Kezdőlap Címkék Párbeszéd

Címke: párbeszéd

Karácsony Gergely: Messzire kell vinni az országot a fideszes rémálomtól

Molnár Gyula szerint „az utolsó percekben vagyunk”, Szabó Tímea pedig az mondta: az ellenzéknek egyetlen feladata van, a kormányváltás.

A Párbeszéd ötödik születésnapja alkalmából tartott taggyűlést. Karácsony Gergely, a párt és az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt mondta, szeretnék Magyarországot messzire vinni a fideszes rémálomtól: a Nyugat, az igazságosság és a tudás társadalma felé. Ahogy fogalmazott:

„Nagyon messzire szeretnék vinni Magyarországot a gyűlöletkeltés politikájáról, a megosztottságtól.”

Beszélt arról is, hogy az MSZP együtt született a harmadik magyar köztársasággal, amelynek egyik legfontosabb pártja volt, a Párbeszédet viszont a harmadik magyar köztársaság válsága miatt alapították, hogy a jövő Magyarországát az együttműködésre építsék.

Azt mondta: az MSZP óriási lépést tett, amikor legerősebb ellenzéki pártként nem csinált presztízskérdést abból, hogy elfogadja egy kisebb párt politikusát listavezetőként. Nem gondolják azt, hogy képesek lennének a nemzet egységét képviselni, de

az együttműködésben hisznek, azt szeretnék tovább szélesíteni, ajtójuk nyitva áll mindenki előtt, aki változást akar.

Szerinte nem csak a választási matematika miatt van szükség együttműködésre, amelyhez egyetlen feltételük van, hogy a szövetség ne a múltat építse, hanem a jövőt, nem a 2010 előtti világot szeretnék visszahozni, hanem egy új modellt, a szociális demokráciát szeretnék megvalósítani.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta,

„ébresztő mindenkinek, eljött az idő, az utolsó percekben vagyunk.”

Szerinte az esélyes szavazat a változást akarók szövetségére leadott szavazat, az egyéni választókerületekben és listán is, az áprilisi pedig nem csak egy választás a sok közül. Ahogy fogalmazott: ha ezen a választáson ez a hatalom marad és folytathatja, amit elkezdett 2010-ben, akkor végleg át fogják alakítani Magyarországot, és

ez a Magyarország már nem olyan ország lesz, ahol szívesen élnének.

Megerősítette, hogy a két pártnak Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelöltje, ő vezeti majd a közös listát is és az egyéni választókerületekben is közösen állít a két párt jelölteket. Azt mondta: most április 8-án több mint kormányváltás, majdnem rendszerváltás kell.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint nincs most fontosabb feladata az ellenzéknek, minthogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy áprilisban kormányváltás legyen. Azért dolgoznak, azért kötnek szövetséget, hogy

olyan kormánya legyen az országnak, amely valóban a magyar emberek érdekét szolgálja.

Karácsony Gergely az MTI szerint újságíróknak azt is mondta: február 17-én indul a jelöltállítás, addig a közös listán a helyek elosztása nem fixálható, nyitva hagyják azt más pártoknak. Hisz abban, hogy meg tudnak állapodni az Együtt-tel is, a pénzügyi okok ellenére.

A listáról Molnár Gyula azt mondta: az első ötben ott lesznek a párt fontos tisztségviselői, illetve azok a politikusok, akik a közvélemény-kutatások szerint „húzzák a pártot”. Karácsony Gergely szerint „nyilván az MSZP elnöke lesz a második helyen, de lehet, hogy Gyurcsány Ferenc lesz a harmadik”.

Elindulunk, a változás szövetsége létrejött!Nincs még 4 évünk. Most kell cselekedni, most kell talpra állni. 👉 Közösen győzni fogunk: http://karacsonygergely.hu/csatlakozz ✘

Közzétette: Párbeszéd Magyarországért – 2018. január 27.

A Fidesz fél valamitől…!?

„Jól látható, hogy a Fidesz tart valamitől! Valószínű azt érzik, hogy hiába vezeti a kormánypárt a közvélemény-kutatásokat. Ha választások előtt az ellenzéki pártok visszalépnek egymás javára, akkor kritikus mennyiségű egyéni mandátumot szerezhetnek.” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek László Róbert, a Political Capital szakértője. Viszont az ellenzéki csodavárástól is óv a választási szakember, a mai választási rendszerben ugyanis biztos nincs olyan csodaszer, vagy jelöltállítási stratégia, ami a kevesebből több szavazót csinál.

 

Nagy a helyezkedés az ellenzéki pártok között, az összefogás módjáról, és a listaállításról a politikusok pillanatnyi érdekek szerint érvelnek. Az legalább egyértelmű, hogy az egyéni kerületekben az egyeztetett indulás a legjobb megoldás?

A nyilvánosságban már nyolc éve folyamatos a vita, amely a Fidesz legyőzésének stratégiáját, az együttműködés és összefogás módját úgy keresi, mint valami csodaszert. Pedig csodaszer az nincs. Ha valaki azt hiszi, hogy a mai választási rendszerben akad olyan jelöltállítási stratégia, ami a kevesebből több szavazót csinál, az sajnos nagyon nagy tévedésben van.

A Fidesz legyőzéséhez egyszerűen több választópolgárra lenne szükség, mint amennyi a Jobbikon kívüli ellenzéki pártoknak ma a rendelkezésére áll. Amíg ez a helyzet nem változik, addig azt mondhatjuk: a balközép ellenzéknek nincs győzelmi esélye.

A pártoknak legfeljebb egyéni túlélési stratégiáik vannak. Ha volna kritikus mennyiségű szavazójuk, akkor a maga természetességével alakulna ki, hogy a közös jelöltekre és a közös listára épülő, avagy a koordinált megállapodás lenne-e célravezetőbb.

Tehát az igazi kérdés inkább az, hogy miként szerezhetne az ellenzék a jelenleginél több szavazót?

Ez magától értetődő. A Fidesz agresszív térhódítása persze nem könnyítette az ellenzék dolgát. Nem kizárólag a választási rendszer átalakítására, hanem még inkább a médiapiaci felvásárlásokra, a kormányoldal erőfölényével való rendszeres visszaélésekre, például az ÁSZ-büntetésekre gondolok. De ez nem menti fel az ellenzéket minden felelősség alól. Megnyilvánulásaik nagy része kimerül abban, hogy melyik párt kivel fog össze, de leginkább hogyan nem. Ezzel a választókat nem lehet megnyerni, őket ez a legkevésbé sem érdekli. Az egészből csak annyit látnak, hogy a pártok veszekszenek egymással, így aztán elképzelhetetlennek tűnik, hogy az ország kormányzását rájuk lehetne bízni. Négy éve is hasonló volt a helyzet, némileg más szereplőkkel.

Az is örökzöld téma, hogy az önmagukat demokratikusnak nevezett pártok együttműködhetnek-e akár a Jobbikkal is, hisz anélkül nincs valóságos győzelmi esély. Ön szerint?

A jelenlegi támogatottsági adatok alapján ahhoz, hogy a teljes ellenzéknek több mandátuma legyen a Fidesznél, valamilyen módon együtt kellene működniük. Kérdés, hogy ezt akarják-e egyáltalán a pártok. Mármint a közös kormányzást.

Ha lenne 100-105 mandátumuk, miközben a Fidesznek 94-99, Vona Gábortól Gyurcsány Ferencig kellene körbeülniük a koalíciós tárgyalóasztalt. Nagyon csodálkoznék, ha ez a „szivárványkoalíció” olyan ütőképes kormányt tudna alakítani, amelyik nem bukik meg néhány hónap leforgása alatt.

Vagyis nem ért egyet Heller Ágnessel, aki azt mondja, hogy a Fidesz leváltása nemzeti ügy, ennek érdekében még a Jobbikkal is össze kell fogni?

Ez egy politikai állásfoglalás, elemzőként nekem ezzel nem egyetértenem vagy nem egyetértenem kell, hanem azt végiggondolni, hogy működőképes lehet-e ez az elképzelés. Az előbb említett okokból aligha az, és nem úgy tűnik, hogy a balközép ellenzéki pártok a Jobbikkal közös kormányzásra készülnének épp. Ahogy a Jobbik sem ambicionálja ezt.

Olyan típusú együttműködést viszont el tudok képzelni, hogy a választókerületekben egymás esélyes jelöltjeit hagyják érvényesülni. Nem fog jobbikos jelölt visszalépni MSZP-s, vagy DK-s javára, de néhány budapesti és nagyvárosi kerületben könnyen elképzelhető, hogy a Jobbik alig kampányol majd a saját jelöltje mellett. Ugyanez fordítva: az olyan kerületekben, ahol a baloldal szabad szemmel nem is látható, bár nekik is lesz jelöltjük, nem nagyon agitálnak majd mellette, és hagyják a meccset eldőlni a Jobbik és a Fidesz aspiránsa között. Ehhez – kis túlzással – tárgyalni sem kell leülni, hisz annyira egyértelmű, hogy melyik pártnak hol erősek a pozíciói. Ez a maximális együttműködés, amit a Jobbik és a baloldali ellenzék között elképzelhetőnek tartok – ami – valószínűleg kevés a választási győzelemhez, viszont elég lehet a kormánypárt többségének minimalizálásához.

Az egyéni körzetekben szinte folyamatosan egyeztetnek a pártok, akár hivatalosan, akár a nyilvánosság kizárásával. Nehezebb kérdés a listaállítás. Az ellenzéki pártok között éles vita alakult ki, hogy kell-e közös lista, ahogy Karácsony Gergely szeretné, vagy épp ellenkezőleg, nincs szükség közös listára, ahogy Gyurcsány Ferenc állítja. Lehet ebben igazságot tenni?

Ez ügyben a legtöbb párt álláspontja az aktuális politikai érdeke szerint változik. 2013-ban úgy tűnt, a DK kimarad az MSZP és az Együtt koordinált indulásából, mire Gyurcsány Ferenc óriási kampányba kezdett a közös listáért, a szerinte akkor egyetlen üdvözítő megoldásért. 2014 januárjára el is érte a célját, de választási győzelmet ez nem hozott, csak négy DK-s mandátumot. Ma, amikor Gyurcsány magabiztosabb lehet az ötszázalékos küszöb önálló megugrásában, már a leghatározottabb ellenzője a közös listának, s csak a koordinált indulásban hisz.

A Párbeszéd vezetői számára nyilvánvaló volt, hogy maguktól az ötszázalékos küszöböt nem fogják elérni. Ez tolhatta őket az MSZP-vel való közös lista felé.

Valójában közös listával, illetve koordináltan is lehetne nyerni, de – visszatérek az első gondolathoz – ahhoz lényegesen több választóra lenne szükség. Ha viszont ez hiányzik, akkor nyerni nem tudnak, és csak az lesz a döntő, hogy a különböző szereplőknek mi a túlélési stratégiája.

A DK ma azt mondja, hogy az önálló lista több szavazatot mozgósít, a közös lista pedig összemossa a pártokat. Az MSZP szerint viszont akkor van több szavazó, ha közös a lista. Nincs egzakt számítás arra, hogy mikor van több szavazó?

Részigazságok vannak ezekben az állításokban, de szinte lehetetlen modellezni, hogyan viselkednének a választók egyik vagy másik helyzetben. Mindig csak az egyik forgatókönyvet ismerhetjük meg a választás napján, és nem fog kiderülni, hogy „mi lett volna, ha…”. 2014-ben nem győztek közös jelöltekkel és közös listával, de minden bizonnyal a koordinált indulással sem jártak volna lényegesen jobban.

Amit állíthatunk: a közös lista legfőbb előnye, hogy semmiképp sincsenek elvesző szavazatok. Ha viszont koordináltan indulnak, akkor van ilyen kockázat: az öt százalék – tehát a parlamenti küszöb – alatt végző pártokra eső szavazatok nem hasznosulnak. Ha nem kéne attól tartani, hogy lesznek öt százalék alatt teljesítő pártok, akkor viszont ebben az esetben sem vesznének el voksok.

De nem győzöm hangsúlyozni: csodára egyik esetben sem lehet számítani, ahogy az sem igaz, hogy bármelyiket választják, az eleve rossz megoldás lenne.

Az látszik, hogy az LMP, a Momentum, és az Együtt nem akar a baloldallal összefogni, vagy legalábbis a kampány mostani szakaszában még nem. De nem rontja ez az ellenzéki esélyeket?

Ha az a cél, hogy bejussanak a parlamentbe, s tényezőkké váljanak, hogy aztán négy év múlva ők lehessenek a kormányváltó erők, akkor az egy érthető stratégia. Ha viszont az ellenzék mégis győzni szeretne, és közösen kormányozni már idén tavasztól, akkor biztosan együtt kell működniük, valamilyen módon.

A minimum követelmény az lenne, hogy legkésőbb a választás előtti utolsó héten visszaléptetik egymás javára az egyéni jelöltjeiket. Persze sokkal hatékonyabb volna, ha nem hagynák ezt az utolsó pillanatra. Arra számítok, hogy még egy darabig igyekszik mindenki saját magát feltüntetni a kormányváltás fő letéteményesének, hogy aztán az utolsó néhány hétben lépjenek vissza tömegével egymás javára. Ez az a forgatókönyv, amitől a Fideszben is félnek.

Látható ugyanis, hogy a kormányzópárt nem nyugodt, nem úgy viselkedik, mint aki biztos a nagyarányú győzelmében. Ha nyugodtak lehetnének, akkor nem küldték volna rá az Állami Számvevőszéket minden ellenfelükre, és nem volna ilyen harsány a gyűlöletkampányuk sem, ami lényegében egyetlen pillanatra sem szünetelt.

Látszik, hogy a Fidesz tart valamitől, valószínű, ők is érzik, hogy bár utcahosszal vezetik a közvélemény-kutatásokat, de ha az ellenzéki pártok mégis képesek lennének egymás javára visszalépni, akkor az a relatív többségi rendszer, amit a Fidesz magára szabott, az vissza is üthet. És akkor kritikus mennyiségű egyéni mandátumot veszíthetnek el.

Ezzel azt mondja, hogy az eddigi gyenge teljesítménye ellenére is vannak az ellenzéknek győzelmi esélyei, vagy csak az a kérdés, hogy mennyivel győz a Fidesz?

Még majdnem három hónap van a választásig, történhet bármi. Csak ahogy arról már szó volt, nem hinném, hogy szeretné bármely ellenzéki párt, hogy Gyurcsány Ferenctől Vona Gáborig kelljen koalíciós tárgyalásokat folytatni.

Ha az a kérdés, hogy Jobbik nélkül lehet-e többsége a balközép ellenzéknek, arra a válaszom az, hogy nem. A Fidesz talán nem is annyira a vereségtől fél, hanem attól, hogy egészen kicsi különbséggel fog győzni. A pártnak öt évig kétharmada volt, utána pedig csak egyetlen párttal kellett ugyanezért alkudoznia. Ha most a 133 mandátum – ami a kétharmadhoz kell – látótávolságban sem lesz, akkor rengeteg ügyben kell majd alkudozniuk, talán több ellenzéki párttal is. Ami még ennél is ijesztőbb lehet számukra, ha alig lesz több mandátumuk az abszolút többséghez szükséges 100-nál. Ez a helyzet kapkodáshoz, és a korábbinál is jóval több politikai hibához vezethet.

Az LMP állítólag arra számít, hogy a legerősebb ellenzéki pártként kerül ki a választási versenyből. Az mire lenne elég?

Ez a hosszú távú stratégiaépítésben számíthat, ugyanis ha a Jobbikon kívül nem az MSZP lenne a legerősebb, az teljesen új helyzetet teremtene a magyar politikában. Megindulhatna egy átrendeződés az ellenzéki oldalon. Abban az esetben viszont, ha az MSZP helyébe a Gyurcsány Ferenc féle DK lépne, akkor lényegi változás hosszabb távon sem követezhetne be, legfeljebb megindulna az áramlás a szocialistáktól a DK irányába.

Mi történhet a kisebb pártokkal, akik nem akarnak közös listára menni?

Az LMP-nek most jó esélye van a parlamentbe jutásra, a Momentumnak viszont ma ugyanerre kevés az esélye. A Párbeszéd közös listát állított az MSZP-vel, s friss hír, hogy a Liberálisok nevű formációnak is sikerült oda bekönyörögnie magát. Bár az még nem világos, hogy pártként kapnak-e bebocsátást, vagy csak Fodor Gábor túlélését biztosítják. Marad az Együtt; nekik a legnehezebb a helyzetük, legfeljebb azt járhatják ki, hogy egy-egy győzelemre esélyes kerületben az ő egyéni képviselőjelöltjük maradjon állva.

Gondolom, hogy itt is az a kérdés, hogy hány lista állítását bírja el az ellenzéki oldal? Anélkül persze, hogy végzetesen rontanák egymás esélyeit.

27 egyéni jelölt kell, hogy országos listája legyen egy pártnak. Biztosan vesztes kerületekben indulhatnak egymás ellen is, így ez egy teljesíthető kritérium. Nincs azonban olyan sok ellenzéki szavazó, hogy a Jobbik mellett az LMP, az MSZP, illetve a DK listáján túl az Együtt, illetve a Momentum is esélyes legyen a parlamentbe jutásra. Sőt, ha elindul a Kétfarkú Kutyapárt, ők is elszívhatnak ellenzéki szavazókat.

Mi történik, ha Jobbik egyedül marad, tehát nincs benne egy képzeletbeli ellenzéki együttműködésben? Vona Gábor ugyanis már győzelmi nyilatkozatokat ad, de valóban van esélye erre egyedül a Jobbiknak?

A Jobbik támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint évek óta mozdulatlan, pedig az elmúlt években komoly kampányt folytattak. Az áttörés azonban nem történt meg, tehát a Jobbik támogatottsága meg sem közelíti a Fideszét. Jelen tudásunk szerint a Jobbiknak az egypárti kormányalakítási esélyei minimálisak. Feltéve, hogy a hátralévő időben nem történik valami különleges. Mindenki a Simicska-féle atombombára vár, amiről korábban sokan tudni vélték, hogy 2017 végéig ledobja, és még mindig vannak, akik reménykednek benne, hogy a kampányban robban. Mint minden csodavárás, nagy valószínűséggel ez is csalódással végződik majd.

A költségvetési támogatás komoly összeg, több száz millió forint. Ennek megszerzése milyen látszólag logikátlan mozgásra készteti a pártokat?

Ha a túlélés motivál, és nem a választási győzelem, akkor nagyon sokat számít, hogy egy párt 150, 300, 450 vagy 600 millió forintos kampánytámogatásra lesz jogosult. Ha ugyanis visszalépkednek egymás javára, utólag is vissza kell fizetni a különbözetet, ami kétségkívül megnehezítheti a választási logika érvényesülését.

Vegyük azt a példát, hogy egy pártnak van 60 jelöltje – ami 300 millió forintos listás kampánytámogatást jelent – de néhány helyen vissza kéne lépnie az ellenzéki győzelem érdekében. Ha csak hat helyen lép vissza, még mindig ugyanerre a 300 millióra jogosult, de ha már hét helyen, akkor lecsúszik a 150 milliós sávba, és a különbözetet vissza kell fizetnie. Az anyagi motiváció tehát nagyon sokat nyomhat a latban.

A határértékek: 27 jelölttől jár mintegy 150 millió forint, 54 jelölttől 300 millió, 80 jelölttől 450 millió, valamint 106 jelölt esetén 600 millió. Ezekhez jön még hozzá jelöltenként további egy-egymillió.

Az országban elég feszült a hangulat, az emberek félnek. Ilyen körülmények között lehet hitelesnek tekinteni a közvélemény-kutatási adatokat?

Nagy hiba elhinni a pártoknak, hogy az ő embereik mást tapasztalnak az országban. Négy évvel ezelőtt is szinte minden ellenzéki párt azt mondta, hogy nem hisz a közvélemény-kutatási adatoknak, aztán sokkolta őket, hogy nagyjából az az eredmény született, amit a kutatók előre jeleztek. A nagyságrendeket ma is biztos, hogy jól mérik. Ez alatt azt értem, hogy az lehetséges, hogy egy ma 3 százalékra mért párt, átcsusszanjon az ötszázalékos küszöbön, de az kizárt, hogy a ma 8-14 százalék közé mért MSZP tényleges támogatottsága 25 százalék körül lenne.

Vagyis a négy évvel ezelőtti összefogás kudarcából az ellenzék nem vonta le a tanulságot, és ugyanazokat a hibákat követi el ismét?

Az valószínű, hogy nem szó szerint ismétlik meg a négy évvel ezelőtti kudarcot, hisz ezúttal a koordinált indulás valamelyik botcsinálta módját fogják megvalósítani. Megint felülről, sűrűn változó összetételű tárgyalóasztalok mellől próbálnak tüzet oltani, miközben a terepmunkát nem végezték el. Elsősorban a 106 alkalmas jelölt felkutatására kellett volna fordítani az energiát.

Közösen indulnak a Liberálisok az MSZP-vel és a Párbeszéddel

Azt még nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent, annyi biztos, hogy mindhárom párt Karácsony Gergelyt támogatja miniszterelnök-jelöltként.

A három pártelnök, Molnár Gyula, Karácsony Gergely és Fodor Gábor együtt kiadott közleménye szerint

„közösen indulnak a 2018-as országgyűlési választásokon és közösen támogatják Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltet.”

Azt írják, egyetértenek abban, hogy csak széleskörű együttműködéssel van esély a Fidesz leváltására, ezért arra kérik a demokratikus ellenzéki pártokat, hogy csatlakozzanak az együttműködéshez. Olyan közös választási felhívás kidolgozására tesznek javaslatot, amelynek „középpontjában a demokratikus, európai és szolidáris Magyarország helyreállítása és megerősítése áll”.

Szerintük

„a magyar társadalom többsége elégedetlen az Orbán-kormány mindent központosító, korrupt politikájával”,

és a változás érdekében együttműködést várnak az ellenzéktől.

Ahogy a Liberálisoktól megtudtuk,

technikai részletekről még nem állapodtak meg.

A választási listát majd csak azután alakítják ki, ha lezárultak az egyeztetések a többi párttal és az esetleg csatlakozó civil szereplőkkel. A párt szerint csak akkor veheti fel az ellenzék a versenyt a Fidesszel, ha az ellenzéki pártok és jelöltek nem rontják egymás esélyeit.

Ha egyébként a három párt közös listával indul a választásokon, akkor nem öt, hanem háromszor öt, vagyis 15 százalékot kell elérniük, hogy bejussanak a parlamentbe. Ennél feljebb azonban nem megy ez a szám: vagyis, ha esetleg négy vagy öt párt állít közös listát, a küszöb akkor is 15 százalék.

Ez volt ma – 2018. január 11.

0

Április 8-án lesz a parlamenti választás Magyarországon, a hivatalos kampány február 17-én kezdődik; közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd; Juhász Péter viszont az MSZP-t vádolja az egyeztetés elmaradása miatt; teret neveznek el a meggyilkolt orosz ellenzékiről, nem Moszkvában hanem Washingtonban.

Április 8-án lesz a parlamenti választás

A választásra jogosult magyarországi lakóhelyű állampolgár száma körülbelül 7,9 millió, őket egészíti ki a külföldi állandó lakos, akik közül nemrégiben tette le az egymilliomodik az állampolgári esküt.

A választásra jogosult itthoni lakóhelyűek február 9. után kapják kézhez a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.

A hivatalos választási kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én kezdődik, ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható pénzt ebben az időszakban lehet elkölteni.

Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a választókerületben lakó legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 5-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban összesen minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. (Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges.) Az országos listákat legkésőbb március 6-án kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd

A névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezeti, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje is lesz – mondta az MSZP elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva.

Arról, hogy a listán hány helyet kapna a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt, Molnár Gyula közölte, a helyekről nincs még konkrét és végleges megállapodás, azon dolgoznak, hogy a következő parlamentben a Párbeszédnek önálló frakciója legyen.

Juhász Péter az MSZP-t hibáztatja

Az Együtt elnöke közleményt adott ki az MSZP, a DK és az Együtt megbeszéléséről. Juhász Péter sajnálatosnak nevezi, „hogy Karácsony Gergely a legfontosabb tárgyalást kihagyta, így nehéz elképzelni azt, amit magáról állít, hogy ő az ellenzéki együttműködés közös miniszterelnök-jelöltje.”

Juhász szerint elképzelhető, hogy „az volt az oka a távollétének, hogy ő már tudta és nem akarta az arcát adni ahhoz: az MSZP nem hajlandó koordinálni. Nem hajlandó elősegíteni azt a helyzetet, hogy mindenhol a legesélyesebb egyetlen ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesszel kihívóként.”

Teret neveznek el a meggyilkolt orosz ellenzékiről Washingtonban

Borisz Nyemcov meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról nevezik el a washingtoni orosz nagykövetség épületével szembeni kis teret az amerikai főváros önkormányzatának döntése alapján.

A washingtoni önkormányzat 13 tagja – tizenegy demokrata párti és két független politikus – egyhangúlag szavazta meg a kis tér átnevezését. Szerdán azonban még csupán első olvasásban fogadták el a javaslatot.

A tér új névtábláját február 27-én, Nyemcov meggyilkolásának harmadik évfordulóján avatják fel.

Közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd

A névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezeti, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje is lesz – mondta az MSZP elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva.

Arról, hogy a listán hány helyet kapna a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt, Molnár Gyula közölte, a helyekről nincs még konkrét és végleges megállapodás, azon dolgoznak, hogy a következő parlamentben a Párbeszédnek önálló frakciója legyen.

Az országgyűlési választás kiírását az MSZP elnöke úgy kommentálta: „a startpisztoly eldördült”. Az MSZP és a Párbeszéd készen áll arra, hogy április 8-án mindent megtegyen azért, hogy Magyarországon kormányváltás legyen – hangoztatta.

 

 

Juhász Péter az MSZP-t hibáztatja

1

Az Együtt elnöke közleményt adott ki az MSZP, a DK és az Együtt megbeszéléséről. Juhász Péter sajnálatosnak nevezi, „hogy  Karácsony Gergely a legfontosabb tárgyalást kihagyta, így nehéz elképzelni azt, amit magáról állít, hogy ő az ellenzéki együttműködés közös miniszterelnök-jelöltje.”

Juhász szerint elképzelhető, hogy „az volt az oka a távollétének, hogy ő már tudta és nem akarta az arcát adni ahhoz: az MSZP nem hajlandó koordinálni. Nem hajlandó elősegíteni azt a helyzetet, hogy mindenhol a legesélyesebb egyetlen ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesszel kihívóként.”

Mint írja, ezt történelmi bűnnek tartja.

A pártelnök közleménye szerint „ennél már csak Molnár Gyula indoklása elfogadhatatlanabb: a koordináció befolyásolná az MSZP kampánytámogatásra kapott összegét, ezért nem hajlandó sehol engedni. Tehát Szabó Szabolcsra, aki egyszer már megverte Németh Szilárdot azért indít rá jelöltet az MSZP, hogy több pénze legyen. Kovács Alex, akinek egyetlen politikai teljesítménye az volt a belvárosban, hogy ő is kapott kedvezményesen lakást, azért indul velem szemben, aki feltártam ezeket a panamákat, hogy az MSZP-nek több pénze legyen. „

Juhász véleménye szerint „a DK viszont nyitott a megállapodásra. Gyurcsány Ferenc kifejezte azon szándékát, hogy visszaléptet jelölteket az esélyes helyeken az Együtt javára, ahogy ezt mi is meg fogjuk tenni a DK javára. Mi még a héten folytatjuk a tárgyalásokat, és reményeim szerint meg is állapodunk.”

A pártelnök végül azt írja, hogy „az ellenzéki pártoknak felül kell emelkedniük a saját önző érdekein, és alázatot kell mutatniuk a közös siker érdekében. Csak együttműködésben törhető meg Orbán rendszere, ennek ellehetetlenítője ma az MSZP.”

Karácsony Gergely: A többség nem lehet ellenzékben

Budapesti évnyitót tartott az MSZP, a két fő szónok, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely egyaránt az ellenzéki pártok összefogásának szükségességéről beszélt. Emellett mindketten az oktatást és az egészségügyet emelték ki.

Karácsony Gergely és az MSZP vezetői
MTI Fotó: Illyés Tibor

Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, a kampány egyik „arca” többek között arról beszélt, hogy azért megy el több százezer magyar azért ment külföldre dolgozni, hogy például a hazaküldött pénzből tudják taníttatni a gyerekeket és fizetni az orvosi ellátást. Azt mondta:

a Fidesz teljesen tönkretette az egészségügyet és az oktatást.

Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben a leadott szavazatok 55 százaléka nem a Fideszre ment, Budapesten pedig több szavazatot kaptak a baloldali pártok, mint a Fidesz – csak éppen külön listán voltak. Szerinte ezért verte szét Budapestet módszeresen a Fidesz.

„Ha Orbánék megint nyernek, akkor nem lesznek 2018 után kerületek, nem lesznek önkormányzatok”

– mondta. Ezért szerinte a Fidesz meg kell állítani, ehhez meg kell teremteni a feltételeket, de

„ha nincs közös miniszterelnök, és nincs közös lista, automatikusan kétharmada lesz a Fidesznek”.

Ezért a baloldali belharcok befejezésére, az egyéni érdekek félretételére szólított fel mindenkit. Megszólította a DK szavazóit is, azzal, hogy nem adhatják fel a reményt.

„Magyarország nem volt kibírni még négy évet Orbán Viktor uralma alatt”

– mondta. Szerinte „senkinek nincs joga feladni”, el kell hinni, hogy a magyarok tudnak a legtöbbet tenni a jövőjükért: mindenkinek egy szavazata van, még Mészáros Lőrincnek és Orbán Viktornak is.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, az MSZP miniszterelnök-jelöltje két Magyarországról beszélt: az egyik „új fideszes elit, a milliárdosok” világa, a másik a kiszolgáltatottaké. Szerinte 2010-ben sokan bíztak az erős kézben, amit Orbán Viktor ígért, de most a magyar emberek túlnyomó többsége változásra vágyik, és

„a többség nem lehet ellenzékben.”

Azt mondta: meg kell szervezni a változást akaró emberek szövetségét, ennek alapja az MSZP és a Párbeszéd szövetsége, amely nyitott minden párt előtt. Szerinte a pártoknak be kell látni, hogy az ország érdeke fontosabb, mint az egyéni érdekek, ha ezt a pártok nem látják be, akkor viszont a szavazóikat várják.

Arról is beszélt, hogy igazi demokráciát kell építeni a fideszes ál-demokrácia helyett – annak ellentéte szerinte a szociális demokrácia, ami több, mint a liberális demokrácia:

nem a szabadság kevesebb, hanem az egyenlőség több,

idézte Kéthly Annát.

Azt mondta: a fideszes ál-demokrácia tönkretette az oktatást, nem költ az állampolgárok egészségére – a szociális demokrácia viszont esélyt teremtene és fontosnak tartaná az egészségügyet. Beszéde végén arra kérte a gyűlés résztvevőit, hogy szavalják el vele együtt Petőfi Nemzeti dalának első néhány sorát.

Karácsony: az a dolgunk, hogy békét hozzunk Magyarországra

0

A választók jövőre eldönthetik, az „ellenségképek, társadalmi konfliktusok élezése” helyett Magyarországnak legyen-e „szelíd, halk szavú kormánya”, amely azért „robotol”, hogy megjavítsa az életüket – mondta Karácsony Gergely, a Párbeszéd, az MSZP és a Liberálisok közös miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

A Párbeszéd társelnöke – a másik két párt elnökével közösen tartott rendezvényen – hangsúlyozta, a politikának a békés hétköznapokról, a kormányzásnak pedig olyan „apró okos lépésekről” kell szólnia, amelyek visszaviszik Magyarországot Európa felé.

Nem tudom azt ígérni, hogy ha én leszek a miniszterelnök, akkor minden nap karácsony lesz

– fogalmazott az ellenzéki politikus, hozzátéve, olyan világot építenének, amelyben a politikának nem az a dolga, hogy „állandóan harcoljon és mindenkiben ellenséget lásson”.

Kiemelte, feladatuknak tartják, hogy a politika 2018 után a jó oktatásról és egészségügyről, valamint a magasabb bérekről és nyugdíjakról szóljon.

Az a dolgunk, hogy békét hozzunk, elsőként az ellenzéki táboron belül, majd aztán békét hozzunk Magyarországra

– jelentette ki Karácsony Gergely, aki büszkének mondta magát, amiért pártja mellett az MSZP és a Liberálisok is támogatják kormányfőjelöltségét.

Több tízmillió a pártok büntetése

0

Több tízmillió forint az összege azoknak a büntetéseknek, amelyekkel a számvevőszék megbüntetni tervezi ellenzéki pártokat. Ugyanazzal az indokkal, a piacinál olcsóbb irodabérlet miatt. Az érintettek politikai megrendelésről beszélnek. Az ÁSZ szerint minden törvényes.

Amint azt megírtuk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a piacinál alacsonyabb irodabérleti díj miatt tervezi megbüntetni az LMP-t, az Együttet és a Párbeszédet és a DK-t. Azóta jelentkezett a Liberálisok is. A büntetések összege már több tízmillió forint. A büntetés akkor válik véglegessé, ha az ÁSZ megkapja a pártok észrevételeit és elutasítja azokat. Fellebbezés nincs.

Orbán és rezsimje retteg a bukástól – közölte Juhász Péter, az Együtt elnöke, aki vérlázítónak tartja, hogy az ÁSZ a Fidesz pártállami módszereit kiszolgálva, adminisztratív eszközökkel próbálja ellehetetleníteni az ellenzéki pártokat a 2018-as választások előtt.

Putyini világ épül, közép-ázsiai illiberális országokban jellemző a politikai ellenfelek ilyen módszerekkel történő kiiktatása. Az Együtt hivatali hatalommal való visszaélésnek tartja az ÁSZ akcióját.

Ha megkapja a jelentéstervezetben foglalt 19 milliós büntetést az Együtt, akkor

januárban és februárban nem lesz pénze semmire.

Éppen ezért az Együtt adományokat vár.

Az ÁSZ szerint az Együtt a piaci árnál 50 százalékkal kevesebbért bérli irodáját. Juhász Péter leszögezte: törvényesen bérlik az irodát, 2014 októbere óta változatlan jogi és pénzügyi konstrukcióban. Az iroda egy része képviselői iroda, így a Parlament fizeti. Az Együtt és az Országgyűlés is a piaci árat fizeti az ingatlanért.

Abból is jól látszik a számvevőszék büntetésének politikai indíttatása, hogy az Együtt irodabérlési szerződését már 2014-es vizsgálatoknál is látták, akkor mégsem volt ellene semmi kifogásuk – mondja Juhász.

A párt végleges jelentés után

kellő időben feljelentést tesz,

valamint nemzetközi szervezetekhez és a diplomáciai testülethez fordul.

A Liberálisokat is megbüntette az ÁSZ, több, mint tízmillióra – tudatta a párt. Szerintük egyértelmű és nyilvánvaló, hogy a szervezet

a Fidesz megrendelésére járt el,

és a büntetések miatt veszélybe került az ellenzék választási részvétele. A Liberálisok évek óta ugyanazt a gazdálkodási gyakorlatot követik, az ÁSZ a legutóbbi ellenőrzés során semmi kivetnivalót nem talált a könyvelésünkben.

A Fodor Gábor vezette párt Guy Verhofstadthoz,

az ALDE európai parlamenti frakciójának vezetőjéhez fordul,

és arra kérik a többi ellenzéki pártot, hogy hasonlóképpen járjanak el nemzetközi partnereiknél, jelezzék jogtalan büntetésüket európai pártcsaládjuk felé. A cél, hogy az Európai Unió vezetői is értesüljenek arról, az Orbán-kormány hogyan lehetetlenítené el az ellenzéki pártok működését, illetve indulását a választáson.

Az Állami Számvevőszék csak az ellenőrzött szervezetek „észrevételezése” után véglegesíti és hozza nyilvánosságra az érintett pártok gazdálkodásáról szóló jelentését – közölte az ÁSZ.

A közlemény szerint az ÁSZ júliusban nyilvánosságra hozott ellenőrzési ütemtervének megfelelően az LMP, a DK, az MSZP, a Magyar Liberális Párt, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért Párt 2015. és 2016. évi ellenőrzéséről szóló jelentéstervezeteket észrevételezése megküldte az érintetteknek. A második fél évre vonatkozó ütemtervben szerepelt még az MSZP és a Jobbik ellenőrzése is (a Fideszé és a KDNP-é nem).

Az ÁSZ a pártok ellenőrzését a rendszerváltás óta, az érintettek számára is nyomon követhető ütemezés szerint végzi – tudatták.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy 2014. január 1-jén módosult a pártok tiltott támogatására vonatkozó szabályozás. Tilos jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása, és tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül az, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel szolgáltatásokat. Ilyen a plakátkihelyezés, a ingatlanbérlet és a könyvelési szolgáltatás.

Ha egy párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles meghatározni annak értékét. Ha ezt nem teszi meg, az értéket az ÁSZ állapítja meg.

Az ÁSZ a Jobbikot is megbüntette politikai plakátok helyeinek a tarifaárnál olcsóbb bérlésére hivatkozva. Az összbüntetés meghaladja a 660 millió forintot. A jelentéstervezetből hiányzik az állítás bizonyítása.

Ellenzék: mennyi az annyi, avagy, miért nem annyi, amennyi?

0

Tegnapi cikkünkben már eldicsekedtünk azzal, hogy a Független Hírügynökség munkatársai milyen kiválóan számolnak. Rájöttünk ugyanis arra, hogy a DK és az MSZP által bejelentett 60-46 arányú választási együttműködés valójában csak majdnem annyi, amennyi.

A valóságban ugyanis 58-2-46-ról beszélhetünk. A megállapodásba ugyanis az MSZP beleszámította a függetlenként Veszprémben győztes Kész Zoltánt, valamint az Együtt csepeli jelöltjét, Szabó Szabolcsot.

Ez volt a helyzet szerda estig. Ám mára nyilvánvalóvá vált, hogy még ennél is jobbak vagyunk matematikából. Kiderítettük ugyanis – és rövid fejszámolás után ki is számoltuk – hogy a Párbeszéd, amely Karácsony Gergelyt miniszterelnök-jelöltként delegálta a megállapodásba, szeretné, ha a párt színeiben politizáló Szabó Tímea is rajta lenne a listán.

Vagyis, a számsor jelen állás szerint így néz ki: 57-1-1-1-46.

Más kérdés, hogy információink szerint Szabó Tímea nem kíván a szocialisták listáján szerepelni, úgyhogy nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: a fenti, már most is érdekesnek mondható választási matematika a továbbiakban még változhat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!