Az Orbán család érdekeltségei tavaly összesen hárommilliárd forintnyi nyereséget termeltek, amelyet teljes egészében osztalékként ki is vettek. Miközben a volt miniszterelnök vagyonnyilatkozata továbbra is üres, a Vagyonvisszaszerzési Hivatal megalakulása új korszakot nyithat a politikai felelősségre vonásban – és egyre több jel utal arra, hogy a Fidesz vezetői komoly büntetőjogi következményekkel számolnak.
A 24.hu számításai szerint az Orbán családhoz köthető, Orbán‑logóval ellátott vállalkozások tavaly összesen hárommilliárd forintnyi nyereséget termeltek, amelyet osztalékként ki is fizettek maguknak. A portál 21 ilyen céget azonosított, és ezek együttes vagyonát mintegy 70 milliárd forintra becsülte. Ez jelentős összeg, ám még így is eltörpül Tiborcz István – Orbán Viktor vejének – százmilliárd forint feletti vagyonához képest, nem beszélve Mészáros Lőrinc mintegy 1500 milliárdosra becsült birodalmáról.
Mindez különösen éles kontrasztban áll a volt miniszterelnök vagyonnyilatkozatával, amely továbbra is azt állítja: Orbán Viktor nem tudott számottevő összeget félretenni havi 7,2 millió forintos fizetéséből. Amikor az Egyesült Államokban futball‑világbajnokságon járt, úgy fogalmazott: „Örülök, hogy csak négyévente van világbajnokság, mert gyakrabban nem engedhetném meg magamnak.”
A kijelentés sokak szerint nehezen egyeztethető össze azzal, hogy a családi cégek milliárdos nagyságrendben termelnek profitot.
Mikor vizsgálja meg Orbánt a Vagyonvisszaszerzési Hivatal?
A frissen megalakult Vagyonvisszaszerzési Hivatal kulcsszereplője lehet annak a folyamatnak, amelyet Magyar Péter „a börtönbe vezető útnak” nevezett a Fidesz vezetői és oligarchái kapcsán. A párt budapesti elnöke, Szatmáry Kristóf Tusnádfürdőn arról beszélt: értesülései szerint Magyar Péter egy száz nevet tartalmazó listát állított össze, és mindegyikük ellen büntetőeljárást kíván indítani.
Magyar Péter többször nevezte Orbán Viktort „maffiafőnöknek”, aki szerinte olyan rendszert épített ki, amelynek kötőanyaga a korrupció volt. Az Európai Unió részben emiatt függesztette fel a Magyarországnak járó uniós források kifizetését. Az új kormány célja ezeknek az összegeknek a visszaszerzése, amihez vállalniuk kellett: Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely vizsgálhatja az uniós pénzek útját a tagállamokban.
A Fidesz egyik elnökségi ülésén állítólag elhangzott: a jelenlévők kétharmadát „vezetőszáron” vihetik majd börtönbe korrupciós ügyek miatt.
A vádalku mint eszköz
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter többször hangsúlyozta, hogy a korrupciós ügyek feltárásának leghatékonyabb eszköze a vádalku. Ennek lényege, hogy a gyanúsított enyhébb büntetésben részesülhet, ha nemcsak saját bűnösségét ismeri el, hanem feltárja felettesei szerepét is, akik utasítást adhattak a jogsértésekre.
Bárándy Gergely ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyári hőhullámok idején a börtöncellákban nem ritka a negyven fokos hőség sem, ami könnyen megtörheti a gyanúsítottak ellenállását – és növelheti a vádalkuk esélyét.
Kötött-e alkut Orbán Viktor?
A volt miniszterelnök bukása után sokan találgatják, vajon kötött‑e politikai alkut. Egyes vélemények szerint korábban Gyurcsány Ferenc is hasonló megállapodás eredményeként kerülhette el a börtönt. Mások úgy vélik, Orbán Viktor is egyezséget köthetett Magyar Péterrel, és ezért adta át a hatalmat viszonylag békésen, európai módon.
Lech Wałęsa, a Szolidaritás legendás vezetője és Lengyelország egykori köztársasági elnöke figyelmeztette Magyar Pétert: ha három hónapon belül nem kerülnek börtönbe azok, akik szerinte súlyos károkat okoztak Magyarországnak, akkor „ennek az árát az új hatalom fizetheti meg”.
