Kezdőlap Címkék Sebastian Kurz

Címke: Sebastian Kurz

Ilyen se volt: fekete-zöld koalíció Ausztriában

Megállapodott a kormányalakításról a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek – jelentette be Sebastian Kurz, az ÖVP listavezetője, volt kancellár. Ezzel először alakul ilyen felállású kormány a szomszédban.

Sikerült eredményt elérni a koalíciós tárgyalásokon; sikerült áttörést elérni és megegyezni a tartalmi kérdésekben – jelentette be Sebastian Kurz. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi év politikailag eseménydús volt; ezek között említette, hogy a szeptember 29-i parlamenti választásokon a két párt, az ÖVP és a Zöldek jelentősen megerősödött. A Szabadságpárt eredménye alapján nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy részt vegyen a kormányzati munkában, ezért az ÖVP úgy döntött, hogy a Zöldekkel kezdi meg a koalíciós tárgyalásokat – mondta Kurz.

Távol, mégis közel

Nem volt egyszerű, mert

a két párt programja tartalmilag nagyon eltérő

– értékelte a tárgyalásokat, amelyeken, mint mondta,  „kitűnő eredményt” értek el, sikerült mindkét párt programjából a legjobb elemeket átemelni a kormányprogramba, és ezzel mindkét párt tartja választási ígéreteit is. Példaként említette, hogy míg

a Zöldek számára központi kérdés a klímaváltozás elleni küzdelem és az átláthatóság, az ÖVP adócsökkentést ígért, valamint következetes intézkedéseket az illegális migráció és a politikai iszlám elleni fellépésben.

Ezek egyaránt benne lesznek a kormányprogramban – húzta alá. Sikerült áthidalni az ellentéteket, sikerült hidakat építeni – mondta Werner Kogler, a Zöldek listavezetője.

A zöld politikus hangsúlyozta: Ausztriának egész Európában és nemzetközi viszonylatban is éllovasnak kell lennie a klímavédelemben, de hangsúlyos egyebek mellett az adórendszer átalakítása, a társadalmi egyenlőség és összetartás erősítése is.

Önálló zöld „szupertárca” alakulhat

A megállapodást szombaton még a zöldek mintegy 300 küldöttből álló kongresszusának is jóvá kell hagynia. Ha létrejön a (színeik alapján hagyományos elnevezéssel) „fekete-zöld” kormánykoalíció, akkor Ausztria történetében első alkalommal alakítanak szövetségi kormányt a konzervatívok a zöldekkel.

A kormányprogramból eddig annyi derült ki, hogy létrejön egy integrációs minisztérium, amelyet Sebastian Kurz egyik bizalmasa, Susanne Raab vezet. Ő eddig a külügyi tárca integrációs részlegének élén állt. A zöldek vezetése alá kerül viszont egy „szuperminisztérium”, amely a környezetvédelem, a közlekedés, az energia, az infrastruktúra, a technológia és az innováció területéért felel. Ezt a Global 2000 környezetvédő szervezet egykori vezetője, a 43 éves Leonore Gewessler irányítja várhatóan.

Első alkalommal kerülhet nő a konzervatív Klaudia Tanner személyében a katonailag semleges ország védelmi minisztériumának élére. A belügyi tárcát a szintén konzervatív Karl Nehammer vezetheti. A külügyminisztérium élén pedig várhatóan a helyén marad a külügyeket az ideiglenes kormányban irányító Alexander Schallenberg.

Ausztriában szeptember végén előrehozott választásokat tartottak, miután a hatalomba most visszatérő Sebastian Kurz vezette ÖVP koalíciója felbomlott a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). Az ÖVP-FPÖ-koalíció azért jutott válságba, mert a párt akkori vezetőjéről tavaly tavasszal napvilágot látott egy titokban rögzített videófelvétel, amelyen Hans-Christian Strache akkori alkancellár nyíltan korrupcióról beszél, és támogatásért cserébe komoly haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségeket ajánl egy nőnek, aki egy orosz oligarcha rokonának adta ki magát. Ezt követően az FPÖ támogatásával a bécsi parlament megvonta a bizalmat Kurz kormányától.

Az előrehozott választásokon megerősödött és magabiztos győzelmet aratott az ÖVP, amely a voksok 37,5 százalékát kapta meg. A harmadik helyre befutó FPÖ támogatottsága csaknem 10 százalékponttal esett vissza, míg a negyedik helyet megszerző zöldek több, mint 10 százalékponttal növelték támogatottságukat, és a voksok 13,9 százalékát szerezték meg. Strachét azóta kizárták az FPÖ-ből, ő pedig a jelek szerint átigazol egy még inkább széljobb alakulathoz.

Kurz új egyenlete: ÖVP+SPÖ=kormánykoalíció

Sebastian Kurz volt osztrák kancellár csendben búcsút int az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ), és a – lehetőleg gyenge – Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) felé fordul – írta a lap kommentátora.

Ezt Kurz valószínűleg nyíltan nem vállalná, de alighanem ő is rájött már, hogy az FPÖ-vel való koalíció hiba volt. Azt hajtogatja mindkét fél, hogy de hát nagyon szép is volt, és sok minden ment is. Visszatekintve azonban a negatívumok vannak túlsúlyban, Kurz és szűkebb környezete számára is, nevezetesen a koalíció vége. Ami pedig a posztok feletti alkudozást illeti, az az SPÖ-vel is ment volna. Egy tiroli néppárti kormánytanácsos eléggé világosan megfogalmazta: az újabb koalíció az FPÖ-vel „nem kívánatos, mert a tartalmak és a személyek nem választhatók”. Kurz nem akarja folytatni ezzel az FPÖ-vel – számításból és taktikai-stratégiai megfontolásokból sem. Ez talán nem egészen felel meg a többi párt választási stratégáinak, akik az újabb ÖVP-FPÖ koalíciós hatalmas mumusát festik a falra, e ma már nem ez a legvalószínűbb változat.

Valószínűbb, hogy Kurz Osztrák Néppártja (ÖVP) az SPÖ-vel való koalícióra törekszik, és hogy az SPÖ eleget tesz majd a meghívásnak.

Persze meg lehet kérdőjelezni, hogy mennyire hiteles az ÖVP elhatárolódása volt koalíciós partnerétől. Végtére is Kurz vitte be Heinz-Chistian Strachét, az FPÖ elnökét a kormányba, és szinte végig nagyon jóban voltak. Kurz volt azonban az is, akinek be kellett látnia, hogy Strachéban csalódnia kellett, és hogy túlbecsülte az FPÖ kormányképességét. Kurz főleg a saját pártjából kapta a visszajelzéseket, hogy az FPÖ-vel egyszerűen nem megy, hogy az ÖVP bepiszkolódik ebben, ha nem lép egyet hátra, és nem tisztogatja le magéról a mocskot. Az FPÖ-politikusok korrupcióra való hajlama egyszerűen ijesztő – ezt az ÖVP is megértette.

És végül azok is egyre inkább szót kértek a pártban, akik komolyan elkötelezettek a keresztény-szociális gondolatok mellett. Ők az FPÖ embergyűlölő cinizmusával és olcsó populizmusával nem tudtak mit kezdeni, amelyet egyre inkább a magáévá tett az ÖVP vezetése is. Ezek az elkötelezett emberek mindezt ellenszenvesnek, helyenként egyenesen taszítónak látták, és néha egyenesen az értelmi képességeik megsértését látták benne. Ez a magatartás kiolvasható a felmérésekből is: az FPÖ-vel való koalíció népszerűsége egyre inkább csökken. Kurz pedig kétségtelenül kiváló érzéke van ahhoz, hogy mi népszerű, és mi nem. Ezért először majd megpróbálkozik az SPÖ-vel való koalícióval – ma már ez a kisebbik rossz. És éppen ezért a választási harcban nem fogja kímélni az SPÖ-t, mert minél gyengébb az SPÖ szeptember 29. után, annál jobb Kurznak.

ford.: Ara-Kovács Attila

Bécsi bukta – drága lett az ibizai kaland

Megvonta a bizalmat az osztrák parlament Sebastian Kurztól. Annak ellenére, hogy az ÖVP magabiztosan megnyerte az EP-választást. Heinz-Christian Strache pártja így vett elégtételt az alkancellár bukásán.

Az egységes ellenzék megszavazta a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmatlansági indítványát, mert melléje állt a még baloldalibb Jetz (Most) és a koalícióból kilépett Szabadságpárt (FPÖ). Ezután az államfő, a Zöld párti Alexander van der Bellen jelöli ki a szakértői kormányt és annak vezetőjét.

A történtek a koalíciót szétrobbantó ibizai videó következményei. Másfél hete került nyilvánosságra a 2017-es ibizai felvétel, amelyen Strache hosszas tárgyalásba bocsátkozik – sok ital elfogyasztása közepette – egy magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó fiatal nővel – akiről azóta kiderült, hogy egy bosnyák egyetemista -, hogy pénzmosásból származó 250 millió eurót fektetne be. Strache azt fejtegette, hogyan lehetne alapítványokon keresztül törvénytelenül támogatni az FPÖ-t.

Az akkori alkancellár azt is elmondta, hogy szeretné, ha az orosz (lett állampolgár) hölgy megbízója megvenné neki a legbefolyásosabb osztrák bulvárlapot, a Kronen Zeitungot, hogy olyan médiabirodalmat építhessen ki, mint Orbán Viktor nálunk. Mindezekért cserébe az akkori választások utánra állami megrendeléseket helyezett kilátásba.

Ezután Strache és az FPÖ főtitkára, aki szintén részt vett a találkozón, lemondott minden tisztségéről, Kurz pedig bejelentette, hogy szeptemberben előrehozott választások lesznek. Majd menesztette az FPÖ-s belügyminisztert, amire válaszul a szabadságpártiak kivonultak a kormányból. Ezzel Kurz kisebbségbe került.

Pedig az ÖVP magabiztosan megnyerte a tegnapi EP-választást, a szavazatok 35 százalékát kapták. Az SPÖ lett a második 23 százalékkal, a Szabadságpárt pedig sok szavazatot vesztve 17 százalékot ért el.

Lemondott a szélsőjobboldali politikus

0

A náci diktátor szülővárosának polgármester helyettese lemondásra kényszerült egy versike miatt, melyben patkányokhoz hasonlította a migránsokat.

Christian Schilcher polgármester helyettes nemcsak a posztjáról távozott hanem a Szabadságpártból is. Nem maradt más választása miután Sebastian Kurz kancellár határozottan követelte a Szabadságpárt vezetőjétől, hogy szabaduljon meg pártjának helyi politikusától, aki Hitler szülővárosában a diktátor születésnapján patkányoknak nevezi a migránsokat. Erről még verset is ír, és azt kinyomtatta a helyi pártsajtó.

Bécsben a Néppárti Kurz kancellár együtt kormányoz a Szabadságpárttal, mely viszont abba a szélsőjobboldali pártszövetségbe lépett be, melyet Matteo Salvini olasz belügyminiszter alapított meg Milánóban. Kurz kancellárt nemcsak a náci retorika zavarja a Szabadságpárt néhány politikusánál hanem az is, hogy a szélsőjobboldali pártnak túlságosan jók a kapcsolatai Moszkvával. Putyin elnök táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén. A nyugati szövetségeseket aggasztja ez a túlságosan jó orosz kapcsolat. Ezért Kurz kancellár a saját kezébe vette a titkosszolgálat irányítását, melyet eddig a Szabadságpárthoz tartozó belügyminiszter ellenőrzött Bécsben.

Kurz a medencében – Orbán a medence szélén

0

„Sebastian Kurznak eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa” –  kezdi ezekkel a szavakkal Ara-Kovács Attila mai Diplomáciai jegyzetét.

Minden vethető Sebastian Kurz osztrák kancellár szemére, ám az semmiképp, hogy – fiatal kora ellenére, 32 éves – ne lenne kiváló taktikai érzéke. Mesterien lavírozik abban a koalíciós kötelékben, amely pártját, a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP) a szélsőjobboldali Szabadságpárthoz (FPÖ) fűzi. Bár erőteljes nyomást gyakorolnak rá az európai konzervatív testvérpártok, egyre inkább úgy igyekszik feltüntetni önmagát, mint olyat, aki egyedül képes megzabolázni a szélsőjobboldal radikalizmusát. És ebben van is számos valóságelem, amit az utóbbi napok fejleményei igazolnak.

A Szabadságpártnak mindig is jól ismert kapcsolatai voltak a legszélsőségesebb, korábban a nagynémet birodalmi eszmét melengető, mostanság pedig a migrációellenességet meglovagló ifjúsági szervezetekhez. Ám nemrég bebizonyosodott, hogy ezekhez jelentős pénztámogatás érkezett attól a személytől, aki az új-zélandi Christchurch-ben ötven embert gyilkolt meg egy mecsetnél, istentisztelet közben. Azt követően, hogy a Szabadságpárt és a terrorizmus között nyilvánosságra került ez a kapcsolat, Kurz azonnal lépett s – konkrétan ki nem mondva, de – kilátásba helyezte még a koalíció felmondását is, ha az FPÖ nem szakít nyilvánosan a merénylő által támogatott szervezetekkel. A koalíció felbomlását persze senki sem veszi komolyan, főként azért, mert az FPÖ a kormányon belül olyan jogosítványokkal rendelkezik, melyeknek feláldozása egyet jelentene az öngyilkossággal – övék az alkancellári poszt, továbbá a belügyminisztérium, ami nem csak a belbiztonság ellenőrzését jelenti, de a titkosszolgálatokét is. Kurz tehát jó érzékkel talált rá arra az ügyre, mellyel kockázat nélkül zsarolható meg a szélsőjobb.

Ám van itt egy másik, épp most kibontakozó fejlemény is. Matteo Salvini az olasz Liga vezetője – egyben belügyminiszter – április 8-ra Milánóba hívta Európa szélsőséges pártjait, hogy ott létrehozzák az Európai Népek és Nemzetek Szövetségét. Bejelentette, hogy azon részt vesz Orbán Viktor mellett Marine le Pen, Geert Wilders és még számosan. De a jelek szerint az osztrák Szabadságpárt vezetője, Heinz-Christian Strache alkancellár távol marad. Ennek csak egyetlen oka lehet: mégpedig az, hogy Kurz megtiltotta neki, aminek ő nem mert ellentmondani.

Egyelőre persze nem látni, ha az Osztrák Néppárt valóban megválna a Szabadágpárttól, milyen koalíciós kombináció jöhetne szóba, s ami még lényegesebb: melyiknek lenne realitása, de a jelek szerint Kurz szélsőjobb-elleni manővereinek komoly ereje van, ami stabilizálhatja pozícióját az Európai Néppártban, így az unióban is.

Ám Kurz taktikája nem csak belpolitikailag tűnik sikeresnek.

Ahogy a magyar miniszterelnök hitele eltűnt és nemzetközi mozgástere egyre szűkebbé vált, úgy követte mindezt Kurz elhatárolódása magától Orbántól és a Fidesztől, nem csak a személyes kontaktusokban, de az uniós politikában is.

Ám nem ő az első, aki sikerrel használja ki azokat az előnyöket, amelyek egy Orbánnal való összehasonlításból oly látványosan következnek. A korábbi szlovák kormányfő, Robert Fico ugyanezt a játékot űzte, s személyét annak ellenére sikerült elfogadható európai politikai szereplőnek eladnia, hogy pártja és annak politikája, gyakran lépésről-lépésre követte a Fidesz itthoni gyakorlatát. Igaz, neki sohasem volt kétharmada. De a semmit sem takargató népi mondás ez esetben is igaznak bizonyult, s Ficót – európai szinten – a felszínen tartotta, mármint, hogy: egy dolog a medencében illetlen dolgokat művelni, s megint más a medence szélén, mindenki szeme láttára tenni ugyanazt.

Hasonlóképpen Sebastian Kurznak is eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte szélsőjobbos Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák politikus lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa.

Az osztrák kancellár is Orbán ellen fordult

0

Támogatja a Sargentini-jelentés elfogadását és azt is, hogy a Fideszt zárják ki az Európai Néppártból. A német CDU Manfred Weber véleményével ért egyet, miszerint a magyar kormány csak akkor számíthat jóindulatra, ha konkrét lépéseket tesz.

Sebastian Kurz az osztrák közszolgálati tévének adott interjút. Itt azt mondta: támogatja, hogy elindítsák a hetes cikkely szerinti eljárást a magyar kormány ellen, és ezt pártjának képviselői meg is fogják szavazni az Európai Parlamentben. Arról is beszélt, hogy

ha elindul az eljárás, akkor a Fideszt ki kell zárni az Európai Néppártból.

Az egyébként már korábbi találkozójukon egyértelművé vált, hogy a bevándorlás ellenzésén kívül a magyar és osztrák kormányfő sok mindenben nem ért egyet.

Közben az is kiderült, hogy a német CDU sem áll a magyar kormány mellé. A párt főtitkára ugyanis azt jelentette be, hogy támogatják Manfred Weber álláspontját a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban.

Ő pedig azt mondta:

“a jogállamiságot, a véleményszabadságot, a terítéken lévő kérdéseket tekintve nincs kedvezmény az Európai Néppárt tagjainak”.

A CDU főtitkára szerint ez azt jelenti, hogy ha a magyar kormány nem tesz megfelelő lépéseket, akkor ők is támogatják a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását.

A Sargentini-jelentés vitáját ma délután tartják az Európai Parlamentben, holnap pedig szavaznak is róla.

Ausztria új uniós menekültpolitikát akar

0

Senki se kérhessen menedéket az Európai Unió határain belül – ezt akarja Ausztria elfogadtatni az EU többi tagállamával. Sebastian Kurz kancellár közben arról beszélt, hogy a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzete miatt szerinte be kell vezetni a határellenőrzést Szlovénia és Ausztria között.

Bécsben az uniós tagállamok diplomatái között kiosztottak egy olyan dokumentumot, amely felvázolja az Ausztria által tervezett új menekültpolitikát egészen 2025-ig. Ezt a titkos dokumentumot valaki eljuttatta a Le Monde-nak.

Az derül ki belőle, hogy Kurz radikálisan új menekültpolitikát akar, amely közel áll a visegrádi országok terveihez. A terv

szinte kizárólag a biztonság szempontjait hangsúlyozza, a humanitárius szempontokat alig említi.

Ráadásul Ausztria speciális földrajzi szerepéből indul ki: “ide csak helikopteren érkezhetnek menedékkérők” – szerepel a dokumentumban. Maximális határvédelmet és minimális befogadást javasol.

A dokumentum szerint a menedékkérők jelentős része olyan fiatalember, akinek az értékrendje messze áll az európaitól, és hajlamos arra, hogy a saját értékrendjét akár erőszakosan is rákényszerítse másokra. Ezért az osztrákok azt javasolják, hogy

csak az kaphasson a jövőben menedékjogot, aki esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió értékrendjét.

Kurz közben bécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára. Bár szeretné elkerülni, de szerinte a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel Szlovénia és Ausztria között be kell vezetni a határellenőrzést.

Mint mondta, soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni, elsődleges feladatnak tekintve az illegális migráció visszaszorítását. “Ausztria védelmet nyújtó Európát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldásokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés” – mondta.

Az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, ennek érdekében támogatja az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a megerősítését – ahogy erről az uniós csúcson is volt szó. Emellett

szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal,

amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik.

Szerinte a migrációt nem csak kezelni kell, hanem megoldást kell rá találni, elsősorban a külső határok védelmével, emellett megegyezésre van szükség a partnerországokkal a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadásáról, amely az embercsempészet ellen folyatott harcban is fordulatot hozhat.

A dublini rendszer reformjában nem számít áttörésre, mint mondta, a visszaküldés gyakorlati megvalósításán továbbra is dolgozni kell, de ezt megelőzően a partner- és tranzitországokkal eredményt hozó megbeszélésre kell törekedni, valamint dűlőre kell jutni az unión kívüli befogadó központok kérdésében is.

Az 500 milliós Európai Unióban jelenleg 3 és fél millió menedékkérő tartózkodik. Ez a lakosság kevesebb mint egy százaléka, az eloszlásuk ugyanakkor nagyon egyenlőtlen. Korábban a legtöbben Németországba és Svédországba érkeztek,

most viszont a déli országokra hárul a legnagyobb teher.

Sebastian Kurz korábban azzal is fenyegetőzött, hogy ha az olaszok nem akadályozzák meg, hogy a menedékkérők onnan Ausztria felé induljanak, akkor kész katonákat vezényelni a Brenner-hágóra. A Le Monde szerint így Ausztria nehezen fogja egyeztetni az EU menekültpolitikáját.

A németek intenzíven kémkedtek Ausztriában

A hírt először a Der Standard című baloldali lap közölte, de ezt követően Sebastian Kurz osztrák kancellár is megerősítette egy rendkívüli sajtóértekezleten, hogy a német szövetségi hírszerzés igen intenzíven kémkedett Ausztria területén.

Nemcsak az osztrák intézmények érdekelték a németeket, hanem az Ausztriában működő amerikai, izraeli, líbiai nagykövetségek is. Ezenkívül a Bécsben levő nemzetközi intézmények is a célkeresztbe kerültek: különösen az OPEC és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.

Több mint 2000 célpontot figyelt meg a Bundesnachrichtendienst (BND) 1999 és 2006 között

– hangsúlyozta a kancellár, aki természetesen sietett tiltakozni emiatt Berlinben. A németek azt igérték, hogy hivatalosan a jövő héten válaszoltak. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy nem volt tudomása a dologról.

2015-ben már volt egy hasonló botrány. Akkor az derült ki, hogy a BND a CIA megbízásából intenzíven kémkedett Ausztriában és néhány más európai államban. Például Franciaországban a CIA a BND segítségével hallgatta le azokat a beszélgetéseket, melyek az Élysée palotában folytak. Mindez úgy derült ki, hogy Edward Snowden dezertált, és külföldön elmondta: az USA a szövetségeseit is lehallgatja.

Barack Obama amerikai elnök akkor megígérte, hogy a jövőben erre nem kerülhet sor, de kevesen adtak hitelt nyilatkozatának. A CIA és a BND között igen jó a kapcsolat, hiszen az Egyesült Államok 1945 után döntő szerepet játszott a titkosszolgálatok újjászervezésében az akkori Nyugat-Németországban. 1945 és 1955 között Ausztria is megszállt ország volt. Ekkoriban Bécs a kémek egyik legfőbb központjává vált Európában.

Aki Orbánt és Salvinit lenézi, az EU-t rombolja

Sebastian Kurz osztrák kancellár mondta ezt egy interjúban. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy a demokrácia és a jogállamiság ügyében nincs kompromisszum. Júliustól Ausztria lesz az Európai Unió soros elnöke.

Az osztrák kancellár a Der Standardnak adott interjút, ebben beszélt többek között arról, hogy az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, az oroszokkal való feszültség, a törökországi helyzet és az EU-tól délre lévő országokban dúló polgárháború és terror miatt az Uniónak össze kell tartania, és szorosan együtt kell működnie.

Mint mondta, egyetért Guy Verhofstadttal, a liberálisok EP-frakcióvezetőjével, aki szerint, ha holnap az EU-t valaki megtámadja, akkor nincs, aki megvédje. Viszont úgy látja, hogy az elmúlt években történtek lépések a közös biztonságpolitikában, még ha messze is van a cél.

Kurz beszélt arról is, hogy

az Unióban vannak feszültségek.

Szerinte ha Kelet-Európában az a benyomás, hogy az ottani országok másodosztályú EU-tagok, akkor az minden, csak nem pozitív. Megemlítette, hogy az osztrák parlamentben bírálták azért, mert kapcsolatban van bizonyos kormányokkal, de szerinte ezt muszáj megtenni.

Kurz szerint nem érdemes táborokra osztani az Európai Uniót, mert ez csak további megosztottsághoz vezet, és

„nem lehet azt gondolni, hogy egy Orbán Viktor vagy egy Matteo Salvini kompromisszumkészebb lesz, ha lenézik őket”.

Ő úgy látja, hogy a közös biztonság- és védelempolitika legnagyobb támogatói pont a visegrádi országok. Nem ért egyet azzal, ha valaki feketén-fehéren látja a helyzetet, szerinte a tagok jó és rossz európaiakra való felosztása a garancia arra, hogy az EU szétessen.

Kurz nagyon sok mindenben egyetért a holland liberális miniszterelnökkel, Mark Ruttével, például abban is, hogy az EU-nak kevesebb dologgal kellene foglalkoznia, de támogatja például az egységes piac, a környezetvédelem és a mezőgazdasági és regionális politika átgondolása irányába tett lépéseket is. Emellett csökkentené a bürokráciát és könnyebbé tenné a munkahelyteremtést.

Az EU fontos feladatai között említette a külső határok kezelését és az Európai Bizottság létszámának a csökkentését.

Az ő víziója egy karcsúsított, egységesebb, koncentráltabb Európai Unió. Megszüntetné például, hogy Strasbourgban és Brüsszelben is legyenek parlamenti ülések.

Az egységesebb EU-n azt is érti, hogy egyenrangú partnerekként kezeljenek mindenkit, ne nézzenek le senkit. Ugyanakkor azt is kiemelte:

„A demokrácia és a jogállamiság nem lehet kompromisszum tárgya.”

Más kérdésekben viszont teret lehet engedni az eltérő véleményeknek és véget kell vetni a kioktatásnak, mert az az egységes Európát veszélyezteti.

Szerinte muszáj, hogy az EU a fontos kérdésekben szorosan együttműködjön, a kisebb ügyekben viszont hátrébb kellene lépnie. Például meg kell erősíteni a határvédelmet és át kell dolgozni a regionális támogatások rendszerét.

Szívesen látná, ha lenne vita arról, hogy az EU mire költi a pénzt, szerinte ennek felvetése nem jelenti azt, hogy valaki Unió-ellenes lenne.

Az EU-t szerinte Mark Rutte és Emmanuel Macron tudná modernebb irányba vezetni,

de ez csak akkor sikerülhet, ha a tagállamok követik őket.

A menekültügyben Sebastian Kurz nem vár komoly előrelépést a júniusi uniós csúcstól, de abban bízik, hogy az év második felében, az osztrák soros elnökség alatt már lesznek sikerek. Emellett még a digitalizáció és a EU nyugat-balkáni bővítése terén akar lépéseket tenni.

Orbán-Putyin – belezavarnak a kettősbe?

Külpolitikai szakemberek között nem teljes az egyetértés abban, vajon használ vagy sem Orbánnak, hogy az Európai Unió több más tagállama, de különösen Ausztria is elkezdi keresni Putyin kegyeit. Van, aki szerint ez kifejezetten jó, mert önigazolást jelent Orbán számára az eddigi oroszbarát politikáját illetően, mások szerint gyengíti pozícióját az orosz elnökkel szemben.

Idehaza percnyi hír volt csupán, hogy Vlagyimir Putyin ellátogatott Bécsbe, ahol az új jobboldali osztrák kancellárral, Sebastian Kurzzal tárgyalt, akit – a the Wall Street Journal értesülései szerint – arra kért, hogy próbáljon számára megszervezni nyárra egy bécsi találkozót Donald Trump amerikai elnökkel. Hírek szerint Kurz elfogadta a felkérést, és ígéretet tett rá, hogy megkeresi vele Trumpot. A tárgyalások jó hangulatát, a két ország kapcsolatainak milyenségét nem csak ez jelzi, hanem az is, hogy több megállapodás is született az államfői vizit alatt – a legfontosabb talán a Gazprom és az ÖMV 2040-ig érvényes gázszerződése, továbbá a kettős adóztatás elkerüléséről és befektetésekről szülü megállapodás. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy Kurz  ellenzi a Krím-félsziget annektálása miatt Oroszországra kivetett  uniós szankciókat, melyek visszavonásáért lobbizik Brüsszelben.

Kérdés, ez a fajta közeledés Ausztria és Oroszország között kihat-e, s ha igen, hogyan Orbán és Putyin kapcsolatára.

„Habár ez a közeledés gyengíti Orbán tárgyalási pozícióját Putyinnal szemben, a magyar kormányfő továbbra is sakkfigura marad az orosz elnök számára, még ha ma már vannak újabbak is, akiket lehet tologatni a táblán”

Fotó: Facebook

– válaszolta megkeresésünkre  Szent-Iványi István külpolitikai tanácsadó. Emlékeztetett arra, hogy 2014, a Krim elfoglalása és a maláj repülőgép lelövése óta az Európai Uniós tagállamok vezetői közül egészen a közelmúltig csak Orbán fogadta Putyint, illetve tett hivatalos látogatást az orosz elnöknél Moszkvában. Mostanra ez megszűnt, miután április közepén Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Putyinnal, akinek meghívására május végén Emmanuel Macron francia elnök hivatalos látogatást tett az orosz fővárosban, majd pár héttel később Kurz fogadta Putyint Bécsben. Ugyanakkor ebben van valamifajta kettősség – véli Szent-Iványi:

Orbán számára egyben jó is a közeledés egy uniós tagország és Oroszország között.

Igaz, ugyanez már nem mondható el az ország érdekéről: Magyarország az EU és a NATO  tagjaként ezek erejében és egységében lenne inkább érdekelt, s nem azok megosztásában, amire Putyin játszik. Ám – hívta fe la figyelmet még egy szempontra: Orbánnal ellentétben Kurz azért finoman elhatárolódó kijelentéseket is tett a Krím-félsziget, a kelet-ukrajnai válság ügyében. A magyar vezetőnek legalább ezt a mintát kellene követnie – szögezte le.

Külpolitikai elemzőként Szent-Iványi úgy látja, hogy rossz folyamatok indultak el a világban az EU szempontjából,

Európa egyre inkább magára marad, s gyengül az euro-atlanti közösség. Ebbe beleillik, hogy Putyin szalonképesebbé válik, anélkül, hogy bármit is változtatott volna a politikájában. Üdvözlendő lenne, ha javulna a helyzet  Oroszország és az EU között, ám ennek feltételeként Moszkvának be kellene tartania a Minszki megállapodást.

„Orbán számára minden olyan kapcsolatbővítés fontos, amely az oroszok és valamely uniós tagállam között megy végbe, hiszen ebben az esetben hivatkozhat mások példájára, amikor felróják neki a Putyin-barátságát”

– véli Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértő, a Demokratikus Koalíció politikusa. Éppen ezért – tette hozzá: a Kurz-Putyin találkozó nem hogy konkurenciát jelent a számára, inkább egyfajta önigazolást. Szerinte az sem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök kicsit távolodik Putyintól, miközben némileg közeledik az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz – már csak azért is, mert nyomás alatt van annak érdekben, hogy eddiginél együttműködőbb arcát mutassa.

Habár Kurz számára is a belpolitika dominálja a külpolitikáját, de azért ő megerősítette uniós elkötelezettségét – mutatott rá Ara-Kovács. Mint ahogy az is látszik, hogy az új olasz kormány pártjai – különösen az 5 Csillag Mozgalom – kormányra kerülése előtt még látványosan udvaroltak Putyinnak, ám  ahogy hatalomra kerültek már jóval kevésbé tapasztalható ez a részükről.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK