Kezdőlap Címkék Párbeszéd

Címke: párbeszéd

BALOLDALI

Tordai Bencét, a Párbeszéd tehetséges és bátor képviselőjét, a párt néhány hónapja megválasztott társelnökét és átmeneti frakcióvezetőjét, tehát ez idő szerint a Párbeszéd első számú arcát láthattuk-hallhattuk ma reggel az ATV-ben.

Hősiesen küzdött az úgynevezett házépítkezési ügyével a beszélgetést indító Pindroch Tamás fideszes újságíró támadásával szemben, ahogy kell, jólesett. A beszélgetés vége már kevésbé. A műsorvezető arról a tegnap nyilvánosságra került tranzakcióról kérdezte a véleményét, mely szerint a 4IG nevű Fidesz-közeli informatikai „magáncég” és az állam megvásárolja a Vodafone magyarországi vállalatát. Tordai így válaszolt:

„Szerintem minden józan ember azt gondolja, hogy egy ilyen válságos helyzetben a kormánynak nem arra kéne százmilliárdokat fordítania, hogy egy olyan tulajdont szerezzen, amely semmilyen döntésre nem jogosítja fel. 49 százalékos tulajdonrészt vásárol egy NER-es céggel közösen, tehát gyakorlatilag megint az történik, hogy az államkasszából finanszírozzák meg, támogatják, megsegítik a Mészáros-birodalomnak a további gazdasági térhódítását,

és én nem látom, hogy ez a magyar adófizetőknek, a magyar polgároknak hogyan lenne jó biznisz. De hogyha van bármilyen szakmai, vagy akár politikai természetű érv, akkor én nyitottan, kíváncsian hallgatom.’

Pindroch erre azt kérdezi: „az állam, úgy látszik, ilyen stratégiai területeken tulajdont szerez. Ezzel sem értenek egyet. Önök a privatizáció oldalán állnának még más stratégiai területeken is, például gáztározók, ahogy a Gyurcsány-kormány csinálta, vagy mi az álláspontjuk ezzel kapcsolatban?”

Tordai újabb válasza az, amiért mindezt leírom a képernyőről:

„A Párbeszéd zöld, tehát baloldali pártként nyilvánvalóan a szélesebb körű közösségi tulajdon, adott esetben állami, önkormányzati, szövetkezeti és így tovább tulajdon pártján áll, de ha már egy területet a piaci működésre bízunk, akkor viszont nem kéne piactorzító működésre átállni. Tehát nyilvánvaló, innentől kezdve az állam, amely egyszerre tulajdonos és szabályozó az adott területen, most már a három nagy mobilszolgáltatóból Magyarországon kettőben állami tulajdon van, illetve NER-es tulajdon van. Innentől kezdve elég érdekes az a piac, ahol az állam résztulajdonosként egy NER-es céggel közösen százszázalékos tulajdonosként, illetve nem tulajdonosként ezt a három egymással versengő, ugye ez az oligopol piac a közgazdászok szerint, egy ilyen oligopol piacon szabályozóként is fellép, ez legalább aggályos. De nem nekem kell nyilvánvalóan mondjuk a Magyar Telekom helyett aggódnom, én a magyar adófizetők pénze miatt aggódom.”

Tordai Bencének természetesen igaza van, amikor az adófizetők pénzét félti. Nemcsak azt a több mint háromszázötven milliárdot, amit az állami részesedésért fizetnek majd, hanem azt is, amivel a kivásárlás másik felét, a NER-es cég részesedését finanszírozzák majd, hiszen azt is, mint ilyen ügyleteknél máskor, az így vagy úgy közpénzt költő állami illetve NER-es bankok hitele finanszírozza majd. Igaza van abban is, amikor azt

kifogásolja, hogy az állam egyszerre lesz tulajdonos és szabályozó egy egyébként is oligopol piacon.

Csakhogy második válaszának kezdetén fontosnak tartja leszögezni: a Párbeszéd mint zöld, mint baloldali párt a „közösségi” tulajdon híve, amely lehet állami, önkormányzatii vagy szövetkezeti. Mivel szemben? Természetesen a magántulajdonnal szemben. A baloldaliság Tordai számára antikapitalizmust jelent: idegenkedik a magántulajdontól, és a „közösségi” tulajdon híve.

Régi hagyomány ez. „Az enyim, a tied mennyi lármát szűle, Miolta a miénk nevezet elűle. Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált, Per és lárma nélkűl annyi embert táplált, S többet: mert még akkor a had és veszettség Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség. Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek, Nem született senki gazdagnak, szegénynek.” Csokonai filozofikus versében olvashattuk, tanulhattuk ezt annak idején az iskolában, s az ő korában, s az azóta eltelt időben is elterjedt a magántulajdon-ellenes, szocialista gondolkodás. A huszadik század tapasztalata azonban arra tanít, hogy az embertársainkkal való szolidaritás, a francia forradalom hármas jelszavából a harmadik, a testvériség érvényre juttatásában nem a tulajdon közösségisége az alkalmas eszköz. A modern baloldali politika évtizedek óta túljutott ezen az évszázados hiedelmen, s ez mind a szociáldemokráciára, mind a zöldekre igaz Nyugat-Európában. Egyaránt

tisztában vannak azzal, hogy a jólét növeléséhez a gazdasági növekedés, ahhoz pedig a verseny és magántulajdon hajtóereje nélkülözhetetlen.

Amikor Orbánék az elmúlt tizenkét évben tíz- és százmilliárdokat költöttek az állami tulajdon körének kiterjesztésére, hogy maguk igazgathassák a magyar tőkeállomány mind nagyobb részét, s maguk sokszor politikai szempontjait érvényesíthessék abban, jó lenne, ha az orbáni hatalomgyakorlással szemben álló magyar baloldaliak nemcsak az államosítás konkrét körülményeit helytelenítenék, mint azt ebben az interjúban Tordai tette, hanem elvileg is elutasítanák a termelő és szolgáltató tőke állami kivásárlását, „nemzeti” kézbe vételét.

Jó lenne, ha a magyar politikáiban modern, és nem archaikus baloldalt láthatnánk.

Végre?

A címben szereplő szóval méltatta a hat parlamenti ellenzéki párt közös fellépését az MSZP egykori frakcióvezetője majd elnöke. Értem őt, bizonyára ő is azok közé tartozik, akik elégedetlenek a választásokon súlyos vereséget szenvedett hat ellenzéki pártnak a vereség óta folytatott politizálásával, s alighanem azzal is, hogy nem voltak képesek közösen adni erőteljes választ Orbán tusványfürdői uszítására.

Most viszont együtt álltak ki a Kossuth Lajos térre, hogy megfogalmazzanak egy-egy követelést, amelyek parlamenti megvitatására közösen kezdeményeznek rendkívüli parlamenti ülést a nyári szünetben. Ugyanabban az adásban a kiváló alkotmányjogász, aki gyakran adja a fejét politikai elemzésre, egyenesen szánalmasnak nevezte az ellenzéki produkciót, elsősorban azért, mert nem sikerült tisztázni még csak azt sem, hogy közösen vagy külön-külön kívánnak a jövőben fellépni a politikában.

Igaza lehet, de nekem más bajom van a Kossuth téri akcióval.

Az egykori pártelnök és mások is nyilván azért örülnek a közös fellépésnek, mert valóban látványos volt, hogy az orbáni uszítással szemben nem történt semmi hasonló. Ez azonban nem volt véletlen. Tusványfürdői előadásában Orbán a maga stratégiai elképzeléseit világnézeti keretben adta elő, ez késztette a nyugati demokráciákkal való elvi szembeszegülésének újbóli kifejtésére mind a menekültügy, mind a melegek emancipációja, mind pedig az orosz-ukrán háború kérdésében. Márpedig ezekben a kérdésekben az áprilisi választásokra szövetkezett hat párt álláspontja különböző, mint ahogy különbözőképpen viszonyulnak magához a tusnádfürdői rendezvényhez is, ahogy a Fidesz uralmához is.

MSZP-s és LMP-s politikus volt már a rendezvény vendége, DK-s, Momentumos vagy Párbeszédes politikus nem. Az LMP és az MSZP vezetői a választási kudarcot jórészt arra vezetik vissza, hogy az ellenzék túl sokat foglalkozott „szimbolikus” kérdésekkel, és nem eleget „az emberek” megélhetési problémáival, és helytelenítették a „putyinozást”, a háború kérdésében való állásfoglalást a kampányban. Természetesnek és örvendetesnek tartom, hogy az Orbán-előadásról külön-külön mondtak véleményt, hiszen ha közös szöveget próbáltak volna szerkeszteni, az óhatatlanul színtelen-szagtalan lett volna. Így viszont Gyurcsány Ferenc elmondhatta, hogy náci beszédnek tartja Orbán szövegét, és fontos, hogy időnként ne csak értelmiségiek és újságírók, de politikusok is kimondják az igazat Orbánról és rendszeréről.

Más a helyzet az Orbán-kormány megszorító intézkedéseivel: erről nagyjából ugyanazt gondolják és mondják a hat párt politikusai. Amit az egyik mond, azt a többiek is fel tudják vállalni, ahogy az egyik párt társelnöke a sajtótájékoztatót követően hangsúlyozta. Ők igen, felelős közgazdász azonban többnyire nem. Amivel a Momentum állt elő a közös sajtótájékoztatón, hogy vonják vissza a kata-törvényt és az év végéig dolgozzanak ki új megoldást, illetve az MSZP kezdeményezésével az országos lakóház-szigetelési programról egyet lehet érteni.

A rezsinövelés eltörlésére irányuló DK-s követeléssel azonban komoly gazdaságpolitikus nem érthet egyet.

Lehet és kell bírálni az intézkedés végrehajtásának módját és azt, hogy tíz éven keresztül áltatták a magyarokat azzal, hogy lehet önkényesen megszabni a háztartási energiatarifákat, s emellett a választásokig kitartottak, majd a választás után intézkedtek másként. Azt azonban már a választások előtt elmondták a szakemberek, hogy a „rezsicsökkentés” nem lesz fenntartható.

Nem a „rezsicsökkentés” „megvédése” lehet egy komolyan vehető párt követelése, hanem olyan kompenzációs rendszer kialakítása, amely enyhíti a reális energiatarifák terheit a rászorulók számára, miközben az arra képesektől elvárja a reális árak megfizetését.

Nem érthet egyet komoly gazdaságpolitikus a Kossuth téren elhangzott, de már a választási kampányból is ismert áfa-csökkentési javaslatokkal sem. Az Orbán-kormány alacsony egyenes adókat és ugyanakkor magas közvetett adókat és különadókat vet ki, és így biztosítja a jövedelemközpontosítás viszonylag magas szintjét, és finanszíroz kiterjedt állami költekezést. Önmagában az áfa-terhek kiterjedt, de szelektív csökkentését nem lehet meghirdetni ellentételezés nélkül, viszont az egyenes adók emelését és a költségvetési költekezés szűkítését az ellenzéki pártok a választási kampányban és azt megelőzően illetve követően sem vállalták. Ráadásul

az áfa csökkentése olyan tehercsökkentést jelent, amelyből óhatatlanul több jut a többet és kevesebb a kevesebbet fogyasztónak.

Így van ez a gyermeknevelési cikkek áfájának a Jobbik által hosszú ideje követelt csökkentésével, netán – ahogy most mondják – eltörlésével is: a tehetősebbek babaápolási termékekre, bébiételre, gyerekruhára, gyerekbútorra is jóval többet költenek, mint a szegények. Nem áfacsökkentéssel vagy éppen eltörlésével, hanem a családi pótlék emelésével kell a gyerekes háztartások jövedelmi helyzetén javítani. Ugyanez vonatkozik a közműdíjak áfájának szintén a Jobbik által meghirdetett eltörlésére is. A sajtótájékoztatón a Párbeszéd politikusa adta elő az „alapvető élelmiszerek” áfájának csökkentését, amit a kampányban mind a hat párt képviselt. Az iménti ellenérv az élelmiszerek áfájának csökkentésére vagy netán – mert ilyen is elhangzik ellenzéki politikusoktól – eltörlésére fokozottan vonatkozik. Hozzá kell tenni, hogy nincs megalapozott módszer az „alapvetőnek” tekintett élelmiszerek körének elhatárolására, ezért is vonatkozik az alacsonyabb áfa-kulcs Európa-szerte az élelmiszerek összességére. Jól hangzó követelés az „alapvető” élelmiszerek áfájának csökkentése, de én sem költségvetési, sem társadalompolitikai szempontból nem tartom támogathatónak. Legalább a politikusoknak tudniuk kellene: a fogyasztás megadóztatása nem valamiféle „büntetés”, hanem a közkiadások finanszírozásának nélkülözhetetlen forrása, ami alól a fogyasztás semmilyen tételét nem helyes kivonni. (Ahogy a jövedelemadózás alól sem helyes semmiféle jövedelmet kivonni.)

Az LMP a Kossuth téren is a „klímabérlet” ötletével állt elő, a német 9 eurós bérletjegy példájára. Németországban csak három hónapra nyitották meg ezt a lehetőséget, s tartós finanszírozására ott sem látnak lehetőséget. Nálunk sem látok ilyet, s az LMP sem jelöl meg tartós forrást.

Én sem vagyok lelkes az ellenzéki pártok közös fellépésétől, ahogy a kitűnő alkotmányjogász sem, de én azért, mert a populista követelésekkel lépnek fel egységesen.

Időközi vereség

Nagy az elkeseredés az időközi választások eredménye miatt. Orbán a parlamentben azzal büszkélkedik, hogy mennyivel több szavazatot szerzett összesítve a Fidesz, mint az ellenzéki pártok. Ezeket a számokat látják az ellenzéki politikusok és az „elemzők” is, és ezért beszélnek az ellenzék kiábrándító vereségéről.

Én ezt túlzásnak tartom. Megnéztem húsz olyan időközi választást, amelyeket városi választókerületekben tartottak, ahol általában indulnak a Fidesz és az ellenzéki szövetség jelöltjei, és összehasonlítottam az eredményt a 2019-es általános önkormányzati választás eredményeivel. Abból indultam ki, hogy Magyarországon is világosan – egyes kutatók szerint száz évre visszamenőleg – kirajzolódik a politikai földrajz. Mellőzve a részleteket, vannak olyan választókerületek, amelyekben több ciklus óta a Fidesz erős, és olyanok, ahol viszont a baloldali vagy inkább centrista ellenzéki pártok. Ezért az időközi választásokon sem azt kell nézni, hogy hány helyen nyert fideszes és milyen arányban.

Az, hogy hagyományosan, több ciklus óta a Fidesz által nyert egyéni választókerületekben megint a Fidesz nyert, nem nagy ügy. A húsz időközi választásból tízben ez történt. Négy olyan választókerület volt, ahol korábban is az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, és most is. Öt helyen 2019-ben még az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, most viszont a Fideszé. Ezek a fontos esetek.

Az egyik a VII. kerületi választókerület, ahol egy súlyos visszaélés miatt le kellett mondania Borka-Szász Tamás DK-s képviselőnek, alpolgármesternek, és az ő helyét vitte el a Fidesz.

Egerben az ellenzéki szövetség felbomlott, az egykor jobbikos, pártját is elhagyó polgármester az őt támogató városi koalícióval is szakított: ilyen körülmények között nem csoda, ha elvész a mandátum.

Hogy mi történt a VIII. kerületben, Nyíregyházán két választókerületben is és Szolnokon, azt találgatni sem tudom, csak amiatt vagyok szomorú, hogy a nyíregyházi 3. választókerületben egy kiváló egykori szabad demokrata párttársunk váratlan halála miatt volt időközi választás, és az ő egykori mandátumát sem tudta megvédeni az új ellenzéki jelölt, elvitte a Fidesz.

Ha mégis elgondolkozunk azon, hogy van-e általános tanulsága e vereségnek, én egyelőre a következőre jutottam. Figyelmesen követve az ellenzéki pártok parlamenti szereplését és médiamegjelenéseit, úgy látom, hogy

az ellenzéki pártok ott folytatják, ahol a választási kampány végére abbahagyták.

Az ellenzéki pártok a Fideszt túlnyomórészt jóléti kérdésekben bírálják, és jóléti tartalmú javaslatokban fogalmazzák meg a maguk alternatíváját. Habár – különböző megfogalmazásokban – Karácsony Gergely is, Kunhalmi Ágnes is és Ungár Péter is azért bírálta az áprilisi választási vereség után az ellenzéki kampányt, hogy az nem „az emberek mindennapi problémáival”, vagyis jóléti kérdésekkel (hanem orbánozással és putyinozással) foglalkozott.

Ez nem volt igaz, az ellenzéki pártok politizálása az Orbán-kormányok tizenkét évében mindig is főképpen jóléti kérdésekről szólt. Ugyanezt folytatják április óta.

Azt pedig nem tudták elhitetni, hogy jóléti ügyekben tőlük több várható, mint a Fidesztől, és szemlátomást most sem tudják.

Az eredmény is ugyanaz, mint az országgyűlési választásokon volt

Abban sincs változás, hogy az ellenzéki pártok illedelmesen beilleszkednek az Orbán-rendszer politikai intézményeibe: a DK-s Oláh Lajos személyében parlamenti alelnököt, jegyzőket és bizottsági tisztségviselőket állítottak, a megszokott módon teszik fel kérdéseiket és interpellációikat, megvitatják a Fidesz alaptörvény- és házszabály-módosítását és szavaznak is róla, holott a 2010 utáni években még tudták, hogy az ilyesmit bojkottálni kell. Kivételt csak a Momentumnak a parlamenti tisztségektől való tartózkodása és a DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak egyes szimbolikus parlamenti eseményektől való távolmaradása jelentett, de a napi parlamenti ügymenet során már semmivel sem jelzik az ellenzéki pártok, hogy az Orbán-rendszerrel is szemben állnak, nemcsak az Orbán-kormány politikájával.

Business as usual – ez az összkép az ellenzék tevékenységéről. Bizonyosan bőven vannak az Orbán-rendszert elutasító polgártársaink, akiket ez tart vissza attól, hogy elmenjenek az ellenzéki jelöltekre szavazni.

Ferenc pápa: elzárkózás helyett párbeszédet

A pandémia sokszor elzárást tesz szükségessé és ez megnehezíti a párbeszédet pedig a válságos időkben pontosan erre van szükség – hangsúlyozta a katolikus egyház feje. Ferenc pápa rámutatott arra, hogy a világban számtalan olyan konfliktus van, amely teljes érdektelenség közepette okoz óriási szenvedést az embereknek. Mit lehet tenni ilyen válságos időkben?

Részvétel és együttműködés

Közösen kell megpróbálni a problémák megoldását – hangsúlyozta Ferenc pápa. Aki szerint

“a tekintély akkor válik szolgálattá, ha osztozik és résztvesz a cselekvésben, segíti a növekedés folyamatait.”

A szeretet közösség fontosságát is kiemelte a római pápa amikor azt mondta, hogy

“a szeretet közösséghez hozzátartozik a különbözőségek elfogadása is.”

Budapesten Ferenc pápa ezért sem kívánt eszmét cserélni Orbán Viktorral, mert ezzel kapcsolatban a katolikus egyházfő véleménye markánsan különbözik a magyar kormány elutasító álláspontjától.

Végül a pápa attól is óvott, hogy magunkba forduljunk amire az elzárások olykor ösztönöznek.

“A szív azt is érzi, hogy hiányzik neki a másik ember, és ezért találkozni akar vele.”

A papokat alázatra és szolgálatra szólította fel a katolikus egyház feje karácsonykor:

“úgy válhatunk hasznos emberekké, ha a munkánkra szolgálatként tekintünk.”

Ferenc pápa decemberben töltötte be 85-ik életévét. Elődje, a 94 éves XVI-ik Benedek pápa 2013-ban lemondott trónjáról, mert egészségi állapota miatt már nem tudta betölteni hivatását.

CIA főnök Moszkvában

A Biden kormányzat fenn kívánja tartani a párbeszédet Putyin Oroszországával: az orosz fővárosban tárgyal William Burns, a CIA igazgatója, aki jól beszél oroszul, mert korábban moszkvai nagykövet volt.

Burns tárgyaló partnere Nyikolaj Patrusev, a Védelmi Tanács titkára. Ennek a tanácsnak az elnöke maga Vlagyimir Putyin, mert itt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Nyikolaj Patrusev korábban  az FSZB, a hírszerzés főnöke volt.

Biden korábban Victoria Nuland államtitkár helyettest küldte Moszkvába, de ő nem ért el különösebb eredményt.

Nuland asszonynak nagy szerepe volt abban, hogy Ukrajna a nyugati utat választotta. Kijevből elűzték az oroszbarát elnököt, válaszul Putyin elfoglalta a Krím félszigetet, mely 1954 előtt Oroszországhoz tartozott.

Ukrajna NATO tagsága

Zelenszkij elnök, aki nemrégiben tárgyalt Joe Bidennel a Fehér Házban, többször is megerősítette, hogy szeretné, ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba. Moszkvában ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozzák, hogy ez a vörös vonal átlépését jelentené vagyis a hidegháború újrakezdést Oroszország és az USA között.

Minden bizonnyal ez is szóba kerül Burns CIA főnök moszkvai tárgyalásain.

Washington nem akar konfliktust Moszkvával

A NATO-ban elszigetelődtek a kemény vonal hívei, akik Oroszország ellen határozott fellépést követelnek (lengyelek és baltiak). Biden elnök a nyugat-európai nagyhatalmak
(Németország, Franciaország és Olaszország) álláspontját osztja abban a tekintetben, hogy Moszkvával párbeszédet kell folytatni.

Washingtonban egyertelműen Kínát tekintik az igazi veszélynek, és nem akarnak kétfrontos offenzívát indítani. Oroszországot továbbra is agyaglábakon álló óriásnak tekintik, amely mindjobban lemarad a globális gazdasági versenyben.

Ukrajna egyáltalán nem ér meg egy misét Biden elnöknek hiszen az ország valóságos csőd tömeg, amely az oroszbarát elnök megbuktatása után sem képes korszerű gazdasági és politikai rendszert kiépíteni. Az országot átszövő korrupció nem enyhült, legfeljebb az orosz befolyás csökkent.

Biden és Putyin júniusban Genfben tanácskoztak. Utána Biden úgy nyilatkozott, hogy hat hónap vagy akár egy év is beletelhet abba amíg kialakítják az új külpolitikai vonalat Oroszországgal szemben.

Putyin szóvivője úgy nyilatkozott, hogy reális lehetőség Biden új találkozója Putyinnal még ebben az évben.

Az ellenzéki együttműködés rendszeréről

Újhelyi István  az Mszp Európai Parlamenti képviselője rendszeresen nyílt levélben ír az Orbán rezsim bűneiről. Kivételesen az ellenzékről szól levele. Épp a NER elvárt leváltása és szükséges meghaladása érdekében.

Nem lesz ez így jó! Súlyos történelmi tévedésnek minősíti, szerinte egyesek úgy akarnak győzni Orbán felett, ha orbánabbak lesznek nála.

Súlyos és történelmi tévedés – nem először – azt hinni, hogy az már korszakváltás, ha a fideszes véleményszekta által leuralt nyilvánosságot egy másik véleményszekta uralma alá hajtjuk.

Ha a narancsországot átfestjük egy másik színre, az ugyanúgy egyszínű marad. ugyanolyan igazságtalan, elvtelen és bukásra ítélt lesz.

“Mi azért fogtunk össze, hogy újra sokszínű legyen ez az ország, ahol a vélemény szabad, a cél pedig közös. Ahol végre nem aszerint kategorizálja az embereket senki, hogy melyik (kormány)pártra szavaz, mert ha nem ugyanazt a sorvezetőt követi, akkor már hazaáruló.”

Szerinte az összefogással épp ezt a rendszert akarják meghaladni és hogyan másként is lehetne, mint egy sokszínű együttműködéssel. Ahol olyan rendkívül távoli közösségek is megférnek egy szavazólapon, mint mondjuk a Jobbik és a DK, amelyek most egymás javára léptek vissza az első fordulóban számtalan körzetben; legyőzve ezzel számos, egyébként kiváló ellenzéki indulót. Ez egy olyan sokszínű együttműködés, ahol tisztelik egymás véleményét, nézeteit, a közös ügyért való elkötelezettségét és szükséges versengésünk pedig elsősorban abban áll, hogy

magunkról bizonyítják be „mi jobbak vagyunk”, nem pedig azt, hogy a „másik rosszabb”.

Ez utóbbiban valami kezd félremenni és kötelességének érzi az ellenzéki közösség tagjaként, hogy szóljak: ez így valóban nem lesz jó! Saját felületeimen is látom, hogy milyen hevesen és láthatóan szervezetten támadják most egyesek az előválasztás második fordulóját és az esetleges visszalépéseket, visszalépőket. Most azt felejtsük is el, hogy az előválasztás intézménye nem is létezne, ha annak idején Karácsony Gergely és az MSZP-Párbeszéd szövetség nem szorgalmazza, hiszen a legtöbb ellenzéki párt nagyon jól érezte magát a füstös szobák melegében. (Ez is legitim álláspont egyébként, hiszen volt olyan politikai közösség, amely épp hasonló pártalkuknak köszönheti, hogy átjutott annak idején a parlamenti küszöbön)

A második forduló azonban épp azért lett a közösen kialakított szabályok része, mert ez a legdemokratikusabb formája a közös nevező megtalálásának – nem véletlen, hogy a Fidesz épp ezt törölte ki a hatályos választási rendszerből és többek között épp emiatt kényszerülünk előválasztást tartani.

A második fordulóban az fog nyerni, aki a legtöbb voksot be tudja gyűjteni, vagyis aki a legtöbb támogatást maga mögött tudhatja; akit nem akarnak majd az ellenzéki választók, arra nem voksolnak, ilyen egyszerű. Vagyis, aki most a második fordulót támadja, az épp a demokratikus előválasztás és a korszakváltás egyik fundamentumát támadja. A Fidesz zsigeri törvénye, hogy mindig az van, amit ő akar; csak az a demokratikus, ami őt igazolja vissza; aki nem vele van, az ellene. Az előválasztásban résztvevők  mindannyian ennek meghaladására, ennek az aljas maffiavilágnak a lebontására szövetkeztek. Most mégis az látszik, hogy mindenkit elsöprő, narancsos-troll stílusban támadó kommentcunami öntik rájuk ugyanezt a zsigeriséget, csak más színben. Mert valakinek más véleménye van. Mert valaki másképp akarja ugyanazt. Ez a Fidesz zsigerisége, ami sehova nem vezet. Korszakváltáshoz szerintem semmiképp.

Túl az első fordulón, az előválasztás egyértelmű és világos siker az ellenzéki közösség számára. Nem véletlen, hogy a Karmelita fura ura miért feszeng egyre jobban a trónján. A közös miniszterelnök-jelölt kiválasztása most következik, a demokratikus választás második fordulója ki fogja adni végül a közös nevezőt. Azt a személyt, aki mögé mindenki fel fog sorakozni, aki valódi korszakváltást akar.

Újhelyi – bármelyikük is nyer -, bizonyosan ott lesz mellette és gőzerővel beleáll a közös ellenzéki kampányba.

“Klára, Gergő, Péter, nyomjuk le ezt a két hetet békességben! Legyünk méltók a leendő feladathoz!” – figyelmezteti a jeölteket a képviselő.

Előválasztás 2021 – Az első forduló – Végjáték

Lezárult az előválasztás első fordulója. A Demokratikus Koalíció egyértelműen csatát nyert, a háború kimenetelét azonban nem a választók, hanem az asztaloknál alkudozók döntik el.

A miniszterelnök-jelölt verseny végeredménye:

  1. Dobrev Klára, a DK jelöltje: 214.319 szavazat (34,76%)
  2. Karácsony Gergely, a Párbeszéd–MSZP–LMP jelöltje: 168.396 szavazat (27,31%)
  3. Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje: 123.453 szavazat (20,02%)
  4. Jakab Péter, a Jobbik jelöltje: 86.909 szavazat (14,10%)
  5. Fekete-Győr András, a Momentum jelöltje: 20.944 szavazat (3,40%)

Az egyéni körzetek a pártok szempontjából:

  1. Demokratikus Koalíció: 32 képviselő
  2. Jobbik: 29 képviselő
  3. MSZP: 18 képviselő
  4. Momentum: 15 képviselő
  5. Párbeszéd: 7 képviselő
  6. LMP: 5 képviselő

Az egyéni helyekért induló győzesek listája:

BARANYA 01
Mellár Tamás, Dr.  4.563
Nemes Balázs          3.767
BARANYA 02
Szakács László, Dr.              3.695
Keresztes László Lóránt, dr.     3.507
BARANYA 03
Schwarcz-Kiefer Patrik      1.999
Frey Benjámin                      1.356
BARANYA 04
Szarkándi Lajosné  1.392
Koltai Péter               1.285
Alpár György             1.021
BAZ 01
Szilágyi Szabolcs     4.258
Simon Gábor, dr.        2.900
Csabalik Zsuzsanna       472
BAZ 02
Varga László, dr.   4.089
Hegedűs Andrea       3.498
BAZ 03
Kiss Sándor                  2.734
Farkas Péter Barnabás     2.517
BAZ 04
Üveges Gábor    2.980
Hornyák Evelin     1.224
Koleszár István       290
BAZ 05
Erdei Sándor Zsolt  2.094
Berger Zsolt                 899
BAZ 06
Jézsó Gábor      3.052
BAZ 07
Sermer Ádám   1.556
Kormos Anna      1.216
BP 01
Csárdi Antal           5.437
Gelencsér Ferenc      3.625
BP 02
Orosz Anna                   8.445
Gy. Németh Erzsébet       3.801
BP 03
Hajnal Miklós                5.381
Komáromi Zoltán, Dr.      4.803
Visi Piroska                    1.520
BP 04
Tordai Bence       6.967
Kálmán Olga         3.425
BP 05
Oláh Lajos, Dr.                  4.221
Tompos Márton                   3.519
Beleznay Zsuzsanna, dr.      1.534
BP 06
Jámbor András      3.626
Csordás Anett          2.220
Manhalter Dániel      2.056
Demeter Márta           815
BP 07
Hiszékeny Dezső    7.797
Naszádos Zsófia       3. 197
Keszthelyi Dorottya   3. 064
BP 08
Hadházy Ákos     11.070
Tóth Csaba              2.644
BP 09
Arató Gergely       3.571
Burány Sándor        2.886
Paróczai Anikó        1.741
BP 10
Szabó Tímea        9.033
BP 11
Varju László         9.854
BP 12
Barkóczi Balázs    6.162
Palocsai Béla           2.439
BP 13
Vajda Zoltán      4.328
Nemes Gábor       2.663
Hollai Gábor         2.500
Palotás János           675
BP 14
Szilágyi György     5.132
Lukoczki Károly        3.098
BP 15
Kunhalmi Ágnes      6.295
Ferencz István           2.872
BP 16
Hiller István dr.     6.935
Vidákovics László      1.280
BP 17
Szabó Szabolcs        5.550
Komjáthi Imre         2.979
BP 18  (újraszámolják)
Tóth Endre    5.706
Molnár Gyula   5.633
BÁCS 01
Szőkéné Kopping Rita    1.669
Lejer Zoltán                      1.560
BÁCS 02
Bodrozsán Alexandra      2.798
Király József                      2.373
BÁCS 03
Magóné Tóth Gyöngyi Mária, Dr.     2.685
Kudron Nándor dr.                              1.590
Angeli Gabriella, dr.                               372
BÁCS 04
Kis-Szeniczey Kálmán                2.425
BÁCS 05
Horváth Roland Károly          1.868
Papp Dénes                                783
Kovács Erika                               690
BÁCS 06
Kiss László                         1.327
László Károly                       1.294
Preininger Rozália                   970
Vass Antal                              277
BÉKÉS 01
Stummer János         4.621
Miklós Attila                 1.323
BÉKÉS 02
Kondé Gábor, Dr.       1.252
Gajdos Attila                   768
Miskéri László                 703
BÉKÉS 03
Leel-Őssy Gábor        2.348
Mikóné Hirth Beáta       1.699
BÉKÉS 04
Szabó Ervin, dr.          3.696
Szelényi Zoltán, dr.     2.213
CSONGRÁD 01
Szabó Sándor           6.588
Binszki József, Dr.       2.416
CSONGRÁD 02
Mihálik Edvin Máté      3.417
Tóth Péter                     2.090
Tóth Szabolcs                1.279
CSONGRÁD 03
Szűcs Ildikó             2.786
Borsik Viktor              1.476
Mészáros Gábor            877
CSONGRÁD 04
Márki-Zay Péter       5.070
Mucsi Tamás              1.138
FEJÉR 01
Márton Roland, dr.      3.057
Ráczné Földi Judit          2.440
FEJÉR 02
Fazakas Attila        3.189
But Sándor                  309
FEJÉR 03
Balázs Péter        2.823
József András           825
Bogdán János, ifj.     551
FEJÉR 04
Kálló Gergely        5.349
Kovács Janka          1.037
FEJÉR 05
Kertész Éva       1.787
Gottlóz Tibor          343
Orosvári Zsolt        321
GYŐR 01
Jancsó Zita         2.972
Rehó Tibor           2. 515
GYŐR 02
Gasztonyi László, Dr.     2.444
Juhász István                   1.037
Balla Jenő                           769
Németh Eszter                    447
GYŐR 03
Kovácsné Varga Ildikó       1.630
Orbán Krisztián                    1.034
GYŐR 04
Brenner Koloman, Dr.      3.237
Jakál Adrienn                      1.246
GYŐR 05
Magyar Zoltán        3.363
Balázs Endre               971
HAJDÚ 01
Varga Zoltán               2.758
Pálinkás József, dr.         1.665
Szabó Bence                 1.586
Illés-Rácz Mariann            173
HAJDÚ 02
Mándi László        2.945
Vaszkó Imre           2.180
Fülep Olivér              243
HAJDÚ 03
Szörényi Károly      1.056
Kosztin Mihály              844
Szórádi Sándor             363
HAJDÚ 04
Szántai László        1.087
Szabó Patrik                761
Bihary Judit, dr.           590
HAJDÚ 05
Kiss László                        1.665
Bangóné Borbély Ildikó        1.382
HAJDÚ 06
Hegedüs Péter              2.118
Tóth József                     1.956
Tömöri Zsolt Sándor        1.092
HEVES 01
Berecz Mátyás        3.941
Jánosi Zoltán          1.507
HEVES 02
Dudás Róbert       4.781
HEVES 03
Korózs Lajos        2.240
Lőcsei Lajos           1.365
Varga Ferenc            508
JÁSZ 01
Sziráki Pál                4.092
Tóth Áron                  1.175
Kármán Irén, dr.        1.144
JÁSZ 02
Kertész Ottó dr.       1.642
Gedei József, Dr.         1.141
JÁSZ 03
Lukács László György, dr.    3.121
Turó Vilmos                               593
Kozma Dániel                            184
JÁSZ 04
Csányi Tamás       4.135
KOMÁROM 01
Konczer Erik, Dr.     4.299
Gurmai Zita, dr.         2.152
KOMÁROM 02
Nunkovics Tibor       4.841
KOMÁROM 03
Nemes Andrea, dr.      3.223
Szanyi Gábor                 2.426
NÓGRÁD 01
Godó Beatrix             2.611
Horváth Ferenc            1.229
Dömsödi Gábor               746
NÓGRÁD 02
Gyenes Szilárd        2.240
PEST 01
Bősz Anett, Dr.      5.586
Tetlák Örs                1.956
Ollero Marco             1.647
PEST 02
Szél Bernadett        10.182
Hegyesi Beáta             2. 339
PEST 03
Buzinkay György        3.313
Pál Gábor                     3.012
Kóder György               1.698
Katona Andrea, Dr.          827
PEST 04
Inotay Gergely               2.766
Juhász Béla Róbert           2.416
Gyurcsik Ádám                   523
PEST 05
Dorosz Dávid           6.510
Tonzor Péter              3.385
Fekete László               483
PEST 06
Hohn Krisztina         3.348
Simon Erika               2.374
Varga Zoltán, dr.        1.800
PEST 07
Fricsovszky-Tóth Péter      4.320
Farag Alexandra                    2.483
PEST 08
Jószai Teodóra        4.102
Nagy János               3.914
PEST 09
Schmuck Erzsébet, dr.    2 685
PEST 10
Gér Mihály            2.771
Magdics Máté          1.191
PEST 11
Jánosi-Lesi Ágota       2.376
Andrejka Zombor          1.896
PEST 12
Zágráb Nándor          2.645
László Ferenc                  508
Sipos Mihály                   436
SOMOGY 01
Varga István, Dr.          2.844
Horváth Ákos Ervin          1.580
Bereczki Dávid                   510
SOMOGY 02
Ander Balázs          2.828
Remes Gábor               820
SOMOGY 03
Steinmetz Ádám, dr.      2.464
SOMOGY 04
Potocskáné Kőrösi Anita     2.984
Kovács Miklós, Dr.                  1.533
SZABOLCS 01
Lengyel Máté                       4. 463
Csipkés József István, dr.        1.103
SZABOLCS 02
Aranyos Gábor           1.389
Gyüre Csaba dr.               956
Kiss Krisztián, dr.             514
SZABOLCS 03
Tóth Viktor              1.409
Sárosy Zoltán               950
SZABOLCS 04
Sápi Mónika, Dr.               1.060
Bíróné Dienes Csilla, dr.          985
SZABOLCS 05
Földi István             2.225
Papp Ildikó, dr.           1.101
SZABOLCS 06
Tóth Viktor              1.255
Bélteki Béla, dr.          1.222
Czirják Alexandra          517
Pradlik Milán                 123
TOLNA 01
Harangozó Tamás, dr.     2.617
Bozsolik Róbert, dr.            2.089
TOLNA 02
Szabó Loránd            1.609
Száraz Zoltán              1.165
TOLNA 03
Bencze János                   1.423
Tóth Attila Szilveszter         1.151
VAS 01
Czeglédy Csaba, Dr.        3.837
Ungár Péter                       3.661
Koczka Tibor                         110
VAS 02
Hencz Kornél                 1.411
Szilágyi Tamás                 1.063
Bányai-Németh Gábor         502
VAS 03
Bana Tibor                2.107
Pleva Dániel, dr.          1.046
VESZPRÉM 01
Csonka Balázs             3.689
Mesterházy Attila           1.821
VESZPRÉM 02
Benedek Szilveszter       2.909
Szecsődi Andrea                2.118
VESZPRÉM 03
Rig Lajos              3.598
VESZPRÉM 04
Grőber Attila          2.042
Süle Zsolt                  760
Jádi István, dr.           384
ZALA 01
Csidei Irén, Dr.        1.928
Föőr Gábor                1.025
Plesz Dóra                    911
Benke Richárd              618
Paksy Zoltán, dr.           263
ZALA 02
Elekes István                1.280
Czuth Zoltán László          1.196
Molnár Tibor                       781
ZALA 03
Horváth Jácint       2.956
Berta Krisztián          1.551

 

No comment

Tegnap este az Egyenes Beszédben Dobrev Klára elmondta, hogy az adással egyidőben is ülésezik az Országos Előválasztási Bizottság, melynek döntéséig nem fogja elitélni, sem visszahívni Ráczné, Földi Juditot, akit a Párbeszéd-Mszp beadványban vádolt meg az etikai bizottságnál, mely szerint   a képviselő jelölt offshore-cég tulajdonosa.

Az ellenzéki előválasztást felügyelő Országos Előválasztási Bizottság “2021. szeptember hó 27. napján 22/ET/2021 számú határozatában megállapítja, hogy a Tóth Bertalan által írt etikai beadványt Ráczné Földi Judit álláspontját megvizsgálva elutasította”.

A hamis offshore-vád tehát elbukott. A Földi Judit által a Bizottságnak benyújtott közjegyző által hitelesített hivatalos dokumentumok kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Földi Judit soha nem volt offshore-cég tulajdonosa.

Különösen fontos, hogy a hat párt egy-egy delegáltjából álló Bizottságnak csak két tagja, az eredeti beadvány benyújtók – Karácsony Gergely és Tóth Bertalan pártjának képviselői – támogatták a DK-s képviselőjelölt elmarasztalását. Vagyis csak a vádlók szavaztak igennel az általuk megfogalmazott vádakra.

Akik a demokrácia legalapvetőbb szabályát figyelmen kívül hagyva még a vizsgálat előtt, a tények ismerete nélkül Földi Judit visszaléptetését követelték, a DK szerint bocsánatkéréssel tartoznak. Különösen vonatkozik ez a hamis vádakat visszatérően nagy nyilvánosság előtt megfogalmazó Karácsony Gergelyre és Tóth Bertalanra.

Székesfehérváron is az ellenzéki szavazók bizalmából és nem etikai beadványokkal kívánjuk legyőzni az MSZP-Párbeszéd jelöltjét.

Miféle előválasztás

Sosem értettem egyet az előválasztás ötletével. Amikor még volt Népszabadság, ezt meg is írtam benne. Azért nem tetszett, mert az előválasztást egy párt politikusai közötti belső versengésre találták ki, és ami nálunk folyik, az nem ez. Ebből mindenféle zavar következhet.

Kétségtelen, hogy ettől még lehet előnye is a dolognak, és szemlátomást van is. Már a 2019-es önkormányzati választáson is egyfajta lendületet adott az ellenzéki kampánynak az előválasztás, és ez bizonyára hozzájárult mind Karácsony Gergely, mint Baranyi Krisztina győzelméhez, és az ellenzéki szövetség összeszokásához.

Pár napja érdekes vitát láttam az ATV A nap híre címűműsorában. (Hol másutt?) A miniszterelnök-jelöltekről volt szó, és az egyik meghívott, Kerpel Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes szóvá tette: „… amit én hiányolok Jakab Péternek a mondataiból azok mellett a valóban karcos állásfoglalások mellett, amiket tesz, az pontosan az, amit a Momentum miniszterelnök-jelöltje ennek az előválasztási kampánynak a lényegeként fogalmazott meg, hogy beszéljünk arról, hogy mi történik itt majd ebben az országban 2022-ben. És Jakab Péter erről nem beszél. Soha, egyetlen kijelentést nem tesz arról, hogy mit is tenne a Jobbik ezzel az országgal 2022 után. ”Teljesen igaza van.

A Jobbik részéről jelen levő Brenner Koloman azzal válaszolt erre, hogy közös lesz a program, és ők nem állnak elő külön programmal.

Bizony, a Momentum és személy szerint Fekete-Győr András az előválasztást kezdettől fogva nem személyek, hanem politikák közötti választásként kezeli. Aki valaha is figyelemmel kísérte a klasszikus példát, az amerikai elnökválasztást megelőző előválasztást, az tudja, hogy

az amerikai előválasztás teljesen a politikák közötti választásról szól. Így van ez másutt is, mint Franciaországban vagy Olaszországban, amikor néha valamelyik párt vagy pártszövetség előválasztást tart. Ahány induló, annyiféle politikai álláspont.

Nálunk viszont a legtöbbször úgy fogalmazzák meg az előválasztás célját, hogy azt a jelöltet keresik, akinek a legnagyobb esélye van a Fidesszel szemben, és kerülik azt, hogy a jelöltek közötti politikai különbségekről, politikai irányokról beszéljenek.

Maguk a jelöltek többnyire kifejezetten kerülik saját pártjuk politikájának azokat az elemeit, amelyekkel más pártok szavazói nem értenek egyet. Kivételnek számít, hogy Fekete-Győr felveti az eurót, a különféle családmodellek egyenjogúságát – amibe Jakab Péter rögtön bele is kötött –, és más olyan politikai gondolatokat, amelyeket más pártok nem osztanak. Ő azért indult el miniszterelnök-jelölt-jelöltként, hogy a Momentumnak ezeket a politika törekvéseit az ellenzéki szavazótábor egészével elfogadtassa. Szerintem neki van igaza: ez az előválasztás politikai funkciója, ha kicsit is komolyan vesszük. Elvégre nem szépségversenyről, hanem politikai versenyről volna szó.

Az elmúlt hetek, napok sokunk számára váratlan fejleménye, hogy számos jelölt, akit a pártok már nyilvánosan bejelentettek, visszalépést jelent be, mégpedig nemcsak úgy általában, hanem egy másik párt jelöltjének javára.

Fura dolog ez. Korábban azzal érveltek az előválasztás ötlete mellett, hogy így majd a választók döntik el, hogy ki legyen a közös jelölt, és nem „füstös szobákban” a pártvezetők. Amikor én kezdettől fogva idegenkedtem az előválasztás ötletétől, az egyik aggályom éppen az volt, hogy ez nem fog menni,

a pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy a választókra bízzák az egyes pártok jelöltjei közötti arányokat. Azért nem, mert a majdani parlamentben érvényesíteni akarják a köztük levő támogatottsági arányokat, ami nem kifogásolható.

Úgy tűnik most, hogy valóban nem engedik meg, és ezekkel a kölcsönös visszaléptetésekkel igyekeznek megszabni azokat. Persze a legtöbb választókerületben így is marad még választási lehetőség, és bizonyosan végig megmarad a miniszterelnök-jelöltek szintjén.

Egy dolog azonban sehogy sem fér a fejembe. A visszalépések valaki más javára történnek, többnyire valaki harmadikkal szemben, és végül is kölcsönösek lesznek két-két párt között.

Azt gondolná az ember, hogy a politikailag egymáshoz közelebb álló pártok léptetnek vissza jelölteket egymás javára, a tőlük távolabb álló jelöltekkel szemben. Kétfordulós választási rendszerekben, amilyen a francia vagy amilyen 2010 előtt a magyar rendszer volt, így szokott ez történni.

Franciaországban egykor a baloldalon belül voltak kölcsönös visszalépések a szocialisták és kommunisták között, nálunk az MSZP és az SZDSZ illetve a Fidesz és a Kisgazdapárt jelöltjei léptek vissza egymás javára a második forduló előtt. Az MSZP és az SZDSZ jelöltjei a Fidesszel szemben léptek vissza egymás javára, a Fidesz és a Kisgazdapárt jelöltjei az MSZP–SZDSZ-szel szemben. Ha ez így szokás, és így logikus, akkor magyarázza meg nekem valaki, hogy miért egymás javára lépnek vissza sokfelé

a DK és a Jobbik jelöltjei? A DK most már a Jobbikot érzi magához legközelebb a pártszövetség pártjai közül? A Jobbik pedig a DK-t?

Kivel szemben? A Momentummal, a Párbeszéddel szemben? Erre az nem válasz, hogy mások javára is előfordul visszalépés. A kérdés az, hogy egyáltalán hogyan fordulhat elő ilyen visszalépés.

Korábban még arról volt szó, hogy a Fidesszel szemben a Jobbikkal is össze kell fogni. Engem ugyan nem sikerült erről meggyőzni, de az Orbán-rendszerrel szemben állók nagy többsége elfogadja ezt. De hogy

a Momentummal vagy a Párbeszéddel szemben is a Jobbikkal kell összefogni, ez nekem nem fér a fejembe.

Ellenanyag-vizsgálatot minden beoltott esetében!

Annak ellenére, hogy egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és diákok is a teljes jelenléti oktatás elhalasztását kérték a kormánytól, a Fidesz csak részben hallgatta meg az érintettek és az ellenzék hangját: holnaptól az óvodákban és az alsó tagozatokban újra nyitnak az intézmények – kezdi levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Nyilvánvaló, hogy a kormány a járványügyi szempontok mellett igyekszik a társadalmi és a gazdasági indokokat is figyelembe venni – ezt döntéshozó politikusként még meg is tudom érteni. Ugyanakkor világos és egyértelmű, hogy amennyiben normális, nyitott és konstruktív lenne a kormányzat hozzáállása, akkor jóval hatékonyabb és könnyebb lenne a társadalmi párbeszéd ilyen fontos kérdésekben, de a Fidesz sajnos képtelen levetkőzni az arroganciát, a kioktatást és a felsőbbrendű kivagyiságot.

Még ilyenkor is. Miközben egyik nap azt mondják, hogy – szemben mindenki más véleményével és kérésével – nincs semmilyen kockázata az iskolák újranyitásának és az érettségi normális keretek között történő megtartásának, nem egészen huszonnégy órán belül már a szóbeli érettségik eltörléséről, majd újabb pár nappal később a felsőtagozatosok otthonmaradásáról döntenek. Káosz.

Hatgyermekes édesapa vagyok, harcos szociáldemokrata és oltáspárti. Utóbbit felesleges bizonygatni, csak a legaljasabbak állítják és a legelvakultabbak hiszik ennek az ellenkezőjét. Orgonasípként sorakozó gyermekeim közül van, amelyik érettségizik, van közép- és általános iskolás, de óvodába járó kicsi is; éppen ezért fokozottan figyeljük a covid-híreket.

Most, amikor holnap újra nyitnak az alsó tagozatok és az óvodák, nehéz felelős és jó döntést hozni arról: engedje-e az ember a gyermekét közösségbe, hiszen még mindig napi közel háromszáz embert rabol el a járvány, a fertőzöttek száma továbbra is az egekben és a szakemberek szerint a mostani vírus a kisgyermekeknél is képes súlyos szövődményeket okozni. A helyzet továbbra sem játék. Eddig is

kiérlelt, hiteles és felelős kormányzati döntésekre lett volna szükség, de ezekben a kritikus időkben talán még inkább.

Bizakodásra ad okot, hogy sok honfitársunk megkapta már az első, néhányan pedig már a második oltását is; ez azonban óvatlanságra még nem késztethet minket. Ezekben a hetekben mind az európai kormányok közös, uniós beszerzésének, mint pedig a keleti szállításoknak köszönhetően tömeges mennyiségben érkeznek majd az oltóanyagok. Számos orvosszakmai publikáció jelent meg ugyanakkor arról, hogy a kínai oltóanyag hatékonysága alacsonyabb lehet a vártnál, de az úgynevezett „nyugati” vakcinák kapcsán is felmerültek már szakmai kérdőjelek.

A magyar kormány azt mondta, hogy a védekezésnek anyagi korlátja nincs, ezért bizonyosan semmi akadálya nem lehet annak sem, hogy minden beoltott magyar állampolgár esetében – nagyjából az első oltás beadása utáni huszadik napon – az állam ingyenesen elvégezzen egy ellenanyag-vizsgálatot; nyilván csak a megfelelő hitelességű eredményt biztosító (vér)tesztekkel.

A kínai Sinopharm oltóanyaggal kapcsolatban már több orvosszakértő felvetette, hogy egy 500-600 beoltott részvételével végrehajtott ellenanyag-teszteléssel megnyugtatóan igazolni lehetne a keleti vakcina hatékonyságát és ez eloszlathatná a most felmerülő kételyeket.

Személyes álláspontom ugyanakkor, hogy nem csak a kínai, hanem minden Magyarországon jelenleg használt vakcina kapcsán, állami koordináció mellett el kell végezni ezt az ellenanyag-vizsgálatot. Ez egyszerre hozna megnyugvást a kételyekkel terhelt magyar társadalomnak, biztosítana megfelelő alapot az enyhítésekről döntő kormányzatnak és nyújtana értékes orvosszakmai információt a kutatók számára is. Arról nem is beszélve, hogy ez növelné leginkább az oltási hajlandóságot.

Gondolom egy oltáspárti kormányzatnál ezzel a javaslattal nyitott ajtón kopogtatok. Ugye?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK