Miközben a világ hadviselése látványosan a dróntechnológia felé fordult, az Orbán‑kormány 2023-ban 109 milliárd forintot utalt a német Rheinmetallnak egy új harckocsi, a Panther fejlesztésére. A döntést akkor nem verték nagy dobra, ám a kormányváltás után kiderült: a magyar állam hatalmas összeget költött egy olyan fegyvernemre, amelyet a modern háborúk tapasztalatai szerint már a drónok tesznek elavulttá.
A Panther‑projekt és a „piacra vezetett” tank kérdése
Szalay‑Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023-ban még lelkesedve beszélt a közös fejlesztésről:
„Közösen fogjuk fejleszteni a Rheinmetall-lal azt a csúcstechnológiás, legmodernebb harckocsit, amelyet Panther néven fogunk piacra vezetni.”
A kérdés azonban adja magát: milyen piacra? A drónok korában ki vásárol még méregdrága harckocsikat, amikor egy olcsó, távirányított eszköz percek alatt képes megsemmisíteni őket?
Hruscsov és a gőzmozdony – történelmi párhuzam
A helyzet nem új a történelemben. Hruscsov szovjet vezető egyszer így korholta Sztálin egyik emberét:
„Kaganovics elvtárs egyre jobb gőzmozdonyokat gyárt. Csakhogy mi azt halljuk, hogy Nyugaton már senki sem gyárt gőzmozdonyt!”
A párhuzam világos: a tankok ugyanúgy kimennek a divatból, mint a gőzmozdonyok. Az ukrajnai háború ezt látványosan bizonyította: az orosz páncélosok sorra váltak a drónok áldozatává, a Kijev felé törő tankoszlopot pedig már a háború első napjaiban szétlőtték.
A modern hadviselés ma már informatikai fölényről, precíziós drónokról és valós idejű hírszerzésről szól.
Az ukrán drónforradalom: egy 35 éves miniszter ötlete
Az áttörést Ukrajnában Mihajlo Fedorov, a mindössze 35 éves informatikai miniszter hozta el. Ő ismerte fel, hogy a drónok jelenthetik azt a fegyvernemet, amely kiegyenlítheti az erőviszonyokat Oroszországgal szemben.
Miközben Moszkva és Berlin elnézte az informatikai forradalmat, Kijevben a kényszer innovációt szült: megkezdődött az olcsón előállítható drónok tömeggyártása, amelyek alapjaiban változtatták meg a háború menetét.
A nagy hatótávolságú ukrán drónok ma már Oroszország mélyére is csapást mérnek – legutóbb a legnagyobb orosz olajfinomítót találták el, 2700 kilométerre az ukrán határtól.
Korrupciós gyanú és összefonódások
A 110 milliárdos támogatás időszakában jelentették be, hogy Maróth Gáspár, az Orbán‑kormány korábbi államtitkára, a Rheinmetall kelet‑európai koordinációs vezetője lett. Korábban ő irányította a magyar hadiipari fejlesztéseket.
A Rheinmetall ekkor a 4iG részvényeinek egynegyedét is birtokolta. Jászai Gellért cége az Orbán‑kormány egyik kedvenc vállalata volt – Orbán még külföldi tárgyalásaira is magával vitte a 4iG vezetőjét, többek között Trumphoz és Elon Muskhoz.
2023-ban Orbán Viktor személyesen adta át a Rheinmetall zalaegerszegi gyárát, és bejelentette:
magyar–izraeli közös vállalat jön létre dróngyártásra. Hogy ebből mi lett? Rejtély.
Magyar szál az ukrán drónháborúban
Az ukrán drónhadviselés parancsnoka a magyar származású Robert Brovdi, akit Szijjártó Péter külügyminiszter kitiltott Magyarországról – így az EU-ból is. Szijjártó azóta a kínai BYD-hez igazolt.
Politikai következmények és vizsgálatok ígérete
Orbán Viktor a választási kampányban Ukrajnát ellenségnek nevezte, ám a katasztrofális választási vereség után ez a retorika eltűnt.
Magyar Péter miniszterelnök pedig vizsgálatot ígért:
