Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Vera Jourová: nem állok kapcsolatban Sorossal!

A brüsszeli bizottság alelnök asszonya Soros Györgyhöz fűződő való kapcsolatáról a Hospodarske Noviny című cseh lapnak nyilatkozott annak kapcsán, hogy Magyarországon a hatalom médiája Soros bérencnek nevezte őt, mert bírálta a magyar kormányt a jogállami normák megsértése és a korrupció miatt.

Vera Jourová egy angol szó viccet faragott arról, hogy Magyarországon beteg a demokrácia. Ezt követően a magyar kormány Vera Jourová leváltását kezdeményezte, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya visszautasított.

Közben a magyar miniszterelnök odáig ment, hogy korrupcióval vádolta meg a brüsszeli bizottságot, mely szerinte Soros György befolyása alatt áll. Ebből az látszik, hogy igazában Vera Jourová és a többi uniós tisztségviselő korrupcióval kapcsolatos állításai fájnak igazán a magyar miniszterelnöknek, akinek nehéz magyarázatot találni arra, hogy Magyarország miért is nem lép be az európai ügyészségbe, amelynek az első számú feladata az, hogy ellenőrizze: a tagállamok mire is költik el az EU-tól kapott pénzeket?!

Vera Jourova, aki az uniós szabályok betartása felett őrködik mint biztos, többször is kifogásolta, hogy a miniszterelnök családja és holdudvara lenyúlja az európai pénzek jórészét.

Vera Jourová épp ezért javasolta, hogy tartsanak olyan egyeztetést, melyet Varsóban sikeresen megrendeztek a lengyel kormánnyal. Csakhogy Kaczynski – a magyar miniszterelnökkel ellentétben – nem nyúlja le az európai pénzeket. Elveit tekintve közel áll a magyar kormányhoz, de korrupciós gyakorlatához nem!

Vera Jourová azt javasolja, hogy az uniós pénzeket vonják meg a magyar elittől, amely saját céljaira fordítja azokat. Ez a felvetés aggasztja a magyar miniszterelnököt, aki pontosan tudja: rendszere hosszú távon fenntarthatatlan a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül.

“A jogállamiság és a pénz összekapcsolása szükségszerű”

Erről beszélt újságíróknak Vera Jourova uniós biztos miután ismertette a 27 tagállam helyzetéről szóló jelentést. Ebben Magyarországgal kapcsolatban bírálatok is szerepelnek elsősorban az igazságszolgáltatással és a sajtószabadsággal kapcsolatban.

Vera Jourova, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországon igyekeznek korlátozni a média szabadságát. Több uniós államban is előfordul, hogy gazdasági eszközökkel lehetetlenítik el a kritikus sajtót. “Ilyenkor nyilvánvaló, hogy a gazdasági döntés mögött politikusok állnak.”

“Az Európai unió tagállamainak adófizetői viszont nem akarnak pénzt adni olyan országoknak, ahol megsértik a jogállamiság elvét és ahol nem lehet ellenőrizni a pénz elköltését.”

Szójáték volt a beteg demokrácia

A cseh uniós biztos a Der Spiegelnek adott interjúban nevezte betegnek a magyar demokráciát. Egy angol szójátékot próbált ki: az illiberal-illiberálisból csak az első három betűt tartotta meg, így lett “Magyarország ill democracy” vagyis beteg demokrácia.

Orbán Viktor miniszterelnök ezen annyira felháborodott, hogy követelte Vera Jourova leváltását bár pontosan tudta, hogy erre csekély az esély. A biztos asszony megerősítette: nem bánt meg semmit és természetesen nem mond le! Csehszlovákiában a diktatúrában élte le élete első részét, ezért pontosan tudja, hogy miről beszél amikor a jogállam megsértését kifogásolja. Vera Jourova közölte: a bizottság többi tagja teljes támogatásáról biztosította őt. Ursula von der Leyen, a bizottság elnökasszonya válaszol majd Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya továbbra is bízik az Orbán által bírált alelnökben

Hazai kommunikációs használatra a brüsszeli térfélen csatázik Orbán Viktor kormányfő és hű fegyverhordozója Varga Judit igazságügyminiszter.

Sajtóértekezletén közölte a brüsszeli bizottság szóvivője. Akit amiatt faggattak erről, mert Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan az alelnök leváltását kezdeményezte mondván:
“megsértette Magyarországot!” Vera Jourova cseh biztos a brüsszeli bizottság egyik legkényesebb posztján teljesít jól: hozzátartoznak a jogállammal és a korrupcióval kapcsolatos ügyek, melyek ugyancsak nyugtalanítják a magyar miniszterelnököt. Korábban Vera Jourova úgy fogalmazott, hogy, amennyiben

“Magyarország nem hallgatja meg a józan ész szavát, akkor a pénz szavát biztos megérti majd!”

Az OLAF vizsgálatai szerint messze Magyarország a legelső azon a szomorú listán, melyen az európai pénzek problematikus elköltését tartják nyilván. Sok uniós tagállam vezetőinek az a véleménye, hogy korlátozzák az EU pénzek kifizetését azoknak a tagállamoknak, ahol a kormány nem tartja be az uniós előírásokat.

Német kompromisszum

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetőzik, ezért a német elnökség olyan javaslatot terjesztett elő, mely nem köti a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését. Ez zavarja a legjobban Orbán Viktor miniszterelnököt.

Vera Jourova biztos asszony más kérdésekben is kihúzta a gyufát: már az Index botrány idején közölte, hogy permanens kapcsolatban áll a kormányzat által fenyegetett szerkesztőséggel. Többször bírálta a magyar kormányt a sajtószabadság korlátozása miatt. A cseh biztos leváltását ezért is kezdeményezte a magyar miniszterelnök, aki az uniós jog pompás ismerőjeként pontosan tudja: akciójának csekély esélye van a sikerre! Viszont hazai használatra hatásos PR akciót folytathat, és elvonhatja a figyelmet arról a kínos problémáról, hogy amennyiben Magyarország nem kapja meg a várva várt euró milliárdokat Brüsszelből, akkor a magyar gazdaság is meginoghat. Akkor pedig képtelen lenne tartani az életszínvonalat, és ez nem lenne a legjobb előjel a 2022-es választások előtt.

Orbán ugyanaz

Kevesen emlékeznek már a Horn-kormány és ellenzéke között a földtörvény ügyében kialakult 1997-es konfliktusra. Horn Gyula miniszterelnök a földtörvény olyan módosítását kezdeményezte, amely – szemben ennek az MDF-kormány utolsó törvénye általi megtiltásával – lehetővé tette volna, hogy gazdasági társaságok is földtulajdonhoz jussanak, és ne csak természetes személyek.

Az MDF – akkor már kicsiny ellenzéki párt – népszavazást kezdeményezett a törvényjavaslat ellen, s az ellenzéki pártok – az MDF, a Kisgazdapárt, a KDNP és a Fidesz – rövid idő alatt 300 ezer aláírást gyűjtött össze. A kormány kész volt tárgyalni az ellenzékkel a földtörvény-módosítás kompromisszumos megoldásáról, és Pokorni Zoltánnal, a Fidesz akkori frakcióvezetőjével sikerült is megállapodni. Orbán azonban az ellenzéki pártok közös frakcióülésén mindenkit meggyőzött, hogy nem szabad kompromisszumba belemenni, a kormányt teljes meghátrálásra kell kényszeríteni, meg kell alázni. Így is történt, a kormány visszavonta a törvényt.

Miért idézem ezt fel több mint két évtizeddel később?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány napja bemutatta a Bizottság új, kompromisszumos migrációs koncepcióját. E szerint a déli államokba érkezett menekültek ügyében néhány nap alatt kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást, és azokat, akik menedékjogot kapnak, csak azon tagállamok között osztanák el, akik készek őket fogadni. Akik erre nem készek, azoknak a visszautasított menedékkérők kitoloncolását kellene lebonyolítaniuk. Nincs tehát kötelező kvóta, a javaslat tudomásul veszi, hogy a tagországok egy része nem hajlandó menekülteket fogadni.
Orbán – Babiš cseh és Morawiecki lengyel miniszterelnök társaságában – elutazott Brüsszelbe Ursula von der Leyenhez, és azonnal nemet mondott a kompromisszumra

„Hiába nevezik át a kvótát, attól még kvóta marad”

-, mondta a találkozót követő sajtóértekezleten. Nem fogadja el, hogy a menedékkérők egyáltalán beléphessenek az Unió területére, és itt döntsenek a kérelmükről, szerinte a menedékkérelmeket csak az EU határain kívül lehessen benyújtani. Magyarul, az Orbán-kormány mai gyakorlatát kívánja az egész EU-val elfogadtatni.

Orbán ma is ugyanaz, mint huszonhárom évvel ezelőtt. A politikai ellenfelet – akkor a Horn Gyula vezette MSZP–SZDSZ kormányt, ma az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot – teljes meghátrálásra akarja kényszeríteni, nem hajlandó semmiféle kompromisszumra.

Legyen tagja Magyarország is az Európai Egészségügyi Uniónak!

Nemcsak a teljes európai közösségnek, de Magyarországnak is kiemelten fontos érdeke, hogy megvalósuljon az Európai Egészségügyi Unió koncepciója – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP politikusa volt a koncepció egyik kidolgozója és felelőse az EP szociáldemokrata frakciójában, az elmúlt több mint egy évben többek között a Magyar Orvosi Kamarával és további hazai szakmai szervezetekkel, valamint európai egészségügyi érdekvédelmi csoportokkal közösen formálta a minőségi sztenderdeket előírni szándékozó javaslatcsomag tartalmát.

„Amikor először kiálltam az Európai Egészségügyi Unió koncepciójával, a szakmai szervezetek és a politikai döntéshozók is hitetlenkedtek annak megvalósíthatóságáról, az elmúlt hónapokban végzett kemény munka azonban meghozta a gyümölcsét: elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója vette nevére a programot, majd az Európai Parlament többsége által elfogadott egészségügyi stratégiába is bekerült ez a koncepció, most pedig történelmi áttörésként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is a következő munkaterv fontos részévé tette ez a programot” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP politikusa hangsúlyozta, hogy az Európai Egészségügyi Unió megvalósítása rövidebb várólistákat, kevesebb kórházi fertőzést és abból következő betegséget, halálesetet jelent, de magasabb béreket is hozhat az egészségügyi ellátórendszerekben. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy a kormányzati propagandával szemben a Fidesz az uniós átlagnál is kevesebbet fordít az egészségügyre, nem véletlen a minőségbeli lemaradás.

„Míg egy cseh orvos kétszer, addig egy belga doktor kilencszer többet keres magyar kollégáinál. Ma Magyarországon háromszor nagyobb eséllyel kap valaki súlyos kórházi fertőzést, mint Németországban. Ezek a különbségek tarthatatlanok, ennek kiküszöbölését is elősegíti az egészségügyi unió koncepciója”

– tette hozzá az MSZP európai politikusa.

Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament után immár az Európai Bizottság is vállalást tett az általa kezdeményezett program mellett, most az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácson van a sor, hogy támogassa a megvalósítást.

„A közös munka elkezdődött, azt várom ellenzéki és kormánypárti EP-képviselőtársaimtól is, hogy álljanak be a program mögé és segítsék a minél szélesebb körű megvalósulását.

Erős egészségügy nélkül nincs erős Európa, erős egészségügyi ellátórendszer nélkül nincs boldog Magyarország”

– fogalmazott online sajtótájékoztatóján az MSZP képviselője.

“Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

Kenyértörés

Előző jegyzetem írásakor még csak azt tudtam, amit Gulyás miniszter közölt csütörtöki sajtótájékoztatóján, vagyis hogy országgyűlési határozattal készülnek megerősíteni Orbán pozícióját az állam- és kormányfők tanácskozására, ahol az EU segélycsomagjáról fognak tárgyalni majd dönteni.

Annyit tudtam, hogy Orbán harcba indul, nagy csatára készül, és ezért mozgósítja maga mellett a „százharminchárom bátor embert”. Közben felkerült az Országgyűlés honlapjára a H/11282. számú országgyűlési határozati javaslat szövege is, melyet a két kormánypárti frakcióvezető jegyez, és amely súlyosabb feltételekhez köti a csomag magyar részről történő jóváhagyását, mint gondoltam, és sokan mások is gondolhatták.
Öt feltételt jelöltek meg, melyek közül háromnak van politikai jelentősége: ne kössék az EU-pénzeket semmiféle jogállamisági feltételhez, zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, szüntesse meg az EU a „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” támogatását uniós pénzből. A további két feltétel („az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük” illetve „a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai”) uniós gazdaságpolitikai vitákat érintenek, s azokról akár még lehet is vitatkozni.

Az első három feltétel elfogadása az Unió önfeladását, az unió közös normáinak hatályon kívül helyezését jelentené, s ezeket sem a soros elnök szerepét betöltő Merkel kancellár nem fogadhatja, sem Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.

Ezt Orbán is pontosan tudja.
Nekem úgy tűnik, hogy a fő kérdés az: kit tud Orbán ebben a konfliktusban maga mellé állítani. Ha maga mellett tudja a visegrádi négyeket és az immár az ő szövetségese, Janez Jansa miniszterelnök által vezetett Szlovéniát, az már olyan blokkoló kisebbség lehet, amellyel a brüsszeli vezetők alkura kényszerülhetnek. Egy szóvivői nyilatkozatból tudni lehet, hogy az Orbán-kormány erre a négy szövetségesre számít.

Csakhogy a felsorolt feltételek az Orbán-kormányon kívül csak a lengyel kormány számára fontosak, s a három kritikus feltételből annak is legfeljebb kettő.

Ha nem teljesítik feltételeit, Orbán nehezen léphet vissza a vétótól. Az viszont nem elképzelhető, hogy teljesítsék azokat.
Kézenfekvő a feltételezés, hogy Orbán ezzel a maga által gerjesztett konfliktussal kenyértörése viszi a Brüsszellel tíz éve folyó vitát. Az EU elhagyását készíti elő, s azt próbálgatja, hogy vajon hogyan reagál erre a konfliktusra saját tábora, hogyan az ellenzék különböző pártjai, hogyan a közvélemény különböző szegmensei, és hogyan reagál a nemzetközi környezet.

A konfliktus váratlan, de nem meglepő.

Valójában előbb-utóbb el kellett ide jutni: Orbán és pártja más világot, a múlt század harmincas éveinek világát, az egymással szemben álló európai nacionalizmusok világát képviseli. Azt a világot, amelynek meghaladására előbb az ENSZ, majd az Európai Unió létrejött. Orbán saját bevallása szerint nem az európai fővárosokban, hanem a keleti despota rendszerben érzi magát otthon.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, mindenekelőtt a hétfői és keddi parlamenti ülést.

Várjuk, hogyan lépnek fel az ügyben az egyes ellenzéki pártok, és mozgósítják-e támogatóikat Magyarország EU-tagsága védelmében.

“Globális válasz kell a koronavírusra”

Választ kell adni a koronavírus járvány leküzdésére. A nemzetállami megoldások pillanatnyi eredményre vezethetnek, a vírus legyőzését csak globális összefogással érhetjük el. 

Az Európai Unió csatlakozott ahhoz a maratoni akcióhoz, amely pénzt gyűjt ahhoz, hogy minél előbb meglegyen az oltóanyag a Covid 19 vírus ellen. Ezt hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott. A brüsszeli bizottság elnöke szerint minimum 7,5 milliárd euróra van szükség.

Olyan drága lesz az oltóanyag, hogy sokan nem tudják majd megfizetni

A brüsszeli bizottság azért szállt be az akcióba, hogy azután több millió oltóanyagot tudjon a tagállamok rendelkezésére bocsátani elfogadható áron. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a nagy gyógyszergyárak olyan csillagászati költségeket számolnak el a koronavírus oltóanyagáért, hogy azt sok uniós polgár nem lenne képes megfizetni.

Az Európai Unió továbbra is a koronavírus által legjobban sújtott régiója a világnak bár az Egyesült Államokban, Oroszországban és Indiában gyorsan növekszik a járvány áldozatainak a száma. Az Európai Unió késve reagált a járvány veszélyre, ezért a nemzetállamok külön-külön döntöttek a szükséges intézkedésekről. Most a brüsszeli bizottság igyekszik hasznossá tenni magát, hogy minden uniós polgárnak biztosítson oltóanyagot a vírus ellen. “Ez egy globális fenyegetés. A vírus nem ismer határokat. Nekünk is globális választ kell adnunk”- hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony, aki foglalkozására nézve orvos, de hivatását régen nem gyakorolja, mert már régóta politikai pályára lépett.

Az EU szégyene

A görög-török határra látogatott Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és David Sassolival, az Európai Parlament elnökével együtt. Helikopterről szemlélték meg a határt, és kifejezésre juttatták szolidaritásukat Görögországgal. Természetesen ott volt velük Micotakisz görög (továbbá Plenovi horvát) miniszterelnök is.

Eddig a hír az internetes portálokon és a tévéhíradókban. Mellette a másik hír, képekkel és filmrészletekkel illusztrálva: görög rendőrök könnygázzal és vízágyúkkal szorítják vissza a Szíriából, Irakból, Afganisztánból jött és jó időt Törökországban töltött menekülteket.

Az AFP hírügynökség szerint a görög rendőrök éles lőfegyvert is használtak, több menekült megsérült és egyikük a kórházban életét vesztette. Ezt a görög illetékesek cáfolták. A könnygázt és a vízágyút nem cáfolta senki.

A német köztévé híradói arra hívják fel a figyelmet, hogy a hatályos nemzetközi jogrend szerint Görögországnak a határára érkező menedékkérők esetében el kellene indítania a menekültügyi eljárást. Korábban – még az előző, baloldali Cipras-kormány idején – Görögország beengedte a menekülőket, és hagyta őket továbbutazni Macedónián és Szerbián át, így jutottak el a magyar határig. Azután jött az EU 2016-os megállapodása Törökországgal, amely szerint a török hatóságok éveken át megakadályozták a menekültek továbbutazását, és a Micotakisz-kormánynak már nem kellett szembenéznie menekültek tömegével. Miután Erdoğan elnök lényegében felmondta a megállapodást, most megérkeztek az első ezrek a határra, és a görög állam vízágyúval, könnygázzal és a szigeteknél csáklyával fogadta őket, visszalökve gumicsónakjaikat a tengerre. Ezzel a fogadtatással fejezte ki „szolidaritását”, vagyis egyetértését Ursula von der Leyen és az EU többi csúcsvezetője.

A Szíriából, Irakból, Afganisztánból érkezett menedékkérőkkel, akikkel mint tárgyakkal játszik Erdoğan, és akiket vízágyúval, könnygázzal és esetleg lőfegyverrel szorít vissza a görög állam, az EU csúcsvezetői nem szolidárisak. Nekik, róluk Ursula von der Leyen nem mondott semmit. Szégyen, gyalázat.

Ursula von der Leyen a Merkel-kormány minisztereként, a CDU alelnökeként rendszeresen kiállt Angela Merkel 2015-ös döntése, kormányának humánus menekültpolitikája mellett. A Bizottság elnökeként egészen másképp viselkedik. Míg Németországban a baloldali pártok – a zöldek, a szociáldemokraták és a Balpárt – azt szorgalmazzák, hogy Németország újra vegyen át menedékkérőket, a CDU ezzel szemben nyilatkozik, a szélsőjobboldali AfD pedig a német határok lezárását követeli.
Míg az Európai Parlament szocialista és a liberális frakciója a Néppárttal együtt tavaly megszavazta Ursula von der Leyen bizottsági elnökségét, a zöld frakció nemet mondott rá. Velük értettem egyet akkor is, most is.

Morawiecki miniszterelnök: eurorealistáknak kell lennünk!

0

Több pénz kell az Európai Unió ambiciózus céljainak az eléréséhez, ha globálisan versenyképes uniót akarunk!

Ez Lengyelország álláspontja, melyet Mazowiecki miniszterelnök kifejtett a sikertelen 30 órás maratoni vitában a 2021-2027-es költségvetésről. Megírta olvasói levélben a londoni Financial Timesnak is, hogy mit gondol erről. Legutóbb pedig a Facebook oldalán ismertette álláspontját , mely nem igazán meglepő hiszen Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós alapoknak.

“Vessünk véget annak, hogy megosztottak legyünk fukar és nagyvonalú tagállamok, Európáért lelkesedő és euroszkeptikus országok között. Eurorealistáknak kell lennünk egy ambiciózus Európa érdekben”! – ezt írta a Facebookon Lengyelország miniszterelnöke.

Ez szépen hangzik, de mit jelent a valóságban? A befizető országok ugyanis nem akarnak többet befizetni pedig Nagy Britannia távozásával lyuk maradt a költségvetésben. Nekik Morawiecki miniszterelnök azt üzente a Financial Timesban, hogy nagyon is szépen profitálnak a szegényebb uniós államok piacaiból, így végső soron igen  jól jártak, mert a nyugatiak többet nyertek mint amennyit visszafizettek.

Morawiecki kormányfő arra utal, hogy a fejlettebb nyugati rész beruházásai több profitot hoznak mint amennyit azután a gazdagabb befizető államok uniós támogatásként a keleti szegényebb résznek nyújtanak.

“A különbségtétel nettó befizetők és nettó haszonélvezők között ezért igazságtalan!”

Ez a fő érve Lengyelország kormányfőjének, aki minél nagyobb uniós költségvetést szeretne – Magyarországgal és több más tagállammal együtt.

A Financial Timesban a lengyel kormányfő a visegrádi négyek példáján keresztül mutatja meg, hogy mire gondol valójában.

“2010 és 2016 között a négy visegrádi állam a GDP-je 1,5-4%-át kapta meg uniós támogatásként. Ebben az időszakban osztalékban és más formában az Európai Unió 15 állama, amely 2004 előtt is tag volt, a GDP-jük 4-8%-át vonták ki ebből a térségből.”

A visegrádi országok hatalmas export piacot jelentettek a többieknek. “2007 és 2013 között 96 milliárd euró plusz exportot jelentettek a nyugati országoknak a visegrádi államok, melyeket a kohéziós alapokból támogattak.”

A lengyel kormányfő utal arra is, hogy a brüsszeli bizottság elnökasszonya, Ursula von der Leyen egy globálisan versenyképes Európai Uniót akar. Ez pénz nélkül nem megy! – hangsúlyozza Morawiecki miniszterelnök.

Vasárnap a lengyel kormány szóvivője megerősítette : kitartanak amellett, hogy több pénz kell az uniós mezőgazdasági és kohéziós alapba! Piotr Müller kormányszóvivő határozottan megismételte a lengyel álláspontot: “azért nincs megállapodás a költségvetésről, mert mi 17 tagállammal együtt magasabb előirányzatokat akarunk vagyis a nyugat-európai országoknak többet kellene befizetniük az Európai Unió kasszájába!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK