Orbán a periférián

0
1492
unsdgadvocates.org

A magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Jeffery Sachs közgazdászt, a felzárkózás tudományának híres szakértőjét.

Az amerikai közgazdász a rendszerváltáskor Európa keleti felén adott tanácsokat a felzárkózásról. Korábban Latin Amerikával foglalkozott, ahol a felzárkózás évszázadok óta csak vágyálom maradt. A különbség ahelyett, hogy csökkenne az USA és Latin Amerika között egyre csak növekszik azóta, hogy Monroe elnök kiadta nevezetes doktrínáját arról, hogy

“Amerika az amerikaiaké”.

Ukrajnában se sikerült a felzárkózás

A magyar miniszterelnök Ukrajnáról cserélt eszmét a Karmelita kolostorban. A háború miatt Ukrajna katasztrofális helyzetbe jutott, de már azt megelőzően is kiderült: az egy főre jutó GDP alacsonyabb a demokrácia három évtizede után mint a szovjet időkben! Ez különösen azért drámai, mert a Szovjetunióban a lakosság döntő többsége hasonló színvonalon élt, sokkal kisebb volt a társadalmi kontraszt illetve azt ügyesebben rejtették el. Ukrajnában viszont a lakosság 1-2%-át kitevő elit dollármilliomossá vált miközben a döntő többség az európai szegénységi küszöb alatt vegetált. Ezért már a háború előtt is óriási volt a kivándorlás Ukrajnából, amelyet a korábban igen népes zsidó közösség szinte teljesen elhagyott.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok most fogadkozik, hogy a háború után Marshall segélyt nyújt Ukrajnának, de nagy kérdés, hogy mennyire gondolják ezt komolyan. Soros György a rendszerváltás idején Marshall segélyt javasolt az egykori szocialista országoknak, de szabályosan kinevették Washingtonban. A második világháború után azért volt fontos a Marshall segély az Egyesült Államoknak, hogy korlátozza a szovjet befolyást Európában, ahol sok országban erős kommunista pártok működtek. 1989-90-ben az egykori szocialista államok lelkesen csatlakoztak a Nyugathoz, nem volt szükség semmifajta Marshall segélyre.

A centrum és a periféria

A nemrég elhunyt Wallerstein professzor szerint a globális gazdaság a centrum-periféria elv alapján szerveződik, és ebben a rendszerben a központ – jelen esetben az Egyesült Államok – határozza meg a szabályokat. Ezt a logikát csakis a Távol Keleten sikerült megtörnie a kis tigriseknek – Szingapúr, Tajvan, Hongkong, Dél Korea, majd pedig a nagy sárkánynak, Kínának.

Hszi Csin-ping elnök be is jelentette igényét a G2 rendszerre Hangcsouban amikor ott rendezték meg a G20 csúcsértekezletet. Ezzel kezdődött meg az amerikai-kínai szembenállás, melynek eredményeképp Washingtonban Kínát az első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Orbán Viktor Matolcsy György társaságában még ellenzéki vezérként járt az olimpiát rendező Kínában. Ahol a felzárkózás jelei szemmel láthatóak voltak miközben a nyugati világban se Európában sem pedig az amerikai kontinensen nem sikerült csökkenteni a távolságot a centrum és a periféria között. Orbán felfogása szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere épp ezt a felzárkózást célozná meg, de a jelenlegi világgazdasági válság mutatja meg, hogy Magyarországon – éppúgy mint Európa keleti felében – a felzárkózás vágyálom csupán.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .