Kezdőlap Címkék Civilek

Címke: civilek

Tüntettek az otthonápolási díj emeléséért

0

Az otthonápolás munkaként való elfogadásáért küzdő civil szervezetek, a Cseve Csoport, a Lépjünk, hogy léphessenek és az aHang szerveztek tüntetést pénteken Budapesten. Az EMMI épülete elől vonultak át a Kossuth térre, „Az otthonápolás munka!” feliratú transzparenst tartva.

A tüntetésre azért került sor, mert jelenleg a legmagasabb összeg, amit a magyarországi otthonápolók a munkájukért kapnak, 52.810 forint. Ez az összeg még Romániában is 130 ezer forint, és ott munkaviszonyként ismeri el az állam, míg itthon nem. A tüntetés szervezői szeretnék elérni azt, hogy 50 ezer forinttal emeljék az ápolási díjat és 2019. január 1-től

minősítse át a kormány legalább minimálbéres munkaviszonnyá vagy foglalkoztatási jogviszonnyá

a munkavégzésüket.

A tüntetésen Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek csoport elnöke felháborodását fejezte ki amiatt, hogy miért kell nekik egyáltalán a témában tüntetniük, mert véleménye szerint az otthonápolók reális munkabérének alapjognak kéne lennie, amely mindenkinek járna a gyerekeiért.

Brezvai Éva, a Cseve Csoport alapítója arról panaszkodott, hogy évek óta nincs változás a juttatásaikban. Ezt érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják az otthonápolók az EMMI részéről.

Megalázottnak érzik magukat.

Az idei havi ötszázalékos fizetésemelésük az otthonápolóknak csak havi plusz 2-3 ezer forintot jelent. Míg a kormány támogatja a gyerekvállalást, ők úgy érzik, hogy nem számítanak családnak.

Csordás Anett fájlalta, hogy a kormány és a döntéshozók nem látják be azt, hogy az otthonápolás munkának számít, miközben az otthonápolók 24 órás munkát végeznek és szerintük ezért jogosan béremelést követelnek. Elmondása szerint öt éve folytatnak egyeztetéseket az EMMI-nél a reformokról, eredménytelenül.

Papp Dóra, az aHang képviselője is változást sürgetett. Szerinte

a téma mintegy 45 ezer családot érint.

Kijelentette, hogy országszerte aláírást gyűjtenek a fizetésemelésükért, a petíciót itt lehet elérni. Jelenleg körülbelül 32 ezer aláírásnál tartanak.

Víz Ági

Visszaszólt az EU az izraeli miniszternek

0

Gilad Erdan nemzetbiztonsági miniszter azzal vádolta meg az Európai Uniót, hogy olyan szervezeteket is pénzel, melyek Izrael biztonságát fenyegetik. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint ez nem igaz.

Mogherini válaszában arra figyelmeztette az izraeli minisztert, hogy az általa említett szervezetek nagy részét az Egyesült Államokból és Ausztráliából is támogatják, de ezt Izrael nem kifogásolja. Szerinte ezek a szervezetek nem veszélyeztetik Izrael nemzetbiztonságát azzal, hogy kiállnak a kisebbségek vagy a bevándorlók emberi jogaiért.

Izrael – éppúgy mint a magyar kormány – nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti egyes civil szervezetek működését. A két kormány között eleve sok a hasonlóság, Orbán Viktor pedig Benjamin Netanjahu meghívására éppen most látogat Izraelbe. A Háárec ebből az alkalomból hosszú cikket közöl arról, hogy

„Orbán Viktor hogy építi le a demokráciát Magyarországon”.

Benjamin Netanjahu éppúgy ellenfelének tekinti Soros Györgyöt, mint Orbán Viktor, és a kormánykommunikáció Izraelben is igyekszik őt egyfajta nemezisnek beállítani. A kormányfő fia még antiszemita ízű posztban is támadta Sorost.

Az izraeli nemzetbiztonsági miniszter ugyanúgy nyilatkozik a számára ellenszenves civil szervezetekről, mint a magyar kormány, vagyis tiltani vagy korlátozni kívánja tevékenységüket a nemzetbiztonságra hivatkozva. Ráadásul az is kiderült, hogy a magyarországi választási kampány idején egy olyan izraeli hírszerző ügynökség segítette a Fidesz Soros-ellenes kampányát, amelyet egykori Moszad-ügynökök alakítottak meg.

A magyar menekültellenességgel a problémákat akarják elfedni

0

Hosszú elemzésben foglalkozik a kanadai közszolgálati média a magyarországi helyzettel. Azt írják, hogy a Stop Soros csak a jéghegy csúcsa, az ország az autoriter uralom felé halad, ugyanakkor uniós szankciók fenyegetik.

Hosszú ideje most a legnehezebb humanitárius ügyekkel foglalkozni Európában, miután több országba is menedékkérők ezrei érkeztek, így kezdődik a CBC elemzése, amely azzal folytatódik, hogy

Magyarországon még börtön is fenyegeti a civileket, pusztán azért, mert végzik a munkájukat.

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának igazgatója azt mondta: „A saját kormányunk fenyegetésnek tekint minket.”

A cikk leírja, mi mindent tesz büntethetővé a Stop Soros, és ír a 25 százalékos különadóról is. Gyulai szerint ezzel a kormány lehetőséget kap, hogy elhallgattassa az emberi jogi szakértőket, jogászokat, akik pedig csak azt akarják, hogy betartsák az európai és magyar törvényeket.

A CBC szerint Orbán Viktor vezette a küzdelmet a törvények elfogadásáért. A kampányban is a bevándorlás volt a fő témája, a választáson pedig harmadszor is „földcsuszamlásszerű” győzelmet aratott. Írnak arról is, hogy

Soros György régóta célpontja a kormánynak,

megemlítik a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”-plakátkampányt, és azt is, hogy a Fidesz összeesküvés-elméleteket terjeszt, miszerint Soros György hozza titokban Európába a menekülteket.

A CBC-nek ezt Draskóczy Dániel történész egyenesen az 1984 orwelli világához hasonlította: „Itt egy idős zsidó, akit gyűlölni kell, noha nem is tudod, hogy valójában létezik-e.” Írnak arról is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány elköltözteti irodáit Magyarországról.

Az elemzésben azt is leírják, hogy

jelentősen csökkent a beadott menedékjogi kérelmek száma,

2018-ban eddig mindössze 325-öt nyújtottak be, és a magyar statisztikák szerint összesen 3555 menekült él az országban. Draskóczy Dániel szerint egy nem létező ügyből kreálták az ország legfontosabb problémáját.

A CBC Fidesz-szavazókkal is beszélt, egyikük azt mondta: „A bevándorlás volt a legnagyszerűbb, amit Orbán remélhetett”, növelte a népszerűségét, és nem kellett például az egészségüggyel foglalkoznia, mert semmi más nem érdekelte az embereket.

A szegedi Fidesz-szavazó arról is beszélt, hogy korábban támogatta a bevándorlást, de aztán videókat látott arról, hogy viselkednek, és ez megváltoztatta a véleményét. Ugyanakkor azt, hogy kire szavaz, az is meghatározta, hogy nagyon kevés választási lehetőség maradt.

A CBC szerint

a Fidesz jobbközép párt volt, de most már átvette a Jobbik helyét a szélsőjobboldalon.

Írnak arról is, hogy az Európai Parlament megszavazta: induljon el a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig szégyenletesnek és nyíltan idegengyűlölőnek nevezte a Stop Sorost – Pintér Sándor belügyminiszter szerint viszont „így lehet megakadályozni, hogy Magyarország bevándorlóország legyen”.

A CBC szerint Orbán megelőzte Donald Trumpot a falépítéssel, hiszen amikor az amerikai elnök 2016-ban erről beszélt, akkor Magyarországon már javában épült a kerítés a szerb határon. Azt is megemlítik, hogy hasonlítanak a médiához való viszonyban is.

A kanadaiaknak Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője is nyilatkozott. Azt mondta, azért szavazták meg a törvényt, hogy biztonságosak legyenek a határok, de úgy érzi, csak azért volt rá szükség, hogy a felszínen tartsa a bevándorlás kérdését, miközben gazdasági és szociális gondok vannak.

Beszámolnak arról is, hogy

Orbán illiberális demokráciát épít,

amelynek Orosz- és Törökország a mintája, és az intolerancia egyre több formában jelentkezik, például a Billy Elliot musical körüli vitában.

Gyulai szerint ma a menekültek vannak a célkeresztben, de „holnap már bárki lehet”, például azok, akik az egészségügy borzasztó állapotát kritizálják.

Hatályon kívül kell helyezni a Stop Sorost a Velencei Bizottság szerint

0

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve szerint a törvénycsomag nemzetközi egyezményeknek mond ellent.

A Velencei Bizottság közleménye megemlíti, hogy a Stop Soros törvénycsomag bűncselekménynek nevezi az „irreguláris migráció elősegítését”. Mint írják, az uniós irányelvek eddig is meghatározták az engedély nélküli határátlépés büntetőjogi kereteit. Elismerik, hogy több európai országban tekintik ennek elősegítését bűncselekménynek, ha ezért pénzügyi ellenszolgáltatás jár. (Magyarul: itt az embercsempészetre gondolnak.)

A magyar törvény azonban túlmegy ezen, és

igazságtalanul kriminalizál olyan tevékenységeket, amelyekhez nem kapcsolódik anyagi előnyszerzés.

A bizottság szerint ilyen például a tájékoztató anyagok osztogatása, vagy az, ha segítséget nyújtanak a menedékjogi kérelem benyújtásához. Azt írják:

ez korlátozza a civil szervezetek jogait,

mivel megakadályozza, hogy segítséget nyújtsanak az áldozatoknak, pedig ezt garantálja az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a nemzetközi jog is.

A Velencei Bizottság szerint a törvény a szólásszabadságot is korlátozza, ezért vissza kell vonni.

Tegnap az Európai Bizottság egyik szóvivője beszélt arról, hogy a bizottság most is meg fogja vizsgálni, hogy a magyar parlament által szerdán elfogadott új törvénycsomag összhangban van-e az uniós szabályozással, és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság véleményét is. Mint mondta: a bizottság nem aggodalom nélkül követi figyelemmel a törvényjavaslatot.

Arról is beszélt, hogy az értékelés eredménye alapján

az Európai Bizottság szükség esetén megteszi az indokolt lépéseket.

Ahogy fogalmazott: „nem fordíthatunk hátat közös értékeinknek, alapelveinknek, amelyekre Európa épült”.

Nagy, piros szívvel tiltakoznak a civilek a Stop Soros ellen

0

Tízméteres piros szívet állított az Amnesty International és több más civil szervezet a Parlamentnél. Arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a civilek Magyarország jobbá tételéért dolgoznak, és arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy szavazzanak nemmel a Stop Sorosra.

A Parlament előtt állították fel a hatalmas, 10 méteres piros szívet. Az akciót az Amnesty International szervezte, de csatlakozott a Magyar Helsinki Bizottság és több már civil szervezet és aktivista is. Mint mondták, így akarnak mindenkit emlékeztetni arra, hogy

a magyar civilek azért dolgoznak, hogy Magyarország mindenki számára jobb és élhetőbb hely legyen.

Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója azt mondta: azért a nemzeti összetartozás napján tartják ezt az akciót, „mert a Stop Soros biztosan nem segíti a nemzeti összetartozást. A törvényjavaslat vitája egyébként holnap kezdődik az országgyűlésben. Az akción több parlamenti képviselő is megjelent, például a párbeszédes Szabó Tímea és a liberális Bősz Anett.

Mint Iván Júlia elmondta, amellett, hogy felállították ezt a szívet, egy olyan füzetet akarnak átadni a 199 képviselőnek, amelyben nagyon sokan elmondják, miért fontos, hogy Magyarországon sokszínű legyen a civil társadalom is.

Demeter Áron, az Amnesty emberi jogi szakértője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy ebben a füzetben „teljesen átlagos” Amnesty-tagok, -aktivisták és -támogatók szólalnak meg, a világ minden részéről. Összesen

22 ezer támogató üzenetet kaptak,

amelyekben arra kérték a kormányt, hogy „ejtse a Stop Sorost és hagyja abba a kormány a civilek elleni boszorkányüldözést”.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta: „Elfogadhatatlan, hogy egy demokratikus jogállamban olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, ami kriminalizálja,

büntethetővé teszi azt, ami helyes és ami jogszerű”.

Mint mondta, ezt nem lehet javítani, „ki kell dobni”, ezért arra kérik a képviselőket, szavazzanak nemmel a törvényjavaslatra. Beszélt arról is, hogy a humanitárius és jogi segítségnyújtás, a jogvédelem egy jogállamban nem bűncselekmény, és menedékjogot kérni sem az, emellett mindenkinek joga van ahhoz, hogy tisztában legyen azzal, mit kérhetnek tőle a hatóságok.

Úgy fogalmazott:

„Ma a menekültekről beszél a kormány, holnap talán másról beszél. Mindannyiunk számára óriási fenyegetést jelent egy ilyen elképzelés,

amely elzárja azokat a segítségtől, akik a leginkább rászorulnak.”

Arra is emlékeztetett, hogy sok rangos emberi jogi szervezet felszólította a magyar kormányt, hogy álljon el ettől a javaslattól, ne bélyegezze meg a jogvédőket, a civileket.

Az óriásszív-akcióra a Fidesz is reagált, a szokásos sorosozással: közleményük szerint „a Soros-hálózat azért tiltakozik a Stop Soros és az alkotmánymódosítás ellen, mert be akarja telepíteni a migránsokat Európába”.

A Stop Sorossal kapcsolatban egyébként Bősz Anett, a Liberálisok parlamenti képviselője azt mondta:

egyeztetésre hívták az öt legnagyobb civil szervezetet, hogy közösen lépjenek fel a Stop Sorossal szemben,

amely „keleti autoriter rendszereket idéz”. A Helsinki Bizottság és az Amnesty mellett megkeresték a Transparency Internationalt, az Ökotárs Alapítványt és a TASZ-t, hogy egy közös akciótervet dolgozzanak ki, ők pedig azt válaszolták: egymással már eddig is egyeztettek, de örülnek az új kezdeményezésnek. Annyit kértek, hogy az egyeztetésre hívják meg a többi ellenzéki pártot is.

Orbán bosszújáról ír a Washington Post

1

A civilek elleni háborúról, a Soros György elleni propagandahadjáratról, a CEU-ról és a média helyzetéről is ír az egyik legtekintélyesebb amerikai lap.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Vaskézzel kormányozza az országot – többek között ezt írja a magyar miniszterelnökről a Washington Post. A lap szerint ennek ellenére egyetemek, a sajtó egy része, helyi hatóságok és jogvédő csoportok életben tartotta a szabadság reményét, de

lehet, hogy ez hamarosan megváltozik.

A Washington Post szerint ugyanis egy hónappal a választási győzelem után a kormány lépéseket tesz, hogy „elégtételt vegyen” feltételezett ellenségein.

Mint írják, már azért betilthatnak egy jogvédő csoportot, ha egyáltalán menekültekről beszél, egy egyetemet pedig külföldre kényszeríthetnek: az „illiberális demokrácia” ellenfelei vereséget szenvedtek.

A lapnak (és az alapítvány költözéséről a Független Hírügynökségnek is) nyilatkozó Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője azt mondta:

„Ez az egész a civil társadalom megfojtásáról és a maradék kritikus hangok elnyomásáról szól.”

Az amerikai lap megemlíti, hogy Orbán személyes ellenségének kiáltotta ki Soros Györgyöt, aki az utóbbi években „nemzeti mumussá” vált, és propagandakampányokat is indítottak ellene. Írnak arról is, hogy Orbán bejelentette a liberális demokrácia halálát, miután újból kétharmadot szerzett a választáson, amelynek birtokában bármilyen törvényt el tud fogadtatni: például a Stop Sorost is.

A Washington Post szerint a kormány nem is vitatja, hogy

a törvény a kormánynak ellentmondó vélemények korlátozására is jó

– amit a kormány nem is tagad. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak: ha olyan emberek vagy szervezetek, amelyeket „nem választottak meg” felszólalnak a kormány ellen, az „árt az országnak”. Arról is írnak, hogy a benyújtásra váró törvénytervezet még szigorúbb lehet, mint amiről korábban szó volt.

Ezt Kovács azzal indokolta, hogy a „Soros-szervezetek beavatkoztak a választásba”, a lap viszont leírja, hogy független megfigyelők, többek között az EBESZ szerint a választást a kormány befolyásolta.

A lapnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta:

„A kormánypárt nagyon szűken határozza meg, ki szólalhat meg a közügyekben.”

A civilek például nem tartoznak ebbe a körbe. Mint mondta, számukra az új törvény közvetlen fenyegetést jelent. Ugyanakkor azt is kijelentette: ők maradnak Magyarországon.

A CEU viszont már nem tud ilyen ígéretet tenni. A lap leírja, hogy az egyetem mindent megtett, hogy megfeleljen az új szabályozásnak, Orbán mégse hajlandó aláírni az egyetem további működését garantáló megállapodást. Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora szerint,

ha idény nyáron nem születik meg a megállapodás, akkor az egyetem Bécsbe kényszerül.

A Washington Post megjegyzi: ha ez valóban megtörténik, akkor ez lesz az első alkalom, hogy egy akkreditált egyetemnek el kell hagynia egy EU-tagállamot.

A lap ezen kívül ír a Magyar Nemzet és a Budapest Beacon bezárásáról, ezzel kapcsolatban Gergely Mártont, a korábban bezárt Népszabadság egykori főszerkesztő-helyettesét idézik, aki azt mondta: a média szisztematikus eróziója az egyik legnagyobb probléma. Ahogy fogalmazott:

„A másik oldal álhíreket gyárt, aztán úgy tesz, mintha az egész iparág így működne.”

A Washington Post szerint az önkormányzatoknál is félnek attól, hogy a kormány célpontjaivá válnak.

A fenyegetések miatt költözik Budapestről Soros György alapítványa

Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok magyarországi szóvivője a Független Hírügynökségnek azt mondta: ellenségnek lettek beállítva, fenyegetve érezték a biztonságukat.

Ahogy korábban írtuk, elköltözik a Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti irodája. Mint Csontos Csabától megtudtuk,

a költözésre még nyáron sor kerül,

azért, mert a munkatársaik közül (akiknek 60 százaléka magyar) többnek gyerekei vannak, és így ők már az új helyszínen tudják elkezdeni az iskolát.

Mint mondta, az iroda Berlinbe költözik, de biztosítanak egy ideiglenes lehetőséget azoknak, akik még nem tudták eldönteni végleg, hogy vállalják-e a Németországba költözést. Egy évre ugyanis

nyitnak egy ideiglenes bécsi irodát,

így lesznek, akik ott dolgoznak majd. Ahogy Csontos Csaba a Független Hírügynökségnek fogalmazott, ezalatt kipróbálhatják a külföldi munkát, illetve onnan, ha a család nem költözik velük, könnyebb hazajárni is. A bécsi iroda azonban egy év után bezár majd.

Azok, akik egyik opciót sem vállalják, tehát sem Berlinbe, sem Bécsbe nem akarnak költözni, végkielégítéssel távoznak az alapítványtól.

Csontos Csaba arról is beszélt, hogy hosszú ideje

„egy gyűlöletkampány kellős közepén”

kellett élniük, hazaárulóknak lettek kikiáltva, verbális inzultusok érték őket, és senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy ezt eltűrje. Mint mondta, ellenük is folytattak titkosszolgálati módszerekkel lejárató akciókat, és a kormány vezető politikusai is folyamatosan fenyegették őket.

Azt mondta: a munkatársaiknak nem volt egyszerű tudomásul venni, hogy akár titkosszolgálati módszerekkel is megfigyelhetik őket, és arra is tudott példát mondani, hogy a kormány propagandamédiája egyikük családtagjairól hozott nyilvánosságra szenzitív információkat. Úgy fogalmazott: „éreztették, hogy nemkívánatosak vagyunk”.

Egyelőre nem lesz népszavazás a Római-parti mobilgátról

0

Nyolc ellenzéki párt képviselői írták alá azt a közös közleményt, amelyben sajnálkozásukat fejezik ki amiatt, hogy a civilek visszavonták népszavazási kezdeményezésüket a római-parti mobilgát ügyében.

Az ellenzéki pártok szerint a budapestiek egyelőre nem dönthetnek referendumon a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméről. Véleményük szerint a Duna mellé tervezett mobil védmű megvalósítása tönkre tenné a partszakasz természeti értékeit, és nem felel meg a szakma, a környéken élők, a civilek és a kerületi önkormányzat elvárásainak sem. Ezért az érintett csillaghegyi lakosság árvízi biztonságát a jelenlegi, a parttól 200 méterre feljebb húzódó árvízvédelmi vonal szükséges mértékű megerősítésével kell növelni.

E védvonalnak a part mellé való áthelyezése kizárólag azon befektetők érdekét szolgálná, akik a 70 hektáros sávban ingatlanfejlesztési projekteket akarnak megvalósítani.

A területen legálisan megépült 39 lakóingatlan árvízvédelme a jövőben is megoldható parti védmű nélkül.

Ezért Budapest főpolgármesterétől elvárjuk, hogy a magyar és az uniós adófizetők pénzéből ne a fideszes oligarchák terveinek realizálódását támogassa, hanem a budapestiek jólétét és biztonságát mozdítsa elő.

A Római-partra tervezett mobilgátról, valamint az azzal kapcsolatos vitákról a Független Hírügynökség is többször írt, a többi között itt, itt, itt és itt.

A nyolc ellenzéki párt közleményét a következő politikusok írták alá: Gy. Németh Erzsébet (DK), Mihalik Zoltán (Együtt), Kocsis Zoltán (Jobbik), Csárdi Antal (LMP), Szabadai Viktor (MLP), Cseh Katalin (Momentum), Horváth Csaba (MSZP), Béres András (Párbeszéd)

Soros György fia szerint Orbán mániákus lett

2

„Kihasználnak minket, minden válságért, hibáért, korrupciós botrányért minket hibáztatnak” – ezt mondta egy izraeli lapnak Alex Soros. Szerinte Magyarországon már nincs ellenzék, nincs sajtószabadság, Orbán pedig nem racionálisan cselekszik, hanem mániákus lett.

Alex Soros
Forrás: Facebook

A 87 éves Soros György fiáról, Alex Sorosról több, lejáratónak szánt írás is megjelent a múlt héten a magyar kormánymédiában – volt köztük olyan is, amellyel újabb mélységeket értek el. A Jediót Ahronót izraeli napilap most annak kapcsán kereste őt meg, hogy elemzést írtak arról, sokan miért is gyűlölik annyira Soros Györgyöt. Ezzel egyébként mi is foglalkoztunk már, korábbi cikkünket itt olvashatja el.

A lap Soros Györgytől is interjút kért, de ő maga helyett 32 éves fiát javasolta, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok alelnöki posztját is betölti. Alex Soros egyébként több izraeli cégbe is befektetett korábban (ezeken sokat is bukott), saját alapítványa pedig dollármilliókat adományoz zsidó szervezeteknek.

A lap azt írja, a Soros-alapítványok olyan szervezeteket támogatnak, amelyek

az emberi jogokat, a szólásszabadságot, az átláthatóságot, a kisebbségek támogatását, a zsarnokság és a korrupció elleni küzdelmet hirdetik.

Ez szerintük magyarázza, hogy egyesek miért gyűlölik annyira – de nem magyarázza a gyűlölet mértékét.

Megemlítik Orbán Viktor kampányát, amelyet a Soros György elleni hadjáratra alapozott, de több más országból is hoznak hasonló példákat. Erre mondta Alex Soros, hogy mindenért őket hibáztatják.

Alexander Soros (@alexsoros) által megosztott bejegyzés,

Rákérdeztek arra az esetre is, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök fia egy olyan, antiszemita ihletésű rajzot posztolt, amely szerint Soros György a gyíkembereken keresztül irányítja a világot. Erről azt mondta: „Úgy tűnik, hogy Jair Netanjahu

semmit nem tanult a történelemből,

(…) mindenkit megsértett, aki tiszteli a szabadságot és a toleranciát.”

Mint mondta, már gyerekkorában azt érezte, hogy az apja elleni támadásoknak antiszemita éle van, de beszélt arról is, hogy jobboldali szervezeteket is támogattak.

Alex Soros beszélt a CEU elleni magyarországi támadásokról is, valamint a tervezett újabb civilellenes törvényről, a Stop Sorosról. Mint mondta: „Sokan megkérdezik apámat, hogy miért fektet be ennyi pénzt egy olyan országban, amely üldözte és most is üldözi. Ő azt feleli:

Segíteni akarok azoknak, akik szenvednek, akiket elnyomnak abban az országban.

Ezt tanította neki a zsidó hagyomány: a személyes vagyon nem helyettesítheti az értékeket.”

Alex Soros szerint Orbán nem az apja elleni támadások miatt nyerte meg a választást. Ahogy fogalmaz:

„Már nincs ellenzék Magyarországon, nincs szabad média. A fiataloknak nincs jövője, és gyorsan el is hagyják az országot.”

A kérdésre, hogy ha egyszer alig vannak muszlim bevándorlók az országban, akkor miért erre építette Orbán a kampányát, Alex Soros azt válaszolta:

„Mert már nem racionálisan cselekszik. Megőrült, mániákus lett.”

A lap megemlíti azt is, hogy Orbán egyike volt annak a 3200 magyarnak, aki ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól, hogy külföldön tanulhasson. Azt is írják: egyesek szerint ezért is gyűlöli: abba a kézbe harap, amelyik etette.

Alex Soros azt mondta, nagyon csalódott volt, amikor Netanjahu az antiszemita kampány ellenére meghívta Orbánt Izraelbe. Szerinte egyébként apja teljesen különbözik attól a képtől, amilyennek sokan elképzelik.

New York Times: a civilek felkészülnek

0

A kormányzattal összetűzésbe került civil szervezetek arra készülnek, hogy a hatalom keményebben fellép ellenük a jövőben. Épp ezért új finanszírozási forrásokat, illetve jogi utat keresnek, hogy kikerüljék a „Stop, Soros”-t, amelynek értelmében a belügyminiszter betilthatja az NGO-kat, ha azokat nemzetbiztonsági kockázatnak minősíti – írja a New York Times a Reuters tudósítása alapján.

Azt mondják, hogy Orbán Viktor el akarja hallgattatni az általuk képviselt kritikus hangokat. Kapronczay Stefánia a TASZ-tól úgy látja, hogy a törvényjavaslat nincs összhangban az alkotmánnyal, az uniós joggal, valamint a nemzetközi normákkal. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság társelnöke hozzáteszi, hogy a csomag jócskán befolyásolja munkájukat, mind az engedélyezést, mind azt tekintve, hogy beléphessenek a határövezetbe. Mind rámutatott, a hatalom célja egyértelműen az, hogy lehetetlenné tegye olyan csoportok tevékenységét, amely igyekeznek számon kérni bizonyos dolgokat a kormányon.

Kovács András, a Menedék igazgatója arról számolt be, hogy szükségtervet készítenek, mert a hatóságok két hónapja felfüggesztették pályázatukat az EU illetékes alapjánál. A Transparency International nem gondolja, hogy vonatkozik rá a „Stop, Soros”, mert nem foglalkozik menekültekkel. De nagy csapás volna számukra, ha minden külföldi támogatást megadóztatnának a jövőben, mert kiadásaik 13 %-ára Soros alapítványától kapnak pénzt. Martin József Péter szerint ha mégis ez következik be, akkor kénytelenek lesznek alkalmazottakat elbocsátani. Ritók Nora, a szegény roma gyerekeket felkaroló Igazgyöngy Alapítványtól szintén úgy gondolja, hogy rájuk nem érvényes a készülő jogszabály, mindenesetre próbálnak több adományt gyűjteni, mert esetükben a költségvetés 10 %-át állja a Nyílt Társadalom Alapítvány.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK