Donald Trump új haderőnemet jelentett be: az AI Force létrehozását. A bejelentés nemcsak technológiai ugrás, hanem geopolitikai üzenet is – közvetlenül azelőtt, hogy Washingtonban tárgyalna Hszi Csin‑pinggel. A mesterséges intelligencia immár nem pusztán fejlesztési verseny, hanem a világ két legnagyobb hatalma közti stratégiai kockázat: olyan terület, ahol egyetlen algoritmikus tévedés is háborús riadót válthat ki.
Donald Trump a Truth Socialen jelentette be, hogy az Egyesült Államok új haderőnemet hoz létre: az AI Force‑ot, amely a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásait fogja össze. Részleteket egyelőre nem közölt, de világossá tette: nem állítja le a fejlesztéseket, hiába figyelmeztetnek szakértők a kockázatokra. A bejelentés időzítése nem véletlen: a héten Washingtonban tárgyal Hszi Csin‑ping kínai elnökkel, aki mesterséges intelligencia szakértői csapatot hoz magával – ahogy Trump is tette májusban Pekingben.
A két ország között már most létezik egy informális „AI forró drót”: a mesterséges intelligencia szabályozása és a kereskedelem lesz a csúcstalálkozó két fő témája.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap tárgyalt Ho Lifeng kínai miniszterelnök‑helyettessel, és megerősítette: párbeszéd indul az AI szabályozásáról. A cél az, hogy csökkentsék a mesterséges intelligencia által okozott nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyek az elmúlt hónapokban többször is riadókészültségbe helyezték az amerikai hadsereget.
Az iráni hadszíntéren a mesterséges intelligencia olyan adatokat gyűjtött, amelyek kínai katonai jelenlétet jeleztek a térségben. A Perzsa‑öbölben állomásozó amerikai repülőgép‑hordozó flotta emiatt többször is készültségbe került. Később kiderült: az AI hallucinált. A hibát Miamiban, a Középső Parancsnokságon időben észlelték, de a figyelmeztetés egyértelmű:
a mesterséges intelligencia hadrendbe állítása növeli a konfliktus kockázatát a világ két legnagyobb hatalma között.
Ezért Trump és Hszi Csin‑ping mindenképp napirendre tűzi a kérdést, és egy állandó kommunikációs csatorna létrehozását tervezik Washington és Peking között.
Trump ezúttal nem játszik a protokollal. Bár szeret váratlan húzásokkal zavarba hozni tárgyalópartnereket, Kína súlyával tisztában van. Pekingben szó szerint felolvasta a hivatalos amerikai álláspontot, nem rögtönzött, nem bizalmaskodott. Hszi Csin‑ping már tíz éve javasolta a G2‑t – a világ közös irányítását az USA és Kína között –, amit akkor sokan megmosolyogtak. Trump azonban tavaly ősszel, dél‑koreai tárgyalásai után elkezdte használni a fogalmat: belátta, hogy az USA egyedül már nem képes irányítani a globális rendszert.
A mesterséges intelligencia fejlesztésében az USA továbbra is vezet.
Kína 2020‑ban tűzte ki célul, hogy 2025‑re átveszi a vezető szerepet, de ez nem sikerült. A ChatGPT és az amerikai fejlesztések világméretű áttörést hoztak, amelyet Peking egyelőre csak követni tud. A szakértők szerint a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges tőke és infrastruktúra olyan óriási, hogy valójában csak két ország képes versenyben maradni: az USA és Kína.
A kereskedelmi kapcsolatokban is új fejezet kezdődik. Jamieson Greer főtárgyaló bejelentette: működésbe lép a US–China Board of Trade, amely azt vizsgálja majd, mikor éri el a kritikus szintet egy exporttétel. Ez a hagyományos kereskedelemre vonatkozik, nem a high techre, amelyet mindkét oldalon nemzetbiztonsági szempontok szerint kezelnek.
Jelenleg fegyverszünet van a kereskedelmi háborúban, de november 10‑én lejárnak a megállapodás egyes pontjai, így erről is tárgyalniuk kell a feleknek.
A mesterséges intelligencia körüli kémkedési vádak tovább növelik a feszültséget. Az amerikai NSA szerint kínai AI‑cégek ipari méretekben próbálnak információkat szerezni az USA‑ban. Washington felszólította az amerikai fejlesztőket, hogy erősítsék a kibervédelmet. Peking visszautasította a vádakat, és az állambiztonsági miniszter egy AI‑konferencián arról beszélt: az amerikai hírszerzés próbál mesterséges intelligenciával államtitkokat szerezni Kínában. Nemzetközi megállapodást sürgetett az AI szabályozására.
Bill Gates is Pekingbe készül, hogy elősegítse egy amerikai–kínai AI‑szabályozás kialakítását. Javaslata szerint
a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökség mintájára ENSZ‑szintű szervezetet kellene létrehozni a mesterséges intelligencia felügyeletére.
Trump azonban továbbra is ellenáll a szigorú amerikai szabályozásnak. Szerinte az USA globális vezető szerepe épp a mesterséges intelligencia fejlesztésén alapul: „Ha mi leállítjuk, mások megcsinálják helyettünk.”
A washingtoni csúcstalálkozó így nemcsak diplomáciai esemény, hanem a XXI. század egyik legfontosabb technológiai tárgyalása: két hatalom próbálja meghatározni, hogyan lehet úgy használni a mesterséges intelligenciát, hogy ne váljon a következő nagy háború kiindulópontjává.
