Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Putyin barátaival nem paktál Ursula von der Leyen

A brüsszeli bizottság elnökasszonya kész együttműködni szélsőjobboldali pártokkal is, ha azok megfelelnek néhány kritériumnak.

Ursula von der Leyen pályázik a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a következő ötéves periódusra is, és emiatt gyakran kérdezik tőle: kikkel akar együttműködni az Európai Parlament frakciói közül?

“Kiáll a demokráciáért, védelmezni kívánja értékrendünket, a jogállamiságot? Támogatja Ukrajnát, és szembeszáll Putyinnak azzal a törekvésével, hogy megossza Európát?”

– ezekben a kérdésekben egyértelműen állást kell foglalnia annak a pártnak, amely együtt kíván működni az új brüsszeli bizottsággal – hangsúlyozta Ursula von der Leyen amikor azt kérdezték tőle: mi a véleménye az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójáról az Európai Parlamentben.

Ursula von der Leyen azzal számol, hogy megerősödhet a szélsőjobboldal a júniusi európai választáson márpedig a brüsszeli bizottságnak szüksége van arra, hogy az Európai Parlamentben szilárd támogatói bázisa legyen. Jelenleg ez a konzervatívokat, a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket jelenti.

A jelenlegi előrejelzések szerint a két szélsőjobboldali frakció megszerezheti a parlamenti helyek egynegyedét is – írja a Politico.

2019-ben Ursula von der Leyennek épphogy sikerült megszereznie az Európai Parlament támogatását, és ez most is problematikusnak ígérkezik, mert a zöldek nem lelkesednek túlságosan érte.

Ezért lehet szüksége az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójára, melyben Meloni olasz miniszterelnök pártja és a lengyel PiS játszik vezető szerepet. Ide pályázik a Fidesz, amely elhagyta az Európai Néppártot, és azóta kívül van a partvonalon az Európai Parlamentben. Az Európai Konzervatívok és Reformisták be is fogadnák a Fideszt, de Orbán Viktor politikája nem felel meg Ursula von der Leyen kritériumainak.

Jobboldali-szélsőjobboldali koalíció?

Az  Európai Néppárt, amelynek  vezető  ereje  a  CDU vagyis Ursula von der Leyen  pártja,
kész-e valamiféle koalícióra az Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal? Erre sem adott egyértelmű választ Ursula von der Leyen. Azt viszont egyértelműen leszögezte: “lehetetlen az együttműködés, ha a párt elutasítja a jogállamot. Lehetetlen az együttműködés Putyin barátaival!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője már régóta tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről.

Weber, aki elszántan támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét, azt hangsúlyozza, hogy nincs együttműködés azokkal a pártokkal, melyek szemben állnak az Európai Unióval, elutasítják Ukrajna támogatását és a jogállamiságot.

Weber abban bízik, hogy az Európai Néppárt megerősíti vezető szerepét az Európai Parlamentben a júniusi választások után. Weber problémája a saját frakciójában az, hogy a Les Républicains, a francia konzervatív ellenzéki párt nem támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét. Miért nem? Mert Macron elnök támogatja azt.

“Olyan helyzetben akarom látni az Európai Néppártot, hogy senki se tudjon vele szemben határozatokat hozni az Európai Parlamentben”

– hangsúlyozta Manfred Weber.

Ursula von der Leyen: 20 milliárd euró továbbra is az ablakban

A brüsszeli bizottság elnöke az Európai Parlament előtt erősítette meg, hogy a magyar kormány a maradék 20 milliárd eurót csak akkor kaphatja meg, ha valamennyi feltételt teljesíti “az Európai Unió értékeinek és érdekeinek “ megfelelően. 

Mit jelentenek az Európai Unió érdekei ebben az esetben? Ukrajna kapcsán ezt Ursula von der Leyen meg is fogalmazta:

”Az Európai Unió politikai döntéseit finanszírozással is alá kell támasztani. Jelentős összegű finanszírozást javasoltunk ezért Ukrajnának a következő négy évre, és reméljük, hogy a 27 tagállam, az eddig egyedül vétózó Magyarországot is beleértve, megszavazza majd.”

Magyarán a magyar kormány akkor kaphatja meg az uniós források egy részét, ha nem vétózza meg az Ukrajnának szánt segélyt! Zsarolás ez mindkét részről, és ebben a kötélhúzásban az Európai Unió az erősebb hiszen nála van a pénz. Orbán Viktor viszont arra játszik, hogy Ukrajnának jobban kell a pénz mint neki hiszen Marcsenko pénzügyminiszter nyíltan megmondta Kijevben: nincs költségvetés nyugati támogatás nélkül! Jelenleg pedig mind az USA 60 milliárd dolláros mind pedig az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatási csomagja a levegőben függeszkedik. A következő immár rendkívüli csúcstalálkozót február elsején tartja az Európai Unió.

Zelenszkij ukrán elnök így foglalta össze a kölcsönös függést: nyugati támogatás nélkül nem működik Ukrajna, de Európa védelmét jelenleg mi biztosítjuk Oroszországgal szemben!”

Orbán a saját korrupciója érdekében vétóz

Ursula von der Leyen arról is beszélt az Európai Parlament előtt, hogy az Európai Unió addig nem utalja ki az eurómilliárdokat Magyarországnak amíg “nem tudja biztonságban a pénzét.” Ez nem túlságosan finom célzás a korrupcióra, amely teljes mértékben átszövi a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Orbán diplomáciája kétségbeesetten érvelhet azzal, hogy a nem kevésbé korrupt Bulgária és Románia szó nélkül megkapja az eurómilliárdokat Brüsszeltől vagyis a brüsszeli bizottság pikkel rá. Erre az érvre azt válaszolják Brüsszelben: Bulgária és Románia sohasem vétóz!

Orbán helyzete tragikomikus: miközben zsarol, őt is zsarolják.

A brüsszeli bizottság nemcsak időzavarban van, mert nem tudja finanszírozni Ukrajnát hanem program hiánnyal is küszködik: az Európai Unió gazdasága stagnál. Erre mutatott rá Kína kormányfője Davosban: felajánlotta együttműködését a gondokkal küszködő Európának. Li Csiang miniszterelnök elmondta, hogy tavaly Kína egyébként  problémákkal küszködő gazdasága 5,2%-kal nőtt vagyis kétszer olyan gyorsan mint az USA. Az EU teljesítménye zéró. Ebben a helyzetben az Orbán kormány menekülő útja Kína, és az onnan érkező óriási befektetések. Ursula von der Leyen geopolitikai érvekkel utasította vissza a kínai kormányfő együttműködési ajánlatát – lecsatlakozva az USA-hoz. Orbán Viktor épp ellenkezőleg arra játszik, hogy a német és a kínai ipar épp Magyarországon találjon egymásra ahogy ez Debrecenben meg is valósul. Ursula von der Leyen elkötelezte magát az amerikai geopolitika mellett, de hogyha újraindul a brüsszeli bizottság elnöki posztjáért, akkor valószínűleg meg is választják. Akkor pedig aligha felejti el, hogy Magyarországon Orbán Viktor választási kampányának negatív hősnőjévé vált.

Béke 2024

A béke amellett, hogy gyönyörűszép dolog, mindig a győztes diktátuma. A vesztes nem számíthat semmi jóra, vele szemben a „Vae victis” elv alkalmaztatik, nagyvonalúságnak, kegyelemnek nincs helye, tetszettek volna győzni, kis hülyék.

A szemléletnek a lelki mozgatórugója a szenvedés-gyász-bosszú trió, mert a győztes általában maga is rengeteg kárt szenvedett és sokakat feláldozott a harc során. Kissé érthetetlen, hogy akkor az agresszor miért robbantja ki mégis a háborút (akárminek is nevezi), hiszen neki is borzasztó rossz lesz, akár győz, akár veszít. Ez a csakazértis hozzáállás magyarázható azzal, hogy egy háború elindítása nem demokratikus parlamenti döntés, hanem egy teljhatalmú, pszichopata akarnok heppje, aki jól védett helyen tartózkodik, szerettei és barátai biztosan nem kerülnek még a harcok közelébe sem, és azt parancsol, amit akar, mert a teljhatalom miatt senki nem tudja megakadályozni semmiben. Még az általa száz százalékig uralt látszatparlamentje sem. Normál demokráciák nem is kezdeményeznek háborút. Csak őrült tömeggyilkosok.

A háború, mint az köztudott, a fizikai erőszak apoteózisa, akkor pedig az erkölcsi megfontolások, a racionalitás, a megértés, a sajnálat meg az egyéb jópofa dolgok a háttérbe szorulnak, és a győzelem után az

Azt csinálok, amit akarok

voluntarizmus veszi át az irányítást, mert feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy én vagyok az erősebb. Értem?

A háború úgy ér véget, hogy az egyik fél elkezd békebeli módon viselkedni, nem lő, nem gyilkol, nem használ semmiféle fegyvert, sőt mutatja is, hogy letette, és nincs nála ilyesmi már, tán még a két kezét is felemeli, és az eddigi küzdés helyett le akar ülni egy asztalhoz, hogy a másikkal megbeszéljék a dolgokat. A másik persze nem fog leülni, hanem állva marad, és diktálni kezd, az előbbinek pedig azt le kell írnia, sőt alá is kell írnia. Na, így születik meg a béke.

A fentiek szerint tehát, aki békét kér, mindig az a vesztes. A béke utáni új helyzet a győztes erőszakos kreálmánya, ebből következően az új háború melegágya egyben, mivel a diadalmámorban elvész a racionalitás, és ha a győztes győzhet akár tizenhárom nullra, a tizenkettő null már nem elég neki. Legyen akkor tizennyolc. Esetleg harmincegy? Valahogy így gondolkodik.

Ennek az érzelmileg motivált viselkedésnek nagy hátránya, hogy minél kegyetlenebb a békediktátum, annál hamarabb vezet újabb konfliktushoz, és abból kifejlődő háborúhoz, de ilyesmire a győztes a győzelem mámorában egy pillanatig sem gondol, ezért a békediktátumok sajnos irracionálisak. Ha mi akarunk békét, azaz önként vesztesek leszünk, nem számíthatunk semmi jóra. Sok rosszra viszont halálbiztosan, amely a háború amúgy is nagy káraira rakódik rá súlyosan.

Ferenc pápa megmondta, hogy mi a baj. A fegyver. Ha ilyet nem gyártana az USA, akkor nem lenne haszna belőle, és akkor a fegyvergyárosok nem tüzelték volna fel az amerikai kormányzatot, hogy tüzelje már föl Ukrajnát, hogy az fenyegető ottlétével tüzelje föl az oroszokat, hogy azok támadják meg őket. Ez az összes feltüzelés elmarad, ha a feltételezésünk értelmében nem lennének haszonra hajtó fegyvergyárosok. Mármint amerikai fegyvergyárosok. És akkor ki sem tört volna a hadművelet, mert folyamatosan béke lenne, amíg világ a világ.

Ez persze nem jelenti azt, hogy orosz meg kínai fegyvergyárosok sem lennének, mert azok lennének, így aztán hamar visszaállna a hajdanvolt Szovjetunió, csak a határa nem Berlinben lenne, hanem Dublinban. Ha már, akkor már alapon Kína is bevonulna ősi földjére, Tajvanra (fegyver híján az sem tudna védekezni), és béke lenne végre, béke, béke, béke!

Akkor nem lennének szankciók sem, és mi békésen tüzelnénk az orosz földgázt szigeteletlen házainkban, mivel a gázt fillérekért kapnánk a cár/első titkár/elnökúrtól, ugyanis a gáz árát az újjászületett KGST legfelsőbb tanácsa állapítaná meg. Ahogy az új fehérvári gyárból Moszkvába exportált Ikarus buszok árát is, utóbbit természetesen a gázárral harmonizáló módon, amely gázár még a rezsicsökkentésben meghatározottnál is olcsóbb lenne! Hát még a busz!

Egy dollár 0,64 rubelt érne a dollárboltokban, ahol amerikai termékeket lehetne kapni, persze csak párttagoknak, és mi, európaiak korlátozás nélkül járhatnánk Nyugat-Európába, merthogy az is Kelet-Európa lenne, Putyin elnök fényképeivel és az eurót felváltó rubellel.

Ezt a szép víziót akadályozza meg az a hülye USA, mert csak gyárt, gyárt és gyárt. Egyik fegyvert a másik után. Szólni kéne már nekik, hogy az a rohadék haszon nem minden, vannak más szempontok is, például Putyin elnök „Kibővített Szovjetunió” nevű szép elképzelése. Putyin elnök békevágya határtalan, és ha megkapná azt a pár semmiséget, azt a néhány területecskét, amire szüksége van a „Nagy” jelző kiérdemléséhez (Nagy Putyin), rögtön beleegyezne a békébe, amely eltartana akár 7 – 8 évig is. Ezt onnan tudom, hogy a Krím megtámadása és a Nyugat által Putyinnak való könnyed átengedése után az orosz elnök pont ennyi ideg maradt nyugton. Lehet persze, hogy a teljes Ukrajna annektálása után 7 évnél hamarabb támadja meg Lengyelországot, mert már nincs sok ideje hátra, ezt ma nem tudhatjuk pontosan. Az orvosait kéne megkérdezni róla.

Megjegyzés: azért szükséges a teljes Ukrajna bekebelezése, mert ha marad belőle valami, az állandóan fenyegetni fogja a különleges hadműveletekkel operáló, a Szovjetunióra egyre jobban hasonlító Oroszországot. Ceterum censeo, mondaná Cato Ukrajnáról, ha élne, mert Putyin békés álmát nem zavarhatja semmi ott az ezerszobás Palotában, ahol 8K tévén nézi az annektálás után immár a munka frontján elért győzelmeket a KAT, azaz a Kijevi Alelnökségi Tartomány szépséges vidékein. Reméljük, hogy a Palotában szokott módon ízletes a kaviár, és a méltán híres szovjetszkoje sampanszkoje hőmérséklete is megfelelő. Ukrajna bekebelezése után Oroszország számára a fenyegetést immár Lengyelország jelenti, ezért Lengyelország a következő (Magyarország, a balti államok, meg a többi töpörtyű egyszerű einstandokkal letudható, csak az annektálással járó adminisztráció jár némi időigénnyel).

Lengyelország után pedig, ahogy az iskolában tanították hajdanán: i tak dalse Dublinig.

Na, valami ilyesmi lenne Putyin békéje. Illetve békediktátuma. Úgy látszik, Orbán ezt akarja, a többiek meg nem, mert hogy ők ezt a helyzetet nem szeretnék megélni, az halálbiztos. Von der Leyen különösen irtózik tőle. Kétfajta stratégia, lehet választani.

Érdekességképpen megemlítendő, hogy Ferenc pápával ellentétben a Pesti Srácoknak a Mandíner által lelkesen közölt írása nem a fegyverkezésben látja a fő okot, amely miatt a Nyugat háborúpárti, hanem abban, hogy ez a háború feltétlenül szükséges az ukrán férfiak közül minél többnek az elpusztításához, így jut majd bőven ukrán nő a befogadott migráns férfiaknak. Ezt olvasva be kell valljam, erősen irigykedem, mert annyira csavaros eszem sosem volt, mint egyrészt az EU-nak, amelyik ezt a nőjuttatást kitalálta, másrészt a fineszes srácoknak itt Pesten, akik rájöttek von der Leyenék szupertitkos tervére.

Azért csodálkoztam kicsit, hogy ezt a leleplező írást nem egy hatodrangú vicclap vette át a derék srácoktól, hanem a Mandiner. Igaz, a Mandiner szint ma már ennek is megfelel.

Ukrán nők meg migráns férfiak… hatalmas ötlet! Csak gratulálni tudok.

Japán forgatókönyv Ukrajnában?

“A Kuril szigetek problémája több mint hetven évre nyúlik vissza. Ez a forgatókönyv nálunk is nagyon valószínű” – ezt a kissé meglepő kijelentést tette Kirill Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka egy holland lapban.

Az Egyesült Államokban kiképzett ukrán tábornok, aki rendszeresen elkíséri amerikai útjaira Volodimir Zelenszkij elnököt, arra célzott, hogy Oroszország és Japán között a háború 1945-ben ugyan véget ért, de azóta sincsen békeszerződés, mert nincsen egyetértés a Kurill szigetek tulajdonjogáról. A szigetek egy részét Oroszország stratégiai okból tartja megszállva, Japán viszont visszaköveteli azokat. A párhuzamot Kirill Budanov tábornok mindenekelőtt a Krím félszigetre értette hiszen ez ugyanígy stratégiai jelentőségű Oroszország számára, mert ott van a Fekete tengeren állomásozó orosz flotta főhadiszállása Szevasztopolban.

Ukrajna és Oroszország egyszer már nagyon közel állt ilyen megállapodáshoz – hívta fel a figyelmet Gerhard Schröder, aki közvetített a két fél között Törökországban 2022 tavaszán. Az egykori német kancellár most arra emlékezett vissza, hogy alig egy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete után – 2022 február  24 – az orosz és ukrán diplomatáknak sikerült megegyezniük egy tűzszünetről Törökországban. A megállapodás szerint Ukrajna vállalja, hogy nem lesz a NATO tagja, elfogadja, hogy a két orosz többségű tartomány: Donyeck és Luhanszk jelentős autonómiát kap, de az ország határain belül. A Krím problémáját pedig később tisztázzák. Az orosz-ukrán megállapodást az Egyesült Államok fúrta meg 2022 tavaszán – állítja Gerhard Schröder, Németország egykori szociáldemokrata kancellárja. Az USA ugyanis “kicsi és gyenge Oroszországot akar” – hangsúlyozza Schröder, aki Putyin elnök nagy barátja, és jelentős fizetést húz az oroszoktól.

Az USA immár hajlik a tűzszünetre Ukrajnában?

Az amerikai katonai hírszerzés értékelése szerint Ukrajna erői kimerültek, nem alkalmasak új offenzívára. Pedig ezt ígérte Budanov tábornok Washingtonban amikor találkozott amerikai partnereivel. Az ukrán hírszerzés vezetője azt állította, hogy télen is lehetséges offenzíva az oroszok ellen, ha Ukrajna megkapja az ígért fegyvereket az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Washingtoni megítélés szerint ennek nincs realitása, már csak azért sem, mert mind nagyobb gondot okoz a létszám feltöltése a hadseregben. Épp ezért azt tanácsolják a washingtoni külügyminisztériumnak, hogy a tűzszünetre buzdítsa Ukrajnát Oroszországgal. Az amerikai diplomaták állítólag meg is kezdték ukrán partnereik puhítgatását. Ez összefügg azzal is, hogy mind az Egyesült Államoknak mind pedig az Európai Uniónak mind nagyobb gondot jelent Ukrajna finanszírozása. Egyelőre Biden elnöknek komoly gondot okoz, hogy keresztül vigyen egy Ukrajnát támogató 50 milliárd dolláros csomagot, mert a képviselőház republikánus elnöke ellenzi azt.

Ursula von der Leyen asszony is 50 milliárd eurót ígért Ukrajnának, de a tagállamok vezetői nem tudtak megállapodni a finanszírozásról. Közben azonban Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: ha nem kapja meg Ukrajna nagyon sürgősen a támogatás legalább egy részét, akkor összeomolhat a gazdaság. 29 milliárd dolláros lyuk tátong ugyanis Ukrajna jövő évi költségvetésén.

Mercedes főnök: nem válhatunk el Kínától, mert az a legfontosabb piacunk

Ola Källenius elnök vezérigazgató állást foglalt a nyílt piaci verseny mellett, és hangsúlyozta, hogy milyen fontos a globális szállítási láncok fennmaradása. Az USA a Nyugat és Kína gazdasági szétválasztását szorgalmazza, de a német autóipar  ezt elutasítja.

“A nyílt piaci versengés a gazdaság motorja, és ez az, ami értéket teremt – hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott New Yorkban. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló beszédében vizsgálatot jelentett be az Európába irányuló kínai elektromos autók és akkumulátorok dömpingjével kapcsolatban.

Aggasztja ez a Mercedes főnökét?

“Nem, alapjában véve nem aggaszt, mert az elmúlt tíz évben jó eredményeket értünk el Kínában, és folytatni kívánjuk a beruházásainkat. Ne feledkezzünk meg arról, hogy mi tette ezt lehetővé Kínában: az ország megnyitotta piacát a világ előtt. Amíg ez a nyitás fennmarad, amíg meglesznek ennek a jogi keretei, addig nem aggodalmaskodunk.”

Mi lesz akkor, ha a kínaiak visszavágnak az Európai Uniónak?

“Mi a nyílt piacban hiszünk: az Egyesült Államokban már több mint 120 éve jelen vagyunk. A nyílt piaci versengés teremt értéket.”

Annalena Baerbock német külügyminiszter a Bloomberg televízióban nemrég úgy nyilatkozott, hogy Németország egy kicsit túlságosan is függővé vált a kínai piactól, és fontolóra kellene venni ennek a függésnek a mérséklését.

“A pandémia idején megtanultuk, hogy a globális szállítási láncok sérülékenyek, ezért a diverzifikáció előnyös lehet. Az akkumulátorok terén már úgy alakítottuk ki a Mercedes rendszerét, hogy regionális tervezést folytatunk nem globálisat. Az viszont teljes mértékben illuzórikus, hogy ezeket a régiókat úgy tekintsük, hogy nincsen semmifajta összeköttetés közöttük. A globális autós piac nem így épül fel. A rendszer sokkal szofisztikáltabb ennél hiszen mind az öt kontinensen adunk el Mercedes járműveket. Épp ezért nagyon fontos az, hogy a világpiacot nyitva tartsuk” – hangsúlyozta a Mercedes főnöke.

Sztrájkolnak az autóipar szakszervezetének tagjai három nagy autógyárban az USA-ban, az önök gyárában nincs UAW szakszervezet, de érinti-e a munkabeszüntetés a Mercedest az Egyesült Államokban?

“Nem érint minket, de fontos figyelmeztetés  a számunkra a szakszervezet követelése a béremelésre, mert azt mutatja, hogy állandóan fokozni kell a termelékenységet, hogy versenyben maradjunk.”

A UAW 40%-os órabér emelést akar míg a Ford, a General Motors és a Stellantis csak  20%-ot akar adni mondván a versenyképesség ennél többet nem visel el.

Az autóipar áttér az elektromos járművekre, tudják garantálni azt, hogy a munkások megtarthatják a munkahelyüket az új rendszerben is?

“A Mercedes beruházásainak oroszlánrészét az elektromos jármű gyártás teszi ki, de ez hosszútávú program: több mint tíz évre tervezzük az átállást. Ezalatt az idő alatt változik a demográfiai helyzet is, mert kevesebb új munkavállaló jelentkezik a piacon Németországban.”

A Mercedes és általában a német autógyárak piaci részesedést veszítettek Elon Musk Teslajával szemben, most a Mercedes a luxus kategóriában akarja meghódítani az elektromos autók piacát?

“A mi új luxus kategóriás elektromos járműveink nagyon komplex új konstrukciók. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a hagyományos eddigi járműveket akkumulátorral működtetjük, teljesen új konstrukciókról van szó! Máris sok vevő keresi a Mercedes luxus elektromos autóit, úgyhogy azt hiszem, hogy bejött ez a piaci stratégia.”

Az inflációt megérzi mindenki, a luxus kategóriában is mutatkozik emiatt csökkenés?

“Az első félév eladási mutatóit jók, nem panaszkodhatunk. Kétségtelen tény, hogy a magas kamatlábak Észak Amerikában és Európában megváltoztatják a finanszírozási lehetőségeket. Mások a hitel feltételek mint korábban. Figyeljük a makrogazdaság tendenciáit, és úgy gondoljuk, hogy idén nem adunk el több Mercedest mint tavaly” – mondta az elnök vezérigazgató a Bloomberg televíziónak.

EU – Kína egyeztetés a kereskedelemről

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy jövő hétfőn tárgyalnak Brüsszel és Peking képviselői azt követően, hogy Ursula von der Leyen jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos autók és akkumulátorok európai dömpingje miatt. Pekingben a kereskedelmi minisztérium határozott hangnemben reagált mondván megvédjük a kínai vállalkozások érdekeit. A német autógyárak retorziótól tartanak: a Volkswagen már több autót ad el Kínában mint otthon. Kína mind Németországnak mind az Európai Uniónak a legfontosabb gazdasági partnere. A pekingi Global Times nemrégiben arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy kínai akkumulátorok nélkül aligha lesznek képesek eredményesen áttérni az elektromos autók gyártására a világpiacon.

Miért tarolnak a kínai akkumulátorok a világpiacon?

A pekingi Global Times arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy csakis kínai akkumulátorokkal tudják megtenni a nagy ugrást: átállást az elektromos járművekre.

A kínai akkumulátorok olcsók és jók – ez derül ki a Rystad kutató intézet felméréséből. Egy lítium-vas-foszfát akkumulátor előállítása Kínában körülbelül 46 dollárba kerül kilowattóránként.

Egy lítium-nikkel-mangán-kobaltoxid akkumulátor előállítása Dél Koreában vagy Japánban kilowattóránként 70 dollár. Ráadásul a kínai akkumulátor élettartama hosszabb mint a dél-koreai vagy japán vetélytársaké. Így érthető, ha a nyugati autógyárak a kínai akkumulátorokra szavaznak. Olyannyira, hogy Debrecenben az épülő BMW gyár vezetői már le is paktáltak az ugyanott épülő CATL kínai akkumulátor gyárral az együttműködésről.

A Mercedes elnök vezérigazgatója úgy nyilatkozott a Bloomberg televíziónak, hogy ők is reagionális alapon szervezik meg az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártását.

“Beruházásaink oroszlánrészét immár az elektromos jármű gyártás jelenti”

– hangsúlyozta a Mercedes főnök New Yorkban. Csakhogy az Egyesült Államokban más elektromos járművek kellenek mint Európában vagy Kínában, ahol rövidebb távokra használják az autókat.

A dél-koreai és a japán akkumulátor gyártók abban bíznak, hogy az amerikai autósok inkább vesznek drágább autót drágább akkumulátorral, mert az nagyobb távra képes mint a kínai akkumulátorokkal működő kocsik.

Jön a Toyota forradalom?

A japán autógyár olyan új technológiával kísérletezik, amely a jelenlegieknél sokkal hatékonyabb és kevésbé gyúlékony akkumulátorokat hozna létre – igaz, hogy egy kicsit drágábban. Szilárd elektrolitet tartalmaz ez az akkumulátor, amely lehetővé tenné akár 1200 kilométer megtételét is – ráadásul a töltés is könnyebben és gyorsabban menne. A Volkswagen is valami hasonlóval kísérletezik. Eredmény egyelőre nincs. Az évtized második felére várják a kutatók a prototípus elkészülését. Ha a technológia sikeres is lenne, az ár megmaradna problémának, mert jóval drágábban lehetne ilyen akkumulátorokat megvásárolni. A fejlesztők abban bíznak, hogy a fogyasztók az USA-ban hajlandók megfizetni a magasabb árat is, ha 10 perc alatt fel lehet tölteni az akkumulátort, és a hatótávolság valóban 1200 kilométerre nő.

Ki a főnök?

Egyre gyakoribb az együttműködés az autógyárak és az akkumulátor üzemek között. A Honda és az LG például közös elektromos autó céget működtet az Egyesült Államokban: a japán cég részesedése 49%, a dél-koreaié 51%.

A nagy autógyárak egyre inkább abban gondolkodnak, hogy megvegyenek akkumulátor gyártó cégeket vagy ellesve azok titkait, maguk is akkumulátor gyártásba kezdjenek. Az autógyárak pénzügyi lehetőségei lényegesen nagyobbak mint az akkumulátor gyártó cégek kutatásra és fejlesztésre fordítható pénzei. Itt a rekorder a kínai CATL évi 2 milliárd dollárral. A Volkswagen évente majdnem 20 milliárd dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre, a Toyota és a Mercedes 9-10 milliárd dollárt.

A General Motors maga akar akkumulátorokat kifejleszteni a saját autóihoz.

Gigászok harca

Ursula von der Leyen asszony a brüsszeli bizottság nevében jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos járművek és akkumulátorok dömpingje miatt az Európai Unióban. Válaszul Pekingben a kereskedelmi minisztérium “önző, protekcionista politikáról” beszélt, és ellenlépéssel fenyegette meg az Európai Uniót. Ettől főként a német autógyárak tartanak, mert például a Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. A német autógyárak vezetői arra mutatnak rá, hogy az autógyártás már sokkal szofisztikáltabb annál, hogy nemzeti alapon lehetne megítélni. A Mercedes főnöke ezért elítélte Ursula von der Leyen piacvédelmi politikáját, és állást foglalt a szabadpiaci verseny mellett. Franciaországban viszont közölték: csakis olyan elektromos jármű vásárló kaphat állami támogatást, aki nem kínai járművet vásárol.

A kínaiak le akarják tarolni az elektromos autó piacot az egész világon részben az olcsó és megbízható akkumulátorok segítségével.

A nagy müncheni autós vásáron a BYD kínai cég hat új elektromos modellt mutatott be. A kínaiak a 30 ezer euró alatti piacot célozzák meg, mert azt gondolják, hogy ebben a vásárlói körben az ár meghatározó a vásárló döntése szempontjából. A Mercedes főnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy ők a luxus kategóriára mennek rá, mert a Mercedes vásárlói köre ezt várja tőlük.

“A mi elektromos luxus autóink teljes új konstrukciók, nem a hagyományos modellek akkumulátoros változatai”

– hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott.

Újhelyi István – Orbán úr, mi lesz a „lóvéval”?!

Mindössze egyetlen hónapja van már csak a magyar kormánynak arra, hogy hivatalosan is benyújtsa részletes igényét a hazai nyilvánosságban csak „helyreállítási alapnak” (RRF) nevezett uniós források hitelrészére.

A Fidesz-kormány eddig meglehetősen össze-vissza beszélt ezzel a támogatási kerettel kapcsolatban. Hogy világos legyen: a közös uniós hitelfelvétel alapján rendelkezésre álló, mintegy 723,8 milliárd eurós közös pénztömegből Magyarország 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra jogosult (ezek kiutalása a hónapok óta ismert jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötött), valamint 3300 milliárd forintnyi rendkívül kedvezményes (a Fidesz-kormány által a piacról felvett hitelek kamatainak töredékéért felhasználható) uniós hitelkeretre. Ez utóbbit is pontos tervezet alapján kell azonban igényelni Brüsszeltől. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseit viszont a Fidesz-kormány továbbra is titkolja, pedig jogszabály kötelezi arra, hogy a terv leadása előtt érdemi konzultációt folytasson a pénz felhasználásának módjáról. Ha nem teszi, „bukhatjuk ezt a lóvét” (is).

Két évvel ezelőtt Orbán Viktor még a tőle megszokott zsebre dugott kézzel és meglehetős pökhendiséggel azt közölte Ursula von der Leyennel, hogy a magyar kormány nem kíván élni az RRF hitelrészével, csak a vissza nem térítendő keretre tart igényt. Egy évvel később a Fidesz miniszterelnöke egyfajta illiberális fordulattal mégiscsak levelet írt az Európai Bizottság elnökének, jelezve, hogy talán mégis kellene nekünk az a hitelkeret is. Idén januárban már meg is jelent a kormányhatározat, miszerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter feladata tárgyalni a hitelkeretről, Lantos Csaba energiaügyi miniszter dolga pedig kidolgozni a szakmai terveket; egyszersmind az RRF és az újonnan részévé tett, úgynevezett RePowerEU források felhasználásáról. De hogy pontosan mennyi pénzt kérünk a 3300 milliárdos keretből és azt pontosan mire akarjuk elkölteni, egyelőre azóta sem tudni. Szóltak ugyan arról hírek, hogy a hitelkeretnek csak a kétharmadát akarjuk lehívni, de látva a Fidesz-kormány költségvetési összeomlását és pénzszűkét, bizonyosra vehető, hogy a lehető legtöbb pénzt fel akarják használni ebből a kedvezményes büdzséből. Szokás szerint azonban Orbánék vagy töketlenkedésből, vagy tudatos machinációból, de megint kezdenek kifutni az időből. Az egyik legfontosabb feladatukat pedig, vagyis a hitelfelhasználás minél szélesebbkörű társadalmi konzultációját megint igyekeznek teljesen szabotálni.

Eddig hét uniós tagállam élt az RRF rájuk eső hitelkeretével, többek között Románia, Szlovénia és Lengyelország is. Fontos, hogy hat kiemelt prioritás mentén lehet ezeket a pénzeket elkölteni: zöld átállás előmozdítására, digitális átalakulásra, gazdasági kohézióra és versenyképesség-növelésre, társadalmi és területi együttműködések támogatására, a következő generációkat érintő politikák megvalósítására vagy gazdasági, társadalmi és intézményi ellenállóképesség növelésére, például az egészségügy területén. Utóbbit nem véletlenül hagytam a végére, erre közös hazánkban is komoly igény mutatkozna – nem véletlen, hogy a többi tagállam is jelentős összeget fordított az egészségügyi ellátórendszer megerősítésére ebből a hitelállományból. A magyar kormánynak jelentős mozgástere van az RRF hitelkeretének elköltésére, alapvetően a saját döntésén – és az ehhez kapcsolódó széleskörű konzultáció eredményén múlik -, hogy milyen területeket fejleszt ebből az olcsó hitelből.

Az RRF felhasználását – beleértve a már szintén említett RePowerEU forrásokat – konkrét jogszabályok rendezik, ennek értelmében a pontos és részletes hitelkérelmet a magyar kormánynak egészen pontosan egy hónap múlva, legkésőbb augusztus 31-ig kell benyújtani. Örülünk, hogy a Fidesz-kormány szerint a tárgyalások már zajlanak erről a pénzről, viszont az több mint problémás, hogy erről minimális részleteket sem közöl a kabinet. Ez utóbbi pedig nem az ellenzéki EP-képviselők önérzete, hanem éppen, hogy a folyamatos vita tárgyát képező, szabálykövető jogállami működés bizonyítása miatt fontos. Arról ugyanis, hogy ezt a bődületesen sok pénzt a Fidesz-kormány mire és hogyan akarja elkölteni, széleskörű és érdemi konzultációt kell folytatni, amit Orbánék eddig szokás szerint megint elfelejtettek. Jogszabály írja elő, hogy többszintű párbeszéd szükséges a helyi és regionális önkormányzatokkal, szociális partnerekkel, civilszervezetekkel, ifjúsági szervezetekkel és a társadalom lehető legszélesebb körével a hitelkeret elköltésének prioritásairól. Azt a hitelkérelmet, amelyet a kormánynak legkésőbb egy hónapon belül be kell nyújtania Brüsszelhez, a fentebb említett szervezetekkel „összhangban” kell beadnia, különben nincs pénz. Az Európai Bizottság nem először figyelmeztette már a Fidesz-kormányt, hogy ennek a fajta konzultációs kötelezettségének a legkevésbé sem tesz eleget, ami egyébként éppen, hogy igazolja a befagyasztott uniós források visszatartásának megalapozottságát.

A kormány által kötelezően és szükségesen elvégzendő társadalmi konzultációnak egyelőre tehát nyoma sincs az állami felületeken. Az erre hivatott online kormányzati oldalakon január óta semmilyen, ehhez kapcsolódó konzultációs aktivitás nem tapasztalható, ami ismét csak két dolgot jelenthet: ismét töketlenkednek vagy ismét tudatosan megszegik a szabályokat. A végeredmény azonban sajnos mindkét esetben ugyanaz lehet: egyszerűen bukjuk a pénzt. Magyar EP-képviselőként alapvető elvárásom a kormány felé, hogy mielőbb érdemben és részletesen közölje a nyilvánossággal: milyen prioritások és milyen célkitűzések mentén kívánja felhasználni az RRF keretében rendelkezésre álló hitelkeret forrásait, miként akarja még a határidő előtt érdemben lefolytatni a társadalmi konzultációt és milyen szakmai, illetve civilszervezeteket kíván bevonni a hiteligénylés előkészítésébe. De leginkább az az elvárásom a magyar emberek egyik megválasztott képviselőjeként, hogy legyen végre egyszer felelőse annak, amit a magyar kormány az uniós források kapcsán művel. Tudhatóan többféle döntési szinten kezelik a brüsszeli támogatások kérdését és láthatóan tizenhárom éve semmiért nem vállalják a felelősséget. Világos tájékoztatást, érdemi konzultációt és a hitelkeret jelentős részéből a közegészségügyi ellátás valós fejlesztését várom el a kormánytól. Ez a minimum.

Putyin, Prigozsin és a pusztai hadviselés – Az amerikai hírszerzés számított a Wagner-lázadásra

Puccskísérlet, amely kudarcba fulladt vagy hadicsel, amely nem jött be, mert az ellenfél átlátott a szitán? A pusztai hadviselés régi szabálya volt a csel: visszavonulást színlelni, majd egy ellentámadással végzetes csapást mérni a megzavarodott ellenségre – így harcoltak az ősmagyarok is.

A Wagner hadsereg “puccskísérlete” rövid időre meggyengítette a frontot, ahol 10 ukrán dandár várakozik a nagy áttörésre. Kettőt az orosz tüzérség már felmorzsolt. Ha a Wagner hadsereg által üresen hagyott frontszakaszokon az ukrán dandárok előrenyomultak volna, akkor az orosz tüzérség szétlőtte volna őket. Létszámuk éppúgy 40 ezer körül van mint a Wagner hadseregé, amely a frontról elvonulva elfoglalta Rosztovot és Voronyezst, majd Moszkva felé indult. Az ok a lázadásra? Július elsején a vezérkar átvette volna az irányítást a Wagner hadsereg fölött is mondván: nem lehet úgy háborúzni, hogy nincs egységes irányítás.

Putyin hazaárulónak nyilvánította Prigozsint, aki ezt követően tárgyalt Lukasenko belorusz elnökkel. Putyin udvari bohóca levonult a színről egy másik, belorusz bábfigura segítségével. A Wagner hadsereg azon tagjai akik hajlandók betagozódni a hadsereg kötelékébe és nem követtek el közvetlenül aktív szerepet a lázadásban, ők visszatérhetnek a frontra.

A válság elmúlásának jele, hogy Wagner harcosai vasárnap elhagyták a Moszkvától délre fekvő Voronyezs és Lipecki régiókat, a helyi hatóságok szerint a főváros elérésére tett kísérletük felhagyásának bizonyításaként.

Nem történt semmi. Peszkov, Putyin szóvivője közölte: az orosz elnök nem nyilatkozik. A színjáték látványosan megbukott – akár Putyin rendezte akár nem. Az ukrán elit dandárok nem mozdultak, továbbra is készülődnek a nagy offenzívára.

Az ukrán hírszerzés sokkal jobb mint az orosz

A Washington Post megírta, hogy az amerikai hírszerzés már hetek óta tudott a Wagner hadsereg tervezett akciójáról, és ezt az információt természetesen átadta az ukránoknak is.

Az viszont kizárható, hogy ha Nyugat felé már korábban kiszivárgott a puccs terve, akkor bármennyivel is hatékonyabb az Egyesült Államok, vagy akár Ukrajna titkosszolgálata, az orosz szolgálatoknak is tudniuk kellett a készülődésről. Esetleg az elképzelhető, hogy Putyin tudott róla, de időközben annyira megrendült  politikai befolyása, hogy a katonai vezérkar rákényszeríthette a cselekvésre.

Marina Miron, a londoni King’s College katonai szakértője elmondta a Deutsche Wellenek, hogy az ukrán hírszerzés maga is jóval hatékonyabban használja a mesterséges intelligenciát mint az orosz. Az eredmény?

Az ukránok előbb ismerik meg az orosz vezérkar döntéseit mint maguk az orosz katonák, akiknek a parancsot végre kell hajtaniuk!

Emiatt az ukrán vezérkar annak pontos ismeretében dönthet, hogy mit tervez az orosz vezérkar. Amely óriási tűzerőt összpontosított az ukrán frontra. Így sikerült két elit dandárt szétverniük, melyek megkezdték a nagy offenzívát, melyet az ukránok a NATO csúcstalálkozó elé időzítettek. Hiába.

Júliusban Litvániában rendezik meg a NATO csúcstalálkozót, melytől az ukránok azt remélték: meghívót kapnak az észak-atlanti szervezetbe annak ellenére, hogy a NATO alapszabálya szerint háborúban álló államot nem vehetnek fel. Stoltenberg főtitkár sietett lehűteni Ukrajna reményeit: nincs meghívás a NATO tagságra, legalábbis egyelőre nincsen, mert “néhány tagállam ezt ellenzi.” Nyilvánvalóan amerikai döntésről van szó: az USA nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal, Franciaország, Németország vagy Magyarország és Törökország még kevésbé.

Az ukránok számára figyelmeztető jel volt, hogy Londonban a helyreállítási konferencián az USA csak 1,3 milliárd dollárt ajánlott föl míg az Európai Unió 50 milliárdot!

Biden választási kampányt folytat, és az amerikai közvélemény mind kevésbé támogatja az ukrajnai háború nagyvonalú finanszírozását. Ezért passzolta át Biden az Európai Uniónak Ukrajna támogatásának oroszlánrészét. Kérdés persze, hogy Ursula von der Leyen asszony honnan szerez 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására, mert az uniós tagállamok lelkesedése meglehetősen visszafogott e tekintetben.

A Prigozsin puccs így a béke javára válhat: a 100 éves Kissinger azt jósolta, hogy kínai közvetítéssel az év végéig létrejöhet a tűzszünet Oroszország és Ukrajna között. Putyin látványosan meggyengült, Ukrajna nyugati támogatása erőteljesen mérséklődik, így mindkét fél lemondhat az irreális győzelemről, és elfogadhat valamiféle kompromisszumot.

Scholz kancellár: multipoláris világban kell megtalálnia új szerepét az Európai Uniónak

0

“Azok, akik az európai világhatalom nosztalgiájában élnek vagy azok, akik a nemzeti szuperhatalom álmát dédelgetik, beleragadtak a múltba” – hangsúlyozta Németország kancellárja, aki az Európai Parlament előtt beszélt.

Scholz kancellár az Európai Parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy az ukrajnai háború megmutatta: milyen fontos az együttműködés az Egyesült Államokkal.

“Támogatjuk Ukrajnát mindaddig amíg az szükséges”

– ismételte meg az amerikai álláspontot a német kancellár.

“Ukrajna újjáépítése komoly politikai és pénzügyi támogatást igényel” – tette hozzá Scholz finoman célozva arra, hogy hosszú távon nehéz lesz meggyőzni az európai polgárokat arról: az Európai Uniónak jelentős összegeket kell költenie Ukrajnára már a háború idején, utána pedig még többet hiszen az IMF – Világbank közös számításai szerint legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne a helyreállítás Ukrajnában.

Ki fogja ezt kifizetni?

Ha az Európai Unió magára vállalja az oroszlánrészt, akkor ez csak hitelből megy vagyis Brüsszelnek újra közös kölcsönt kellene felvállalnia, és ettől nagyon is ódzkodnak Berlinben. Ha viszont mégiscsak megtörténik, akkor

újabb lépés lenne előre az Európai Egyesült Államok felé.

Kínáról Scholz kancellár annyit mondott, hogy egyetért Ursula von der Leyen asszonnyal, aki Pekingben kijelentette, hogy az Európai Unió nem válni akar Kínától mint az USA – decoupling – hanem újra akarja értékelni a kapcsolatban rejlő kockázatokat – derisking.

A németek közös kormányülést terveznek a kínaiakkal Berlinben, mert a gazdasági együttműködést mindennél fontosabbnak tartják. Kína nemcsak Németországnak, de az egész Európai Uniónak a legfontosabb gazdasági partnere. Ezért beszélt a német kancellár multipoláris világról miközben az Egyesült Államok szerint továbbra is csak egyetlenegy világhatalom van.

Döntéshozatal Brüsszelben

A multipoláris világban gyors döntésekre van szükség, ezért

Scholz kancellár azt javasolja, hogy szüntessék meg a 100%-os konszenzus követelményét, és térjenek át a többségi határozathozatalra.

Az utóbbi időben különösen Orbán Viktor vétózott gyakran vagy legalábbis ezzel fenyegetett, és ily módon hátráltatta a gyors döntéseket. Nemcsak Scholz kancellár véli úgy, hogy ennek véget kell vetni, ha a tagállamok azt akarják, hogy az Európai Unió szavát komolyan vegyék a világban. Pekingben ugyanis az történt például, hogy az Európai Unió véleményét tolmácsolta Ursula von der Leyen, miközben a vele egy időben ott tárgyaló Emmanuel Macron francia elnök elé leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök épp pekingi látogatását használta ki arra, hogy tudassa a világgal: Európa nem az USA vazallusa!

Macron önálló európai pólusról álmodik, de a tagállamok többsége nem támogatja ezt. A kelet-európai tagállamok élükön Lengyelországgal szívesen vállalják a vazallus szerepet az USA-val szemben hiszen tudják: az orosz fenyegetéssel szemben csakis az Egyesült Államok képes megvédeni őket. Macron viszont nem hisz sem az orosz sem pedig a kínai fenyegetésben: továbbra is rendszeresen beszél telefonon Putyinnal, a kínai kapcsolatokat pedig javítani akarja – az USA kifejezett óhaja ellenére.

A kínai kapcsolatokat illetően Scholz kancellár véleménye hasonló, de ő ezt nem képviselheti olyan nyíltan mint Macron, mert koalíciós partnere a zöldeknek, akik az amerikai álláspontot képviselik Kínával kapcsolatban.

Olaf Scholz beszéde az Európai Parlamentben azt tükrözte, hogy a szociáldemokrata kancellár hiába van tisztában azzal, hogy a világ immár multipoláris  lett, ha koalíciós szövetségesei nem értenek egyet ezzel.

Németország támogatása híján Macron sem tudja megvalósítani elképzeléseit, ezért az önálló európai pólusból aligha lesz valami. Így viszont a hidegháborús amerikai diplomáciának nincs ellensúlya Európában hacsak a realitásokat nem tekintjük annak hiszen a nyugati világ mindent egy lapra tesz fel Ukrajnában: az ukránok győzelmére és az oroszok vereségére.

Komoly katonai szakértők közül ennek realitásában senki sem hisz, de Washington kitart emellett hiszen ezen alapul vezető szerepe a nyugati világban.

Macron és a „vazallusok”

Hatalmas vihart kavart Emmanuel Macron egy interjúban tett nyilatkozata. Macron kijelentette:  Európa nem lehet az Egyesült Államok „vazallusa”.

A „vazallus” kijelentést Macron nem csak az USA Kína viszonylatra értette, hanem A Les Echos szerint az USA és Kína Tajvannal kapcsolatos ellentétére is.

A francia elnök nyilatkozata szerint Hszivel folytatott megbeszélései hasznosnak bizonyultak. A Kínával folytatott párbeszéd célja az ukrajnai háborúval kapcsolatos „közös megközelítések megszilárdítása” volt.

A Les Echos és a Politico újságíróinak nyilatkozva kirajzolódik Macron azon álláspontja, hogy

Európának a világrend harmadik hatalmának kell lennie, az Egyesült Államokkal és Kínával együtt.

Marco Rubio amerikai republikánus szenátor egy, a Politico-interjúra hivatkozó közösségi posztban kijelentette, ha Macron egész Európa nevében beszél, akkor az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie, hogy külpolitikáját csak Kína megfékezésére összpontosítja, és hagyja Európát, hogy kezelje az ukrajnai háborút.

A francia elnök „haszontalan megjegyzései” aláásnák az Egyesült Államok és Japán elrettentését Kínával szemben a Csendes-óceán nyugati részén, miközben bátorítják azokat az amerikai politikusokat, akik csökkenteni akarták az amerikai kötelezettségvállalásokat Európában – olvasható a WSJ vezércikkében.

Az egyik EP-képviselő hangsúlyozta, Macron Franciaország nevében beszél, nem Európa nevében.

„Talán kissé meglepő a stratégiai autonómiát hangsúlyozni most, 2023 áprilisában, mert a világ megváltozott az elmúlt 14 hónapban” – mondta a meg nem nevezett személy, utalva arra, hogy az oroszok Ukrajna elleni inváziója megkérdőjelezte Európa azon képességét, hogy harmadik hatalommá váljon a világban, ahogy Macron javasolja.

Norbert Röttgen német jobbközép képviselő, a Bundestag külügyi bizottságának tagja és egykori elnöke azt mondta, hogy Macron kínai útja „Hszi számára PR-puccsá változott míg Európának külpolitikai katasztrófává”.

„A szuverenitásról alkotott elképzelésével, amelyet az USA-val való partnerség helyett demarkációban határoz meg, egyre inkább elszigeteli magát Európában.”

Reinhard Butiköfer, az Európai Parlament kínai delegációjának elnöke „teljes katasztrófának” minősítette Macron kínai látogatását. A német zöld európai parlamenti képviselő, akit Peking szankciókkal sújtott Hszincsiangban az emberi jogokkal kapcsolatos álláspontja miatt, azt is mondta, hogy Macron „csőlátása” az EU stratégiai autonómiájáról és „harmadik szuperhatalommá” válásáról „túlzottan álomkategóriába tartozó kijelentés”. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság elnöke,

Ursula von der Leyen „jobb és életszerűbb alternatívát” mutatott.

Von der Leyen nemrég kijelentette, hogy az EU-nak újra kell értékelnie kapcsolatait a kínai kormánnyal, amely „a dezinformáció, valamint a gazdasági és kereskedelmi kényszer politikáját” választotta.

Míg Macront dicsérték Brüsszelben, amiért meghívta Von der Leyent, hogy csatlakozzon hozzá Pekingbe, a látogatás valósága csak rávilágított Kína megosztásra és uralkodásra irányuló próbálkozásaira.

A vita felidézi a korábbi vitákat, például amikor Macron 2019-ben kijelentette, hogy a NATO „agyhalált” él át, vagy amikor tavaly felbőszítette közép- és kelet-európai szövetségeseit azzal, hogy Oroszországnak biztonsági garanciákra lesz szüksége, amikor eljön az ideje, hogy békeegyezségről tárgyaljon Ukrajnával.

„Valószínűbb, hogy csak Macron volt Macron, aki érdekes módon gondolkodott előre, de nem mérte fel szavainak közvetlen politikai hatását”

– mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group kutatócég európai vezetője.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!