Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

ORBÁN NEM ALKUSZIK

Azt hallom szakértőktől, újságíróktól, hogy az olajembargó ügyében az Európai Bizottságnak is igaza van, hiszen közös fellépést szeretne elérni Oroszországgal szemben, annak van ereje, de Orbánnak is igaza van, hiszen Magyarország energiaellátásában nem nélkülözhető az orosz olaj.

Más elemző meg nem érti, hogy miért keménykedik Orbán, miért nem elég neki olyan haladék, mint amilyet Szlovákia, Bulgária és Csehország elfogad.

Ha Orbán korábbi államtitkára elmondja nekünk, hogy a probléma természetesen megoldható, más eredetű kőolajokból is kikeverhető az az anyag, amit Százhalombattán finomítani lehet, akkor ezt ugyanígy tudja Orbán jelenlegi államtitkára is. Igaz, más forrásból alighanem többe kerülne az olaj, mint oroszországi forrásból a Barátság olajvezetéken, de Orbánnál nyilvánvalóan a politikai szempont a döntő.

Amikor február 24-én megindult az orosz támadás Ukrajna ellen, és amikor az Orbán-kormány csatlakozni kényszerült az első szankciós csomagokhoz, sokan úgy gondolták, hogy Orbán külpolitikája megbukott, a Putyin-barátságnak vége. Nem mindenki gondolta ezt így, legalább ketten nem: Orbán és Putyin. És még ketten: Lavrov és Szijjártó.

Orbán hosszú távúpolitikai stratégiájának egyik központi eleme, hogy kis országként a nyugati demokráciáktól való függőség mérséklésére meghitt kapcsolatokat kell üzemeltetnie a putyini Oroszországgal.

Az Ukrajna előtti támadás előtti moszkvai látogatása alkalmával Orbán büszkén „magyar modellként” jellemezte ezt a gyakorlatot.

Ezért kell nemcsak atomerőművet építtetni a Roszatommal, az oroszokkal szövetkezni a vasúti járműgyártásban, de még a hármas metró szerelvényeit is Oroszországban felújíttatni a korszerűbb francia szerelvények vásárlása helyett, bármit szeretett volna a városvezetés. Ezt a stratégiát a háború sem befolyásolja.

Jó, Brüsszelben megteszi a kötelező köröket a szankciók elfogadásával, olykor-olykor még egy-egy hivatalos szövegben meg is említi, hogy Oroszország az agresszor, de mindig ügyel arra, hogy ne veszélyeztesse a Putyinhoz illetve Lavrovhoz fűződő kapcsolatot.

Szijjártó ragaszkodik a Lavrovtól átvett, de Putyintól kapott kitüntetéséhez. Nem lehet őket megbántani. Egyedül a hasonló helyzetű országok között Magyarország nem vesz részt az Ukrajnát segítő fegyverszállításokban. Lássuk be, Putyin számára ez a legfontosabb kérdés, hiszen a háború kimenetele szempontjából Ukrajna fegyverellátása a döntő. Az orosz állam működőképessége szempontjából pedig az olajbevételek, tehát az olajembargóban nem szabad részt venni, még olyan haladékkal sem, amilyet Ursula von der Leyen felajánl, és a többi érintett ország elfogad. És akkor Putyin lesz az első, aki megválasztásakor gratulál Novák Katalinnak, majd a választási győzelemhez Orbán Viktornak, és Dmitrij Medvegyev is megdicséri Orbánt a bátorságáért

Ha a másik huszonhat ország egyezik meg – az uniós intézményeken kívül – az embargóban, az orbáni Magyarország pedig kimarad, az a „magyar modell” szempontjából kifejezetten kedvező. Mellesleg a MOL sem jár vele rosszul.

Újabb csapás a az oroszokra és még nincs vége

Az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Bizottság megállapodott abban, hogy új “szigorú pénzügyi szankciókat” vezetnek be Oroszországgal szemben, beleértve egyes bankok leválasztását a SWIFT bankközi rendszerről információ továbbítására és fizetésre – közölte az Európai Bizottság vezetője.

 

“Így minden orosz bank, amelyet a nemzetközi közösség már szankcionált, és szükség esetén más orosz bankok is lekapcsolódnak a SWIFT-ről” – mondta. Emellett a nyugati partnerek “úgy döntöttek, hogy tovább korlátozzák az Orosz Központi Bank azon képességét, hogy nemzetközi pénzügyi tranzakciókkal támogassa a rubel árfolyamát”.

“A megállapodás szerinti szankciók az ukrajnai háborút támogató oroszországi és más országokbeli egyéneket és szervezeteket is megcélozzák. Ez mindenekelőtt véget vet annak a lehetőségnek, hogy a gazdag oroszok megszerezzék maguknak és hozzátartozóiknak az úgynevezett aranyútlevelet és az európai állampolgárságot”

“Emellett munkacsoportot hoznak létre az USA és az EU képviselőinek részvételével a szankciók gyors végrehajtásának biztosítása, valamint a szankciók hatálya alá tartozó személyek, családjaik és cégek vagyonának befagyasztása érdekében.” A nyugati országok  “hangsúlyozták, hogy készek további új intézkedésekhez folyamodni, ha Oroszország nem hagyja abba az Ukrajna és így az európai világrend elleni támadást”.

 

Az EU-tagországok új szankciókat fogadtak el Oroszország ellen

Ez még csak “szankciók light”

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este. 

Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és mielőbb ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. A szakadár kelet-ukrajnai államokok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.

Putyin azt is bejelentette, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, vagyis arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Putyin bejelentését követően az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este.

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Egyoldalúan megsértette a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy az orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. A lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti.

Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

A Fehér Ház illetékesei hétfőn közölték, hogy Biden elnök gazdasági szankciókat fog bevezetni Ukrajna két szeparatista régiója ellen, amelyeket Putyin elnök függetlennek ismert el, de nem szabott ki semmilyen büntetést közvetlenül Oroszország ellen. A szankciók korlátozott jellege a jelek szerint lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei az agresszívebb szankciókat tartalékban tartsák.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában Putyin lépését „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy az elnök hamarosan végrehajtói rendeletet ad ki, amely megtiltja a befektetéseket, kereskedelmet és finanszírozást a két szakadár területen élőkkel.

„Az egyértelműség kedvéért: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel egyeztetve készítettünk elő, és kiegészítenék azokat arra az esetre, ha Oroszország tovább támadná Ukrajnát”

– mondta Psaki asszony a nyilatkozatában.

Putyin bejelentését követően Biden majdnem 35 percig beszélt Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével. Psaki asszony nem közölt részleteket a beszélgetésről, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is szorosan konzultál szövetségeseivel és partnereivel, köztük Ukrajnával”.

NATO egység Moszkvával szemben

“Támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár azt követően, hogy a külügyminiszterek rendkívüli virtuális kerekasztalon vitatták meg az orosz fenyegetés ügyét.

“Nem megyünk bele abba, hogy legyenek másodosztályú NATO államok, amelyeket a szövetségnek ne lenne jog megvédeni!” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Aki Putyin javaslat csomagjára célzott, mely szerint az Egyesült Államoknak mérsékelnie kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés országaiban, és semmiképp sem szabad felvennie Ukrajnát vagy Georgiát az észak-atlanti szervezetbe. Ez utóbbival kapcsolatban Jens Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy “egyetlen állam jogát sem korlátozhatjuk a jelentkezésre. Oroszországgal hajlandóak vagyunk tárgyalni, de csakis az érintett államok részvételével.”

A jövő héten kezdődik Genfben a tárgyalás sorozat: a NATO-Oroszország találkozóra jövő szerdán kerül sor.

Az amerikaiak külön is tárgyalnak az oroszokkal a stratégiai nukleáris fegyverekről, de nem hajlandók figyelembe venni “Oroszország különleges biztonsági érdekeit” – ahogy azt Putyin Sztálin és Brezsnyev nyomán kifejezte.

Finnország és Svédország közben jelezte, hogy az orosz fenyegetés miatt fontolóra veheti a NATO tagságot. Putyin tehát öngólt lőtt, mert a két semleges állam eddig óvakodott attól, hogy elkötelezze magát a katonai szövetség mellett.

Európai különút?

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője arról nyilatkozott, hogy Európának nagyobb szerepet kell kapnia a tárgyalásokon. Korábban Merkel német kancellár alkudta ki a békét Putyinnál Ukrajna ügyében az úgynevezett Normandia tárgyalásokon. Ezeken a francia és az ukrán elnök is részt vett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter most sietett megerősíteni Kuleba ukrán külügyminiszternek az USA hivatalos álláspontját, mely szerint az amerikaiak maximálisan támogatják Ukrajnát Oroszország fenyegetésével szemben.

A lett külügyminiszter dicsérte a NATO tanácskozást mondván: “a szövetség egységes és hatékony kollektív védelmet akar az orosz fenyegetéssel szemben.” Putyin a balti államok esetében azt szeretné elérni, hogy az USA ne vállaljon garanciát határaik védelmében. Erre mondta azt a NATO főtitkára, hogy “nincsenek másodosztályú tagok a szövetségben.”

A franciák és a németek mindenképp tárgyalni akarnak Moszkvával

Wolfgang Ischinger, aki a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke és korábban hazája nagykövete volt az USA-ban, nagyobb európai részesedést követelt a NATO – Oroszország tárgyalásokon. Párizs tárgyalásokat sürget Moszkvával “még akkor is, ha az orosz javaslatok tökéletesen elfogadhatatlanok a számunkra.”

Macron elnök európai hadsereget akar, amely növekvő mértékben lenne képes az EU határainak védelmére, és kevésbé szorulna rá az USA Európában állomásozó katonai erejére. Ez az elképzelés közel esik Orbán Viktor nézeteihez amint ez a magyar-francia csúcstalálkozón Budapesten kiderült.

Putyin-Orbán találkozó lesz februárban

Vajon miről? Szijjártó Pétert külügyminiszter jelentette be a találkozót, akit nemrég az oroszok a Barátság érdemrenddel tüntettek ki. Igyekezett is ezt meghálálni a mostani NATO értekezleten is. Míg a virtuális csúcson a többi résztvevő kiállt Ukrajna mellett, Szijjártó Péter arról beszélt: “elfogadhatatlan, hogy a kijevi kormány a kelet ukrajnai kihívásokat mintegy okként használja fel a nemzeti közösségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos csökkentésére.”

Ezt követően Szijjártó Péter kijelentette: “el kell kerülni a hidegháborús hangulat szítását, ez az időszak ugyanis rémálom volt Közép Európának, ezért elejét kell venni a visszatérésének.”

Mit szólnak ehhez Orbán és Szijjártó lengyel barátai, akik az élen járnak “a hidegháborús hangulat szításában”?

Mit ér a NATO egysége, ha egy tagállam külügyminisztere így beszél a virtuális tanácskozáson?

A magyar hadsereg mindenesetre a NATO alá van rendelve. Konfliktus esetén a feladata Ukrajna támogatása lenne nem pedig Kárpátalja “felszabadítása”. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de a választási időszakban szavazatokat hozhat a “magyar különút”, amely nem vezet sehova.

A határon túli magyarok szavazatai aranyat érnek. Putyin barátság nem különben : ha az USA-ban vagy Franciaországban támogatni tudta Trumpot és Marine Le Pent, akkor miért ne tehetné ezt meg Orbán Viktorral Magyarországon?

Európai válasz a kínai Selyemútra

A kínaiak nyomulása nemcsak Washingtont, de Brüsszelt is aggasztja. Ezért meghirdették a Global Gateway programot, amely 300 milliárd eurós befektetést irányoz elő a világ kevésbé fejlett részein.

“Magas minőség, megbízható szabványok, átláthatóság és jó kormányzás – ez jellemzi a Global Gateway programot” – így prezentálta a világnak Ursula von der Leyen a nagy európai tervet, amely arra vállalkozik, hogy a kínai kihívással szemben alternatívát nyújtson a rászoruló országoknak. De hogyan?

“Remélem, hogy nem arról van szó: az Európai Unió ki akarja szorítani a kínaiakat” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Bruegel kutató központ vezető közgazdásza. Maria Demertzis szerint senki sem nyerne ebből a versengésből.

Miből jön össze a 300 milliárd euró?

A brüsszeli elképzelés szerint 2021 és 2027 között uniós forrásokból, a tagállamok kasszáiból, az európai pénzintézetektől és a nemzeti fejlesztési alapokból gyűlnek össze a hatalmas összeg. Ehhez járulna még a magántőke is, amely érdekelt lehet az elmaradottabb régiók fejlesztésében.

A G7 államok nemrég Nagy Britanniában megtartott csúcsértekezleten határoztak arról, hogy jó lenne valamilyen alternatívát nyújtani a szegényebb országoknak a kínaiak
2013-ban elindított Új Selyemút programjával szemben. Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb Afrikában utalt rá, hogy a nyugati világ olyan támogatást kínál, melyet az érintett ország vissza is tud fizetni míg a kínaiak eladósítják partnereiket. Majd pedig az adósság fejében felvásárolnak stratégiai területeket. A leghíresebb európai példa erre a pireuszi kikötő, amelynek legnagyobb része már teljesen kínai ellenőrzés alatt áll.

Az Új Selyemút program 2020-ig 140 milliárd dollár kínai befektetést jelentett a világ minden részén. Tavaly a pandémia kellős közepén a kínaiak 20 milliárd dolláros kölcsönt nyújtottak különböző fejlesztésekhez az Új Selyemút program keretében.

Az EU versenyezni akar Kínával

“A kínai beruházásokkal kapcsolatban az érintett országoknak megvannak a maguk tapasztalatai. Nekik jobb ajánlatokra van szükségük” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony. Versenyezni akarnak Kínával? – kérdezte a Politico tudósítója. “Igen, határozottan ez a célunk” – erősítette meg a brüsszeli bizottság elnökasszonya.

Ursula von der Leyen rámutatott egy lényeges különbségre is: “Mi magántőkét is viszünk az érintett országokba. Ilyen magántőke Kínában nincsen” – mondta Ursula von der Leyen arra célozva, hogy Kínában a magánvállalkozások is erős állami ellenőrzés alatt állnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Az uniós pénzintézetek nem törekszenek nyereségre ebben az esetben, viszont vonzzák a magántőkét. Az utóbbi természetesen nyereségre törekszik, és így lesz gazdaságos a beruházás. Az Európai Unió már korábban is próbálkozott ezzel a modellel”

– mondja a MERICS berlini kutató intézet munkatársa, aki a Politiconak nyilatkozott.

Francesca Ghiretti szerint az Európai Unió Global Gateway programja elsősorban olyan beruházásokat finanszíroz majd, melyek elősegítik a szóbanforgó ország digitalizációját, a zöld átmenetet illetve korszerűsítik az infrastruktúrát. Brüsszel abban bízik, hogy mind a digitalizációban mind pedig a zöld átmenetben versenyelőnye van Kínával szemben.

Közben a kínaiak is elszántan nyomulnak: Vang Ji külügyminiszter épp afrikai körutat tesz, ahol sorolja az eredményeket: 10 ezer kilométer vasútvonal, 100 ezer kilométer autóút, több mint 80 napelem óriás farm, 100 kikötő, 170-nél több iskola…

Fel kell kötni a csipkés alsót, Ursula – írja befejezésül a brüsszeli Politico.

Márki-Zay Péter az Európai Néppárt frakcióvezetőjével találkozik

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje a jövő héten látogat el az Európai Unió központjába, hogy ott bemutatkozzon. Kész Zoltán, aki Márki-Zay Péter útját szervezi, úgy nyilatkozott a Euronewsnak, hogy a magyar politikus találkozik majd Manfred Weberrel, aki az Európai Néppárt frakció vezetője Brüsszelben.

A Fidesz és Orbán Viktor sokáig ebben a frakcióban ült amíg tartott a paktum Merkel német kancellárral. Miután kiderült, hogy Merkel kancellár távozik a közéletből, Orbán Viktor helyzete tarthatatlanná vált az Európai Néppártban, ahonnan kilépett mielőtt kirúgták volna.

Az Euronews szerint Márki-Zay Péter elsősorban az Európai Néppárt iránt érdeklődik Brüsszelben. Az Európai parlamentben négy nagy frakció határozza meg a közhangulatot: az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek. Orbán Viktor szélsőjobboldali frakciót szervez, egyelőre mérsékelt sikerrel.

Manfred Weber méltatta Márki-Zay Péter előválasztási sikerét

Az Európai Néppárt frakcióvezetője nem véletlenül tért ki erre hiszen Orbán Viktor neki személyes ellenfele. A magyar miniszterelnök fontos szerepet játszott abban, hogy ne Manfred Weber legyen a Spitzenkandidat vagyis a jelölt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Orbán Viktor Ursula von der Leyent támogatta.

A magyar miniszterelnök jól ismeri a brüsszeli politikai játszmákat hiszen Angela Merkel után ő a legrégebben pozícióban levő országos vezető. Orbán Viktor már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen jár Brüsszelbe hiszen már egészen fiatalon a magyar parlament európai uniós bizottságának elnöke volt.

Az elmúlt években túlbecsülte befolyását, és ezért a perifériára sodródott. Orbán Viktor úgy gondolta, hogy Trump nyomán Európa is jobbra veszi az irányt. Ezért ajánlotta Brüsszelben az együttműködést a szélsőjobballal. Ezt sem Angela Merkel sem Emmanuel Macron nem fogadhatta el hiszen ők a centrumban akartak és akarnak politizálni. A centrum pedig kifejezetten ellenséges Orbán Viktorral szemben. Nem is titkolja, hogy távozása üdvös lenne nemcsak Magyarországnak, de az egész Európai Uniónak.

Az Európai Parlament az Európai Bírósághoz fordult: kényszerítse rá a brüsszeli bizottságot, hogy ne pénzelje a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Ezért fogadják jóindulatú érdeklődéssel Brüsszelben Márki-Zay Pétert, akinek fő érdeme az az európai politikusok szemében, hogy esélye van Orbán Viktor leváltására. A magyar miniszterelnöknek ugyanis kitelt a becsülete az Európai Unió központjában.

Brüsszel – Varsó szakítópróba

Kompromisszumos javaslattal állt elő Ursula von der Leyen asszony annak érdekében, hogy enyhítse a válságot, amely a brüsszeli bizottság és a lengyel kormány között kialakult.

Mi a javaslat lényege?

Az első 13%-át a 34 milliárd eurós uniós csomagnak akkor kapná meg Lengyelország, ha ünnepélyesen elkötelezné magát a bíróságok fegyelmi kamarájának megszüntetésére. Ebbe a varsói kormány belemehet hiszen Morawiecki miniszterelnök jelezte: felszámolják a fegyelmi kamarákat, mert nem váltak be a gyakorlatban. Csak kérdés, hogy mikor teszik ezt?

Ez a könnyebbik dolog, de a nehezebb az, hogy Varsónak el kellene állnia az egész bírósági reformtól, ha az egész összeget meg szeretné kapni. Csakhogy a PiS elkötelezte magát a reform mellett, amelyet az Európai Unió nem véletlenül nem akar elfogadni. Ez ugyanis

sértené az egyik legfontosabb alapelvet, mely szerint az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie a politikai hatalomtól.

A másik vitapont: a lengyel kormány nem akarja elfogadni, hogy az uniós jog felülírja a hazai törvényeket. Ez is az Európai Unió fontos alapelve, melyről Brüsszel nem mondhat le. A varsói kormány viszont nehezen vonulhatna vissza anélkül, hogy elveszítené az arcát a saját szavazó tábora előtt.

Lengyelországnak napi 1 millió eurót kellene fizetnie amíg ezek a problémák meg nem oldódnak. Ehhez jön még az a félmillió euró naponta, melyet a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt kell Varsónak kifizetnie. Az Európai Bíróság ugyanis ennyire ítélte Lengyelországot – Csehország feljelentése alapján – azért, mert nem zárt be egy környezetszennyező lignit bányát a két állam határának közelében.

Merkel öröksége

A kancellár asszony háttéralkukat kötött a magyar és a lengyel vezetéssel, hogy biztosítsa az uniós gépezet folyamatos működését.

A pénz megvonása hatékony eszköz lehet, mert a magyar és a lengyel választók minden valószínűség az eurómilliárdokat választanák Orbán Viktor illetve Jaroslaw Kaczynski helyett.

A probléma megoldása Merkel utódaira marad: mindenekelőtt Olaf Scholzra, aki várhatóan Németország új kancellárja lesz és Emmanuel Macron elnökre, aki nagyobb szerepet kíván játszani az európai ügyekben mint eddig.

Magyarországnak és Lengyelországnak – éppúgy mint minden tagállamnak – vétójoga van, és ezzel akadályozhatják az uniós döntéshozatalt. Amennyiben a tagállamok többsége úgy dönt, hogy előbbre kíván lépni az Európai Egyesült Államok felé, akkor Scholznak és Macronnak kell megtalálni azt a döntési formát, amely lehetővé teszi a kisebbségi vétózás elkerülését.

Mindenki az időre játszik: Magyarországon és Franciaországban jövőre, Lengyelországban egy évvel később rendeznek választásokat, de az utóbbit előre hozhatják.

Brüsszel abban érdekelt, hogy bukjanak meg az Európával szemben szkeptikus kormányok Magyarországon és Lengyelországban.

Jelenleg patthelyzet van, de amíg a politikai kötélhúzás tart, az Európai Unió szépen lassan lemarad vetélytársai mögött a globális piacon. Az idő tehát sürget, de hogyha elhúzódik a nemzeti és európai érdekek csatája, akkor a vetélytársak lassacskán leírják az Európai Uniót …

Napi egymilliós uniós bírság a lengyel kormánynak

Lengyelország nem szüntette meg a fegyelmi kamarát, és ezzel megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amely pedig az Európai Unió egyik alapelve. Épp ezért az Európai Bíróság napi 1 millió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, hogy rábírja Varsót a fegyelmi kamara feloszlatására.

Korábban az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, mert Varsó nem szüntette meg egy lignit bánya működését noha a környezetvédelmi vállalásai ezt tették volna szükségessé. Csehország feljelentette emiatt Lengyelországot, mert a lignit bánya közel van a két állam határához.

Lengyelországnak tehát már két ilyen jelentős összegű bírsága van.

Világháborús fenyegetés

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök harmadik világháborút vizionált Brüsszel és Varsó ellentétei miatt, de ezek csak a jobboldali lengyel vezetés belső krízisét illusztrálják.

Mateusz Morawiecki szeretne a PiS vezére lenni, Jaroslaw Kaczynski örököse az irányító poszton. A 72 éves Jaroslaw Kaczynski jelezte, hogy a következő választás után már visszavonulna a közélettől. Korántsem Mateusz Morawiecki miniszterelnök az egyetlen utódjelölt, ezért a drámai szóhasználat, amely elsősorban hazai fogyasztásra készült.

Megrendült magabiztosság

Amióta az USA kivonult Afganisztánból Varsóban elveszítették a lábuk alól a talajt: mi lesz, ha az amerikaiak ugyanígy leírják őket is?!

Lengyelország a NATO tagja tehát elvben ez nem következhetne be, de az USA megrendült magabiztossága rémálmot jelent a varsói vezetőknek.

Hibrid háború

Putyin hibrid háborút folytat Lengyelország és Litvánia ellen amikor migráns csoportokat szállít Fehéroroszországba, onnan pedig a bevándorlók az Európai Unió felé veszik az irányt. Mind Litvánia mind Lengyelország kerítést épít, és uniós támogatást kér.

Ursula von der Leyen ki is jelentette, hogy hibrid háború tanúi vagyunk az EU keleti határán, de Brüsszel továbbra sem ad pénzt a kerítések építésére.

A hibrid háború stratégiáját Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki. Ennek az a lényege, hogy a hadműveletek mellett vagy helyett más módszerekkel is lehet destabilizálni az ellenséges országot. A migránsok utaztatása pontosan ilyen vállalkozás, amely kis költséggel nagy problémát tud okozni Lengyelországnak és Litvániának.

Miért nőnek az energia árak? – vita a brüsszeli uniós csúcson

A karbon kereskedelmi rendszer is oka az energiaárak emelkedésének – ezt állította az uniós csúcstalálkozón több kelet-európai tagállam, és bár más hozzászólók szerint ez marginális tényező, de végülis elfogadták a bírálatot. Utasították a brüsszeli bizottságot , hogy “tanulmányozza a karbon kereskedelmet” – tudósít a Politico Brüsszelből.

Az Európai Unió terve, mely szerint karbon semlegességet kell elérni 2050-re, növeli az energia árakat – ismertette a magyar kormány álláspontját Orbán Viktor a csúcstalálkozón. Aki hozzátette, hogy az energia árak már alig elviselhetőek, és ha ez így megy tovább, akkor megölheti az európai középosztályt.

A lengyel kormány hasonlóképp az uniós karbon terv ellen emelt szót, és annak visszavonását vagy elhalasztását javasolta.

Az Euroactiv szerint Babis Orbán támogatására dönthetett úgy, hogy nem fogadja el a közös álláspontot karbon ügyben.

Az uniós karbon kereskedelmi rendszer /ETS/ “manipulált” a cseh kormányfő szerint. Babisnak lehet, hogy ez a mostani az utolsó uniós csúcsértekezlete.

Angela Merkel német kancellár is távozóban van, de elvetette Babis bírálatát mondván: az energia árak és a karbon semlegesség két külön téma.

A világ legnagyobb karbon kereskedelmi rendszere

Emissions Trading Scheme az Európai Unió rendszere, amely a maga nemében egyedülálló. Fő célja a karbon semlegesség elérése. A cseh miniszterelnök javaslatára a bizottságot felszólították, hogy tanulmányozza a gáz és villany piacok működését éppúgy mint a karbon kereskedelem rendszerét.

Lengyelország, Csehország és Spanyolország azt kérte Brüsszeltől, hogy akadályozza meg “a spekulációt a karbon kereskedelemben,” Varsó ezenkívül azt is fontosnak tartja kivizsgálni, hogy a Gazprom milyen szerepet játszott és játszik a gázárak emelkedésében.

Az európai energia miniszterek október 26-án rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák az energia árak emelkedését.

Brüsszel a kelet-európai tagállamok megnyugtatására abba is belement, hogy a következő csúcstalálkozón, decemberben folytatják a téma megvitatását.

Nem lehet szimplán populista felvetésnek nevezni a kelet-európai tagállamok bírálatát

– hangsúlyozza az Euroactiv.

A gázárak ugyanis rohamtempóban emelkedtek. Emiatt néhányan a tagállamok közül közös földgáz beszerzési programot javasoltak az Európai Uniónak. Görögország, Spanyolország és Olaszország szerint az Európai Uniónak közös tározó kapacitásra lenne szüksége, hogy így stratégiai tartalékot tudjon képezni.

A németek és a hollandok szerint viszont csak átmeneti válságról van szó, és jövő tavaszra normalizálódik a helyzet a gáz fronton.

Más véleményen van Macron francia elnök és Sanchez spanyol miniszterelnök, akik szerint tartós lehet a magas energiaár, és ez ellen az Európai Uniónak tennie kell valamit.

Brüsszelben is megoszlanak a vélemények: Josep Borrell külügyi főképviselő szerint meg kell reformálni az energia árrendszerét, de Ursula von der Leyen úgy foglalt állást, hogy az EU energia rendszere alapjában véve jól működik. A brüsszeli bizottság vezetője ezzel Angela Merkel álláspontjára helyezkedett – írja a Politico.

Ursula von der Leyen ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Oroszország olykor nem habozik fegyverként használni a gázexportot például Moldova esetében. Moszkva is sebezhető hiszen nagyon is szüksége van az energia exportból származó bevételekre – mutatott rá a brüsszeli bizottság vezetője.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK