Kezdőlap Címkék Angela Merkel

Címke: Angela Merkel

RUTINHAZUDOZÁS

Megint azt mondja Gulyás Gergely miniszter, hogy a az EU-tagországok belügyminiszterei által elfogadott menekültügyi kompromisszum újabb „meghívó”, hogy mindenki bejöhessen Európába. Nem így van.

A belügyminiszterek elfogadták azt a régi orbáni követelést, hogy a menedékkérőket az EU külső határain megállítsák, és ott vizsgálják meg, hogy az érintettnek van-e egyáltalán esélye arra, hogy védelmet kapjon az Unióban. Akinek nincs, azt már onnan vissza tervezik küldeni vagy a származási országba, vagy olyan biztonságos harmadik országba, amelyet utazása során érintett.

A cél kifejezetten az, hogy elvegyék a kedvét a nem üldözés elől, hanem gazdasági okokból útra keltek kedvét az életveszélyes földközi-tengeri hajóúttól. Mellesleg Angela Merkel kancellár 2015-ös határnyitása sem „mindenkinek”, hanem csak a szíriai menekülteknek szólt. A belügyminiszterek által elfogadott megoldás szándéka tehát tisztességes, Gulyás hazudozása pedig tisztességtelen.

Más kérdés, hogy mennyire lesz sikeres a kompromisszumos megoldás. Ez valójában attól függ, hogy mennyire sikerül az Uniónak a szóba jöhető származási országokkal és harmadik országokkal együttműködni. Eddig a visszaküldést az is akadályozta, hogy a más a tagországokban hosszabb időt eltöltött, de elutasított menedékkérők munkát találtak, gyerekeik iskolába jártak, és környezetük is a maradásukat támogatja. Az a szándék, hogy a gyorsított menekültügyi eljárást már a külső határon lefolytattak, ebben a tekintetben változtatna a helyzeten. Ha Gulyás és a többi kormányzati politikus igazat akarna mondani, akkor ezt elismerné. Ez a nyilatkozatokban szóba sem kerül, vagyis eszükbe sem jut igazat mondani.

Csillag: Orbán nem számít az uniós milliárdokra ebben a ciklusban

Az Orbán kormány maffia módszerekkel akar kiszorítani két német építőipari céget Magyarországról – írta meg nemrégiben a Der Spiegel.

A Heidelberg Materials és a Schwenk Zement levelet kapott egy, az Orbán kormányhoz közelálló vállalkozótól, hogy szívesen beszállna a két német cég magyarországi vegyes vállalatába a Duna-Dráva Cement Kft-be. Minthogy a németek nemet mondtak, az Orbán kormány több rendelettel is megnehezítette a Duna-Dráva Cement Kft. életét olyannyira, hogy a cég veszteségessé vált. Egy kereszténydemokrata (CDU)/ képviselőhöz fordultak Németországban, aki a Der Spiegelnek beszélt az Orbán kormány maffia módszereiről.

Eddig német cégeket az Orbán kormány megkímélte, mert Merkel kancellárral volt egy megállapodása Orbán Viktornak, és ezt a magyar miniszterelnök be is tartotta, mert tudta, hogy hatalma jelentős részben a német kancellártól függ.

Olaf Scholz kancellárral is megpróbált megállapodni Orbán Viktor, de szemmel láthatóan sikertelenül. Elsősorban ugyanis Olaf Scholz kancellártól függ, hogy megjönnek-e az uniós euró milliárdok. Csillag István, a Medgyessy kormány gazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Klubrádióban, hogy Orbán Viktor lemondott arról, hogy ebben a ciklusban megjönnek az uniós pénzek, és ezért ment neki a viszonylag nem túl jelentős német cégeknek. A nagyok mint az Audi, a BMW vagy a Volkswagen továbbra is stratégiai partnerei az Orbán kormánynak, amely jelentős állami támogatást nyújt nekik.

Hogyan támogatják a német cégek Orbán maffia államát?

Nemrég erről is véleménycikket közölt a hamburgi Der Spiegel. Scholz kancellár is hamburgi, sokáig a kikötőváros főpolgármestere volt.

A Der Spiegel ebben a cikkben azt írja, hogy olyan óriások mint az Audi, a Bosch, a BMW, a Rheinmetall, a Thyssen Krupp euró milliárdokat fektet be Magyarországon, és ezzel támogatja Orbán maffia államát.

A német vélemény az időzítés miatt érdekes hiszen a német óriások évtizedek óta fektetnek be euró milliárdokat Magyarországon, és kapnak jelentős kormányzati támogatást ehhez. Míg Merkel kancellár idején szép csendben együttműködés folyt az Orbán kormány és Németország között, most épp ellenkezőleg: eljött a bírálat ideje. Egyszerre csak a Der Spiegel is felfedezi az Orbán kormány maffia módszereit, melyeket 2010 óta alkalmaz magyar vállalkozók ellen. Csillag István rámutat arra, hogy a német óriások olykor külföldi bírósághoz fordulnak, és ott nyernek is: például az RTL.

A médiaóriás és az Orbán kormány viszonya mint cseppben a tenger mutatja be a furcsán aszimmetrikus viszonyt Magyarország és Németország között.

Orbán Viktor elhatározta, hogy megszerzi az RTL Klubot, Magyarország legnézettebb televízióját. Meg is indult a szokásos offenzíva a célbavett intézmény megfélemlítésére, megadóztatására végső soron elüldözésére. Csakhogy az RTL Klub mégiscsak maradt Magyarországon, és továbbra is független, gyakran bírálja az Orbán kormányt. Mi történt? Az RTL csúcsvezetői Merkel kancellárhoz fordultak: állítsa már le a magyar maffiózó miniszterelnököt! Csodák csodájára Orbán Viktor, a nagy utcai harcos, meghátrált. Merkel mama egy két figyelmeztető mondata rádöbbentette:

eddig és ne tovább!

Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

A magyar származású George Friedman, akit a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadott nemrég, azt a véleményét erősítette meg, hogy a világ továbbra is egypólusú, a jelenlegi világrendet kizárólag az USA tartja fenn.

Az Egyesült Államok ereje megkérdőjelezhetetlen – állítja magabiztosan George Friedman, aki szerint Putyin azzal követte el a hibát, hogy az amerikai tétlenséget gyengeségnek nézte. A kínaiak sokkal ravaszabbak: nyílt szembenállás helyett kompromisszumra törekszenek az Egyesült Államokkal.

“Az elmúlt hónapok nem azt tanították meg nekünk, hogy az Egyesült Államok új világrendet alakít ki, hanem azt, hogy Oroszország gyengül és Kína óvatosan kezeli az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát. Ez továbbra is egypólusú világ “

– hangsúlyozza George Friedman, akinek legutóbbi könyvét, mely a Vihar a csönd előtt címet viseli, a magyar kormányhoz közelálló MCC Press adta ki. Orbán Viktor hivatkozott is erre a könyvre amikor az USA belső válságáról beszélt Tusnádfürdőn.

A magyar miniszterelnök általában többpólusú világot emleget, melyben a magyar diplomáciának leleményesen kell együttműködnie a nagyhatalmakkal. Jelenleg Moszkvával és Pekinggel ez sikerül, de Washingtonnal és Brüsszellel nem.

Peking együttműködést javasol Brüsszelnek

A most kongresszusát tartó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arról  kívánja meggyőzni az Európai Uniót, hogy ne rendelje alá érdekeit az USA-nak hanem törekedjen egyenlő partneri viszonyra Washingtonnal. Ebben segíthet a kiegyensúlyozott kapcsolat Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere.

Olaf Scholz német kancellár november elején Kínába látogat. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere is Kína, messze megelőzve az Egyesült Államokat, amely jelenleg cseppfolyósított  földgáz szállítmányokkal javítja pozícióit a német piacon.

Scholz elődje, Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe, mert annyira fontosnak tartotta ezt a kapcsolatot a német gazdaság számára.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió  lazítaná a kapcsolatokat Kínával, amely az USA veszélyes vetélytársa a világgazdasági versenyben.

Hszi Csinping elnök többször is jelezte, hogy G2 rendszert tartana üdvösnek vagyis az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Amióta ezzel előállt a G20 csúcsértekezleten Hangcsouban Hszi Csinping elnök, rögtön ellenfelet látott benne Washington. Trump büntető vámokat hirdetett meg. Ezeket Biden elnök nemcsak, hogy nem vonta vissza, de chip háborút indított Kína ellen, hogy lassítsa a vetélytárs technológiai fejlődését.

Mindkét világhatalom rendszeresen konzultál egymással: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója órákat szokott tárgyalni Jang Csiecsivel, aki nemcsak Kína első számú diplomatája, de tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. Az egyik ilyen találkozón a kínai diplomata megígérte amerikai partnerének: tiszteletben tartják Washington kérését, és nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Skandal! – német botrány orosz titkosszolgálati szállal

Németország legnagyobb pénzügyi botránya volt a második világháború után a Wirecard bukása hiszen a céget fénykorában 24 milliárd euróra becsülték. Most Skandal! címen dokumentumfilmet mutattak be arról, hogy miképp jutott a csúcsra és onnan a mélybe a Wirecard, melyet Merkel kancellár és Putyin elnök is támogatott.

1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard számláiról

– írta meg a londoni Financial Times, amely leleplezte a botrányt. A Wirecard csődbe jutott, a vezérigazgatót letartóztatták.

A mindent mozgató menedzser viszont Oroszországba menekült.

A Bellingcat értesülései szerint Jan Marsalek, aki az osztrák titkosszolgálat tisztje volt, de kiváló kapcsolatot ápolt az oroszokkal is, döntő szerepet játszott a cég felfuttatásában. Elsősorban abban, hogy megszerezte Angela Merkel akkori német kancellár és Putyin elnök támogatását. Cserébe szabad kezet kapott a Wirecard ügyeinek intézésében. Hozzá kerültek az ázsiai üzletek vagyis a német óriás leginkább reménytkeltő piaca. Csakhogy a brit hírszerzés megsúgta a Financial Timesnak, hogy Jan Marsalek saját számlára dolgozik illetve az oroszok élvezik munkálkodásának gyümölcsét.

2019 júniusában a Financial Times megírta: 1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard ázsiai számláiról. Sőt valószínűleg soha nem is volt ott. Csakhogy a német pénzügyi felügyelet elnéző volt a Wirecard-dal szemben hiszen mögötte állt Merkel kancellár. Aztán a független könyvvizsgáló kiderítette az igazságot, a német és az angol lapok pedig megírták. Jan Marsalek azonnal a Fülöp szigetekre utazott, hogy “utánanézzen a dolgoknak”. Azóta se látta őt senki. Illetve felismerték őt Belorusziában és Moszkvában is. Németország kérte is a kiadatását, de az oroszok annyit közöltek: nálunk nincs ilyen külföldi polgár!

Hol van Marsalek

A Bellingcat kiderítette, hogy osztrák diplomata útlevéllel – Jan Marsalek osztrák állampolgár – 2015 óta rendszeresen járt Oroszországban. Ott kapcsolatba került vagy az FSZB-vel vagy pedig a katonai titkosszolgálattal, a GRU-val. A német Bild Zeitung idén már azt írta, hogy Jan Marsalek Moszkvában él “az FSZB felügyelete alatt.”

Münchenben Jan Marsalek állítólag nyíltan fogadta az orosz titkosszolgálat tisztjeit, akik megbízták a többi között annak az oroszbarát milíciának a finanszírozásával, amely Líbiában képviselte Putyin érdekeit. Jan Marsalek müncheni villája épp az orosz konzulátus mellett van. Andrej Csuprigin magasrangú GRU tiszt a villa gyakori látogatója volt.

Jan Marsaleknak nagy szerep jutott abban is, hogy pénzelje Putyin európai barátait. Az osztrák Szabadságpárt, amely híres volt Putyin barátságáról, állítólag jelentős pénzhez jutott rajta keresztül. Nem kizárt, hogy a magyar szélsőjobboldal is szerepelt a kedvezményezettek listáján.

Mindenképp érdekes, hogy Jan Marsalek tíz éven át a legnagyobb német digitális pénzügyi vállalkozás műveleti igazgatója lehetetett.

Az osztrák titkosszolgálatot többször is bírálat érte Amerikából, hogy túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Sebastian Kurz kancellárt az USA meg is fenyegette azzal, hogy kizárják Ausztriát a Berni Unióból, ha nem vet véget az orosz barátságnak. A Berni Unióban egyeztetik az USA európai szövetséges titkosszolgálatai elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz a figyelmeztetést követően hamarosan eltűnt Ausztria politikai életéből.

Jan Marsalek jelenleg Interpol körözés alatt áll, és Európa legkeresettebb bűnözői közé tartozik.

“Ursula von der Leyen zsaroló”

Lengyelország igazságügyi minisztere zsarolóként fogalmazta meg kissé sarkos véleményét a brüsszeli bizottság elnökasszonyáról. Zbigniew Ziobro Twitteren kommentálta Ursula von der Leyen beszédét, melyet Princetonban mondott el.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya az euroszkeptikus tagállamokkal is foglalkozott annak kapcsán, hogy vasárnap választásokat tartanak Olaszországban, ahol várhatóan a jobboldali – szélsőjobboldali pártszövetség győz majd. Ennek vezetői: Meloni, Salvini és Berlusconi gyakran bírálják az Európai Uniót. Salvini például tüntetést szervezett az Európai Unió római képviselete elé.

Mit mondott Ursula von der Leyen erről?

“Megvannak az eszközeink arra, hogy kordában tartsuk őket éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”.

Ez finom célzás arra, hogy csak az kap pénzt Brüsszeltől, aki betartja a szabályokat. Miként Mario Draghi eddigi olasz miniszterelnök.

Mit írt erről Ziobro igazságügyi miniszter, akinek szélsőséges pártja jobbról támadja a legnagyobb kormányzó erőt, a PiS-t Varsóban?

“Ursula von der Leyen asszony nem a jogállamiságot tartja szem előtt hanem azt, hogy a tagállamokban azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar.”

Ebben aligha téved Lengyelország igazságügyi minisztere, aki megfeledkezik arról, hogy a világ szemében Németország erős gazdasága a garancia az Európai Unió fizetőképességére. Németország a legnagyobb befizető az uniós kasszába, és ezért elvárja, hogy a tagállamok teljesítsék a vállalásaikat. Magyarország és Lengyelország ezért nem jutott még hozzá az uniós eurómilliárdokhoz. Ursula von der Leyen Lengyelország esetében már javasolta a kifizetést, de az Európai Parlament bírálatára meghátrált. A brüsszeli bizottság két tűz között van, mert szeretne megegyezni a renitens tagállamokkal az Európai Unió működése érdekében, de sem Varsó sem pedig Budapest nem mutat őszinte együttműködési szándékot. Erre mutat rá az Európai Parlament, amely csakis akkor akar pénzt adni Lengyelországnak és Magyarországnak, ha ezekben a tagállamokban érdemi változások történnek.

A döntést végső soron a Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői ülnek.

Mi várható Meloni asszonytól?

Olaszország sokkal fontosabb mint Magyarország és Lengyelország együttvéve hiszen az Európai Unió harmadik nagyhatalmáról van szó. Olaszország évtizedek óta gyenge láncszeme az Európai Uniónak. Államadóssága már elérte az éves GDP 150%-át miközben az engedélyezett maximum 60%. Olaszország maximálisan rá van utalva az Európai Unióra és elsősorban Németországra. Amikor Silvio Berlusconi akkori kormányfő azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az eurozónából, akkor Merkel kancellár arra figyelmeztette őt, hogy akkor Olaszország hamarosan csődbe jut. Berlusconi gyorsan le is mondott. Most nem is pályázik kormányzati tisztségre, a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

A miniszterelnök jelölt, Giorgia Meloni asszony mindenképp igyekszik megnyugtatni Brüsszelt és Washingtont: nem lesz gondjuk az új olasz kormánnyal.

Betartják az uniós szabályokat és támogatják Ukrajnát Putyin agressziójával szemben.

Giorgia Meloni lepaktált az olasz nagytőkével Cernobbioban, ahol évente találkoznak Olaszország gazdasági és politikai vezetői.

Brüsszelt az aggasztja, hogy Meloni támogatást ígért a versenyképtelen olasz cégeknek noha Draghi miniszterelnök azon a címen kapta meg a rekord összegű uniós támogatást, hogy nem költ erre pénzt. Ily módon ugyanis elszállhat az ország költségvetése. A nagyszabású uniós támogatás úgy jött össze, hogy az Európai Unió vett fel hitelt a pénzpiacon. Ez volt Merkel kancellár nagy húzása az Európai Unió egységének megmentésére. Csakhogy a jelenlegi német kormány közölte: ilyen közös hitel felvétel többet nem lesz!

Meloni pénzügyminiszter jelöltje, Giulio Tremonti pedig pontosan ebben bízik. Vagyis Meloni kormánya csak nagyon óvatosan bírálhatja az Európai Uniót, mert annak pénze nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Olaszországot.

Megöli-e a német autóipart az elektromos járművek?

A belsőégésű motorok tökéletesítése adta a németek versenyelőnyét a világpiacon. Az elektromos autózás terén az USA és a Távol Kelet előrébb jár. Mit terveznek Stuttgartban?

“A Nokia esete jó példa a váltásra. Ha nem vagy elég gyors, akkor nem éled túl a változást” – mondta Herbert Diess a Volkswagen elnök vezérigazgatója, aki a múlt hónapban távozott a cég éléről. A bukásnak belső okai vannak – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. A Nokia problémája nemcsak az volt, hogy elnézte az okostelefont hanem az is, hogy a vezetés nem tervezett a jövőre. Ráült a sikerre, és nem kutatta a jövőt. Yves Doz professzor, az INSEAS Business School tanára könyvet írt a Nokia csodálatos  felfutásáról és villámgyors bukásáról.

“Nem az volt náluk a gond, hogy nem láttak előre hanem az, hogy ledermedtek a várható változásoktól. Cselekvésképtelenek lettek.”

A professzor szerint ugyanez a gondja a nagy német autógyáraknak is: hiába látják a problémát, mert villámgyorsan kellene átszervezni egy olyan iparágat, amely több mint 800 ezer embert foglalkoztat Németországban!

“A váltás egyik legnagyobb gondja a nosztalgia. Annyira fontosak a belső égésű motorok a német autóipari gondolkodásban, hogy nagyon nem könnyű változtatni akkor sem, ha tudják: elkerülhetetlen az áttérés a környezetkímélő motorokra.”

A Mercedes vezetői felfigyeltek a váltásra: már 2008-ban vettek Tesla részvényeket 50 millió dollár értékben. Csakhogy nemigen érdeklődtek az új technológia iránt – emlékezik vissza Elon Musk. Aki szerint a Mercedes “kizárólag arra koncentrált, hogy lerázza a környezetvédelmi ellenőröket. Akkoriban a Mercedes egyáltalán nem állt készen arra, hogy komoly pénzeket fektessen az elektromos autózásba.” 2014-ben a Mercedes el is adta a Tesla részvényeket 780 millió dollárért.

A BMW is  csak 2013-ban jött ki az első elektromos autóval. Az egész ágazat úgy érezte, hogy nem ér meg túl nagy pénzbefektetést az elektromos autózás.

“Egyszerűen nem tudták lenyelni, hogy kínos veszteséges folyamat elé néznek”

– mondta egy német menedzser a Politico tudósítójának.

Ez a kivárási stratégia nagyon nem jött be. A Tesla autógyárat épített Németországban. Tavaly az ő Model 3-as autójukból adták el a legtöbbet Németországban pedig akkor még nem is termelt a Berlin melletti Tesla gyár.

A váltáshoz a Diesel gate botrány kellett

A Volkswagen nagy csalása és kínos lebukása a környezetvédelmi szabályok kicselezésére, érlelte csak meg a döntést a nagy német autógyárakban arra, hogy át kell állni az elektromos járművekre. Addig ugyanis érvényben volt a “tiszta dízel” elképzelés, melyet Ferdinand Piech, a Volkswagen elnök vezérigazgatója talált ki. Ő az alapító unokája volt, és a belsőégésű motorok elszánt híve. Kiváló mérnökként úgy gondolta, hogy a német autógyárak képesek lesznek olyan belsőégésű motorokat kifejleszteni, melyek megfelelnek a környezetvédelmi szabályoknak. Tévedett. Merkel kancellár is támogatta a kampányt mondván: az olcsó üzemanyag előnyei ellensúlyozzák a környezetkárosító hatásokat. Az egész világ elfogadta ezt, de azután beütött a Volkswagen csalási botrány 2015-ben. A Volkswagennek több mint 30 milliárd euróba került, hogy kiegyezzen a becsapott ügyfelekkel.

Merkel kancellár is váltott:

”az hogy Németország sőt egész Európa mind a mai napig nem tud akkumulátorokat előállítani, nagy gondot jelent az európai autóiparnak”

– jelentette ki a világgazdasági fórumon Davosban 2019-ben.

“Stuttgart és egész Baden Württemberg tartomány a leginkább függ az autóipartól Németországban” – mondta a tartomány gazdasági minisztere a Politico tudósítójának. Nicole Hoffmeister-Kraut ismertette a számokat: az autóipar több mint a felét adja a gazdasági teljesítménynek Stuttgartban, ahol több mint 120 ezren dolgoznak ebben az ágazatban. Ezért hívják “motor városnak” Németországban.

A Bosch már időközben nagyon ráment az akkumulátor technológiára, de a többiek nem.

“Stuttgart körzetében sok beszállító leragadt a hagyományos technológiánál” – panaszkodik Ferdinand Dudenhoffer professzor, aki egy autóipari kutató intézetben dolgozik Duisburgban. Egy kormányzati előrejelzés szerint 31 ezer munkahelyet ölhet meg az áttérés az elektromos autókra még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az új technológia teremt is új munkahelyeket.

A Porsche ma már azt tervezi, hogy eladásainak 80%-a elektromos autó lesz 2030-ban. A Mercedes hasonlóképp gondolkodik. Csakhogy az akkumulátorok döntő többsége kínai! A CATL nagy gyárat épített Erfurtban, és hasonlót tervez Magyarországon. Márpedig a haszon ebben van.

“Stuttgart már nem az autóipar biztos fellegvára. A dicsőség napjai elmúltak. A változás itt van, gyorsabban mint szeretnénk”

– nyilatkozta a Politiconak egy német menedzser, aki a biztonság kedvéért neve elhallgatását kérte.

Megszólalt Angela Merkel

Angela Merkel volt német kancellár (CDU) elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, és támogatta az SPD utódjának, Olaf Scholznak az erőfeszítéseit Vlagyimir Putyin elnök megállítására.

„Az oroszországi agressziós háború mélyreható fordulópontot jelent Európa történelmében a hidegháború vége után” – mondta Angela Merkel pénteken Berlinben, a német hírügynökség kérésére.

„Semmi sem indokolja a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését, a lehető leghatározottabban elítélem.”

„Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormánnyal ezekben a szörnyű órákban és napokban” – mondta Angela Merkel.

Teljes mértékben támogatom a német kormány, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok és Németország partnereinek minden erőfeszítését a vezető gazdasági nemzetek G7 csoportjában, a NATO-ban és az ENSZ-ben, hogy „a lehető leggyorsabban véget vessenek ennek az agressziós háborúnak”.

„A legnagyobb aggodalommal és együttérzéssel” követem a fejleményeket – mondta a volt kancellár. Merkel külön kitért arra, hogy Oroszország „ennek a független államnak a területi integritása és szuverenitása” elleni újabb támadása ezúttal egész Ukrajnát érinti. Oroszország már 2014-ben elfoglalta az ukrán Fekete-tengeri Krím-félszigetet.

Hivatali ideje alatt Merkel nagy jelentőséget tulajdonított a Putyinnal való kommunikációs csatornák nyitva tartásának.

Merkel után

Németország új irányítás alatt áll. A Merkel utáni korszak kedden kezdődött, miután a Bundestag Olaf Scholzot kancellárnak szavazta meg. Az a nő, akinek nevéhez fűződik Európa (többé-kevésbé) 16 éven át tartó (többé-kevésbé) egyenes pályán tartása. Még a múlt héten elment egy keletnémet punk himnusz dallamának kiséretében.

Egy szociáldemokrata ül  az asztalfőnél és egy sor új arc a berlini kabinetasztal körül.

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

A háromoldalú koalíció egy újszerű kísérlet: a balközép, a környezetvédelem és a szabadpiaci liberalizmus fúziója.

A spanyol El País úgy üdvözölte, mint „Európa-szerte a haladás erőteljes modellje”, és megjegyezte, hogy az „Európa” szó 254-szer szerepel a koalíció kormánymodernizációs programjában, sokkal többször, mint a „Németország”.

A jobboldali brit Daily Mail előrejelzése szerint Németország hamarosan „Európa beteg emberévé” válik. Orbán Viktor szerint – akivel szemben Merkel túlzásba vitte az engedékenységet amiért széttépte a demokratikus szabálykönyvet -, az „új, baloldali német kormány bevándorláspárti, nempárti, föderalista.

Scholz a kontinuitás jelöltje volt. Merkelhez hasonlóan Németországot is szilárdan az EU-ban fogja tartani. De a tálcája gyorsan megtelik: az Omicron Covid-variáns immár a kimerült állampolgárokra nehezedik, az Oroszország és Ukrajna közötti válság pedig veszélyesen felmelegszik. Vlagyimir Putyin és Joe Biden keddi virtuális csúcstalálkozója csekély reményt adott az azonnali megoldásnak. Ebben az összefüggésben az Északi Áramlat 2 vezeték Németország általi végleges jóváhagyása egy korai teszt. A német zöldek keményebb fellépést akarnak Moszkvával, és kampányoltak a vezeték ellen is, amely az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül közvetlenül Németországba szállítja.

Vajon Scholz engedne Németország energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú részében, az Egyesült Államok vezette Putyin felé ijesztgető bot részeként?

A Zöldek mindenek előtt azt várják Berlintől, hogy vállaljon fel vezető szerepet az  éghajlatváltozást megakadályozó ​​kormányok között. Robert Habeck, a költészetet kedvelő zöld társvezető és a leendő rektorhelyettes szuperportfólióval rendelkezik, amely magába foglalja az éghajlat megőrzésének és a gazdaság zöld fejlesztésének közös forgatókönyvét.

De mit szólnak ehhez az üzletpárti szabad demokraták? Engedik-e, hogy Németország kifizesse a világjárványból való kilábalás euróövezeti  felépülését és hozzá még a felgyorsult zöld átállást is?

A kompromisszum elkerülhetetlenül elsimítja a kormány progresszív ambícióit.

A Le Monde ítélete bizonyulhat a legközelebb a valósághoz:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk Scholz kormánya alapvetően nem fog szakítani Merkel politikájával”. 

Angela Merkel üzenete: Bízzunk egymásban

Fáklyás katonák felvonulásával és egy 1970-es évekbeli slágerrel a kommunista keletről búcsúzott a német Angela Merkel kancellári posztján. Jövő héten távozik hivatalából.

Angela Merkel 16 éves kancellárságának lejárta alkalmából rendezett ünnepélyes katonai tisztelgés alkalmával utolsó üzeneteként két szóval búcsúzott: Bízzunk egymásban.

Kevesebb mint egy héttel azelőtt, hogy Merkel asszony hivatalosan átadja a hatalmat utódjának, Olaf Scholznak, megkapta hazája legmagasabb katonai kitüntetéseit, a fáklyát vivő katonák hagyományos felvonulásával és egy felvonuló zenekarral.

Merkel egy rövid beszédében, alig néhány órával azután, hogy elnökölt a legutóbbi rendkívüli járványügyi ülésen, és részleges zárlatot jelentett be azok számára, akik megtagadják az oltást, Merkel arra figyelmeztetett, hogy a bizalom a demokrácia egyik legfontosabb összetevője.

„A járvány elmúlt két éve megmutatta, milyen fontos a bizalom a politikában, a tudományban és a társadalmi diskurzusban – de azt is, hogy mennyire törékeny is lehet”

– mondta egy álarcos és társadalmilag távolságtartó vendégekből álló kis hallgatóságnak.

A demokrácia a szolidaritáson és a bizalomon múlik, beleértve a tényekbe vetett bizalmat is.

Merkel éberséget tanácsolt

„Ahol megtagadják a tudományos belátást, és összeesküvés-elméleteket és gyűlöletet terjesztenek, ellenállnunk kell” – mondta. „Demokráciánk attól is függ, hogy ahol a gyűlöletet és az erőszakot bizonyos érdekek átkényszerítésének legitim eszközének tekintik, ott demokratikus toleranciánknak meg kell találnia a határait.”

A televízióban élőben közvetített, a védelmi miniszter által vezetett ceremónia körülbelül egy óráig tartott.  A Grosser Zapfenstreich vagy Grand Tattoo néven ismert, a 16. századból származó ceremónia a legmagasabb kitüntetés, amellyel a katonaság civileknek adományozhat. A német újraegyesítés óta a távozó kancellárok hivatalos búcsújaként adják elő.

A csúcspont a katonai menetzenekar volt, amely három, a kancellár által kiválasztott dalt játszott. Merkel egyik választása azonban sokakat meglepett. Egy keresztény himnusz – meglepetés, egy protestáns lelkész lányától – és egy elég konvencionális kabarédal Hildegard Kneftől, a német színész és énekesnőtől még nem volt feltűnő, de Merkel harmadik választása, amely lángra lobbantotta a német Twitter-olvasókat, ugyanis a kancellár a „ Du hast den Farbfilm vergessen ” vagy „Elfelejtetted a színes filmet” című filmbetétdalt választotta: Nina Hagen 1970-es évekbeli slágerét a kommunista keletről. Nina Hagen, aki később nyugatra emigrált, és az 1980-as évek Németország punk rock bálványa lett.

Merkel egészen a közelmúltig ritkán beszélt keletnémet származásáról. Csütörtökön azonban, amikor a dalról kérdezték megtörte a csöndet:

„A dal fiatalkorom fénypontja volt, amely, mint mindenki tudja, az NDK-ban zajlott” – mondta Merkel a Német Demokratikus Köztársaságra, a kommunista Kelet-Németország hivatalos nevére utalva. „A dal az NDK-ból érkezett, és ahogy megtörténik, egy olyan régióban is játszódik, amely az egykori választókerületemben volt. És így minden passzol egymáshoz.”

Merkel elődeihez képest a járvány miatt viszonylag kevés vendéget hívott meg. Scholz úr ott volt a tömegben, akárcsak sokan azon 52 miniszter közül, akik négy cikluson keresztül szolgáltak kormányaiban.

Az általában sztoikus kancellár arcán időnként egy csipetnyi érzelem is kirajzolódott.

„Ha ma önök előtt állok, mindenekelőtt hálát és alázatot érzek”

– mondta Merkel kancellár.

„A kancellárként eltöltött 16 év eseménydús és gyakran kihívásokkal teli év volt. Kihívtak engem politikailag és személyesen is.”

Beszéde végén utódjához, a szociáldemokrata Scholzhoz fordult, aki az elmúlt négy évben pénzügyminisztere volt.

„Most a következő kormányon múlik, hogy választ találjon az előttünk álló kihívásokra, és alakítsa a jövőnket” – mondta Merkel asszony.

„Ehhez kívánok önnek, kedves Olaf Scholz és az Ön által vezetett kormánynak, minden jót, szerencsés kezet és sok sikert.”

RÖSZKÉTŐL KUZNICÁIG

Az Orbán-kormány természetesen szolidáris Lengyelországgal a fehérorosz határon, Kuźnica határátkelőhelynél kialakult súlyos konfliktus ügyében.

És megint elégedetlenkedik az EU-val, amely most támogatja a lengyel határőrök és katonák durva fellépését a határon. Az újonnan épített kerítésnél, miközben Magyarországnak mindmáig nem adtak támogatást a kerítés építéséhez. Merthogy a lengyelek a határőrök támogatására húszezer katonát is a határra vezényeltek, és vízágyúval, könnygázzal és testi erővel akadályozták meg a Lukasenko-rendszer által odaszállított menekülteket a határ átlépésében, lengyel területre való átjutásban. Menedéket keresők ezrei táboroznak még mindig a határ fehérorosz oldalán, éhesen, dideregve a hidegtől. Úgy tűnhet, a lengyel hatóságok ugyanazt csinálják Kuźnicánál, mint a magyarok Röszkénél.

Tényleg így van?

Nem egészen. A szerb-magyar határon átjutni próbálókat nem a szerb állam röptette a Közel-Keletről a belgrádi repülőtérre, és onnan buszokkal a magyar határra. Ők maguk tették meg több országon keresztül az utat, és nem szervezte ezt sem Soros, sem más „civil” szervezet. Az embercsempészeknek, akik sok pénzért szervezik a menekültek utazását, semmi közük nem volt semmilyen államhoz. A fehérorosz állam viszont kétségtelenül szervezi a határig eljutók útját, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az Európai Uniónak okozzon problémát. Valóban kérdéses, hogy például

az Irakból a lengyel határra érkezők tekinthetők-e a nemzetközi jog értelmében menekülteknek, valószínűleg nem.

Ezzel szemben a magyar határ szerbiai oldalára a háború éveiben érkező szíriai menekültek esetében ez nem lehetett kérdéses. Ezért nem támogathatta az Unió a magyar kerítés építését, annak megakadályozását, hogy a határra érkezők egyáltalán menedékkérelmet nyújthassanak be a határon, és azt érdemben elbírálják. E tekintetben van különbség Röszke és Kuźnica között.

Más tekintetben azonban nincs. A lengyel határőrök, akik erővel: kerítéssel, könnygázzal, vízágyúval megakadályozzák, hogy az Ázsiából érkezők átlépjenek a határon, és akik – fehérorosz „kollégáikkal” „együttműködve” arra kényszerítik őket, hogy – sokszor kisgyerekekkel – a fagyos időben az erdőben éjszakázzanak, ugyanolyan embertelenül járnak el, mint a menedékkérők belépését megakadályozó magyar hatóságok. Ők is sértik a genfi menekültügyi konvenció előírásait.

A lengyel-fehérorosz határnál éjszakázók ugyanúgy nem tettesek, hanem áldozatok, mint a szerb-magyar határnál várakozók.

Utóbbiak a kegyetlen szíriai, afganisztáni stb. rezsimek és a kegyetlen magyar állam, az előbbiek az őket becsapó kegyetlen Lukasenko-rendszer és a kegyetlen lengyel állam áldozatai. Angela Merkel mint még, ügyvezetőként hivatalban levő kancellár az ő érdekükben járt el, amikor telefonon beszélt Lukasenkóval, és jól tette. Akkor is jól tette, ha a lengyel állami vezetők ezt kifogásolták, mert ezzel úgymond legitimálta az EU által el nem ismert Lukasenkót. Számára a Lukasenko által becsapott áldozatok megsegítése volt az elsődleges. Ugyanúgy, ahogy 2015-ben a szíriai menekülteknek segített.

Nem lett volna erre szükség, ha a lengyel állam emberségesen viselkedik ezekkel az emberekkel, átengedi őket a határon, szállást ad nekik arra az időre, amíg elbírálja a kérelmüket. Ez felelt volna meg a genfi menekültügyi konvenciónak. És nem Minszkből, hanem Varsóból repítették volna őket vissza, ha elutasítják a menedékkérelmüket. Az Unió fedezhette volna a költségeket. A gazdag Európa elbírná ezt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!