Sorra robbannak az offshore-bombák

0
258

A mostani, Paradise Papers, vagyis Paradicsom Papírok nevet kapó botrány már a sokadik hulláma az offshore-ügynek, amely tavaly, a Panama Papírokkal kezdődött. Korábban is voltak magyar érintettek.

A Mossack Fonseca panamai irodája
Fotó: MTI/EPA/Alejandro Bolivar

Egy német lap, a Süddeutsche Zeitung kapta meg eredetileg a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától kiszivárgott iratokat. A lapnál hamar rájöttek, hogy egyedül nem bírnak a hatalmas iratanyaggal, így megosztották az International Consortium of Investigative Journalists nevű oknyomozó újságíró szervezettel. Ezután

76 ország több mint 370 újságírója dolgozott a projekten

– Magyarországról a Direkt36 nevű, Pethő András vezette csoport.

11,5 millió dokumentumot vizsgáltak át, ez volt minden idők egyik legnagyobb kiszivárogtatása. A Mossack Fonseca ugyanis a világ egyik legnagyobb offshore-szolgáltató cége volt, több országban voltak irodáik. Több 200 ezer cégről kerültek ki adatok, közöttük voltak olyanok, amelyek például Vlagyimir Putyinhoz, Petro Porosenko ukrán elnökhöz, a mexikói és argentin elnökhöz, az izlandi miniszterelnökhöz, vagy éppen Michel Platinihez vagy Jackie Chanhoz voltak köthetők.

Természetesen magyar érintettek is voltak.

Először Horváth Zsolt egykori fideszes politikus neve került elő. Ő 16 éven keresztül volt Kecskemét parlamenti képviselője, 2014-ben visszavonult. Ezután az is kiderült, hogy felesége révén Boldvai László, az MSZP egyik, korábban jelentős befolyással rendelkező politikusa is érintett a botrányban. Boldvai ezután távozott a pártból.

A Direkt36 nem sokkal később arról is írt, hogy a leggazdagabb magyarok közül is előkerült többnek a neve a dokumentumokban: Csányi Sándorról, Spéder Zoltánról, Gattyán Györgyről, Kovács Gábor műgyűjtőről és Szemerey Tamásról, Matolcsy György unokatestvéréről is írtak.

Az offshore-botrány következő hullámában, a Bahamákról kiszivárgott adatokból többek között az derült ki, hogy európai uniós tisztviselők is érintettek voltak az offshore-ozásban, köztük Nellie Kroes versenypolitikáért felelős korábbi biztos. A nemzetközi oknyomozó-újságíró szervezet adatbázisa egyébként az interneten is elérhető.

A mostani, Paradise Papers nevet viselő szivárogtatásnál pedig II. Erzsébet és Donald Trump köreinek érintettségén kívül az is kiderült, hogy újabb magyarok érintettek. A Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.

Mi is az az offshore?

„Az utóbbi évek során egyre inkább visszaszorul az offshore cégek súlya Magyarországon. Részben szigorodott a szabályozás, de a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést. Ha a cégek kevéssé is riadnak vissza a szigorúbb szabályoktól, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt. Erre megszületett a „szürke zóna” válasza is. Sokan ugyanis a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz áttételen keresztül vezető tulajdonosi láncok sem” – írta tavaly tavasszal egy, a Panama Papírokra reagáló elemzésében az Opten.

Nem kis részt a 2010 előtti ellenzéki Fidesz-nek köszönhetően vált a magyar közbeszéd részévé az offshore – emlékezzünk csak például Simor András akkor jegybankelnök le-offshore-lovagozására. A legtöbben szitokszóként használják az offshore-t mint kifejezést, de hogy pontosan miről is van valójában szó, kevesen tudják.

Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.

Az offshore egy angol kifejezés, amely azt jelenti, hogy szárazföldön túli – ennek oka, hogy a leggyakrabban szigeteken kínálnak offshore-nak nevezett kedvező cégműködési feltételeket. Az a vállalat kerül bele ebbe a kategóriába, amely nem ott folytatja a tevékenységét, ahova – a kedvezőbb feltételek miatt –  bejegyezték.

Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét

– emiatt sokszor használják illegális ügyletekből (beleértve akár a fegyverkereskedelmet, a kábítószerkereskedelmet is) befolyó pénzek átmosására, elrejtésére. De nem kell sem kábítószer-, sem fegyverkereskedőnek lenni ahhoz, hogy egy cég el akar rejtőzni a hatóságok elől!

Vannak tipikus offshore cégek által végzett tevékenységek – erre plasztikus példákat mutat a fent említett Opten jelentés, amelyből kiderült, hogy abban az időben a közel hétszáz Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel működő vállalkozás között átlagon felül foglalkoztak ingatlanügyletekkel, valamint kereskedelemmel és tanácsadással.

Egyébként a jelentés készítésekor (tavaly tavasszal) Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname után Panama csak a negyedik legnépszerűbb célpont volt a magyarok számára; a panamaiakon kívül pedig további ötezer hazai cég volt köthető egzotikus hátterű offshore országokhoz.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..