Kezdőlap Címkék Angela Merkel

Címke: Angela Merkel

Orosz hírszerző hackerek törték fel Merkel levelezését

A GRU, a katonai hírszerzés megszerezte Angela Merkel kancellár levelezését 2012 és 2015 között. Erről közöl értesülést a hamburgi Der Spiegel. Az általában jól értesült lap szerint az orosz hackereknek akkor is kiemelt célpontja volt a német kancellár amikor Berlin és Moszkva kapcsolatai kedvezően alakultak.

Németország és Oroszország között a gazdasági együttműködés rendkívül intenzív volt ebben az időszakban. Ezt elősegítette Merkel és Putyin jó személyes kapcsolata. Ők ketten felváltva beszélgetnek németül és oroszul. Angela Merkel fiatal fizikusként részben Szentpéterváron az egykori Leningrádban tanult. Vlagyimir Putyin pedig a KGB rezidense volt Drezdában alezredesi rangban azelőtt, hogy az NDK megbukott volna.

A jó kapcsolatok nem akadályozzák a kölcsönös kémkedést

Edward Snowden, az amerikai NSA egykori informatikai szakértője leplezte le, hogy az amerikaik vígan lehallgatják Merkel kancellár telefonját. Németország évtizedek óta az USA talán legfontosabb európai szövetségese, de ennek ellenére Washingtonban fontosnak tartották, hogy tudjanak a német kancellár minden döntéséről. A leleplezés után Obama, akkori USA elnök bocsánatot kért, és hangsúlyozta: ez többet nem fordulhat elő. Kevesen hisznek ebben az ígéretben…

2014 a kínos dátum

Ukrajnában megbuktatták Putyin szövetségesét, és helyét nyugatbarát rendszer foglalta el. Válaszul az orosz elnök kirobbantotta Ukrajna keleti területeinek lázadását Kijevvel szemben, és elcsatolta a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz. A Krím annektálását sem az USA sem az Európai Unió nem fogadja el. Ezért Oroszországot kiközösítették. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére jól alakulnak Németország és Oroszország között. Befejezés előtt áll az Északi áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték, mely egyenesen Oroszországból hoz földgázt Németországba.

Németország befogadna migráns gyerekeket

Döntöttek azon a válság tanácskozáson, melyet Angela Merkel kancellár elnökletével tartottak meg Berlinben: Németország befogadna migráns gyerekeket. A Deutsche Wellenek egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselő elmondta, hogy most más uniós tagállamokat keresnek, melyek hajlandóak lennének részt vállalni ebben a migráns gyerekmentő akcióban.

Németország mindenképp szeretné elkerülni a 2015-ös migráns inváziót amikor több mint egymillió illegális bevándorló érkezett a Közel Keletről.

Erdogan Brüsszelben

Angela Merkel kancellár egyezményt kötött a török elnökkel arról, hogy nem engedik át a migránsokat az uniós határokon. Ezért az Európai Unió összesen 6 milliárd eurót fizet. Erdogan elnök ezt az egyezményt egyszerűen felrúgta miután Szíriában nem úgy alakult a katonai helyzet, ahogy azt a törökök remélték. Erdogan kicsikarta Trump elnök engedélyét arra, hogy megszállja a kurd övezetet Szíria északkeleti részén. A kétségbeesett kurdok Asszad elnökhöz fordultak, aki megindította csapatait Idlib tartományban. Az orosz légierő támogatásával sikereket is értek el, és visszaszorították a törökök által támogatott milíciákat. A harcok elől a lakosság tömegesen menekült, őket zúdítja most Európára Erdogan elnök. Aki azt szeretné, ha az Európai Unió nyomást gyakorolna Putyinra: ne támogassa Asszad elnököt! Erdogan nemrég Moszkvában találkozott az orosz elnökkel, aki értésére adta: továbbra is támogatják Asszad elnököt és Szíria területi egységét. A törökök szerették volna tőlük függő határtartománnyá tenni Idlibet. Akciójuk kudarcba fulladt …

A franciák támogatják a gyerekmentő akciót

1000-1500 gyerekről van szó egyelőre. Ők vagy szüleik nélkül élnek a görög menekült táborokban vagy súlyosan betegek. 14 év a felső korhatár. A Deutsche Welle azt is megjegyzi, hogy többnyire lányokat választanak ki. A fiúk esetében ugyanis fennáll a gyanú: fiatal koruk ellenére részt vehettek valamilyen iszlamista milícia harcaiban. A németek most más uniós országokat is igyekeznek meggyőzni: humanitárius okból fogadjanak be néhány migráns gyereket! Ez nyilvánvalóan nem jelenti a probléma megoldását, de az érintett kormányok úgy érezhetik: tesznek valamit a sorsüldözött migránsokért miközben elkerülik az inváziót, mely sok társadalmi és politikai problémát okozott Németországban és másutt is az Európai Unióban.

A sas tárgyal Merkellel

Minden rendben van a német-magyar kapcsolatokban, legalábbis ez derül ki az Orbán Viktor és Angela Merkel közti tárgyalás előtti nyilatkozatokból. Merkel szerint közös úton jár a két ország.

„A sas leszállt” megjegyzéssel közölte a képet Orbán Viktor, amikor földet ért a honvédség nem kormánygépe Berlinben. A kétoldalú megbeszélés előtt Orbán arról beszélt, hogy, hogy biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell, a következő uniós büdzsé is téma lesz az Angela Merkellel folytatandó tárgyaláson – közölte Orbán Viktor. Bár a magyar és a német nézőpont más, vannak olyan európai vezetők, akik nem először dolgoznak uniós költségvetésen, és biztosan találnak megállapodási lehetőséget – mondta. Hangsúlyozta: beszélni fognak kétoldalú kérdésekről, de ezeknek európai dimenziójuk is van.

Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a márciusi EU-csúcson megvitassák az európai versenyképesség és iparpolitika kérdéseit. Ez lényeges találkozó lesz, hiszen a legfontosabb kérdés ma az, hogy miként nyerheti vissza versenyképességét Európa – mondta Orbán.

Emlékeztetett arra, hogy 2018 júliusi találkozójuk alkalmával a kancellár „pozitív agendára” tett javaslatot, amely az innovációs, digitalizációs, hadiipari és kutatás-fejlesztési együttműködést tartalmazta. Most ennek eredményeit is áttekintik. Az elmúlt években csúcsot döntött a magyar-német kereskedelmi forgalom, amelynek értéke 2019-ben az 55 milliárd eurót is meghaladhatja Orbán szerint.

Az EU bővítéséről Orbán azt mondta, hogy Magyarország szószólója a bővítésnek. Az egész nyugat-balkáni bővítés kulcsországa Szerbia, a tárgyalásokat fel kell gyorsítani az országgal, mert felvétele garancia a térség stabilitására – mondta.

Angela Merkel szerint közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott. Kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett.

A gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével – tette hozzá a német kancellár. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható. Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra.

Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője. De Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, ezért Németország „nagyon jól megérti” a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Merkel. Mint mondta, a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben vannak közös pontok és eltérések is a két ország álláspontjában.

Diplomata kémkedett Kínának

Soha rosszabbkor nem jöhetett volna Angela Merkel kancellárnak és a kínaiaknak a hír, hogy német diplomata kémkedett Kínának az Európai Unióban. Eközben a kínaiak amellett lobbiznak Európában, hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját vegyék meg az EU tagállamai.

Németország az Európai Unió legerősebb állama, ezért döntése túlmutat az országhatárokon. Amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten győzködte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy vesse el a kínaiak technológiáját, mert az nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor azt a választ kapta: Magyarország Németországra és Franciaországra figyel ebben a kérdésben. Aztán persze kiderült, hogy Orbán Viktor már réges régen megígérte a kínaiaknak, hogy a Huawei vezetheti be az ötödik generációs rendszert Magyarországon. Németországnak mostanában kell dönteni. Merkel kancellár azon a véleményen van, hogy nem szabad kizárni a kínaiakat a tenderből nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A kancellár asszony a Financial Times-nak elmondta: ebben a kérdésben megosztott nemcsak a német vezetés, de maga a CDU is.

A kémkedő diplomata is CDU tag

Legalábbis ezt állítja a német sajtó – prágai forrásokra hivatkozva. A cseh Hospodárske Noviny (HN) szerint Gerhard Sabathilról, a konzervatív CDU tagjáról van szó, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik. A diplomata az EU fontos testületeiben dolgozott: például versenyjogi területen is volt befolyása. Épp ott, ahol a kínaiak érdekei összeütköztek az uniós szabályokkal. A német diplomata a hírek szerint két lobbistát is beszervezett, akik a kínaiak érdekében cselekedtek Brüsszelben. Nem kizárt persze, hogy a német diplomata kettős ügynök volt, aki menetközben tájékoztatta ténykedéséről a német kémelhárítást,

A Huawei ügy politikai döntés

Sarkára áll-e Európa vagy sem az Egyesült Államokkal szemben? Ezt kérdezte lényegében Vang Ji külügyminiszter Brüsszelben. Mi partneri kapcsolatot ajánlunk – fűzte hozzá, de nem titkolta: ha az EU vagy bármelyik tagállam kizárja a Huaweit a tenderből, akkor ennek negatív következménye lesz a Kínához fűződő viszonyra. Aki minket diszkriminál, azt mi is diszkrimináljuk – ezt üzenik a kínaiak. Ezért oly óvatos Angela Merkel kancellár. A német hírszerzés főnöke viszont egyértelműen fogalmazott: “nem bízhatunk meg egy olyan külföldi cégben, mely szoros kapcsolatban áll a kommunista párttal illetve a kínai hírszerzéssel!”

A migránsok nélkül csökkenne Németország lakossága

Ezt állapította meg a helyi statisztikai hivatal pénteken közzétett közleménye. Az Európai Unió legnépesebb államának lakossága minden rekordot megdöntött miután tavaly több mint 200 ezerrel növekedett a polgárok száma.

Az elhunytak száma meghaladta a 930 ezret, míg a születések száma 770-790 ezer volt! Azért lett mégiscsak pozitív a mérleg, mert 300-350 ezer migráns érkezett Németországba. Számuk immár négy éve csökken – hangsúlyozta a statisztikai hivatal.

Öregszik a lakosság

A döntéshozók egyik legfőbb problémája az, hogy a nyugdíj kassza egyensúlyát hogyan tudják fenntartani hosszú távon. Az emberek egyre tovább élnek, és az idős polgárok ellátása mind nagyobb terhet ró Németország gazdaságára.

Az egészségügyi és szociális hálózatban óriási a munkaerőhiány miközben az igények egyre növekszenek.

A bevándorlás a megoldás?

A közvélemény Németország legfontosabb problémájának tartja a bevándorlást – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál. 2015-ben Angela Merkel kancellár döntése alapján több mint egymillió migráns érkezett Németországba. Ez a döntés azóta is megosztja a közvéleményt. A Közel Keletről érkezett migráns beilleszkedése a német társadalomba komoly problémává vált. Ugyanakkor a szakképzett munkaerő hiánya miatt a vállalkozások egyre sürgetik a külföldi munkaerő importját. Ennek megfelelően a németek úgy módosították a bevándorlási törvényt, hogy a szakképzett munkaerő könnyebben érkezhessen Németországba.

A bírák elnézően ítélik meg az antiszemita gyűlöletbeszédet

A Zsidó Tanács elnökének véleménye szerint túl elnézőek a bírák a gyűlöletbeszéd megítélésekor.  Josef Schuster a  Der Spiegelnek nyilatkozott és arra utalt, hogy az antiszemita gyűlöletbeszéd sarkall tettekre egyes neonáci fiatalokat.

Halléban például fegyverrel támadt a zsinagógára egy szélsőjobboldali német fiatal. Két embert megölt és többet megsebesített. Jom Kippur napján vérfürdőt akart rendezni,  s csak az akadályozta meg a nagyobb tragédiát, hogy a zsinagóga megerősített ajtaját nem tudta betörni. A rendőrségi kihallgatás során azokra az antiszemita írásokra hivatkozott, melyeket az interneten olvasott. Az eset kapcsán Christine Lambrecht igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy megszigorítják a törvényeket, ezentúl az antiszemita gyűlöletbeszéd súlyosbító körülménynek számít majd.

A közbeszédben újra előkerültek az antiszemita klisék azóta, hogy az Alternative für Deutschland az ellenzék legerősebb pártja lett – panaszkodott Josef Schuster. Az Alternative für Deutschland vezetősége viszonylag mérsékelt, “szalonképes”, de a tagság soraiban sok neonáci aktivista található. Emiatt megrendült a zsidók biztonság érzete Németországban – nyilatkozta a Zsidó Tanács elnöke. Josef Schuster rögtön hozzátette, hogy

Európában nem ismer olyan országot, ahol többet tettek volna a zsidók biztonsága és jó közérzete érdekében mint Németországban.

A parlament, és a kormány is mindig kiáll az antiszemitizmussal szemben. Angela Merkel kancellár nemrég Auschwitzban járt, hogy az egykori haláltáborban erősítse meg elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni harcban. Nemrég Németország egyik leggazdagabb családja – amely egykor aktívan támogatta Adolf Hitlert – hozott létre alapítványt annak érdekében, hogy a fiatalokban tudatosítsák a holokauszt szörnyűségeit és Németország felelősségét.

Nem feledik náci múltjukat, sőt

Nemrég döbbentek rá: dúsgazdag családjuk mélyen merült a náci mocsárba. A Reimannok aktívan támogatták a Führert, gyáraikban zsidó kényszermunkások ezrei dolgoztak. Ezért a leggazdagabb német család úgy döntött, hogy legalább 250 millió eurót fordít a holokauszt áldozatainak támogatására. Üzenetük a mának szól.

Több százmillió eurót fordít a következő években a holokauszt áldozatainak támogatására, a náci rezsim idején az üzemeikben dolgoztatott kényszermunkások kártérítésére és a nyugati demokrácia erősítésére a Reimann család. Németország leggazdagabb gyáriparos dinasztiája náci múltjuk feldolgozása után jutott erre az elhatározásra.

A Calgon vízlágyítótól a Jacobs kávén át a Gucci parfümig világszerte ismert márkák sorát egyesítő JAB Holdingot ellenőrző família az elmúlt években szembesült azzal, hogy felmenőinek múltjára sötét náci árnyék vetül. Ennek feltárására történészeket kértek fel.

Keresik áldozataikat

A családi alapítvány (Alfred Landecker Foundation) honlapján ma megjelent közleményükben és közzétett levelükben részletesen ismertetik céljaikat. Minden követ megmozgatnak, hogy

azonosítsák és megtalálják a nácizmus korszakában a gyáraikban dolgoztatott kényszermunkásokat, és kártérítést fizessenek nekik vagy közvetlen leszármazottaiknak.

Erre 5 millió eurót (1,7 milliárd forint) különítettek el. Eddig 838 embert azonosítottak, egyikük sem zsidó vallású és egyikük sem koncentrációs táborból került az akkoriban a Benckiser nevet viselő céghez.

A család

további 5 millió eurót a holokauszt áldozatainak támogatására fordít.

A pénzt a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájával (Claims Conference) együttműködésben osztják szét a még élő, mintegy 400 ezer áldozat között. Öt millió eurót abba az alapba fizetnek be, melyet Németország tart fenn a holokauszt áldozatok támogatására. Tavaly 10 500 ember kapott tőlük támogatást. Az átlagos életkor 83 év volt.

Echte náci ősök

A Benckisert idősebb és ifjabb Alfred Reimann vezette a háború idején. Róluk a család megbízásából 2016-ban elkezdett történettudományi kutatások kimutatták, hogy

meggyőződéses nemzetiszocialisták és antiszemiták, a náci rendszer nyertesei, gazdasági haszonélvezői voltak.

A gyáriparos klán és a diktatúra kapcsolatát a második világháború után is vizsgálták több hivatalos eljárásban és arra a megállapításra jutottak, hogy Reimannék nem tettesek, hanem csupán „társutasok” – a náci rezsim külső támogatói – voltak, ezért vagyonukat és vállalkozásaikat megtarthatták.

Az új, független kutatási eredmények viszont egészen mást mutatnak. Idősebb és ifjabb Albert Reimann „bűnösök voltak, valójában börtönben lett volna a helyük” – nyilatkozott Peter Harf, a JAB Holding vezetője még márciusban a kutatás előzetes eredményeiről. Mint mondta, amikor a történészek bemutatták előzetes kutatási jelentésüket a család előtt,

„szóhoz sem jutottunk, szégyelltük magunkat és mindenki fehér volt, mint a fal”.

A Landecker-szál

A kutatás során feltárták Alfred Landecker teljes élettörténetét is. A mannheimi német-zsidó könyvelő katolikus nőt vett el, három gyermekük született, akiket a náci hatalomátvétel után katolikusnak kereszteltek. Landeckert származása miatt 1942-ben elhurcolták az Izbica nevű lengyelországi településnél kialakított zsidó gettóba, ahonnan rendszerint az Belzec vagy a Sobibór koncentrációs táborba szállították tovább a foglyokat. Landecker ezt már nem élte meg, Izbicában érte a halál, valószínűleg röviddel megérkezése után megölték.

Története azért fontos, mert egyik lánya, Emilie Landecker a Benckisernél dolgozott és viszonya volt ifjabb Albert Reimann-nal,

akiről egyelőre nem tudni, hogy mennyire ismerte szeretője családi hátterét. Emilie Landecker három gyermeket szült a gyermektelen házasságban élő mágnásnak. A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekeit 1965-ben adoptálta. Közülük ketten ma is a JAB Holding fő tulajdonosai közé tartoznak.

A Reimann-família a kutatási eredmények hatására átnevezte és átszervezte családi alapítványát.

A szervezet ezentúl Alfred Landecker nevét viseli, és a kényszermunkások és a holokausztáldozatok támogatására fordítandó 10 millió euró mellett további

legkevesebb 250 millió eurót – legalább tíz évig évente 25 millió eurót – fordít céljai megvalósítására.

A múlt üzen a mának

Elkötelezik magukat az antiszemitizmus elleni harc, a nemzetiszocialista bűnök emlékezetének ébren tartása mellett és szembeszállnak a holokauszttagadókkal. Tudományos kutatásokat is finanszíroznak, annak jobb megértésére, hogy milyen tényezők vezetnek

„a liberális értékek visszaszorulásához”, az intézményi stabilitás és a hatalmi ágak szétválasztásának aláásásához”.

Munkájuk fontos céljaként tartják számon ennek a trendnek a megfordítását, különösen az ezredforduló idején született nemzedék (millenials) és az utánuk következő, úgynevezett Z generáció beállítottságát, értékvilágát tanulmányozzák. Felépítenek egy akadémiai, tudományos hálózatot is, amely annak a kérdésnek vetületeivel foglalkozik, hogyan lehet megvédeni az etnikai, vallási és kulturális kisebbségeket. Meggyőződésük, hogy a „populista majoritarizmus” erősödésének közepette a kisebbségek védelme az egyik legfontosabb ügy a nyugati társadalmak számára.

A német Manager Magazin legutóbbi, 2019 elején közölt összesítése szerint a Reimann család becsült vagyona 35 milliárd euró, ezzel az első helyen állnak a német családok vagyon szerinti rangsorában.

Az antiszemitizmus felélénkült Németországban

Ezt mutatják azok a felmérések, melyeket az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség illetve a zsidó szervezetek készítettek az utóbbi időben. Nemrég Halléban egy neonáci fiatalember megpróbált vérfürdőt rendezni egy zsinagógában. Két embert sikerült is megölnie Jom Kippur napján.

Angela Merkel kancellár a múlt héten Auschwitzban tett látogatást, kancellárként először. Ezzel is demonstrálni kívánta, hogy Németország kormánya semmiképp sem elnéző a nácik bűneivel szemben. Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt, az Alternative für Deutschland soraiban sok neonáci aktivista van, és a szélsőjobboldali mozgalom nem siet elhatárolni magát a fajgyűlölő, antiszemita akcióktól Németországban.

Merkel Auchswitzban: sosem feledhetünk!

14 éves kancellársága idejében először látogatott el a legszörnyűbb náci haláltáborba Angela Merkel. Együtt koszorúzott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Auschwitzban több mint 1,1 millió embert öltek meg. Nagy többségük zsidó volt, de igen sok keresztény lengyel is itt lelte halálát.

Mélységesen szégyellem magam!

Ezt hangsúlyozta Angela Merkel a németek nevében az auchswitzi haláltáborban. Ő a harmadik német kancellár, aki itt emlékezett meg a holokausztról. Előtte Helmut Schmidt és Helmut Kohl látogatott el Auchswitzba. Merkel kancellár elmondta: újabb 60 millió eurót adnak a múzeumnak és emlékhelynek Auchschwitzban.

Szimbolikus megemlékezés

Ezt hangsúlyozta a német közszolgálati Deutsche Welle főszerkesztője. Németországban ugyanis újra felütötte a fejét az antiszemitizmus. Emlékeztetett arra, Yom Kipur idején egy neonáci merénylő megtámadta a zsinagógát Halle-ban. Két embert megölt, és csak a zsinagóga jó védelmi rendszerének köszönhető, hogy nem következett be vérfürdő. Németország keleti részén egyre jobban erősödnek a neonáci szervezetek. Az Alternative für Deutschland kiváló eredményeket mutathat fel a helyi választásokon. Ez a szélsőjobboldali párt nagyon sok neonáci aktivistának jelent remek szervezkedési lehetőséget. Jelenleg a Bundestagban az Alternative für Deutschland a legerősebb ellenzéki párt, melynek népszerűsége folyamatosan növekszik Németországban. Ez adta a szomorú aktualitását Angela Merkel kancellár látogatásának Auchswitzban.

A német szociáldemokraták öngyilkossága?

A német közszolgálati televízió, a ZDF műsorvezetője a Brexit-népszavazáshoz hasonlította a német szociáldemokraták pártszavazását, amelynek eredményét szombat délután tették közzé.

Cameron miniszterelnök abban a hiszemben írt ki népszavazást a Brexitről, hogy a brit választók józanok lesznek, többségük a maradás mellett dönt, és a dolog lekerül a napirendről. Azután most Nagy-Britannia minden bizonnyal kiesik az EU-ból, mert a választók kis többségével felelőtlen demagógok elhitették, hogy A Brexit nyomán minden jobb lehet.
A német szociáldemokraták pártja 2002-2005, Gerhard Schröder kancellár reformjai óta folyamatosan gyengül a tartományi és országos választásokon. 2005-ben nagykoalíció alakult a CDU-CSU és az SPD részvételével, amitől gyengült az SPD. 2009-ben ellenzékbe vonult, és továbbgyengült. 2013-ban olyan választási eredmény született, hogy az SPD újra belekényszerült a nagykoalícióba, 2017-ben viszont elhatározta, hogy ellenzékbe vonul, de nélküle nem sikerült kormányt alakítani, és ismét kisebb partner a CDU-CSU mellett. Az eheti közvélemény-kutatás szerint már csak 13 százalékon áll, a CDUI-CSU, a zöldek és az szélsőjobboldali AfD is megelőzi.
Félévvel ezelőtt, amikor az akkori pártelnök minden tisztségéről lemondott és visszavonult a politikától, a pártelnökség úgy döntött, hogy pártszavazással választanak új elnököt vagy társelnököket. (A zöldeknek bevált a két társelnökös pártvezetés, ezért most a szociáldemokraták is lehetővé tették, hogy párok is induljanak, és így is történt.) Az induló párok politikai elképzeléseikben főleg aszerint különböztették meg magukat, hogy hívei-e a nagykoalíciós kormányzás folytatásának a CDU-CSU-val, vagy inkább ellenzékbe vonuljanak a ciklus közepén. Sokan hiszik ugyanis a pártban, hogy a párt visszaesésének fő oka a részvétel a koalíciós kormányban.
Erről persze az SZDSZ jut eszembe, amikor 1996-ban sokan kiakartak lépni a koalícióból, a küldöttgyűlés megbízásából hárman áttekintették a koalíciós megállapodás teljesülését, az derült ki, hogy az SZDSZ számára fontos célok jól teljesültek. Csak éppen a szabad demokraták közül sokan rosszul érezték magukat a szocialistákkal kötött koalícióban.

Az SPD-nek is egy sor fontos kérdésben sikerült elfogadtatnia céljait a CDU-CSU-val: bevezették a minimálbért, enyhítettek a 67 évre emelt nyugdíjkorhatáron, bevezették a kisnyugdíjasok nyugdíjának alapellátással való kiegészítését, elfogadták az SPD-nek is megfelelő klímaprogramot.

Mégis, az SPD-ben is sokan a koalíciót okolják a párt gyengeségéért.
A párttagok általi közvetlen választás első fordulójában a sok jelölt közül kiválasztódott a két legerősebb pár: az egyikben a jelenlegi pénzügyminiszter, alkancellár volt a férfi tag, és ez a pár természetesen a koalíciós kormányzás folytatása mellett volt, míg a másik pár baloldali fordulatot szorgalmazott, akár a kormánykoalíció elhagyásával. Az utóbbi, két kevéssé ismert politikusból álló pár győzött a második fordulóban.
Pénteken kongresszust tart a párt, ott választják meg őket formálisan, s a kongresszusi vitában döntenek majd arról, hogy mi legyen az új elnökség politikája.

A kormánypolitika alapjául szolgáló koalíciós megállapodás módosításától a CDU vezetői elzárkóznak – vajon rászánja-e magát az új vezetés a koalíció elhagyására?

Amikor 1998-ban ellenzékbe került az SZDSZ, nem megerősödött, hanem tovább gyengült. Nem törvényszerű, hogy ellenzékben megerősödik az, aki a kormánykoalícióban gyengült. 2008-ban az SZDSZ elhagyta az MSZP-vel közös kormányt, Gyurcsány kisebbségben kormányzott tovább, 2009-ben az SZDSZ nem tudott bejutni az Európai Parlamentbe, 2010-ben pedig már el sem tudott indulni az országgyűlési választáson. Az SPD-nek sem látszik esélye az erősödésre, ha elhagyja most a koalíciót, egy előrehozott választáson az ellenzék kis pártjainak egyike lesz.

A politikai pártok általában kormányozni szeretnének – és azután a kormányzás terhe alatt sokszor összeroppannak. Ez történt nálunk az MDF-fel, az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is. Németországban pedig az SPD-vel történik valami hasonló:

a Schröder-kormány reformpolitikáját nem viselte el a párt, tagságának és szavazóinak egy része elment akkor a Balpártba, azóta pedig a koalíciós kompromisszumokat nem viselik jól a választók, egyesek a zöldeknél, mások a szélsőjobboldali AfD-nél kötnek ki.
A kormányzás terhe most némiképp a CDU-CSU-t is sújtja, választóik egy része a menekültügy miatt a szélsőjobb irányába, másik része pedig a zöldekhez ment el. A kormányzás ugyanis teher, hiszen a választók várakozásainak ritkán sikerül megfelelni. Ha vannak egy pártnak karizmatikus vezetői, akikben a hívek megbíznak, jó ideig elviselik a terheket, mint azt Angela Merkel példáján láthattuk, az SPD azonban Schröder óta nem talál erre alkalmas vezetőt.
Most egy fölöttébb szerencsétlen eljárásban nem is a második, de a harmadik vonalból választottak maguknak új társelnököket, akik aligha lesznek képesek a hanyatlás megállítására.

Merkel Auschwitzba látogat

A kancellár asszony először keresi fel a nácik haláltáborát Lengyelországban. Auschwitzban több mint egymillió embert gyilkoltak meg a holokauszt idején, a magyarországi zsidók jelentős része is itt végezte az életét.

Itt volt fogoly Wladislaw Bartoszewski, aki később a demokratikus Lengyelország külügyminisztere lett. Ő 2009-ben alapítványt hozott létre. A tizedik évforduló alkalmából az Auschwitz-Birkenau alapítvány meghívta Németország kancelláriát is a rendezvényre, és Angela Merkel a meghívást elfogadta – tudósít a Süddeutsche Zeitung.

December hatodikán kerül sor a látogatásra Auschwitzban. Angela Merkel a harmadik német kancellár, aki ellátogat a legnagyobb náci haláltáborba. Előtte Helmut Schmidt szociáldemokrata és Helmut Kohl kereszténydemokrata kancellár járt már. Merkel kancellár a németországi náci lágereket többször is felkereste Dachauban és Buchenwaldban, és mindenütt hangsúlyozta a németek felelősségét. Járt a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumban is Izraelben. Most a kancellár minden bizonnyal azért döntött Auschwitz meglátogatása mellett, mert Németországban újra felütötte fejét az antiszemitizmus, mellyel szemben Angela Merkel mindig határozottan fellépett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK