Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Ki hallgatta le a miniszterelnököt, avagy a Pegasus botrány Spanyolországban is

Az Európai Parlament különleges vizsgáló bizottsága, a PEGA minden olyan uniós országban tájékozódik, ahol az izraeli Pegasus kémszoftvert felhasználták politikusok és újságírók megfigyelésére: Magyarország, Lengyelország, Görögország. Még Izraelben is jártak, de Spanyolországban még nem. Miért?

“A spanyol a legnagyobb Pegasus botrány, de az Európai Parlament ott valamiért nem vizsgálódik” – értetlenkedik Saskia Bricmont, a PEGA vizsgáló bizottság tagja. (A PEGA nem betű rövidítés hanem a Pegasus első négy betűje.)

A belga zöld képviselő persze sejti az okot: az Európai Parlament két befolyásos frakciója késlelteti a vizsgálatot. Az Európai Néppárt azt a képviselőjét küldte koordinátornak a PEGA bizottsághoz, aki Madridban belügyminiszter volt akkor amikor a katalán ellenzék 65 képviselőjét  lehallgatták a Pegasus segítségével. A szocialisták sem sürgetik a vizsgálatot noha Pedro Sanchez miniszterelnököt és a hadügyminisztert, Margarita Robles asszonyt is lehallgatták. Pedro Sanchez miniszterelnök kirúgta a titkosszolgálat főnökét, de ahhoz egyáltalán nem ragaszkodik, hogy az Európai Parlament vizsgálja ki a lehallgatási botrányt.

“A legnagyobb politikai erők az Európai Parlamentben aktívan dolgoznak a vizsgálat ellen“

– nyilatkozta a Politiconak Saskia Bricmont, a PEGA vizsgáló bizottság zöld tagja.

 Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Néppárt és a szocialisták olyan szakértőket hívtak meg, akik kérdésessé teszik a korábbi leleplezéseket.

John Scott-Railton szakértő, aki nagy szerepet játszott a Pegasus botrány kirobbantásában, összeesküvés elméletekkel vádolja azokat a szakértőket, akiket az Európai Néppárt és a szocialisták hoztak, hogy leállítsák vagy legalábbis késleltessék a vizsgálatot.

Az egyik kérdéses szakértőt lecserélték egy olyan ügyvédre, akit magát is megfigyeltek, de a másik ott lesz a PEGA vizsgáló bizottság meghallgatásán kedden. Őt ugyanis a liberálisok is támogatják.

A katalán parlament ügyvezető elnöke sietett levonni a következtetést:

”a két nagy pártcsalád az Európai Parlamentben védelmezi a politikai szövetségeseit Spanyolországban.”

Európai Parlament: ne higgyetek Orbánnak, avagy a sánta kutya esete

Törvényjavaslatot terjesztenek elő az Európai Parlamentben arról, hogy Magyarország milyen feltételekkel kaphatná meg az uniós eurómilliárdokat.

Öt pártcsalád készítette el a törvényjavaslatot, amely óva inti a brüsszeli bizottságot attól, hogy higgyen Orbán Viktor ígéreteinek. Az öt párt család: az Európai Néppárt (innen távozott a Fidesz mielőtt kirúgták volna), a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a baloldal vagyis az Európai Parlament meghatározó többsége.

Nagy pénzről van szó: 5,8 milliárd euróról, melyet a brüsszeli bizottság átutalni készül abban a reményben, hogy az Orbán kormány a jövőben inkább betartja a jogállami normákat mint eddig. A törvényjavaslat szerint erről szó sincs, mert “semmilyen garancia sincsen arra, hogy az európai pénzeket másképp használnák fel mint eddig.”

A törvényjavaslat arra is felszólítja a brüsszeli bizottságot, hogy ne fogadja el Magyarország fejlesztési tervét. Ez annak a feltétele, hogy Magyarország megkaphassa az uniós költségvetés neki járó részét. Az 5,8 milliárd euró efölött van. Ez az az uniós alap, mely a közös hitelfelvételből származik. Kezdetben Orbán Viktor közölte: nekünk erre nincs szükségünk. Majd a hatalmas energiaszámla láttán rádöbbent, hogy mégiscsak van.

Orbán és Münchausen báró

Saját hajánál fogva rántotta ki magát a bajból a legendás báró, és valami hasonlóra törekszik Orbán Viktor is. Aki nemigen számíthat arra, hogy teljes egészében és időben megkapja az uniós euró milliárdokat. Abban reménykedhet, hogy egy része az összegnek megérkezik méghozzá belátható időn belül, mert a magyar államnak komoly finanszírozási problémái lesznek, ha nem jönnek Brüsszelből az eurómilliárdok.

Surányi György volt jegybank elnök azt javasolta, hogy az Európai Unió utalja ki a teljes összeget, de ne Orbán Viktornak hanem a Magyar Nemzeti Banknak, azzal a feltétellel, hogy az eurómilliárdokat csakis az államadósság csökkentésére lehetne fordítani. Ily módon meg lehetne állítani a forint mélyrepülését, amely a hazai infláció egyik legfontosabb oka.

Orbán Viktor Nagy Mártonban bízik a leginkább a gazdaság főszereplői közül. Neki kellene megoldania azt, hogy a gazdaság ne fékeződjön le, de közben az infláció ne vigye el a lakosság jövedelmét és megtakarításait.

Nagy Márton 1000 milliárd forintos állami tőke alapot jelentett be, mely szándéka szerint dinamizálná a recesszió felé tartó magyar gazdaságot. Nagy dolgokat akarni is elég – tartották a rómaiak, de a globális gazdaságban jelenleg csak annak hisznek amit látnak.

Magyarországot Putyin bennehagyta a pácban, még sajtókonferencián is megígérte, ennek ellenére sem szállít olcsóbban földgázt. Ennek következtében az energiaszámla olyan magas, hogy Magyarország azt egyre nehezebben tudja kifizetni, a magyar családok, vállalkozások és intézmények pedig csak a túlélésre játszanak. Ez rövid távon sem könnyű, de Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt. Ebben a tekintetben lehet, hogy nem tévedett.

Orbán készülhet a kiskapuk bezárására

Tény, hogy az uniós támogatások járnak Magyarországnak, a jelenlegi válságos időszakban pedig különösen fontos lenne, hogy maradéktalanul és mielőbb lehívhatóak legyenek ezek a pénzek – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő közzé tette a legsarkalatosabb pontjait a tervezetnek. 

A Fidesz-kormány folyamatosan azt hazudja, hogy valamiféle magyar-ellenes összeesküvés és a baloldali ellenzéki politikus áskálódása miatt nem jut hozzá Magyarország a neki járó pénzekhez. Világos és egyértelmű tény, hogy az egész eljárásra nem került volna sor, ha a Fidesz-kormány betartja a saját maga által is vállalt és olykor hivatkozott európai szabályokat, nem lopja el és költi saját személyes gazdagodására az európai – benne a tisztességes magyar – adófizetők pénzét és nem folytat teljesen felesleges és káros háborút az Európai Unió ellen. Mindazért tehát, ami kialakult kizárólag a Fidesz-kormány a felelős. Ha egyetlen eurócentet is veszít Magyarország a neki járó forrásokból, az csak és kizárólag a Fidesz-kormány felelőssége lesz. Ezzel nekik kell majd elszámolniuk Magyarország és a magyar emberek felé.

A pénzeket az Orbán-kormány bűnös tevékenysége, EU-ellenes harca, a jogállamiságot lebontó, az uniós pénzeket saját hasznára fordító gyakorlata miatt fagyasztotta be az Unió. Ezért nem jutottunk hozzá ezekhez a pénzekhez. Kizárólag az Orbán-kormányon múlik: mennyit, mikor és milyen formában kapunk majd meg ezekből a pénzekből; ez alapvetően a Fidesz kompromisszumkészségén, önreflexióján, változatási képességén és tisztességén múlik.

Az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak kezdeményezésére jövő héten egy meglehetősen sarkos állásfoglalásról szavazhatnak. Az első – nem teljesen végleges – szövegváltozata már elkészült: többek között a következő tételek szerepelnek benne:

  • Az állásfoglalás kimondja, hogy a kormány által tett vállalások teljes körű végrehajtása sem szüntetné meg a jogállamiság megsértését hazánkban, ez pedig továbbra is súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását Magyarországon.
  • Az állásfoglalás kritikus pontként kiemeli, hogy Magyarország kormánya úgy döntött: nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben.
  • Az állásfoglalásban kiemelt pontként szerepel a “végső kedvezményezettek védelme”, amelyet az előző EP-ciklusban még Ujhelyi kezdeményezett a jogállamiságot érintő eljárás részévé tenni.

Ez garantálja ugyanis, hogy ha Magyarországgal szemben végül szankciókat alkalmaznak, úgy ebben az esetben sem eshetnek el a forrásoktól azok a végső kedvezményezettek, akiknek ezeket a támogatásokat (civil szervezetek, önkormányzatok, kisvállalkozások, stb.) alapvetően szánjuk. Az állásfoglalás jelenlegi tervezete arra is felhívja az Európai Bizottságot, hogy találjon módokat az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, ha a kormány nem működik együtt a jogállamisági intézkedések végrehajtásában.

Ez fontos garancia és védelem tehát a kormánnyal szemben, a magyar emberek érdekében.

Az Európai Parlament a tervezett állásfoglalásban felhívja az Európai Bizottságot további lépések megtételére, például az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.

Az állásfoglalás tervezete tartalmaz egy olyan pontot is, amely rámutat a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások átláthatatlanságára és az azzal kapcsolatos információk hiányára. Teljesen jogos elvárás mind a Bizottság, mind pedig a magyar kormány felé, hogy érdemben és rendszeresen tájékoztassák a nyilvánosságot – az Európai Parlamenten keresztül például az érintett magyar polgárokat is – arról, hogy miről és miként egyeztetnek a fejük felett ebben az ügyben.

Magyarországon természetes, Görögországban botrány az ellenzék lehallgatása

0

A megfigyelés fölötti politikai ellenőrzés teljes Magyarországon. Orbán Viktor rendszere könnyedén veheti célba politikai ellenfeleit anélkül, hogy bármiféle jogi szankcióval kellene számolnia.

Mivel a kormány ellenőrzi a magyar média nagyrészét, lehetővé válik számukra, hogy csakis a saját verziójukat ismerhesse meg a közvélemény” – ezt írja az Európai Parlament vizsgáló bizottságának jelentése a Pegasus ügyről, melynek keretében a titkosszolgálat Orbán utasítására lehallgatta ellenzéki személyiségek okostelefonját.

A vizsgálat kiterjedt más uniós tagállamokra, köztük Görögországra is, ahol a legnagyobb politikai botrányt okozta az ügy.

“Vajon a kormányfő lehallgattatta a külügyminisztert is Görögországban?”

“A kormány olyan törvényjavaslatot készít elő, amely teljes mértékben betiltja a kémszoftvereket. Az Európai Unióban mi leszünk az elsők ezzel” – mondta a kormányszóvivő a hétvégén Athénban, ahol a sajtó kiderítette: nagyon sok politikus és újságíró, sőt a családtagjaik is szerepeltek a titkosszolgálat lehallgatási listáján. A legtöbben megdöbbentek amikor a nevüket megtalálták a listán. A kormány arra hivatkozik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mindenkit lehallgattak, aki a listán szerepel. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy “jelen pillanatban csak narratívák vannak, de bizonyítékok nincsenek.” Nem is nagyon lehetnek hiszen a titkosszolgálat használta a Predator kém alkalmazást, és az ilyen szervezetek ügyelnek arra, hogy ne hagyjanak nyomokat.

A kormányszóvivő azt ígérte, hogy “a görög igazságszolgáltatás alaposan kivizsgálja az ügyet.” Brüsszelben is érdeklődnek a lehallgatási botrány iránt, amely a közélet legfelső részét illetve a médiát érinti.

Nyáron robbant ki a nagy lehallgatási botrány Athénban, ahol a konzervatív miniszterelnök kénytelen volt beismerni: a Pasok ellenzéki párt vezérének okos telefonját  a titkosszolgálat lehallgatta. Azóta egész kémregény bontakozott ki, mert kiderült, hogy az elit nagyon sok tagját lehallgatták köztük nagyon sok családtagot is.

A Ta Nea című lap szerint a két minisztert is lehallgattak, mert ők nem ápoltak túlságosan jó viszonyt a kormányfővel.

“Elképzelhetetlennek tartom, hogy a külügyminisztert lehallgatták volna. Veszélyesnek gondolom magát a feltételezést is”

– nyilatkozta a sajtónak a görög külügyminiszter bizalmasa, aki a biztonság kedvéért a neve elhallgatását kérte.

A lista szerint a másik lehallgatott miniszter a pénzügyi tárca élén állt vagyis a kormány két legfontosabb miniszteréről van szó.

A Documento című görög lap szerint eddig 33-an találták meg a Predator (ragadozó) kém alkalmazást az okos telefonjukon Görögországban.

A baloldali Syriza párt, amely az ellenzék legerősebb képviselője a parlamentben, és amelynek több vezetőjét is lehallgatták, nyilatkozatot tette közzé az ügyben.

“Ezek döntő fontosságú idők a demokrácia és az igazságszolgáltatás szempontjából. A kormányfő bűnös, ezért nincs már jelentősége annak, amit állít. (Mitszotakisz miniszterelnök sokáig azzal védekezett , hogy a lehallgatás törvényes volt.) A kérdés most az, hogy az igazságszolgáltatás a helyzet magaslatán áll-e? A politikai rendszer valójában képes-e megvédeni az alapvető jogokat és a demokráciát?”

Az Európai Parlament figyel

Minthogy nemcsak Görögországban, de más tagállamokban – így Magyarországon is – kirobbantak hasonló megfigyelési botrányok, ezért az Európai Parlament illetékes bizottsága vizsgálatot indított az ügyben. Ennek jelentéstevője Sophie in’t Veld, aki Twitteren hívta fel képviselőtársai figyelmét a görög lehallgatási botrány hétvégi fejleményeire:

“Miniszterek, brüsszeli bizottság, figyeltek? A görög Documento listát közöl azokról, akiket Predator kémszoftverrel hallgattak le!”

A sors iróniája, hogy az Európai Parlament bizottsága épp pénteken fejezte be athéni látogatását.

“Több kérdéssel távozunk mint amennyivel idejöttünk. Még sok részlet hiányzik, de a kép világos: minden arra mutat, hogy a kormányon belül vannak a felelősök.

Vannak-e erre sziklaszilárd bizonyítékaink? Nincsenek. Ehhez arra lenne szükség, hogy a kormány feloldja a titkosítást. Jelenleg azzal az információval kell beérnünk, ami van. Persze fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét, de nem vagyunk vakok és süketek”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Sophie in’t Veld.

Aki azt is elmondta, hogy már eddig is tilos volt a lehallgatás, tehát nem új törvény kell hanem be kellene tartani a tilalmat.

“Jövőre választásokat tartanak Görögországban, jó lenne ezt az ügyet még azelőtt tisztázni” – hangsúlyozta az Európai Parlament jelentéstevője.

Sok hűhó semmiért, avagy impotencia az Európai Parlamentben

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem kapta meg eddig az uniós eurómilliárdokat. Nem kis pénzről van szó: összesen 36 milliárd euróról. Ebből 24 milliárd a támogatás, 12 milliárd az olcsó hitel.

Morawiecki miniszterelnök legutóbb úgy fogalmazott, hogy több engedményre Lengyelország immár nem hajlandó. Glinski miniszterelnökhelyettes fogalmazta meg Varsó alternatív elképzelését: kölcsön felvételt Ázsiában. Netán Kínában?

A lengyel miniszterelnök teljes erővel elítélte az Európai Parlament határozatát, amely bírálta a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és arra buzdította a brüsszeli bizottságot, hogy ne adjon egy centet sem addig amíg Orbán Viktor meg nem reformálja a azt.

Hahn uniós költségvetési biztos 3000 milliárd forintos összeg befagyasztását javasolta arra az esetre, ha a magyar kormány nem teljesítené az uniós elvárásokat.

Donáth Anna: az EU átutalja az uniós milliárdokat

Navracsics Tibor, aki a Heti Válasznak nyilatkozott, úgy véli, hogy semmiképp sem fordulhat elő, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós eurómilliárdokat, mert mindent megtesz, amit az Európai Unió feltételként megszabott. November 19-ig adott erre határidőt a brüsszeli bizottság. Amely dönthet úgy, hogy leállítja az eljárást Magyarország ellen, de úgy is, hogy a Tanács elé terjeszti azt. Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: semmiképp sem támogat semmilyen elvonást Magyarországtól.

Donáth Anna, a Momentum képviselője – Navracsics Tibor miniszterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat. Donáth Anna a Facebookon ezt írta: ”az Európai Bizottság bejelentése fenyegetésnek látszó időhúzás, melynek végén a magyar kormány megkapja az uniós pénzeket. A brüsszeli bizottság feltételei teljesíthetőek, nem fogják alapjaiban megrengetni az nemzeti együttműködés rendszerét. A 3000 milliárd forintos büntetés csak a médiának és a közvéleménynek szól: szigorúan veszik a magyar kormány 12 éve tartó lopásait. A valóság az, hogy az uniós támogatások ennek a hercehurcának a befejeztével többé kevésbé hiánytalanul meg fognak érkezni.”

Donáth Anna hozzátette: ”nem az Európai Unió fogja megdönteni helyettünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Az viszont lehetséges, hogy a magyar kormány csak a jövő év végén jut hozzá az uniós pénzekhez.”

Nemcsak Lengyelország nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, de Giorgia Meloni szélsőjobboldali olasz politikus sem, aki lehet, hogy hamarosan Olaszország miniszterelnöke lesz. Ezzel erősödnek Orbán Viktor pozíciói az Európai Unióban, ahol kevesen érdekeltek abban, hogy pénzügyi válság alakuljon ki Magyarországon esetleg épp amiatt, hogy nem érkeznek meg az uniós eurómilliárdok.

Korrupció miatt az uniós pénzek legkevesebb 20%-át bukhatja Magyarország

Rendszerszinten állnak a korrupciós problémák Magyarországon – állapítja meg a brüsszeli bizottság, melynek szeptember 22-ig kell állást foglalnia a jogállamisági vitában, amely hónapok óta húzódik a magyar kormány és az Európai Unió között.

Johannes Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa azt javasolta, hogy a kohéziós program három fő tételének 70%-át fagyasszák be. Daniel Freund, német zöld uniós parlamenti képviselő úgy számol, hogy mintegy 20%-al kapna kevesebbet Magyarország. Daniel Freund az Orbán kormány egyik legnagyobb bírálója az uniós parlamentben, ahol a lehető legnagyobb szigorúságot várja el Ursula von der Leyen asszonytól, a brüsszeli bizottság elnökétől. A Der Spiegel szerint “Ursula von der Leyen csillapítani akarja a konfliktust Orbán Viktor kormányával”. Ez így volt már Lengyelország esetében is, de az Európai Parlament megkontrázta a bizottság döntését, és a varsói kormány még mindig vár a pénzére. Ursula von der Leyen két tűz között van. Holnapután mondja el beszédét az Unió helyzetéről, amely az első lesz azóta, hogy Merkel kancellár nyugalomba vonult. Angela Merkel volt Ursula von der Leyen mentora és fő támogatója. Távozásával nagyon meggyengült a brüsszeli bizottság elnökének politikai pozíciója.

5122 milliárd forint befagyasztása

Ez a játszma tétje – legalábbis egyelőre. Az Európai Unió hét évre 9770 milliárd forint felzárkózási támogatást irányzott elő Magyarországnak. Ennek tehát több mint a felét befagyasztanák a rendszer szintű korrupció miatt.

Annál is kínosabb ez, mert amíg nincs döntés ebben az ügyben addíg áll a helyreállítási alap ügye, amely viszont dátumhoz kötött. Míg a felzárkózási alap pénzeit csak befagyasztanák a korrupciós vádak miatt, addig a helyreállítási alap pénzeinek egy része elveszne, ha nem jönne létre megállapodás a magyar kormány és Brüsszel között az év végéig.

Mi lehet a megoldás? A brüsszeli Politico értesülései szerint a brüsszeli bizottság a lengyel utat választja majd: a Tanácsnak, amely a tagállamok vezetőiből áll, azt javasolja, hogy kössék feltételekhez a pénzek átutalását.

Daniel Freund, az Orbán kormány nagy kritikusa, úgy nyilatkozott a der Spiegelnek, hogy “az Európai Bizottság nem hagyhatja magát elvakítani a hamis magyar reformoktól! Orbán csakis azért tesz javaslatokat, hogy megkaparintsa az uniós pénzeket miközben egyáltalán nem áll szándékában, hogy véget vessen a korrupciónak, melynek fő haszonélvezője a családja és baráti köre.”

Európai Ügyészség nélkül a helyzet változatlan marad

Nem feltétele az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az uniós pénzek kiutalásnak. Legalábbis ezt mondta Navracsics Tibor miniszter, aki Brüsszelben tárgyal az Európai Unió embereivel a költségvetési és a helyreállítási eurómilliárdok ügyében.

Brüsszelben az Európai Parlament forszírozza a csatlakozást az Európai Ügyészséghez arra hivatkozva, hogy a korrupciós ügyek kivizsgálására ez a legalkalmasabb szervezet. A korrupcióval kapcsolatban Navracsics Tibor annyit mondott azon a sajtóbeszélgetésen, melyen a sajtó képviselővel találkozott, hogy a magyar kormány álláspontja az: minthogy az uniós korrupciós listán nincs Magyarország az élmezőnyben, ezért különleges vizsgálat nem szükséges. A Transparency International korrupciós listáján Magyarország igen előkelő helyen szerepel: Romániával holtversenyben a második míg az első helyen Bulgária áll.

Daniel Freund, annak az uniós parlamenti bizottságnak a vezetője, amely megfogalmazta a magyar kormánnyal kapcsolatos határozatot, azt állítja, hogy a Magyarországnak juttatott uniós pénzek egynegyede Orbán Viktor családi és baráti köréhez jut. Ezért kívánja a pokolba az Európai Parlamentet a magyar kormány. A brüsszeli bizottság álláspontja óvatosabb, de Navracsics Tibor nem titkolta, hogy még tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy az eurómilliárdok megérkezzenek  a nagyon szorongatott magyar államkincstárba. Navracsics optimista: szerinte megjönnek az eurómilliárdok az év végéig. Ha nem, akkor jelentős összeg egy része végképp elvész. A forint gyengülése pedig tovább folytatódhat, mert a piacok elsősorban az uniós eurómilliárdok kiutalásától teszik függővé a magyar fizetőeszköz megítélését.

Az uniós hitelek megítélésében a magyar kormányon belül is különböző álláspontok vannak

Navracsics Tibor miniszter támogatja ezeknek a hiteleknek a felvételét, mert olcsóbbak mint amit a piacon tudunk szerezni. Orbán Viktor miniszterelnök kezdetben elutasította a hitelek fölvételét, de azután megváltoztatta az álláspontját. Látva a gazdasági helyzet romlását a magyar miniszterelnök immár igényt tartana az uniós hitelekre. Aligha valószínű, hogy vele szemben más vélemény érvényesülhetne. A magyar kormány ősszel dönt az uniós hitelekről.

Mi lesz a megszorításokkal, melyeket a kormány a nehéz gazdasági helyzet miatt rendelt el?

Ezek nem érintik az uniós fejlesztési programokat – hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszter, aki Orbán Viktor megbízásából az uniós eurómilliárdok kiutalásáért küzd Brüsszelben.

“Ha az Európai Ügyészségbe való belépésünk valóban nem feltétel, akkor marad a Fideszes lenyúlás!”

– mondta a neve elhallgatását kérő a kormánypárthoz közel álló üzletember.

Az ötös számú párttagkönyv esete az aljas német fasszal

Az ötös számú Fidesz tagkönyv tulajdonosa a Magyar Nemzetben azt írta, hogy Daniel Freund, az Európai Parlament zöld képviselője “aljas hazug, nyomorult, becstelen német fasz”.

Később is felvállalta ezt a célzást írván, hogy “miért neveztem ilyen mindenféle csúnyának ezt a Danielt? Azért, mert megrögzötten és szorgalmasan aljasul és becstelenül hazudozik rólunk, a magyar kormányról, a miniszterelnökről és Magyarországról. Azért, mert a rosszakarónk és egy gazember!” Miért ez a hevület? Azért, mert Daniel Freund volt az elnöke az Európai Parlamenti bizottságának, amely lesújtóan nyilatkozott a nemzeti együttműködés rendszeréről, és azt javasolta, a brüsszeli bizottságnak, hogy addig ne utalja át az eurómilliárdokat a magyar kormánynak, amíg az nem állítja vissza a jogállamot, és nem fékezi meg az általános korrupciót. Ezt a törvényjavaslatot az Európai Parlament mind a négy nagy frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, ahol nagy örömmel vették tudomásul, hogy a Fidesz “önként és dalolva” kilépett a frakcióból.

Magyarországnak be kellene lépnie az Európai Ügyészségbe

Ez nem csak Daniel Freundnak és sok más képviselőnek is a véleménye az Európai Parlamentben. Tegyük hozzá, hogy a zöldek jelenleg kormányon vannak Németországban. A külügyminiszter a zöld Annalena Baerbock Berlinben. Az ő asztalára biztosan leteszik Bayer Zsolt írását hiszen Németország szava döntő lehet abban, hogy a magyar kormány megkapja-e az eurómilliárdokat. Méghozzá minél hamarabb hiszen a nemzetközi pénzpiacok árgus szemekkel figyelik az eurómilliárdokat, mert tudják: a nemzeti együttműködés rendszerét enélkül nem lehet fenntartani már középtávon sem, hát még hosszútávon Magyarországon.

Miért kellene Magyarországnak is belépni az Európai Ügyészségbe, ahol a híresen korrupt Románia már tag? Sőt Románia egykori korrupció ellenes ügyésznője, Laura Codruta Kövesi vezeti az Európai Ügyészséget.

Azért, mert Daniel Freund egy vizsgálat után megállapította:

minden negyedik euró, melyet Brüsszel küld Magyarországra, Orbán Viktor és baráti körének zsebében landol.

Ez a Bayer nevű is a miniszterelnök baráti köréhez tartozik. Felháborodása tehát érthető …

Brüsszel változást vár, nem új magyarázatokat

A Bloomberg értesülései szerint a brüsszeli bizottság nem fogadta el a magyar kormány javaslatait, melyekkel meg akarta szerezni az uniós euró milliárdokat. Az Európai Unió konkrét változtatásokat vár a média szabadság és a jogállamiság visszaállítására, és legfőképpen a korrupció elleni harcot különösen tartja fontosnak tartja.

Vészesen fogy az idő

A magyar kormánynak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon Brüsszel kifogásaira. Ha ez nem sikerül , akkor a helyreállítási alap 70%-ától eshet el Magyarország. Navracsics Tibor, akit Orbán Viktor bízott meg az uniós eurómilliárdok kiharcolásával már korábban is úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy ősz előtt aligha lesz megállapodás az Európai Unióval.

A baj csak az, hogy soha nagyobb szüksége nem volt a magyar gazdaságnak az Európai Uniótól érkező milliárdokra. Varga Mihály Erdélyben nyíltan jelezte, hogy a gazdasági helyzet rosszabbodására számít. A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a recesszió nagyon is valószínű forgatókönyv a magyar gazdaság számára. Orbán Viktor korábban hét szűk esztendőről beszélt vagyis tisztában van azzal, hogy a magyar gazdaság kilátásai rosszak, újabb megszorításokra lehet szükség.

Képmutatás mindhalálig?

Miközben a magyar kormány foggal körömmel harcol az eurómilliárdokért addig hivatalos propagandájában épp az Európai Uniót állítja be a válság egyik legfőbb felelősének. Bűnbakra Orbán Viktornak nyilvánvalóan szüksége van, hogy levezesse a lakosság elégedetlenségét a megszorítások miatt. Kérdés viszont, hogy az Európai Unió meddig tolerálja ezt a bűnbak szerepet.

Daniel Freund német zöld képviselő azt javasolta a brüsszeli bizottságnak, hogy egyetlen centet se utaljon ki a magyar kormánynak amíg az lényeges változtatásokat nem hajt végre a nemzeti együttműködés rendszerén. Daniel Freund az elnöke annak a bizottságnak, amely tételesen megfogalmazta kifogásait.

Első helyen az általános korrupciót említette.

Daniel Freund többször is úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor és csapata minden negyedik eurót lenyúlt az uniós eurómilliárdokból. Amíg ez nem változik addig Magyarország ne kapjon uniós támogatást – követeli Daniel Freund. Az ő jelentését mind a négy nagy párt elfogadta az Európai Parlamentben. Köztük az az Európai Néppárt is, melynek nem is oly rég még a Fidesz is a tagja volt.

Van-e gázszolidaritás az Európai Unióban?

A téli szezon ugyancsak próbára teheti ezt a szolidaritást, ezért Brüsszelben takarékossági tervet készítettek: ez 5-20% között csökkentené a földgáz felhasználást a kritikus időszakban.

A hamburgi Der Spiegel értesülései szerint 8%-ban állapodhatnak meg a tagállamok vezetői. A spórolás nem érintené a lakosságot, a kórházakat és az iskolákat hanem az ipart és a kereskedelmet. Legalábbis ezt ajánlja az Európai Unió.

A magyar kormány természetesen nyíltan ellenzi az elképzelést. Miért? Mert viszonylag nagy az ország gáztároló kapacitása vagyis, ha azok feltöltése sikerül, akkor biztonságos lehet a téli szezon. A magyar miniszterelnök ezenkívül abban is bizakodhat, hogy jó kapcsolatokat ápol Putyinnal vagyis Magyarországgal az oroszok kivételt tehetnek. Ez annál is inkább valószínű, mert közös vezetéken vagyunk Szerbiával, melynek támogatása Putyin szívügye.

Orbán Viktor tehát megvétózná az uniós gáztakarékossági tervet, ha tehetné. Scholz német kancellár nemrég hosszú nyilatkozatban fejtegette, hogy véget kellene vetni a vétózásnak a jelenlegi formájában, mert ez akadályozza a döntéshozatalt, amely krízis esetén nem tűr halasztást. Az Európai Unió javaslata minősített többséghez kötné a spórolási tervet vagyis egy állam nem vétózhatna, mert a döntéshez elég kétharmad akkor, ha az érintett államok reprezentálják az unió lakosságának 60%-át.

A brüsszeli bizottság azt szeretné, ha az energetikai miniszterek ezt a javaslatot már jövő kedden megszavaznák rendkívüli tanácsülésen.

Brüsszel jóakarata

Ha a magyar kormány szembemegy az uniós javaslattal, akkor ezzel aligha növeli a bizalmat Brüsszelben, ahol Navracsics Tibor miniszter küzd a magyar költségvetésből nagyonis hiányzó eurómilliárdokért.

“Ma már a politikai akaratban látom a legnagyobb problémát. A magyar kormányban ez megvan. A Bizottság részéről  ezt nem tudom kitapogatni, de igyekszem meggyőzni őket.”

– mondta Navracsics Tibor a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt. Navracsics , aki uniós biztosként jól megismerte Brüsszelt , őszintén elmondta, hogy “nekünk magyaroknak is meg kell tanulnunk az európai játékszabályokat.”

Elég itt arra visszaemlékezni, hogy Magyarország uniós képviselője lemondott azt követően, hogy Kirill pátriárka ügyében kénytelen volt felrúgni az uniós diplomáciai szabályokat, mert erre kapott utasítást Budapestről.

Navracsics bírálta a magyar diplomáciát mondván: “lehet itt kurucosan ajtót csapkodni, és azt mondani, hogy akár a torkát is átdöfnénk a másiknak, de ez nem fog működni.”

A kormányzati propagandát is óvatosan bár, de kritikával illette Navracsics Tibor, aki elmondta:

“Odajött hozzám a Dohány utcában egy enyhén kapatos fiatalember, aki azt kérdezte tőlem: Főnök, lesz pénz ?!”

14 ezer milliárd forintról van szó.

Navracsics Tibor a magyar sajtónak derűlátóan nyilatkozik, de a New York-i Bloombergnek elismerte, hogy ősz előtt aligha lesz megállapodás. Most a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt ugyanezt mondta. Ha nem lesz idén megállapodás, akkor a pénz jelentős része örökre elveszhet. Minél később érkezik pénz Brüsszelből annál tovább húzódik Magyarország pénzügyi krízise hiszen a nemzetközi piacon sasszemmel figyelik a tárgyalásokat. Az uniós eurómilliárdok nélkül nem működhet a nemzeti együttműködés rendszere. Ezért vált engedékenyebbé Orbán Viktor. Brüsszel viszont komoly engedményeket vár tőle. Ursula von der Leyen asszony ellen bizalmatlansági indítványt fontolgatott az Európai Parlament, mert Lengyelország uniós pénzeinek kiutalását engedélyezte. A brüsszeli bizottság vezetője nem akar így járni Magyarország esetében. Ráadásul Orbán Viktor eléggé nyersen utasította el Ursula von der Leyen kérését Budapesten az olajembargó támogatásáról.

Így a brüsszeli jóakarat az eurómilliárdok kifizetésére még várat magára.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK