Tanárok és fizetések

0
778
ELTE

Hát itt van megint. A téma. A tanárok fizetése. És megy ám a szöveg éjjel nappal meg persze minden hullámhosszon, hogy ez az EU hibája, mert ha az EU nem ad pénzt, illetve… khm… „továbbra is visszatartja, ami nekünk jár” (ebből főleg a „jár” a röhejes, mert azt a pénzt az EU önként adja nekünk), akkor sajnos, tárja szét kezét az illetékes, szegény tanárok nem kapnak fizetésemelést.

Azon persze csodálkozunk páran, hogy a gonosz Gyurcsány, aki mindenkit sanyargatott, hogyan tudott az oktatásra több pénzt fordítani GDP arányban egykoron, mint Orbánék ma, holott az EU erre egy árva fityinget sem adott Gyurcsányéknak.

Németországban is sokkal jobb a tanári fizetés, még relatíve is, pedig ők nettó befizetők, azaz nem hogy kapnának az EU-tól pénzt, hanem még adnak is neki, és mégis. Mindez ellenére. Ezek szerint csak nálunk létezik az az erősen negatív kicsengésű jelenség, hogy az ország saját pénzéből nem tudja fizetni a tanárait. Ahhoz külföldről plusz pénz kell neki. Legalábbis ezt hazudozzák a regnálók hazudozói, akik közé azon az oldalon szinte mindenki beletartozik.

A tanári fizetést tekintve vannak, akik állandóan azzal zargatják a jónépet, hogy az értelmiség különböző fajtái közül (kártékony, hasznos, futottak még kategória) a tanárokat kellene a leginkább megfizetni, mert akkor a legjobbak választják a tanárságot, és így a jövőt biztosító fiatalság maximális felkészítéssel érkezik ki az életbe, hogy megkezdje gyarapító és jobbító munkásságát mindannyiunk üdvére és hasznára.

Vannak persze, akik nem így gondolják. Ezek általában politikusok, azaz ne várjunk tőlük sokat észbelileg, így aztán a tanároké a legalacsonyabb értelmiségi fizetés azzal a mindent elsöprő indokkal, hogy hosszú a nyári szünet. Ebből következően tanárnak csak azok mennek, akik sehova máshová nem jók, ráadásul lusták, mert azt hiszik, hogy a kéthónapos pihenő révén ott majd nem kell sokat dolgozni.

A fenti két csoportból az elsőbe a társadalom legnagyobb elméi tartoznak. A másodikat nem minősíteném, talán csak annyit, hogy a megnyilvánulásaikat tekintve valószínűleg mind utálták az iskolát, és ma is büszkék arra, hogy majdnem megbuktak matekból. A probléma sajnos az, hogy kellemetlen módon az utóbbiak kezében van a hatalom, és ők állapítják meg a tanári fizetéseket is, ha pedig emiatt lenne némi renitenskedés, rendőri felügyelet alá helyezik a teljes oktatási rendszert. Meg is tették, ahogy kitalálva lett, így aztán az ott dolgozók csak egyet tehetnek: „Igenis, értettem törzsőrmester úr!

Az állam által meghatározott fizetések megállapításhoz az kell, hogy a megállapító fel tudja mérni a helyzetet, és racionális alapon tudjon dönteni. Az sem árt, ha vannak információi, és azokat helyesen értékeli. Ez utóbbi nálunk sajnos nehézségekbe ütközik, lásd például a miniszterelnök (a magyar miniszterelnökről van szó) helyzetértékelését, amelyről magam is írtam már, de nem lehet elégszer ismételni, hogy minden olvasó lássa, mekkora ismeretanyaggal és észbeli képességgel bírnak azok, akik döntenek:

Orbán szerint „…a sikeres felzárkózás három legismertebb példája Dél-Korea, Finnország és Írország esete. Ezek a példák nemcsak azt mutatják, hogy lehetséges belépni a fejlett országok csoportjába, de azt is, hogy nem csak egy kizárólagos úton. Dél-Korea az iparfejlesztésre, Finnország a gazdasági szerkezetváltásra, Írország pedig a tőkebeáramlásra fókuszált”.

A magyar miniszterelnök sajnos nem tudja, és még sajnálatosabban nem mondták meg neki, hogy egészen véletlenül pont ebben a három országban kiemelkedően jó az oktatás, az ottani diákok ragyogóan szerepelnek a felméréseken, és ezek hárman kifejezetten arra fókuszáltak, amiről a mi miniszterelnökünknek fogalma sincs. A tanítás minőségére. A felzárkózásuk okainak 90 százaléka ebből származik.

Az persze magától értetődik, hogy a „munkaalapú” társadalmat építgetők inkább szalagmunkásokban gondolkodnak, mint egyetemi tanárokban és a saját, őket szolgaian kiszolgáló „értelmiséget” az általuk alapított, jól kistafírozott és az előírt, rigorózusan betartandó elveket a hallgatók agyába beégetni képes intézményben (Matthias Corvinus Collegium) vagy intézményekben (+ Pázmány Péter Katolikus Egyetem) állítják elő. Az a sokak számára szomorú tény, hogy ebből sohasem lesz tudás alapú társadalom, egyáltalán nem érdekli őket. Attól még hatalmon maradnak, sőt ez az egyik feltétele a hatalmon maradásuknak, ezért, ha ők maradnak hatalmon, biztosan ezt a politikát fogják folytatni. Következmény: továbbra is távcsővel nézhetjük Ausztria hátát az akkugyárainkkal, amelyek energiaellátását orosz gázzal üzemeltetett erőművekből biztosítjuk. Jóban is kell lennünk Putyinnal, Erdogánnal, de még a bolgárokkal is, nehogy elzárják a gázcsapot, mert akkor nekünk végünk. A diverzifikácó nyilván hiányzott a kormányzók szótárából, mikor még volt erre pénz, és meg lehetett volna valósítani. De az a pénz sajnos másra kellett. Ma már tudjuk, mire.

A számokat illetően:

  • ha az idén év végére érvényes tanári bruttó átlagfizetést 500 000 forintban határozzuk meg, és figyelembe vesszük az inflációt, akkor Orbánék 13 éves regnálása alatt a tanári átlagfizetés 64 százalékkal nőtt. Ez évi kb. 3,9 százalék növekedés, ami azért nagyobb, mint a nyugdíjak növekedése, a nyugdíjak ugyanis csak az infláció mértékével növekedtek, vagyis nem növekedtek 13 év alatt semmit. Természetesen mondható, hogy a 13. havi nyugdíj azért csak valami (egyszeri 8,3 % plusz), ám sajnos ez sem annyira plusz, hanem sokkal inkább a Gyurcsány által végig fizetett 13. havi Orbán általi ellopásának a 10 év utáni abbahagyása. Ebből következően mondható, hogy a tanárok ugyan rosszabbul jártak, mint a többi értelmiségi, de jobban, mint a nyugdíjasok! Azaz a nyugdíjasoknál nem járt rosszabbul senki. Még a tanárok sem!
  • Magyarországon 75 ezer pedagógus dolgozik az általános iskolákban, több mint 33 ezren a technikumokban, gimnáziumokban és szakgimnáziumokban, majdnem 31 ezren az óvodákban. Ez összesen 139 000 fő. Ha átlagban mindegyiknek 40 %-kal emelnénk a bérét (az 500 000 forintos átlagfizetés így plusz 200 000 forinttal 700 000 forintra nőne), akkor az évi 333 milliárd forint plusz kiadást jelentene a költségvetésnek.
  • A magyar költségvetés éves főösszege kb. 39 000 milliárd forint, azaz a szükséges pénz ennek 0,8 százaléka. Nem mondhatni, hogy nagyon megrengetné a költségvetést.
  • A kormány januártól a tanároknak 10 % béremelést ígér. Ez évente a költségvetés 0,2 %-a, és az EU által most felszabadított, kb. 10 milliárd EUR = 3800 milliárd HUF összegből 45 évig lenne fizethető. Nem valami nagyvonalúak.
  • A Vodafone-ért a kormány által kifizetett 660 milliárdból két évig lehetne azt a 40 %-os tanári béremelést fizetni.
  • A Budapest Belgrád vasútvonal árából (eredetileg 750, de ma már inkább 800 milliárd forint) majdnem két és fél évig.
  • A kormány által megvenni óhajtott Liszt Ferenc repülőtér árát mostanában 1440 milliárd forintra becsülik. Erről inkább ne is mondjunk semmit.

A fentiek alapján megállapítható, hogy továbbra is nagy erővel folyik a hazudozás és a ködösítés annak érdekében, hogy a nép elfogadja, miszerint a pedagógus béremelést a gonosz Brüsszel, az ott áskálódó ellenzéki küldöttek akadályozzák. Az igazságnak olyan sok, érvekkel dolgozó hirdetője nincs, ezért az embereknek ismét csak (már megint!) érzelmek alapján kell dönteni.

Akkor pedig a FIDESZ győz. Ki hitte volna, emberek?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .