Brüsszelben új korszak kezdődhet: az „Európa az első” elv körül kibontakozó vita már nem pusztán gazdasági kérdés, hanem az Európai Unió önértelmezésének próbaköve. A Trump‑kormányzat kiszámíthatatlan lépései, Kína piaci túlsúlya és az európai gazdaság lassulása egyaránt sürgetik a döntést. A belga külügyminiszter szerint Orbán Viktor bukása után az EU végre egységesebben léphet fel – akár Washingtonnal, akár Pekinggel szemben. Európa az első – vagy Amerika az utolsó?
Brüsszelben egyre nagyobb a frusztráció Donald Trumppal szemben. Az amerikai elnök ismét vámemelésekkel fenyeget, noha egy szövetségi bíróság már megerősítette: túllépte jogköreit, amikor tavaly „világméretű vámháborút” hirdetett. Franciaország most azt javasolja, hogy az Egyesült Államokat zárják ki az uniós közbeszerzésekből – és bár kedden még nem született döntés, a francia biztos, Stéphane Séjourné szerint a németek is hajlanak a szigorításra. Ha Berlin beadja a derekát, megszülethet a „Europe First” politika.
Séjourné szerint az uniós közbeszerzésekben csak azok az országok indulhassanak, amelyek viszonossági alapon saját piacukat is megnyitják az európai cégek előtt. A célpont most egyértelműen Trump, aki telefonon fenyegette meg Ursula von der Leyent: ha az EU nem teljesíti az amerikai elvárásokat, „még nagyobb vámokra számíthat”. A dátum sem véletlen: július 4., az amerikai függetlenség napja. Trump PR‑kormányzást folytat, miközben figyelmen kívül hagyja az alkotmányos korlátokat – a Legfelső Bíróság és egy szövetségi bíróság is erre figyelmeztette.
A kapkodás mögött sokak szerint két kellemetlen ügy áll: az Epstein‑botrány és az Irán ellen indított „villámháború”, amely már több mint két hónapja tart, miközben a Hormuzi‑szoros továbbra is zárva van. A világ olaj- és LNG‑szállítmányainak ötöde ezen a folyosón halad át – most viszont semmi nem érkezik.
Kína sem ússza meg – Európa új erőpozíciót keres
Brüsszel nemcsak az Egyesült Államokkal szemben keményít. Kínától is nagyobb piaci hozzáférést vár, hiszen az 1,4 milliárdos ország gazdasága évtizedek óta dinamikusan növekszik. Friedrich Merz német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt: Kína húsz éven át évi 5 százalékkal bővült, az USA 2 százalékkal, míg az EU csupán 1 százalékkal. „Ezen sürgősen változtatnunk kell” – mondta Merz, aki korábban a BlackRock németországi vezetője volt, és kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik.
Mégis, Trump politikája már neki is sok. A német kancellár szerint az amerikai elnök „nem tudja, mit csinál Iránban”, és Európának nem szabad tovább tűrnie a washingtoni zsarolást. A kínaiak már korábban beleálltak a kereskedelmi háborúba, és a ritkaföldfém‑fegyver bevetésével győztek. Most Irán az, amely sikeresen száll szembe Trumppal: a Hormuzi‑szoros továbbra is zárva, az amerikai benzinárak pedig megduplázódtak.
Az USA-ban novemberben kongresszusi választások lesznek, és a demokraták jó eséllyel megtörhetik a republikánus többséget. Ha ez megtörténik, Trump elnökségének utolsó két éve bénult állapotban telhet – feltéve, hogy betartja az alkotmányt, amire eddig kevés hajlandóságot mutatott.
Az „Európa az első” politika átrendezheti a világkereskedelmet
Az Európai Unió továbbra is a világ legnagyobb kereskedelmi hatalma. A 450 milliós, magas vásárlóerejű piac mágnesként vonzza az amerikai és kínai cégeket. Séjourné szerint, ha az EU a közbeszerzésekben valóban bevezeti az „Európa az első” elvet, az alapjaiban változtathatja meg a globális kereskedelmi tárgyalások dinamikáját. Trump ugyan számos nemzetközi szervezetből kiléptette az USA-t, de a WTO‑ból nem – ő maga is felismerte, hogy szabályok nélkül „a dzsungel törvénye uralkodna”, ahogy Ho Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes fogalmazott Davosban.
A vita már nem elméleti: az EU-nak döntenie kell arról, hogy a 3 milliárd eurós ukrajnai fejlesztési alapból kizárólag uniós cégek részesedhetnek-e, vagy amerikai és kínai vállalatok is. A németek retorzióktól tartanak, de Séjourné szerint nincs idő halogatni. Egy uniós diplomata szerint kedden már komoly vita bontakozott ki, és Berlin álláspontja is változóban lehet, hiszen Merz az európai acél kötelező használatát szorgalmazza az új beruházásokban.
„Orbán bukása után másként bánhatunk Kínával”
A belga külügyminiszter, Maxime Prévot szerint az EU mozgástere Orbán Viktor távozásával jelentősen megnőtt. A politikus a Politiconak úgy fogalmazott: Magyarország éveken át akadályozta az egységes európai fellépést, különösen a kínai beruházások ügyében. „Most, hogy Orbán megbukott, másként közelíthetjük meg ezt a kérdést” – mondta Prévot, aki szerint az „Európa az első” elvet nemcsak az USA-val, hanem Kínával szemben is érvényesíteni kell.
