Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Elég volt a brüsszeli töketlenkedésből!

Holnap rendkívüli ülést tart az Európai Parlament elnökéből és frakcióvezetőiből álló testület (Elnökök Értekezlete = CoP), hogy egyéb sürgető ügyek mellett döntés szülessen a magyar- és lengyel jogállamisággal kapcsolatos lépések szükségszerű folytatásáról – erről számol levelében Ujhelyi István EP képviselő.

Súlyos feszültségeket okoz az uniós intézmények között: az Európai Parlament képviselői korábban nagy többséggel két olyan állásfoglalást is megszavaztak, amely akár a források befagyasztásával is járó jogállamisági mechanizmus konkrét elindítását sürgeti az Európai Bizottság részéről Magyarország és Lengyelország kormányaival szemben. Erre ugyanis már év eleje óta lehetősége lenne a brüsszeli testületnek, az azonban tesze-toszáskodik, pestiesebben szólva töketlenkedik az ügyben. A tagállamok állampolgárainak milliói által megszavazott és felhatalmazott Európai Parlament már perrel is megfenyegette a Bizottságot a késlekedés miatt, ez a fenyegetés hamarosan formális testet is ölthet az EP vezetőinek várható döntése nyomán.

Mert, hogy

meguntuk a töketlenkedést.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor legutóbb felvázolt európai (agyrém)víziója szerint az Európai Parlamentet inkább fel kellene számolni és a nemzeti parlamenteknek átadni a szerepét; a magyar miniszterelnök ugyanis ezt szokta csinálni: ha valaki neki nem tetsző módon beszél, viselkedik, esetleg kérdez, ellenszegül vagy csak felveszi a kesztyűt, akkor azt gyorsan beszántja, megbünteti, bezáratja, jobbik esetben felvásároltatja valamelyik strómanjával és csak azután záratja be – fogalmaz meglehetősen sommásan Újhelyi.

Orbán úr el van szokva attól, hogy van olyan uniós intézmény, amely nem húzza be fülét-farkát, hanem kiáll a jogállamiság és a szabályok betartása mellett, ha kell, akkor ezért akár bíróságra is megy. Nem mondom, hogy a leggyorsabb eljárás, de legalább következetes, hiteles és biztos a végeredménye. Nem mellesleg ez több százmillió európai, köztük magyar polgár akarata – hiszen a demokratikusan megválasztott Európai Parlament felhatalmazását és legitimitását csak nem kérdőjelezik meg.

Legyen világos: a magyar kormány EU-ellenes és a jogállamiság szabályaiba ütköző politikája miatt kerül Magyarország olyan helyzetbe, hogy a nekünk járó források kifizetését – a végső kedvezményezettek általunk rögzített védelme mellett – befagyaszthatják, extrém esetben megvonhatják.

Ha a Fidesz-kormány nem sértene törvényt és nem lopná el az európai – köztük a magyar – adófizetők pénzét, akkor ez a helyzet elő sem állhatott volna. Látni és érteni kell, hogy a homofób törvény és a teljesen abszurd, holmi nemváltoztató műtétekről szóló népszavazás sem szól másról, mint elterelni a figyelmet a hamarosan elinduló jogállamisági eljárásokról.

Az Európai Parlament nem fogja hagyni, hogy az európai – köztük a magyar – polgárok érdekei sérüljenek, ezért mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a szabályszerű és szükséges eljárások megtörténjenek. A magyar kormány ezt pofon egyszerűen el tudja kerülni: hagyja abba a lopást! Pont.

“Az EU ne az emberektől hanem a kormánytól vegyen el pénzt!”

Azt javasolja Katharina Barley, az Európai Parlament alelnöke, aki a der Spiegelnek nyilatkozott, hogy az EU olyan megoldásokat találjon amivel nem a polgároktól, hanem a kormánytól vonja meg az pénzt. Rámutatott arra, hogy mind Magyarország mind pedig Lengyelország megsérti az Európai Unió jogrendjét. A Fidesz ebben már olyan messzire ment el, hogy kérdés: lehet-e demokráciáról beszélni egyáltalán Magyarországon?! – teszi fel a kérdést a baloldali politikus.

Katharina Barley nyilta céloz a szólásszabadság korlátozására, melynek legutóbbi kínos ügye a Pegasus sztori.

Pintér tagad

A magyar belügyminiszter szerint 2010 óta egyszer sem történt törvénytelen lehallgatás Magyarországon. Ez tulajdonképp annak beismerése, hogy a jelenlegi jogrend lehetővé teszi ellenzéki személyek lehallgatását a nemzetbiztonságra hivatkozva. Ennek logikája az, amit Orbán Viktor miniszterelnök többször is kifejtett, hogy a kormányát bíráló újságírók vagy közéleti személyek kapcsolatban állhatnak külföldi szervezetekkel , emiatt nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ezért beszél gyakran Soros György által támogatott szervezetekről, mert ez lehetővé teszi a számára kellemetlen kritikus újságírók vagy más közéleti személyek megfigyelését.

Ez Putyin logikája is, lényegében pedig a szovjet jogi gondolkodás folytatása. A Szovjetunióban minden ilyen ügy a KGB-hez tartozott. Amelynek élén sokáig állt Jurij Andropov, aki Budapesten volt nagykövet 1956-ban. Élete végén a Szovjetunió vezére lett, de betegsége megakadályozta azt, hogy megvalósítsa reform terveit.

Andropov árvái

Putyin és a rendszerváltás utáni egykori kommunista tábor sok vezetője Andropov elképzeléseit valósítja meg. Ez erős központi hatalmat jelent, teljesen kézben tartott “ellenzéket” a politikában. A gazdaságban pedig hibrid rendszert, amely a piacgazdaság előnyeit kihasználva gazdagítja a hatalmi elitet, mely ily módon érdekelt abban, hogy a rendszer “mindörökké” fennálljon.

Ezek a rendőrállamok csak fügefa levélnek használnak mindenfajta alkotmányt, amelyet épp oly kreatívan értelmeznek mint Sztálin kedvenc jogásza, Visinszkij, aki a nagy perek idején tucatszám vádolta a félig agyonvert renitens bolsevik vezetőket a bíróság előtt, ahol saját fejükre kértek halált a Szovjetunióban.

Orbán tervét ne fogadja el Brüsszel!

Az Európai Parlament négy frakciója: a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és a baloldal egyaránt kéri a brüsszeli bizottság elnök asszonyától, Ursula von der Leyen asszonytól, hogy utasítsák el a magyar újrakezdési tervet.

Magyarország összesen 5800 milliárd forintra lenne jogosult az EU válságkezelő alapjából, de ebből végül Orbán Viktor csak 2500 milliárdot kért, mert javaslatát arról, hogy az egyetemek privatizációját uniós pénzből finanszírozzák, lesöpörték az asztalról.

Ursula von der Leyen és Orbán Viktor tárgyalásai igen feszült légkörben folytak, de végülis Angela Merkel tanácsára a brüsszeli bizottság elnökasszonya átvette a csökkentett összegű magyar újraindítási tervet. Csakhogy időközben a magyar parlament elfogadta a pedofil törvényt, melyet Ursula von der Leyen szégyenletesnek nevezett amiatt, hogy utalásokat tartalmaz a homoszexuálisokra is.

16 uniós tagállam tiltakozott a törvény ellen.

Az Európai parlament négy frakciója is erre hivatkozva kérte a brüsszeli bizottságot: ne hagyja jóvá Orbán Viktor tervét.

És az Európai Néppárt?

Az Európai Parlament legnépesebb frakciója egyelőre nem nyilvánított véleményt pedig nélkülük nincs meg a többsége a négy másik frakciónak. Orbán Viktor kilépett az Európai Néppártból mielőtt szégyenszemre kitették volna onnan. Merkel kancellár mindig is védelmezte a magyar miniszterelnököt mondván, hogy meg kell érteni az egykori szocialista országok lakosságának frusztrációját.

Merkel távozóban, és utódai már jóval kevésbé megértőek. Azt a kínos kérdést teszik fel, hogy

“miért pénzelje az EU egyik legelszántabb ellenfelét?”

Erre a kérdésre sem Orbánnak sem másnak sincs kielégítő válasza. Az EU pénzére viszont Orbán Viktornak nagyon szüksége van, mert nélküle nem működik a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

EU elleni kémkedésért ítélte el a bíróság Kovács Bélát

Első fokon felmentették a kémkedés vádja alól az Európai Parlament egykori Jobbikos képviselőjét, de másodfokon már bűnösnek találta a bíróság Budapesten. Kovács Béla minden bizonnyal fellebbez bár a hírek szerint jelenleg Oroszországban van, ahonnan aligha adják ki a magyar hatóságoknak. Már persze ha igaz, amit állít: Vologya (Putyin elnök) a puszi pajtása.

A magyar elit egy része mindenesetre megette a sztorit, és sokan igénybe vették Kovács Béla moszkvai kapcsolatait. A neofita magyar jobboldal felfedezte magának Moszkvát, melyet korábban mint bolsevista fészket átkozott. Ehhez persze az is kellett, hogy Putyin is felfedezze magának az európai szélsőjobboldalt mint új barátot.

Brüsszel a kémek paradicsoma

Kovács Béla a GRU tisztjeivel tartott fenn napi kapcsolatot – erre figyelmeztette több nyugati titkosszolgálat a magyar hatóságokat, melyek nem reagáltak túlságosan hevesen. Kovács Béla moszkvai kapcsolatait sokan igénybe vették, és ők nem ragaszkodtak ahhoz, hogy ki is derüljön: kivel és miről tárgyaltak?!

Az Európai Parlamentben különben sem keltett nagy feltűnést a túlságosan jó orosz kapcsolat: sokan munkálkodnak Moszkva érdekében a politikai sztárok közül is. Köztük például Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére, akit Putyin nyíltan támogat Franciaországban. Az elnökválasztás idején az orosz titkosszolgálat hekkerei feltörték Macron csapatának kódjait és aktívan beavatkoztak a kampányba a szélsőjobboldali jelölt javára.

Brüsszelben találtak rá Putyin emberei Matteo Salvinire is. Az olasz jobboldal vezére Putyin támogatásának köszönheti, hogy az élre került, megelőzve az orosz elnök korábbi kedvencét, Silvio Berlusconit.

Putyin emberei most azon dolgoznak, hogy össze hozzanak egy ütőképes szélsőjobboldali tömörülést. Ebben kaphat szerepet Orbán Viktor, aki nem épp saját akaratából távozott az Európai Néppártból. Mit tud Putyin Orbán Viktorról? Annyi bizonyos, hogy jó vastag dossziéja van hiszen az orosz titkosszolgálatok egy percre sem álltak le azt követően, hogy a szovjet csapatok harminc éve elhagyták Magyarország területét.

Moszkva már évtizedek óta a földgáz üzleten keresztül pénzeli magyarországi barátait. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cégnek állítólag résztulajdonosa a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor néha személyesen utazik ki, hogy felvegye a pénzeket, melyeket orcája verítékével keresett meg mint bérből fizetésből élő polgár. A pénzt Putyin folyósítja, de csak ők ketten tudják, hogy miért ?!…

Kisebbségek, EU, Országgyűlés

A Fidesz nagy előszeretettel használja az Országgyűlést az Európai Unióval, azon belül is az Európai Bizottsággal – Orbán nyelvén a „brüsszeli bürokratákkal” szembeni indulatok gerjesztésére.

Ezt teszi most is azzal a határozattal, amelyet a Minority SafePack európai népi kezdeményezéssel kapcsolatban kíván ezekben a napokban az Országgyűlésben megszavaztatni. A H/15586 számú határozati javaslatot még márciusban a Nemzeti Összetartozás Bizottsága nyújtotta be, április elején lefolytatták a plenáris ülésen a javaslat vitáját, s ezen a héten minden bizonnyal szavaznak is róla.

A Minority SafePack európai népi kezdeményezés hosszú, több fordulós politikai harc eredményeképpen jutott el az Európai Parlamentig és a Bizottságig. Fura fogalmazás ez, de mégis helytálló.

A Bizottság eredetileg nem is járult hozzá, hogy a kezdeményezéshez elkezdődhessen az aláírásgyűjtés.

A kezdeményezőknek az Európai Unió Bíróságán sikerült kiperelniük az aláírásgyűjtés lehetőségét. Az uniós szabály szerint egymillió aláírást kellett összegyűjteni legalább hét tagállamból, de úgy, hogy az aláírások számának mind a hét országban el kell érnie egy, az adott ország népességéhez mért minimumot.

A nehézséget az okozta, hogy Magyarország és a magyar kisebbséggel rendelkező EU-tagországok (Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) mellett legalább még két tagállamban össze kellett gyűjteni a szükséges számú aláírást, és ez az eredeti egy éves határidőre nem sikerült. A járványra hivatkozva a szervezők hosszabbítást kértek, és az új határidőre sikerült 11 tagországban összegyűjteni a szükséges számú aláírást, miközben az aláírások zöme természetesen Magyarországról, Romániából és Szlovákiából származott. (El kell ismernem, hogy nem hittem, hogy meglesz elegendő országban a szükséges számú aláírás, de nem lett igazam.)

Az európai népi kezdeményezésekkel az aláírók azt próbálják elérni, hogy a kezdeményezést tárgyalja meg az Európai Parlament, majd az Európai Bizottság kezdeményezzen európai jogszabályokat a kezdeményezésben foglalt törekvések érvényesítésére, amely azonban nem köteles erre.

Le kell szögezni: a kezdeményezés szövegében megfogalmazott kisebbségpolitikai törekvések helyesek, támogathatók.

Ami azokban le van írva, azt a szomszéd országok kisebbségi jogokra vonatkozó szabályozása és mindennapos gyakorlata sok tekintetben ma is tartalmazza, néhány fontos kérdésben azonban nem, és kifejezetten a kezdeményezésben leírtakkal ellentétes törvények születtek korábban például Szlovákiában, a közelmúltban pedig az EU-n kívüli Ukrajnában. Amiben Ukrajna ellentétes irányba megy, az a kisebbségek anyanyelvű oktatása. Amiben a népi kezdeményezés többet szorgalmaz annál, amit a magyar kisebbségek számára ma is valóság, az elsősorban az anyanyelv használata hivatalokban és különféle szolgáltatásokban, kiváltképp az egészségügyi ellátásban. Ott az emberek rendszerint a többségi nyelv használatára kényszerülnek ahelyett, hogy az állam gondoskodna a kisebbségi nyelvet beszélő személyzetről.

A kezdeményezést az Európai Parlament megvitatta és nagy többséggel támogatta.

Ugyanakkor az Európai Bizottság, elismerve a benne foglalt törekvések létjogosultságát, nemet mondott arra, hogy új európai jogszabályt kezdeményezzen. Arra hivatkozott, hogy e törekvések a létező jogszabályi környezetben is megvalósíthatók.

Az országgyűlési határozati javaslat 5. pontjában ezt a bizottsági döntést támadja meg élesen:

„Az Országgyűlés mély megdöbbenéssel fogadja, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott, a Minority SafePack célkitűzéseit támogató állásfoglalásával ellentétben az Európai Bizottság a kezdeményezést teljes egészében elutasította, így nem csak az Európai Parlament támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette.”

Majd a 6. pontban hozzáteszi: „Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről.”

Mit gondoljunk erről a határozati javaslatról?

Ismétlem: az európai népi kezdeményezésben foglalt kisebbségi jogvédelmi törekvések szerintem rendben vannak. Az, hogy az Országgyűlés hozott korábban egy határozatot a kezdeményezés támogatásáról, szintén rendben van. A határozat idézett pontjai azonban nincsenek rendben. Hogy miért, annak megértéséhez figyelembe kell vennünk az Unió, az ottani döntéshozatal sajátos voltát.

Magyarországon és más parlamentáris államokban a formális főhatalom a parlamenté. A kormány nem dönthet másképp, mint amit a parlament elfogad. Az Unióban nem ez a helyzet. Az Unióban a főhatalom általában nem a parlamenté, nem is a Bizottságé, hanem a tagállamok állam- illetve kormányfőiből álló Tanácsé.

A Bizottság nem hozhat olyan határozatot, amelyet a Tanácsban nem lehet elfogadtatni.

Az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben gyakran élt is ezzel: mondhatott bármit az Európai Parlament, a Tanácsban Orbán ellenállt, és elég volt ehhez néhány – legutóbb egy – szövetségest találnia, máris meg kellett vele a Bizottságnak és a Parlamentnek valahogy alkudnia.

Van az Uniónak néhány olyan tagállama, amelyek a maguk kisebbségeit erőszakosan asszimilálták, illetve asszimilálják: elsősorban Franciaország (az elzásziakat) és Görögország (a macedónokat). Mások ugyan biztosítanak sokféle jogot a kisebbségeknek, de kétségtelenül nem annyit, amennyit ez a kezdeményezés szorgalmaz, és ezek kormányai sem fogadták volna el, hogy uniós jogszabály kötelezze őket erre.

Van persze néhány olyan ország is, ahol ezek a követelmények maradéktalanul teljesülnek, elsősorban Finnország (a svédekkel, amelyek nyelve második hivatalos nyelv és ekként is használják), Belgium, amely kettős föderatív rendszert működtet, és a három nyelvi közösségnek (vallon, flamand, német) önkormányzata van a maga területén, és ilyen Olaszországon belül Dél-Tirol vagy Spanyolországon belül Katalónia, Galícia és a Baszkföld is.

Anélkül, hogy ezt tudnám, azt feltételezem, hogy a Bizottságot, illetve az illetékes biztost, az Országgyűlés plenáris ülésén lefolyt vitában személyében is élesen támadott Věra Jourovát az vezethette, amikor – a bizottsági apparátus véleményére támaszkodva – nem tartotta indokoltnak az új jogalkotást, hogy azt számos tagállam kormánya elutasítaná.

Attól tartok, hogy ebben igaza volt.

Az Unió jogalkotása nem szakadhat el attól, amit a tagállamok hajlandók elfogadni.

Emiatt az országgyűlési határozatot az idézett pontokkal méltánytalannak és károsnak gondolom. Én biztosan nemmel szavaznék róla.

A plenáris vitában felszólaló ellenzéki képviselők – a Jobbik, az MSZP és az LMP képviselői, valamint a Jobbikból kivált függetlenek – lelkesen támogatták a határozati javaslatot. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ezek a pártok az elmúlt tizenegy évben fenntartás nélkül támogatták a Fidesz politikáját a nemzeti kisebbségi kérdésben.

A DK és a Párbeszéd képviselői nem szólaltak meg a plenáris vitában. Kérdés, hogy miként fognak szavazni: megszavazzák-e a javaslatot, benne a Bizottság elleni támadással, másképpen szavaznak, vagy nem vesznek részt a szavazásban.

Nem volna helyes ebben az ügyben egyetérteni a Fidesszel, de nem volna helyes az sem, ha nem nyomva gombot keltenének olyan benyomást, hogy nincs a dologban véleményük. Az ilyen hallgatásokra épül az a hiedelem, hogy „a baloldalnak”, „a liberálisoknak” nincs mondanivalójuk a határon túli magyarok sorsáról. Holott természetesen van, csak nagyon más, mint a Fideszé és a Jobbiké.

Az Európai Parlament aggódik a sajtószabadság miatt

Az Európai Parlamentben  márciusban vitatják meg a két tagállam sajtójának helyzetét, mert mind Varsóban mind pedig Budapesten a hatalom új lépéseket tett a kritikus média megrendszabályozására.

Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt javasolta, hogy vitassák meg a média helyzetét Lengyelországban, a szocialista frakció pedig a Klubrádió ügye miatt ugyanezt indítványozta. A Klubrádió miatt tiltakozott az amerikai, a francia és a német külügy is.

Reklámadó Lengyelországban

Varsóban a nemzeti radikális kormányzat olyan 2-15%-os reklám adót akar kiróni a médiára, amely bedöntheti az ellenzéki sajtó egy részét. Emiatt ezek az intézmények  úgy tiltakoztak, hogy elsőtétítették a képernyőt egy időre. A lengyel és a magyar kormányzat bevallottan tanul egymástól: miképp lehet megszabadulni a kormány kritikus médiától?

A brüsszeli bizottság is vizsgálódik a Klubrádió ügyében

A magyar kormány törekvéseit régóta figyelemmel követi a brüsszeli bizottság. Amikor a hatalom fokozatosan átvette az irányítást az Indexben, akkor Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke és igazságügyi jelezte: figyelik a fejleményeket. Tenni viszont nem sokat tehetnek, mert erre a tiltakozáson kivül nemigen van lehetőségük.

Most a Klubrádió ügyét vizsgálja a brüsszeli bizottság, de itt sem várható más mint erkölcsi elmarasztalás.

Orbán Viktornak fontos fegyver van a kezében: az uniós válságalap jóváhagyása! A 750 milliárd eurós válságalapra minden tagállamnak óriási szüksége van. Emiatt bukott meg például az olasz kormány. Az új miniszterelnök, Mario Draghi élvezi – Brüsszel mellett –  Orbán szövetségesének, Matteo Salvininek a támogatását is.

Ez figyelmeztetés lehet a magyar miniszterelnöknek: nem biztos, hogy válság helyzetben a húr feszítése a leginkább célravezető megoldás, mert a partnerek elkezdhetnek gondolkodni a csere lehetőségén. Orbán Viktor korábbi szövetségese, Silvio Berlusconi így tűnt el a csúcsról …

A vétó el van vetve

Közösségünket egyszerre támadta meg a koronavírus és fertőzte meg az illiberális populizmus. Azt már bizonyítottuk, hogy az olyan globális kihívásokra, mint a járvány vagy az éghajlat-változás, nem lehet egyéni válaszokat adni, ezeket csak közösen, együttműködve tudjuk megoldani – ezekkel a gondolatokkal kezdte meg beszédét Ujhelyi István az EP ma reggel kezdődött plenáris ülésén. 

Az illiberáis maffiakormányzásra tünetmentes gyógyírt nem, egyelőre csak átmeneti kezelést találtunk, de idővel ennek is meglesz az ellenszere. A költségvetés elfogadásával és a jogállami mechanizmus életbelépésével új időszámítás kezdődik. Büszke vagyok arra, hogy európai közösségünk olyan történelmi jelentőségű költségvetést és újjáépítési csomagot állított össze, amely érdemi segítséget nyújt a tagállamoknak és biztosítja a fejlődést.

Ez a válság egyben lehetőség is. Az Európai Egészségügyi Unió egyik kezdeményezőjeként kiemelt eredménynek tartom, hogy az egészségügyi programokra szánt keret összegét sikerült a korábbi sokszorosára emelni. Fontos eredmény az Erasmus+ költségvetésének megvédése, benne például az általam mentorként segített ingyenes Interrail-bérletprogram, a DiscoverEU támogatása is.

Miközben a Fidesz csúcsra járatja az EU-ellenes propaganda-hadjáratot, addig a következő hét évben összesen több mint tizenötezer-milliárd forint érkezik Magyarországra, csak a kohéziós alapokból hétezer-milliárd. Az agrárpolitikára több mint négyezerkétszáz-milliárd uniós támogatás jut majd, a klímasemlegesség elérésére több mint nyolcvan-milliárd, de jelentős összeg válik elérhetővé az újjáépítési csomagból is: több mint kétezerhatszáz-milliárd forint vissza nem térítendő támogatás.

Orbán és maffiakormánya ezt kockáztatta a vétóval.

Kérdéseket vet fel a turizmusnak juttatott támogatás kiosztása

Valami megint bűzlik a kormány pénzosztása körül – jelentette ki Ujhelyi István európai parlamenti képviselő szombati online sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának első alelnökeként hangsúlyozta: súlyos károkat szenvedett el a vendéglátásra épülő szektor, ezért mindenképpen szükség van állami támogatásra az érintett kis- és középvállalkozások túléléséhez és újraindulásához.

Felmerül a gyanú, hogy a szállodai foglalások után járó kompenzációból leginkább csak azok a „csókosok” részesülhetnek, akik közel állnak a Fidesz-kormányhoz és vélhetően előre tudtak a lehetőségről. A kormány a korlátozó intézkedések bejelentésekor azt közölte: az idén novemberben rögzített előzetes foglalások nyolcvan százalékát megtérítik az érintett szállásadóknak, ez Dömötör Csaba államtitkár szerint 928 ezer vendégéjszakát és többmilliárdos támogatási összeget jelent.

Ujhelyi István szerint azonban ez az adat komoly kérdéseket vet fel:

olyan időszakban mutat ugyanis jelentős foglaltsági szintet és vendégmozgást az országban, amikor járványügyi vészhelyzet van érvényben, a határokat lezárták és érdemi korlátozásokat vezettek be.

Az EP-képviselő szerint nehezen elképzelhető, hogy átlagban napi 31 ezer, belföldi vendégekhez köthető szállodai foglalás volt, ez ugyanis a tavalyi év azonos időszakának felelne meg, most viszont Budapest szállodáinak kilencven százaléka zárva van, a Balaton pedig teljesen kiürült.

„Ez nekem bűzlik:

vagy nagyon jól megy egyeseknek, vagy feltehetően kamu adatokat adtak le a kormányzati szerveknek bizonyos szállodák és hotelláncok. A bizalmatlanságot csak erősíti a program hitelességével kapcsolatban, hogy a szállodaipar szereplőinek nagy többsége nem találkozott ezzel a dömpinggel, ahogyan nem találkozott az állami kompenzációval sem”

– fogalmazott Ujhelyi István egyben bejelentette, hogy közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz és az illetékes turisztikai ügynökséghez a tavalyi és idei foglalási adatok megismerése érdekében, de

arról is tájékoztatást kért a szocialista EP-képviselő, hogy

mely cégek kaptak ebből a többmilliárdos keretösszegből.

Európában a legtöbb tagállam kormánya érdemi segítséget nyújt a turisztikai ágazat bajba került szereplőinek, állítása szerint a magyar kormány azonban egyelőre nem teljesít túl jól ezen a területen. Míg a követendő példaként felhozott Ausztriában a tavaly novemberi – vagyis a járvány előtti, rendes turisztikai szezon – foglalásainak nyolcvan százalékát téríti meg az állam, addig Magyarországon ezt az idei foglalásokhoz, illetve leadott adatokhoz kötik.

„A turizmusban nem csak kormányközeli milliárdosok érdekeltek, hanem négyszázezer munkavállaló, kis- és közepes családi vállalkozás, akiknek létkérdés, hogy segítséghez jussanak.

Sajnálatos, hogy az európai uniós SURE-programból is a magyar kormány mindössze 504 millió eurós tudott lehívni és ennek is csak töredékét fordítja a turisztikai szektor szereplőinek megsegítésére. Ráadásul ezt is úgy, hogy

egy célzott kör jogosult csak a forrásokra, ami ismét azt feltételezi, hogy a kormány nem a magyar embereken, hanem csak saját haveri körén akar segíteni”

– tette hozzá Ujhelyi István. A közérdekű adatigénylésre tizenöt napon belül kell válaszolnia az érintett kormányzati intézményeknek, amennyiben nem adják ki a megfelelő és kötelező adatsort, úgy a szocialista EP-képviselő kész bíróságon kiperelni azokat.

Miért mondott le Szájer József?

A belga lapok szerint a hétvégén razziázott a rendőrség egy “nem konvencionális” szex partin Brüsszelben, ahol diplomaták és egy magyar Európa parlamenti képviselő is részt vett. Időközben a szóban forgó parlamenti képviselő, aki az ereszcsatornán próbált menekülni a razzia elől, lemondott tisztségéről. Ez minden bizonnyal Szájer József lehetett.

Bécsi incidens

A Fidesz alapító tagjának, magyar alkotmány szerzőjének a kilencvenes években volt hasonló élménye: akkor az osztrák rendőrség fogta el hasonló szex partin, melyen kábítószert is fogyasztottak. Pataky Etelka magyar nagykövet akkor elsimította a botrányt. Ezt később a Fidesz vezérkara meghálálta neki.

Szájer József ezt követően került ki Brüsszelbe, ahol nemcsak a Fidesz frakció meghatározó személyisége volt, de az Európai Néppártban is fontos szerepet játszott Brüsszelben.

Erkölcs botrány a legrosszabbkor

A magyar és a lengyel kormány vétóját azzal is indokolta, hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni a maga nemi erkölcsökkel kapcsolatos liberális elveit az olyan konzervatív keresztény tagállamokra mint Magyarország és Lengyelország. Szájer József lemondó nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy egyetért a magyar kormány politikájával. Saját életvitele mindenesetre furcsán mutatja a kontrasztot a politikusok képmutatása és a valóság között.

Laptopokat loptak az Európai Parlamentben

Legkevesebb 50 laptop és tablet tűnt el még áprilisban, de erről nem tájékoztatta az EP tagjait a biztonsági szolgálat. Ezért az Európai parlament egyik tagja nyomta meg a vészcsengőt: a You Tube-ra is feltett egy képes beszámolót a lopásról.

Két laptomom tűnt el – számolt be a Politico-nak Nico Semsrot német honatya. Aki elmondta: a betörők szisztematikusan átkutatták az irodákat hiszen a laptopokat és a tableteket elzárva tartották. “Ez óriási botrány! Nem tudom, hogy a többiek miért fogják be a szájukat hiszen a lopások 40-100 EP képviselőt érintenek!” – hangsúlyozta Nico Semsrott európai képviselő.

Zárás márciusban

David Sassoli, az EP elnöke a Covid 19 miatt már márciusban elrendelte a brüsszeli központ lezárását. Arra kérte a képviselőket, hogy otthon dolgozzanak. A parlament szóvivője most úgy nyilatkozott, hogy már áprilisban észrevették a lopásokat. A biztonsági szolgálat ezt követően növelte az őrjáratok számát és fokozta a parlament épületének őrzését. A DG Safe, a parlament biztonsági szolgálata keresi a tolvajokat- szorosan együttműködve a brüsszeli rendőrséggel – mondta a szóvivő, aki szerint mintegy 50 képviselő lehet érintett.

Vizsgálat indul

“Jelen pillanatban még nem tudjuk, hogy elszigetelt esetekről van szó vagy pedig kiterjedt akcióról” – nyilatkozta a Politico-nak Vera Charanzova cseh képviselőnő, aki a biztonságért felelős alelnök. Arra buzdította képviselő társait, hogy tegyenek bejelentést: kinek mije tűnt el a parlament épületében amíg az le volt zárva a koronavírus járvány miatt?

Az Európai parlament nem kis összeget: évi 23 millió eurót fordít az épületeinek biztonságára. A biztonsági szolgálatnak 756 tagja van, de ennek ellenére máig nem tudja senki: ki vitt el 50 laptopot és tabletet az Európai parlament épületéből még áprilisban?…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK