Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

EU elleni kémkedésért ítélte el a bíróság Kovács Bélát

Első fokon felmentették a kémkedés vádja alól az Európai Parlament egykori Jobbikos képviselőjét, de másodfokon már bűnösnek találta a bíróság Budapesten. Kovács Béla minden bizonnyal fellebbez bár a hírek szerint jelenleg Oroszországban van, ahonnan aligha adják ki a magyar hatóságoknak. Már persze ha igaz, amit állít: Vologya (Putyin elnök) a puszi pajtása.

A magyar elit egy része mindenesetre megette a sztorit, és sokan igénybe vették Kovács Béla moszkvai kapcsolatait. A neofita magyar jobboldal felfedezte magának Moszkvát, melyet korábban mint bolsevista fészket átkozott. Ehhez persze az is kellett, hogy Putyin is felfedezze magának az európai szélsőjobboldalt mint új barátot.

Brüsszel a kémek paradicsoma

Kovács Béla a GRU tisztjeivel tartott fenn napi kapcsolatot – erre figyelmeztette több nyugati titkosszolgálat a magyar hatóságokat, melyek nem reagáltak túlságosan hevesen. Kovács Béla moszkvai kapcsolatait sokan igénybe vették, és ők nem ragaszkodtak ahhoz, hogy ki is derüljön: kivel és miről tárgyaltak?!

Az Európai Parlamentben különben sem keltett nagy feltűnést a túlságosan jó orosz kapcsolat: sokan munkálkodnak Moszkva érdekében a politikai sztárok közül is. Köztük például Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére, akit Putyin nyíltan támogat Franciaországban. Az elnökválasztás idején az orosz titkosszolgálat hekkerei feltörték Macron csapatának kódjait és aktívan beavatkoztak a kampányba a szélsőjobboldali jelölt javára.

Brüsszelben találtak rá Putyin emberei Matteo Salvinire is. Az olasz jobboldal vezére Putyin támogatásának köszönheti, hogy az élre került, megelőzve az orosz elnök korábbi kedvencét, Silvio Berlusconit.

Putyin emberei most azon dolgoznak, hogy össze hozzanak egy ütőképes szélsőjobboldali tömörülést. Ebben kaphat szerepet Orbán Viktor, aki nem épp saját akaratából távozott az Európai Néppártból. Mit tud Putyin Orbán Viktorról? Annyi bizonyos, hogy jó vastag dossziéja van hiszen az orosz titkosszolgálatok egy percre sem álltak le azt követően, hogy a szovjet csapatok harminc éve elhagyták Magyarország területét.

Moszkva már évtizedek óta a földgáz üzleten keresztül pénzeli magyarországi barátait. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cégnek állítólag résztulajdonosa a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor néha személyesen utazik ki, hogy felvegye a pénzeket, melyeket orcája verítékével keresett meg mint bérből fizetésből élő polgár. A pénzt Putyin folyósítja, de csak ők ketten tudják, hogy miért ?!…

Kisebbségek, EU, Országgyűlés

A Fidesz nagy előszeretettel használja az Országgyűlést az Európai Unióval, azon belül is az Európai Bizottsággal – Orbán nyelvén a „brüsszeli bürokratákkal” szembeni indulatok gerjesztésére.

Ezt teszi most is azzal a határozattal, amelyet a Minority SafePack európai népi kezdeményezéssel kapcsolatban kíván ezekben a napokban az Országgyűlésben megszavaztatni. A H/15586 számú határozati javaslatot még márciusban a Nemzeti Összetartozás Bizottsága nyújtotta be, április elején lefolytatták a plenáris ülésen a javaslat vitáját, s ezen a héten minden bizonnyal szavaznak is róla.

A Minority SafePack európai népi kezdeményezés hosszú, több fordulós politikai harc eredményeképpen jutott el az Európai Parlamentig és a Bizottságig. Fura fogalmazás ez, de mégis helytálló.

A Bizottság eredetileg nem is járult hozzá, hogy a kezdeményezéshez elkezdődhessen az aláírásgyűjtés.

A kezdeményezőknek az Európai Unió Bíróságán sikerült kiperelniük az aláírásgyűjtés lehetőségét. Az uniós szabály szerint egymillió aláírást kellett összegyűjteni legalább hét tagállamból, de úgy, hogy az aláírások számának mind a hét országban el kell érnie egy, az adott ország népességéhez mért minimumot.

A nehézséget az okozta, hogy Magyarország és a magyar kisebbséggel rendelkező EU-tagországok (Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) mellett legalább még két tagállamban össze kellett gyűjteni a szükséges számú aláírást, és ez az eredeti egy éves határidőre nem sikerült. A járványra hivatkozva a szervezők hosszabbítást kértek, és az új határidőre sikerült 11 tagországban összegyűjteni a szükséges számú aláírást, miközben az aláírások zöme természetesen Magyarországról, Romániából és Szlovákiából származott. (El kell ismernem, hogy nem hittem, hogy meglesz elegendő országban a szükséges számú aláírás, de nem lett igazam.)

Az európai népi kezdeményezésekkel az aláírók azt próbálják elérni, hogy a kezdeményezést tárgyalja meg az Európai Parlament, majd az Európai Bizottság kezdeményezzen európai jogszabályokat a kezdeményezésben foglalt törekvések érvényesítésére, amely azonban nem köteles erre.

Le kell szögezni: a kezdeményezés szövegében megfogalmazott kisebbségpolitikai törekvések helyesek, támogathatók.

Ami azokban le van írva, azt a szomszéd országok kisebbségi jogokra vonatkozó szabályozása és mindennapos gyakorlata sok tekintetben ma is tartalmazza, néhány fontos kérdésben azonban nem, és kifejezetten a kezdeményezésben leírtakkal ellentétes törvények születtek korábban például Szlovákiában, a közelmúltban pedig az EU-n kívüli Ukrajnában. Amiben Ukrajna ellentétes irányba megy, az a kisebbségek anyanyelvű oktatása. Amiben a népi kezdeményezés többet szorgalmaz annál, amit a magyar kisebbségek számára ma is valóság, az elsősorban az anyanyelv használata hivatalokban és különféle szolgáltatásokban, kiváltképp az egészségügyi ellátásban. Ott az emberek rendszerint a többségi nyelv használatára kényszerülnek ahelyett, hogy az állam gondoskodna a kisebbségi nyelvet beszélő személyzetről.

A kezdeményezést az Európai Parlament megvitatta és nagy többséggel támogatta.

Ugyanakkor az Európai Bizottság, elismerve a benne foglalt törekvések létjogosultságát, nemet mondott arra, hogy új európai jogszabályt kezdeményezzen. Arra hivatkozott, hogy e törekvések a létező jogszabályi környezetben is megvalósíthatók.

Az országgyűlési határozati javaslat 5. pontjában ezt a bizottsági döntést támadja meg élesen:

„Az Országgyűlés mély megdöbbenéssel fogadja, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott, a Minority SafePack célkitűzéseit támogató állásfoglalásával ellentétben az Európai Bizottság a kezdeményezést teljes egészében elutasította, így nem csak az Európai Parlament támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette.”

Majd a 6. pontban hozzáteszi: „Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről.”

Mit gondoljunk erről a határozati javaslatról?

Ismétlem: az európai népi kezdeményezésben foglalt kisebbségi jogvédelmi törekvések szerintem rendben vannak. Az, hogy az Országgyűlés hozott korábban egy határozatot a kezdeményezés támogatásáról, szintén rendben van. A határozat idézett pontjai azonban nincsenek rendben. Hogy miért, annak megértéséhez figyelembe kell vennünk az Unió, az ottani döntéshozatal sajátos voltát.

Magyarországon és más parlamentáris államokban a formális főhatalom a parlamenté. A kormány nem dönthet másképp, mint amit a parlament elfogad. Az Unióban nem ez a helyzet. Az Unióban a főhatalom általában nem a parlamenté, nem is a Bizottságé, hanem a tagállamok állam- illetve kormányfőiből álló Tanácsé.

A Bizottság nem hozhat olyan határozatot, amelyet a Tanácsban nem lehet elfogadtatni.

Az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben gyakran élt is ezzel: mondhatott bármit az Európai Parlament, a Tanácsban Orbán ellenállt, és elég volt ehhez néhány – legutóbb egy – szövetségest találnia, máris meg kellett vele a Bizottságnak és a Parlamentnek valahogy alkudnia.

Van az Uniónak néhány olyan tagállama, amelyek a maguk kisebbségeit erőszakosan asszimilálták, illetve asszimilálják: elsősorban Franciaország (az elzásziakat) és Görögország (a macedónokat). Mások ugyan biztosítanak sokféle jogot a kisebbségeknek, de kétségtelenül nem annyit, amennyit ez a kezdeményezés szorgalmaz, és ezek kormányai sem fogadták volna el, hogy uniós jogszabály kötelezze őket erre.

Van persze néhány olyan ország is, ahol ezek a követelmények maradéktalanul teljesülnek, elsősorban Finnország (a svédekkel, amelyek nyelve második hivatalos nyelv és ekként is használják), Belgium, amely kettős föderatív rendszert működtet, és a három nyelvi közösségnek (vallon, flamand, német) önkormányzata van a maga területén, és ilyen Olaszországon belül Dél-Tirol vagy Spanyolországon belül Katalónia, Galícia és a Baszkföld is.

Anélkül, hogy ezt tudnám, azt feltételezem, hogy a Bizottságot, illetve az illetékes biztost, az Országgyűlés plenáris ülésén lefolyt vitában személyében is élesen támadott Věra Jourovát az vezethette, amikor – a bizottsági apparátus véleményére támaszkodva – nem tartotta indokoltnak az új jogalkotást, hogy azt számos tagállam kormánya elutasítaná.

Attól tartok, hogy ebben igaza volt.

Az Unió jogalkotása nem szakadhat el attól, amit a tagállamok hajlandók elfogadni.

Emiatt az országgyűlési határozatot az idézett pontokkal méltánytalannak és károsnak gondolom. Én biztosan nemmel szavaznék róla.

A plenáris vitában felszólaló ellenzéki képviselők – a Jobbik, az MSZP és az LMP képviselői, valamint a Jobbikból kivált függetlenek – lelkesen támogatták a határozati javaslatot. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ezek a pártok az elmúlt tizenegy évben fenntartás nélkül támogatták a Fidesz politikáját a nemzeti kisebbségi kérdésben.

A DK és a Párbeszéd képviselői nem szólaltak meg a plenáris vitában. Kérdés, hogy miként fognak szavazni: megszavazzák-e a javaslatot, benne a Bizottság elleni támadással, másképpen szavaznak, vagy nem vesznek részt a szavazásban.

Nem volna helyes ebben az ügyben egyetérteni a Fidesszel, de nem volna helyes az sem, ha nem nyomva gombot keltenének olyan benyomást, hogy nincs a dologban véleményük. Az ilyen hallgatásokra épül az a hiedelem, hogy „a baloldalnak”, „a liberálisoknak” nincs mondanivalójuk a határon túli magyarok sorsáról. Holott természetesen van, csak nagyon más, mint a Fideszé és a Jobbiké.

Az Európai Parlament aggódik a sajtószabadság miatt

Az Európai Parlamentben  márciusban vitatják meg a két tagállam sajtójának helyzetét, mert mind Varsóban mind pedig Budapesten a hatalom új lépéseket tett a kritikus média megrendszabályozására.

Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt javasolta, hogy vitassák meg a média helyzetét Lengyelországban, a szocialista frakció pedig a Klubrádió ügye miatt ugyanezt indítványozta. A Klubrádió miatt tiltakozott az amerikai, a francia és a német külügy is.

Reklámadó Lengyelországban

Varsóban a nemzeti radikális kormányzat olyan 2-15%-os reklám adót akar kiróni a médiára, amely bedöntheti az ellenzéki sajtó egy részét. Emiatt ezek az intézmények  úgy tiltakoztak, hogy elsőtétítették a képernyőt egy időre. A lengyel és a magyar kormányzat bevallottan tanul egymástól: miképp lehet megszabadulni a kormány kritikus médiától?

A brüsszeli bizottság is vizsgálódik a Klubrádió ügyében

A magyar kormány törekvéseit régóta figyelemmel követi a brüsszeli bizottság. Amikor a hatalom fokozatosan átvette az irányítást az Indexben, akkor Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke és igazságügyi jelezte: figyelik a fejleményeket. Tenni viszont nem sokat tehetnek, mert erre a tiltakozáson kivül nemigen van lehetőségük.

Most a Klubrádió ügyét vizsgálja a brüsszeli bizottság, de itt sem várható más mint erkölcsi elmarasztalás.

Orbán Viktornak fontos fegyver van a kezében: az uniós válságalap jóváhagyása! A 750 milliárd eurós válságalapra minden tagállamnak óriási szüksége van. Emiatt bukott meg például az olasz kormány. Az új miniszterelnök, Mario Draghi élvezi – Brüsszel mellett –  Orbán szövetségesének, Matteo Salvininek a támogatását is.

Ez figyelmeztetés lehet a magyar miniszterelnöknek: nem biztos, hogy válság helyzetben a húr feszítése a leginkább célravezető megoldás, mert a partnerek elkezdhetnek gondolkodni a csere lehetőségén. Orbán Viktor korábbi szövetségese, Silvio Berlusconi így tűnt el a csúcsról …

A vétó el van vetve

Közösségünket egyszerre támadta meg a koronavírus és fertőzte meg az illiberális populizmus. Azt már bizonyítottuk, hogy az olyan globális kihívásokra, mint a járvány vagy az éghajlat-változás, nem lehet egyéni válaszokat adni, ezeket csak közösen, együttműködve tudjuk megoldani – ezekkel a gondolatokkal kezdte meg beszédét Ujhelyi István az EP ma reggel kezdődött plenáris ülésén. 

Az illiberáis maffiakormányzásra tünetmentes gyógyírt nem, egyelőre csak átmeneti kezelést találtunk, de idővel ennek is meglesz az ellenszere. A költségvetés elfogadásával és a jogállami mechanizmus életbelépésével új időszámítás kezdődik. Büszke vagyok arra, hogy európai közösségünk olyan történelmi jelentőségű költségvetést és újjáépítési csomagot állított össze, amely érdemi segítséget nyújt a tagállamoknak és biztosítja a fejlődést.

Ez a válság egyben lehetőség is. Az Európai Egészségügyi Unió egyik kezdeményezőjeként kiemelt eredménynek tartom, hogy az egészségügyi programokra szánt keret összegét sikerült a korábbi sokszorosára emelni. Fontos eredmény az Erasmus+ költségvetésének megvédése, benne például az általam mentorként segített ingyenes Interrail-bérletprogram, a DiscoverEU támogatása is.

Miközben a Fidesz csúcsra járatja az EU-ellenes propaganda-hadjáratot, addig a következő hét évben összesen több mint tizenötezer-milliárd forint érkezik Magyarországra, csak a kohéziós alapokból hétezer-milliárd. Az agrárpolitikára több mint négyezerkétszáz-milliárd uniós támogatás jut majd, a klímasemlegesség elérésére több mint nyolcvan-milliárd, de jelentős összeg válik elérhetővé az újjáépítési csomagból is: több mint kétezerhatszáz-milliárd forint vissza nem térítendő támogatás.

Orbán és maffiakormánya ezt kockáztatta a vétóval.

Kérdéseket vet fel a turizmusnak juttatott támogatás kiosztása

Valami megint bűzlik a kormány pénzosztása körül – jelentette ki Ujhelyi István európai parlamenti képviselő szombati online sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának első alelnökeként hangsúlyozta: súlyos károkat szenvedett el a vendéglátásra épülő szektor, ezért mindenképpen szükség van állami támogatásra az érintett kis- és középvállalkozások túléléséhez és újraindulásához.

Felmerül a gyanú, hogy a szállodai foglalások után járó kompenzációból leginkább csak azok a „csókosok” részesülhetnek, akik közel állnak a Fidesz-kormányhoz és vélhetően előre tudtak a lehetőségről. A kormány a korlátozó intézkedések bejelentésekor azt közölte: az idén novemberben rögzített előzetes foglalások nyolcvan százalékát megtérítik az érintett szállásadóknak, ez Dömötör Csaba államtitkár szerint 928 ezer vendégéjszakát és többmilliárdos támogatási összeget jelent.

Ujhelyi István szerint azonban ez az adat komoly kérdéseket vet fel:

olyan időszakban mutat ugyanis jelentős foglaltsági szintet és vendégmozgást az országban, amikor járványügyi vészhelyzet van érvényben, a határokat lezárták és érdemi korlátozásokat vezettek be.

Az EP-képviselő szerint nehezen elképzelhető, hogy átlagban napi 31 ezer, belföldi vendégekhez köthető szállodai foglalás volt, ez ugyanis a tavalyi év azonos időszakának felelne meg, most viszont Budapest szállodáinak kilencven százaléka zárva van, a Balaton pedig teljesen kiürült.

„Ez nekem bűzlik:

vagy nagyon jól megy egyeseknek, vagy feltehetően kamu adatokat adtak le a kormányzati szerveknek bizonyos szállodák és hotelláncok. A bizalmatlanságot csak erősíti a program hitelességével kapcsolatban, hogy a szállodaipar szereplőinek nagy többsége nem találkozott ezzel a dömpinggel, ahogyan nem találkozott az állami kompenzációval sem”

– fogalmazott Ujhelyi István egyben bejelentette, hogy közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz és az illetékes turisztikai ügynökséghez a tavalyi és idei foglalási adatok megismerése érdekében, de

arról is tájékoztatást kért a szocialista EP-képviselő, hogy

mely cégek kaptak ebből a többmilliárdos keretösszegből.

Európában a legtöbb tagállam kormánya érdemi segítséget nyújt a turisztikai ágazat bajba került szereplőinek, állítása szerint a magyar kormány azonban egyelőre nem teljesít túl jól ezen a területen. Míg a követendő példaként felhozott Ausztriában a tavaly novemberi – vagyis a járvány előtti, rendes turisztikai szezon – foglalásainak nyolcvan százalékát téríti meg az állam, addig Magyarországon ezt az idei foglalásokhoz, illetve leadott adatokhoz kötik.

„A turizmusban nem csak kormányközeli milliárdosok érdekeltek, hanem négyszázezer munkavállaló, kis- és közepes családi vállalkozás, akiknek létkérdés, hogy segítséghez jussanak.

Sajnálatos, hogy az európai uniós SURE-programból is a magyar kormány mindössze 504 millió eurós tudott lehívni és ennek is csak töredékét fordítja a turisztikai szektor szereplőinek megsegítésére. Ráadásul ezt is úgy, hogy

egy célzott kör jogosult csak a forrásokra, ami ismét azt feltételezi, hogy a kormány nem a magyar embereken, hanem csak saját haveri körén akar segíteni”

– tette hozzá Ujhelyi István. A közérdekű adatigénylésre tizenöt napon belül kell válaszolnia az érintett kormányzati intézményeknek, amennyiben nem adják ki a megfelelő és kötelező adatsort, úgy a szocialista EP-képviselő kész bíróságon kiperelni azokat.

Miért mondott le Szájer József?

A belga lapok szerint a hétvégén razziázott a rendőrség egy “nem konvencionális” szex partin Brüsszelben, ahol diplomaták és egy magyar Európa parlamenti képviselő is részt vett. Időközben a szóban forgó parlamenti képviselő, aki az ereszcsatornán próbált menekülni a razzia elől, lemondott tisztségéről. Ez minden bizonnyal Szájer József lehetett.

Bécsi incidens

A Fidesz alapító tagjának, magyar alkotmány szerzőjének a kilencvenes években volt hasonló élménye: akkor az osztrák rendőrség fogta el hasonló szex partin, melyen kábítószert is fogyasztottak. Pataky Etelka magyar nagykövet akkor elsimította a botrányt. Ezt később a Fidesz vezérkara meghálálta neki.

Szájer József ezt követően került ki Brüsszelbe, ahol nemcsak a Fidesz frakció meghatározó személyisége volt, de az Európai Néppártban is fontos szerepet játszott Brüsszelben.

Erkölcs botrány a legrosszabbkor

A magyar és a lengyel kormány vétóját azzal is indokolta, hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni a maga nemi erkölcsökkel kapcsolatos liberális elveit az olyan konzervatív keresztény tagállamokra mint Magyarország és Lengyelország. Szájer József lemondó nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy egyetért a magyar kormány politikájával. Saját életvitele mindenesetre furcsán mutatja a kontrasztot a politikusok képmutatása és a valóság között.

Laptopokat loptak az Európai Parlamentben

Legkevesebb 50 laptop és tablet tűnt el még áprilisban, de erről nem tájékoztatta az EP tagjait a biztonsági szolgálat. Ezért az Európai parlament egyik tagja nyomta meg a vészcsengőt: a You Tube-ra is feltett egy képes beszámolót a lopásról.

Két laptomom tűnt el – számolt be a Politico-nak Nico Semsrot német honatya. Aki elmondta: a betörők szisztematikusan átkutatták az irodákat hiszen a laptopokat és a tableteket elzárva tartották. “Ez óriási botrány! Nem tudom, hogy a többiek miért fogják be a szájukat hiszen a lopások 40-100 EP képviselőt érintenek!” – hangsúlyozta Nico Semsrott európai képviselő.

Zárás márciusban

David Sassoli, az EP elnöke a Covid 19 miatt már márciusban elrendelte a brüsszeli központ lezárását. Arra kérte a képviselőket, hogy otthon dolgozzanak. A parlament szóvivője most úgy nyilatkozott, hogy már áprilisban észrevették a lopásokat. A biztonsági szolgálat ezt követően növelte az őrjáratok számát és fokozta a parlament épületének őrzését. A DG Safe, a parlament biztonsági szolgálata keresi a tolvajokat- szorosan együttműködve a brüsszeli rendőrséggel – mondta a szóvivő, aki szerint mintegy 50 képviselő lehet érintett.

Vizsgálat indul

“Jelen pillanatban még nem tudjuk, hogy elszigetelt esetekről van szó vagy pedig kiterjedt akcióról” – nyilatkozta a Politico-nak Vera Charanzova cseh képviselőnő, aki a biztonságért felelős alelnök. Arra buzdította képviselő társait, hogy tegyenek bejelentést: kinek mije tűnt el a parlament épületében amíg az le volt zárva a koronavírus járvány miatt?

Az Európai parlament nem kis összeget: évi 23 millió eurót fordít az épületeinek biztonságára. A biztonsági szolgálatnak 756 tagja van, de ennek ellenére máig nem tudja senki: ki vitt el 50 laptopot és tabletet az Európai parlament épületéből még áprilisban?…

Mit ér a vita döntés nélkül?

Ezen a héten plenáris ülések sorozata van az Európai Parlamentben, melyen a koronavírus miatt személyesen viszonylag kevés képviselő van jelen, de online felületen ugyanúgy folyik a munka.

Az elmúlt napok történéseiről, valamint a magyar kormány felhatalmazási törvénye miatti vitáról Donáth Anna ma online számolt be a sajtónak és követőinek.

A mai plenáris vita fő témája a magyar felhatalmazási törvény volt. Donáth kihangsúlyozta, hogy “a demokrácia által biztosított nyilvánosság és a demokratikus eszközök egy vészhelyzet esetén még fontosabbak! Pontosan az ellenkezőjét kellene csinálni, mint amit a magyar kormány tesz:

ilyenkor nem elhallgattatni és börtönnel fenyegetni kell az embereket, hanem az emberek biztonságérzetének növelése miatt minél sokszínűbben kell bemutatni a valóságot!”

A videóban szóba került az elmúlt napok Varga Juditot érintő diplomáciai konfliktus is. Az Európai Parlament álláspontja egyértelmű volt: ha a miniszterelnök részt vesz a vitán, meghallgatják a véleményét, de ez elsősorban az európai parlamenti képviselők vitája volt. Donáth felhívta a figyelmet: a miniszter Brüsszelben a magyar kormánypropaganda szócsöveként funkcionál, így valódi szakmai vitát nem is folytathatna az Európai Parlamenttel. Ettől még természetesen kiderült a kormánypárt álláspontja: az első felszólalók között volt a Fidesz képviselője, valamint az RMDSZ képviselője is megszólalt, így nevetséges az az érv, hogy elhallgattatták a kormánypártot és nem lehetett bemutatni a kormány álláspontját.

A mai vitán világossá vált: Vera Jourová biztos mellett az Európai Parlamenti képviselők többsége is elítélő, kritikus hangnemet ütött meg a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban. A legtöbben elismerték, hogy

rendkívüli helyzetben rendkívüli szabályokra, eszközökre van szükség, de az arányosság és a mértékesség elveit ez a törvény abszolút nem képviseli.

A felhatalmazási törvény mellett a legtöbb képviselő a rémhírterjesztéssel kapcsolatos Btk. módosítást ítélte el – még a Fidesz frakciójából, a Néppártból is.

Jelenleg egyetlen eszköz van az EU kezében, amivel bármilyen szinten nyomást tud gyakorolni az antidemokratikus eszközökkel élő államokra: a források megvonása. Az Európai vezetés előtt most egy nagy feladat áll, a következő 7 éves ciklus költségvetését kell meghatározniuk. Ezzel kapcsolatban a Renew Europe frakció egy 10 pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki – ebből most Donáth néhány fontos pontot emelt ki:

  • Ha egy ország ellen 7. cikkely eljárás folyik és/vagy amikor a hivatalban lévő kormány felelős az EU alapvető értékeinek súlyos megsértéséért, akkor a járvány utáni helyreállításra elkülönített uniós pénzeket az Európai Bizottság közvetlenül az érintett tagállam kedvezményezettjeinek (központi vagy helyi hatóságoknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalatoknak és állampolgároknak) ossza ki.
  • A „rugalmas” uniós finanszírozást az EU Ügyészséghez csatlakozáshoz kell kötni. Ez azt jelenti, hogy innentől csak kölcsönös lehet a bizalom: szabadabban használhatod fel az EU pénzét, ha vállalod, hogy arra az Európai Ügyészség is ráláthat.
  • Az EU hozzon létre egy támogatási alapot a független média megsegítésére. Ezt magyarázni sem kell annak, aki az elmúlt hónapokban a magyar sajtóból, az állami hírügynökség és a propaganda rémhíreiből próbált tájékozódni.

Donáth beszélt emellett az Európai Bizottság technokrata működéséről is: mint az Európai Parlament képviselője, üdvözölné, hogy

ha már a Bizottságot Európa kormányának nevezik, akkor az vállalja fel a politikai döntéseket és ne csak a jogszabályok mentén működjön.

Ők azok, akiknek meg kell védeniük a közös értékeket, a közös irányokat. Erről a mai parlamenti vitán is szó volt, sok képviselő egyetértett abban, hogy a Tanácsnak erősebb eszközökkel kellene például a 7-es cikkelyes eljárásokat intézniük, illetve, hogy a Bizottság ne csak állásfoglalásokat tegyen, hanem sokkal inkább megoldásokra irányuló intézkedéseket.

Ujhelyi: forradalmasítjuk az európai egészségügyi ellátást!

Több pénzt és több uniós kompetenciát követelünk az egészségügyben, erről szól az Európai Egészségügyi Unió programja – jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a közösségi oldalán tartott online sajtótájékoztatóján.

Az erről szóló dokumentumot kedden fogadta el az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (S&D), benne azokkal a minőségi minimum-követelményekre vonatkozó javaslatokkal, amelyeket a magyar politikus szorgalmazott az elmúlt időszakban.

Ujhelyi az „Európai Egészségügyi Unió” vitaanyagát ismertetve elmondta: fontos pillére az átfogó programnak, hogy minden tagállami kormányt az egészségügyi rendszereik stressz-tesztelésére szólítanak fel.

„Az eredmények alapján szorgalmazzuk egy olyan uniós irányelv megalkotását, amely az egészségügyi ellátás minimum-követelményeiről szól, és amely egyértelmű utat mutat az EU minden régiójában a különleges egészségügyi ellátás biztosításához”

– ismertette Ujhelyi István.

Az MSZP európai politikusa és a program egyik kidolgozója hozzátette: az S&D frakció által most elfogadott csomagban egy egészségügyi reagálási mechanizmus létrehozására is javaslatot tesznek, amely az EU már létező protokolljainak megerősítésével hatékonyan tudja majd segíteni a betegek és egészségügyi dolgozók mobilitását a vészhelyzetek idején. A szociáldemokraták szorgalmazzák a közös európai közbeszerzési eljárás megerősítését is, csökkentve ezzel az árspekulációt és elkerülve, hogy a tagállamok egymással versengjenek a gyógyszerek és egészségügyi eszközök beszerzése során.

A számos programpontot tartalmazó javaslatcsomagot ismertetve Ujhelyi István kiemelte még, hogy az Európai Egészségügyi Unió megteremtése során nagyságrendekkel növelni kell az egészségügyre fordítható források mértékét: az EU hétéves költségvetésében és a tagállami ráfordítások esetében egyaránt. Ugyancsak tartalmazza a program annak szorgalmazását, hogy minél szorosabban hangolják össze és integrálják a kutatás-fejlesztési kapacitásokat a hasonló pandémiás esetek minél hatékonyabb leküzdése érdekében.

Ujhelyi István elmondta: büszke arra, hogy magyarként részese lehet az S&D-frakció egészségügyi reformprogramjának és ezzel megnyílt a lehetőség korábbi vállalása, a minőségi minimum-követelmények megteremtésére az egészségügyben. „Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója úttörő ebben a kérdésben, most várjuk, hogy a többi képviselőcsoport is csatlakozzon a kezdeményezéshez.

Bízom abban is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanácsban támogatni és nem elbuktatni fogja majd ezt a forradalmi programot!” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP képviselője az Európai Parlament csütörtöki napirendjén szereplő „magyar-vita” kapcsán a sajtótájékoztatón azt mondta: az Orbán-kormány tevékenysége egyértelműen szembemegy az európai értékekkel, a fideszes felhatalmazási törvény pedig példa nélküli korlátlan hatalmat adott a magyar kormányfőnek. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy az EP-vitát nem a magyar ellenzéki képviselők kezdeményezték.

„Személyes véleményem, hogy ezek a viták nem visznek előre, de legalább az állami propagandával szemben feketén-fehéren kiderül, hogy milyen diktatórikus módszerekkel próbálja a kormány elhallgattatni a vele egyet nem értőket” – fogalmazott.

Ujhelyi hozzátette: ha ő dönthetne a kérdésben, akkor szót adna Varga Judit igazságügyi miniszternek a holnapi vitában, mint mondta, legalább így megpróbálhatná elmagyarázni azokat a túlkapásokat, amelyeket a kormány tett a válsághelyzetre hivatkozva. „Orbán Viktor egyébként meghívást kapott az ülésre, ha igazán akarna, akkor felülhetne valamelyik magán- vagy kormányzati repülőjére és elmehetne Brüsszelbe” – tette hozzá Ujhelyi István.

Néppárt-Fidesz: kifelé?

Nagy lépést tett a Fidesz a Néppártból távozás felé az Európai Parlament elítélő szavazása után, s a döntés mintha megszületett volna. A Néppárt nagy többsége vett részt, kétharmada a magyar és lengyel kormány ellen szavazott. A fideszesek nem mindegyike védte meg a kormányt.

„Kis kétharmados” többséggel mondta ki az Európai Parlament, hogy a lengyel és magyar kormány elleni 7. cikkelyes eljárást folytatni kell, mert az eddigi eredmények elégtelenek, a két országban romlott a jogállamiság állapota. A 751 tagú EP 665 tagja vett részt az eljárásban, 446-an támogatták az állásfoglalást, 178-an elutasították, 41-en tartózkodtak.

Vagyis az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét) további intézkedésekre felkérő döntést az EP 88 százalékos részvételével a jelenlévők éppen kétharmada szavazta meg.

Nem jó jel a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságának jövőjére nézve, hogy

a jobbközép pártcsalád csaknem 85 százaléka (!) felvonult a szavazáson

és a 182 tagú frakció több, mint fele, 99 (a szavazók 63 százaléka) értett egyet a magyar és lengyel helyzet elítélésével. Az eredményt pedig hangos tapsvihar fogadta, sokan felállva ünnepelték.

A szavazási listából az is kiolvasható, hogy a szocialista frakció minden jelen lévő tagja és a Renew Europe (liberálisok), valamint a Zöldek elsöprő többsége az igen gombot nyomta meg. Érdekesség, hogy a 12 fideszes (plusz egy KDNP-s) közül ketten (Kósa Ádám és a hosszas vitába harciasan beleálló Deutsch Tamás) nem vett részt az eljárásban.

A magas részvételi aránnyal megemelt súlyú szavazás azt sejteti, hogy

a Fidesz látványosan elvesztette a Néppárt támogatását.

Ez még akkor is igaz, ha az EP mostani szavazása arról is szól, hogy a képviselők helyet kérnek maguknak az efféle eljárásokban, részt követelnek a kormányok meghallgatásán. Komoly figyelmeztetés, hogy az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely azt javasolja, hogy az uniós támogatások kifizetését kössék az alapjogi kötelezettségek teljesítéséhez.

Az eredmény után az első reakció lejárt szavatosságú petárdaként puffant. Hidvéghi Balázs EP-képviselő a strasbourgi szavazás után a szokásos retorikai paneleket vonultatta fel: a bevándorláspárti erők „újabb nyomásgyakorlási akciója” Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal; a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel. Továbbá „gyalázatos”, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők folyamatosan, és szinte kizárólag azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.

Ennél sokkal messzebb ment Novák Katalin családügyi államtitkár, aki azonban a Fidesz alelnökeként az elmúlt egy év valóságos politikai üdvöskéje a Fideszben. Ő az atv.hu-nak Washingtonból egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„amikor arról döntünk, hogy maradjon-e a Fidesz a Néppártban, a mai szavazás súlyos érv lesz amellett, hogy új szövetségeseket keressünk”.

Erre rövidesen sor kerülhet, attól függően, hogy a február 3-4-i politikai közgyűlésen döntenek-e a novemberben napirendre se vett „Fidesz-ügyről”. Arról, hogy mi legyen a sorsa a magyar párt tagsági jogának: fenntartják a felfüggesztést, visszaveszik vagy kizárják. (Az EPP honlapján egyelőre semmi sincs a tervezett napirendről.) A mostani EP-döntés és ennek szavazási háttere egyre inkább az utóbbi felé billenti a mérleg nyelvét.

Az ellenzék soraiban meglehetősen egyöntetű az esemény értékelése. Dobrev Klára (DK) EP-képviselő szerint „itt a vég, az EP kereszténydemokratái most már pontosan látják, hogy a Fidesz kormány se nem keresztény, se nem demokrata, se nem európai, Orbán napjai meg vannak számlálva a Néppárt családjában”. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint objektív tényeken alapuló mérőszámokkal is ki lehet mutatni: nincsen rendben a demokrácia helyzete Magyarországon, és az Európai Parlamentnek fontos, hogy a magyar emberek szabadságban és demokráciában élhessenek.

A Fidesz számára hogyan tovább egyelőre göröngyös utat kínál. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az EPP-től jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a lengyel kormánypárti többséggel, valamint az Identitás és Demokrácia (ID), benne Matteo Salvini és Marine Le Pen pártjával, valamint a lényegében neonáci német AfD-vel elsöprő többségben a határozat ellen szavazott. Orbán célja nyilván az lenne, hogy ezeket egybefésülve nagyjából másfél-száz fős nagy frakciót (akár a harmadik legnépesebbet) hozzon össze, bár ezzel annyira jobbszélre kerülnének, ahonnan már szinte lepottyannának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK