Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Orbán fél, és ezért egyre nagyobb szerepet szán a titkosszolgálatoknak

Már a tanácsadói testület is, melynek névsorát nemrég hozták nyilvánosságra, tele volt szorgos belügyi dolgozókkal, de most a parlament is egy ilyen taggal gyarapodott. Varga Judit ex igazságügyi miniszter helyét Farkas Örs államtitkár-helyettes  kapta meg. Rogán Tóni jobbkeze felügyeli a titkosszolgálatokat, melyeket tulajdonképp maga Orbán Viktor irányít.

Kicsoda Farkas Örs? Kocsis Máté polgármester szóvivője majd kabinetfőnöke volt a VIII-ik kerületben. 2020 óta Rogán Antal minisztériumában dolgozik vezető beosztásban: korábban a médiát felügyelte azután pedig a titkosszolgálatokat. Különösebb tapasztalata nincsen e téren, de a lojalitása kétségtelen, és a mai nehéz időkben igazában ez számít Orbán Viktornak, aki a közeljövőben két fenyegetéstől tart igazán.

Ha maradnak a demokraták a Fehér Házban, akkor puccsot szerveznek ellene

Erről a magyar miniszterelnök nyíltan beszélt azt követően, hogy találkozott Donald Trumppal Floridában. Orbán Viktornak azért fontos ez a “barátság”, mert így a CIA nehezebben veheti le őt sakktábláról. Sebastian Kurz villámgyors bukása Ausztriában elgondolkodtathatta a magyar miniszterelnököt, aki foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz hiszen tudja, hogy utána nem az özönvíz jön hanem a kínos leleplezések áradata.

A CIA előszeretettel fordul hatalomközeli emberekhez, ha meg akar buktatni valakit.

Tunéziában például Burgiba elnököt saját titkosszolgálati főnöke, Ben Ali váltotta fel. Magyarországon a titkosszolgálat legfőbb feladata az első számú vezető, a Főnök védelmezése. Ezért válik a lojalitás sokkal fontosabb szemponttá mint a szakértelem.

Hét szűk esztendő

Orbán másik baja az, hogy nem tudja megvásárolni a szavazatokat az elkövetkező években, mert nem lesz rá pénze. Egyrészt a magyar gazdaság gyengén muzsikál, másrészt pedig nem jönnek az európai pénzek. Miután a brüsszeli Bizottságot az Európai Parlament perli a Magyarországnak kifizetett pénzek miatt, csak csordogálnak az eurós Brüsszelből miközben Lengyelország megkapta az egész pénzt. Tusk, Orbán fő ellenfele a visegrádi négyesben, vígan költekezhet. Ráadásul újra aktív a weimari háromszög: Franciaország, Lengyelország és Németország együttműködése. Scholz kancellár pénteken találkozik Macron elnökkel és Tusk miniszterelnökkel. Egyikük sem nagy barátja Orbán Viktornak. Márpedig a brüsszeli bizottság elsősorban őket kérdezi meg: adjak-e pénzt Orbán Viktornak?

Európai pénzek nélkül Orbán ugyancsak nehezen boldogul hosszabb távon.

Minthogy pénze nincsen Orbán kénytelen nagyobb szerepet szánni a titkosszolgálatoknak: a korbácsot alkalmazni a kalács helyett. Minthogy a nemzeti együttműködés rendszerében a titkosszolgálat üzemelteti a hatalom médiáját, ezért ott is változás várható: a stagnáló vagy épp csökkenő életszínvonal mellett el kell vonni az emberek figyelmét a realitásokról. Ez nem megy könnyen, sőt jelentős mértékben megnehezült a kegyelmi botránnyal hiszen a hatalom egyik propaganda csodafegyvere, az LMBTQ mondott csütörtököt. Rogán Tóninak sürgősen új csodafegyvert kell találnia a propagandában. Elvben a rezsi csökkentés megvalósítható lenne hiszen az európai gázárak alacsonyak csakhogy Magyarország Putyin drága földgázával üzemel. Ráadásul a forint már amúgyis rosszul áll az Európai parlament pere miatt. Ha tartósan 400 forint fölé megy az euró árfolyam, akkor Orbán csak a propagandában bízhat, mert nem oszthat pénzt. A propagandának viszont az a baja, hogy önmagában kevés, kell, hogy valamilyen reális alapja legyen, különben úgy csuklik össze a “sziklaszilárd” rendszer mint Magyarországon 1956-ban vagy 1989-ben Romániában.

Románia visszaköveteli aranykészletét Oroszországtól

Putyin Ukrajna elleni agresszióját arra akarja kihasználni Románia, hogy visszaszerezze a nemzeti bank aranykészletét, melyet 1916-ban adott át Oroszországnak.

Románia az első világháború első szakaszában – 1914 és 1916 között – a központi hatalmak szövetségese volt, de pálfordulást hajtott végre, és megtámadta egykori szövetségesét, az Osztrák – Magyar Monarchiát. Miért? Mert a nyugati fronton veszélyes helyzetbe került entente – a brit és a francia birodalom – megígérte, hogy megkaphatják Erdélyt – ahogy ez a trianoni békében azután be is következett 1920-ban. 1916-ban a németek csapatokat vontak el a nyugati frontról, és ezekkel megsemmisitő csapást mértek a román hadseregre. Bukarestet is elfoglalták. Ezért a román király és a kormány úgy döntött, hogy az aranykészletet a szövetséges Oroszországba menekítik. Mária román királyné Viktor is királynő unokája volt, így rokonságban állt II. Miklós orosz cárral is.  Csakhogy a cár a népszerűtlen háború miatt megbukott, majd 1917 őszén jött Lenin, aki elkobozta a román nemzeti bank aranykészletét is, melyet az orosz nemzeti bankban őriztek.

Románia azóta követeli az arany készlet visszaadását – mindeddig eredménytelenül. Miután a Szovjetunió elfoglalta Romániát 1944-ben, és nem sokkal később ott kommunista állam alakult, Moszkva visszaadott néhány értékes nemzeti kincset Romániának, de az aranykészletről szó sem lehetett. Azt ugyanis Sztálin elvtárs már elkönyvelte egy kis kockás füzetbe, melyben minden este rögzítette: mennyi arany van a kasszában?!

91,5 tonna arany volt Románia aranykészlete 1916-ban, és ez még mindig ott kell, hogy legyen az orosz nemzeti bankban – állítja a román nemzeti bank elnöke Mugur Isarescu.

Románia Brüsszelen keresztül akar nyomást gyakorolni Moszkvára

Két román szerző is könyvet adott ki az aranykészlet fordulatos történetéről. Mindkét könyvet a nemzeti bank költségén lefordították angolra és franciára, és eljuttatták az Európai Parlament képviselőihez. Ezenkívül márciusban kiállítást nyitottak meg az Európai Parlament épületében a román aranykészletről.

A román lépés kapóra jöhet abban a vitában, melyet az Egyesült Államok és az Európai Unió folytat a befagyasztott orosz vagyonokról, melyek egy jelentős része az orosz nemzeti bank aranykészlete, melyet külföldön őriztek. Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt összesen 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak Nyugaton. Yellen asszony, az USA pénzügyminisztere azon az állásponton van, hogy ebből az orosz vagyonból lehetne finanszírozni Ukrajna háborúját az orosz agresszióval szemben. Sok európai államnak azonban jogi aggályai vannak ezzel kapcsolatban.

De Gaulle tábornok elnöki periódusának vége felé szerette volna elkérni az USA-ban őrzött francia aranykészletet dollárokért cserébe, de nem járt sikerrel. De Gaulle tábornok 1969- ben lemondott és 1970-ben meg is halt. Nixon elnök pedig 1971-ben bejelentette: a dollár letér az arany alapról.

Putyin barátaival nem paktál Ursula von der Leyen

A brüsszeli bizottság elnökasszonya kész együttműködni szélsőjobboldali pártokkal is, ha azok megfelelnek néhány kritériumnak.

Ursula von der Leyen pályázik a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a következő ötéves periódusra is, és emiatt gyakran kérdezik tőle: kikkel akar együttműködni az Európai Parlament frakciói közül?

“Kiáll a demokráciáért, védelmezni kívánja értékrendünket, a jogállamiságot? Támogatja Ukrajnát, és szembeszáll Putyinnak azzal a törekvésével, hogy megossza Európát?”

– ezekben a kérdésekben egyértelműen állást kell foglalnia annak a pártnak, amely együtt kíván működni az új brüsszeli bizottsággal – hangsúlyozta Ursula von der Leyen amikor azt kérdezték tőle: mi a véleménye az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójáról az Európai Parlamentben.

Ursula von der Leyen azzal számol, hogy megerősödhet a szélsőjobboldal a júniusi európai választáson márpedig a brüsszeli bizottságnak szüksége van arra, hogy az Európai Parlamentben szilárd támogatói bázisa legyen. Jelenleg ez a konzervatívokat, a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket jelenti.

A jelenlegi előrejelzések szerint a két szélsőjobboldali frakció megszerezheti a parlamenti helyek egynegyedét is – írja a Politico.

2019-ben Ursula von der Leyennek épphogy sikerült megszereznie az Európai Parlament támogatását, és ez most is problematikusnak ígérkezik, mert a zöldek nem lelkesednek túlságosan érte.

Ezért lehet szüksége az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójára, melyben Meloni olasz miniszterelnök pártja és a lengyel PiS játszik vezető szerepet. Ide pályázik a Fidesz, amely elhagyta az Európai Néppártot, és azóta kívül van a partvonalon az Európai Parlamentben. Az Európai Konzervatívok és Reformisták be is fogadnák a Fideszt, de Orbán Viktor politikája nem felel meg Ursula von der Leyen kritériumainak.

Jobboldali-szélsőjobboldali koalíció?

Az  Európai Néppárt, amelynek  vezető  ereje  a  CDU vagyis Ursula von der Leyen  pártja,
kész-e valamiféle koalícióra az Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal? Erre sem adott egyértelmű választ Ursula von der Leyen. Azt viszont egyértelműen leszögezte: “lehetetlen az együttműködés, ha a párt elutasítja a jogállamot. Lehetetlen az együttműködés Putyin barátaival!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője már régóta tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről.

Weber, aki elszántan támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét, azt hangsúlyozza, hogy nincs együttműködés azokkal a pártokkal, melyek szemben állnak az Európai Unióval, elutasítják Ukrajna támogatását és a jogállamiságot.

Weber abban bízik, hogy az Európai Néppárt megerősíti vezető szerepét az Európai Parlamentben a júniusi választások után. Weber problémája a saját frakciójában az, hogy a Les Républicains, a francia konzervatív ellenzéki párt nem támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét. Miért nem? Mert Macron elnök támogatja azt.

“Olyan helyzetben akarom látni az Európai Néppártot, hogy senki se tudjon vele szemben határozatokat hozni az Európai Parlamentben”

– hangsúlyozta Manfred Weber.

Más Meloni jön Budapestre mint akit Orbán vár

0

Giorgia Meloni lesz a díszvendége annak a demográfiai konferenciának, melyet Budapesten rendeznek meg. Régóta nem járt már uniós kormányfő Magyarországon, Orbán Viktor augusztus huszadikán türk barátaival vigasztalódott.

Mielőtt Giorgia Meloni hatalomra került volna, szélsőjobboldali nézeteket hangoztatott: pokolba kívánta a migránsokat és elszántan bírálta Mario Draghi miniszterelnök középutas Amerika és Európa barát politikáját. Miután hatalomra került, olyan kormányt alakított, amelyben egyértelműen ő játssza a főszerepet és vetélytársai csak statisztálnak.

“Amint valaki hatalomra kerül, akkor megoldásokat kell találnia a problémákra nem pedig bűnbakokat”

– fogalmazta meg a helyzetet az Il Foglio című centrista lap főszerkesztője. Márpedig Olaszország nem áll jól: gazdasága évek óta stagnál, a lakossága pedig folyamatosan csökken. Az elmúlt évtizedben 1,5 millióval csökkent Olaszország lakossága, ez körülbelül Milánó népességének felel meg!

Persze Magyarország lakossága is folyamatosan csökken – így a budapesti tanácskozás a demográfiáról felér a csődjelentéssel e két ország számára. Érzi ezt Meloni kormánya is, ahol a gazdasági miniszter ki is jelentette:

”Nem tudunk olyan nyugdíjrendszert kitalálni, amely a jelenlegi születésszám mellett egyensúlyba lenne közép és hosszú távon.”

Hogy reagál erre a Meloni kormány?

833 ezer bevándorlót akar beengedni sőt behívni Olaszországba három év alatt. Ezenkívül szükséges lesz még 452 ezer dolgozóra olyan munkakörökben mint vízvezeték szerelő, villanyszerelő, szociális munkás, idény munkás a turista szezonban stb.

Olaszországban a bevándorlási törvény lehetővé teszi, hogy a törvényes bevándorlók magukkal hozzák a családjukat is, ezért ezeket a számokat meg lehet szorozni hárommal – mondják a szakértők.

“Tíz év alatt legkevesebb 1,5 millióan érkezhetnek legálisan Olaszországba” – mondja a milánói Ambrosini egyetem demográfia professzora, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott. Hozzátette, hogy Meloni azért váltott, mert a nagyvállalkozók rádöbbentették őt a realitásokra.

Meloni pártja tagadja az irányváltást, de elismeri: bevándorlókra szükség van

“Nincsen olyan fejlett ország, amelynek ne lenne szüksége bevándorlókra, de ezek számát alacsonyan kell tartani és ellenőrizni kell” – hangsúlyozza Meloni pártjának Európa parlamenti képviselője, Nicola Procaccini.

Közben pedig folyamatosan érkeznek a migránsok Olaszországba annak ellenére, hogy Meloni kemény fellépést ígért velük szemben: 106 ezren jöttek az idén hajókon a Földközi tengeren, kétszer annyian mint tavaly amikor az év hasonló időszakában 53 ezren szálltak partra Itáliában.

Meloni miniszterelnök július Tunéziába utazott Ursula von der Leyen társaságában, és ott aláírtak egy szerződést arról, hogy az afrikai állam igyekszik visszafogni a migrációt, és cserébe uniós pénzügyi támogatást kap.

Ukrajna ügyében Meloni és Orbán tűz és víz

Olaszország miniszterelnök asszonya nem sokkal hatalomra jutása után Varsóba sietett, ahol Morawiecki kormányfővel együtt hitet tettek Ukrajna támogatása mellett. Orbán Viktorral ellentétben Giorgia Meloni ellátogatott Ukrajnába. Washingtonban támogatásáról biztosította Biden elnök diplomáciáját, mely épp az ukrajnai háború kapcsán egyesíti a Nyugatot szemben Oroszországgal és Kínával. Giorgia Meloni közölte: kilépnek az Új Selyemút programból, amely a kínaiak kedvenc külföldi nyomulást terve. Magyarország kitart az Új Selyemúton.

Ha ilyen nagyok a politikai különbségek, akkor lehetséges-e valamiféle szélsőjobb egységet létrehozni az Európai Parlamentben?

Mind Giorgia Meloni mind Orbán Viktor erre törekszik. Csak épp másképp. Giorgia Meloni szorgosan tárgyal azzal a Manfred Weberrel, aki a legnagyobb frakciót vezeti az Európai Parlamentben. Ez az Európai Néppárt frakciója, melyből Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Weber Melonival tárgyal, de elutasít minden együttműködést az Alternative für Deutschland párttal, amelyben neonáci csoportok is megtalálják a helyüket. Épp ez okozta a végső szakítást Angela Merkel és Orbán Viktor között: az Alternative für Deutschland Németországban nem szalonképes, a magyar miniszterelnök számára viszont potenciális partner.

Giorgia Meloni éppoly fiatal mint Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején – 46 éves, de máris ügyesebb politikusnak mutatkozik mint

a rosszul öregedő Orbán, aki minden áron vezetni akar másokat noha maga sem tudja, hogy merre tart.

A budapesti Meloni-Orbán találkozó megmutathatja, hogy képes-e még váltani a hatvan éves magyar miniszterelnök, ahogy ezt a jóval fiatalabb Giorgia Meloni megtette a realitások szorításában vagy tovább követi a saját útját a senki földjén?…

Orbán és az Európai Egyesült Államok

A magyar miniszterelnök a Tranzit politikai fesztiválon  a többi között arról is beszélt, “hogyha létrejönne az Európai Egyesült Államok, akkor abban a magyaroknak nemigen lehetne helye.”

Miután az Európai Parlament meghatározó pártjai: néppárt, szociáldemokraták, liberálisok és zöldek ennek a hívei, ezért “a legnagyobb veszély jelenleg Brüsszelből fenyeget.”

Orbán Viktor megerősítette azt a korábbi véleményét, hogy jobbról kell előzni az Európai Néppártot. Mit jelentene ez az Alternative für Deutschland esetében? Orbán Viktor együttműködést javasolt, de ezt mind Merkel kancellár mind pedig az utódai határozottan elvetik Németországban. Lényegében ez volt a szakítás oka Orbán és Merkel között. A magyar miniszterelnök most nyíltan abban reménykedik, hogy a jövő évi Európa parlamenti választáson megerősödik az Alternative für Deutschland és a többi szélsőjobboldali párt, melyek egységes tömböt alkotva az Európai parlamentben komoly erőt képviselhetnének.

Európában a nemzeti szuverenista erők állnak szembe “a birodalommal”, az Európai Egyesült Államokkal

– hangsúlyozta Orbán Viktor. Aki mintha nem vette volna észre, hogy az Egyesült Államok stratégiája egyáltalán nem erről szól. Washington egyáltalán nem Európai Egyesült Államokat akar, amely vetélytársa lehetne a világgazdaságban, hanem olyan egységes Nyugatot, amelyhez olyan távoli országok is csatlakoznak mint Japán, Dél Korea vagy Ausztrália és Új Zéland. Ez a Washingtonból irányított ország csoport szállna szembe azzal a kihívással, melyet Kína és más feltörekvő államok jelentenek a Nyugat számára.

Giorgia Meloni a jövő embere?

A szélsőjobboldali mozgalom vezére, Olaszország első női miniszterelnöke hatalomra jutása után egyáltalán nem Orbán Viktor receptjét követte. Nemcsak azért nem, mert pontosan tudja, hogy Olaszország nem lehet meg az Európai Unió pénzügyi támogatása nélkül hanem, mert felismerte az új trendet: az

egységes Nyugatot, ahol háttérbe szorulnak a nemzeti elképzelések, melyeknek a globális gazdaságban mind kisebb a jelentőségük.

Giorgia Meloni ellátogatott Washingtonba, ahol jó kapcsolatot épített ki a Biden adminisztrációval is noha ő is inkább a republikánusokhoz kötődik Washingtonban  mint Orbán Viktor. Giorgia Meloni teljes mértékben támogatja a NATO Ukrajna politikáját, melyet Orbán elvet. Moszkva barátait az olasz jobboldalon a partvonalra szorította. Giorgia Meloninak esze ágában sincs szembeállítani az olasz érdekeket az Európai Unióval vagy az Egyesült Államokkal. Épp ellenkezőleg: pontosan tudja, hogy Olaszország a jelenlegi életszínvonalát csakis úgy tudja fenntartani, ha együttműködik a Nyugattal.

Orbán Viktor ne tudná ezt? A magyar miniszterelnök tudja, de nem mondja. Miért nem? Mert a magyar közvélemény számára használhatóbb ideológiának tekinti a “kuruckodást”. Igaz, hogy ez a múltban sem vezetett sehova, és a jelenben sem kecsegtet vonzó perspektívával viszont bűnbakokkal szolgál a hét szűk esztendőre, melyet Orbán Viktor megjósolt. Miután minimális az esély az életszínvonal növekedésre az elkövetkező években, ezért marad a nemzeti mélabú és a kuruckodás mint központi ideológia. Szerény szellemi táplálék ez, de szerény jövedelmekkel – a perspektíva teljes hiánya mellett- akár használható is lehet a lejtmenet idején.

Putyin példája mutatja, hogy ez hova vezethet. Ennél Erdogan török elnök is okosabb, aki békülni akar az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Washington és Brüsszel nyitott is erre, mert Törökországra szükségük van stratégiai helyzete miatt. Magyarországra viszont nincs szükségük, ezért Orbán Viktor a feje tetejére is állhat, akkor se érdekelné igazán őket. Magánszáma tragikomédia Európa szegényházában előadva.

Zsaroló, Orbán a neved!

0

Magyarország gazdasági helyzete jelenleg a legrosszabb az Európai Unióban – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung, amely Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszéde kapcsán elemzi Magyarország állapotát.

“Vigasztalan a helyzet Magyarországon, jórészt a miniszterelnök hibái miatt” – írja a svájci lap bécsi tudósítója. Aki felhívja a figyelmet a magyar inflációs rekordra, és arra, hogy ennek következtében több mint 15%-kal csökkent a reálbér. Ez pedig hatalmas életszínvonal esést  jelez.

Mindez miért? Mert Orbán Viktor hatalmas összegeket költött a választások előtt a polgárok jóindulatának megnyerésére. A választások után pedig áremelésekkel veszi vissza ezeket a pénzeket a lakosságtól.

A magyar miniszterelnök kutyaszorítóban van, mert a német gazdaság, amelytől Magyarország erőteljesen függ, gyengén teljesít

– írja a konzervatív svájci lap.

A miniszterelnök provokatív fellépése és a korrupció miatt nem érkeznek az euró milliárdok Brüsszelből, és ez tovább ront Magyarország helyzetén.

Nagy szavak-gyenge vezetés

Így összegzi a tekintélyes konzervatív Neue Zürcher Zeitung Orbán Viktor teljesítményét. A radikális jobboldal tiszteli Orbán Viktort, de a magyar miniszterelnök magára maradt az Európai Unióban. Egyelőre nem jött be az a számítása, hogy a jobboldal összefog a szélsőjobbal és átformálja az Európai Uniót. Giorgia Meloni Rómában amint hatalomra jutott, búcsút intett Orbán EU és USA ellenes politikájának. Maximálisan együttműködik Brüsszellel és Washingtonnal. Legutóbb a Fehér Házban kötelezte el magát a NATO irányvonala mellett Ukrajna ügyében, sőt Kína vonatkozásában is. Spanyolországban leszerepelt a választásokon a szélsőjobboldali VOX, amelyhez a Fideszt politikai barátság fűzi.

Miben bizakodhat a magyar miniszterelnök?

Például abban, hogy fordulat következik be Bécsben és Pozsonyban: hatalomra juthatnak a választások után Orbán politikai szövetségesei. Robert Fico Szlovákiában és a Szabadságpárt Ausztriában. Németországban előrenyomul az Alternative für Deutschland, melyet hazájában igyekeznek politikai karanténban tartani, de Orbán vígan paktál velük.

Csakhogy ebből aligha lesz többség az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció elkötelezte magát az együttműködés mellett szemben a szélsőjobboldallal és Orbán Viktorral. Guy Verhofstadt a liberálisok nevében újra bírálta a magyar miniszterelnököt mondván: Orbán hátba döfi Ukrajnát.

Brüsszelből állítólag megüzenték Orbánnak, hogy ne nagyon számítson az eurómilliárdokra.

Akkor viszont miből finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét?

Orbán egy kérdésre válaszolva Tusnádfürdőn megadta a választ: kizsarolja a pénzt az Európai Unióból! Hogyan? Úgy, hogy Ukrajna támogatása miatt az Európai Unió kifogyott a pénzből, ezért valószínűleg közös hitelt kell felvennie. Ehhez viszont minden tagállam beleegyezése szükséges. Orbán taktikája világos: csak akkor bólint rá a közös hitelfelvételre, ha megkapja a pénzt Brüsszeltől.

Gengszter módszer, de lehet, hogy beválik.

Kérdés, hogy meddig…

Emirátusok kontra Katar

Az Európai Parlament korrupciós botrányában szerepet játszott a katari pénz is, a Der Spiegel összeállításából kiderül: Abu Dhabi egy svájci céget fizet azért, hogy mószerolja Katart. Egyesült Arab Emirátusok kontra Katar – az emírek egymást áztatják miközben befolyást akarnak szerezni Európában.

5,7 millió eurót kapott eddig az Alp Services Svájcban az Egyesült Arab Emirátusoktól azért, hogy lejárassák Katart – írja a hamburgi Der Spiegel. Katar emírje támogatta a Muzulmán Testvériséget, amely Egyiptomban egy rövid időre át is vette a hatalmat miután megnyerte a választásokat. Aztán jött Sziszi tábornok, és “helyreállt a rend” Egyiptomban.

Európában Katar mesteri húzása a futball világbajnokság megszerzése volt Sarkozy francia elnök és Platini, az UEFA akkori elnöke és a FIFA alelnöke segítségével.

Platini belebukott az ügybe, Sarkozy ex elnök ellen folyik a vizsgálat, de Katar emírje vígan szövögeti a szálakat. A futball világbajnokságon kibékült ősi ellenfelével, Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökössel, az olaj monarchia irányítójával. A mindössze 200 ezer lakosú Katar látványos nemzetközi szereplése fölöttébb zavarja az Egyesült Arab Emirátusokat, melyek sok mindent megmozgatnak annak érdekében, hogy Katarnak az orrára koppintsanak. Ezért fizetnek a svájci szervezetnek, mely készséggel egyengeti az útjukat elsősorban Németországban, az Európai Unió legfontosabb államában, ahol sok muzulmán él.

Terrorista szervezet-e az iszlám segély szolgálat?

2019-ben az Islamic Relief Worldwide nemkormányzati szervezet 2,5 millió eurót kapott a német államtól és még 2,3 milliót az Aktion Deutschland Hilft-től.

Az Egyesült Arab Emirátusok megbízták a svájci Alp Service-t, hogy járassa le az Iszlám Segélyszolgálatot mondván: az kapcsolatban áll a Muzulmán Testvériség terrorista szervezettel, melyet Katar támogat.

A szorgos svájciak kutakodtak, és rátaláltak arra, hogy az Iszlám Segélyszolgálat németországi vezetője korábban a londoni Times-ban dicsőítette a Kasszam Brigádokat, akik a Hamász fegyveresei a Gázai övezetben és Ciszjordániában. A leleplezés hatására a szervezet vezetője gyorsan lemondott.

Az Alp Services közvetítők útján rávett egy CDU képviselőt, hogy lépjen fel az Iszlám Segélyszervezet ellen. A CDU akkoriban kormánypárt volt Németországban. 2020-ban a német kormány be is jelentette, hogy felfüggeszti az Iszlám Segély támogatását.

Az Alp Services az Egyesült Arab Emirátusok 400 ellenfeléről készített listát Európában. Feladat: az ő kikészítésük. Az Alp Services-nek 2025-ig élő szerződése van az Egyesült Arab Emirátusokkal vagyis még szép pénzt vághat zsebre – írja a hamburgi Der Spiegel.

Sem az Európai Parlament sem az Európai Bíróság nem fogadja el a tervezett költségvetési csökkentést

Az inflációra hivatkoznak, de a Brüsszeli Bizottság egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy mind az Európai Parlamentnek mind pedig az Európai Bíróságnak jövőre kevesebbel kell beérnie.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos levelét megírta, és ebből kiderült: az Európai Parlamentnek jövőre 28 millió euróval jutna kevesebb míg az Európai Bíróságnak 6 millió euróval szerényebb a büdzséje. A brüsszeli Politico, mely megszerezte a belső levelezést, úgy értesült, hogy mind az Európai Parlament mind pedig az Európai Bíróság kemény ellenállást tanúsít a költségvetés megkurtításával szemben. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökasszonya levélben tiltakozott.

“Remélem, hogy módosítani fogják a javaslatukat “

– nyilatkozta Roberta Metsola a Politiconak.

A brüsszeli bizottság arra hivatkozik, hogy ez a 27,7 millió eurós csökkentés csak csepp a tengerben hiszen az Európai Parlament jövő évi költségvetése 2,4 milliárd euró. A tervezett csökkentés a béren kívüli kiadásokra vonatkozik például az energia számlákra. Az Európai Bíróság elnöke ezért azt írta levelében:

”Ha elfogadják a költségvetési tervezetet az energiaszámlák csökkentésére, akkor fennáll a kockázata annak, hogy nem tudjuk teljesíteni a kötelezettségeinket a következő évben.”

A magas energiaszámla másutt is gondot okoz: az Európai Tanács – az állam és kormányfők testülete – szintén kérte a Brüsszeli Bizottságtól, hogy irányozzon elő nagyobb összeget az energiafogyasztásra jövőre. A vita folyamatosan tart amíg el nem készül a költségvetési tervezet végső változata, melyről azután szavaznak Brüsszelben. A gyakorlat az, hogy az Európai Tanács illetve az Európai Parlament az ősszel szavazza meg a jövő évi költségvetést. Az Európai Parlament pozícióit gyengíti a Katar-gate korrupciós botrány, melyről nyilatkozott Belgium főügyésze:

“A vizsgálat nem ért véget”

– ezt hangsúlyozza a főügyész, aki a Le Soirnak nyilatkozott.

Frédéric van Leeuw elmondta, hogy

“Eva Kaili alelnök asszony kiengedése az előzetesből egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vizsgálat lezárult volna. 15 korrupciós vizsgáló dolgozik az ügyön. Eva Kaili négy hónapig volt előzetesben, ez egy nagyon komoly korrupciós ügy. Remélem, hogy a vizsgálat az év végéig lezárulhat”

– mondta a belga főügyész a Katar-gate-ről.

Lehet, hogy csak két év múlva kezdenek el csordogálni az uniós pénzek

Játék az idővel, avagy Brüsszelt nem sürgeti a Magyarországnak feléretett 20 milliárd euró kifizetése. Annál inkább szüksége lenne erre a pénzre Orbán Viktor kormányának csakhogy az európai jogállami normák teljesítése nagyon távol állnak kormányától. A Bizottság által követelt 27 pont teljesítése Orbán hatalmának jelentős meggyengülésével járhat. Akár bukásával is!

Az Európai Parlamentben, ahol két szakbizottság előtt Johannes Hahn költségvetési biztos adott tájékoztatást a magyar pénzekről.

“Van haladás, de a nagy témákban még messze járunk attól, amit el szeretnénk érni”

– vázolta fel a helyzetet az osztrák biztos. Nem kis összegről, összesen mintegy 20 milliárd euróról van szó. A magyar parlamenttől és a magyar kormánytól az Európai Unió döntéseket vár – hangsúlyozta Johannes Hahn. Szerinte a jövő nyári Európai Parlamenti választások utánra is áthúzódhat a döntés. Ha pedig ez következik be, akkor meg kell várni az új brüsszeli bizottság felállását, melyet a múltban általában hosszas egyeztetés előzött  meg. Legutóbb ez félévig tartott.

Az új brüsszeli bizottság egyáltalán nem biztos, hogy prioritásként kezeli a magyar pénzek ügyét. Johannes Hahn osztrák biztos érzékeltette, hogy a mostani brüsszeli bizottság nemigen hajlik arra, hogy pénzt adjon a magyar kormánynak, amely gyakori vétókkal akadályozza a munkát az Európai Unióban.

Orbánnak nem akarnak pénzt adni

A brüsszeli bizottság szemmel láthatóan kipécézte a magyar miniszterelnököt, egyáltalán nem véletlenül. Az Európai Parlament minden főbb párt családja azt várja el a brüsszeli bizottságtól, hogy kötelezze Magyarországot a jogállami normák helyreállítására.

Visszafordíthatja-e rendszerét Orbán Viktor?

Aligha. Az Európai Unió brüsszeli központja többé kevésbé nyíltan a magyar miniszterelnök megbuktatására törekszik. Jó partner ebben az Egyesült Államok. Washingtont nem érdekli különösebben a magyar jogállam hiszen ebben a térségben nincsenek gazdasági érdekeltségei, Orbán Viktor orosz kapcsolatai viszont annál inkább. Emiatt a magyar diplomácia a senki földjére szorult mind az Európai Unióban mind a NATO-ban.

Orbán magára maradt. Egykori szövetségese, Giorgia Meloni meggyőző fölénnyel nyert Olaszországban, de nem Orbánnal sietett paktálni hanem Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Együtt ítélték el Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Giorgia Meloni pénzt akar kapni az Európai Uniótól, és egyáltalán nem kíván úgy járni mint a magyar miniszterelnök, aki mindinkább attól tarthat, hogy a trónörökösök felteszik a kérdést:

megér nekünk Orbán Viktor 20 milliárd eurót?!

Közös hitelfelvétel, közös visszafizetés és a változó kamatkondíció

Az Európai Parlament, amely a jövő évi költségvetést vizsgálta, és rájött: nagy lyuk tátong benne méghozzá azért, mert a közösen fölvett helyreállítási hitel kamatai jócskán megnövekedtek az általános kamatláb emelés miatt.

Uniós adókból  lehetne finanszírozni a jövő évi közös  költségvetést. 356-199 arányban meg is szavazta az Európai Parlament az erről szóló jelentést. Csak az euroszkeptikus pártok szavaztak a javaslat ellen, mert ők ellenzik a közös uniós adózást. Szerintük a jövő évre tervezett 160-180 milliárd eurós költségvetésből kellene megtalálni a szükséges összeget a közös kölcsön kamatainak törlesztéséhez. A többség viszont azzal érvel, hogy nemcsak a közös kölcsön törlesztése miatt lesz szükség jövőre nagyobb költségvetésre hanem azért is, mert a klímaváltozás elleni küzdelmet és az ukrajnai háborút  is finanszírozni kell.

“Azzal a dogmával, hogy a tagállamok GDP-jének 1%-a jut az uniós költségvetésbe nem tudunk mit kezdeni. Egészen egyszerűen nem elég a pénz. Itt van Ukrajna, a stratégiai autonómia, a klímaváltozás elleni harc és a digitális áttérés, szóval több pénzre van szükségünk”

– nyilatkozta a Politiconak a jelentés egyik szerzője, Valérie Hayer, aki a francia liberálisokat képviseli az Európai Parlamentben.

Az Európai Unió 724 milliárd eurós közös kölcsönt vett fel a pandémia utáni helyreállítás céljára. Ebből kapnak a tagállamok vissza nem térítendő támogatást és olcsó hitelt. Csakhogy amikor a kölcsönt az Európai Unió felvette, akkor a kamatláb 0,1% volt, most viszont 3%.

Az adósságtörlesztés jövőre több mint 15 milliárd eurót visz el a közös költségvetésből. Ez komoly összeg, az egész költségvetés körülbelül 10%-a.

Mit javasol az Európai Parlament?

Új adót a kripto pénz műveletekre és  a pénzügyi átutalásokra, ezenkívül pedig az olyan cégekre, amelyek alulfizetik dolgozóikat, akiket minimálbér alatt foglalkoztatnak.

Ha ezt nem fogadják el a tagállamok, akkor két megoldás kínálkozik: csökkenteni kell egyes tételeket az uniós költségvetésben vagy pedig a tagállamok vállalják, hogy többet fizetnek be mint a GDP 1%-a.

Politikai szembenállás

A három legnagyobb parlamenti frakció: Néppárt, szocialisták és liberálisok támogatták a közös adózást, a két szélsőjobboldali tömörülés leszavazta azt mondván költsön az Európai Unió kevesebbet. A brüsszeli bizottság várhatóan nyáron teszi közzé költségvetési tervezetét.

“Nagy a szakadék az Európai Parlament és a Európai Bizottság között. Vannak olyan fukar tagállamok, melyek nem akarnak többet befizetni, de valakinek finanszíroznia kell a helyreállítási hitel kamatait”

– hangsúlyozza Eider Gardiazabal spanyol szocialista képviselő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!