Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Titkosszolgálat és bűnözés

Az Európai Parlament azt szeretné, ha megnyitnák az egykori jugoszláv titkosszolgálat archívumát, mert ily módon a bűnözés elleni harc hatékonyabb lehetne Európában.

Az Európai Parlament ezzel kapcsolatos jelentése rámutat arra, hogy az UDBA nevű jugoszláv titkosszolgálat a maga idejében igen aktívan együttműködött a szervezett bűnözéssel nemcsak a Balkánon, de egész Európában.

Az Európai Parlament elítéli, hogy az érintett államok egyáltalán nem sietnek megnyitni a titkosszolgálatok archívumát.

Jugoszlávia két tagállama tagja az Európai Uniónak: Szlovénia és Horvátország. Az UDBA központja Belgrádban volt. Szerbia szeretne bejutni az Európai Unióba. Azt viszont egyáltalán nem szeretné, ha kiderülne, hogy a titkosszolgálatnak milyen szerepe volt a rendszerváltásban vagy a Milosevics rendszer működésében. Annál is kevésbé ragaszkodik ehhez, mert Vucic szerb elnök egykor Milosevics szóvivője volt.

A délszláv háborúk során a titkosszolgálatok bevallhatatlan szerepet játszottak minden egykori jugoszláv tagállamban. Épp ezért az archívumok megnyitása minden bizonnyal várat magára.

És nálunk?

A magyar titkosszolgálatok archívumait is csak igen kis mértékben nyitották meg pedig azokban sok értékes információt őrizhetnek már hogyha valóban nem inkább a megsemmisítésben érdekeltek.

A magyar titkosszolgálatok oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a külkereskedelem olyan Cocom listás termékeket hozhatott be az országba (és adhatott át a Szovjetuniónak), melyeket a Nyugat tilalmi listára helyezett.

A szankciók szisztematikus kijátszása évtizedek óta folyt Magyarországon – a titkosszolgálatok igen aktív részvételével.

Kétes üzletemberek igénybevétele az “ügy érdekében” bevált módszernek számított.

Nagy kérdés, hogy ez a gyakorlat véget ért-e a rendszerváltáskor?

Hol van Orbán pénze?

A titkosszolgálat egyik legfőbb feladata az első számú vezető pénzének a biztonságba helyezése. Putyin vagyonát legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik, de biztosat csak az orosz titkosszolgálat tud, amely éberen ügyel a Főnök pénzére.

Magyarországon ebben az ügyben is teljes a félhomály: a magyar miniszterelnök mint bérből és fizetésből élő polgár határozza meg magát. Csakhogy a nemzeti együttműködés rendszerének fenntartásához is hatalmas összegek kellenek. Nem kizárt, hogy Mészáros Lőrinc és a többi oligarcha vagyona erre is szolgál.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is megemlítette, hogy az autokrata rendszerek gyenge pontja a korrupció. Ezen a ponton lehet a legkönnyebben támadni a rendszert. Az USA nagykövetsége épp ezért szorgosan gyűjti az ezzel kapcsolatos információkat.

Bukarestben Laura Codreanu Kövesi ügyész asszony az ő információikra támaszkodva irányította a korrupció ellenes hadjáratot. Ő most az Európai Unió főügyésze. Orbán Viktor óvatosan nem lépett be az európai ügyészségbe, de az vizsgálhat olyan eseteket, amely az uniós pénzek nem magyarországi elköltését illeti. New Yorkban működik egy olyan ügyészség, mely külföldi korrupciós ügyeket vizsgál. Ők buktatták le Malajzia miniszterelnökét, aki csaknem egymilliárd dollár közpénzt tett át a magánszámlájára. Húsz év fegyház lett a jutalma.

Jelenleg a magyar titkosszolgálat elszántan védelmezi Orbán Viktor pénzügyi piramisát. Kérdés, hogy meddíg hiszen a tisztikar egy részét az USA-ban képezték ki.

Brüsszelbe látogat Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje az Európai Parlament négy legfontosabb frakciójának vezetőivel tárgyal, és találkozik uniós biztosokkal is.

A magyar ellenzéki pártok Európa Parlamenti képviselői készítik elő a látogatást. Brüsszel támogatását nem lesz nagyon nehéz megszereznie hiszen Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i ünnepi beszédében is az Európai Unióval szemben határozta meg a saját szuverenista irányvonalát.

Az Európai Parlament négy vezető frakciója egyaránt bírálja a magyar és a lengyel kormány szuverenista irányvonalát. Az Európai Parlament be is perelte a brüsszeli bizottságot, hogy ily módon késleltesse az uniós pénzek kifizetését Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán vagy az uniós euró milliárdok?

Ha így merül fel a kérdés a jövő évi választáson, akkor Orbán Viktornak nem lesz könnyű megszereznie a többséget. Márpedig Brüsszel magatartása mindinkább azt sugallja, hogy szeretnék elérni a magyar miniszterelnök távozását.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Washingtonban hasonló vélemények fogalmazódnak meg, akkor Orbán Viktornak alaposan el kell gondolkodnia a politikai jövőjén. Persze számíthat Putyin elnök és Hszi Csinping kínai államfő támogatására, de mind Moszkva mind Peking kiváló kapcsolatot ápolt Gyurcsány Ferenccel is. Oroszország és Kína számára Magyarország csakis mint az Európai Unió tagja érdekes igazán. Egy kisodródó Orbán Viktor számukra sem fontos.

Márki-Zay Péternek viszont olyan diplomáciát kell folytatnia Brüsszelben és Washingtonban, amely nem rontja a fennálló jóviszonyt Kínával és Oroszországgal. Ehhez profi diplomaták kellenek, akikből nem maradt túlságosan sok a külügyben Budapesten.

Orbán szlovén barátját bírálja az Európai Parlament elnöke

Janez Janza szlovén miniszterelnök nem fogadta az Európai Parlament küldöttségét, mely a nemzeti együttműködés rendszerének visszásságait kívánta feltárni. Helyette Twitteren Soros György bábjaiként jellemezte az Európai Parlament képviselőit. A célzást elutasította David Sassoli, az Európai parlament olasz elnöke. Sassoli szerint a célzás sértő és antiszemita.

Janez Jansa -Orbán Viktor legjobb közép-európai tanítványaként – akkor kapja elő Soros Györgyöt, ha épp a jogállam sérelmeiről vagy a sajtó szabadság megsértéséről érdeklődnek nála.

Szlovénia az EU soros elnöke

Ebben a félévben Szlovénia tölti be ezt a posztot, ezért különösen kínos, hogy Janez Jansa miniszterelnök nem fogta vissza magát. Ráadásul azt közölte az Európai Parlament elnökével: vegye tudomásul, hogy Szlovénia nem gyarmat!

Mark Rutte holland miniszterelnök is kifogásolta Janza viselkedését. Erre neki azt írta Twitteren, hogy nem Szlovéniában lövik le az újságírókat hanem Hollandiában. A szlovén miniszterelnök arra célzott, hogy Hollandia egyik legismertebb újságíróját a nyílt utcán lőtték le. Minden bizonnyal a maffia volt a megrendelő, amelynek ügyeiről az oknyomozó újságíró gyakran írt Hollandiában.

Janez Jansa olyan médiát szeretne mint Orbán Viktor, akinek sikerült óriási túlsúlyt kialakítani. A kritikus média a perifériára szorult miközben a közszolgálati és a kormánypárti televíziók, rádiók és újságok készségesen kiszolgálják a hatalmat. Brüsszel ezt kifogásolja, és ezért nevezik Soros lakájainak az Európai Parlament képviselőit, akik érdeklődnek arról, hogy mit is jelent a nemzeti együttműködés rendszere a gyakorlatban.

Orbánt és Márki-Zayt egyidőben fogadták Washingtonban

Orbán rendszere a külföldi tőkének és saját hatalmi érdekének rendeli alá a nemzeti érdeket és a polgárok jólétét. Aki ezt kifogásolja az Soros lakájának minősül. A média ellenőrzése azért kulcs fontosságú, hogy ki ne derüljön: sem nemzetről sem pedig együttműködésről nincsen itt szó hiszen a felülről lefelé irányított rendszerben kizárólag a döntéshozók érdeke érvényesül.

Orbán miután lepaktált a külföldi, elsősorban német tőkével, saját uralmi rendszerét építette ki. A célja az volt, hogy olyan rendszert építsen ki, amely elég pénzt termel ahhoz, hogy a választások idején megvásárolhassa a szavazók jóindulatát. Ha ez nem sikerül, akkor Orbán “kénytelen” lenne csalni mint Putyin, de az Európai unióban ezt picit nehezebb megvalósítani. Ezért kell a szuverenitást hangsúlyozni, hogy a hatalom gátlástalanul cselekedhessen. Amíg meg nem állítják. Washingtonban nem véletlenül fogadták egyidőben Orbán Viktort és Márki-Zay Pétert 2019-ben. Az utóbbit akkor még kevesen ismerték, de az USA nagykövetség felfigyelt rá.

Brüsszel kontra magyar kormány

Az Európai Unió bizottsága nem várja meg az Európai Bíróság döntését a jogállamisággal kapcsolatos vitában Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, hanem előbb megindítja az offenzívát az Orbán kormány ellen.

Legalábbis így értesült a Handelsblatt tudósítója Brüsszelben. Ha ez igaz, akkor azt jelentheti, hogy Orbán Viktor búcsút inthet az uniós euró milliárdoknak, melyekre nagyon is számított a magyar költségvetés kiegyensúlyozására és a “Mészáros Lőrinc kassza” feltöltésére.

Már Ursula von der Leyen asszony is utalt arra, hogy megtalálták a jogi megoldásokat arra az esetre, ha a magyar vagy a lengyel kormány blokkolni próbálná az Európai Unió működését.

Az Európai Parlament támogatása nem kétséges

A jogállami függeléket az Európai Parlament harcolta ki, mert torkig van azzal, hogy a magyar és a lengyel kormány szisztematikusan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, és szóbeli dorgáláson kivül nem történik semmi sem.

Katarina Barley asszony, aki még nem is oly rég a német kormány igazságügyi minisztere, most pedig az Európai Parlament egyik alelnöke úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy “régen itt van az ideje annak, hogy a brüsszeli bizottság is lépjen. Magyarországon már szinte teljesen bedarálták a demokratikus normákat miközben a brüsszeli bizottság csak állt és nézett.”

Elég volt a brüsszeli töketlenkedésből!

Holnap rendkívüli ülést tart az Európai Parlament elnökéből és frakcióvezetőiből álló testület (Elnökök Értekezlete = CoP), hogy egyéb sürgető ügyek mellett döntés szülessen a magyar- és lengyel jogállamisággal kapcsolatos lépések szükségszerű folytatásáról – erről számol levelében Ujhelyi István EP képviselő.

Súlyos feszültségeket okoz az uniós intézmények között: az Európai Parlament képviselői korábban nagy többséggel két olyan állásfoglalást is megszavaztak, amely akár a források befagyasztásával is járó jogállamisági mechanizmus konkrét elindítását sürgeti az Európai Bizottság részéről Magyarország és Lengyelország kormányaival szemben. Erre ugyanis már év eleje óta lehetősége lenne a brüsszeli testületnek, az azonban tesze-toszáskodik, pestiesebben szólva töketlenkedik az ügyben. A tagállamok állampolgárainak milliói által megszavazott és felhatalmazott Európai Parlament már perrel is megfenyegette a Bizottságot a késlekedés miatt, ez a fenyegetés hamarosan formális testet is ölthet az EP vezetőinek várható döntése nyomán.

Mert, hogy

meguntuk a töketlenkedést.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor legutóbb felvázolt európai (agyrém)víziója szerint az Európai Parlamentet inkább fel kellene számolni és a nemzeti parlamenteknek átadni a szerepét; a magyar miniszterelnök ugyanis ezt szokta csinálni: ha valaki neki nem tetsző módon beszél, viselkedik, esetleg kérdez, ellenszegül vagy csak felveszi a kesztyűt, akkor azt gyorsan beszántja, megbünteti, bezáratja, jobbik esetben felvásároltatja valamelyik strómanjával és csak azután záratja be – fogalmaz meglehetősen sommásan Újhelyi.

Orbán úr el van szokva attól, hogy van olyan uniós intézmény, amely nem húzza be fülét-farkát, hanem kiáll a jogállamiság és a szabályok betartása mellett, ha kell, akkor ezért akár bíróságra is megy. Nem mondom, hogy a leggyorsabb eljárás, de legalább következetes, hiteles és biztos a végeredménye. Nem mellesleg ez több százmillió európai, köztük magyar polgár akarata – hiszen a demokratikusan megválasztott Európai Parlament felhatalmazását és legitimitását csak nem kérdőjelezik meg.

Legyen világos: a magyar kormány EU-ellenes és a jogállamiság szabályaiba ütköző politikája miatt kerül Magyarország olyan helyzetbe, hogy a nekünk járó források kifizetését – a végső kedvezményezettek általunk rögzített védelme mellett – befagyaszthatják, extrém esetben megvonhatják.

Ha a Fidesz-kormány nem sértene törvényt és nem lopná el az európai – köztük a magyar – adófizetők pénzét, akkor ez a helyzet elő sem állhatott volna. Látni és érteni kell, hogy a homofób törvény és a teljesen abszurd, holmi nemváltoztató műtétekről szóló népszavazás sem szól másról, mint elterelni a figyelmet a hamarosan elinduló jogállamisági eljárásokról.

Az Európai Parlament nem fogja hagyni, hogy az európai – köztük a magyar – polgárok érdekei sérüljenek, ezért mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a szabályszerű és szükséges eljárások megtörténjenek. A magyar kormány ezt pofon egyszerűen el tudja kerülni: hagyja abba a lopást! Pont.

“Az EU ne az emberektől hanem a kormánytól vegyen el pénzt!”

Azt javasolja Katharina Barley, az Európai Parlament alelnöke, aki a der Spiegelnek nyilatkozott, hogy az EU olyan megoldásokat találjon amivel nem a polgároktól, hanem a kormánytól vonja meg az pénzt. Rámutatott arra, hogy mind Magyarország mind pedig Lengyelország megsérti az Európai Unió jogrendjét. A Fidesz ebben már olyan messzire ment el, hogy kérdés: lehet-e demokráciáról beszélni egyáltalán Magyarországon?! – teszi fel a kérdést a baloldali politikus.

Katharina Barley nyilta céloz a szólásszabadság korlátozására, melynek legutóbbi kínos ügye a Pegasus sztori.

Pintér tagad

A magyar belügyminiszter szerint 2010 óta egyszer sem történt törvénytelen lehallgatás Magyarországon. Ez tulajdonképp annak beismerése, hogy a jelenlegi jogrend lehetővé teszi ellenzéki személyek lehallgatását a nemzetbiztonságra hivatkozva. Ennek logikája az, amit Orbán Viktor miniszterelnök többször is kifejtett, hogy a kormányát bíráló újságírók vagy közéleti személyek kapcsolatban állhatnak külföldi szervezetekkel , emiatt nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ezért beszél gyakran Soros György által támogatott szervezetekről, mert ez lehetővé teszi a számára kellemetlen kritikus újságírók vagy más közéleti személyek megfigyelését.

Ez Putyin logikája is, lényegében pedig a szovjet jogi gondolkodás folytatása. A Szovjetunióban minden ilyen ügy a KGB-hez tartozott. Amelynek élén sokáig állt Jurij Andropov, aki Budapesten volt nagykövet 1956-ban. Élete végén a Szovjetunió vezére lett, de betegsége megakadályozta azt, hogy megvalósítsa reform terveit.

Andropov árvái

Putyin és a rendszerváltás utáni egykori kommunista tábor sok vezetője Andropov elképzeléseit valósítja meg. Ez erős központi hatalmat jelent, teljesen kézben tartott “ellenzéket” a politikában. A gazdaságban pedig hibrid rendszert, amely a piacgazdaság előnyeit kihasználva gazdagítja a hatalmi elitet, mely ily módon érdekelt abban, hogy a rendszer “mindörökké” fennálljon.

Ezek a rendőrállamok csak fügefa levélnek használnak mindenfajta alkotmányt, amelyet épp oly kreatívan értelmeznek mint Sztálin kedvenc jogásza, Visinszkij, aki a nagy perek idején tucatszám vádolta a félig agyonvert renitens bolsevik vezetőket a bíróság előtt, ahol saját fejükre kértek halált a Szovjetunióban.

Orbán tervét ne fogadja el Brüsszel!

Az Európai Parlament négy frakciója: a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és a baloldal egyaránt kéri a brüsszeli bizottság elnök asszonyától, Ursula von der Leyen asszonytól, hogy utasítsák el a magyar újrakezdési tervet.

Magyarország összesen 5800 milliárd forintra lenne jogosult az EU válságkezelő alapjából, de ebből végül Orbán Viktor csak 2500 milliárdot kért, mert javaslatát arról, hogy az egyetemek privatizációját uniós pénzből finanszírozzák, lesöpörték az asztalról.

Ursula von der Leyen és Orbán Viktor tárgyalásai igen feszült légkörben folytak, de végülis Angela Merkel tanácsára a brüsszeli bizottság elnökasszonya átvette a csökkentett összegű magyar újraindítási tervet. Csakhogy időközben a magyar parlament elfogadta a pedofil törvényt, melyet Ursula von der Leyen szégyenletesnek nevezett amiatt, hogy utalásokat tartalmaz a homoszexuálisokra is.

16 uniós tagállam tiltakozott a törvény ellen.

Az Európai parlament négy frakciója is erre hivatkozva kérte a brüsszeli bizottságot: ne hagyja jóvá Orbán Viktor tervét.

És az Európai Néppárt?

Az Európai Parlament legnépesebb frakciója egyelőre nem nyilvánított véleményt pedig nélkülük nincs meg a többsége a négy másik frakciónak. Orbán Viktor kilépett az Európai Néppártból mielőtt szégyenszemre kitették volna onnan. Merkel kancellár mindig is védelmezte a magyar miniszterelnököt mondván, hogy meg kell érteni az egykori szocialista országok lakosságának frusztrációját.

Merkel távozóban, és utódai már jóval kevésbé megértőek. Azt a kínos kérdést teszik fel, hogy

“miért pénzelje az EU egyik legelszántabb ellenfelét?”

Erre a kérdésre sem Orbánnak sem másnak sincs kielégítő válasza. Az EU pénzére viszont Orbán Viktornak nagyon szüksége van, mert nélküle nem működik a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

EU elleni kémkedésért ítélte el a bíróság Kovács Bélát

Első fokon felmentették a kémkedés vádja alól az Európai Parlament egykori Jobbikos képviselőjét, de másodfokon már bűnösnek találta a bíróság Budapesten. Kovács Béla minden bizonnyal fellebbez bár a hírek szerint jelenleg Oroszországban van, ahonnan aligha adják ki a magyar hatóságoknak. Már persze ha igaz, amit állít: Vologya (Putyin elnök) a puszi pajtása.

A magyar elit egy része mindenesetre megette a sztorit, és sokan igénybe vették Kovács Béla moszkvai kapcsolatait. A neofita magyar jobboldal felfedezte magának Moszkvát, melyet korábban mint bolsevista fészket átkozott. Ehhez persze az is kellett, hogy Putyin is felfedezze magának az európai szélsőjobboldalt mint új barátot.

Brüsszel a kémek paradicsoma

Kovács Béla a GRU tisztjeivel tartott fenn napi kapcsolatot – erre figyelmeztette több nyugati titkosszolgálat a magyar hatóságokat, melyek nem reagáltak túlságosan hevesen. Kovács Béla moszkvai kapcsolatait sokan igénybe vették, és ők nem ragaszkodtak ahhoz, hogy ki is derüljön: kivel és miről tárgyaltak?!

Az Európai Parlamentben különben sem keltett nagy feltűnést a túlságosan jó orosz kapcsolat: sokan munkálkodnak Moszkva érdekében a politikai sztárok közül is. Köztük például Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére, akit Putyin nyíltan támogat Franciaországban. Az elnökválasztás idején az orosz titkosszolgálat hekkerei feltörték Macron csapatának kódjait és aktívan beavatkoztak a kampányba a szélsőjobboldali jelölt javára.

Brüsszelben találtak rá Putyin emberei Matteo Salvinire is. Az olasz jobboldal vezére Putyin támogatásának köszönheti, hogy az élre került, megelőzve az orosz elnök korábbi kedvencét, Silvio Berlusconit.

Putyin emberei most azon dolgoznak, hogy össze hozzanak egy ütőképes szélsőjobboldali tömörülést. Ebben kaphat szerepet Orbán Viktor, aki nem épp saját akaratából távozott az Európai Néppártból. Mit tud Putyin Orbán Viktorról? Annyi bizonyos, hogy jó vastag dossziéja van hiszen az orosz titkosszolgálatok egy percre sem álltak le azt követően, hogy a szovjet csapatok harminc éve elhagyták Magyarország területét.

Moszkva már évtizedek óta a földgáz üzleten keresztül pénzeli magyarországi barátait. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cégnek állítólag résztulajdonosa a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor néha személyesen utazik ki, hogy felvegye a pénzeket, melyeket orcája verítékével keresett meg mint bérből fizetésből élő polgár. A pénzt Putyin folyósítja, de csak ők ketten tudják, hogy miért ?!…

Kisebbségek, EU, Országgyűlés

A Fidesz nagy előszeretettel használja az Országgyűlést az Európai Unióval, azon belül is az Európai Bizottsággal – Orbán nyelvén a „brüsszeli bürokratákkal” szembeni indulatok gerjesztésére.

Ezt teszi most is azzal a határozattal, amelyet a Minority SafePack európai népi kezdeményezéssel kapcsolatban kíván ezekben a napokban az Országgyűlésben megszavaztatni. A H/15586 számú határozati javaslatot még márciusban a Nemzeti Összetartozás Bizottsága nyújtotta be, április elején lefolytatták a plenáris ülésen a javaslat vitáját, s ezen a héten minden bizonnyal szavaznak is róla.

A Minority SafePack európai népi kezdeményezés hosszú, több fordulós politikai harc eredményeképpen jutott el az Európai Parlamentig és a Bizottságig. Fura fogalmazás ez, de mégis helytálló.

A Bizottság eredetileg nem is járult hozzá, hogy a kezdeményezéshez elkezdődhessen az aláírásgyűjtés.

A kezdeményezőknek az Európai Unió Bíróságán sikerült kiperelniük az aláírásgyűjtés lehetőségét. Az uniós szabály szerint egymillió aláírást kellett összegyűjteni legalább hét tagállamból, de úgy, hogy az aláírások számának mind a hét országban el kell érnie egy, az adott ország népességéhez mért minimumot.

A nehézséget az okozta, hogy Magyarország és a magyar kisebbséggel rendelkező EU-tagországok (Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) mellett legalább még két tagállamban össze kellett gyűjteni a szükséges számú aláírást, és ez az eredeti egy éves határidőre nem sikerült. A járványra hivatkozva a szervezők hosszabbítást kértek, és az új határidőre sikerült 11 tagországban összegyűjteni a szükséges számú aláírást, miközben az aláírások zöme természetesen Magyarországról, Romániából és Szlovákiából származott. (El kell ismernem, hogy nem hittem, hogy meglesz elegendő országban a szükséges számú aláírás, de nem lett igazam.)

Az európai népi kezdeményezésekkel az aláírók azt próbálják elérni, hogy a kezdeményezést tárgyalja meg az Európai Parlament, majd az Európai Bizottság kezdeményezzen európai jogszabályokat a kezdeményezésben foglalt törekvések érvényesítésére, amely azonban nem köteles erre.

Le kell szögezni: a kezdeményezés szövegében megfogalmazott kisebbségpolitikai törekvések helyesek, támogathatók.

Ami azokban le van írva, azt a szomszéd országok kisebbségi jogokra vonatkozó szabályozása és mindennapos gyakorlata sok tekintetben ma is tartalmazza, néhány fontos kérdésben azonban nem, és kifejezetten a kezdeményezésben leírtakkal ellentétes törvények születtek korábban például Szlovákiában, a közelmúltban pedig az EU-n kívüli Ukrajnában. Amiben Ukrajna ellentétes irányba megy, az a kisebbségek anyanyelvű oktatása. Amiben a népi kezdeményezés többet szorgalmaz annál, amit a magyar kisebbségek számára ma is valóság, az elsősorban az anyanyelv használata hivatalokban és különféle szolgáltatásokban, kiváltképp az egészségügyi ellátásban. Ott az emberek rendszerint a többségi nyelv használatára kényszerülnek ahelyett, hogy az állam gondoskodna a kisebbségi nyelvet beszélő személyzetről.

A kezdeményezést az Európai Parlament megvitatta és nagy többséggel támogatta.

Ugyanakkor az Európai Bizottság, elismerve a benne foglalt törekvések létjogosultságát, nemet mondott arra, hogy új európai jogszabályt kezdeményezzen. Arra hivatkozott, hogy e törekvések a létező jogszabályi környezetben is megvalósíthatók.

Az országgyűlési határozati javaslat 5. pontjában ezt a bizottsági döntést támadja meg élesen:

„Az Országgyűlés mély megdöbbenéssel fogadja, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott, a Minority SafePack célkitűzéseit támogató állásfoglalásával ellentétben az Európai Bizottság a kezdeményezést teljes egészében elutasította, így nem csak az Európai Parlament támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette.”

Majd a 6. pontban hozzáteszi: „Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről.”

Mit gondoljunk erről a határozati javaslatról?

Ismétlem: az európai népi kezdeményezésben foglalt kisebbségi jogvédelmi törekvések szerintem rendben vannak. Az, hogy az Országgyűlés hozott korábban egy határozatot a kezdeményezés támogatásáról, szintén rendben van. A határozat idézett pontjai azonban nincsenek rendben. Hogy miért, annak megértéséhez figyelembe kell vennünk az Unió, az ottani döntéshozatal sajátos voltát.

Magyarországon és más parlamentáris államokban a formális főhatalom a parlamenté. A kormány nem dönthet másképp, mint amit a parlament elfogad. Az Unióban nem ez a helyzet. Az Unióban a főhatalom általában nem a parlamenté, nem is a Bizottságé, hanem a tagállamok állam- illetve kormányfőiből álló Tanácsé.

A Bizottság nem hozhat olyan határozatot, amelyet a Tanácsban nem lehet elfogadtatni.

Az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben gyakran élt is ezzel: mondhatott bármit az Európai Parlament, a Tanácsban Orbán ellenállt, és elég volt ehhez néhány – legutóbb egy – szövetségest találnia, máris meg kellett vele a Bizottságnak és a Parlamentnek valahogy alkudnia.

Van az Uniónak néhány olyan tagállama, amelyek a maguk kisebbségeit erőszakosan asszimilálták, illetve asszimilálják: elsősorban Franciaország (az elzásziakat) és Görögország (a macedónokat). Mások ugyan biztosítanak sokféle jogot a kisebbségeknek, de kétségtelenül nem annyit, amennyit ez a kezdeményezés szorgalmaz, és ezek kormányai sem fogadták volna el, hogy uniós jogszabály kötelezze őket erre.

Van persze néhány olyan ország is, ahol ezek a követelmények maradéktalanul teljesülnek, elsősorban Finnország (a svédekkel, amelyek nyelve második hivatalos nyelv és ekként is használják), Belgium, amely kettős föderatív rendszert működtet, és a három nyelvi közösségnek (vallon, flamand, német) önkormányzata van a maga területén, és ilyen Olaszországon belül Dél-Tirol vagy Spanyolországon belül Katalónia, Galícia és a Baszkföld is.

Anélkül, hogy ezt tudnám, azt feltételezem, hogy a Bizottságot, illetve az illetékes biztost, az Országgyűlés plenáris ülésén lefolyt vitában személyében is élesen támadott Věra Jourovát az vezethette, amikor – a bizottsági apparátus véleményére támaszkodva – nem tartotta indokoltnak az új jogalkotást, hogy azt számos tagállam kormánya elutasítaná.

Attól tartok, hogy ebben igaza volt.

Az Unió jogalkotása nem szakadhat el attól, amit a tagállamok hajlandók elfogadni.

Emiatt az országgyűlési határozatot az idézett pontokkal méltánytalannak és károsnak gondolom. Én biztosan nemmel szavaznék róla.

A plenáris vitában felszólaló ellenzéki képviselők – a Jobbik, az MSZP és az LMP képviselői, valamint a Jobbikból kivált függetlenek – lelkesen támogatták a határozati javaslatot. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ezek a pártok az elmúlt tizenegy évben fenntartás nélkül támogatták a Fidesz politikáját a nemzeti kisebbségi kérdésben.

A DK és a Párbeszéd képviselői nem szólaltak meg a plenáris vitában. Kérdés, hogy miként fognak szavazni: megszavazzák-e a javaslatot, benne a Bizottság elleni támadással, másképpen szavaznak, vagy nem vesznek részt a szavazásban.

Nem volna helyes ebben az ügyben egyetérteni a Fidesszel, de nem volna helyes az sem, ha nem nyomva gombot keltenének olyan benyomást, hogy nincs a dologban véleményük. Az ilyen hallgatásokra épül az a hiedelem, hogy „a baloldalnak”, „a liberálisoknak” nincs mondanivalójuk a határon túli magyarok sorsáról. Holott természetesen van, csak nagyon más, mint a Fideszé és a Jobbiké.

Az Európai Parlament aggódik a sajtószabadság miatt

Az Európai Parlamentben  márciusban vitatják meg a két tagállam sajtójának helyzetét, mert mind Varsóban mind pedig Budapesten a hatalom új lépéseket tett a kritikus média megrendszabályozására.

Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt javasolta, hogy vitassák meg a média helyzetét Lengyelországban, a szocialista frakció pedig a Klubrádió ügye miatt ugyanezt indítványozta. A Klubrádió miatt tiltakozott az amerikai, a francia és a német külügy is.

Reklámadó Lengyelországban

Varsóban a nemzeti radikális kormányzat olyan 2-15%-os reklám adót akar kiróni a médiára, amely bedöntheti az ellenzéki sajtó egy részét. Emiatt ezek az intézmények  úgy tiltakoztak, hogy elsőtétítették a képernyőt egy időre. A lengyel és a magyar kormányzat bevallottan tanul egymástól: miképp lehet megszabadulni a kormány kritikus médiától?

A brüsszeli bizottság is vizsgálódik a Klubrádió ügyében

A magyar kormány törekvéseit régóta figyelemmel követi a brüsszeli bizottság. Amikor a hatalom fokozatosan átvette az irányítást az Indexben, akkor Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke és igazságügyi jelezte: figyelik a fejleményeket. Tenni viszont nem sokat tehetnek, mert erre a tiltakozáson kivül nemigen van lehetőségük.

Most a Klubrádió ügyét vizsgálja a brüsszeli bizottság, de itt sem várható más mint erkölcsi elmarasztalás.

Orbán Viktornak fontos fegyver van a kezében: az uniós válságalap jóváhagyása! A 750 milliárd eurós válságalapra minden tagállamnak óriási szüksége van. Emiatt bukott meg például az olasz kormány. Az új miniszterelnök, Mario Draghi élvezi – Brüsszel mellett –  Orbán szövetségesének, Matteo Salvininek a támogatását is.

Ez figyelmeztetés lehet a magyar miniszterelnöknek: nem biztos, hogy válság helyzetben a húr feszítése a leginkább célravezető megoldás, mert a partnerek elkezdhetnek gondolkodni a csere lehetőségén. Orbán Viktor korábbi szövetségese, Silvio Berlusconi így tűnt el a csúcsról …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK