Kezdőlap Címkék Civilek

Címke: civilek

Stop Soros: értelmezhetetlen a távoltartás

Legalább 29 schengeni határátkelőnél kellene nyolc kilométeres sávot megállapítani, amelyektől a nemkívánatos személyeket távol tarthatnák a Stop Soros-csomag egyik törvénytervezete alapján. Ez egyszerűen értelmezhetetlen, mondják szakértők, mert ezek közt repülőterek és kikötők is vannak. Magyar állampolgárokkal szemben egyébként is alkotmánysértő.

A Stop Soros-csomag bevezetné az idegenrendészeti távoltartás intézményét, amely – idézzük – „állampolgárságtól függetlenül megteremti az ország egyes területeiről való távoltartás szabályait olyan személyek esetében, akik Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértik”.

Mindez azokat érinti, akik „az illegális migránsok Magyarországra történő belépését és tartózkodását segítik, vagy akik ezen szervezeteket finanszírozzák”.

A belügyminiszteré lenne a jog arra, hogy ezeket a személyeket

az uniós külső határ szerinti határvonaltól számított 8 kilométeres sávtól kitiltsa.

Ez vonatkozik mindegyik schengeni belépési pont, illetve schengeni külső határ 8 kilométeres körzetére.

Alapértelmezés szerint tehát azok a határátlépők jönnek szóba, amelyeknél Magyarország szélén van az uniós, úgynevezett schengeni határ. Vagyis a horvátokkal, szerbekkel és ukránokkal közös területek.

Az Útinform adatai alapján a közúti átkelők száma 18. Emellett van még nyolc vasúti és vízi átkelési-belépési pont ezeken a határszakaszokon. Ezeken túl

Budapesten található a Dunán a Budapesti Nemzetközi Hajókikötő, továbbá két repülőtér, a ferihegyi és a debreceni,

amelyek nemzetközi személyforgalmat bonyolítanak. Részletes áttekintés itt.

Megkérdeztünk szakértőket, hogyan lehet ezek mindegyikénél létrehozni a nyolc kilométeres – a régi fogalommal élve – határsávot.

„egyszerűen Nem értelmezhető”

– ez volt a kapott válasz. Egy nemzetközi jogász szerint valószínű, hogy a korábbi „migrációs” rendelkezésekben a déli (szerbiai) határnál, a kerítésnél létrehozott nyolc kilométeres sávra gondolhattak a szöveg megalkotói, és nem jutott eszükbe, hogy ha általánossá teszik a szabályt, az a gyakorlatban kezelhetetlen helyzetet teremt.

Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) elnökének már az alaptétellel is baja van. Osztja azt az álláspontot, hogy magyar állampolgárok – akár van útlevelük, akár nincs – nem utasíthatók ki az országból, mert az alaptörvény alapján minden magyar állampolgárnak joga van Magyarországon tartózkodni. Aki pedig valaha magyar állampolgár volt, amitől nem fosztották meg és nem is mondott le róla,

az most is magyar állampolgár.

Tehát Gulyás Gergely zöldséget beszélt néhány napja, amikor azt mondta, hogy ha valaki semmilyen személyi okmánnyal se tudja magát igazolni, arra érvényes a távoltartás-kitiltás – mondta a Független Hírügynökségnek Majtényi.

Az idegenrendészeti távoltartás azonban nemcsak alkotmánysértő, hanem, például mert felidézi a rossz emlékű határsávot, jogi abszurd is – válaszolta a schengeni határátkelők sokaságára utalva.

Majtényi szerint a Stop Soros megszövegezői úgy gondolják, hogy csak egyszerűen kijelölik a határ 8 kilométeres sávját, ahonnan aztán távol tartják mindazokat, akiknek itt tartózkodása nemzetbiztonsági kockázat. A tervezet azonban már önmagának is ellentmond, mert a miniszter döntése szerint az ország egész területén nemzetbiztonsági kockázat az érintett jelenléte, aki lehet magyar állampolgár is.

Jogilag szinte értelmezhetetlen az egész törvénycsomag – mondta Majtényi -, és valószínűleg annyiban tényleg kampányfogás, hogy el kell terelni a figyelmet Tiborcz István 12 milliárdos lámpaüzletéről és arról, hogy Orbán Viktor már nem tudja, mit beszél „migránsügyben”. De ettől még valósággá válhat – jelzi az Ekint-elnök -, hogy

egyre inkább totális vonásokat

vesz magára a magyar állam, és az egész Stop Soros minden abszurditásában is dermesztően fenyegető.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályoknak (újabb nyilvántartásba vétel, 25 százalékos „illeték” a külföldi támogatásokra és az ügyészi-bírósági eljárások kilátásba helyezése, végső esetben a törlés) pedig nyilvánvalóan céljuk a közéletileg aktív szervezetek eltakarítása – mondta Majtényi. Hasonlóan ahhoz, ahogy a Népszabadságot is először csak megzabolázni akarták, aztán hirtelen bezárták – vont párhuzamot az alkotmányjogász.

Majtényi úgy véli, hogy az egész világ által bírált előző civiltörvény ehhez képest nagyon szelíd szöveg. De Rogán Antal azon üzenete, hogy a „társadalmi vita” után csak szigorúbb lehet a szöveg, a bolsevik időkre emlékezteti, amikor a dolgozó nép követelésére „a nép ellenségeit” kellett még jobban megbüntetni, azaz a társadalmi vita a “munkáslevelezők” akkor volt őrjöngését idézheti fel.

Időutazás a múltba a civilekkel szemben

Évtizedekkel ezelőtti mondatok köszönnek vissza a kormányszóvivő szavaiból, hogy „akit nem választottak meg, az ne szóljon bele a nagyok dolgába”. Eltérőek a vélemények arról, hogyan értékelhető-e manapság ez a felfogás.

Kovács Zoltán kormányszóvivőt kérdezte a minap a brit Financial Times. Szerinte a kormány és a Nyílt Társadalom Alapítványok között két ellentétes demokráciafelfogás miatt van vita. „Soros úr azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon. És hogy itt kétféle demokráciafelfogás küzd egymással.

A Kovács Zoltán által hangoztatott álláspont mibenlétéről megoszlanak a vélemények. Az inkább általánosnak tekinthető magyarázatot osztja Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, politológus. Nevezetesen, hogy ez az úgynevezett illiberális demokrácia keretébe illik bele. Abba, hogy akik mögött nincs világos felhatalmazás választás nyomán, azok ne szóljanak bele a fontos ügyek alakításába. Ez Tóth szerint

nagyon szűkítő és torz értelmezés,

hiszen normálisan működő demokráciában igen sok társadalmi szereplőnek lehet véleménye.

Persze ezt a Fideszben is tudják, el is ismerik ezek létjogosultságát – akkor, amikor saját magukról van szó – hívja fel az ellentmondásra a figyelmet Tóth. Ilyenkor tárgyalnak a CÖF-fel, amelyet hiteles civil szervezetnek ismernek el, tárgyalnak egyes kamarákkal, amelyeket szintén mértékadónak tartanak.

A Transparency Intenational Magyarország (TI) álláspontja szerint

nagyon restriktív szemléletet tükröz

Kovács Zoltán felfogása, amely végeredményben az állampolgári aktivizmust utasítja el, sőt, le is nézi a polgárokat – mondta Ligeti Miklós jogi igazgató. Az a dolgod, hogy húzd be az x-et, menj haza és fizesd az adódat, de a véleményedre nem vagyunk kíváncsiak – szerinte ez az üzenete.

Ligeti Miklós úgy véli, hogy a Kovács-féle felfogás ugyan rokon azzal a túlhaladott demokráciamagyarázattal, amely szerint a győztesnek mindenre felhatalmazása van, de a kormány intézkedéseivel szemben ellenvéleményt megfogalmazó civil szervezetek lejáratása esetében másról van szó.

Arról, hogy a kormány érzékelhetően azt gondolja, és ezt úton-útfélen hangoztatja is, hogy bárki, aki vele szemben foglal állást fontos ügyekben, az elfogult, mi több, egyenesen az ellenzék hangján szól. Emiatt az ilyen szervezeteket és főképpen

az ilyen véleményeket meg kell címkézni,

mert az a legveszélyesebb a kormányra nézve, ha ezek a szervezetek ki tudnak törni abból a rájuk kényszeríteni akart karanténból, hogy „romkocsmák mélyén szövik az összeesküvés szálait” – fogalmaz Ligeti.

Ligeti Miklós szerint is alapvető kérdés, hogy a közélet dolgaiban állást foglaló különféle szervezeteknek milyen a legitimációjuk. Azt ő is elismeri, hogy a kormányzó pártnak kétség kívül óriási, mert közvetlenül a választóktól kapta a felhatalmazást. Ebben a megközelítésben tehát a civil szervezeteknek valóban hiányos a legitimációjuk, nem tudnak felmutatni rájuk szavazó tömegeket.

A TI jogi igazgatója úgy látja, hogy a kormány egyre hagymázasabb kampányában természetesen kihasználja a kritikus civil szervezetekre valóban jellemző legitimációs hiányt, és azzal is gyalázza ezeket a szervezeteket, hogy a Soros Györgytől kapott pénz nemcsak nem pótolja a hiányzó legitimációt, egyenesen ideológiai és tartalmi pórázon tarja őket.

A szűken vett legitimációval szemben Ligeti úgy véli, hogy támadott civil szervezetek, így a TI is olyan egyetemes értékek érvényre juttatásáért küzdenek, amelyek mellett Magyarország is elköteleződött, amikor csatlakozott az emberi jogok védelméről és a korrupció, meg a vesztegetések elleni fellépésről szóló egyezményekhez.

A TI igazgatója úgy látja, hogy a kormány most még magasabb fokozatba kapcsol, a kommunikációs offenzívát már-már

démonizáló hisztériakeltésre cseréli.

Ebbe sorolandó a „migránssegítő irodák” elleni fellépés kísérlete és természetesen ennek része a legújabb ötlet, hogy állítólag külön regisztráció alá vennék a bevándorlás segítésével vádolt civil szervezeteket, megvonnák tőlük a nonprofit besorolást és valamiféle büntető különadót is kirónának rájuk.

„Ha ez megvalósul, az vegytiszta őrületnek tekinthető, ami még a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásba vételét elrendelő törvénnyel megvalósított jogtiprást is messze túlhaladja”

– fogalmaz Ligeti Miklós.

Az természetesen felvethető kérdés, hogy hová vezet ez az út – túl a civil szervezeteken -, de ezt nem tudjuk – mondta Tóth Csaba. Nyilván sok függ attól, hogy ismét nyernek-e a választásokon, netán megint kétharmadot szereznek. A választóknak van lehetőségük dönteni erről – hangsúlyozza a politológus.

„A gyűlölködés minőséget váltott”

Napi szinten kapnak gyűlölködő telefonokat, e-maileket, kommenteket, köztük olyanokat is, amelyek erőszakkal fenyegetnek – ezt mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A Független Hírügynökségnek adott interjúban beszélt a nemzeti konzultáció ellen indított perről, az Európai Parlamentben tartott meghallgatásról, a kormány civilek elleni támadásáról és a börtönökből való kitiltásról is. Azt is elmondta, mit gondol, amikor Soros-bérencnek nevezik őket.

Pardavi Márta
Fotó: FüHü

Mit szól ahhoz, hogy a bíróság elnapolta a nemzeti konzultáció ügyében indított pert?

Igazából nem lepődtünk meg, mivel voltak olyan szakértői anyagok, amelyeket csak napokkal a tárgyalás előtt adhattunk be, és időbe kerül, míg az alperes Miniszterelnöki Kabinetiroda és a bíróság áttanulmányozza őket.

Mi az, amit a konzultációban pontosan sérelmeznek?

A fő problémánk az, hogy ami az 5. kérdés magyarázó szövegében a Helsinki Bizottsággal kapcsolatos, az a megítélésünkre ártalmas. Úgy állítja be a munkánkat, mintha azon dolgoznánk, hogy a Magyarországon levő külföldiek, ha bűncselekményt követnek el, enyhébb büntetést kapjanak.

Erről szó sincs.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda ügyvédje azt mondta, hogy ez egy vélemény, de a kabinetiroda kiadott egy közleményt, hogy nem, ezek tények. Erről mit gondol?

Mi azt gondoljuk, hogy ez nem vélemény, hanem tényállítás. Egyébként alkotmánybírósági döntések kimondják: szemben az állampolgárokéval, a kormány „véleménye” nem élvez védettséget.

A kormányközeli sajtóban jelent meg, hogy Önök „egy rettegett terroristát pátyolgatnak”. Mit szól ehhez?

Teljesen egyértelmű, hogy aki ma Magyarországon a menekültek ügyében vagy a menedékjoggal kapcsolatban, mondjuk az emberi jogokra helyezve a hangsúlyt szólal meg, arra a kormány és emberei kígyót-békát kiabálnak. Ez a „külföldi megrendelésre dolgozó álcivil szervezettől” a „terroristákat pátyolgat” megbélyegzésig terjed. Fontos elem a bevándorlásellenes kormányzati kampányban, hogy az Európában ténylegesen megtörtént terrorista cselekményekkel próbálják összemosni a menedékkérők érkezését.

A menedékkérők közül mindegyiknek joga van ahhoz, hogy tisztességes eljárás keretében bírálják el a kérelmét,

így ennek a konkrét ügyfelünknek is. Az egy teljesen szokványos dolog, hogy a Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt egy menedékkérőnek, akinek az esetében felmerül, hogy ha visszaküldik, akkor a származási országában kínzásnak lenne kitéve.

Mi nem a terroristáknak nyújtunk segítséget, hanem azoknak, akik attól tartanak, hogy ha hazaküldik őket, akkor súlyos emberi jogi sérelem éri őket.

Ebben a konkrét esetben az ügyfelünk hosszú éveken keresztül jogszerűen tartózkodott Magyarországon, pont azért kapott védelmet a magyar államtól, mert visszaküldése esetén a hazájában kínzásnak lenne kitéve. Ezt a védelmet vonták meg tőle. Emiatt nyújtottunk neki jogi segítséget. A kormánysajtó úgy tesz, mintha csak tavaly derült volna ki, hogy kurd szeparatista erők „besorozták” ügyfelünket, aztán a török hatóságok elítélték őt emiatt. Ez már kezdettől fogva, 11 éve ismert volt a hatóságok előtt. Ehhez képest mi tavaly óta visszük az ügyét, mert megvonták a védelmet tőle, és szerintünk ez helytelenül tették.

Az évek során számtalan hasonló ügyben jártunk el. Az, hogy most hirtelen terroristaként bukkan fel a sajtóban, olyan lapokban, ahol a Helsinki Bizottságról naponta jelennek meg lejárató, kifejezetten besározó cikkek, jól illeszkedik abba az egyébként alacsony színvonalú lejárató kampányba, amit a Helsinki Bizottság és más független civil szervezetek ellen folytatnak. Azt a két évtizedes tevékenységünket, hogy ingyenesen nyújtunk jogi segítséget, próbálják úgy beállítani, hogy ezt a lejárató kampányt szolgálja. Mondjuk ki: a választási kampányban az egyik fő üzenet az idegenellenesség.

A másik, amivel rendszeresen vádolják Önöket, az az, hogy a Helsinki Bizottságot „Soros György tömi ki pénzzel. Valóban?

Egyfelől sokszor hallatszik az a hamis állítás, hogy a civil szervezetek, vagy konkrétan a Helsinki Bizottság titkolja, hogy milyen forrásokból gazdálkodik. Idén például 2017. május 31-ig kellett a civil szervezeteknek a pénzügyi beszámolóikat elkészíteni, mi is határidőre megtettük, ahogyan 14 év óta minden évben, úgy a honlapunkon most is hozzáférhetővé vált, és elküldtük a bíróságra is. Néhány nap múlva meg is jelentek a gazdálkodásunkat elemző cikkek, tehát

nyilvánvalóan nincs szó titkolózásról.

Azt, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványtól (OSF) is kap a Helsinki Bizottság támogatást, mi sohasem titkoltuk, sőt, kifejezetten örülök neki. Ez az a szervezet nagyon sokat tesz azért, hogy globálisan, Közép-Európában és Magyarországon is folyhasson emberi jogvédő munka. Amiatt is fontos az OSF-től jövő támogatás, mert nincsenek direktívák és ukázok, hogyan is kellene végeznünk a munkánkat. Ez a támogatás egyszerre ad biztonságot és szabadságot nekünk.

Emiatt tudunk ingyenes jogi segítséget adni olyan magyar állampolgároknak, akiknek sérültek az emberi jogai, ám az államilag finanszírozott jogi segítségnyújtó rendszerben kizárt, hogy hatékony és magas színvonalú segítséget kapjanak.

Fotó: FüHü

Mindez nagyon súlyos hiányt pótol. Van olyan nap, hogy az ilyen megkereséseket kezelő kolleganőnk egyszerűen nem teszi le a telefont. Nem látunk ki a munkából. Ez azt is jelzi, hogy Magyarországon szinte nincs olyan hely, ahova az emberek bizalommal tudnak fordulni ingyenes segítségért. Rengetegen vannak, akik nem tudják megengedni maguknak, hogy ügyvédhez forduljanak, az állami jogi segítségnyújtási rendszer meg vagy nem érhető el számukra, vagy nem is tudnak róla.

Rengeteg olyan ügyben is megkeresnek minket, munkaügyi, társadalombiztosítási kérdésekben, amelyekben nem tudunk segíteni, mert nem tartozik a szűkebb szakmai területünkhöz.

A Helsinki Bizottságnak az OSF-n túl amúgy számos más fontos támogatója is van, és nekik is hálásak vagyunk. Tehát

amikor azt állítják, hogy a mi zsebünket Soros tömi ki, az tényszerűen nem igaz.

Az interneten meg lehet nézni, hogy pontosan hány forintot kaptunk, és mire. Az Európai Bizottságot, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát, az Unicefet is, meg más magánalapítványokat is meg kell említeni.

A kormányzati propagandát szolgálja, hogy a „Soros” szóra fűzik fel az üzeneteket. Ez ugyanaz, a választókat végtelenül lekezelő stílus, ami más üzenetekben is megjelenik.

Milyen típusú ügyekben segítenek?

Ami klasszikus, az azoknak a külföldi állampolgároknak az ügye, akiket, ha hazaküldenének, súlyos emberi jogi sérelem érné őket. Például a menedékkérők ilyenek. De vannak olyanok is, akik Magyarországra jöttek, családjuk van. Leggyakrabban az fordul elő, hogy az apa külföldi, felesége, gyerekei magyarok, de az apa tartózkodási jogcíme megszűnik. Viszont, ha hazatérne, akkor nagyon kicsi lenne az esélye, hogy visszajöhetne Magyarországra. Van, hogy a tartózkodási engedélyt kisebb adminisztratív ok miatt nem hosszabbítják meg, mert a külföldi elmulasztott egy határidőt. Viszont a kiutasítás következménye az lenne, hogy nem tudna a családjával együtt lenni.

Tehát itt nem menedékkérésről van szó?

Nem, de lenne emberi jogi sérelem, méghozzá magyar állampolgároknak is: a feleséget, gyerekeket fosztanák meg attól a jogtól, hogy a család együtt legyen. Nyilván nem minden ország esetén merül ez fel, de vannak olyanok, ahonnan nehezen kapna újra tartózkodási vagy beutazási engedélyt, és az sem várható el, hogy a magyar családja költözzön vele, mondjuk, Afrikába.

Ilyen esetekben is tudunk segítséget nyújtani. Olyan is van, hogy menekülteknek nyújtunk segítséget, hogy aki már itt van, és megkapta a menedékjogot, az idehozhassa a családját, jogszerűen, vízummal, repülővel, nem embercsempészeken keresztül.

De

sok olyan ügy van, ami magyar állampolgárokkal kapcsolatos.

Például, aki börtönbe kerül, akár előzetes letartóztatásba, akár szabálysértési őrizetbe, nála azzal foglalkozunk, hogy ő milyen körülmények között van, hogyan tud a családtagjaival kapcsolatot tartani. Az utóbbi időben egyre szigorúbbak ezek a szabályok. A beszélőn a fogvatartott apa már nem ölelheti meg a gyerekét. Ezt emberi jogi problémának látjuk, és próbálunk jogi segítséget nyújtani. És az embertelen elhelyezési körülmények és a börtönzsúfoltság miatt is fellépünk.

A nemrég indult Hétköznapi hősök kampányunkban pedig olyan emberek szerepelnek, akik jogi természetű problémával találkoztak, és ezt sok magyar állampolgár átéli, és ők úgy döntöttek, hogy kiállnak a jogaikért. Olyan ügyekben is, amiről sokan azt gondolnák, hogy reménytelen, pedig fontos. Az köti össze őket, hogy

az egyszerű állampolgár kiáll az igazáért, és mi ebben akarunk segítséget nyújtani.

Ha már említette a börtönöket, néhány hete arról szólt a hír, hogy kitiltották a Helsinki Bizottságot és még néhány civil szervezetet a börtönökből. Ez továbbra is így van?

Igen. Hosszú éveken keresztül folyt ez a civil megfigyelő munka, és az volt a határozott benyomásunk, hogy a büntetés-végrehajtás szervezetrendszerét is sikerült meggyőzni, hogy a civil szervezeteknek fontos szerepe van a börtönökben. Nem csak arról volt szó, hogy bementünk, aztán jelentéseket írtunk, hanem azt is éreztük, hogy fokról-fokra javulnak a körülmények, főleg ahhoz képest, hogy mondjuk a kilencvenes évek elején mennyire elképzelhetetlen volt, hogy civil szervezetek bemenjenek a börtönökbe.

Fotó: FüHü

Sokszor kaptunk olyan visszajelzést börtönparancsnokoktól, hogy a javaslataink azt is segítik, hogy nekik is jobb munkakörülményeik legyenek, és hogy a fogvatartottak közti feszültséget is tudták a javaslataink oldani.

Kíváncsi vagyok, hogy hova jutunk azzal a jelentős fordulattal, ami most a kérdésben történt.

Az együttműködési megállapodás hosszú éveken keresztül érvényes volt, most felmondták.

Európa-szerte több olyan modell van, ami lehetővé teszi a civilek, a kinti világ megjelenését ebben a zárt világban. Magyarországon most az ombudsmani hivatalban van egy egység, ami a fogvatartási helyszíneket vizsgálja. Ez testesíti meg a civil kontrollt, de ez egy kis létszámú főosztály, fizikai képtelenség, hogy mindenhol ott legyenek.

Tehát a büntetés-végrehajtás civil kontrollja terén most nagyot léptünk vissza, körülbelül a kilencvenes évek közepéig.

Ön szerint ez összefügg az általános támadással a civilek ellen?

Én azt gondolom, hogy összekapcsolódik, de, ha jól látjuk, akkor a bv esetén nem ez az egyetlen oka. Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben a civilellenes törvényre hivatkozott, hogy azért szüntették meg a megállapodásokat, mert aki nem tartja be azt a törvényt, azt nem lehet beengedni.

Csak sajnos ez az érvelés nem áll meg. Mondjuk a bevándorlási hivataltól még jóval a civilellenes törvény elfogadása előtt megkaptuk a felmondást. A felmondásokat indokló levelek közül egyik se hivatkozott pont erre a törvényre.

Tehát a miniszteri válasz kifejezte azt a kormányzati szándékot, hogy

egyes civil szervezetekkel, amelyek a kormánynak nem tetsző módon viselkednek és kritikát fogalmaznak meg, nem működik együtt az állami szervezetrendszer.

Tehát a kontextus világos. Azt látva, hogy más országokban is, ahol erős kormányzati és médiakampány folyik a civilek ellen, sorra mondják fel az együttműködéseket, mi itt is számítottunk arra, hogy valami hasonló fog történni. Ez egy újabb mérföldkő volt a hosszabb ideje folyó kampányban. Ez nem egy hungarikum, ez nagyon rossz nemzetközi példák magyar gyakorlatba való átültetése, olyan példáké, amelyeket nem kéne követni egy jogállamban.

A civiltörvény ellen egyrészt fordultak az Alkotmánybírósághoz, másrészt több másik szervezettel együtt úgy döntöttek, hogy nem regisztrálják magukat. Terveznek egyéb lépéseket?

Tervezünk. Már nyáron, amikor elfogadták a törvényt, bejelentettük, hogy nem fogjuk minden kiadványunkon és az internetes oldalunkon feltüntetni, hogy külföldről támogatott szervezet vagyunk, pont azért, mert közben folyik ez a megbélyegző kampány, és azt gondoljuk, hogy ez teljesen indokolatlan, sőt,

egy európai uniós tagállamban teljesen rendben van, hogy külföldi támogatásból is működnek szervezetek.

Részben elvi okok miatt utasítjuk el a törvényt, és azt is szeretnénk, hogy bíróság értékelné, hogy egy demokratikus társadalomban szükség van-e egy ilyen korlátozó törvényre. Ennek egyik módja az Alkotmánybíróság, a másik a strasbourgi emberi jogi bíróság. Még dolgozunk az utóbbinak szánt beadványon.

Elég fontos fejlemény az is, hogy az Európai Bizottság pert indított ebben az ügyben Magyarország ellen, és a luxemburgi uniós bíróság fog ítélkezni az ügyben. Ebben az érintett magyar civil szervezetek ugyan nem számítanak peres feleknek, de figyelmesen követjük az érveket és az ellenérveket.

Már tavasszal, amikor felmerült, hogy lesz egy ilyen jogszabály, akkor is előadtuk a kifogásainkat több helyszínen. Februárban volt az Európai Parlament az alapjogi, igazságügyi (LIBE) bizottságában egy meghallgatás, és már ott szó volt a kérdésről. Akkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan mi lesz, de már ott jeleztük a problémákat, ahogyan utána is számos körben, más civil szervezetekkel együtt.

Múlt héten is volt egy hasonló meghallgatás ebben a bizottságban, amely miatt Önt személy szerint is sok támadás érte. Bizonyos médiumok olyanokat írtak, hogy Soros-bérencként, vagy a Soros-tervet megvalósítani megy oda. Mit szólt ehhez?

Pardavi Márta az EP-meghallgatáson
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

A Helsinki Bizottság 2015 januárja után került a támadások kereszttüzébe. A Charlie Hebdo-merénylet után indult el, talán a nyilvánosság számára kicsit váratlanul ez az idegenellenes kampány, akkor még kicsit más volt tartalmilag. Mivel a Helsinki Bizottság a kilencvenes évek eleje óta foglalkozik menekültek jogvédelmével is, ez a munka hirtelen kereszttűzbe került.

Onnan kezdve

sok, a gyalázkodón túlmenő, már-már erőszakos, becsmérlő jellegű üzenet érkezett hozzánk,

amilyenek előtte nem. Nem volt jellemző, hogy napi szinten kapjunk gyűlölködő telefonhívásokat, e-maileket, Facebook-üzeneteket vagy hogy a Facebook-posztok alatt a kommentekben elképesztő, felháborító dolgokat emberek saját nevükkel, saját Facebook-profiljukkal írjanak. Ez a gyűlölet, ez a gyűlölködés minőséget váltott.

2015-ben és 2016-ban is nagyon sokat kaptunk a menekültek melletti kiállás miatt, de

nem gondolom, hogy ehhez hozzá kéne szoknunk, mert ez nem egy elfogadható dolog.

Nagyon sokszor van az, hogy a menekülteket becsmérlik, dehumanizálják ezek a kommentek, de van az, hogy kifejezetten azért veszi magának valaki a fáradságot, hogy felemelje a telefont vagy klaviatúrát ragadjon, és a saját, személyes profilja alatt írogasson, mert nem tetszik neki a véleményünk. Az ellenkező vélemény megfogalmazóját lényegében ki akarja valaki irtani.

Kapnak szó szerint ilyen telefonokat, kommenteket?

Igen. Ez nem mindig mindennapos, de időről időre, bizonyos aktuális eseményekhez kapcsolódóan, például a Soros-ellenes kampány bármilyen eleméhez kapcsolódóként, ezek jönnek. Amint az EP-meghallgatásnak vége lett, megint jöttek a telefonok.

És nem csak az ellenvéleményüket fejezik ki a telefonálók vagy a hozzászólók, hanem azt, hogy olyan társadalomban szeretnének élni, ahol nincsen olyan ember, akivel ők ne értenének egyet. És aki mondjuk az alkotmányos, az európai értékeinkért felszólal, annak nincs helye ebben a hazában. Tehát ez a hazaárulózós vonal.

Az mondjuk engem a magyar társadalom tagjaként kifejezetten zavar, hogy például egy saját nevével kommentelő fiatal férfi, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jár, olyat kommentel, hogy ő még nem ütött meg nőt, de most nagyon szeretne.

Ez nem egy vélemény, ő erőszakot akar elkövetni,

mert annyira felháborítja, hogy valaki Magyarországról azt állítja az Európai Parlamentben, hogy itt a jogállamiság sérül.

Az, hogy emberek ilyet gondolkodás nélkül leírnak, nekem azt mutatja, hogy tényleg nagyon aggasztó jelenséget látunk. És ez nem csak a Helsinki Bizottságnál van így.

Egyszerűen a menekültek témája olyanná vált, hogy emberek azt gondolják, bármit lehet mondani.

Olyan dolgokat fogalmaznak meg nyilvánosan, hogy ezt a fajta gyűlölködést nagyon nehéz lesz visszafordítani, viszont nagyon könnyű átfordítani adott esetben még veszélyesebb, konkrét erőszakká.

Fotó: FüHü

Nagyon sokszor kérdezik tőlünk, például külföldi partnereink, vagy nemzetközi emberi jogokkal foglalkozók, mondjuk az ENSZ-től, vagy akár az EU-n belül is, hogy ért-e minket már konkrét fizikai fenyegetés. Elsőre az ember nem is hiszi el, hogy ilyen kérdeznek. Hogy lehet az, hogy Magyarországról ezt feltételezik?! 2017-ben, egy EU-s tagállamról? És utána sajnos az ember végig gondolja, és az, ahogy a kormányzati médiában megy a lejárató kampány, meg egyéb támadások érik a civileket Oroszországban, Azerbajdzsánban, Egyiptomban, Törökországban, tehát nem is annyira távoli helyeken – ezen a mintán haladva akár ez is bekövetkezhet itt. Most nem tartunk még ott, de mi az, ami visszatarthatja a társadalmat attól, hogy ide eljussunk?

Én nem látom, hogy a visszatartó fékek nagyon erősek lennének.

Nagyon aggasztó azt hallani, hogy az őcsényi történetnél a miniszterelnök nem ítéli el az erőszakot, hanem egy olyan álláspontra helyezkedik, hogy meg is érti ezeket az embereket. Egy csomó másik ügyben lehet azt látni, hogy a véleményformálók, politikusok és nem politikusok nem ítélik el az erőszakot. Pedig nagyon fontos lenne megtenni, mert ez lehetne az egyik ilyen visszatartó.

Emiatt, amikor jobban belegondolok a kérdésbe, nem tudom azt mondani, hogy kizárt, hogy ez megtörténjen Magyarországon. Lengyelországban is megtörtént, nőjogi civil szervezetek ajtaját betörték, irodáját megtámadták. Nem vagyunk annyira távol ettől, mint ahogy elsőre gondolnánk.

A támadások mennyire befolyásolják a munkájukat? Ügyfelektől jöttek olyan visszajelzések, hogy jobban meggondolják, hogy a Helsinki Bizottságtól kérjenek segítséget?

A hétköznapi munkánkat nagyon befolyásolja, mert végezzük a munkákat, plusz foglalkozunk ezzel az előre nem tervezett körülménnyel, ami sok pluszmunkát igényel… Az ügyfelek számában nem látunk változást. A „külföldi ügynöközés, Soros-ügynöközés” miatt nem gondolják kevesebben azt, hogy szükségük van ingyenesen elérhető, viszont jó színvonalú jogi segítségre. A mi munkánk iránti keresletet akkor lehetne csökkenteni, ha az állami jogi segítő rendszer jobban működne.

Évről évre egyre többen fordulnak hozzánk, és egyre súlyosabb ügyekben.

Ez is egy jelzés arra, hogy milyen nagy társadalmi problémák vannak Magyarországon, amire nem akar, vagy nem képes az állami szervezetrendszer választ adni, és itt nem csak a kormányról van szó.

De az biztos, hogy folyamatosan hallani a megbélyegző kifejezéseket. Az is sajnos előfordul, hogy valakinek valódi problémája van, de mi nem tudunk neki segíteni, mert nem értünk mondjuk a társadalombiztosítási joghoz, akkor csalódottságában egy „biztos azért, mert csak a büdös migránsoknak segítenek” típusú kommentet elereszt.

Folyamatosan erősödik ez a narratíva, ez a személyes találkozásokba is begyűrűzik. Sokan mondják, akikkel kapcsolatba kerülünk, nem feltétlenül ügyfelek, hogy „ja, maguk azok a…” És akkor ezt így elviccelik.

A civilek leügynöközése, bérencnek nevezése a mindennapi szókészlet részévé vált, ha semennyire nem értünk vele egyet, akkor is használjuk.

Ahogy 2015-ben a magyar társadalom megismerkedett a teljesen eltorzított „migráns” fogalommal, most már ez is bekerült a szókészletünkbe.

Hiába használjuk őket viccből, ezek veszélyes szavak. Azzal, hogy beemeljük a mindennapi szóhasználatunkba, ennek a hazugságnak, gyűlölködésnek is teret engedünk. Persze elvicceljük azt, ami elfogadhatatlan, de egyre kevésbé gondolom azt, hogy rendben van, hogy ilyeneket mondunk. Erről sokat beszélünk, van, aki azt gondolja, hogy ezt így kell használni, el kell venni humorral az élét, nekem egy kicsit elegem van ebből. Ez már kezd nem viccessé válni, amikor jönnek az erőszakos kommentek.

A pápával találkozott az Igazgyöngy Alapítvány vezetője

0

Három, az alapítvány által támogatott kislány is volt vele, Ferenc pápa magyarul köszöntötte őket.

Forrás: Facebook / L. Ritók Nóra

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója (aki nemrég interjút is adott a Független Hírügynökségnek), a Facebook-oldalán számolt be a találkozásról.

Azt írja, az első sorban ültek Ferenc pápa heti audienciáján, amelyen több ezer ember vett részt. A pápa beszéde után találkozhattak is vele,

a három kislány egy ajándék festményt adott a pápának,

L. Ritók Nóra pedig egy levelet, amelyben azokról a kedvezőtlen társadalmi folyamatokról ír, amelyek következménye lett az oktatási szegregáció is. A Facebookon azt írja: „Nem vagyok vallásos ember, de

Ferenc pápa viszonyulása azokhoz a problémákhoz, amiben az Igazgyöngy is dolgozik, ugyanolyan alapokon nyugszik, olyan egyetemes értékeken, melyekben én is, mi is hiszünk.

Ez az a pont, ami miatt a levélben kértem áldását és közbenjárását a társadalom perifériáján élő gyerekek esélyteremtéséhez.”

Emellett ugyanezt kérte a civilek érdekében is, akik ma Magyarországon a kilátástalan helyzetben élőkön segítenek. Szóban csak pármondatos bemutatkozásra volt idő, de Ferenc pápa mindenkinek megfogta a kezét, és magyarul mondta, hogy Isten éltesse őket.

A találkozásról a Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano és a vatikáni rádió is beszámolt.

Az Igazgyöngy Rómában…elkezdtem egy albumot az útról, mert rengeteg élmény, fontos találkozás van most itt körülöttü…

Közzétette: L. Ritók Nóra – 2017. december 6.

Adventi kampányt indított a Helsinki Bizottság

0

A karácsony előtti hetekben tíz olyan ügyfelüket mutatják be, akik nem hagyták, hogy az állam korlátozza jogaikat.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében azt írja, 1989 óta működnek jogvédő egyesületként, és idén várhatóan 2000 új ügyfelük lesz. Azt írják: „Legtöbbször nehéz sorsú embereknek segítünk, adunk ingyenesen jogi segítséget, biztosítunk képviseletet – nekik többnyire mi jelentjük az utolsó esélyt ahhoz, hogy szorult helyzetükből kikeveredhessenek.”

De, ahogy írják,

vannak olyan ügyfeleik is, akik másokkal vállalt szolidaritás, az igazságtalanságokkal szembeni kiállásuk vagy a szabadságjogok megvédése miatt kerülnek konfliktusba a hatalommal.

Az ő történetüket mutatják be rendhagyó adventi naptárukban, amely ide kattintva érhető el. Minden nap más történetét lehet elolvasni – az indulás napján, december 6-án például Szert Boglárkáét, aki az Antall József Tudásközpont irodavezetőjeként állt ki az ellen, hogy kollégáit megszégyenítsék politikai véleményük miatt, ezután pedig átszervezésre hivatkozva elbocsátották.

Ahogy írják, a következő napokban „jogellenesen letartóztatott kamionsofőr, abszurd módon előállított szociális munkás, elítélt környezetvédő és eljárás alá vont demonstrálók ügyei” követik Szert Boglárkáét.

Mellettük a naptárban helyet kapott a halálbüntetést ellenző Szent Miklós, és a 20. század egyik legismertebb emberi jogi harcosa, Szergej Kovaljov is.

A Helsinki Bizottság közleményében azt is írja:

bátorság kell ahhoz, hogy valaki tüntetést szervezzen, szembeszálljon az állami gyűlöletpropagandával, vagy megvédjen egy megtámadott nőt.

A Bizottság szerint „egy illiberális államban egy-egy per elvesztésénél sokkal nagyobb a kockázat, ügyfélnek és jogvédőnek egyaránt. Mert az állam igyekszik valamiféle bajkeverőnek, a többség érdekeit veszélyeztetőnek, olykor egyenesen nemzetárulónak beállítani őket.”

Azt írják: az egyáltalán nem jelent jót, ha egy állam vitatja a jogszerű tiltakozás jogát, ahogy annak Magyarországon sok példáját látni.

Civil szervezeteknek mondott köszönetet a Fidesz

0

Igaz, nem általánosságban, hanem a cukorbetegekkel foglalkozóknak.

A Parlamentben a napirend előtti felszólalások között a fideszes Nyitrai Zsolt beszélt a cukorbetegekről a nemzetközi diabétesz világnap alkalmából. Magyarországon több mint 770 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, de összesen akár 1,2 millió embert érinthet a betegség, köztük olyanokat, akik nem is tudnak róla.

A fideszes képviselő megköszönte azoknak a civil szervezeteknek a munkáját,

akik sokat tesznek a cukorbetegekért.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó a népességfogyásról beszélt, amit „az egyik legnagyobb és legsúlyosabb” problémának nevezett. Szerinte nem lehet családbarátnak nevezni a kormányt: 200 ezer magyar pár meddő, a nyolcvan százalékuk inkább magánklinikára megy, mert

nem bízik az állami intézményekben.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszában azt mondta: a kormánynak az a célja, hogy az állami kapacitások bővítésével minél több pár hozzáférjen a lombikbébi-programhoz.

Az LMP-s Ikotity István szerint „komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat”, a jobbikos Dúró Dóra arról beszélt, hogy rendezni kellene a szociális szférában dolgozók bérét (Rétvári erre simicskázással válaszolt), a KDNP-s Hoffmann Rózsa szerint pedig a magyarság sorskérdéseiről kell beszélni, mivel „újból Magyarországot akarja szégyenpadra állítani az EU több nagyhangú politikusa”.

Van, amiben Soros György egyetért a magyar kormánnyal

Soros-terv nem létezik, az csak a választási kampány része, a nemzeti konzultáció hazugságokra épül, és az sem igaz, hogy uniós tisztviselők „vannak Soros György zsebében” – ezt mondta a FüHü-nek adott interjúban Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban az ellenségképzés lett a kormányzati kommunikáció fő iránya, de a gyűlöletkeltés az őcsényihez hasonló esetekhez vezethet. Csontos Csabát is megkérdeztük arról, Soros-ügynöknek tartja-e magát.

Csontos Csaba
Fotó: FüHü

Mit szól a plakátkampányhoz és a nemzeti konzultációhoz?

Nagyon sok probléma van ezzel a nemzeti konzultációval. Alapvetően az, hogy

hamis állításokra épül.

Újságcikkekből, Soros György által írt véleménycikkekből kiragadott részletekből extrapolál bizonyos feltételezéseket, és azokat úgy állítja be, hogy tulajdonképpen már be is épültek az Európai Unió döntéshozatali folyamatába, és egy létező tervként működnek. Ez így természetesen nem igaz.

Soros György egy sokat publikáló, sokat megnyilvánuló ember, aki az elmúlt évtizedekben a befektetői tevékenysége mellett nagyon sok emberbaráti adományozó tevékenységet indított el. Emellett a gondolatait megosztja a külvilággal, publikál, előadásokat tart.

Azok a kiragadott idézetek, amelyeket a kampányban használ a kormányzati kommunikáció, azok egy 2015-ös, a Project Syndicate-en megjelent esszéből vannak kivéve, amelyet egyébként egy évvel később már sok szempontból meghaladott Soros György gondolkodása, és ezt a Foreign Policy tavaly júliusi cikkében ki is fejtette.

Ha visszamegyünk az eredeti kérdésre, több probléma van magával a kampánnyal is. Egyrészt a kampányt kísérő masszív kommunikáció, a plakátok, tévés, rádiós, online kampány elég erős gyűlöletkeltő és ellenségképző hatást fejt ki.

Azt látjuk, hogy az elmúlt egy évben

egyértelműen az ellenségképzés lett a kormányzati kommunikáció fő csapásiránya.

Voltak ugye a menekültek, a „migránsok” az elején. Aztán jött „Brüsszel”, ami azért volt bizarr, mert az EU egy népszerű dolog Magyarországon, a lakosságnak több mint kétharmada támogatja az ország uniós tagságát. Ezért az a csúsztatás történt a „Brüsszel, mint ellenség” kampányban, hogy a kormányzati kommunikáció egyenlőségjelet tett az Európai Unió és a brüsszeli bürokrácia között.

Ennek keretében ráadásul

a lakosságot szándékosan félrevezették

azzal, hogy összekeverték a döntéshozói szerveket, amelyekben ott ülnek a magyarok, így az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők fórumain Orbán Viktor maga is részt vesz, és a Bizottságot, amely döntés-előkészítő és ellenőrző funkcióval bír.

Közben jött a civilek elleni kampány, a megbélyegző törvény. Itt már megjelent Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítvány neve, mint támogató. Ebből nőtt ki a Soros György elleni kampány, amelynek már a második hullámát látjuk, hiszen nyáron, szerencsére csak rövid ideig, de volt egy gyűlöletkeltő kampány Soros György ellen személyesen.

Tehát akkor Ön azt mondja, hogy a „Soros-terv”, amit a kormány most már naponta többször is emleget, valójában nem létezik?

Most már ott tartunk, hogy a múlt heti Kossuth rádiós interjúban maga Orbán Viktor is azt mondta, hogy ha Navracsics Tibor nem tud arról, hogy van Soros-terv, akkor ezért kell kideríteni a titkosszolgálatok bevonásával, hogy van-e Soros-terv. Most előreugrottam kicsit az időben, de nem csak mi mondjuk, hanem már a kezdetektől fogva értelmiségiek, talán százas nagyságrendben mondták ki, beleértve Navracsics Tibort is, hogy nem létezik ilyen.

Látható, hogy

ez egy Magyarországra kitalált kommunikáció,

hiszen nem véletlenül mondta Navracsics Tibor és más uniós biztosok is, hogy nincsen ilyen napirenden, tárgyalások során soha nem emlegetik a Soros-tervet. Ez a magyar lakosságnak, a magyar választóknak szól, a választási kampány része.

Azt gondolom, hogy nem is lenne érdemes erről tovább beszélni, csak sajnos ott landolt a postaládákban több millió háztartásban ez a hazug kérdőív. Azért is tartjuk károsnak ezt a kampányt a gyűlöletkeltés mellett, mert ez egy ál-konzultáció. Egyrészt

manipulatívak a kérdések,

van hozzájuk egy sorvezető, aminek a végén megkérdezik, hogy „ugye nem akarod, hogy valami nagyon rossz történjen”. Az ilyenek a valódi társadalmi párbeszédet értékét csökkentik.

A Nyílt Társadalom Alapítvány hisz a valódi párbeszédben. Annyi olyan kérdés és megoldandó probléma lenne Magyarországon, az egészségügy helyzetétől, az oktatástól a nyugdíjkérdésig, amit meg kellene beszélni a társadalommal, oly módon, hogy valódi kérdéseket tesznek fel, vagy akár, meghagyni a lehetőséget az embereknek, hogy ők tegyenek fel kérdéseket. Magyarországon elfojtják a társadalmi kezdeményezéseket, fölülről irányított kérdések vannak.

A harmadik nagyon veszélyes dolog, és ez a kérdések mögé van elbújtatva, hogy az Európai Unió ellen dolgozik az egész kampány, mert azt sugallja, hogy az Unió sötét erők zsebében van.

A kormány azt mondja, hogy aki tagadja a Soros-terv létezését, az azért teszi ezt, mert Soros György ügynöke. Mástól is megkérdeztem már: Ön akkor Soros-ügynök?

Nyilvánvalóan nem vagyok ügynök, én munkavállaló vagyok, egy alapítványnál. Olyan munkaszerződésem van, mint bárkinek Magyarországon, aki egy vállalatnál, közigazgatásban vagy bárhol dolgozik. Ha ezt ügynöknek nevezik, akkor lehetnék az is, de ez a címkézés megint az ellenségképzéshez tartozik.

A magyar történelemnek voltak olyan korszakai, amikor címkéztek embereket származásuk, politikai meggyőződésük miatt. Nagyon rossz dolog lenne, ha oda mennénk vissza.

Visszatérve arra, hogy akik letagadják, hogy van Soros-terv, azok mind Soros György zsebében vannak. Megint tisztázni kell valamit: hogyan működik az EU döntéshozatali folyamata. A kommunikációban szándékosan mossák össze a döntéshozó és a végrehajtó ágakat. Ez odáig ment, hogy amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság, amelynek semmi köze az Unióhoz, két bangladesi menedékkérő ügyében hozott egy olyan döntést, amely szembe ment a magyarországi ítélettel, rögtön utána az jelent meg a kormányzati kommunikációban, hogy már a bíróságok is a Soros-tervet hajtják végre, és az Unió máris lép.

Ez nem a tudatlanságukat mutatja,

én biztos vagyok benne, hogy a magyar kormányban minden megfelelő ember pontosan tudja, mi a különbség a luxemburgi Európai Bíróság és a strasbourgi bíróság között, a Bizottság és a Tanács között. Szándékosan keverik össze őket, hogy a saját kommunikációjuk alá rendeljék az üzeneteket.

Fotó: FüHü

És hogy ki kinek van a zsebében… Korábban megjelentek olyan cikkek a kormányzathoz közel álló médiumokban, amelyek azt mutatják be, hogyan dolgozik Brüsszelben a Nyílt Társadalom Alapítvány és intézetei. El kell mondani, hogyan működik a brüsszeli döntéshozatal és döntésbefolyásolás.

Ez utóbbit lehet lobbizásnak vagy advocacynek nevezni. Ez Európában egy nagyon átlátható történet.

Minden találkozó nyilvános, lehet tudni, ki kivel találkozik.

A hazai médiában olyan kifejezéseket használnak, mint „zárt ajtók mögött tárgyaltak”, amelyek obskúrusnak tüntetik fel az ilyen megbeszéléseket.

Több ezer érdekképviseleti szerv működik Brüsszelben. A mi irodánk 14-15 fős, a rendezvényei nyilvánosak.

Ettől fél Magyarország?

Dolgoztam én vállalati oldalon is ezen a területen, ez ott is ugyanúgy megy. Szakpolitikai kérdésekben megvitatnak dolgokat. Például egy parlamenti képviselő nem szakértője minden kérdésnek, meghallgat mindenkit, a döntéshozók igyekeznek minden érintettet meghallgatni és eldöntik, ki volt meggyőző, kivel értenek egyet. A legfontosabb: csak értelmes üzenetet várnak, csak valódi tartalomról hajlandóak beszélgetni.

A kormány és a hozzá közel álló médiumok egy oroszokhoz közel álló hackercsoport állítólagos dokumentumaira hivatkozva mondják azt, hogy emellett van egy manipuláció, amit az alapítvány, és, az ő szavaikkal élve, a „Soros-hálózat” folytat. Erről mit gondol?

Nem akarok belemenni, hogy mi köze a csoportnak az orosz titkosszolgálatokhoz, de valóban volt egy támadás, amikor belső dokumentumokat, levelezéseket elloptak. A kormányközeli sajtóban azt írják, hogy több mint 200 képviselő van a baráti listán. Azt tudom erre mondani, hogy

minden érdekérvényesítő összeállítja azoknak a listáját, akihez megítélése szerint egy adott szakpolitikában érdemes odamenni.

Ez a vállalati oldalon is ugyanígy működik. Ezt tanítják is. Mondok egy egyszerű példát: atomenergetikában dolgozó cégnek nem érdemes egy zöldpárti képviselőt megkeresnie.

Tehát, ha egy belső levelezésben azt látják valakiről, hogy vele tudunk beszélni, akkor az annyit jelent, hogy nyitott például emberi jogi kérdésekre. Az bizarr gondolkodásra vall, ha valaki azt mondja, hogy azok a döntéshozók, akik nyitottak a párbeszédre egy szakpolitikai témában, máris annak szervezetnek a „zsebébe kerülnek”, amely képviselőivel beszélgetnek.

Tehát itt inkább arról van szó, hogy azonos elveket vall az alapítvány és bizonyos képviselők?

Így van. Ez a munkánk része, hogy felmérjük, kivel lehet beszélgetni. Tegyük fel, hogy találkozik valaki egy kávéra egy újságíróval. Ez vállalati oldalon is létezik. Sőt, én nem hiszem, hogy a magyar kormány emberei ne találkoznának döntéshozókkal Brüsszelben, vagy épp újságírókkal.

Az az igazság, hogy amikor azt mondják, hogy valaki valakinek a zsebében van, az súlyos inszinuáció, mert azt feltételezi, hogy pénzek mozognak és valakit lefizet valaki.

Vagyis ez egy korrupciós vád?

Azért csak inszinuáció, mert aki ezt állítja, az semmilyen tényt nem említ, csak annyit mond, hogy ki kell deríteni.

Térjünk vissza a civilekhez. A kormány azt mondja, hogy azért támogatnak civileket, mert ők is azt a tervet akarják megvalósítani, amiről mondta, hogy nem is létezik: le akarják bontani a kerítést és be akarnak telepíteni egymillió bevándorlót. Valóban ezért támogatják őket?

Nem. És

Soros György sem akarja lebontani a kerítést és nem akar behozni egymillió menekültet se Európába, se sehova. Sőt, a kötelező kvótaelosztást kifejezetten ellenzi.

De megérkezett több mint egymillió ember Európába. 2015 volt a csúcs, azóta csökkent a szám, de nem azért, mert kerítést építettünk, hanem azért, mert Törökországgal született egy megegyezés, és a két fő útvonalon több szűrést vezettek be.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szíriai menekülthullámban főleg a középosztály jött el, azok, akiknek volt pénze arra, hogy ide tudjanak jönni. Azok jelentős részének, akik a környező országok menekülttáboraiban vannak, nincs erre pénze.

Mármint a Szíriát körülvevő országokra gondol?

Igen, Jordániára, Törökországra, Libanonra. Azok a megoldási javaslatok, amelyeket Soros György leírt, illetve az alapítvány és az általa támogatott szervezetek képviselnek, arról szólnak, hogy egyrészt a már ideérkezett menekülteknek valamilyen jogsegélyt, egészségügyi segítséget, pszichológiai segítséget nyújtsanak. Utóbbiról kevesebbet beszélünk, pedig ők traumatizált emberek. És nem csak a jogaikat, hanem a kötelezettségeiket is el kell nekik mondani.

Fotó: FüHü

Ha a hatóság ignorálja, hogy itt vannak, nem kommunikál velük, és ahogy látjuk, kirakják őket egy senkiföldje-zónába, hátha megunják és elmennek – ezzel nem csak az emberséges bánásmódot és a genfi egyezményhez kötött jogokat sértik meg, hanem rontják a helyzetet. Ezeket az embereket, akik átéltek egy traumát, fölösleges frusztrációnak teszik ki.

Ezzel a későbbi beilleszkedésüket nem, hogy segítik, hanem még taszítják is őket tőle.

Ők már eldöntötték, hogy elmenekülnek. Valahova el fognak jutni, és ha olyan helyről jöttek, ahol valóban életveszélynek vannak kitéve, akkor megkapják a menedékjogot. Valamikor őket integrálni kell. Ebben is tudnak segíteni a civil szervezetek, akiket támogatunk.

A másik fontos csapásirány, hogy a megoldást azokon a helyszíneken kell keresni, ahonnan a menekültek elindultak.

Tulajdonképp ezt mondja a magyar kormány is.

Így van, ebben teljesen egyetértenek. Csak ugye eltér a külső és belső kommunikáció.

Magyarországon azt mondják, hogy nem értenek egyet Soros Györggyel, de a nemzetközi fórumokon néhány pontban ugyanazt vallják.

Visszatérve a helyszínekre: vannak olyan helyzetek, mint a szíriai polgárháború, vagy Afganisztán és Irak, ahol folyamatos az erőszak, a terror. Ott politikai megoldást kell keresni. A többi országban, főleg Afrikában, a szubszaharai régióban, ott a klímaváltozás miatt várható éhínségek megoldása hosszabb távú, más jellegű. Mindkét dolog a nemzetközi közösségre vár.

A lényeg, hogy a helyszínen kell segíteni, de ha már megérkeztek a menekültek, akkor nekik segíteni kell abban, hogy minél hamarabb integrálódjanak. Ez mindenkinek jó: a befogadó társadalomnak is és az érkezőknek is.

A gyűlöletkeltés, ami nálunk folyik, csak oda vezet, mint ami Őcsényben történt.

Olyan ijedtek, kétségbeesettek az emberek, hogy teljesen irracionálissá vált az érvrendszerük. Olyan apokaliptikus víziókat vetít eléjük a központi kommunikáció, ami után nem is lehet csodálkozni, hogy még pár gyereket sem hajlandóak egy hétig megtűrni maguk között.

Az alapítvány nem csak a menekültekkel foglalkozó civileket támogatja, hanem sok egyéb szervezetet is. Mi alapján választják ki, kiket támogatnak és egyáltalán, hogy néz ki ez a támogatási rendszer?

Vannak nagy programok, ezeknek vannak pályázati kiírásai, amelyeken elindulhatnak közösségek, civil szervezetek, akik megfelelnek a feltételeknek – ezek általában az átláthatóság és a tapasztalat. Lényeges, hogy

ezek nem politikai kritériumok.

Ha bejelentkezik egy nem liberális beállítottságú szervezet, az is kaphat támogatást. Közösségfejlesztő, közösségeket segítő programjaink is vannak.

Azt is látjuk, hogy ma Magyarországon van egy nagy párbeszéd-, bizalom- és együttműködési hiány. Ha nincs párbeszéd, nem alakul ki bizalom. Hajlamosak vagyunk elhinni minden információt, a legvadabb dolgokat is. Az együttműködésnek meg a bizalom lenne az alapja. Ha a gyűlölettel próbálunk szembe menni, ezeket kell kiépíteni.

Sok jó példa lenne, de ha ezek az alulról jövő kezdeményezések nem kapnak levegőt, támogatást, illetve megbélyegzik őket, akkor nem lesz továbbra sem párbeszéd, együttműködés, bizalom.

Soros György az elmúlt időszakban 18 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom Alapítványoknak. Miért adta ezt, és mire fogják felhasználni?

Ez nem egy pillanatnyi aktus volt, évek óta folyik, most fejeződött be. Soros György 87 éves. A menedzsment arra készítette fel a szervezetet, hogy tudja tovább vinni az ügyeket, a nyílt társadalom eszméjét. Soros György azért döntött úgy, hogy vagyonának nagy részét az alapítványra hagyja, mert azt gondolta korábban, hogy erre szüksége van a világnak.

Világszerte szűkül a tér az alulról jövő kezdeményezések körül. Az antidemokratikus rendszerek gyakorlatilag kiszorították az alulról jövő kezdeményezéseket, a civil társadalmat.

Ezekben az országokban nem tűrik az ellenvéleményeket.

Soros György azért küzdött az elmúlt 30 évben, hogy a szabadságot, az emberi jogokat, a jogegyenlőséget, a kisebbségeket, a sérülékeny csoportokat segítse. Sajnos erre még sokáig szükség lesz.

A támogatási rendszer pedig nem változik. Ez nem úgy működik, hogy akkor most gyorsan eltapsolja az alapítvány a pénzt, épp ellenkezőleg, hosszú távra rendezkedik be.

A Bloomberg azt írta, hogy valójában ennek az adományozásnak a célja adóelkerülés volt. Ez is szerepet játszott?

Az amerikai törvények hagytak egy határidőt arra, hogy az offshore cégekben felgyülemlett vagyont vagy jótékony célra használják, vagy adót kell fizetni utána. Ez valóban így van, de Soros György több mint 30 éve kezdte el filantróp tevékenységét. Erre már korábban is 14 milliárd dollárt szánt. Ő azért hozta ezt a döntést, hogy a célokat tovább vigye.

Fotó: FüHü

Ha valaki a magyar kormányt hallgatja, akkor azt gondolja a nyílt társadalomról, mint elvről, hogy az valami rossz dolog, ami ellen küzdeni kell. Valójában mi ez a nyílt társadalom, miről szól?

Soros György Londonban tanult, filozófiát is hallgatott Karl Poppertől, a 20. század egyik meghatározó filozófusától. Az ő leghíresebb könyve volt A nyílt társadalom és annak ellenségei. Nyilván az ő előadásai és könyvei is inspirálták Soros Györgyöt.

A nyílt társadalom egy fejlett, demokratikus, szabadságon, jogegyenlőségen, a vélemények pluralitásán alapuló, párbeszédre épülő rendszer.

Arra lehetőség, hogy az emberek szabadságban éljenek, meg tudják beszélni a dolgaikat, és legyen társadalmi mobilitás. A zárt társadalmak megszüntetik a véleményszabadságot.

Arról mit gondol, hogy az utóbbi időben nem csak Magyarországon van egyre több támadás, egyrészt ez ellen a gondolat ellen, másrészt személyesen Soros György ellen, hanem egyre több országban?

Ez valahol párhuzamosan zajlott azzal, hogy különböző, még demokratikus országokban is, megerősödtek a populista hangok. Hangosabbá váltak a leegyszerűsödött üzenetek. Ezt sok mindenhez lehet kötni, de a nyugati világban a 2008-as válság után volt egy elbizonytalanodás.

Ez frusztrációt okozott.

Sokan ma is úgy érzik, hogy a legfelsőbb elitben jól jártak az emberek, érintetlenek maradtak, ők meg nagyon sokat vesztettek.

Ugye a második világháború után kialakult jóléti rendszerek egyik fő üzenete az volt, hogy a következő generációnak mindig jobb volt, mint az előzőnek. Most egy olyan korszak határán vagyunk, vagy bele is léptünk, amikor ez nem látszik biztosnak. Nagy társadalmi rétegek lába alól kijött a talaj.

A háború után megszilárdult a jobb- és baloldali pártfelosztás, a váltógazdálkodás a kereszténydemokrata-konzervatív jobboldali, illetve a szociáldemokrata baloldali gondolkodás között. Bejöhettek még centrista, liberális pártok. De most azt látjuk, hogy a mainstream pártok üzenetei már nem jutnak el a választók jelentős részéhez, és

az elbizonytalanodó választók nyitottak lettek a populista ígérgetésekre. Új, radikális, elitellenes közbeszéd alakult ki a politikában is.

Ebből a szempontból Soros György ideális célpont lett. Azonosították a liberális eszmékkel, az alapvető emberi jogokkal, a szabadságjogokkal. Mivel a kisebbségi jogok védelmébe olyan csoportok is beletartoztak, amelyek ellen könnyű volt érzelmeket mozgósítani, leegyszerűsített populista ígéretekkel, amelyekre fogékonyak a talajt vesztett rétegek.

Ebben az a bizarr, hogy nálunk az elitellenes kommunikációt pont a hatalmon lévő elit folytatja.

Magyarországon van egy másik vonulata ennek: Soros György magyar származású, pénzügyi befektető, liberális ügyeket képvisel, és sok helyen kirekesztett kisebbségeket karol fel a programjai egy részével. Ezek a kirekesztett csoportok, akár a romák, akár a menekültek, akár a szexuális kisebbségek könnyű célpontok – és aki a kirekesztetteket segíti, az rossz ember.

Az alapítványnak a CEU-hoz van valamilyen köze?

Külön jogi entitások vagyunk, nem is nyilatkozunk egymás ügyeiről. Alapítónk ugyanaz a személy és empátiával tekintünk a másikra, amikor azt politikai támadás éri.

Mit szól ahhoz, hogy a kormány most nemzetbiztonsági vizsgálatot is akar a „Soros-hálózat” tevékenységével kapcsolatban?

Abban látjuk a veszélyt, hogy

ez egy fenyegetés.

Nem feltétlenül csak a Nyílt Társadalom Alapítványra nézve, hanem az újságírókra és a civil szervezetekre is. Hiszen itt őket nem is annyira burkoltan meg is nevezték. Az újságírók fenyegetése pedig kifejezetten káros, hiszen az a szabad sajtó elleni támadás.

Ami a legfontosabb az alapítvány szempontjából, hogy mi mindenféle gyanúsítgatás ellenére fenntartjuk a támogatásainkat és elkötelezettségünket Magyarország iránt, és segítünk a magyar embereknek, hogy megoldják a problémáikat.

Orbán szerint Magyarországon nem sikeresek a populisták

0

A civileket pedig azzal vádolta, hogy katonákra támadtak.

A Passauer Neue Presse által rendezett pódiumbeszélgetésen Orbán többek között arról beszélt, hogy meg kell védeni „Helmut Kohl egykori német kancellár nagy álmát”, a schengeni rendszert és a szabad munkaerőáramlást.

Szerinte Magyarországnak fontos Európa sikere,

mert „mi magyarok évszázadokon át védtük Európa keleti határait”. Azt is mondta: a közép-európaiak szerint ma nem nagy álmokkal vannak teendők, hanem meg kell védeni, amit már elértünk. Szerinte erős Európa csak úgy jöhet létre, ha erősek a tagállamok, és mindenkinek a saját országát kell rendbe tennie, megerősítenie.

Természetesen beszélt a menekültekről is: szerinte a magyar emberek nem akarnak hozzájuk képest különböző népcsoportokat befogadni, és ezt tudomásul kell venni. Azt mondta: minden európai országnak joga van eldönteni, milyen választ ad erre a kihívásra, „a magyarok azt mondják, megvédik a határaikat”.

Szerinte „az EU asztalán van” a menekültügy reformja, amelyről azt állította, hogy egy állandó, kötelező, felső korlát nélküli szétosztási rendszerről szóló javaslat.

A kvótarendszer szerint Magyarországnak 1294 menekült befogadását kell vállalnia, erről Orbán Viktor azt mondta: azért nem fogadja el, mert „ez a trójai faló”, és „ha egyszer megengedjük, hogy más mondja meg, ki tartózkodhat Magyarországon, később nem tudjuk visszavenni ezt a jogot”.

A civil szervezeteket azzal vádolta, hogy törvénytelen határátlépésben segédkeztek. Persze Soros György is szóba került: szerinte

„hatalmas nemzetközi civil hálózat kapcsolódik a nevéhez, és miközben mi a határ megvédéséért küzdöttünk, ezek a szervezetek megtámadták a katonákat”.

Beszélt az euró bevezetéséről is: mivel a legtöbb ország a csatlakozáskor vállalta a közös valuta bevezetését, így

nem az a kérdés, hogy csatlakozik-e Magyarország az euróövezethez, hanem az, hogy mikor és milyen feltételekkel.

Szerinte a V4-ek nagy európai erőforrásnak számítanak, hozzájárulnak az EU sikeréhez. Arról beszélt, hogy ha a V4-et leválasztanák és tőlük különálló intézményi világot hoznának létre, annak elsőszámú vesztese Németország lenne, mert megnehezedne a kapcsolata a visegrádi országokkal, és ott maradna olyan országokkal, amelyek pénzügyi bajban vannak és tőle várják a segítséget. Orbán szerint olyan Európa kell, amelynek súlypontjában Németország és Közép-Európa is ott van.

Beszélt a populizmusról is, azt mondta, hogy az ellene való gyógyszer a siker, ugyanis

ha a nem populisták sikeresek, nincs helye a populizmusnak.

Szerinte Magyarországon azért nem sikeresek a populisták, mert nő a GDP, nőnek a bérek, lassan nincs munkanélküliség, és biztonság van.

Azt is mondta: Magyarországon demokrácia van, és ha az emberek akarnak valamit, a kormány megcsinálja.

Aláírta a lengyel elnök a civilellenes törvényt

0

A radikális, populista jobboldal által vezetett Lengyelországban is korlátozni akarják a civilek munkáját.

Andrzej Duda elnök aláírta a civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvényt, amellyel  a kormány az általa nemkívánatosnak tartott csoportok tevékenységét akarja akadályozni.

A törvény értelmében egy

új, állami intézményt hoznak létre a civileknek szánt támogatások elosztására,

a Szabadság Nemzeti Intézetét, amely a miniszterelnöki hivatal mellett működik majd. Ez osztja majd szét a közpénzeket és az európai uniós támogatásokat a civil szervezetek között.

A törvény előterjesztő Piotr Glinski kormányfőhelyettes és kulturális miniszter azt mondta, hogy a NIW kis regionális projektekre, helyi akadémiákra, önkéntes tevékenységekre és fogyasztóvédelemre fog összpontosítani. Szerinte az új rendszer “igazságos és jól kiegyensúlyozott” lesz, miközben a civilek szorosan nyomon követhetik a pénz szétosztását.

Bírálói szerint viszont

a törvény célja, hogy a kormány politikai ellenőrzése alá vonja a civil, vagyis nem kormányzati szervezeteket.

Nemzetközi jogvédő csoportok és a civilek lengyelországi szövetsége is azzal a kéréssel fordult az államfőhöz, hogy vétózza meg a törvényt, amely szerintük káros hatással lesz a civil szervezetek fejlődésére.

Egy polgárjogi aktivista a törvényt “orwelli ötletnek” nevezte, amelynek célja felügyelni, hogy a civilek követik-e a kormányzó radikális jobboldali, populista Jog és Igazságosság (PiS) párt irányvonalát. A

lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért szerint a törvény hátat fordít a civil társadalom támogatása eszméjének, és

rendszerszintű fenyegetést jelent

a lengyelországi civil szervezetek független működésére és fejlődésére.

Az Európai Unió többször bírálta az elmúlt időszakban a lengyel kormányt, amely elemzők szerint sok szempontból a magyarokhoz hasonló. Jogvédők a magyar civiltörvényt is rendszeresen bírálják, sokan egy oroszországi törvényhez hasonlították.

Kitiltották a civil szervezeteket a börtönökből – FRISSÍTVE

0

A Független Hírügynökség információi szerint kitiltották a civil szervezetek egy részét a magyarországi börtönökből.

Úgy tudjuk, egy új rendelkezés szerint a civil szervezetek egy része semmilyen programot, tevékenységet nem folytathatnak a börtönökben, az eddigi szerződéseiket is felbontották.

Információink szerint

a rendelkezés a legnagyobb szervezetek egy részére is vonatkozik,

így például a Máltai Szeretetszolgálatra.

A börtönprogramját hosszú idő óta folytató Magyar Helsinki Bizottságnál megerősítették információnkat, miszerint őket is kitiltották, de többet egyelőre nem tudtak mondani.

A Magyar Vöröskereszt nem érintett ebben a tiltásban – tudtuk meg.

“A Magyar Vöröskereszt továbbra is jelen van a BV intezményekben és végez segitő tevékenységet. Adományokat viszünk szükség szerint, véradásokat szervezünk a dolgozók körében, illetve elsősegély-felkészítést is tartunk néhány helyen. Ezzel párhuzamosan megújítjuk a BV intézményekkel korábban kötött együttműködési megállapodásainkat” – mondta el a FüHü megkeresésére Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese.

A további fejleményekről itt olvashat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK