Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

“Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

Kenyértörés

Előző jegyzetem írásakor még csak azt tudtam, amit Gulyás miniszter közölt csütörtöki sajtótájékoztatóján, vagyis hogy országgyűlési határozattal készülnek megerősíteni Orbán pozícióját az állam- és kormányfők tanácskozására, ahol az EU segélycsomagjáról fognak tárgyalni majd dönteni.

Annyit tudtam, hogy Orbán harcba indul, nagy csatára készül, és ezért mozgósítja maga mellett a „százharminchárom bátor embert”. Közben felkerült az Országgyűlés honlapjára a H/11282. számú országgyűlési határozati javaslat szövege is, melyet a két kormánypárti frakcióvezető jegyez, és amely súlyosabb feltételekhez köti a csomag magyar részről történő jóváhagyását, mint gondoltam, és sokan mások is gondolhatták.
Öt feltételt jelöltek meg, melyek közül háromnak van politikai jelentősége: ne kössék az EU-pénzeket semmiféle jogállamisági feltételhez, zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, szüntesse meg az EU a „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” támogatását uniós pénzből. A további két feltétel („az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük” illetve „a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai”) uniós gazdaságpolitikai vitákat érintenek, s azokról akár még lehet is vitatkozni.

Az első három feltétel elfogadása az Unió önfeladását, az unió közös normáinak hatályon kívül helyezését jelentené, s ezeket sem a soros elnök szerepét betöltő Merkel kancellár nem fogadhatja, sem Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.

Ezt Orbán is pontosan tudja.
Nekem úgy tűnik, hogy a fő kérdés az: kit tud Orbán ebben a konfliktusban maga mellé állítani. Ha maga mellett tudja a visegrádi négyeket és az immár az ő szövetségese, Janez Jansa miniszterelnök által vezetett Szlovéniát, az már olyan blokkoló kisebbség lehet, amellyel a brüsszeli vezetők alkura kényszerülhetnek. Egy szóvivői nyilatkozatból tudni lehet, hogy az Orbán-kormány erre a négy szövetségesre számít.

Csakhogy a felsorolt feltételek az Orbán-kormányon kívül csak a lengyel kormány számára fontosak, s a három kritikus feltételből annak is legfeljebb kettő.

Ha nem teljesítik feltételeit, Orbán nehezen léphet vissza a vétótól. Az viszont nem elképzelhető, hogy teljesítsék azokat.
Kézenfekvő a feltételezés, hogy Orbán ezzel a maga által gerjesztett konfliktussal kenyértörése viszi a Brüsszellel tíz éve folyó vitát. Az EU elhagyását készíti elő, s azt próbálgatja, hogy vajon hogyan reagál erre a konfliktusra saját tábora, hogyan az ellenzék különböző pártjai, hogyan a közvélemény különböző szegmensei, és hogyan reagál a nemzetközi környezet.

A konfliktus váratlan, de nem meglepő.

Valójában előbb-utóbb el kellett ide jutni: Orbán és pártja más világot, a múlt század harmincas éveinek világát, az egymással szemben álló európai nacionalizmusok világát képviseli. Azt a világot, amelynek meghaladására előbb az ENSZ, majd az Európai Unió létrejött. Orbán saját bevallása szerint nem az európai fővárosokban, hanem a keleti despota rendszerben érzi magát otthon.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, mindenekelőtt a hétfői és keddi parlamenti ülést.

Várjuk, hogyan lépnek fel az ügyben az egyes ellenzéki pártok, és mozgósítják-e támogatóikat Magyarország EU-tagsága védelmében.

“Globális válasz kell a koronavírusra”

Választ kell adni a koronavírus járvány leküzdésére. A nemzetállami megoldások pillanatnyi eredményre vezethetnek, a vírus legyőzését csak globális összefogással érhetjük el. 

Az Európai Unió csatlakozott ahhoz a maratoni akcióhoz, amely pénzt gyűjt ahhoz, hogy minél előbb meglegyen az oltóanyag a Covid 19 vírus ellen. Ezt hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott. A brüsszeli bizottság elnöke szerint minimum 7,5 milliárd euróra van szükség.

Olyan drága lesz az oltóanyag, hogy sokan nem tudják majd megfizetni

A brüsszeli bizottság azért szállt be az akcióba, hogy azután több millió oltóanyagot tudjon a tagállamok rendelkezésére bocsátani elfogadható áron. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a nagy gyógyszergyárak olyan csillagászati költségeket számolnak el a koronavírus oltóanyagáért, hogy azt sok uniós polgár nem lenne képes megfizetni.

Az Európai Unió továbbra is a koronavírus által legjobban sújtott régiója a világnak bár az Egyesült Államokban, Oroszországban és Indiában gyorsan növekszik a járvány áldozatainak a száma. Az Európai Unió késve reagált a járvány veszélyre, ezért a nemzetállamok külön-külön döntöttek a szükséges intézkedésekről. Most a brüsszeli bizottság igyekszik hasznossá tenni magát, hogy minden uniós polgárnak biztosítson oltóanyagot a vírus ellen. “Ez egy globális fenyegetés. A vírus nem ismer határokat. Nekünk is globális választ kell adnunk”- hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony, aki foglalkozására nézve orvos, de hivatását régen nem gyakorolja, mert már régóta politikai pályára lépett.

Az EU szégyene

A görög-török határra látogatott Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és David Sassolival, az Európai Parlament elnökével együtt. Helikopterről szemlélték meg a határt, és kifejezésre juttatták szolidaritásukat Görögországgal. Természetesen ott volt velük Micotakisz görög (továbbá Plenovi horvát) miniszterelnök is.

Eddig a hír az internetes portálokon és a tévéhíradókban. Mellette a másik hír, képekkel és filmrészletekkel illusztrálva: görög rendőrök könnygázzal és vízágyúkkal szorítják vissza a Szíriából, Irakból, Afganisztánból jött és jó időt Törökországban töltött menekülteket.

Az AFP hírügynökség szerint a görög rendőrök éles lőfegyvert is használtak, több menekült megsérült és egyikük a kórházban életét vesztette. Ezt a görög illetékesek cáfolták. A könnygázt és a vízágyút nem cáfolta senki.

A német köztévé híradói arra hívják fel a figyelmet, hogy a hatályos nemzetközi jogrend szerint Görögországnak a határára érkező menedékkérők esetében el kellene indítania a menekültügyi eljárást. Korábban – még az előző, baloldali Cipras-kormány idején – Görögország beengedte a menekülőket, és hagyta őket továbbutazni Macedónián és Szerbián át, így jutottak el a magyar határig. Azután jött az EU 2016-os megállapodása Törökországgal, amely szerint a török hatóságok éveken át megakadályozták a menekültek továbbutazását, és a Micotakisz-kormánynak már nem kellett szembenéznie menekültek tömegével. Miután Erdoğan elnök lényegében felmondta a megállapodást, most megérkeztek az első ezrek a határra, és a görög állam vízágyúval, könnygázzal és a szigeteknél csáklyával fogadta őket, visszalökve gumicsónakjaikat a tengerre. Ezzel a fogadtatással fejezte ki „szolidaritását”, vagyis egyetértését Ursula von der Leyen és az EU többi csúcsvezetője.

A Szíriából, Irakból, Afganisztánból érkezett menedékkérőkkel, akikkel mint tárgyakkal játszik Erdoğan, és akiket vízágyúval, könnygázzal és esetleg lőfegyverrel szorít vissza a görög állam, az EU csúcsvezetői nem szolidárisak. Nekik, róluk Ursula von der Leyen nem mondott semmit. Szégyen, gyalázat.

Ursula von der Leyen a Merkel-kormány minisztereként, a CDU alelnökeként rendszeresen kiállt Angela Merkel 2015-ös döntése, kormányának humánus menekültpolitikája mellett. A Bizottság elnökeként egészen másképp viselkedik. Míg Németországban a baloldali pártok – a zöldek, a szociáldemokraták és a Balpárt – azt szorgalmazzák, hogy Németország újra vegyen át menedékkérőket, a CDU ezzel szemben nyilatkozik, a szélsőjobboldali AfD pedig a német határok lezárását követeli.
Míg az Európai Parlament szocialista és a liberális frakciója a Néppárttal együtt tavaly megszavazta Ursula von der Leyen bizottsági elnökségét, a zöld frakció nemet mondott rá. Velük értettem egyet akkor is, most is.

Morawiecki miniszterelnök: eurorealistáknak kell lennünk!

0

Több pénz kell az Európai Unió ambiciózus céljainak az eléréséhez, ha globálisan versenyképes uniót akarunk!

Ez Lengyelország álláspontja, melyet Mazowiecki miniszterelnök kifejtett a sikertelen 30 órás maratoni vitában a 2021-2027-es költségvetésről. Megírta olvasói levélben a londoni Financial Timesnak is, hogy mit gondol erről. Legutóbb pedig a Facebook oldalán ismertette álláspontját , mely nem igazán meglepő hiszen Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós alapoknak.

“Vessünk véget annak, hogy megosztottak legyünk fukar és nagyvonalú tagállamok, Európáért lelkesedő és euroszkeptikus országok között. Eurorealistáknak kell lennünk egy ambiciózus Európa érdekben”! – ezt írta a Facebookon Lengyelország miniszterelnöke.

Ez szépen hangzik, de mit jelent a valóságban? A befizető országok ugyanis nem akarnak többet befizetni pedig Nagy Britannia távozásával lyuk maradt a költségvetésben. Nekik Morawiecki miniszterelnök azt üzente a Financial Timesban, hogy nagyon is szépen profitálnak a szegényebb uniós államok piacaiból, így végső soron igen  jól jártak, mert a nyugatiak többet nyertek mint amennyit visszafizettek.

Morawiecki kormányfő arra utal, hogy a fejlettebb nyugati rész beruházásai több profitot hoznak mint amennyit azután a gazdagabb befizető államok uniós támogatásként a keleti szegényebb résznek nyújtanak.

“A különbségtétel nettó befizetők és nettó haszonélvezők között ezért igazságtalan!”

Ez a fő érve Lengyelország kormányfőjének, aki minél nagyobb uniós költségvetést szeretne – Magyarországgal és több más tagállammal együtt.

A Financial Timesban a lengyel kormányfő a visegrádi négyek példáján keresztül mutatja meg, hogy mire gondol valójában.

“2010 és 2016 között a négy visegrádi állam a GDP-je 1,5-4%-át kapta meg uniós támogatásként. Ebben az időszakban osztalékban és más formában az Európai Unió 15 állama, amely 2004 előtt is tag volt, a GDP-jük 4-8%-át vonták ki ebből a térségből.”

A visegrádi országok hatalmas export piacot jelentettek a többieknek. “2007 és 2013 között 96 milliárd euró plusz exportot jelentettek a nyugati országoknak a visegrádi államok, melyeket a kohéziós alapokból támogattak.”

A lengyel kormányfő utal arra is, hogy a brüsszeli bizottság elnökasszonya, Ursula von der Leyen egy globálisan versenyképes Európai Uniót akar. Ez pénz nélkül nem megy! – hangsúlyozza Morawiecki miniszterelnök.

Vasárnap a lengyel kormány szóvivője megerősítette : kitartanak amellett, hogy több pénz kell az uniós mezőgazdasági és kohéziós alapba! Piotr Müller kormányszóvivő határozottan megismételte a lengyel álláspontot: “azért nincs megállapodás a költségvetésről, mert mi 17 tagállammal együtt magasabb előirányzatokat akarunk vagyis a nyugat-európai országoknak többet kellene befizetniük az Európai Unió kasszájába!”

Uniós segítséget kap Kína

Ursula von der Leyen asszony közölte Li Kocsiang miniszterelnökkel – miután telefonon tárgyaltak -, hogy Kína a kért segítséget megkapja az Európai Uniótól.

A brüsszeli bizottság elnöke elismerően nyilatkozott a kínaiak erőfeszítéseiről – tudósít a pekingi China Daily. Li Kocsiang miniszterelnök, aki nemrég Vuhanban járt, a vírus fertőzés epicentrumában, segítséget kért az Európai Uniótól.

Már 259 halott

A korona vírus járványnak egyre több a halálos áldozata. Hivatalosan 259-et jelentettek a kínai hatóságok, de a South China Morning Press hongkongi lap szerint ennél jóval többen vannak. Hongkongba nem engedik be Hupej tartomány lakóit – ennek a tartománynak a fővárosa Vuhan. Az ok:

amikor kiderült , hogy lezárják a 11 milliós várost , akkor több millió polgár menekült vidékre. Köztük sok fertőzött lehet…

Egyre szigorúbb külföldi reakciók

A WHO világ vészhelyzetet hirdetett ki a korona vírus miatt. Sok állam korlátozza a Kínából érkezett utasok beengedését. Az USA például nem engedi be azokat, akik az elmúlt két hétben Kínában jártak. A szűrő vizsgálatok illetve a kötelező karantén radikálisan csökkentik az utasforgalmat Kína és a külvilág között. Pedig most van a Holdújév amikor hagyományosan kínaiak százmilliói indulnak útnak. Kínában február harmadikáig meghosszabbították az ünnepi szabadságot, de sok helyen hétfőn sem indulhat újra a munka hiszen a vírus riadó miatt szinte teljesen leállt az élet. Ez a helyzet például Vuhanban, amely a kínai acél és autóipar egyik legfontosabb központja. Pekingben a növekedés ütemének komoly visszaesésével számolnak a korona vírus járvány miatt.

Tízezer főre növekszik az európai határőrség

Ez még nem európai hadsereg, de egységes európai egyenruhában szolgálatot teljesítő emberek, akik néha fegyvert is viselnek – így mutatta be az “új” Frontexet az európai határőrség parancsnoka a brüsszeli Politiconak.

A Frontexnek kezdetben csak 750 embere volt, akik nyilvánvalóan túlságosan is kevesen álltak rendelkezésre a migrációs problémák megoldására. Most komoly pénzt kaptak az Európai Uniótól, és ezért sokkal nagyobb szerepet is vállalhatnak magukra.

Fabrice Leggeri főigazgató elmondta, hogy az EU tagállamok eltérően ítélik meg a migráns problémát, de abban egyetértenek, hogy meg kell erősíteni az uniós határok védelmét. De ki védje meg a határokat?

Orbán szerint a határok védelme nemzeti hatáskör

A magyar miniszterelnök azzal vádolta Brüsszelt és a Frontexet, hogy át akarják venni a határvédelmet a magyar hatóságoktól. Ezzel szemben Fabrice Leggeri főigazgató a feladatok megosztásáról beszél. Azt hangsúlyozza, hogy a nemzeti határőrségek sokkal több embert jelentenek az Európai Unióban mint a Frontex. Jelenleg a határőrségek összlétszáma az Európai Unióban több mint 115 ezer fő. Ehhez képest a Frontex erők létszáma 10 ezer, de ezt is csak 2027-re érik el. Még ennek a 10 ezer főnek is csak nem egészen egyharmada – 3000 ember – lesz Frontex határőr. A többiek olyan nemzeti határőrök lesznek, akiket a Frontex is kiképzett.

Mi lesz a Frontex határőrök feladata?

Ők segítik a nemzeti határőrségeket abban, hogy a nemzetközi előírások szerint hajtsák végre a külföldiek beléptetését az uniós határokon. Ennek megfelelően a Frontex  költségvetése 94 millió euróról 340 millióra emelkedik.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya szeretne egységes uniós álláspontot kialakítani a migráció ügyében. Ezért támogatja a Frontex megerősítését, mert ez egységes gyakorlatot jelenthet valamennyi uniós határon.

“Jelenleg csakis a tagállamok hozhatnak olyan döntéseket, hogy egy bevándorlót visszafordítanak a határon. Nekünk szükségünk van európai döntésre ebben az ügyben, hogy hatékonyak legyünk” – nyilatkozta Fabrice Leggeri főigazgató a brüsszeli Politiconak.

Eurószázmilliárdok a klímaváltozás ellen

Az EU 100 milliárd eurót szán a klímasemlegességre. Ursula von der Leyen bemutatta a Zöld megállapodást. Brutális összeg kell a tervhez, a magyar kormány pénzt kér hozzá.

Az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében – mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szerdán Brüsszelben az európai parlamenti vita előtt. Ám egyedül a 2030-ig szóló intézkedések évi 260 milliárd eurót igényelnek.

A bizottsági elnök Zöld Megállapodás (Green Deal) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt azt mondta:

elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.

A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van – mondta. Az európai Green Deal a kibocsátás-csökkentésre és munkahelyteremtésre, az innováció ösztönzésére irányul. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat bolygónk érdekeivel – tette hozzá.

Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az európai zöld megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései

a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést.

Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló összeget, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen – közölte.

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi,

mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.

A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló programot,

biodiverzitási, új iparpolitikai stratégiát, cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.

Von der Leyen arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel.

A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség,

ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.
A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. S mivel

az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani,

az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

Von der Leyen felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.

A magyar kormány jelenlegi hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor járul hozzá a terv végrehajtásához, ha ezt finanszírozza az EU.

Mit akar Putyin Európában?

Az orosz elnök szívélyesen elbeszélgetett Ursula von der Leyen asszonnyal telefonon nem sokkal a brüsszeli bizottság első ülése előtt. A hivatalos közlemények nem sokat árultak el a beszélgetés tartalmáról, de Putyin korábban sem arról volt ismert, hogy a nyilvánossággal tudatja: mit is akar valójában?!

Oroszország a szomszédunk és az is marad! Pont!

Katonás rövidséggel így összegezte véleményét Oroszországról Ursula von der Leyen asszony nem sokkal azután, hogy megválasztották a brüsszeli bizottság elnökének. Ursula von der Leyen korábban honvédelmi miniszter volt, és ebben a minőségben rá jutott az a szerep Merkel kancellár csapatában, hogy bírálja Moszkvát. A leghatározottabban ezt akkor tette meg amikor az oroszok annektálták a Krím félszigetet 2014-ben. “Az erő pozíciójából kell tárgyalnunk az oroszokkal”- mondta akkor Ursula von der Leyen.

A Normandia formula

Az ukrajnai válság megoldására hozták létre az úgynevezett Normandia formulát, mely azt jelenti, hogy Németország és Franciaország is résztvesz az orosz-ukrán válság rendezésében. Sikerült is Angela Merkel kancellárnak és Francois Hollande elnöknek enyhítenie Moszkva és Kijev szembenállását. Most a békefolyamat felgyorsítását remélik.

Putyin a Normandia formuláról egyeztetett Ursula von der Leyennel

Az egyetlen konkrétum a Kreml közleményben ez volt, hogy a hamarosan újrakezdődő négyes tanácskozást megvitatta Putyin és Ursula von der Leyen. A munka neheze természetesen Angela Merkel kancellárra és Emmanuel Macron francia elnökre vár. Nekik kell valamilyen modus vivendire rávenni Oroszországot és Ukrajnát. Amióta Ukrajna első számú vezetője Volodomir Zelenszkij lett jelentősen javult a viszony Kijev és Moszkva között. Áttörés nem történt márpedig ez a célja az Európai Uniónak, mely szeretné, hogyha nem az amerikaiak vadászterülete lenne Ukrajna, és a rendezés nem lenne kiszolgáltatva Trump szeszélyeinek.

Putyin szerint a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

A londoni NATO tanácskozással egyidőben Vlagyimir Putyin elmondta: az észak-atlanti szervezet keleti terjeszkedését fenyegetésnek tartják Moszkvában! Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak 13 új tagállama lett a Szovjetunió bukása után – jórészt egykori szocialista országok az orosz határok közelében. Az amerikaiak katonai jelenléte a Baltikumban, rakéták telepítése Lengyelországban és Romániában mind-mind fenyegetésnek számít Moszkva szemében.

Ukrajna kapcsolata a NATO-hoz pedig különös mértékben érdekli Putyint hiszen stratégiai szempontból kulcsfontosságú területről van szó. Arról persze minden oroszok elnöke megfeledkezett, hogy az oroszok is rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékére. Ez is stratégiai fontos stratégiai fontosságú terület az egykori Kelet Poroszországban, így érthető, hogy ezt pedig a NATO tagállamok élik meg orosz fenyegetésként.

Mit akar Putyin valójában Európában?

A Business Insider orosz szakértője szerint mindenekelőtt az Európai Unió egységének megtörését. Anton Sekovcov, az európai – orosz kapcsolatok szakértője arra mutat rá, hogy Putyin arra törekszik: az EU tagállamaival alakítson ki közvetlen kapcsolatot Brüsszel megkerülésével. Bár a szakértő erre nem tér ki, de Magyarország erre kiváló példa hiszen miközben gyakran összetűzésbe kerül az Európai Unió brüsszeli központjával addig remek kapcsolatot ápol Oroszországgal, mellyel aktívan együttműködik Ukrajnával szemben.

Putyin logikája meglehetősen egyszerű: az 500 milliós Európai Unióhoz képest Oroszország valóságos gazdasági törpe. A tagállamokhoz képest viszont nyugodtan eljátszhatja a nagyhatalom szerepét.

Az oroszok biztonságpolitikai és gazdasági szempontból egységes területnek tekintik az egész térséget Vlagyivosztoktól Dublinig! Ebben a térségben akarják eljátszani a nagyhatalom szerepét. Ezért gyengítik az Európai Unió minden tagállamában a liberális demokráciát, támogatva a populista erőket – hangsúlyozza a szakértő a Business Insider portálon.

Putyin kedvezően ítéli meg az egységes európai hadsereget

Ursula von der Leyen korábban is sürgette az egységes európai erő létrehozását , mely most a brexit következtében realitássá is válhat. Ezért örültek Moszkvában Ursula von der Leyen megválasztásának. Putyin szeretné megosztani illetve perspektivikusan feloszlatni a NATO -t vagyis az amerikaiak kipaterolni Európából. Ez már régi terve Moszkvának, és ebben Putyin elődei biztonságpolitikáját követi állapította meg a Business Insider szakértője.

der Leyen: nincs kompromisszum a jogállamiság ügyében

A brüsszeli bizottság elnöke Strasbourgban az európai honatyák előtt hangsúlyozta: sosem köthet kompromisszumot a jog betartásának kérdésében. Ezt aligha lehet másképp értelmezni mint nyílt figyelmeztetést olyan renitens tagállamokkal szemben, melyek megpróbálnak szembe helyezkedni az uniós normákkal.

Elsősorban Lengyelországot, Magyarországot és Romániát érte bírálat ebben a tekintetben az Európai Unió központjában. Az európai választások eredményeit látva a románok meghátráltak: börtönbe küldték a szociáldemokraták erős emberét, aki elsősorban szorgalmazta azt, hogy csökkentsék a jogi szféra függetlenségét. Elérte, hogy leváltsák tisztségéről Laura Codreanu-Kövesi ügyésznőt, aki az elit számos tagját juttatta börtönbe visszaélések miatt.

Az EU első ügyésze épp Laura Codreanu-Kövesi lett

Az Európai parlament megmutatta, hogy a jogállamiság tekintetében nem tűr el kompromisszumot. Laura Codreanu – Kövesit épp azért találták alkalmasnak a feladatra, amiért Romániában megbuktatták: ellenszélben is vállalta az együttműködést az USA-val és az Európai Unióval annak érdekében, hogy megtisztítsa a korrupciótól a román elitet.

A Fidesz és a PiS támogatta Ursula von der Leyen megválasztását

Miután a románok meghátráltak és visszavonták jogi reformjaikat, Magyarország és Lengyelország maradt az Európai Unió célkeresztjében. Mindkét állam kormányzó pártja támogatta Ursula von der Leyen megválasztását a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. A német politikus asszony nem kis részben ennek is köszönhette a megválasztását hiszen csak nagyon csekély többséggel ment át a vizsgán. Mind a magyar mind a lengyel vezetés gyakran emlékeztette erre Ursula von der Leyent. Aki ezért is fogadta el unió biztosnak Várhelyi Olivért. De a jogállamiság kérdésében nem engedhet az új brüsszeli bizottság sem! Erre figyelmeztette Ursula von der Leyen a magyar és a lengyel vezetést Strasbourgban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK