A 41 éves Volodimir Zelensky az esélyes az elnökválasztáson Ukrajnában, ahol az antiszemita pogromok évszázadokon át jellemezték az ország viharos történelmét. A zsidó színész Ukrajna elnökét alakítja a televízióban, ahol rendkívül népszerű lett a korrupt hatalom bírálatával. Volodimir Zelensky azt ígéri a választóknak: szétzúzza a korrupt rendszert, mely a függetlenség kikiáltása óta akadályozza az ország fejlődését.
Ezt persze könnyebb kijelenteni mint végrehajtani, hiszen Ukrajna korrupt oligarchák kezében van – mint amilyen Petro Porosenko ukrán elnök.
A zsidó kérdés immár nem kérdés Ukrajnában
Ezt állapítja meg a Haaretz című baloldali portál amikor Volodimir Zelensky elnöki esélyeit méltatja. A helyzet ugyanis az, hogy már alig élnek zsidók Ukrajnában, ahol évszázadokon keresztül jelentős kisebbséget alkottak. Odessza, mely a cári birodalom zsidó kultúrájának egyik központja volt, szinte teljesen elveszítette zsidó lakosságát. Csak az öregek maradtak otthon. Aki tehette az kivándorolt Izraelbe, az Egyesült Államokba vagy Európába. Persze nemcsak a zsidók vándorolnak ki Ukrajnából hanem szinte mindenki: havonta százezer fővel csökken az ország lakossága. A helyzet kilátástalan …
Putyin a nagy nyertes
Ezt állapítja meg a Politico című portál amikor Ukrajna választási helyzetét elemzi. Az oroszok, akik annektálták a Krím félszigetet és befolyásuk alatt tartják Ukrajna keleti, orosz többségű részét, arra törekszenek, hogy Kijevben ne legyen komoly határozatképes vezetés. Egy, a politikában járatlan zsidó színész megválasztása az elnöki posztra, sebezhetővé teszi Ukrajnát, mely amúgyis az orosz hibrid hadviselés kisérleti terepe. Történelme során először választhat zsidó elnököt Ukrajna, de a korrupt elit mindenképp megmarad és vele a csendes reménytelenség: akárki lesz is az államfő – a nép életszínvonala stagnál vagy esetleg még csökkenhet is …
Kiábrándítónak tartja a demokrácia helyzetét Ukrajnában Németország kancellárja – számol be a közszolgálati Deutsche Welle. Angela Merkel mindíg kiállt Oroszországgal szemben Ukrajna mellett. Az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben, mert Moszkva elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától és támogatja a lázadókat Kelet Ukrajnában. Minszkben Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország vezetői megállapodtak abban, hogy miképp alakuljon Ukrajna jövője. Akkor Porosenko elnök azt ígérte, hogy a demokrácia irányába mozdulnak el. Bevezetik a nyugati normákat és fellépnek az általános korrupció ellen. Ukrajna elnökének ígéreteiből szinte semmi sem valósult meg. A gazdag oligarchák – Porosenko elnök is közéjük tartozik – tovább gazdagodtak és továbbra is kijátsszák a törvényeket. Közben az átlagpolgár helyzete rosszabb lett. Ezzel is magyarázható, hogy Porosenko elnök népszerűsége eltűnt a lefolyóban. Jelenleg csak negyedik vagy ötödik a népszerűségi listán az elnökjelöltek között. A választásokat jövő tavasszal rendezik meg Ukrajnában.
Vad nacionalizmussal próbálják elfedni a problémákat. Szinte minden jelölt nacionalista jelszavakkal igyekszik támogatókat szerezni Ukrajnában, mely a múltban soknemzetiségű ország volt. A cári birodalomban vagy a szovjet időkben rengeteg orosz élt itt, a városokban oroszul beszéltek. Igen jelentős volt a zsidók közössége: nagy részüket a nácik megölték, a túlélők jelentős része a Szovjetunió bukása után Izraelbe vagy az Egyesült Államokba emigrált. Sok lengyel is élt a mai Ukrajna területén, de őket átköltöztették a németektől megszerzett nyugat lengyelországi területekre. Ezek többmilliós nemzeti kisebbségek voltak.
A magyar kisebbség Ukrajna népességének 0,2%-a. A mintegy 150 ezer magyar döntő többsége rendelkezik magyar állampolgársággal is. Ezt Ukrajna törvényei tiltják. A magyar kisebbséget is érinti az új nyelvtörvény, amely jelentős mértékben korlátozná az anyanyelvi oktatást. Emiatt Ukrajna diplomáciai háborúba keveredett nemcsak Magyarországgal, de néhány más szomszédos országgal is. Magyarország emiatt blokkolja Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért Moszkvában módfelett hálásak.
A szegénység és a nacionalizmus elől egyre többen emigrálnak. Több mint egymillió ukrán állampolgár él és dolgozik Lengyelországban. Izraelben több mint egymillió szovjet zsidó él, akiknek a többsége Ukrajnából érkezett. Mint például Avigdor Lieberman hadügyminiszter. Ukrajnát a Nemzetközi Valutaalap próbálja meg talpra állítani, de a kísérlet egyelőre sikertelen. Ezt volt kénytelen megállapítani Angela Merkel kancellár is, aki Ukrajna demokratikus jövőjének elszánt támogatója volt az Európai Unióban – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál.
Lengyelországban olyan csoportot működtetett az orosz hírszerzés, amely hibrid háborút folytatott a kormány politikája ellen – közölte az ABW alkotmányvédő hivatal szóvivője az AFP francia hírügynökség tudósítójával. Emiatt egy Jevgenyija C. nevű orosz nőt kiutasítanak Lengyelországból, a csoport másik négy tagját pedig tiltólistára teszik, ők nem léphetnek be az ország területére. De vajon mi volt a célja az orosz csoportnak Lengyelországban?
Az orosz csoport célja az volt, hogy megrontsa Varsó és Kijev kapcsolatát azzal, hogy mindkét oldalon a nacionalista emlékeket hangsúlyozták.
A hibrid háború, melyet az orosz hírszerzés előszeretettel űz azt jelenti, hogy propagandamódszerekkel próbálnak zűrzavart kelteni az érintett országban.
Az utóbbi időben több uniós tagállam is megvádolta ezzel Moszkvát. Talán a leghíresebb eset Macron francia elnöké: az ő kampányát tavaly az orosz hírszerzés igyekezett megzavarni úgy, hogy nyíltan támogatta az ellenfelét, Marine Le Pen szélsőjobboldali jelöltet, akit nem sokkal korábban Putyin elnök fogadott a Kremlben.
A második világháború idején a németek által elfoglalt Ukrajnában a nacionalista milíciák írtó háborút folytattak a nemzeti és vallási kisebbségek ellen. A fő célpontot a zsidók jelentették, de az ukrán milíciák a lengyel kisebbséget sem kímélték. A második világháború után milliószámra telepítettek át lengyeleket Ukrajnából Lengyelországba. Ma a varsói kormány az egyik legfőbb támogatója Porosenko nyugatbarát rendszerének, amely gyakorlatilag háborúban áll Oroszországgal. Több mint egymillió ukrán vendégmunkás dolgozik Lengyelországban.
A két nép közötti ellentét szítása érdekében állhat Moszkvának, hiszen mind Varsóban, mind pedig Kijevben határozottan oroszellenes politikát folytat a kormányzat.
Aligha kétséges, hogy Moszkvában cáfolni fogják a hibrid hadviselést Lengyelország, illetve Ukrajna ellen. Varsóban viszont nagyon komolyan veszik az orosz fenyegetést: hatalmas pénzekért vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államoktól. Egyidejűleg támaszpont épül, amely a NATO haderőinek előretolt bázisa lesz az orosz fenyegetéssel szemben.
Miközben Lengyelország Amerikára támaszkodva határozottan szembenáll Moszkvával, Németország szívesen lepaktál Putyinnal.
Most pénteken Angela Merkel Vlagyimir Putyin vendége Szocsiban.
A mostani, Paradise Papers, vagyis Paradicsom Papírok nevet kapó botrány már a sokadik hulláma az offshore-ügynek, amely tavaly, a Panama Papírokkal kezdődött. Korábban is voltak magyar érintettek.
A Mossack Fonseca panamai irodája Fotó: MTI/EPA/Alejandro Bolivar
Egy német lap, a Süddeutsche Zeitung kapta meg eredetileg a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától kiszivárgott iratokat. A lapnál hamar rájöttek, hogy egyedül nem bírnak a hatalmas iratanyaggal, így megosztották az International Consortium of Investigative Journalists nevű oknyomozó újságíró szervezettel. Ezután
76 ország több mint 370 újságírója dolgozott a projekten
– Magyarországról a Direkt36 nevű, Pethő András vezette csoport.
11,5 millió dokumentumot vizsgáltak át, ez volt minden idők egyik legnagyobb kiszivárogtatása. A Mossack Fonseca ugyanis a világ egyik legnagyobb offshore-szolgáltató cége volt, több országban voltak irodáik. Több 200 ezer cégről kerültek ki adatok, közöttük voltak olyanok, amelyek például Vlagyimir Putyinhoz, Petro Porosenko ukrán elnökhöz, a mexikói és argentin elnökhöz, az izlandi miniszterelnökhöz, vagy éppen Michel Platinihez vagy Jackie Chanhoz voltak köthetők.
Természetesen magyar érintettek is voltak.
Először Horváth Zsolt egykori fideszes politikus neve került elő. Ő 16 éven keresztül volt Kecskemét parlamenti képviselője, 2014-ben visszavonult. Ezután az is kiderült, hogy felesége révén Boldvai László, az MSZP egyik, korábban jelentős befolyással rendelkező politikusa is érintett a botrányban. Boldvai ezután távozott a pártból.
A Direkt36 nem sokkal később arról is írt, hogy a leggazdagabb magyarok közül is előkerült többnek a neve a dokumentumokban: Csányi Sándorról, Spéder Zoltánról, Gattyán Györgyről, Kovács Gábor műgyűjtőről és Szemerey Tamásról, Matolcsy György unokatestvéréről is írtak.
Az offshore-botrány következő hullámában, a Bahamákról kiszivárgott adatokból többek között az derült ki, hogy európai uniós tisztviselők is érintettek voltak az offshore-ozásban, köztük Nellie Kroes versenypolitikáért felelős korábbi biztos. A nemzetközi oknyomozó-újságíró szervezet adatbázisa egyébként az interneten is elérhető.
A mostani, Paradise Papers nevet viselő szivárogtatásnál pedig II. Erzsébet és Donald Trump köreinek érintettségén kívül az is kiderült, hogy újabb magyarok érintettek. A Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.
Mi is az az offshore?
„Az utóbbi évek során egyre inkább visszaszorul az offshore cégek súlya Magyarországon. Részben szigorodott a szabályozás, de a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést. Ha a cégek kevéssé is riadnak vissza a szigorúbb szabályoktól, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt. Erre megszületett a „szürke zóna” válasza is. Sokan ugyanis a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz áttételen keresztül vezető tulajdonosi láncok sem” – írta tavaly tavasszal egy, a Panama Papírokra reagáló elemzésében az Opten.
Nem kis részt a 2010 előtti ellenzéki Fidesz-nek köszönhetően vált a magyar közbeszéd részévé az offshore – emlékezzünk csak például Simor András akkor jegybankelnök le-offshore-lovagozására. A legtöbben szitokszóként használják az offshore-t mint kifejezést, de hogy pontosan miről is van valójában szó, kevesen tudják.
Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.
Az offshore egy angol kifejezés, amely azt jelenti, hogy szárazföldön túli – ennek oka, hogy a leggyakrabban szigeteken kínálnak offshore-nak nevezett kedvező cégműködési feltételeket. Az a vállalat kerül bele ebbe a kategóriába, amely nem ott folytatja a tevékenységét, ahova – a kedvezőbb feltételek miatt – bejegyezték.
Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét
– emiatt sokszor használják illegális ügyletekből (beleértve akár a fegyverkereskedelmet, a kábítószerkereskedelmet is) befolyó pénzek átmosására, elrejtésére. De nem kell sem kábítószer-, sem fegyverkereskedőnek lenni ahhoz, hogy egy cég el akar rejtőzni a hatóságok elől!
Vannak tipikus offshore cégek által végzett tevékenységek – erre plasztikus példákat mutat a fent említett Opten jelentés, amelyből kiderült, hogy abban az időben a közel hétszáz Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel működő vállalkozás között átlagon felül foglalkoztak ingatlanügyletekkel, valamint kereskedelemmel és tanácsadással.
Egyébként a jelentés készítésekor (tavaly tavasszal) Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname után Panama csak a negyedik legnépszerűbb célpont volt a magyarok számára; a panamaiakon kívül pedig további ötezer hazai cég volt köthető egzotikus hátterű offshore országokhoz.
Lengyelországból érkezett Ukrajnába, második választott hazájába a menetközben hontalanná vált volt grúz elnök Mihail Szaakasvili. Kijátszva a határőrséget visszatért oda, ahol nemrég még Odessza tartomány kormányzója volt. Ő vezette a korrupció ellenes harcot Ukrajnában.
Petro Porosenko elnök fosztotta meg ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, aki 2003tól tíz évig volt Grúzia államfője, s akinek még nem is olyan régen maga adta át az ukrán útlevelet s nevezett ki Odessza kormányzójává.
Ukrán-grúz paktum
Még a szovjet időkben együtt jártak egyetemre Kijevben. Utána Porosenko üzletember lett, Szaakasvili pedig ügyvéd New Yorkban. Amikor Grúzia szembe akart fordulni Moszkvával, Szaakasvili hazatért és amerikai támogatással Grúzia elnöke lett. Túlélte az orosz-grúz háborút, melynek eredményeképp Grúzia elveszítette néhány nemzetiségi területét, de utóbb Moszkva mégiscsak megbuktatta. Amikor Porosenko ukrán elnök július 18-án Tbiliszibe látogatott, hosszan tárgyalt Szakasvili utódjával, a dollármilliárdos vállalkozó Biden Ivanisvilivel, a többi között arról, hogy mihez kezdjenek a mind kellemetlenebbé váló Szaakasvilivel.
Az odesszai kísérlet
A volt grúz elnök ugyanis korrupciómentes várossá kívánta változtatni Odesszát, amelyet a megvesztegetés éppúgy átjár mind egész Ukrajnát. Egy egész grúz csapattal látott munkához. Majd egy év után lemondott, s azzal vádolta meg az 2019-es elnökválasztásra készülő Porosenkót, hogy csak szavakban küzd a korrupció ellen, de valójában annak egyik fő haszonélvezője. Ekkor döntöttek arról, hogy ellehetetlenítik mind a két országban. Ám Szaakasvili valahogyan megszerezte azt a videót, amelyen két ellenfele éppen arról egyezkedik, hogy őt kicsinálják. Ezt fel is tette a Facebook oldalára.
A hontalan Szakasvili
Ami tény, Porosenko Grúziából hazatérve megfosztotta ukrán állampolgárságától Szakasvilit – arra hivatkozva, hogy méltatlanná vált rá, miután nem jelentette be, hogy korrupciós eljárások folynak ellene Grúziában. Szaakasvili korábban lemondott grúz állampolgárságáról, így jelenleg hontalan. Amit tehet, kérvényezheti a menekült státuszt az USA-ban, ahova magyarországi nyaralás után visszatért, vagy az Európai Unióban azon a címen, hogy a neje holland állampolgár.
Nyilvánvaló a korrupció
Ha Ukrajnába visszatérne, akkor biztosan lecsuknák –nyilatkozta korábban a Le Monde tudósítójának Lescsenko a kijevi parlament egyik képviselője, aki a korrupcióellenes harcban együtt küzdött Szaakasvilivel.
Nemcsak nekik szúrt azonban szemet az általános korrupció, hanem az IMF-nek is, amely lélegeztető gépen tartja a káoszba süllyedt Ukrajnát. A pénzek kiutalását az utóbbi időben ahhoz kötik, hogy Ukrajna tegyen valamit azért, hogy átlátható legyen az ország gazdasági rendszere. Ezt mindig megígérik Kijevben, ám utána semmi nem történik. Legfeljebb annyi, hogy azt, aki a leghangosabban küzdött a korrupció ellen Ukrajnában, megfosztják állampolgárságától azon a címen, hogy hazájában, Grúziában ő is lopott.
Megfosztotta ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, Grúzia volt államfőjét /2003-2013/ Petro Porosenko elnök.
Még nem is oly rég maga Porosenko elnök adta át az ukrán útlevelet régi egyetemi társának Szakasvilinek, akit egyben kinevezett Odessza kormányzójának.
Kijevben még a szovjet időkben együtt jártak egyetemre. Aztán Porosenko üzletember lett, Szaakasvili pedig ügyvéd New Yorkban. Amikor Grúzia szembe akart fordulni Moszkvával, Szaakasvili hazatért. Amerikai támogatással Grúzia elnöke lett. Túlélte az orosz-grúz háborút is, melynek eredményeképp Grúzia elveszítette néhány nemzetiségi területét.
Aztán Moszkva mégiscsak megbuktatta.
Utóda egy dollármilliárdos vállalkozó Biden Ivanisvili lett. Amikor Porosenko ukrán elnök július 18-án Tbiliszibe látogatott, akkor hosszan tárgyalt Ivanisvilivel arról is, hogy mihez kezdjenek a mind kellemetlenebbé váló Szakasvilivel.
Grúzia ex elnöke ugyanis
korrupciómentes várossá kívánta változtatni a festői Odesszát,
melyet a megvesztegetés éppúgy átjárt, mint egész Ukrajnát. Egy egész grúz csapattal látott munkához. Egy év után lemondott. Azzal vádolta Porosenko elnököt, hogy csak szavakban küzd a korrupció ellen, de valójában egyik fő haszonélvezője annak. Ez nem esett jól Porosenko elnöknek, aki javában készülődik az 2019-es elnökválasztásra. Ezért Grúziában elhatározták: lehetetlenné teszik Szaakasvilit mind a két országban.
Facebook oldalára feltett egy videót Szakasvili arról, hogy két ellenfele miképp egyezik meg vígan arról, hogy őt kicsinálják. Hogy készült ez a videó és hogy került Szaakasvili kezébe, ez a helyi rejtélyek közé tartozik.
Az viszont tény, hogy Porosenko elnök Grúziából hazatérve hirtelen rádöbbent: Szaakasvili méltatlan az ukrán állampolgárságra! Miért? Mert korrupciós eljárások folynak ellene Grúziában! És ezt elmulasztotta megemlíteni akkor amikor kérvényezte az ukrán állampolgárságot.
Ezen a címen fosztották meg állampolgárságától Szaakasvilit.
Aki korábban lemondott grúz állampolgárságáról, mert csak így kaphatta meg az ukrán útlevelet.
Szaakasvili tehát jelenleg hontalan.
Kérvényezheti a menekült státuszt az USA-ban, ahol jelenleg is tartózkodik. Vagy az Európai Unióban azon a címen, hogy a neje holland állampolgár. Ha Ukrajnába visszatérne, akkor biztosan lecsuknák – mondta a Le Monde tudósítójának Lescsenko a kijevi parlament egyik képviselője. Aki a korrupcióellenes harcban együtt küzdött Grúzia kizsuppolt ex elnökével.
Nemcsak nekik szúrt szemet az általános korrupció, de az IMF-nek is, mely lélegeztető gépen tartja a káoszba süllyedt Ukrajnát. A pénzek kiutalását az utóbbi időben ahhoz kötik, hogy Ukrajna tegyen már valamit azért, hogy átlátható legyen az ország gazdasági rendszere. Ezt minden egyes alkalommal szentül meg is ígérik Kijevben. Majd pedig nem történik semmi a korrupcióellenes harc frontján. Legfeljebb annyi, hogy azt, aki a leghangosabban küzdött a korrupció ellen Ukrajnában megfosztják állampolgárságától azon a címen, hogy hazájában, Grúziában ő is lopott. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nagy Szovjetunió egykori területén a korrupció ellenes harc hontalanná vált…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
