Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Brüsszeli Bizottság – Orbán 1-0

Orbán tapasztalt és ravasz politikus hírében áll, de Ursula von der Leyen kijátszotta őt amikor az uniós eurómilliárdokról döntött. A brüsszeli bizottság elnökasszonya két tűz között küzd hiszen az Európai Parlament zéró toleranciát hirdetett meg a nemzeti együttműködési rendszerrel szemben Magyarországon.

Közvetlenül az Európai Parlement nem illetékes az uniós eurómilliárdok ügyében, de megszorongathatja Ursula von der Leyen asszonyt, akivel szemben bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő, ha úgy látja: túlságosan engedékeny Orbán Viktorral szemben.

Ezért Ursula von der Leyen úgy döntött, hogy befagyaszt 13,3 milliárd eurós uniós átutalást a magyar kormánynak arra hivatkozva, hogy Orbán intézkedései a jogállamiság visszaállítására illetve a korrupció elleni fellépésre nem elégségesek.

Ez a pénz körülbelül annyi mint Magyarország éves energia számlája, melyet egyelőre nemigen tud megfizetni. Orbán jó barátja, Putyin ugyanis piaci áron adja a földgázt, és nem kedvezményesen ahogy azt ígérte.

Mi lesz most?

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek kell dönteniük arról, hogy mikor utalják ki a kohéziós alap pénzét, és mennyit utalnak ki. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós alap 65%-át , 7,5 milliárd eurót fagyasszák be mindaddig amíg az Orbán kormány kézzelfogható intézkedéseket nem tesz a korrupció csökkentésére.

A Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió három legkorruptabb állama közé tartozik, a másik kettő Bulgária és Románia. Vagyis az Európai Unió három legszegényebb országa egyben a legkorruptabb is.

Bulgária és Románia ennek ellenére megkapta az eurómilliárdokat miután nem folytat unióellenes politikát.

A jó hír az, hogy Magyarország megkaphatja a helyreállítási alap pénzeit jövőre is amennyiben teljesíti vállalásait az Európai Unióval szemben. Eddig úgy volt, hogy az év végével ezek a pénzek elveszhetnek. Orbánt a brüsszeli bizottság a szaván fogta, és a fejére olvasta: nem teljesíti a vállalásait.

Orbán pácban

A nemzeti együttműködés rendszere békeidőkben sem működhet túlságosan sokáig az uniós milliárdok nélkül, de az energiaválság kellős közepén a magyar miniszterelnöknek minden eurócentre szüksége lenne.

Honnan fog pénzt szerezni az Orbán kormány, ha nem jön a pénz Brüsszelből? Fordulhat a piacokhoz, de azok vigyázó szemüket Brüsszelre függesztik.

Látva, hogy Orbán egyelőre nem kap pénzt onnan, olyan kamatot kérnek, melybe belegebed Magyarország. Fordulhatna a magyar kormány az IMF-hez is, de a Nemzetközi Valutaalapot Matolcsy György kipaterolta Magyarországról a NER kialakításának hajnalán. Marad Kína. Varga Mihály büszkén jelezte, hogy két államkötvényt is kibocsátott a kínai piacon Magyarország, és azok jól fogytak. Csakhogy akkor még Pekingben is számolhattak azzal, hogy az uniós eurómilliárdok egy része viszonylag gyorsan megérkezik. Lengyelország példája mutatja, hogy Brüsszel tudja húzni az időt, ha az érdekei azt kívánják meg. Természetesen azt már nem akarja az Európai Unió, hogy bedőljön a magyar gazdaság hiszen az mindenkinek rossz lenne. További engedményekre viszont rákényszerszerülhet Orbán Viktor: belépés az európai ügyészségbe, a 18 milliárd eurós ukrajnai kölcsön megszavazása vagy Finnország és Svédország NATO tagságának elfogadása. A végső szót az Európai Tanács mondja ki az ügyben.

A legfontosabb Scholz kancellár véleménye. Ezért is találkozott vele nemrég Berlinben Orbán Viktor. Utána úgy nyilatkozott, hogy a kancellár pártja, a szociáldemokraták “a leginkább magyar ellenes párt a Bundestagban.”

Ez nem sok jót ígér Scholz kancellár várható szavazatát illetően.

Öt stratégiai fontosságú céget állami ellenőrzés alá helyeztek Ukrajnában

Az öt állami ellenőrzés alá vont cég mindegyike a csőd szélén álló vállalkozás, s az ideiglenes intézkedés így kívánja megőrizni a cégek működőképességét, melyre a háború folytatásának érdekében elsődleges szükség van.

Ez része a háborús erőfeszítésnek – közölte Zelenszkij elnök, aki hozzátette, hogy más vállalatokra is sor kerülhet Ukrajnában, amely a háború miatt a gazdasági csőd szélén áll.

Az ország legnagyobb olaj cége, az Ukrnafta és legnagyobb olajfinomítója, az Ukratnafta a legfontosabb az újonnan állami ellenőrzés alá került cégek közül. Mindkettő annak az Ihor Kolomijszkijnek a tulajdona, aki Volodimir Zelenszkij fő pénzügyi támogatója volt a
2019-es elnökválasztási kampányban. A dúsgazdag oligarcha a csőd szélén áll, mert bankja, a PrivatBank jelenleg fizetésképtelen.

A MotorSich, a harmadik állami ellenőrzés alá került vállalat repülőgép és helikopter motorokat gyártott Zaporozsjeben, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az olajfinomító sem működik, mert orosz találat érte a harcok során – írja a Financial Times.

Zelenszkij elnök szerint: ”ezek a lépések szükségesek hazánk erőfeszítéseinek támogatására. Ezekben a nehéz időkben minden erőnket hazánk felszabadítására és a hadsereg támogatására kell fordítanunk” – mondta az államfő a Telegram televízióban.

Az elnök tanácsadói azt hangsúlyozzák, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó.

Tavaly Zelenszkij elnök keresztülvitt egy törvényt, amely az oligarchák befolyását korlátozná Ukrajnában. A háború természetesen felülír mindent, különösen azután, hogy az oroszok új taktikája arra irányul, hogy lerombolják Ukrajna energiahálózatát. Emiatt gyakoriak az áramszünetek. Az is felmerült, hogy Kijev 3 millió lakóját télen vidékre költöztetik, mert nem tudják fűteni a fővárost. Ezt az elképzelést egyelőre visszavonták, de Ukrajna különösen nehéz tél elé néz.

Oligarchák pácban

Zelenszkij elnök korábbi szponzora, Ihor Kolomijszkij bajban van: nemcsak az ukrán hatóságok hanem külföldi pénzügyi felügyeletek is érdeklődnek a PrivatBank csődjének körülményeiről. Az oligarcha bankja már 2016-ban állami felügyelet alá került, mert szőrén szálán eltűnt több mint 5 milliárd dollár a bank számláiról. Ihor Kolomijszkij állítólag azért pénzelte Zelenszkij kampányát, mert abban bízott, hogy ily módon megúszhatja a vizsgálatot.

A repülőgép és helikopter motorokat gyártó MotorSich korábbi tulajdonosát hazaárulás miatt letartóztatták. Az ügyészség azzal vádolja, Moszkva az ő segítségével szerzett be helikopter motorokat külföldről, ahol szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben.

A negyedik állami ellenőrzés alá került cég vezetője külföldre menekült a pénzügyi felügyelet vizsgálata elől. Konsztantyin Zsivago Avtokraz nevű cége szállító eszközöket gyárt a hadseregnek. A pénzügyi felügyelet azért érdeklődik az ukrán oligarcha iránt, mert magánbankja bedőlt, tetemes adósságot hagyva maga után.

A Zaporizstranszformator nevű cégnek több tulajdonosa is van, de minthogy Zaporozsje városában működik, melyet az oroszok megszálltak, ezért kérdéses, hogy kinek szállít. Nagy szükség lenne a termékeire hiszen a lerombolt energia hálózat alkatrészeit állítja elő.

Nem államosításról van szó

Ezt hangsúlyozzák az ukrán vezetők. Olekszij Reznyikov honvédelmi miniszter a Reutersnek így nyilatkozott erről :

“ez nem államosítás. Egyszerűen csak arról van szó , hogy háborús időkben átvesszük a cégek irányítását. Ez jogilag teljes mértékben különbözik az államosítástól.”

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke  felhívta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy elmondja neki: az Európai Unió újabb 18 milliárd eurós segély csomagot állít össze Ukrajnának.

VADÁSZIDÉNY!

„Ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek ránk, ott fogják végezni, ahol az elődeik”

A győzelemhez egyszerre van szükség az oroszlán bátorságára, kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére, mondta Orbán halált megvető bátorsággal Zalaegerszegen, ahol néhányszáz biztonsági ember és ugyanannyi kiválasztott hívő előtt tartotta meg ünnepi beszédét, beismerve ezzel, hogy az ország fővárosa számukra elesett.

AL

8 millió euróért Felcsútra hozná az olasz szuper kupát Orbán Viktor

Az Internazionale-Milan mérkőzést a tervek szerint Szaúd Arábia fővárosában, Rijádban játszanák le. Csakhogy az túlságosan messze van a két olasz sztár csapatnak. A Football Italia szerint ekkor lépett a magyar miniszterelnök, aki a válságközeli  magyar pénzügyi helyzet kellős közepén 8 millió eurót  (több mint 3,2 milliárd forintot) ajánlott az olasz szuper kupa megrendezéséért.

Mindezt akkor amikor Itáliában választásokat tartottak. Az esélyes jobboldali-szélsőjobboldali koalíció mindhárom vezetője jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. Silvio Berlusconival még együttjárt Rómában a Lazio mérkőzéseire. A Lazio Mussolini kedvenc futballcsapata is volt, és híres a fasiszta múltjáról. Mind a miniszterelnöki posztra esélyes Giorgia Meloni mind pedig a belügyi tárca várományosa, Matteo Salvini erősen kötődik a fasiszta múlthoz bár ők demokratikus elkötelezettségüket hangsúlyozzák.

Orbán pozíciója erősödhet az Európai Unióban

A svéd jobboldali-szélsőjobboldali győzelem után Olaszországban is hasonló erők kerülhetnek kormányra. Ez támogató szavazatokat jelenthet Orbán Viktornak a Tanácsban, amely végső soron dönt az Európai Unió legfontosabb ügyeiben. Giorgia Meloni asszony többször is bírálta azt, hogy az Európai Unió pénzeket tart vissza Magyarország és Lengyelország esetében.

Mi lesz, ha Meloni alakíthat kormányt Rómában? – tették fel a kérdést Ursula von der Leyen asszonynak Princetonban (USA).

“Megvannak az eszközeink a renitens kormányok kordában tartására éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”

– válaszolta a brüsszeli bizottság elnökasszonya.

Mind Magyarország mind pedig Lengyelország és Olaszország rá van utalva az uniós eurómilliárdokra. Nemcsak a pénz miatt hanem azért is, mert a nemzetközi pénzpiac jórészt ettől teszi függővé az érintett gazdaság megítélését. Olaszország államadóssága csillagászati: az éves GDP 150%-a. Ezt tovabb növelné Giorgia Meloni asszony kormány, aki sokféle állami támogatást ígért meg a választási kampány során. A szélsőjobboldali pártvezér ugyanakkor együttműködést ígért Brüsszelnek is hiszen szüksége van az európai pénzekre. Orbán szövetségesei Itáliában pontosan olyan helyzetbe kerülnének mint a magyar miniszterelnök: állandó bírálatuk célpontjától függenek pénzügyileg. Ebben a rókafogta csuka helyzetben kell manővereznie a gazdasági válság kellős közepén az új olasz kormánynak éppúgy mint a magyar miniszterelnöknek.

Orbán Viktor hét szűk esztendőt emleget, és ebben valószínűleg nem téved …

“Ursula von der Leyen zsaroló”

Lengyelország igazságügyi minisztere zsarolóként fogalmazta meg kissé sarkos véleményét a brüsszeli bizottság elnökasszonyáról. Zbigniew Ziobro Twitteren kommentálta Ursula von der Leyen beszédét, melyet Princetonban mondott el.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya az euroszkeptikus tagállamokkal is foglalkozott annak kapcsán, hogy vasárnap választásokat tartanak Olaszországban, ahol várhatóan a jobboldali – szélsőjobboldali pártszövetség győz majd. Ennek vezetői: Meloni, Salvini és Berlusconi gyakran bírálják az Európai Uniót. Salvini például tüntetést szervezett az Európai Unió római képviselete elé.

Mit mondott Ursula von der Leyen erről?

“Megvannak az eszközeink arra, hogy kordában tartsuk őket éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”.

Ez finom célzás arra, hogy csak az kap pénzt Brüsszeltől, aki betartja a szabályokat. Miként Mario Draghi eddigi olasz miniszterelnök.

Mit írt erről Ziobro igazságügyi miniszter, akinek szélsőséges pártja jobbról támadja a legnagyobb kormányzó erőt, a PiS-t Varsóban?

“Ursula von der Leyen asszony nem a jogállamiságot tartja szem előtt hanem azt, hogy a tagállamokban azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar.”

Ebben aligha téved Lengyelország igazságügyi minisztere, aki megfeledkezik arról, hogy a világ szemében Németország erős gazdasága a garancia az Európai Unió fizetőképességére. Németország a legnagyobb befizető az uniós kasszába, és ezért elvárja, hogy a tagállamok teljesítsék a vállalásaikat. Magyarország és Lengyelország ezért nem jutott még hozzá az uniós eurómilliárdokhoz. Ursula von der Leyen Lengyelország esetében már javasolta a kifizetést, de az Európai Parlament bírálatára meghátrált. A brüsszeli bizottság két tűz között van, mert szeretne megegyezni a renitens tagállamokkal az Európai Unió működése érdekében, de sem Varsó sem pedig Budapest nem mutat őszinte együttműködési szándékot. Erre mutat rá az Európai Parlament, amely csakis akkor akar pénzt adni Lengyelországnak és Magyarországnak, ha ezekben a tagállamokban érdemi változások történnek.

A döntést végső soron a Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői ülnek.

Mi várható Meloni asszonytól?

Olaszország sokkal fontosabb mint Magyarország és Lengyelország együttvéve hiszen az Európai Unió harmadik nagyhatalmáról van szó. Olaszország évtizedek óta gyenge láncszeme az Európai Uniónak. Államadóssága már elérte az éves GDP 150%-át miközben az engedélyezett maximum 60%. Olaszország maximálisan rá van utalva az Európai Unióra és elsősorban Németországra. Amikor Silvio Berlusconi akkori kormányfő azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az eurozónából, akkor Merkel kancellár arra figyelmeztette őt, hogy akkor Olaszország hamarosan csődbe jut. Berlusconi gyorsan le is mondott. Most nem is pályázik kormányzati tisztségre, a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

A miniszterelnök jelölt, Giorgia Meloni asszony mindenképp igyekszik megnyugtatni Brüsszelt és Washingtont: nem lesz gondjuk az új olasz kormánnyal.

Betartják az uniós szabályokat és támogatják Ukrajnát Putyin agressziójával szemben.

Giorgia Meloni lepaktált az olasz nagytőkével Cernobbioban, ahol évente találkoznak Olaszország gazdasági és politikai vezetői.

Brüsszelt az aggasztja, hogy Meloni támogatást ígért a versenyképtelen olasz cégeknek noha Draghi miniszterelnök azon a címen kapta meg a rekord összegű uniós támogatást, hogy nem költ erre pénzt. Ily módon ugyanis elszállhat az ország költségvetése. A nagyszabású uniós támogatás úgy jött össze, hogy az Európai Unió vett fel hitelt a pénzpiacon. Ez volt Merkel kancellár nagy húzása az Európai Unió egységének megmentésére. Csakhogy a jelenlegi német kormány közölte: ilyen közös hitel felvétel többet nem lesz!

Meloni pénzügyminiszter jelöltje, Giulio Tremonti pedig pontosan ebben bízik. Vagyis Meloni kormánya csak nagyon óvatosan bírálhatja az Európai Uniót, mert annak pénze nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Olaszországot.

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

Orbán: Ukrajnában a háború 2030-ig elhúzódhat

Orbán Viktor a magyar miniszterelnök Kötcsén elmondott beszédét nem tették közzé, de a Szabad Európa sok résztvevő kikérdezése után rögzíteni tudta a fő mondanivalót. Eszerint Orbán Viktor, aki 2030-ig mindenképp hatalmon akar maradni, arra számít, hogy ebben az évtizedben az ukrajnai háború lesz a nemzetközi helyzet fő meghatározója Európában.

Ursula von der Leyen asszony mindenesetre ukrán színekbe öltözve adta elő beszédét az unió helyzetéről majd Kijevbe látogatott, ahol minden segítséget megígért. Magyarország az egyetlen uniós és NATO tagállam, amely nem támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban. Orbán Viktor arra számít, hogy Ukrajna végül veszíteni fog. A szomszédos ország területe egyharmaddal lehet kisebb a háború után, de akár a felére is csökkenhet – jósolta Orbán Viktor. Ez Putyin béketerve: eszerint Oroszország kaparinthatná meg Ukrajna keleti részét beleértve a Krím félszigetet is, Lengyelországé lenne Nyugat Ukrajna míg Magyarország megszerezhetné Kárpátalját, ahol a lakosság tíz százalékát sem éri el a magyarok aránya.

Felülvizsgálhatják az uniós tagságot 2030-ban

Ezt mondta Orbán Viktor, aki ezzel lehűtötte forrófejű híveit, akik huxitról álmodoznak. 2030 után Magyarország nettó befizető lehet az Európai Unióban, melynek felbomlását sem tartja kizártnak Orbán Viktor. Ezt Soros György is sokszor megjósolta, talán tőle kapta az ötletet a magyar miniszterelnök?

Télen az európai ipar akár 40%-a is leállhat – jósolta meg a magyar miniszterelnök, aki azt javasolta a német nagytőkének, hogy telepítse át a termelés és kutatás egy részét Magyarországra hiszen itt Putyin biztos földgáz ellátást ígért.

Válság menedzselés?

A kiszivárgott beszédben meglepően kevés szó esik arról, hogy a magyar kormány miképp kívánja kezelni a gazdasági válságot, amely minden valószínűség szerint eléri az országot. Korábban Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter megélhetési válságot emlegetett annak kapcsán, hogy a magyar családok egy része nem lesz képes kifizetni a a megemelt rezsiszámlákat. Sok vállalat és intézmény sem lesz abban a helyzetben, hogy a tízszeresére nőtt rezsiszámláit kifizesse. Hasonló helyzetbe jutott sok önkormányzat is.

A kormánynak hatalmas összeggel kellene az érintettek segítségére sietnie. Kérdés, hogy van-e miből?

A Vodafone megvásárlása azt mutatja, hogy a kormány egyelőre nem érzékeli a pénzügyi válságot noha az itt van az orrunk előtt. Ha nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor a magyar kormány kutyaszorítóba kerülhet: nemcsak hogy nem lesz pénze a nagy támogató csomagra, de hitelt is csak nagyon drágán kap a nemzetközi pénzpiacon, ahol árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és Brüsszel kötélhúzását.

Orbánnak vagy nincsen terve a válság menedzselésére vagy pedig nem kívánja azt megosztani rajongói táborával sem. Ez utóbbi a valószínűbb hiszen jobb, ha a rajongók is csak akkor veszik észre, hogy átverték őket amikor már késő lesz.

Az USA is figyel

Orbán nem tart sem a saját népétől sem az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól viszont igen. Nem tudhatja, hogy az új amerikai nagykövet nem azzal az utasítással érkezett-e, hogy megfossza őt trónjától. Ha sikertelenül menedzseli a válságot, akkor fennáll a veszély, hogy az amerikaiak lépni fognak. Ha valóban elhúzódik a háború Ukrajnában, akkor trójai faló nem maradhat a NATO-ban. Kínos figyelmzetetés, hogy abból az egymilliárd dolláros támogatásból, melyet az USA nyújt a frontállamoknak egyetlen cent sem jut Magyarországnak.

Orbán ugyan Kötcsén lelkesen beszélt a fiatal fideszes politikusokról, akik 2060-ig elvezethetik Magyarországot, de az ifjú gárda akár áruló is lehet. Ceausescut is a saját emberei buktatták meg, hogy mentsék a saját bőrüket.

Gorbacsov még 1989 december elején is úgy búcsúzott Ceausescutól, hogy remélem januárban még életben lesz. December végén a román diktátort és nejét szitává lőtték egy különleges hadbíróság ítélete alapján. A különleges hadbíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai titkosszolgálat élére.

Korrupció miatt az uniós pénzek legkevesebb 20%-át bukhatja Magyarország

Rendszerszinten állnak a korrupciós problémák Magyarországon – állapítja meg a brüsszeli bizottság, melynek szeptember 22-ig kell állást foglalnia a jogállamisági vitában, amely hónapok óta húzódik a magyar kormány és az Európai Unió között.

Johannes Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa azt javasolta, hogy a kohéziós program három fő tételének 70%-át fagyasszák be. Daniel Freund, német zöld uniós parlamenti képviselő úgy számol, hogy mintegy 20%-al kapna kevesebbet Magyarország. Daniel Freund az Orbán kormány egyik legnagyobb bírálója az uniós parlamentben, ahol a lehető legnagyobb szigorúságot várja el Ursula von der Leyen asszonytól, a brüsszeli bizottság elnökétől. A Der Spiegel szerint “Ursula von der Leyen csillapítani akarja a konfliktust Orbán Viktor kormányával”. Ez így volt már Lengyelország esetében is, de az Európai Parlament megkontrázta a bizottság döntését, és a varsói kormány még mindig vár a pénzére. Ursula von der Leyen két tűz között van. Holnapután mondja el beszédét az Unió helyzetéről, amely az első lesz azóta, hogy Merkel kancellár nyugalomba vonult. Angela Merkel volt Ursula von der Leyen mentora és fő támogatója. Távozásával nagyon meggyengült a brüsszeli bizottság elnökének politikai pozíciója.

5122 milliárd forint befagyasztása

Ez a játszma tétje – legalábbis egyelőre. Az Európai Unió hét évre 9770 milliárd forint felzárkózási támogatást irányzott elő Magyarországnak. Ennek tehát több mint a felét befagyasztanák a rendszer szintű korrupció miatt.

Annál is kínosabb ez, mert amíg nincs döntés ebben az ügyben addíg áll a helyreállítási alap ügye, amely viszont dátumhoz kötött. Míg a felzárkózási alap pénzeit csak befagyasztanák a korrupciós vádak miatt, addig a helyreállítási alap pénzeinek egy része elveszne, ha nem jönne létre megállapodás a magyar kormány és Brüsszel között az év végéig.

Mi lehet a megoldás? A brüsszeli Politico értesülései szerint a brüsszeli bizottság a lengyel utat választja majd: a Tanácsnak, amely a tagállamok vezetőiből áll, azt javasolja, hogy kössék feltételekhez a pénzek átutalását.

Daniel Freund, az Orbán kormány nagy kritikusa, úgy nyilatkozott a der Spiegelnek, hogy “az Európai Bizottság nem hagyhatja magát elvakítani a hamis magyar reformoktól! Orbán csakis azért tesz javaslatokat, hogy megkaparintsa az uniós pénzeket miközben egyáltalán nem áll szándékában, hogy véget vessen a korrupciónak, melynek fő haszonélvezője a családja és baráti köre.”

Putyin barátai Orbán barátai is

A magyar diplomácia orosz oligarchákat akar levetetni az uniós fekete listáról. Szeptember 15-ig kell megújítani az Európai Unió fekete listáját, melyen Putyin oligarchái szerepelnek.

A brüsszeli Politico szerint három oligarchát akar levenni a fekete listáról a magyar diplomácia: Usmanovot, Avent és Rasnyikovot. Mindhárman Putyin barátai és mindhárman dollármilliárdosok. A magyar kezdeményezés vétóval ér fel.

“Tudtuk a magyarokról, hogy árulók!”

– fogalmazta meg véleményét egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak.

A cseh elnökség időközben elérte, hogy elhalasszák a döntést a három orosz oligarcha sorsáról vagyis Magyarország nem vétóz az ügyben, de kérdés, hogy mit kért és kapott cserébe? Mit akar Orbán valójában elérni?

A cél a gázársapka megfúrása

Ursula von der Leyen asszony gázársapkát akar bevezetni az orosz gázra, hogy ily módon akadályozza meg az árak elszabadulását. Jelenleg már több mint tízszerese a gázár a tavalyinak. Az Európai Unió energiaügyekben illetékes miniszterei pénteken tárgyalnak a gázársapkáról. Oroszország máris közölte: aki ársapkát alkalmaz, az nem kap orosz földgázt vagy kőolajat. Ursula von der Leyen asszony szeptember 14-én szándékozik ismertetni az uniós tervet amikor elmondja szokásos beszédét az unió állapotáról.

A magyar kormánypárti média nyíltan az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit hibáztatja a magas energiaárakért holott az energiaválság már egy éve tart, vagyis jóval korábban kezdődött mint ahogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – február 24 – és az Európai Unió emiatt szankciókat vezetett be ellene. A kormánypárti média azt is elhallgatja, hogy Putyin és Orbán a piaci árnál olcsóbb földgázt ígért, de valójában Magyarország éppúgy tőzsdei árat fizet mint mindenki más. Ha ilyen magasan maradnak a földgázárak a világpiacon, akkor a magyar kormány nem lesz képes fenntartani a rezsi csökkentés megmaradt rendszerét sem. Ez pedig komoly kihívás Orbán Viktornak, aki a választások idején még azt ígérte: nem lesznek megszorítások!

Utóirat: Magyarország elállt a vétótól, megszavazza. a szankciókat. Hiába, nem csak a kormány nyakán a kötél, de szorul is.

Mennyiért kapjuk az orosz földgázt?

Ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra – jelentette ki Ursula von der Leyen asszony. A brüsszeli bizottság elnöke ezzel komoly hatást gyakorolt a piacra: múlt pénteken még 310 euró fölött volt a földgáz ára a holland gáz tőzsdén, amely irányadó Európában, most viszont már csak 210 euró körül van.

Jövő pénteken tanácskoznak az uniós energia miniszterek, akkor születhet döntés az ársapkáról, amely brüsszeli pletykák szerint akár 150 euró is lehet. Miután az Európai Unió nagyon jelentős vásárló, ezért szava van a piacon annál is inkább, mert az orosz földgáz vezetékek Európába hozzák a földgázt, és nincs alternatíva. Ezért is égetik el azt az oroszok a finn határ közelében. Kérdés ezekután, hogy Magyarország mennyiért kapja a földgázt?

Szijjártó titkolózik

A külügyminiszter Moszkvában szerződést írt alá a többlet szállításról: naponta 5,8 millió köbméter érkezik a déli vezetéken Szerbia felől. A magyar diplomácia vezetője az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában tárgyalt azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Emiatt sok uniós tagállam bírálta a magyar kormányt. Csehország külügyminisztere egyenesen úgy fogalmazott, hogy megszűnt a visegrádi együttműködés Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter, aki az Atv-nek nyilatkozott, arról beszélt, hogy mindenképp földgázt kellett szereznie a téli fűtési szezonra. Kérdés, hogy mennyiért?

“Ez két vállalat közötti szerződés, az árformulát ezért nem tudom elmondani. Ez olyan üzleti információ, amelynek a kiszivárgása adott esetben károkat okozhat.”

Nem vesszük mi drágábban a gázt mint mások az Európai Unióban? A kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy mások mennyiért veszik a földgázt az oroszoktól, de azt politikai lufinak tartja, hogy mi vennénk a legdrágábban Oroszországtól.

300 ezer forint

Ennyit kap minden magyar család rezsi támogatás címen havonta – mondta Gulyás Gergely. A kancellária miniszter világossá tette, hogy ennél több pénze nincsen erre a kormánynak. Ha tehát nőnek az árak, akkor ez áremelkedést jelent a magyar piacon is. De mi van akkor, hogyha csökkennek? A magyar kormány azért is titkolózik ebben az ügyben, hogy ki ne derüljön: valójában mennyi is a rezsitámogatás? Ha csakugyan minden család 300 ezer forintos rezsi támogatást kap havonta a jelenlegi árak mellett, akkor ez meghatározó tényező minden családi költségvetésben egy olyan országban, ahol a nettó átlag jövedelem nem éri el a 300 ezer forintot havonta.

Orbán politikai dilemmája tehát világos: valamennyire fenn kell tartania a rezsicsökkentés illúzióját hiszen a rászavazó milliók enélkül nyomorba süllyednének. Miből? Ez a kínos kérdés merül fel hiszen a Nemzeti Bank 11.45%-ra emelte az alapkamatot, hogy megállítsa a forint értékvesztését. A pénz nyomtatás nem megoldás, az eurómilliárdok nem jönnek Brüsszelből. Vajon Putyin figyelembe veszi-e mindezt, és kicsit olcsóbban adja a földgázt magyar barátainak? Ez aligha valószínű. Úgyhogy az Orbán kormány imádkozhat az enyhe télért. Akkor talán megmarad egy kis plusz orosz földgáz, és ezt eladhatja másoknak, hogy betömje a költségvetés hiányát. Nem irigylésreméltó perspektíva.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK