Kezdőlap Címkék Matolcsy György

Címke: Matolcsy György

Putyin és a magyar rezsi

Az orosz elnök az elsők között gratulált Orbán Viktornak az újabb kétharmados győzelemhez. “A nehéz nemzetközi helyzet ellenére a két oldalú partnerség továbbfejlesztése teljes mértékben megfelel Oroszország és Magyarország érdekének.”

Mit jelent ez az orosz gázszállítás szempontjából? Orbán Viktor azzal kampányolt, hogy az alacsony magyar rezsit csakis úgy tudjuk megvédeni, ha olcsó orosz földgázt kapunk. Kevesen tudják, hogy mennyibe is kerül valójában az orosz földgáz, de mindenképp olcsóbb mint a cseppfolyósított amerikai. Erről is beszélt Orbán Viktor a kampány során.

Bokros Lajos is megnyilvánult a kampány utolsó napjaiban, és nagyon valószínű, hogy jelentkezése jelentős mértékben befolyásolta a szavazókat. Az ex pénzügyminiszter új Bokros csomagot hirdetett meg: a rezsicsökkentés megszüntetését és a tizenharmadik havi nyugdíj visszavételét. Aligha akadt olyan választópolgár, akit ez a perspektíva különösebben lelkesített volna.

A válság itt van

Ezt Orbán Viktor sem tagadta, de közölte: a rezsi csökkentéssel és a többi húsbavágó gazdasági problémával csak a választások után foglalkoznak. Naponta állítólag egymilliárd forintjába kerül az állami MVM-nek az olajár stopp fenntartása. Az energia költségek is milliárdokkal terhelik meg naponta az állami számlákat. Ezzel valamit kezdeni kell. Putyin különleges elbánást biztosíthat Orbán Viktornak, de kérdés, hogy mit szól ehhez az Európai Unió és a NATO. Mindenekelőtt kellene egy olyan külügyminiszter, akit nemcsak Moszkvában fogadnak el, de Brüsszelben és Washingtonban is. Nevek bőven vannak Orbán Viktor listáján Navracsics Tibortól Lázár Jánosig. Szijjártó Péter, aki szívesen nevezi magát Orbán Viktor első janicsárjának Rogán Antal helyére kerülhet. Rogán újra igazolta jó szervező képességét hiszen a választási eredmények Orbán reményeit is felülmúlták. Ő a Nemzeti Bank élén folytathatja tovább. Matolcsy György mind kevésbé vesz részt az operatív munkában, ez pedig válság idején megengedhetetlen. Rogán gyakornok volt a Nemzeti Bankban, de inkább politikai karrierre vágyott. Állítólag megjósolta, hogy ilyen kerülőúton gyorsabban eljuthat az elnöki posztra mintha a Nemzeti Bankban keccsölne.

Új kancellária miniszterre is szükség lehet hiszen Gulyás Gergely békeidőkben megfelelt, de most olyan válság ígérkezik amilyen még sohasem volt a magyar demokrácia történetében.

Régi nevek is felbukkanhatnak mint Lázár János vagy Stumpf István, de Orbán új emberrel is kísérletezhet a válságmenedzseri székben.

Pintér Sándor belügyminiszter kulcs figura a kormányban, ezt a járvány idején is igazolta. Bár jóval túl jár a nyugdíj korhatáron, de Orbán számára nélkülözhetlennek látszik – nemcsak menedzseri képességei miatt. Egyrészt, mert az USA számára garancia a zökkenőmentes együttműködésre, másrészt pedig mert túl sokat tud Orbán Viktor múltjáról. Ugyanez a helyzet Putyin orosz elnökkel is. Aki minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy kedves barátja, Orbán Viktor békejobbot akar nyújtani Biden elnöknek is. Ehhez a manőverhez is ügyes diplomata kell, aki aligha lehet Szijjártó Péter, akit Lavrov orosz külügyminiszter nemrég tüntetett ki a Barátság érdemrenddel.

Újabb oroszbarát Orbán vétó

0

Egyedül Magyarország nem szavazta meg azt az uniós határozatot, amely elveti Putyin ötletét arról, hogy április elsejétől az “Oroszországgal szemben barátságtalan államok” ne euróban vagy dollárban hanem rubelben fizessenek.

Az orosz elnök ezzel a rubel árfolyamát akarja erősíteni épp azoknak az uniós államoknak a pénzével, melyek Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Putyin többször is tárgyalt a gázüzletről Olaf Scholz német kancellárral, aki szerint Oroszország szerződésszegést követ el. Bár Scholz kancellárnak ebben tökéletesen igaza van, de ez aligha érdekelheti Putyint, aki Ukrajna megtámadásával átlépte a nemzetközi normákat.

Orbán magánya

Miért vállalja a magyar miniszterelnök Putyin barátjának hálátlan szerepét. Putyin olyan mint Piszkos Fred: a barátsága öl! Ezt Orbán Viktor is tudja, és mégiscsak kitart Putyin mellett Európában szinte egyedül. Szerbia, Orbán utolsó szövetségese szintén kitart Putyin mellett, de nem kíván belépni a NATO-ba. Az Európai Unióba igen, de ez még oly távol van, hogy Vucsics elnöknek megéri kockáztatni. Sőt a szerbek profitálni is akarnak az orosz válságból: sok orosz viszi a cégét, a pénzét sőt a családját is Szerbiába.

Sok orosz él Magyarországon is. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője is nálunk tartja a családját. Az orosz hírszerzők különben is nagyon otthonosan mozognak Magyarországon amint az a külügyminisztérium botránya mutatja. Persze a keleti nyitás nem Orbánnal kezdődött. Medgyessy Péter instruálta úgy a kémelhárítást, hogy az oroszokat és a kínaiakat immár nem kell ellenségnek tekinteni. A tendencia felerősödött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Csúcspontra jutott Orbán Viktor második miniszterelnöki korszakában amikor az orosz hírszerzés emberei beépültek nemcsak a magyar kormányzati rendszerbe, de a nagy állami cégekbe is. A Magyar Nemzeti Bankban évek óta kínai tanácsadók dolgoznak. Mindez aligha kerülhette el az amerikai hírszerzés figyelmét.

Orbán és az USA

A fiatal fideszes politikus az amerikaiak kedvence volt: Bush elnök budapesti látogatása idején ő mutatta meg a magyar fővárost az Egyesült Államok elnökének. Amikor nyugdíjasként Bush elnök visszatért Budapestre, akkor az újságírók előtt erősítette meg, hogy “sokat tanultam ettől a fiatalembertől”. Bush korábban a CIA igazgatója volt és tökéletesen ismerte Orbán dossziéját. Legalább úgy mint Vlagyimir Putyin, aki a KGB-ben megtanulta, hogy a tárgyalópartner dossziéjának alapos ismerete minimum követelmény a nemzetközi kapcsolatokban. Putyin még 2009-ben kötött paktumot Orbánnal Szentpéterváron. Akkor Orbán még ellenzékben volt, de nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy 2010 után ő lesz a miniszterelnök. A kínaiak ezt már korábban megérezték amikor Matolcsy Györggyel együtt meghívták Orbán Viktort, az ellenzék vezérét, akit Pekingben már akkor a jövő emberének tartottak.

Mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Trump elnöksége idején Orbán jó kapcsolatot ápolt Washingtonnal. Látogatása idején a közös populista eszmekört hangsúlyozta. Trumpot meg is győzte. Az USA ex elnöke most is jelezte: Orbán Viktort támogatja a választáson. Bident és csapatát nyíltan bírálta az Orbán kormány az USA választási kampánya során. A kormánypárti sajtó ma sem hagy kétséget afelől, Orbán elutasítja a washingtoni diplomáciát. A gáz vitával kapcsolatban a magyar miniszterelnök kijelentette a Kossuth rádióban, hogy “az olcsó orosz gáz helyett itt van nekünk a drága amerikai”. Az Európai Unióban már hozzászoktak Orbán szembenállásához, de akkor még nem volt háború. A NATO-ban nemigen tolerálják a disszonáns hangokat háborús időkben. Azt pedig különösen rossz néven veszik, hogy az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyön keresztül támadjanak amerikai és európai NATO célpontokat. Minthogy ez már évek óta tart, az Orbán kormány aligha mondhatja azt, hogy nincsen tudomása az ügyről. Magyarország persze nem igazán fontos az amerikai stratégiai szempontjából. Washington két államot tart fontosnak a térségben: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország mintaszerűen teljesít a háborús időkben. Lengyelországon keresztül érkeznek az amerikai fegyverek Ukrajnában. Sőt az ukrán katonák lengyel területen tanulják meg azok kezelését.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon keresztül semmiféle komoly fegyver szállítmányt nem lenne érdemes eljuttatni Ukrajnába hiszen Kárpátalja messze van az ukrán hadsereg utánpótlási központjától, Lviv (Lemberg) városától. Orbán Viktor tehát nyugodtan mondhatott volna igent hiszen a NATO aligha akarna bármit is Magyarországon keresztül szállítani Ukrajnába. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de “karakán” viselkedésével oroszbarát szavazóit állíthatja maga mögé. Meg persze magát Moszkvát. Az orosz sajtó mindig szorgosan jelzi, ha Orbán kiénekel a NATO vagy uniós kórusból. Moszkvában minden uniós államot barátságtalannak nyilvánítottak ugyan, de Magyarországot egyelőre nem értesítették arról, hogy rubelben kell fizetni a gázért.

Orbán kicsinyes játszmája tehát bejöhet, de magánya nem enyhül. Politikában a magányt nemigen ajánlják a hosszú távú karrier biztosítására…

Matolcsy: ez a hét százalékos növekedés nem az aminek látszik

A Nemzeti Bank elnöke egyertelműen bírálta Varga Mihály pénzügyminisztert, aki nagy büszkén Cristiano Ronaldo mezével kampányolva, büszkélkedett a 7% fölötti GDP növekedéssel. Amely kétségkívül rekord lenne, ha a körülmények nem lettek volna irreálisak.

A diadalittas hangozatos szólamokkal szemben Matolcsy György rámutat a Magyar Nemzetben, hogy a magyar gazdaság az előző évben – 2020-ban mínuszban volt.

4,7%-os volt a visszaesés. Vagyis a 7% jóval szerényebb valóságos növekedést jelent.

2019-hez képest alig 2,1% növekedett a magyar gazdaság, és ez távolról sem világbajnoki eredmény.

Nem sikerült a kanyarban előzni

Matolcsy György bevallja, hogy a járvány idején a magyar gazdaság a nemzetközi összehasonlításban inkább visszaesett mintsem hogy előretört volna, ahogy arról a Nemzeti Bank elnöke ábrándozott. Fejlettség tekintetében 2020-ban a magyar gazdaság egy hellyel hátrébb került, mert Lengyelország megelőzte. Így Magyarország visszaesett a 21-ik helyre. Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Mint ahogy azzal sem, hogy a válság két éve elvett a magyar gazdaságtól 6-8% GDP többletet. Ez egy-két év jövedelem többletnek felel meg.

Mindezzel együtt Matolcsy György sikeresnek értékeli a magyar válságkezelést, mert a német gazdaság – az Európai Unió vezető ereje- 10%-os GDP többletet veszített.

Perspektíva

Ezzel nem foglalkozik a Nemzeti Bank elnöke hiszen a jegybank hosszú idő után veszteséges lett, és magyar infláció rekordokat döntöget. Vagyis a válságkezelés nem mögöttünk hanem előttünk van. Különösen, ha hozzáadjuk azt a hiányt, melyet az uniós pénzek befagyasztása okozhat. Választási kampány idején erről érthetően keveset beszélnek, de a rekord költségvetési hiány, a növekvő államadósság és a magas infláció egyaránt mindenképp lépéskényszerbe hozza a kormányt, akárki is alakítja meg azt áprilisban.

A korrupció elleni harc lenne az új kormány első feladata

Király Júlia, a Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese, aki jelenleg Márki Zay Péter első számú gazdasági tanácsadója a korrupció elleni harcot jelölte meg az új kormány elsődleges feladatának.

“Akár a Mészáros és Mészáros Kft is nyerhet egy tisztességesen kiírt közbeszerzésen” – hangsúlyozta Király Júlia, aki a 444-nek adott hosszú interjút. Márki Zay Péter tanácsadója elmondta, hogy ilyen pályázaton a Mészáros és Mészáros Kft. már nem indulna el, mert az ár számára túlságosan is alacsony lenne. Az új kormány korrupció ellenes harcát megkönnyítené, hogy az Európai Unió hétéves költségvetése most indul el. Vagyis az új uniós pályázatokat már tisztességes feltételekkel lehetne kiírni, és így nemcsak a hatalom kedvezményezettjei vehetnének részt rajta valós eséllyel. De mi lesz a NER birodalommal?

“Amíg a gazdaságnak vannak egészséges részei, addig ennek a mély gazdaságának a leépítése meglepően gyorsabban hozna eredményt mint azt sokan gondolnák.” Miért? Mert jelenleg egy vállalkozó megnézi, hogy melyik az a hatalomhoz közelálló cég, amely minden bizonnyal elnyeri majd a fővállalkozást, így megpróbál annak alvállalkozójaként boldogulni. Csakhogy így 30%-ot át kell adnia a fővállalkozónak. Az új rendszerben ettől megszabadulna, és ez megkönnyítheti a korrupció elleni harcot.

Belépés a bankunióba?

Mi lesz a bankokkal hiszen Orbán elképzeléseit jelentős részben innen finanszírozzák?Kormányváltás esetén Magyarország azonnal csatlakozna az európai Bank Unióhoz, és ez azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bankokat ők ellenőrizhetnék. Ezen kívül ezzel a lépéssel közelebb kerülne Magyarország az euró bevezetéséhez.

5 év múlva euró

Márki Zay Péter szerint legkorábban öt év múlva lehet reális cél a belépés az euró övezetbe. Miért?

“Négy év alatt ezt nem tudjuk megvalósítani. Magyarország ugyanis jelenleg nem teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek. A nálunk fejletlenebb Bulgária és Horvátország csatlakozik az euró övezethez.”

Hogy tudna együttműködni az új kormány Matolcsy Györggyel, aki szerint csakis akkor lehetne belépni az euró zónába, ha Magyarország már elérte Ausztria fejlettségének 90%-át? Magyarországnak belátható időn belül nincs esélye arra, hogy ilyen gyorsan felzárkózzon Ausztriához.

“Matolcsyt nem érdekli a monetáris politika. Soha nem is érdekelte. A stábot és a Monetáris Tanácsot viszont igen. Matolcsy György szavazata csak egy a Monetáris Tanácsban” – válaszolta Király Júlia, a Nemzeti Bank ex alelnöke.

Orbán és a korrupció

“Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll” – nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Nemzetnek karácsonykor.

Kire vagy mire gondolhatott a magyar miniszterelnök? Talán arra, hogy a szociáldemokrata ex kancellár Putyin kedvenc kijáró embere lett a Gazprom élén? Dehát ez már ősrégi történet. Orbán az új német kormány szereplőiről beszél mint köztudottan korrupt politikusokról. Kire gondolhatott? Olaf Scholz kancellárra? Egy ilyen célzás az Európai Unió vezető országának első számú emberére ugyancsak kockázatos. Ráadásul minden bizonyíték nélkül.

Legjobb védekezés a támadás? Valójában erre gondolhatott Orbán Viktor, aki érzi, hogy szorul a hurok. Mind az USA mind Brüsszel a bukását kívánja. Három vezető uniós állam: Németország, Franciaország és Olaszország ugyanígy. Szövetséges csak egy van Lengyelország, amely éppúgy nem kap pénzt az Európai Uniótól mint Orbán Viktor.

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Macron elnök Budapesten erősítette meg: azon lesz, hogy a magyar kormány egyelőre ne kapja meg az uniós euró milliárdokat a helyreállítási alapból.

Mit mond erről Orbán?

“A Magyarországnak járó pénzt biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere” – mondta a magyar kormányfő. Igaza is lehetne, de a kérdés az, hogy mikor érkeznek ezek az eurómilliárdok Budapestre? Franciaország az EU soros elnöke vagyis Macron fenyegetése nem a levegőből jön. Orbán ellenfelei, és vannak bőven, azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzek csak a választások után érkezzenek meg. Amikor már egy új kormány próbálhatja meg kezelni belőle a magyar gazdaság gondjait.

Orbán ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy nem hiányoznak az uniós pénzek, de komoly megszorító csomagot prezentált. Például: a kormány nem veszi meg a ferihegyi repülőteret. Az állami fejlesztési bank nem fizet ki korábban megígért pénzeket. Ráadásul itt az infláció, amely eltűnteti a bőkezű juttatások reálértékét.

Kinai kölcsön?

Ha nem jön a  pénz az Európai Uniótól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól, akkor majd kapni fogunk a kínaiaktól – mondta korábban a magyar miniszterelnök.

Kért-e és főként kapott-e komoly pénzeket “kínai barátaitól” Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnöknek érvényes meghívása van  Hszi Csinping kínai elnöktől. Matolcsy György nemzeti bank elnököt azért nem fogadják az USA-ban, mert Peking ügynökének tekintik. A pekingi vezetők nagyon pragmatikusak: fogadták Orbánt akkor is amikor ellenzéki politikusként kígyót-békát kiabált a kínai kommunistákra. Tudták: hamarosan miniszterelnök lesz tehát érdemes vele jóban lenni hiszen hasznos sakkfigura lehet az európai sakktáblán. A kínaiak már Orbán elődeivel is nagyon jóban voltak: Gyurcsány szinte minden évben felkereste Pekinget.

Érdemes-e pénzt tenni Orbánra és ha igen mennyit? Pekingben így vetődik fel a kérdés. Ha Orbán Viktor Szent Ilona szigetén írja az emlékiratait, akkor egy centet sem ér a “kínai barátainak”.

Térségünk jövője

A visegrádi államok a jövő térségévé válhatnak – jósolja Matolcsy György – múlt statisztikai elemzése alapján. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az egykori szocialista országok többé-kevésbé sikeresen hajtották végre az átmenetet a piacgazdaságra és az elmúlt harminc évben dinamikusabb növekedést produkáltak mint az Európai Unió többi államai, felzárkózva ezzel az uniós átlaghoz.

17 ezer dollár/fő

Ezt a GDP mutatót tekinti határnak a Nemzeti Bank elnöke, aki a Morgan Stanley elemzőjére hivatkozik. Ezt a 17 ezer dolláros határt a második világháború vége óta mindössze 18 ország lépte át, és került így be a fejlett országok csoportjába. Közülük hat az egykori szocialista állam: a három balti ország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia.

Magyarország és Lengyelország erősen megközelítette a 17 ezer dolláros határt , és ezt hamarosan át is lépheti- jósolja Matolcsy György. Aki gyorsan hozzáteszi : egyedül nem megy! A kis országok csakis együtt érhetnek el jó eredményt – állitja Matolcsy habár elismeri , hogy Japán példája mást mutat. Szerinte a kis tigrisek felzárkózása Ázsiában csoportos: Dél Korea, Hongkong, Tajvan és Szingapúr/ holott ez egyáltalán nem így történt. Ezek az országok egyedül találták meg a helyüket a gyorsan globalizálódó világgazdaságban. A globalizációt viszont egész Európa elnézte , Kelet Európa – a Szovjetunió irányításával olyannyira, hogy bele is bukott a kommunista kísérletbe.

Európa mindinkább a perifériára sodródik , és az egykori szocialista országok ezen a periférián próbálnak meg boldogulni. Vagyis a felzárkózás – Matolcsy György állításával szemben – szinte semmit sem jelent hiszen egy jövőjét kereső és egyelőre nem találó EU átlagához zárkózunk fel.

A leendő német kancellár realizmusa

Matolcsy is írja a Magyar Nemzetben, hogy a visegrádi országok gazdasága Németországtól függ. Annak kancellár jelöltje a Der Spiegelben kifejtette: aggódik amiatt, hogy Európa lemarad a globális versenyben! Az elmúlt 3-4 évtized alapján teljes joggal. A gazdasági reform kezdetén (1978) Kína szerepe elhanyagolható volt a világgazdaságban, ma viszont az USA kihívója és az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere!

Az 5G rendszert a kínaiak vezetik be Magyarországon

Az USA még ma is a világ feldolgozó iparának a 25%-át jelenti, és ez alapozza meg vezető szerepét a világban – állítja Matolcsy, aki rámutat arra, hogy ez feltételezi a kutatás – fejlesztés magas szintjét.

Térségünk nyitott az újítások iránt – állitja Matolcsy megfeledkezve arról, hogy ezek száma elenyésző a világ más részeihez képest. Térségünkben nincsenek olyan tudás központok mint az USA-ban vagy Kínában. Jellemző, hogy világszínvonalú egyetemet Kínából akarunk importálni.

Pénz beszél

Bár Matolcsy jegybank elnök, de az USA vezető pozícióját  nem a pénzügyi hanem az ipari szerepből vezeti le. Holott Amerika épp ennek révén játszhat döntő szerepet a világgazdaságban. A kínaiak pontosan tisztában vannak ezzel. Hangcsouban a G20 értekezleten Hszi Csinping elnök ezt nyíltan meg is fogalmazta. Az amerikaiak ezt mosolyogva fogadták, de rögtön ezután megindult az offenzíva. Kína bejelentkezett a G20 világra, de Washington számára ez egyelőre elfogadhatatlan. A kereskedelmi háború és a diplomácia offenzíva épp a kínai nyomulás megállítását célozza.

Mit keresnek kínai tanácsadók a Nemzeti Bankban?

Matolcsy erről semmit sem ír, de a CIA meg van győződve arról, hogy a magyar jegybank erőteljes kínai befolyás alatt áll. Maga Matolcsy pedig ennek a kínai befolyásnak a fő képviselője Magyarországon. (A Fudan egyetemet is ő hozza Magyarországra) Washington és Brüsszel szerint Magyarországnak és a térség többi államának előbb vagy utóbb választani kell Kelet és Nyugat között. A jövőt illetően ez a térség egyik legfőbb dilemmája, de erről Matolcsy – érthető módon – semmit sem ír a Magyar Nemzetben.

Matolcsy: Románia jobb a digitális átmenetben

Tíz év alatt Románia az ötödik legjobb helyezést érte el az Európai Unióban abban, hogy az IT szektor részesedése milyen gyorsan nőtt a gazdaságban. Magyarország viszont a második legrosszabb helyezést érte el az Európai Unióban holott jobb helyzetből indult.

Matolcsy György jegybank elnök a Magyar NemzetbenMagyar Nemzet hasonlította össze a két ország gazdasági teljesítményét, és meg kellett állapítania: Románia lényegesen jobban teljesített a rendszerváltás óta. 1990-ben Románia még sereghajtó volt Kelet Európában: a gazdasági teljesítménye alig haladta meg az uniós átlag egyharmadát: 34,3%. Magyarország akkor 56,9%-ot mutatott fel. Az elmúlt harminc évben viszont Románia villámgyorsan fejlődött míg Magyarország sereghajtóvá vált Európa keleti felén.

A magyar felzárkózás mindössze 17,5% volt harminc év alatt míg Románia 37%-al rekorder volt a régióban! Ma már a román gazdaság szinte utolérte a magyart: 74,4% illetve 71,6% az uniós átlaghoz viszonyítva. Az egykori uniós államok közül csakis az észt és a litván felzárkózás volt gyorsabb 1990 és 2020 között.

Romániában a munka termelékenysége 2019-re megelőzte Magyarországot és Szlovákiát noha mindkét állam magasabb szintről indult.

A román informatika az uniós átlagot is meghaladja

A legutolsó felmérés szerint az informatikai szektor termelékenysége 127%-a az uniós átlagnak. Érdemes megjegyezni, hogy Románia e tekintetben Németországot is veri, amely igen gyengén teljesít a digitális átmenetben. Éppúgy mint Magyarország, amely az uniós átlag 60%-át sem éri el!

Romániában gondolnak a jövőre is: csaknem kétszer annyian végeztek informatika szakon a felsőoktatásban mint az uniós átlag, ez a térségben a legmagasabb.

Életszínvonal emelkedés

80%-al növekedtek a reálbérek Romániában 2010 és 2019 között. Ez a magyarnak kétszerese. Ráadásul sokkal több romániai állampolgár dolgozik külföldön, és az ő hazautalásaik is jelentősen javítják az életszínvonalat, és magasabb fogyasztást tesznek lehetővé.

Közegészségügyi katasztrófa

Matolcsy nem említi ezt a szektort – okkal. Kiderülne , hogy mind Magyarország mind Románia e téren van talán a leginkább lemaradva az Európai Uniótól. Miután mindkét országban az állam évtizedek óta elhanyagolja ezt a szektort, ezért óriási a munkaerőhiány. Románia az Európai Unió legnagyobb orvos exportőrei közé tartozik.

A vírusválság a felszínre hozta az évtizedek alatt szőnyeg alá söpört problémát. A szép GDP adatok nem feledtethetik, hogy a közegészségügy mutatói igen gyengék mint Magyarországon mind pedig Romániában. Persze az egy főre jutó GDP akkor is növekszik, ha sokan halnak bele a vírusjárványba …

Vádemelési javaslat uniós pénzek lenyúlása miatt a miniszterelnök ellen

Még nem Orbán Viktorról van szó hanem cseh barátjáról, Andrei Babisról. 50 millió koronás (körülbelül 700 millió forint) uniós támogatást fordított a Gólyafészek nevű szabad idő központra, amely a saját tulajdonában állt.

A korrupciós ügy már régen húzódik, de Jaroslav Saroch ügyésznek döntenie kell: vádat emel-e a miniszterelnök ellen a választási időszak kellős közepén?

A feltételezett csalást Babis még azelőtt követte el, hogy közéleti szerepet vállalt volna. Ezzel kapcsolatban is vizsgálódnak vele szemben, mert fennáll az összeférhetetlenség problémája: vajon érdekmentesen dönthet-e az uniós euró milliárdokról az ország egyik leggazdagabb embere, aki Csehország egyik legnagyobb vállalkozója is volt. Cégét ugyan  vagyonkezelőknek átadta, de Prágában és Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy a cseh miniszterelnöknek maga felé hajlik a keze.

Babis pártja az esélyes a választásokon

Október 8-án és 9-én tartják meg a parlamenti választást Csehországban. A legutolsó közvélemény kutatás szerint a miniszterelnök pártja, az Ano megszerezné a szavazatok csaknem egyharmadát, ha most rendeznék meg a választást. A választási matematika szerint ez fölényes győzelmet jelenthetne Andrej Babis cseh miniszterelnöknek. A jelenlegi koalíciós partnernek, a szociáldemokratáknak küzdeniük kell, hogy elérjék a bejutáshoz szükséges 5%-ot.

Mindemögött az áll, hogy Babis miniszterelnök jól menedzselte a cseh gazdaságot.

Ez feltűnt Matolcsy Györgynek is, aki a Magyar Nemzetben arra hívta fel a figyelmet, hogy Csehország sikeresebb volt a társadalmi – gazdasági problémák megoldásában mint Magyarország. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elsősorban a demográfiai különbségre hívta fel a figyelmet: míg a két állam népessége még nem is oly rég valamivel tíz millió fölött volt, addíg Csehországnak sikerült még növelnie is a lakosság számát, amely viszont Magyarországon jelentős mértékben csökkent.

Mindez kamatos kamat hatást gyakorol a gazdaságra – hangsúlyozza Matolcsy vagyis a jobb demográfiai mutató megsokszorozza a gazdaság teljesítő képességét míg a negatív magyar mutató a lefelé irányuló tendenciát erősíti.

Matolcsy nem hangsúlyozza  de Csehországnak az is előnyös, hogy a kormányfője jó viszonyt ápol Brüsszellel míg Orbán Viktor állandóan harcban áll.

Ennek következtében a csehek már megkapták az uniós euró milliárdokat míg Magyarországnak óriási deviza kölcsönt kellett felvennie, hogy a kieső uniós pénzeket pótolja.

Devizahitelt vesz fel a kormány

Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió portál.

Az Államadósság Kezelő Központ célja az, hogy 10-20% között tartsa az egész államadósságon belül a devizahitelek arányát. Korábban az Orbán kormány gazdaságpolitikájának bevallott elsődleges célja volt, hogy csökkentse a devizahitelek arányát és növelje a magyar részesedést annak érdekében, hogy a nemzetközi hatások kevésbé befolyásolják a nemzeti együttműködés rendszerét.

Mire kell a devizahitel?

Hivatalos indoklás szerint előfinanszírozzák a jövő évi hiányt. Valójában azonban a hiányzó eurómilliárdok állhatnak a háttérben, melyeket az Európai Unió nem utal ki a jogállami viták miatt Magyarországnak.

Orbán Viktor Kötcsén állítólag arról is szót ejtett, hogy fel kell készülni arra: Brüsszel még sokáig nem utalja ki az uniós pénzeket!

A magyar kormány vállalta, hogy finanszírozza ezeket az uniós befektetéseket, de ez komoly pénzügyi kiadással jár.

Elszalad a költségvetési deficit, amely rövid távon még nem probléma, de hosszú távon az lehet. Erre Matolcsy György jegybank elnök is figyelmeztette Orbán Viktort. A magyar miniszterelnöknek szerencséje van: az EU jövőre még nem várja el a 3%-os költségvetési deficit betartását.

Szlovéniában a hétvégén rendeztek informális pénzügyminiszteri találkozót, és ott kiderült: a jövő év lehet az utolsó amikor elnézik a deficit túllépést. Nyolc fukar állam jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy 2023 január elseje után is fennmaradjon ez az állapot.

Németország nincs köztük, mert a választási kampány kellős közepén nem akarnak ezzel foglalkozni, de

Olaf Scholz pénzügyminiszter, akinek jók a kancellári esélyei szintén azon a véleményen van, hogy a pandémia után vissza kell térni a korábbi szabályozáshoz.

Ez pedig sok tagállamban problémát jelenthet, köztük lehet Magyarország is. Orbán Viktornak egyelőre az a fontos , hogy megnyerje a választásokat a választópolgárok megvásárlásával, a költségvetési deficit problémáján pedig csak utána kezd el elmélkedni. Persze csak akkor, ha nyer. Különben a deficit probléma a győztesek nyakába szakad.

Galoppozik az infláció – Orbán főtanácsadója tanácstalan

A legfrissebb inflációs adat -4,9%-kal magasabb mint amennyire az elemzők többsége és a Nemzeti Bank is számított. Emiatt most csaknem mindenki azt gondolja, hogy Matolcsy György tovább szigorít majd hiszen a kamatláb emelése megerősítette ugyan a forintot, de az áremelkedés nem állt le. Vagyis nem igazolódott az a hivatalos álláspont, hogy importáljuk az inflációt.

“Az infláció szükséges rossz”

Így fogalmazott Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A Nemzeti Bank egykori alelnöke szerint épp amiatt ilyen magas az infláció Magyarországon, mert a helyreállítás üteme itt volt a leggyorsabb az Európai Unióban. Lengyelországban hasonló a helyzet: gyors növekedés és gyorsuló infláció – hangsúlyozta Nagy Márton. Aki szerint a Nemzeti Bank helyesen tette, hogy szigorított, a kormány viszont azért önti a pénzt a piacra, hogy támogassa a konjunktúrát. Meglehetősen egyértelmű, hogy épp a kormányzati deficit az, amely felhajtja az árakat. Erre már Rogoff amerikai közgazdász professzor is rámutatott a Project Syndicate portálon, hogy

az infláció sokkal inkább politikai döntés mint gazdasági.

Nagy Márton is hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikát nem Matolcsy György és nem Varga Mihály, hanem Orbán Viktor csinálja Magyarországon. Ez eddig sem volt titok, de most a miniszterelnök főtanácsadója megerősítette.

Az viszont nem derült ki, hogy szerinte hogy lehetne megállítani az inflációt? Orbán Viktor állítólag Matolcsy Györgyöt tartja felelősnek ezért. A Nemzeti Bank elnöke ezért is kezdett a kormányt bíráló cikksorozatba a Magyar Nemzetben. Nem kizárt, hogy a hatalom is zavarban van: nem tudja, hogy mit csináljon? A választásokig mindenképp vissza kellene fognia az inflációt, mely épp leghűbb szavazó rétegét, a nyugdíjasok millióit sújtja a legjobban. Sem Nagy Márton sem Orbán Viktor nem tudja, hogy miként lehetne végrehajtani ezt a bűvészmutatványt: ha ugyanis pechük van, akkor előidézhetik a stagflációt amikor a gazdaság stagnál, de az áremelkedés nem áll le!

Erre figyelmeztetett nemrég Nouriel Roubini New York-i közgazdász az USA és a globális gazdaság vonatkozásában. Ő a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét. Őt Mr. Doom (Végzet úr)-nak nevezik, mert megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008 előtt.

Ha most is igaza lenne, akkor ez alapjaiban ingathatná meg a nemzeti együttműködés rendszerét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK