Orbán-Putyin – belezavarnak a kettősbe?

0
1543

Külpolitikai szakemberek között nem teljes az egyetértés abban, vajon használ vagy sem Orbánnak, hogy az Európai Unió több más tagállama, de különösen Ausztria is elkezdi keresni Putyin kegyeit. Van, aki szerint ez kifejezetten jó, mert önigazolást jelent Orbán számára az eddigi oroszbarát politikáját illetően, mások szerint gyengíti pozícióját az orosz elnökkel szemben.

Idehaza percnyi hír volt csupán, hogy Vlagyimir Putyin ellátogatott Bécsbe, ahol az új jobboldali osztrák kancellárral, Sebastian Kurzzal tárgyalt, akit – a the Wall Street Journal értesülései szerint – arra kért, hogy próbáljon számára megszervezni nyárra egy bécsi találkozót Donald Trump amerikai elnökkel. Hírek szerint Kurz elfogadta a felkérést, és ígéretet tett rá, hogy megkeresi vele Trumpot. A tárgyalások jó hangulatát, a két ország kapcsolatainak milyenségét nem csak ez jelzi, hanem az is, hogy több megállapodás is született az államfői vizit alatt – a legfontosabb talán a Gazprom és az ÖMV 2040-ig érvényes gázszerződése, továbbá a kettős adóztatás elkerüléséről és befektetésekről szülü megállapodás. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy Kurz  ellenzi a Krím-félsziget annektálása miatt Oroszországra kivetett  uniós szankciókat, melyek visszavonásáért lobbizik Brüsszelben.

Kérdés, ez a fajta közeledés Ausztria és Oroszország között kihat-e, s ha igen, hogyan Orbán és Putyin kapcsolatára.

„Habár ez a közeledés gyengíti Orbán tárgyalási pozícióját Putyinnal szemben, a magyar kormányfő továbbra is sakkfigura marad az orosz elnök számára, még ha ma már vannak újabbak is, akiket lehet tologatni a táblán”

Fotó: Facebook

– válaszolta megkeresésünkre  Szent-Iványi István külpolitikai tanácsadó. Emlékeztetett arra, hogy 2014, a Krim elfoglalása és a maláj repülőgép lelövése óta az Európai Uniós tagállamok vezetői közül egészen a közelmúltig csak Orbán fogadta Putyint, illetve tett hivatalos látogatást az orosz elnöknél Moszkvában. Mostanra ez megszűnt, miután április közepén Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Putyinnal, akinek meghívására május végén Emmanuel Macron francia elnök hivatalos látogatást tett az orosz fővárosban, majd pár héttel később Kurz fogadta Putyint Bécsben. Ugyanakkor ebben van valamifajta kettősség – véli Szent-Iványi:

Orbán számára egyben jó is a közeledés egy uniós tagország és Oroszország között.

Igaz, ugyanez már nem mondható el az ország érdekéről: Magyarország az EU és a NATO  tagjaként ezek erejében és egységében lenne inkább érdekelt, s nem azok megosztásában, amire Putyin játszik. Ám – hívta fe la figyelmet még egy szempontra: Orbánnal ellentétben Kurz azért finoman elhatárolódó kijelentéseket is tett a Krím-félsziget, a kelet-ukrajnai válság ügyében. A magyar vezetőnek legalább ezt a mintát kellene követnie – szögezte le.

Külpolitikai elemzőként Szent-Iványi úgy látja, hogy rossz folyamatok indultak el a világban az EU szempontjából,

Európa egyre inkább magára marad, s gyengül az euro-atlanti közösség. Ebbe beleillik, hogy Putyin szalonképesebbé válik, anélkül, hogy bármit is változtatott volna a politikájában. Üdvözlendő lenne, ha javulna a helyzet  Oroszország és az EU között, ám ennek feltételeként Moszkvának be kellene tartania a Minszki megállapodást.

„Orbán számára minden olyan kapcsolatbővítés fontos, amely az oroszok és valamely uniós tagállam között megy végbe, hiszen ebben az esetben hivatkozhat mások példájára, amikor felróják neki a Putyin-barátságát”

– véli Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértő, a Demokratikus Koalíció politikusa. Éppen ezért – tette hozzá: a Kurz-Putyin találkozó nem hogy konkurenciát jelent a számára, inkább egyfajta önigazolást. Szerinte az sem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök kicsit távolodik Putyintól, miközben némileg közeledik az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz – már csak azért is, mert nyomás alatt van annak érdekben, hogy eddiginél együttműködőbb arcát mutassa.

Habár Kurz számára is a belpolitika dominálja a külpolitikáját, de azért ő megerősítette uniós elkötelezettségét – mutatott rá Ara-Kovács. Mint ahogy az is látszik, hogy az új olasz kormány pártjai – különösen az 5 Csillag Mozgalom – kormányra kerülése előtt még látványosan udvaroltak Putyinnak, ám  ahogy hatalomra kerültek már jóval kevésbé tapasztalható ez a részükről.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..