Egyre többért vesz munkahelyeket a kormány

0
219
Egyre több autó a sorban. Forrás: pexels.com

Minden eddiginél többet, átlagosan 19 millió forintot fizet a kormány az idei munkahelyteremtő beruházásokhoz adott támogatásokkal. És változatlanul felülreprezentált az autóipar, miközben az illetékes miniszter is elszakadást szeretne erről.

Az év első két hónapjában 14 cégnek ítélt egyedi kormányzati döntéssel készpénzes támogatást, összesen csaknem 27 milliárd forintot – derül ki a külügyi tárca honlapján közzétett legfrissebb összesítésből.

Ezekben a cégek 1400 munkahely létesítését ígérik, vagyis átlagosan 19 millió forintba kerül az országnak egy új állás (a végösszeg ennél kisebb lesz, mert egy esetben nincs megadva a munkahelyek száma).

Ez több, mint a duplája a tavalyi átlagnak.

(Amely érték korábban szerényen emelkedett.) Sőt, a 2018 második felében adott szűk 30 milliárdból 3800 munkahely keletkezhet: ezeknél még a nyolcmilliót se éri el a fejenkénti támogatás (egy korábbi időszak átlaga 6 millió volt). A tavalyi átlagot az tolja a 10 milliós összeg közelébe, hogy december közepén került be a listába a BMW 12,3 milliárdja, amely esetében már 19 millió egyszeri ingyenpénzt vállalt a költségvetés. (És ebben nincs benne az egyéb kedvezmény, valamint az üzem teljes környékének infrastrukturális kialakítása mintegy 140 milliárdból.)

Látható tehát a mostani és a korábbi adatokból, hogy a kormány

drasztikusan növekvő támogatásokkal ágyaz meg a munkahelyeket létesítő cégeknek,

ami sok beruházás esetében veti fel a gazdaságosság kérdését: akár évekig a közösség állja szinte az összes kiadást.

A másik az örök probléma: az autóipar túlsúlya. Most is hat olyan beruházás található a listán, amelyek túlnyomó része alacsony hozzáadott értéket előállító összeszerelő jellegű termelést hoz létre vagy bővít. (Egy autóipari kutató-fejlesztő társaság is kap támogatást, ez nem az előző kategóriába tartozik.) Miközben a kormány illetékesei (és a gazdaságpolitikában rendre állást foglaló Matolcsy György jegybankelnök évek óta ígérik, hogy most már aztán megvalósul a termelékenységi fordulat.)

Ezt – a szavai szerint „leányvállalat-ország” arculatot kifogásolta decemberben Palkovics László innovációs miniszter is, hazai fejlesztések nagyobb hányadát sürgetve. (A helyzetet jellemzi az a paradoxon, hogy mindezt egy olyan autóbusz bemutatóját mondta, amelynek szinte minden fontos része a karosszérián kívül külföldi eredetű.)

Ebben a január-februári időszakban messze a legtöbbet a Mol kapta, vegyiüzem építésére 11,6 milliárd forintot. Magyar tulajdonú támogatott cégek vannak még rajta kívül is, de csak öten. Vagyis a kiosztott pénz nagyobb része ismételten valamilyen külföldi multinacionális társasághoz megy, amelyik aztán – amikor már nyereséget termel az egység – megvádolható lesz azzal, hogy „kitalicskázza” a profitot.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .