Kezdőlap Címkék Angela Merkel

Címke: Angela Merkel

Megszólalt Angela Merkel

Angela Merkel volt német kancellár (CDU) elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, és támogatta az SPD utódjának, Olaf Scholznak az erőfeszítéseit Vlagyimir Putyin elnök megállítására.

“Az oroszországi agressziós háború mélyreható fordulópontot jelent Európa történelmében a hidegháború vége után” – mondta Angela Merkel pénteken Berlinben, a német hírügynökség kérésére.

“Semmi sem indokolja a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését, a lehető leghatározottabban elítélem.”

“Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormánnyal ezekben a szörnyű órákban és napokban” – mondta Angela Merkel.

Teljes mértékben támogatom a német kormány, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok és Németország partnereinek minden erőfeszítését a vezető gazdasági nemzetek G7 csoportjában, a NATO-ban és az ENSZ-ben, hogy “a lehető leggyorsabban véget vessenek ennek az agressziós háborúnak”.

“A legnagyobb aggodalommal és együttérzéssel” követem a fejleményeket – mondta a volt kancellár. Merkel külön kitért arra, hogy Oroszország “ennek a független államnak a területi integritása és szuverenitása” elleni újabb támadása ezúttal egész Ukrajnát érinti. Oroszország már 2014-ben elfoglalta az ukrán Fekete-tengeri Krím-félszigetet.

Hivatali ideje alatt Merkel nagy jelentőséget tulajdonított a Putyinnal való kommunikációs csatornák nyitva tartásának.

Merkel után

Németország új irányítás alatt áll. A Merkel utáni korszak kedden kezdődött, miután a Bundestag Olaf Scholzot kancellárnak szavazta meg. Az a nő, akinek nevéhez fűződik Európa (többé-kevésbé) 16 éven át tartó (többé-kevésbé) egyenes pályán tartása. Még a múlt héten elment egy keletnémet punk himnusz dallamának kiséretében.

Egy szociáldemokrata ül  az asztalfőnél és egy sor új arc a berlini kabinetasztal körül.

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

A háromoldalú koalíció egy újszerű kísérlet: a balközép, a környezetvédelem és a szabadpiaci liberalizmus fúziója.

A spanyol El País úgy üdvözölte, mint „Európa-szerte a haladás erőteljes modellje”, és megjegyezte, hogy az „Európa” szó 254-szer szerepel a koalíció kormánymodernizációs programjában, sokkal többször, mint a „Németország”.

A jobboldali brit Daily Mail előrejelzése szerint Németország hamarosan „Európa beteg emberévé” válik. Orbán Viktor szerint – akivel szemben Merkel túlzásba vitte az engedékenységet amiért széttépte a demokratikus szabálykönyvet -, az „új, baloldali német kormány bevándorláspárti, nempárti, föderalista.

Scholz a kontinuitás jelöltje volt. Merkelhez hasonlóan Németországot is szilárdan az EU-ban fogja tartani. De a tálcája gyorsan megtelik: az Omicron Covid-variáns immár a kimerült állampolgárokra nehezedik, az Oroszország és Ukrajna közötti válság pedig veszélyesen felmelegszik. Vlagyimir Putyin és Joe Biden keddi virtuális csúcstalálkozója csekély reményt adott az azonnali megoldásnak. Ebben az összefüggésben az Északi Áramlat 2 vezeték Németország általi végleges jóváhagyása egy korai teszt. A német zöldek keményebb fellépést akarnak Moszkvával, és kampányoltak a vezeték ellen is, amely az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül közvetlenül Németországba szállítja.

Vajon Scholz engedne Németország energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú részében, az Egyesült Államok vezette Putyin felé ijesztgető bot részeként?

A Zöldek mindenek előtt azt várják Berlintől, hogy vállaljon fel vezető szerepet az  éghajlatváltozást megakadályozó ​​kormányok között. Robert Habeck, a költészetet kedvelő zöld társvezető és a leendő rektorhelyettes szuperportfólióval rendelkezik, amely magába foglalja az éghajlat megőrzésének és a gazdaság zöld fejlesztésének közös forgatókönyvét.

De mit szólnak ehhez az üzletpárti szabad demokraták? Engedik-e, hogy Németország kifizesse a világjárványból való kilábalás euróövezeti  felépülését és hozzá még a felgyorsult zöld átállást is?

A kompromisszum elkerülhetetlenül elsimítja a kormány progresszív ambícióit.

A Le Monde ítélete bizonyulhat a legközelebb a valósághoz:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk Scholz kormánya alapvetően nem fog szakítani Merkel politikájával”. 

Angela Merkel üzenete: Bízzunk egymásban

Fáklyás katonák felvonulásával és egy 1970-es évekbeli slágerrel a kommunista keletről búcsúzott a német Angela Merkel kancellári posztján. Jövő héten távozik hivatalából.

Angela Merkel 16 éves kancellárságának lejárta alkalmából rendezett ünnepélyes katonai tisztelgés alkalmával utolsó üzeneteként két szóval búcsúzott: Bízzunk egymásban.

Kevesebb mint egy héttel azelőtt, hogy Merkel asszony hivatalosan átadja a hatalmat utódjának, Olaf Scholznak, megkapta hazája legmagasabb katonai kitüntetéseit, a fáklyát vivő katonák hagyományos felvonulásával és egy felvonuló zenekarral.

Merkel egy rövid beszédében, alig néhány órával azután, hogy elnökölt a legutóbbi rendkívüli járványügyi ülésen, és részleges zárlatot jelentett be azok számára, akik megtagadják az oltást, Merkel arra figyelmeztetett, hogy a bizalom a demokrácia egyik legfontosabb összetevője.

„A járvány elmúlt két éve megmutatta, milyen fontos a bizalom a politikában, a tudományban és a társadalmi diskurzusban – de azt is, hogy mennyire törékeny is lehet”

– mondta egy álarcos és társadalmilag távolságtartó vendégekből álló kis hallgatóságnak.

A demokrácia a szolidaritáson és a bizalomon múlik, beleértve a tényekbe vetett bizalmat is.

Merkel éberséget tanácsolt

„Ahol megtagadják a tudományos belátást, és összeesküvés-elméleteket és gyűlöletet terjesztenek, ellenállnunk kell” – mondta. „Demokráciánk attól is függ, hogy ahol a gyűlöletet és az erőszakot bizonyos érdekek átkényszerítésének legitim eszközének tekintik, ott demokratikus toleranciánknak meg kell találnia a határait.”

A televízióban élőben közvetített, a védelmi miniszter által vezetett ceremónia körülbelül egy óráig tartott.  A Grosser Zapfenstreich vagy Grand Tattoo néven ismert, a 16. századból származó ceremónia a legmagasabb kitüntetés, amellyel a katonaság civileknek adományozhat. A német újraegyesítés óta a távozó kancellárok hivatalos búcsújaként adják elő.

A csúcspont a katonai menetzenekar volt, amely három, a kancellár által kiválasztott dalt játszott. Merkel egyik választása azonban sokakat meglepett. Egy keresztény himnusz – meglepetés, egy protestáns lelkész lányától – és egy elég konvencionális kabarédal Hildegard Kneftől, a német színész és énekesnőtől még nem volt feltűnő, de Merkel harmadik választása, amely lángra lobbantotta a német Twitter-olvasókat, ugyanis a kancellár a „ Du hast den Farbfilm vergessen ” vagy „Elfelejtetted a színes filmet” című filmbetétdalt választotta: Nina Hagen 1970-es évekbeli slágerét a kommunista keletről. Nina Hagen, aki később nyugatra emigrált, és az 1980-as évek Németország punk rock bálványa lett.

Merkel egészen a közelmúltig ritkán beszélt keletnémet származásáról. Csütörtökön azonban, amikor a dalról kérdezték megtörte a csöndet:

„A dal fiatalkorom fénypontja volt, amely, mint mindenki tudja, az NDK-ban zajlott” – mondta Merkel a Német Demokratikus Köztársaságra, a kommunista Kelet-Németország hivatalos nevére utalva. „A dal az NDK-ból érkezett, és ahogy megtörténik, egy olyan régióban is játszódik, amely az egykori választókerületemben volt. És így minden passzol egymáshoz.”

Merkel elődeihez képest a járvány miatt viszonylag kevés vendéget hívott meg. Scholz úr ott volt a tömegben, akárcsak sokan azon 52 miniszter közül, akik négy cikluson keresztül szolgáltak kormányaiban.

Az általában sztoikus kancellár arcán időnként egy csipetnyi érzelem is kirajzolódott.

„Ha ma önök előtt állok, mindenekelőtt hálát és alázatot érzek”

– mondta Merkel kancellár.

„A kancellárként eltöltött 16 év eseménydús és gyakran kihívásokkal teli év volt. Kihívtak engem politikailag és személyesen is.”

Beszéde végén utódjához, a szociáldemokrata Scholzhoz fordult, aki az elmúlt négy évben pénzügyminisztere volt.

„Most a következő kormányon múlik, hogy választ találjon az előttünk álló kihívásokra, és alakítsa a jövőnket” – mondta Merkel asszony.

„Ehhez kívánok önnek, kedves Olaf Scholz és az Ön által vezetett kormánynak, minden jót, szerencsés kezet és sok sikert.”

RÖSZKÉTŐL KUZNICÁIG

Az Orbán-kormány természetesen szolidáris Lengyelországgal a fehérorosz határon, Kuźnica határátkelőhelynél kialakult súlyos konfliktus ügyében.

És megint elégedetlenkedik az EU-val, amely most támogatja a lengyel határőrök és katonák durva fellépését a határon. Az újonnan épített kerítésnél, miközben Magyarországnak mindmáig nem adtak támogatást a kerítés építéséhez. Merthogy a lengyelek a határőrök támogatására húszezer katonát is a határra vezényeltek, és vízágyúval, könnygázzal és testi erővel akadályozták meg a Lukasenko-rendszer által odaszállított menekülteket a határ átlépésében, lengyel területre való átjutásban. Menedéket keresők ezrei táboroznak még mindig a határ fehérorosz oldalán, éhesen, dideregve a hidegtől. Úgy tűnhet, a lengyel hatóságok ugyanazt csinálják Kuźnicánál, mint a magyarok Röszkénél.

Tényleg így van?

Nem egészen. A szerb-magyar határon átjutni próbálókat nem a szerb állam röptette a Közel-Keletről a belgrádi repülőtérre, és onnan buszokkal a magyar határra. Ők maguk tették meg több országon keresztül az utat, és nem szervezte ezt sem Soros, sem más „civil” szervezet. Az embercsempészeknek, akik sok pénzért szervezik a menekültek utazását, semmi közük nem volt semmilyen államhoz. A fehérorosz állam viszont kétségtelenül szervezi a határig eljutók útját, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az Európai Uniónak okozzon problémát. Valóban kérdéses, hogy például

az Irakból a lengyel határra érkezők tekinthetők-e a nemzetközi jog értelmében menekülteknek, valószínűleg nem.

Ezzel szemben a magyar határ szerbiai oldalára a háború éveiben érkező szíriai menekültek esetében ez nem lehetett kérdéses. Ezért nem támogathatta az Unió a magyar kerítés építését, annak megakadályozását, hogy a határra érkezők egyáltalán menedékkérelmet nyújthassanak be a határon, és azt érdemben elbírálják. E tekintetben van különbség Röszke és Kuźnica között.

Más tekintetben azonban nincs. A lengyel határőrök, akik erővel: kerítéssel, könnygázzal, vízágyúval megakadályozzák, hogy az Ázsiából érkezők átlépjenek a határon, és akik – fehérorosz „kollégáikkal” „együttműködve” arra kényszerítik őket, hogy – sokszor kisgyerekekkel – a fagyos időben az erdőben éjszakázzanak, ugyanolyan embertelenül járnak el, mint a menedékkérők belépését megakadályozó magyar hatóságok. Ők is sértik a genfi menekültügyi konvenció előírásait.

A lengyel-fehérorosz határnál éjszakázók ugyanúgy nem tettesek, hanem áldozatok, mint a szerb-magyar határnál várakozók.

Utóbbiak a kegyetlen szíriai, afganisztáni stb. rezsimek és a kegyetlen magyar állam, az előbbiek az őket becsapó kegyetlen Lukasenko-rendszer és a kegyetlen lengyel állam áldozatai. Angela Merkel mint még, ügyvezetőként hivatalban levő kancellár az ő érdekükben járt el, amikor telefonon beszélt Lukasenkóval, és jól tette. Akkor is jól tette, ha a lengyel állami vezetők ezt kifogásolták, mert ezzel úgymond legitimálta az EU által el nem ismert Lukasenkót. Számára a Lukasenko által becsapott áldozatok megsegítése volt az elsődleges. Ugyanúgy, ahogy 2015-ben a szíriai menekülteknek segített.

Nem lett volna erre szükség, ha a lengyel állam emberségesen viselkedik ezekkel az emberekkel, átengedi őket a határon, szállást ad nekik arra az időre, amíg elbírálja a kérelmüket. Ez felelt volna meg a genfi menekültügyi konvenciónak. És nem Minszkből, hanem Varsóból repítették volna őket vissza, ha elutasítják a menedékkérelmüket. Az Unió fedezhette volna a költségeket. A gazdag Európa elbírná ezt.

Brüsszel – Varsó szakítópróba

Kompromisszumos javaslattal állt elő Ursula von der Leyen asszony annak érdekében, hogy enyhítse a válságot, amely a brüsszeli bizottság és a lengyel kormány között kialakult.

Mi a javaslat lényege?

Az első 13%-át a 34 milliárd eurós uniós csomagnak akkor kapná meg Lengyelország, ha ünnepélyesen elkötelezné magát a bíróságok fegyelmi kamarájának megszüntetésére. Ebbe a varsói kormány belemehet hiszen Morawiecki miniszterelnök jelezte: felszámolják a fegyelmi kamarákat, mert nem váltak be a gyakorlatban. Csak kérdés, hogy mikor teszik ezt?

Ez a könnyebbik dolog, de a nehezebb az, hogy Varsónak el kellene állnia az egész bírósági reformtól, ha az egész összeget meg szeretné kapni. Csakhogy a PiS elkötelezte magát a reform mellett, amelyet az Európai Unió nem véletlenül nem akar elfogadni. Ez ugyanis

sértené az egyik legfontosabb alapelvet, mely szerint az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie a politikai hatalomtól.

A másik vitapont: a lengyel kormány nem akarja elfogadni, hogy az uniós jog felülírja a hazai törvényeket. Ez is az Európai Unió fontos alapelve, melyről Brüsszel nem mondhat le. A varsói kormány viszont nehezen vonulhatna vissza anélkül, hogy elveszítené az arcát a saját szavazó tábora előtt.

Lengyelországnak napi 1 millió eurót kellene fizetnie amíg ezek a problémák meg nem oldódnak. Ehhez jön még az a félmillió euró naponta, melyet a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt kell Varsónak kifizetnie. Az Európai Bíróság ugyanis ennyire ítélte Lengyelországot – Csehország feljelentése alapján – azért, mert nem zárt be egy környezetszennyező lignit bányát a két állam határának közelében.

Merkel öröksége

A kancellár asszony háttéralkukat kötött a magyar és a lengyel vezetéssel, hogy biztosítsa az uniós gépezet folyamatos működését.

A pénz megvonása hatékony eszköz lehet, mert a magyar és a lengyel választók minden valószínűség az eurómilliárdokat választanák Orbán Viktor illetve Jaroslaw Kaczynski helyett.

A probléma megoldása Merkel utódaira marad: mindenekelőtt Olaf Scholzra, aki várhatóan Németország új kancellárja lesz és Emmanuel Macron elnökre, aki nagyobb szerepet kíván játszani az európai ügyekben mint eddig.

Magyarországnak és Lengyelországnak – éppúgy mint minden tagállamnak – vétójoga van, és ezzel akadályozhatják az uniós döntéshozatalt. Amennyiben a tagállamok többsége úgy dönt, hogy előbbre kíván lépni az Európai Egyesült Államok felé, akkor Scholznak és Macronnak kell megtalálni azt a döntési formát, amely lehetővé teszi a kisebbségi vétózás elkerülését.

Mindenki az időre játszik: Magyarországon és Franciaországban jövőre, Lengyelországban egy évvel később rendeznek választásokat, de az utóbbit előre hozhatják.

Brüsszel abban érdekelt, hogy bukjanak meg az Európával szemben szkeptikus kormányok Magyarországon és Lengyelországban.

Jelenleg patthelyzet van, de amíg a politikai kötélhúzás tart, az Európai Unió szépen lassan lemarad vetélytársai mögött a globális piacon. Az idő tehát sürget, de hogyha elhúzódik a nemzeti és európai érdekek csatája, akkor a vetélytársak lassacskán leírják az Európai Uniót …

Miért nőnek az energia árak? – vita a brüsszeli uniós csúcson

A karbon kereskedelmi rendszer is oka az energiaárak emelkedésének – ezt állította az uniós csúcstalálkozón több kelet-európai tagállam, és bár más hozzászólók szerint ez marginális tényező, de végülis elfogadták a bírálatot. Utasították a brüsszeli bizottságot , hogy “tanulmányozza a karbon kereskedelmet” – tudósít a Politico Brüsszelből.

Az Európai Unió terve, mely szerint karbon semlegességet kell elérni 2050-re, növeli az energia árakat – ismertette a magyar kormány álláspontját Orbán Viktor a csúcstalálkozón. Aki hozzátette, hogy az energia árak már alig elviselhetőek, és ha ez így megy tovább, akkor megölheti az európai középosztályt.

A lengyel kormány hasonlóképp az uniós karbon terv ellen emelt szót, és annak visszavonását vagy elhalasztását javasolta.

Az Euroactiv szerint Babis Orbán támogatására dönthetett úgy, hogy nem fogadja el a közös álláspontot karbon ügyben.

Az uniós karbon kereskedelmi rendszer /ETS/ “manipulált” a cseh kormányfő szerint. Babisnak lehet, hogy ez a mostani az utolsó uniós csúcsértekezlete.

Angela Merkel német kancellár is távozóban van, de elvetette Babis bírálatát mondván: az energia árak és a karbon semlegesség két külön téma.

A világ legnagyobb karbon kereskedelmi rendszere

Emissions Trading Scheme az Európai Unió rendszere, amely a maga nemében egyedülálló. Fő célja a karbon semlegesség elérése. A cseh miniszterelnök javaslatára a bizottságot felszólították, hogy tanulmányozza a gáz és villany piacok működését éppúgy mint a karbon kereskedelem rendszerét.

Lengyelország, Csehország és Spanyolország azt kérte Brüsszeltől, hogy akadályozza meg “a spekulációt a karbon kereskedelemben,” Varsó ezenkívül azt is fontosnak tartja kivizsgálni, hogy a Gazprom milyen szerepet játszott és játszik a gázárak emelkedésében.

Az európai energia miniszterek október 26-án rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák az energia árak emelkedését.

Brüsszel a kelet-európai tagállamok megnyugtatására abba is belement, hogy a következő csúcstalálkozón, decemberben folytatják a téma megvitatását.

Nem lehet szimplán populista felvetésnek nevezni a kelet-európai tagállamok bírálatát

– hangsúlyozza az Euroactiv.

A gázárak ugyanis rohamtempóban emelkedtek. Emiatt néhányan a tagállamok közül közös földgáz beszerzési programot javasoltak az Európai Uniónak. Görögország, Spanyolország és Olaszország szerint az Európai Uniónak közös tározó kapacitásra lenne szüksége, hogy így stratégiai tartalékot tudjon képezni.

A németek és a hollandok szerint viszont csak átmeneti válságról van szó, és jövő tavaszra normalizálódik a helyzet a gáz fronton.

Más véleményen van Macron francia elnök és Sanchez spanyol miniszterelnök, akik szerint tartós lehet a magas energiaár, és ez ellen az Európai Uniónak tennie kell valamit.

Brüsszelben is megoszlanak a vélemények: Josep Borrell külügyi főképviselő szerint meg kell reformálni az energia árrendszerét, de Ursula von der Leyen úgy foglalt állást, hogy az EU energia rendszere alapjában véve jól működik. A brüsszeli bizottság vezetője ezzel Angela Merkel álláspontjára helyezkedett – írja a Politico.

Ursula von der Leyen ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Oroszország olykor nem habozik fegyverként használni a gázexportot például Moldova esetében. Moszkva is sebezhető hiszen nagyon is szüksége van az energia exportból származó bevételekre – mutatott rá a brüsszeli bizottság vezetője.

Szexpartik a szélsőjobboldalon

Még a tartományi parlamentben is tartottak szexpartikat prostituáltak részvételével az Alternative für Deutschland helyi vezetői Schwerinben – írta meg a Nordkurier névtelen forrásokra hivatkozva. Mecklenburg – Elő Pomeránia tartomány az egykori NDK-ban van, ahol a szélsőjobboldal különösen erős.

Az Alternative für Deutschland korábban az ellenzék legerősebb pártja volt a Bundestagban, de a legutóbbi választáson leszerepelt. Emiatt erős viták voltak a pártvezetésben, ahol mindenki a másikat okolta a kudarcért.

Lehet, hogy a szexorgiákról írogató névtelenek célja épp a lejáratás – hangsúlyozza a Nordkurier.

Merkel kontra Orbán

A német kancellár asszony és a magyar miniszterelnök útja akkor vált ketté amikor Orbán Viktor nyitást javasolt az Európai Néppártnak a szélsőjobboldali mozgalmak irányában. Merkel kancellár viszont ragaszkodott a centrumhoz, és a szélsőjobboldali pártok távoltartásához a hatalomtól. A kancellár asszony politikája bevált: Európában nem tört át a szélsőjobboldal, de Merkel politikai pályafutása végetért és pártja, a CDU is leszerepelt a legutóbbi választáson.

Nyugat Európa nem a szélsőjobb hanem a baloldal irányában mozdult el: Németország következő kancellárját valószínűleg a szociáldemokraták adják majd.

Keleten a helyzet egyelőre változatlan bár Orbán cseh és szlovák barátja már megbukott. A magyar miniszterelnök új barátokat szerzett Szlovéniában és Szerbiában.

Viták a csúcson

Nyugat-keleti szembenállás alakulhat ki az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén, ahol Orbán Viktor több témában is neki akar menni Brüsszelnek.

Az előzetes meglehetősen drámaira sikeredett: Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Parlament előtt védelmezte az alkotmány bírósági döntést, amely a hazai jogot az uniós fölé helyezi. Mire Ursula von der Leyen emlékeztette őt arra, hogy Lengyelország ezt felvállalta amikor belépett az Európai Unióba.

A következő kancellárnak nem elegendő a minimális konszenzus

Az SDP szoros győzelme után, a következő kancellár szoros ellenőrzés alatt lesz. Ezért a nemzetközi sajtó különös figyelemmel kíséri a Bundestag-választás eredményeit. 

Az eredmények tagoltsága miatt, egy összetett koalíciós politika fogja “eldöntnei, hogy az ország melyik utat választja Angela Merkel korszaka után”.  Azonban aligha kerülhető el az a következtetés, hogy “a pártok és a választók a statikus status quo-t részesítik előnyben a világos, erőteljes átrendeződés helyett”.

A koalíciós tárgyalásokon a London Times szerint az SPD kancellárjelöltje,

Olaf Scholz számára az lesz a kihívás, hogy rávegye az “üzletbarát” FDP-t, hogy kössenek egyezséget az SPD-vel és a zöldekkel. Az FPD “magas árat” kérne ezért a zöld lámpás koalícióért, beleértve az adóemelések blokádját, amelyet az SPD és a Zöldek akartak érvényesíteni.

A konszenzus elveszettnek tűnik

De Tijd belga lap szintén hosszú koalíciós tárgyalásokra számít: Németország instabil szakaszba lépett Angela Merkel ( CDU ) kancellár megbízatásának lejárta után.

“Újraindításra van szükség, amely lehetővé teszi a stabilitás új szintjét.”

Németországban az új koalíció gyors létrehozása – “bármilyen színnel” – lenne a legjobb jele Európa biztonságának. De Németországban is úgy tűnik, hogy a konszenzus “elveszett”.

A holland De Telegraaf nehéz kezdő pozíciót lát az új kancellár számára: “A következő berlini kormányfő egy gyengébb kancellár lesz. Ez rossz hír az Európai Unió számára. Az új német kancellár valószínűleg inkább primus inter pares lesz – az első az egyenlők között, mint a holland miniszterelnök esetében.

Merkel utódja kérdésében ez a választás nem hozott egyértelmű győztest

– írja a Guardian . Az SPD és a Zöldek most közeledést mutattak, bár mindkét párt elmulasztotta tényleges céljait megvalósítani. A New York Times a szavazatok széttöredezését a gyengébb német vezetői szerep bejelentésének tekinti Európában.

Az El País című spanyol lap azt írja, hogy Németországban most véget ért azoknak a pártoknak a korszaka, amelyek a szavazatok 30 vagy 35 százalékát szerezték meg, és megengedhették maguknak, hogy egyetlen partnerrel kormányozhassanak. A szavazatok széttöredezése ezen a választáson szokatlan helyzetet teremtett, amikor két 25 százalékos párt és három másik párt mozog 10 és 15 százalék. Az FDP-vel és a zöldekkel most két “már nem olyan kis párt” a döntő a következő kormány megalakításában.

A Neue Zürcher Zeitung a közelgő koalíciós tárgyalások előtt a zöldekre összpontosít: Annalena Baerbock álma, hogy kancellár legyen, megbukott, de pártja eredménye erősebb, mint valaha.

Kaczynski: nincs Polexit!

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni szuverenitását megőrző államként – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A legerősebb kormánypárt vezetője szerint csakis az ellenzék találta ki a Polexit kifejezést.

Lengyelország egyértelműen az Európai Unióban látja a jövőjét – mondta Kaczynski a Pap hírügynökségnek adott interjúban. Azzal érvelt a szuverenitás mellett, hogy az erős tagállamok – elsősorban Németország – eszközként használják fel Brüsszelt érdekeik érvényesítésére.

A varsói kormány alternatív tervet készül bemutatni Brüsszelben, amely szerinte jobban szabályozná az Európai Unió működését.

Varsói sokk

Még nem is oly rég a lengyel jobboldalon nem számított ritkaságnak az, hogy azt fejtegessék: az Európai Unión kivül is van élet. A Polexitet egyáltalán nem a baloldalon találták ki Lengyelországban. Csakhogy két aprócska tény gyökeresen megváltoztatta a jobboldali elit gondolkodását Varsóban.

Az afganisztáni kivonulás a vészcsengőt szólaltatta meg Kaczynski környezetében: mennyire vehetjük ezek után komolyan az USA garanciáit Európában? Kész-e megvédeni a Biden kormányzat Lengyelországot az orosz nyomással szemben?

A második pofon épp ehhez kapcsolódik: Merkel kancellár elérte, hogy az Északi Áramlat II orosz gázvezeték az USA bírálatai és szankciói ellenére akadálytalanul szállíthasson földgázt Oroszországból Németországba. Korábban Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német-orosz földgáz szerződést.

Az Egyesült Államok mégiscsak belement ebbe, és ezt árulásként élte meg a Kaczynski kormányzat.

A nemzetközi színtér tehát igen felhőssé  vált. Ezért utasítja el oly elszántan a Polexitet Lengyelország erős embere. Akinek éppúgy hiányoznak az európai pénzek mint Orbán Viktornak. Egy szempontból viszont előnyösebb helyzetben van mint magyar barátja: csak 2023-ban lesznek választások. Ott viszont lesz egy ellenfele Donald Tusk személyében, aki Európa és Amerika maximális támogatását élvezi. Ezzel szemben Kaczynski csak Orbán Viktor barátságával dicsekedhet …

Lopni tudni kell

Azt állítja Daniel Freund, a német zöldek Európa Parlamenti képviselője, hogy évente egymilliárd eurót lopnak el az uniós támogatásból Magyarországon.

Az éves átlag, amely az uniós támogatás 20-30%-a, nem tartalmazza azt a plusz támogatást, melyet a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból kaphat Magyarország. Jelenleg Brüsszel nem fizet, szeptemberben folytatódnak a tárgyalások a magyar kormánnyal. Daniel Freund azt követeli a Frankfurter Rundscahuban, hogy Brüsszel és Berlin nézzen jobban Orbán körmére hiszen ezekkel az uniós euró milliárdokkal megnyerheti a következő választást. Akkor pedig tovább folytathatja illiberális politikáját az Európai Unió meggyengítésére.

Jönnek a zöldek?

Szeptemberben választások lesznek Németországban, ahol a zöldek esélyei megerősödtek, mert a nagy árvíz igazolta: a klímaváltozás olyan veszély, mellyel már ma is számolni kell. Ha a zöldek jól szerepelnek a választásokon , akkor bekerülhetnek a kormányba mint a CDU-CSU szövetségesei. Baerbock asszony, a zöldek vezetője állítólag a külügyminiszteri posztot célozta meg. Ennek van már hagyománya Németországban hiszen Joschka Fischer, akinek a családja Budakesziről került vissza őshazájába, külügyminiszterként képviselte hazáját a zöldek színeiben. Csakhogy akkor még más volt a helyzet, ma a zöldek Orbán Viktor legfőbb bírálói Németországban. Számukra Orbán politikája elfogadhatatlan.

Nemcsak a nemzeti együttműködés korrupt rendszerét utasítják el, de Orbán diplomáciáját is.

A jó kapcsolat Moszkvával és Pekinggel számukra vörös posztó, a zöldek az USA legjobb szövetségesei Németországban. Mindez nem ígér túlságosan sok jót Orbán Viktornak, aki külföldi támogatói közül már elveszítette Donald Trumpot, Benjamin Netanjahut és hamarosan elveszíti Angela Merkelt is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK