Orbán az újfasisztáknál: határt feszeget vagy már lép?
Virtigli újfasiszta párt vendégeként mond beszédet Orbán Viktor Rómában. Ezzel elébe mehet a néppárti Fidesz-tagsági döntésnek, vagy csak megnézi: még ezt a határt is átlépheti-e büntetlenül. Más szimbóluma is van Orbán útjának.
Az olasz legszélsőjobb parlamenti párt, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia – FdI) elnöke, Giorgia Meloni meghívására Rómába utazik Orbán Viktor – derül ki sajtófőnöke közleményéből. A miniszterelnök szombaton az Atreju nevű jobboldali rendezvényen Rómában beszédet is mond, majd válaszol a közönség kérdéseire.
Mussolini híveihez megy
A szónoklat, amit megtartani fog, már címében – Az emberek és a népek Európája – előre jelzi, milyen gondolatmenet mentén kíván beszélni. Orbán az európai szélsőjobb „szuverenista” pártjainak ideológiáját, a „nemzetek Európáját” vallja, amely erősen visszavenne az EU „föderalista” jogaiból.
Ezt Orbánról eddig is tudták, ahogyan azt is, hogy nyíltan vállal ideológiai azonosságot az olasz kormányból magát nemrég kitaktikázó Matteo Salvinivel és pártjával, a Ligával, amit annak bukása után is megerősített. Római útja azonban ennél sokkal többet jelent. Az FdI díszvendégeként az olasz parlament legszéljobbosabb pártja felé nyit. Az FdI túlzás nélkül nevezhető újfasisztának: politikusainak megnyilvánulásai mellett nyíltan vállalják a Ducét, Benito Mussolini halálának áprilisi évfordulójáról rendszeresen megemlékeznek.
Az inkább csak érdekesség, hogy a Duce egyik unokája, Caio Giulio CesareMussolini idén az európai parlamenti választáson az FdI jelöltje volt. (A Duce egyik unkahúga, Alessandra Mussolini már korábban szerepet vállalt az olasz újfasiszta mozgalomban, a ennek féltestvére, Rachel Mussolini 2016-ban lépett az FdI színeiben jelöltté.) Az FdI-Mussolini-plakáton olvasható szlogen, A történelem Olaszország jövője, egészen hátborzongató.
Mostanában mély csönd honol az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz tagságának ügyében. A márciusi felfüggesztéskor egy három tagú „vének tanácsa” kezébe adták a Fidesz sorsát, azzal, hogy az EPP novemberi kongresszusáig elkészítik jelentésüket arról, megfelel-e a jogállami feltételeknek a magyar párt, teljesíti-e az EPP alapszabályában foglaltakat. Ennek alapján aztán az EPP dönt a tagsági viszonyról.
Mintha jegelnék a Fidesz ügyét
Az elmúlt hetekben olyan információk láttak napvilágot, hogy talán mégse tűzik napirendre ezt a döntést. Vagyis maradna a felfüggesztett tagsági viszony, amely miatt a Fidesz semmilyen vezető tisztséget se kaphat az EPP-ben.
Egy éve viszonylag visszhangtalan maradt, hogy Orbán Budapesten fogadta Melonit.
A Fidesz akkor még az EPP teljes jogú tagja volt, az EP-választásra készülve a néppárt nem akart semmilyen nyílt színi konfliktust. Ez csak idén tavasszal a junckeres-sorosos magyarországi plakátokkal változott meg.
Ami most megváltozhat
A mostani fellépéssel Orbán akár ki is kényszerítheti az EPP állásfoglalását. De az is lehet, Orbán úgy érzi, annyira visszaerősödött az európai középjobbon belül, hogy még ezt is megteheti büntetlenül. Mindenesetre Trócsányi László bővítési és szomszédsági biztossá jelölését a következő Európai Bizottságba Orbán és a Fidesz ekként tálalja a nyilvánosságban. (Holott nem kizárt, hogy csak Ursula von der Leyen új EB-elnök ravasz húzásáról van szó: a bizottsági meghallgatásokon az Európai Parlamenttel végezteti el a piszkos munkát, Trócsányi visszavonatását vagy más, súlytalan tisztségre áthelyezését.)
Már Salvini is vállalhatatlan az EPP-nek, a virtigli újfasiszta FdI egyenesen vörös posztó.
Sok jót nem ígér a leplezetlen szimpátiával Európa legszélére sodródni a Fidesznek és Orbánnak.
A himnusz és a KuK
Igazán csak a történet színesítéseképpen érdemes megemlíteni, hogy a Fratelli d’Italia az olasz himnusz kezdő sora. Csak nem egészen két éve hivatalosan is ez az olasz himnusz, amit korábban is neveztek Fratelli d’Italianak. Szövege Goffredo Mameli 1837-es költeménye. A szöveget, aminek zenéjét Michele Novaro szerezte 1847-ben, a köztársaság megalakulásakor, 1946-ban fogadták el az ország ideiglenes nemzeti himnuszának, amit azonban az olasz parlament 2017-ig nem emelt törvényerőre. Ami számunkra érdekes ebben, az az, hogy Mameli költeményét az Osztrák-Magyar Monarchiával szembeni felszabadító háború ihlette, a harcok idején az ellenállók dalaként énekelték. A himnusz az olasz egység dalaként hamar népszerű lett.
A Fidesz törvényt sért
Mint már korábban annyiszor, a Fidesz tegnap is megakadályozta az ellenzéki képviselők által kezdeményezett rendkívüli ülés megtartását, illetve a kezdeményezők által benyújtott határozati javaslat megvitatását.
Az ülésből csak a napirend előtti felszólalások hangzottak el, mivel a fideszes képviselők távollétében nem sikerült elfogadni a napirendet, így az ülést be kellett zárni. Az ellenzéki politikusok az ülésen mindenekelőtt az általuk javasolt napirend tárgyában – a klímavédelem kérdésében – és általában is élesen bírálták a fideszes többség viselkedését, de – mint évek óta rendszeresen – elmulasztották egy döntő szempont megemlítését.
Meg sem említették, hogy a fideszes képviselők viselkedése törvénysértő.
Az Orbán-rendszerben az Országgyűlés működését – szerintem helytelenül, de ez most nem ide tartozik – nemcsak a Házszabály, hanem amellett, sőt annál is inkább külön törvény, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Ez kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általában kötelesek az Országgyűlés ülésein és azon belül különösen a szavazásokon részt venni:
„28. §(1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.”
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden képviselőnek minden ülésen folyamatosan jelen kell lenniük. Azt azonban igen, hogy az Országgyűlés munkájának egészét tekintve a képviselők számottevő részének úgy jelen kell lennie, hogy az ülésen tárgyalt témákhoz kellő számú képviselő hozzá tudjon szólni, ismerve a témához egyébként hozzászóló más képviselők elhangzott véleményét is. Hosszú távon a magyar Országgyűlésben és más országok parlamentjeiben kialakul az a jelenléti arány, amely a parlamenteket működőképessé teszi. Kiváltképp jelen kell lenniük a képviselőknek a szavazásokon, mert csak ez biztosítja, hogy a szavazási eredmények valóban megvalósítsák a választók parlamenti képviseletét.
Az Országgyűlés tevékenységét, a napirend alakítását természetszerűen a többség szabja meg. A többség bizalmából működő kormány nyújtja be általában a törvényeket, és a többség dönt arról is, hogy napirendre kerüljenek-e a nem a kormány, hanem egyes képviselők által tett törvényjavaslatok és határozati javaslatok. Ez az általános szabály, melyhez képest a demokratikus parlamentarizmus alkalmazza a kisebbség, vagyis a többséghez nem tartozó képviselők fontos jogosítványait, mint a kérdés és az interpelláció – melyek tárgyát a kérdező képviselő szabja meg –, illetve a rendkívüli ülés és a vizsgáló bizottság is, amelyek a képviselők kisebbségének – nálunk egyötödének – kezdeményezésére is kötelezően meg kell tartani illetve fel kell állítani.
Nálunk ezt is az országgyűlési törvény mondja ki, a rendkívüli ülés tekintetében a következőképpen:
„35. §(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.”
Természetesen bármely parlamenti aktus esetében elképzelhető, hogy annak sértő, például mások méltóságát sértő vagy mást igaztalanul vádló tartalma miatt az ellen egyes képviselők vagy akár a képviselők egy szélesebb köre, netán egyes képviselőcsoportok egésze távollétével tiltakozik. Ezt nevezzük a politikában bojkottnak, ami legitim politikai eszköz. Alkalmazhatja akár az ellenzék a kormánnyal, akár a kormánypárti frakció(k) az ellenzékkel szemben.
A mostani esetben azonban arról van szó, hogy a kormánytöbbség évről-évre minden alkalommal bojkottálja az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti üléseket, és ezzel egy, a törvényben meghatározott képviselői jogosítványt gyakorlatilag megszüntet. Ez pedig súlyos törvénysértés. (Csak azért nem beszélek alkotmánysértésről, mert Magyarországnak 2012 óta nincs alkotmánya, az ún. Alaptörvény nem az, a kormány mindenkori szándékaihoz igazított rendszeres módosításai mutatják, hogy a kormányon levők sem tekintik annak.) A Fidesz újra meg újra elmagyarázza, hogy képviselői testületileg maradnak távol, mert nem vesznek részt az ellenzék „kampányakciójában”, de hát ez nem alkotmányos érv, hiszen a rendkívüli ülés összehívásával mint képviselői joggal a képviselőknek, köztük az ellenzéki képviselőknek joguk van élni, függetlenül attól, hogy mit gondol azok tartalmáról vagy akár kampánybéli funkciójáról a fideszes többség.
„Épül-szépül” az Orbán-birtok
Nagyobb gödör, de felhúzott falak és tetőzet, készülő lift. Ezt tapasztalta két hónap elteltével Hadházy Ákos, amikor ismét felvételt készített az Orbán család alcsútdobozi titokzatos birtokáról.
Csaknem napra pontosan két hónappal első felvételei után ismét légiképeket készített Hadházy Ákos független képviselő az Orbán család Alcsútdobozon lévő birtokáról, amely sokáig egyszerű majorságként volt ismert. Ezt korábban Mészáros Lőrinc bérelte Orbán Viktor apjának cégétől, a magyarázat szerint mezőgazdasági gépek tárolására. Más jelek, például Nárcisz kutya ott tartózkodása, azt a gyanút kelti, hogy ez a birtok valójában a miniszterelnök családjának lakhelye.
Hadházy júliusban azt tapasztalta, hogy nagy kiterjedésű építkezés zajlik a birtokon. Mostani fényképei jelentős előre haladást rögzítettek a fotók.
„Épülszépül” a vidéki Magyarország, legalábbis a miniszterelnök családjának alcsútdobozi birtokán a földalatti létesítményeik – írta bejegyzésében a képviselő. Majd hozzáteszi: ha Ön hónapok óta keres építőmestert, de nem talál, vigasztalja és töltse el derűvel a tudat, hogy az Orbán-birtokon nem egészen két hónap alatt látványos változások történtek.
A képviselő felsorolja, milyen változást tapasztalt. Ha összevetjük a mostani képeket a július végi állapottal, örömmel láthatjuk: az eddig is óriási gödör (föld alatti épület: bunker?, wellnes részleg?, mélygarázs?, pince??) még nagyobb lett, a korábban alapozott bújócskás részeken pedig állnak a falak és részben bent vannak a gerendák is. Szerencsére lift is lesz, ez látszik az istálló előtti épületből. A kettes számú, egykori cselédszállásra végre felkerült a tető ácsolata és a szigetelés, elkészült a külső vakolat. József nádor (a király helytartója) puritánabb volt – jegyzi meg Hadházy, arra utalva, hogy a majorság egykoron a főrendé volt.
Újabb összeszerelő-munkahelyeket vásároltunk
Megint német szalagsor-termelő üzemekért fizet rengeteget a kormány. Egyikkel tovább nő a járműgyártás veszélyesen nyomasztó súlya. Mellesleg Szijjártó Péter „megfelelő” szavazásra intett.
Újabb sok millió forintot fizet munkahelyenként a kormány azért, hogy multi (német) cégek idehozzák alacsony hozzáadott értékű – szalagsoros – termelésüket, illetve bővítsék ezt. A tömegközlekedési eszközöket gyártó Hübner-H Gumi- és Műanyagipari Kft. 844 milliót, fejenként „csak” 6,8 millió forintot kap azért, hogy 125 fővel bővítse nyíregyházi termelését. A Krones AG viszont 5,5 milliárdot kasszíroz, hogy italtöltő és csomagolástechnikai berendezéseket gyártsanak 500 emberrel. Az üzem megtelepedése alkalmazottanként már 11 millióban van.
Ennyiért tényleg megéri nekik
Vagyis mindkét társaság több évi teljes bérköltségét a magyar adófizetők állják. Ahogyan azt növekvő számban és összegekkel teszi a kormány. Ralf Goldbrunner, a Krones AG igazgatósági tagja nem véletlenül hangsúlyozta, hogy debreceni gyáruk üzembeállásával növekszik a Krones versenyképessége, nő a nyeresége és erősödik piaci pozíciója. Ráadásul a magyar számla értéke ennél minden bizonnyal nagyobb, mert a Krones az első cég, amely gyárat épített a repülőtér mellett ipari övezetben, amelynek kialakítására tetemes közpénz ment el: a város több, mint nyolcmilliárd forintot költ a Déli Ipari Park kivitelezési munkáira.
Szavak és valóság
Az egymást követő üzemátadások sorában a Kronesnél Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az elmúlt években Magyarország sikeresen átállt a termelésorientált gazdaságról a technológiaorientált gazdaságra. Az igazság azonban az, hogy a Hübner-H csuklós buszokhoz és sínes járművekhez gyárt átjáró- és csuklórendszerek mellett speciális gumiipari termékeket, ablakok és ajtók tömítésére szolgáló gumiprofilokat és gumikereteket, a Krones pedig ásványvizes palackokat.
Egyik se a negyedik ipari forradalom kihívására adott válasz.
Abban viszont feltétlenül igaza van Szijjártónak, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopa az autóipar, ennek fejlődéséhez elengedhetetlen a beszállítói ipar folyamatos fejlesztése. Kérdés azonban, hogy helyes-e tovább növelni a járműgyártás részarányát, amely már most is 30 százalékot tesz ki a teljes feldolgozóiparon belül, és a bruttó hazai termék 5 százalékát állítja elő. Mostanában egyre több kétely fogalmazódik meg az ágazat közeli jövőjével kapcsolatban.
Üzenet októberre
Az ünnepélyes pillanatokban azért Szijjártó szükségesnek találta megjegyezni, hogy az eddigi beruházások után a kormány készen áll arra, hogy folytatódjanak a fejlesztések, ha a nyíregyháziak Kovács Ferenc polgármestert tüntetik ki bizalmukkal októberben.
Kis győzelem is győzelem
A Momentum Mozgalom nevében Fekete-Győr András kifogással élt a kőbányai Választási Bizottságnál, mivel 2019. szeptember 2-án a helyi Fekete István Általános iskolában Dr. Mátrai Gábor jelenlegi fideszes önkormányzati képviselő és Molnár Róbert, fideszes képviselőjelölt részt vettek a tanévnyitón és beszédet is mondtak a gyerekeknek.
Dr. Mátrai Gábor az eseményről Facebook bejegyzést is írt, amelyben tájékoztatta az Újhegyieket, hogy látogatást tett az általános iskolában, ahol is beszédben bátorította a gyermekeket tanulásra, sok sikert kívánva nekik. Azzal, hogy Mátrai és Molnár tanítási időben, iskolai ünnepség keretén belül találkozott iskolás gyerekekkel, a hivatalos önkormányzati választás kampány ideje alatt és erről Facebook posztot is megjelentetett, tehát kampányolásra használta fel a gyerekeket, megsértette a köznevelési törvény pártpolitizálást tiltó rendelkezését.
Ezt a kifogást a Kőbányai Helyi Választási Iroda befogadta, majd határozatában megjelölte, hogy dr. Mátrai Gábor valóban megsértette a törvényt, mivel az eseményről készített Facebook posztban nem úgy hivatkozott magára, mint az iskola intézményi tanácsának az elnöke, hanem mint önkormányzati képviselő. Ezzel pedig a választókat befolyásoló, kampányban felhasználható tartalmat hozott létre.
Tehát gyakorlatilag megvalósította a politikai pedofília fogalmát.
Molnár Róbert tevékenységét a benyújtott kifogás alapján nem marasztalták el, mivel abban nem szerepelt semmilyen nyilvános bizonyítéka annak, hogy akár beszédében, akár későbbi kommunikációjában képviselőjelölti mivoltát emelte volna ki.
A Választási Bizottság kötelezte dr. Mátrai Gábort, hogy mellőzzön minden további ilyen jellegű jogsértést és távolítsa el a Facebook oldaláról a bejegyzést a mellé feltöltött képekkel együtt – ez utóbbi meg is történt.
Egy kijelentés utózöngéi
A Miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely kijelentésére, melyet a médiában azóta számos elítélő tiltakozás követte, Karácsony Gergely az alábbi tartalmú levelet küldte a miniszternek, melyet felháborodása jeleként nyilvánosságra is hozott.
„Ön az elmúlt napokban több alkalommal megzsarolta és megfenyegette a budapestieket azzal, hogy ha nem a Fidesz bábját választják, érvénytelennek tekintik a miniszterelnök és a főpolgármester közötti megállapodást. Önök, Orbán Viktorral és Tarlós Istvánnal együtt ezek szerint azt gondolják, hogy magánszerződéseket köthetnek a budapestiek életéről, mintha a nemzet fővárosa a miniszterelnök és fideszes helytartóinak magánbirtoka lenne. Márpedig ideje felfogniuk: Budapest nem az Önöké, hanem a budapestieké. Tudom, hogy Ön Orbán Viktor hangján szólt, de szavaiért mégiscsak Önnek kell felelősséget vállalnia. Tegye hát meg!
Politikai felelősséget kell vállalni a zsarolásért, ezt egy lemondással tudná megtenni – ne habozzon. Emberi felelősséget kell vállalnia a fenyegetésért, ezt egy hangos bocsánatkéréssel teheti meg – legyen jó hangos. És jogi felelősséget is vállalnia kell, mert szavai súlyosan jogsértő beavatkozást jelentenek a választás rendjébe – e tekintetben a TASZ-szal közös beadványom nyomán a Fővárosi Választási Bizottság jogosult első körben állást foglalni.
Nem várok mást Öntől, csak hogy legalább saját magát ne hazudtolja meg.
A minap ugyanis az Európai Uniót bírálva azt mondta:
„a kormány számára elfogadhatatlan, ha a forrásokat politikai szimpátia alapján osztják el”.
Nos, Miniszter Úr, ez a budapestiek számára is elfogadhatatlan. Nincs más dolga, csak annyi, hogy ne váltogassa a véleményét hatalmi érdekből: ami Önök számára Európában elfogadhatatlan, legyen elfogadhatatlan Budapesten is.
Várom tehát, hogy
válasszon az Ön előtt álló lehetőséget közül: lemond, bocsánatot kér a budapestiektől, illetve visszavonja a budapestieket megfenyegető, megzsaroló szavait.
– zárja tiltakozó levelét Karácsony Gergely.
Nincs lezárva a „magyar ügy” az EU-ban
A magyar miniszter szerint az egész a „bevándorláspártiak bosszúja” és le kéne zárni, az uniós illetékes szerint folytatni kell: mintha nem ugyanazon a meghallgatáson vettek volna részt. A német-francia-tengely „aggódik” a magyar helyzet miatt. Egy holland képviselő pedig arra kéri Vargát, hogy ne játssza a mártírt.
Az Európai Tanács általános ügyek bizottságában Brüsszelben az uniós igazságügyi miniszterek és Varga Judit magyar tárcavezető mintha nem ugyanazt élték volna meg hétfőn délutántól kezdődően. Az estébe nyúló, több órás meghallgatásra azután került sor, hogy éppen egy éve az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a 7-es cikkel szerinti eljárást Magyarországgal szemben a jogállami állapotokat kifogásoló Sargentini-jelentés elfogadásával. (Hírek szerint az EP illetékes bizottsága levélben fejezte ki nemtetszését, hogy képviselőjét nem hívták meg a hétfői ülésre.) Az eljárást az EU előző soros elnöke, Románia elszabotálta, az új finn viszont felpörgeti, s ennek első lépése a miniszterek tanácskozása.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az egész procedúra „a bevándorláspártiak bosszúhadjárata”, és már több mint egy éve
„politikai boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen”,
amelynek oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra. Az ülés utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nagy lépést tettek előre, hogy megvédjék Magyarországot.
„Tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást. Minden jogi kérdést tisztáztunk. Elutasítottuk a kettős mércét, és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy olyan határozatról beszélünk, ami maga is sérti a jogállamiságot” – mondta Varga. Szerinte az eljárást már le is lehetne zárni.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki a jogállami feladatokért felelős viszont azt mondta:
nem elegendő egy meghallgatás a magyar hetes cikkes eljárás ügyében.
Ez egyébként összhangban van a finn kormány álláspontjával. Az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni – mondta Timmermans, aki novembertől a zöld ügyeket viszi a bizottságban.
Varga Judit szerint a miniszterek felületesen ismerik a magyar helyzetet, a különféle információk szerint viszont lényegre törően és
többnyire pontosan tettek fel kérdéseket a magyarországi állapotokról,
a bíróságokban kialakult helyzetről, az MTA elleni lépésekről, az egy kézben összpontosuló gigászi kormányzati médiáról és persze a korrupcióról. Képben voltak a Stop, Soros törvényről és a tranzitzónában a menekültek éheztetéséről.
Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője igen diplomatikusan arról beszélt, hogy az ülés hosszú volt, de „nagyon együttműködő” szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek a további lépésekről. Kijelentette, hogy
az eljárás nem irányul senki ellen,
minden félnek érdeke, hogy az ország bemutathassa álláspontját.
Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban. Például a Velencei Bizottságot, s így fókuszáltan végig venni bizonyos témákat.
Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak. Az új bizottság azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében.
„A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió”
– fogalmazott Timmermans.
Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében
a magyarországi helyzet „aggodalomra ad okot”.
Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.
Még a tanácskozás előtt Varga Judit a Twitteren közzétette, hogy azért állítják pellengérre Magyarországot, mert az elutasítja a tömeges bevándorlást. Erre válaszul Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő megüzente neki, hogy nem ezért „állítják pellengérre” a kormányt, hanem az emberi jogok megsértése, a jogállam elpusztítása és az EU-s jognak való nem megfelelés miatt. Ne játssza a mártírt! – írta a miniszternek a képviselő.
Még kevesebb pénz jöhet az EU-ból
Mintegy tíz százalékos kurtítást akarnak a németek a 2021 utáni EU-kasszában. Ez az amúgy is komolyan zuhanó magyar kifizetést tovább mérsékelné. Ráadásul a jogállamisági feltételhez kötés ezt is megvághatná.
Német javaslat szerint szűkülne az EU költségvetése, mintegy 10 százalékkal a 2021-ben kezdődő hét éves ciklusban – írja a Portfólió a Politico infomációját idézve. Ez igen komoly érvágást eredményezne például Magyarországnak, amely a korábbi átalakítások miatt amúgy is a felzárkóztató támogatások
nagyjából negyedének elvesztésével nézne szembe,
az agrárköltségvetésben is hasonló megszorítás lenne az Európai Bizottság korábbi javaslata értelmében. Ez az árfolyam függvényében 9200 milliárd forintnyi támogatásban óriási rést ütne.
Ezt egészítené ki a hazai források arányának duplájára emelése, amivel ugyan a gazdasági növekedés csökkenése mérséklődne, de összességében durván megemelkednek a hazai költségvetés terhe. Az egyenleg itt még vészt jóslóbban, nagyjából egyharmadnyival romlana. Ezzel a GDP-arányosan
átlagosan évi 4 százalékos támogatás 2,6 százalékra csökkenne.
Ez volt tehát a bizottság korábbi indítványa, amely a déli tagállamoknak adna több pénzt, a keleti végeken pedig csökkentené a kifizetést. Ráadásul új elemként több pénzt szánnának például a klímaváltozás hatásainak csökkentésére.
A mostani német javaslat ezt szűkítené tovább.
A veszteség mértéke pedig még nehezebben kalkulálható, ha véglegessé válik az a törekvés, hogy a támogatások teljesítését a jogállamisági feltételekkel kössék össze. Márpedig ezt az álláspontot foglalja el a jelenlegi finn elnökség, amely nemrégiben az Európai Parlamentben tett bemutatkozó tájékoztatójában hitet tett emellett.
Ebben az esetben súlyosan rontja a magyar (elutasító) álláspont érvényesítését az, hogy jelenleg is zajlik az országgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás. Ezt a finnek szeretnék felgyorsítva végig vinni, s ennek keretében ma tartják az Általános Ügyek Bizottságában az első (zárt) meghallgatást.
Jelzők zűrzavarában – Diplomáciai jegyzet
„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy valótlan tartalmát – merthogy ezen a nívón nem az akadémiákon zajlanak a viták, hanem a kocsmákban. S ha ez így van, akkor sok minden sejthető, sőt elmondható nem csak Orbán eredendő szándékairól, de arról az »értelmiségi« körről is, mely – a produkció végén – ovációk közepette vetette magát Orbán Viktor lábai elé.” – ezzel az antrée-val kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.
Úgy tűnik, egy-egy újabb „hegyibeszéd” elmondásához Orbán Viktornak már túl szűknek bizonyul Tusnádfűrdő, vagy kevésnek az évi egy alkalom. Legutóbb a populizmus „legjobb” hagyományainak jegyében fogalmazta meg az általa vélt szöges ellentétet a keresztényi és a liberális szabadságfelfogás között. A Fidesz politikai kommunikációjában ennyi számít újnak, az alkalmazott módszerek viszont maradtak a régiek. Összekapcsolni néhány nem mindennapi fogalmat, majd úgy értelmezni őket, hogy az kellőképpen igazodjon az aluljáró-filozófiák szokványos színvonalához. Vagyis, amint azt Karinthy örökbecsű módon megkomponálta:
„Nincsen benne semmi, ámde / az legalább érthető.”
Orbán most azt szeretné elhitetni népével, hogy a mögöttük álló másfél évszázadban a nyugati társadalmak megfeledkeztek a keresztényiségről, helyette mindenütt a liberalizmust emelték piedesztálra. A hajdani népi-, majd szocialista demokráciák fosztójelzőihez így emeltetett fel pár éve az illiberalizmus fogalma, most pedig a liberalizmus szabadsága helyébe annak – a fideszes propagandagépezet által vizionált – keresztény ellenpárja.
Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg mindennek valós vagy valótlan tartalmát – merthogy ezen a nívón nem az akadémiákon zajlanak a viták, hanem a kocsmákban, legjobb esetben a kávéházak lazább óráiban. S ha ez így van, akkor sok minden sejthető, sőt elmondható nem csak Orbán eredendő szándékairól, melyek jegyében megosztani kívánta kusza gondolatait hallgatóságával, hanem arról az „értelmiségi” körről is, mely – a produkció végén – ovációk közepette vetette magát Orbán Viktor lábai elé.
Annyit persze érdemes megjegyezni, immáron Orbán Viktor fejtegetéseitől teljességgel függetlenül: a kereszténység eszmetörténetének legkiválóbb ismerői számára nem kétséges, az elmúlt kétezer esztendőben egységes keresztényi szabadságeszme sohasem létezett.
Voltak értelmezések, melyeket különféle keresztény irányzatok elfogadtak vagy vitattak. Érthető módon a legélesebb ellentétek akkor mutatkoztak, amikor a reformáció szembefordult a hagyományos katolicizmussal, ám az azt követő humanizmus végül megállapodott egy olyan szabadság-felfogásban, mely megalapozta először a felvilágosodást, majd pedig annak örökösét, magát a liberalizmust.
Már ennyiből is látszik, a keresztény és a liberális szabadságfogalom nem, hogy ellentétes lenne, de ez utóbbit értelemszerűen az előbbi szülte. Az sem véletlen, hogy a demokratikus társadalmakban intézményesülten létező szabadság, és ehhez kapcsolódóan az emberi jogok, csak ott létezhetnek, ahol hasonló folyamatok lezajlottak, nem feltétlenül keresztényi, de minden esetben felvilágosult és liberális jelleggel.
Minden olyan próbálkozás, mely kijátszani akarja a keresztényit a liberálissal, s a liberálist a keresztényivel szemben, egyértelmű és agresszív kísérletnek bizonyul, hogy a jelzők zűrzavarában maga a szabadság végképp semmivé váljon.
A fogalmak felhígítása – vagy relativizálása – így vezet el az eszmék s végül az értékek teljes pusztulásához. George Orwell klasszikus regénye mutatta meg a legjobban, hogyan semmisül meg a szabadság, ha azt önfeladásként fogalmazzák újra. És a tudás, ha abból kitiltják a kételyt.
Orbán üzenete ez esetben sem rejtett mást, mint öt évvel ezelőtt Tusványoson: akkor a liberalizmus szellemét tiltotta ki a Fidesz táborából, s ezzel megerősítette bennük a demokrácia elutasításának vágyát; most pedig a szabadságot.
Világos beszéd, ha nincs is benne rendszer – sőt légyege az, hogy ne rendet teremtsen a hívő fejekbe, hanem épp a bizonytalanság káoszát.
