Elon Musk szerint néhány éven belül ingyenessé válhat a mesterséges intelligencia, sőt a világgazdaság irányítását is átveheti. A közgazdászok azonban egyre hangosabban vitatják a jóslatot: szerintük az MI fejlesztése olyan hatalmas energia‑, víz‑ és tőkeigényű folyamat, hogy az ingyenesség gondolata egyszerűen irreális. A vita rámutat arra, hogy a technológiai jövőkép és a gazdasági realitás között egyre mélyebb szakadék húzódik.
Elon Musk az Economistnak adott interjújában arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia néhány éven belül ingyenessé válhat, és átveheti az irányítást a világgazdaság fölött. Steve Hanke, a Johns Hopkins Egyetem közgazdász professzora szerint azonban Musk „elszakadt a valóságtól”.
Hanke úgy véli, az MI infrastruktúrájának kiépítése óriási tőkebefektetést és rengeteg fizikai erőforrást igényel, ezért kizárt, hogy valaha ingyenessé váljon. A professzor szerint Musk figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a mesterséges intelligencia működtetése hatalmas mennyiségű energiát és vizet igényel, valamint óriási számítógépparkokat. „Ez a jóslat teljesen elszakad a realitásoktól, a közgazdasági érvelés pedig szimplán hülyeség” – fogalmazott Hanke.
A közgazdász szerint egyre világosabb, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének fizikai korlátai vannak: nincs elegendő energia és víz ahhoz, hogy a technológia korlátlanul növekedjen.
Musk: alapjövedelem kell, mert az MI átveszi a munkát
Az interjúban Musk azt javasolta a kormányoknak, hogy vezessenek be „tisztességesen magas alapjövedelmet”, mert a mesterséges intelligencia a jövőben sok munkahelyet kiválthat. Steve Hanke ezzel sem ért egyet: szerinte az emberek helyettesítése MI‑vel sok esetben költséges, és a cégek működési költségei korlátot szabnak a tömeges elbocsátásoknak. „Nem lesz olyan világ, ahol mindenkit mesterséges intelligencia helyettesít” – mondta.
„Kína megelőzheti az USA‑t az MI fejlesztésében”
Musk az Economistnak arról is beszélt, hogy Kína jó eséllyel átveheti a vezető szerepet a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik, Musk pedig Donald Trump pekingi delegációjának tagjaként személyesen is egyeztetett kínai partnerekkel.
Musk szerint Kína elektromosenergia‑termelése már ma is nagyobb, mint az USA, Európa és India együttvéve. Ha az ország leküzdi a chipgyártási korlátokat, az első helyre kerülhet az MI‑versenyben. Hszi Csin‑ping ezt már 2025-re szerette volna elérni, de nem sikerült. Az USA eközben kereskedelmi háborút indított, és korlátozza a szuperchipek exportját Kínába.
A két nagyhatalom most azt üzeni a világnak:
a mesterséges intelligencia területén más nem rúg labdába.
„A pénz elveszíti szerepét” – Musk újabb jóslata
Musk szerint a mesterséges intelligencia korában a pénz elveszíti szerepét. Daron Acemoglu Nobel‑díjas közgazdász erre ironikusan reagált: „Ha ez így van, miért nem ajánlja fel Musk a 1000 milliárd dolláros vagyonát jótékony célra 2036 utánra, amikor a pénz állítólag már értéktelen lesz?”
Musk azt válaszolta, hogy „valami hasonlón gondolkodik”, ám a gyakorlat mást mutat. Bár adományoz, ezek a támogatások szinte kivétel nélkül saját cégeinek érdekeit szolgálják. A Musk Foundation legnagyobb adománya például egy olyan texasi iskolához került, amely a vállalatai telephelye mellett működik – a 370 millió dollár így inkább beruházásnak tűnik, mint jótékonyságnak.
A törvény szerint a magánalapítványoknak bevételük legalább 5 százalékát jótékony célra kell fordítaniuk. Trump alapítványa ezt már négy éve nem teljesíti.
