a különösen fesztült érzelmekkel teli helyzetben is mindent megtesz azért, hogy magas művészi színvonalú előadásokat tarthasson mindhárom játszóhelyén.
Miközben a szlogenek szintjén nagy szerepet szánnak a mindenkori kormányok (is) a gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló kutatás-fejlesztés-innovációnak, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelenítő vállalkozások mérhető teljesítménye eléggé vegyes képet mutat.
A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele ugyan a 2014-es 274 milliárd forintról 2015-ben 340 milliárd forintra ugrott, de tavaly ismét csökkent, 305 milliárdra. Ezzel párhuzamosan a működő vállalkozások száma 19-cel csökkent. Igaz ugyanakkor, hogy az alkalmazotti létszám mindhárom évben nőtt a megelőző évhez képest – sorolja a szektor egyes (összképben vegyes) adatait az Opten elemzése.
Az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát az időszak elején rendben működőkéhez viszonytó cégfluktuációs index (CFI) a 10-11 százalékos országos átlagnál némileg alacsonyabb, bár növekvő tendenciát mutat, tavaly 9,76% volt. Az elindult felszámolási eljárások aránya ugyanakkor rendkívül alacsony, 1% alatti, a végelszámolási eljárások aránya szintén csekély, végig 2,5% alatt maradt a vizsgált 3 éves időszakban.
Forrás: Opten
Megoszlás: profil szerint
A vizsgált cégek többsége, 72,98 százaléka természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, a fennmaradó 27,02% társadalomtudományi és humán kutatást végző vállalkozásokból áll össze. Árbevétel szempontjából az előbbiek súlyuknál nagyobb arányban (83,69%) járulnak hozzá a szektor árbevételéhez.
Forrás: Opten
Megoszlás: nagyság szerint
A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki. A 100 millió forint alatti árbevételű cégek adják a működő vállalkozások 66,96 százalékát, ugyanakkor – nem meglepő módon – részesedésük a szektor összárbevételéből tavaly csak 8,81 % volt és az összes alkalmazotti létszám 27,41 százalékával rendelkeznek.
A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások száma tavaly 260 volt, összesen 84 milliárd árbevételt produkáltak (ez a szektor teljesítményének 27,65 százaléka), részesedésük 26,20 százalékot tett ki. 2016-ban összesen 45 olyan kutató cég működött, melyek nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ezen cégek adják a szektor összárbevételének 63,52 százalékát, és az alkalmazotti létszám 43,77 százalékát.
Megoszlás: régió szerint
A közép-magyarországi régiónak nyomasztó a túlsúlya. A vizsgált cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében. A központi régióban keletkezik a szektor bevételeinek több mint 81,1 százaléka. A központi régió után következik a Dél-Alföld, míg a többi régió tőlük messze lemaradva található.
Forrás: Opten
Kevés a támogatás
A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutatóintézeteknek is.
A fő tevékenységként kutatással foglalkozó vállalkozások a multinacionális nagyvállalatok kutatási részlegei, valamint az állami és egyetemi kutatóhelyek mellett a hazai innováció motorjai. Gazdasági eredményeik jól mutatják, hogy a kutatás-fejlesztésre költött támogatásoknak még mindig van helye.
Az Eho Moszkvi rádió székházában támadták meg a 32 éves Tatyjana Felgenhauert, aki egy népszerű reggeli műsort vezet, melyben gyakran bírálja Oroszország elnökét.
A rádióst hétfőn, ebédidőben támadta meg egy férfi, aki betört a rádióba, átküzdötte magát a biztonságiakon és nyakon szúrta Felgenhauert. A műsorvezetőt gyorsan megoperálták, és túl van az életveszélyen – közölte a rádió. Jelenleg mesterséges kómában tartják.
A támadó a rendőrség beszámolója szerint egy 48 éves, izraeli-orosz kettős állampolgár, aki blogján számtalanszor írt a rádiós műsorvezetőről. Borisz Gric a posztokban többek között azt állítja, hogy a nő beférkőzött az elméjébe.
Alekszej Venediktov, az ellenzéki rádió főszerkesztője viszont arról beszélt, hogy korai lenne egy magányos őrült akciójának tekinteni a támadást, mert a férfi túl sok információ birtokában volt. Venediktov szerint az orosz társadalom egyre erőszakosabb, amelyért az ellenzéki Eho Moszkvi Vlagyimir Putyin politikáját teszi felelőssé.
A rádióadó munkatársait korábban már többször is megtámadták, az orosz állami televízió pedig úgy hivatkozik rájuk, mint akik idegen érdekeket propagálnak.
Putyin a jövő évi választásra készül és szisztematikus gyűlöletkampányt folytat az ellenzékkel szemben, melyet szerinte külföldről finanszíroznak.
Újabb meccset, ráadásul csoportrangadót nyert a Philadelphia Eagles az NFL-ben, hazai pályán verték a Washington Redskinst, és továbbra is a legjobb a mérlegük az egész ligában. Carson Wentz irányítót pedig egyre többen emlegetik MVP-esélyesként.
Két csoportrivális találkozott az NFL hetedik fordulójának hétfő éjszakai meccsén, a Washington Redskins látogatott a meglepetésre ligaelső Philadelphia Eagleshöz. Idén már játszott a két csapat: az első fordulóban Washingtonban nyert az Eagles.
A hazaiak védelméből sérülés miatt hiányzott Mychal Kendricks és Ronald Darby (utóbbi még pont a Redskins ellen sérült meg). A vendégek irányítójának, Kirk Cousinsnak azután kellett pályára lépnie, hogy tegnap meghalt a nagymamája, Josh Normannek pedig még nem jött rendbe a bordája.
Az első drive-ban Cousins passzaival gyorsan eljutott mezőnygól-kísérletig a Redskins, amelyet a Dustin Hopkins sérülése miatt pár napja igazol Nick Rose be is rúgott. Az Eagles első támadása viszont ritkán látható módon,
egymás után négy támadószabálytalansággal
indult, utána pedig az idén eddig nagyszerűen játszó Carson Wentz egy nagyon rossz dobással eladta a labdát – igaz, olyan hosszú volt a passz, hogy felért egy punttal, és remek védekezéssel hamar meg is állították a Redskins támadását.
A védelmek percei következtek, de aztán a vendégek egymás után két facemask-szabálytalansággal is segítették az Eagles támadóit, egyenlítettek is a hazaiak. Ugyanakkor Cousins is egyre jobban belelendült, remek drive-ot vezényelt, amelynek a végén Chris Thompsonnak adott touchdown-passzt.
Sőt, mivel kicsit kevesebb, mint két perccel a vége előtt még visszakapta a labdát az Eagles, Wentz még egyszer végigvitte a csapatát a pályán, és ezúttal Zach Ertz kapta el a labdát az endzone-ban, 17-10-re vezetett a szünetben az Eagles.
.@ZErtz_86 puts on the brakes and cruises into the end zone!
Wentz a második félidőt is jól kezdte, de közben megsérült a baloldali tackle, Jason Peters. Ennek ellenére Corey Clement bravúros touchdownnal növelni tudta az Eagles előnyét.
https://twitter.com/NFL/status/922651791593840640
Még a harmadik negyedben válaszolni tudott a Redskins: Cousins passzát Jordan Reed kapta el az endzone-ban.
Több támadófalember is megsérült a Redskinsben, így egyre nagyobb volt a nyomás Kirk Cousinson, el is adta a labdát, miután megütötték a kezét. Ugyan a futások továbbra se mentek, de egy mezőnygóllal gyakorlatilag eldöntötte az Eagles a meccset.
A Redskins persze még nem adta fel, Jordan Reed újabb elkapott TD-jével szépített a csapat.
Az Eagles még kihagyott egy mezőnygólt 1:45-tel a vége előtt, de az eredmény már nem változott: 34-24-re nyert a hazai csapat.
Carson Wentz megint nagyszerűen játszott,
268 yardot és 4 TD-t passzolt, mellette 63 yardot futott is. Ő vezeti a ligát TD-passzokban, és egyre többen emlegetik MVP-esélyesként, pláne Aaron Rodgers sérülése óta.
Cousins sem játszott rosszul, ő 303 passzolt yardig és 3 TD-ig jutott. Annak ellenére volt ilyen jó a két irányító, hogy nyomás alatt játszottak: a Redskins védői három, az Eagleséi négy sacket értek el. A futások viszont egyik csapatnak sem mentek igazán.
Az USA kémelhárítása azzal vádolja az orosz Kaspersky Lab-ot, hogy vírusölő programjai valójában kémkedést folytatnak, ezért megtiltotta azok alkalmazását az amerikai állam számítógépein. Jevgenyij Kaszperszkij, a Kaspersky Lab főnöke elmenne a washingtoni kongresszusi meghallgatásra, de nem kapott meghívót A párizsi Le Monde munkatársa készített vele interjút.
Jevgenyij Kaszperszkij cáfolja, hogy bármilyen titkosszolgálattal kapcsolatban állna, bár korábban a hadügyminisztérium vezető informatikusa volt Moszkvában. Szerinte vírusölő programjai teljesen a nemzetközi előírások szerint működnek, és ha titkos anyagot találnak, akkor azt megsemmisítik!
Hamarosan transzparencia központokat hoznak létre, ahol bárkinek bemutatják a működésüket. Európában Németországban nyílik ilyen központ, de lesz az amerikai földrészen és Ázsiában is. Brazíliában beengedték az ellenőröket a Kaspersky Lab összes helyiségébe – hangsúlyozta az alapító atya. Közölte: bárhol készen állnak erre!
Az amerikai vádak szerint Hillary Clinton levelezésének feltörésével az oroszok megpróbálták befolyásolni az amerikai választásokat.
Kérdés, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok romlása miatt került a célkeresztbe a Kaspersky Lab? Jevgenyij Kaszperszkij szerint nem, mert ahhoz túlságosan is kis cég vagyunk- mondta.
Az új orosz nagykövet mindenesetre azt javasolta Donald Trumpnak, hogy borítsanak fátylat a múltra és legyen újra közvetlen kapcsolat a két nagyhatalom hadügyminisztériuma és titkosszolgálata között. Lehet, hogy erre az USA elnöke szívesen vállalkozna, csakhogy a washingtoni kongresszus egyre tudakozódik orosz kapcsolatairól. A Kaspersky Lab ügyében szerdán lesz a meghallgatás Washingtonban.
A fotó a tegnapi szónok Facebook oldaláról való. Még egy utolsó simítás a nyakkendőn. Nem a közönség miatt – nekik úgy is jó, ahogy van. Nem válogatósak, isszák a szavait.
De talán mégse mindegy teljesen.
Hamarosan őt szólítják. Addig még van egy kis idő, végiggondolni, hogy egy ünnepi beszédbe hányszor fér bele, hogy Soros.
Sokszor. Szerencsére rövid szó, akárhányszor el lehet mondani.
Az, hogy empíriokriticizmus, már neccesebb lenne.
Milyen könyvek lehetnek ezek? Lenin Összes Bőrkötésben? Szemelvények Rákosi Mátyás Válogatott Bölcsességeiből?
Azért nem ártana, ha lenne itt egy tükör. Bár, ki tudja. Lehet, jobb is hogy nincs.
A legtöbb tagállam elfogadta az EU munkaügyi szabályainak megreformálását a kihelyezett munkavállalók esetében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök indítványozta, és a tehetősebb uniós országok közül többen támogatták. A kelet-európai országok megosztottak voltak a kérdésben.
Luxemburgban, a munkaügyi miniszterek vitáján gyakorlatilag a volt szocialista országok kerültek szembe azokkal a tehetősebb, nyugat-európai tagállamokkal, ahol a jelentős külföldi munkaerő lenyomja a béreket. Hétfőn, 12 órás vita után végül a legtöbb tagállam támogatta a kompromisszumos megállapodást, miszerint csak 12 hónapig dolgozhat egy uniós ország munkavállalója kihelyezett, vagyis külföldi munkahelyen. Rendkívüli esetben – a fogadó állam jóváhagyásával – ezt hat hónappal meghosszabbíthatják.
Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Lettország nem támogatta az indítványt, de Bulgária, Románia, Szlovákia és Csehország elfogadta azt.
“Ez egy homályos és kétértelmű határozat, melyet mindenki a tetszése szerint értelmez majd”
– mondta Luxemburgban a magyar küldöttség vezetője, Takács Szabolcs.
Emmanuel Macron viszont a francia diplomácia sikereként értékelte a megállapodást. Megválasztása óta 23 uniós állam- és kormányfővel találkozott, és ekkor mindig kitért a kihelyezett munkahelyek ügyére, melyet választási kampánya során fontos megoldásra váró európai problémának nevezett. De miért ilyen megosztott az EU a kihelyezett munkahelyek ügyében?
Az uniós szabályozás 1996-os, de 11 alacsony munkabérű egykori szocialista ország később lépett be, és ez alapjában megváltoztatta a helyzetet. Ha például egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós államban, akkor ezzel leszorítja a béreket a fogadó országban.
A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget ugyanis keltenek:
egy kihelyezett munkavállaló átlagosan feleannyit keres, mint a fogadó állam munkása. A fejlettebb államokban ennek kapcsán szociális dömpingről beszélnek.
Macron szerint a brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták: a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék a munkát az alacsonyabb béreikkel.
Luxemburgban a munkaügyi miniszterének értekezletén Magyarország mellett Lengyelország ellenállása volt a leghevesebb. Annyit el is értek, szövetségben a csehekkel és a spanyolokkal, hogy a fuvarozókra nem vonatkozik az új európai határozat.
Az egykori szocialista országok egyébként a vitában arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő-vándorlás. A megállapodás egyébként körülbelül 2 millió embert érint, az uniós munkavállalók töredékét.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
