Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

0
102
Forrás: Európai Parlament

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..