Kezdőlap Címkék Matolcsy György

Címke: Matolcsy György

Kormány kontra MNB

Változatlanul versenyképességi fordulatot sürget a jegybank. Szerintük az általuk korábban kitűzött célok alig 22 százaléka teljesült, a legtöbb területen nem vagy éppen csak elkezdődtek a változások. A legtöbbet ők tették a fejlődésért – olvasható ki jelentésükből.

Korábban 180, majd 330 pontban – nagy terjedelemben – fejtette ki véleményét a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezek, ahogy arról mi is beszámoltunk, lényegében a kormány szinte minden törekvésével szembe mennek, olyan stratégiai területeken, mint például az oktatás vagy az egészségügy. Ezen célok megvalósulását tette nagyító alá az MNB a Versenyképességi tükör című munkával.

Siker siker hátán

Bár megismétli a hivatalos (ön-)dicséretet a 2010 utáni gazdaságpolitika remek teljesítményéről, miszerint a 2010 utáni gazdaságpolitikai reformok következtében az új magyar gazdasági modell egyszerre biztosít makropénzügyi egyensúlyt és dinamikus gazdasági növekedést. A­ sikeres­ reformok ­eredményeképpen­ Magyarország – ­az uniós ­csatlakozás ­után ­9­ évvel­ végre ­kikerült ­az­ Európai­ Unió ­túlzott­deficit-­eljárása ­- alól ­tartósan­ csökkenő ­pályára ­állította ­a­ GDP-arányos ­államadósságot,­ a­ kkv-hitelezés ­jegybanki újraindításával­ elkerülte ­a­ hitelbefagyást,­ a­ háztartások­ mérlegéből ­teljesen ­kivezette­ a­ devizahiteleket,­ valamint­ a­ belső­finanszírozási­ források ­erősítésével ­jelentősen ­csökkentette­ a ­nemzetgazdaság­ külső ­sérülékenységét – sorolja az MNB.­

Csak a lényegben nincs változás

A magyar gazdaság 2013-tól felzárkózási pályára állt, ahhoz azonban, hogy hosszú távon is fenn maradjon a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet,

versenyképességi fordulat szükséges

– szögezi le a jelentés. Az MNB vezetője, Matolcsy György 2010 után egy ideig a kormányban felelt ezekért a feladatokért, kilenc éve egyfolytában a versenyképességi fordulatról beszél.

A jelentés sem ad magyarázatot arra, hogy az egységi idő alatt előállított értékben miért nincs lassan egy évtizede szinte semmi javulás. Szemben a többi visegrádi országgal vagy a balti államokkal (elsősorban Észtországgal).

Annyit elárulnak, hogy

­az­ elmúlt ­évek ­gazdasági­ bővülése ­főként ­a­ mennyiségi tényezők ­növelésén­ alapult,­ amelynek­ határai ­végesek.­

Éppen ­ezért­ elengedhetetlen­ növekedési modellünk ­tudás-­ és ­technológiaintenzív ­fázisba ­állítása,­ ami ­a­ versenyképesség ­minőségi tényezőinek ­további ­erősítését ­igényli – szögezi le az MNB.­

A helyzetet világosan látják, a ­felzárkózás ­tétje,­ hogy ­Magyarország­ ki ­tud-e ­törni­ a­ közepes­ fejlettség­ csapdájából,­ amire ­az­ elmúlt­ száz ­évben­ alig ­egy­tucatnyi­ ország ­volt ­képes. Itt arról beszélnek, amire elemzők folyamatosan felhívják a figyelmet: az eddigi növekedés a külföldi tőkével megvalósult összeszerelő-jellegű beruházásokkal ment végbe, az elmúlt években ideömlő – átlagosan a GDP mintegy négy százalékára rúgó – uniós támogatásból szinte semmi se jutott arra, hogy hazai tulajdonú cégekkel lehessen magas hozzáadott értékű termelést végezni.

Siralmas az eredmény

Az MNB azt állapította meg, hogy versenyképességi programjának ­–­ prioritással­ súlyozott­ –­ megvalósulása­ 22 ­százalékon ­áll, ­és ­a­ 330 ­javaslat­ felének ­megvalósulása­ már­ megkezdődött – írják, de az általuk készített egyik ábra ennél sokat mondóbb.

­Arról tanúskodik, hogy a kormánnyal kinyilvánítottan szoros – a törvényben előírtakon is túlterjeszkedő – együttműködést fenntartó jegybank szerint a legfontosabb területeken (például oktatás, egészségügy) alig valami történt a megvalósulás útján.

Matolcsyék megveregetik saját vállukat, ­ amikor azt állapítják meg, hogy a legmagasabb ­összesített teljesülési ­mérték sorában ­az­ új pénzügyi modellben ­szereplő ­javaslatok ­állnak (35 ­százalék) az élen,­ ­amelyhez ­jelentősen­ hozzájárultak az ­MNB ­programjai.­ Ezt követi az ­állami hatékonyság ­(30­ százalék), ­a­ háztartási megtakarítások aktivizálása ­(26 ­százalék) ­és ­a­ modern infrastruktúra és hatékony energiafelhasználás ­(24 százalék).­

A negatív lista azonban a lényeg. A legalacsonyabb ­előrehaladás ­eddig­ a­ kutatás-fejlesztés és innováció (14 ­százalék),­ a­ munkaerőpiac ­(15 ­százalék) ­és ­a­ területi felzárkózás ­(15 ­százalék)­ terén történt.­ A­ családbarát program ­előre haladása ­szintén ­viszonylag ­alacsony ­(16 ­százalék),­ de ­ezen­ a­ téren ­a­ kiterjedt­ családtámogatási­ rendszernek­ köszönhetően­ magas ­a­ kiindulási ­szint, valamint­ a versenyképességi program ­előtt ­bejelentett,­ és­ 2019 ­nyarán ­életbe­ lépő családvédelmi akcióterv­ számos ­jelentős ­intézkedést ­tartalmazott,­ amelyek­ a­ 330 ­pontban ­nem ­szerepeltek. Ezeknél

alig jobb az egészséges és a tudás alapú társadalom érdekében elért eredmény.

Utóbbi kettőben ismét a figyelmeztetésé a szó az MNB-ben. Szerintük a negyedik ­ipari­ forradalom ­következtében ­jelentősen­ megváltozó ­munkáltatói ­elvárásoknak való­ rugalmas ­alkalmazkodáshoz ­elengedhetetlen­ a­ közoktatás­ erősebb ­fókusza­ az alapkészségek­ mellett ­a­ nyelvi ­és­ digitális­ készségekre,­ a­ felsőoktatásban ­való ­részvétel növelése. ­Szintén­ a­ minőségi­ munkaerő­ tartós­ rendelkezésre ­állásához ­járulhat­ hozzá ­az egészségügyi ­prevenciós ­rendszer­ és ­az ­alapellátás ­további ­erősítése. Egyik se vág egybe a kormány gyakorlatával.

Matolcsy újabb látomása: most az eurót szántaná be

Az MNB elnöke szerint eleve hiba volt az euró megalkotása, amelynek okai között több olyat felsorolt, amelyet éppen a magyar kormány támaszt meg. Matolcsy György globális kitekintései sűrűsödnek. Nagy ugrás ez a 4P-től.

Matolcsy György szerint be kell ismernünk, hogy hiba volt az euró bevezetése – írta a brit Financial Timesban. Ebben lényegében az euróövezet felszámolását javasolja.

Álomnak tartja a közös pénzt, amely igazából senkinek se hozott előnyt, s amelyből ideje felébredni.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az euró feltételei mindmáig hiányoznak. Merthogy nincs közös állam, se olyan közös költségvetés, amely az euróövezet GDP-jének legalább 15-20 százalékát lefedné, nincs közös pénzügyminisztérium és pénzügyminiszter.

Felrója, amit a kormány ellenez

Itt álljunk meg egy szóra. Arról sok vita van, hogy helyes volt-e az eurót bevezetni az ezredfordulón úgy, hogy a költségvetéseket nem harmonizálják, csak a közös árfolyam alá vonják be a korábbi nemzeti valutákat. Pénzügyes tolvajnyelven ezt nevezik fiskális és monetáris uniónak. E kettő egymást feltételezi, kritikájával tehát Matolcsy nyitott kaput dönget.

A szorosabb közös intézményeket azonban például a magyar kormány utasítja el a nemzeti szuverenitásra hivatkozva.

Matolcsy hosszas történeti fejtegetésbe bonyolódik, amikor arról ír, hogy az euró valaminő francia csapda volt. Az újraegyesített Németország láttán az akkori francia államfő, Francois Mitterrand a németek túlzott megerősödésétől tartva akarta rávenni a németeket a márka feladására, amit Helmuth Kohl akkori német kancellár elfogadott, engedett a francia igénynek. Matolcsyt alighanem utólag vezérli elfogultsága: Kohlnál nagyobb híve a közös Európának és az eurónak aligha volt.

Matolcsy egyenesen úgy véli, hogy az euró bevezetésével se a franciák, se a németek nem jártak jól. Szerinte van egy európai Németországunk, és nem egy német Európánk,

az euró pedig nem tudta megakadályozni az újabb erős Németország létrejöttét.

Menjen, ki merre lát

A bankelnök szerint a jelenleg eurót használó országok többsége jobb teljesítményt nyújtott a közös valuta bevezetése előtt, mint az utóbbi húsz évben (bár ezt nem igazolja számokkal, lásd Szlovákia). Ezért itt az ideje annak, hogy az EU felébredjen ebből az ártalmas álomból. Amiből az következik, hogy

az eurózóna tagja számára lehetővé kell tenni a kilépést az övezetből,

a maradóknak pedig tenniük kéne annak érdekében, hogy fenntarthatóbb globális valutájuk legyen. Matolcsy azt szorgalmazza, hogy 2022-ben azzal ünnepeljük meg az eurót kilátásba helyező maastrichti szerződés 30-ik évfordulóját, hogy átírjuk azt.

Ahogyan arról szóltunk, az euróval szemben alapos kritikák hozhatók fel. A közös költségvetés, de legalábbis a büdzsék ellenőrzése híján a közös pénz elfedi a súlyos ellentmondásokat, amelyek legfőbb nyertese Németország. Ahogyan ezt Matolcsy is megemlíti más megfogalmazásban, ha meglenne a márka, annak árfolyama sokkal gyengébb volna (felértékelődne), ahogyan az olasz líra vagy a görög drahma pedig súlyosan leértékelődne euró nélkül.

Gombhoz a kabátot

Matolcsy fordítva köti be a lovakat a szekérhez, amikor pusztán az eurónak rója fel az újabb erős Németország kialakulását. Csak zárójelben: mi lenne Magyarországgal a bikaerős német gazdaság nélkül? A magyar gazdaság önjelölt (?) sámánja alighanem a gombhoz varrja a kabátot. Az euró csepülésekor mélyen hallgat arról, hogy a szoros költségvetési előrelépésnek pont a magyar kormány az egyik leghangosabb ellenzője – ahogyan minden erősebb harmonizációnak.

Az euró bajai tehát nem új keletűek. A teljes monetáris rendszer felrúgása mellé semmilyen alátámasztást se hoz fel Matolcsy, az viszont feltűnő, hogy éppen akkor ragadtatta magát erre, amikor pár napja azt vázolta fel nagy ívű előadásban, hogy

elkezdődött Eurázsia korszaka,

az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük mind fontosabbá válik.

Az Eurázsia Fórumon közös eurázsiai elszámolási pénzrendszert sürgetett az euróval szemben, ami „az aranyon és az elektromosságon alapul”. (Nem új ötletről van szó, az Oroszország vezette „sztánok” már évekkel ezelőtt elhatározták ezt a közös pénzt, a Kelet felé kacsingató magyar kormány eszerint most ehhez szeretne csatlakozni.)

A „furcsa tények” és ami mögöttük van

Matolcsy szerint az atlanti korszak ötszáz évet ölelt fel, most egy másik, több száz éves történelmi korszak határára értünk, amelyben az eurázsiai országok együttműködése határozza meg a fejlődés menetét. Az MNB-elnök „furcsa ténynek” nevezte, hogy az euró bevezetése nyitotta meg az eurázsiai államok szorosabb együttműködését, az euró ugyanis konkurencia a dollárnak,

az eurázsiai országok egyre gyakrabban eurót használnak

az egymás közötti elszámolásban. A magától adódó ellentmondást – hogy tudniillik akkor miért kéne felszámolni az eurót – nem oldotta fel.

S ha valaki nem értené a gondolatok burjánzását, érdemes felidézni a szintén pár napja napvilágot látott Matolcsy-írást az MNB által szponzorált növekedés.hu portálon. Ebben arról értekezik, hogy Magyarország csak akkor lehet nyertese a nemzetközi fejleményeknek, ha mindenáron megőrzi a 2010-től felépülő siker mögötti „aranyháromszöget”: a politikai stabilitást, a pénzügyi egyensúlyt és a gazdasági növekedést. E három újkori magyar igazságból már jön a ráadás:

felzárkózás Nyugat-Európához.

Eurázsiáról itt éppenséggel szó se esik. Hacsak nem arra a gondol a szerző, hogy Európa legnagyobb országai szépen besorolnak az orosz vezetésű ázsiai „jövőbe”. Természetesen az orbáni Magyarország vezetésével, ha jól értjük. Ez már minőségi ugrás a 4P-től. A

pudré popsik piros pöttyei még csak Japánhoz húztak

közvetlen magyar eredetszálat – nyilván a türk vonalon keresztül -, most már egész Európa gondját veszi vállára Matolcsy.

Persze sokkal inkább arról van szó, hogy az orosz-török politikai kapcsolatok mind szorosabbra fűzése mellett a kormány látványos, „tudományos” alátámasztását akarja adni annak, hogy esze ágában sincs bevezetni az eurót. Ahogyan bármilyen mélyebb integrációt is elutasít.

Ismét negatív rekord a forinttól – FRISS Matolcsy lökdösi fölfelé?

Az elmúlt percekben 334 fölé gyengült a forint az euróval szemben, ami új negatív csúcs az árfolyamban. Bő egy hét alatt ez a negyedik gyengülési hullám.

Alig több, mint egy hét alatt egymást érik a forint csúcsdöntései. Ma először késő délelőtt 333,52 lett egy euró, ami kis mértékben haladta túl az eddigi 333,45-ös értéket. Ahogyan arról öt napja írtunk, kezdetben a külföldi hatások domináltak a forint értékvesztésében, de aztán megjelent hazai ok is: a jelek szerint a befektetők nem díjazták a Matolcsy-Varga-pengeváltást a gazdaságpolitikai meghatározásának posztjáért.

Most ismét a külvilág játssza a főszerepet. A hétvégi szaúd-arábiai olajlétesítmények elleni dróntámadások már amerikai-iráni feszültségnövekedésbe mennek át. Az olaj drágulása, s ennek világpiaci hatása a forinthoz hasonló valutákat erősen sújthatja.

FRISSÍTVE: Már 334,3 közelében járt az eurókurzus kora délután. Ebben szerepe lehet annak, hogy Matolcsy György MNB-elnök rövid szösszenetet tett közzé „házi újságában”, az MNB által szponzorált Növekedés.hu-n angol nyelven, Miért maradnak alacsonyan a kamatok? címmel. Ebben a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség egy nyári cikkét idézi, miszerint „az alacsony kamatok valóban mindent megváltoztattak az elmúlt évtizedben”. Hozzátéve, hogy és ezek velünk is maradnak hosszú időn át.

Majd arról értekezik, hogy a korábbi „normális” kamatok és hozamok nem fognak visszatérni, a mostani helyzet nem abnormális. Szerinte a Fed (az amerikai központi bank) rákényszerült U-alakban megfordulni (vagyis ismét lazítani a kamaton), az Európai Központi Bank pedig még mélyebbre ment a negatív tartományba. Miért? – teszi fel a kérdést Matolcsy. Szerinte ennek két oka van.

Sokkal több pénz van a világban a szükségesnél, az infláció pedig a fejlett világban ennek ellenére a nulla szint alatt van. Emiatt az alacsony, néha negatív piaci hozamok még mindig pozitív reálhozamot kínálnak.

Ebből levonható az a következtetés, hogy az MNB is hosszú időn át az alacsony, esetleg a mainál is mélyebb kamatra készül. A szokatlan üzengetés tovább lökhetett a forinton.

Forintgyengülés: csúcs csúcsot dönt – már belső ok is lehet

A legújabb negatív rekord 333,45 forint az euróval szemben. A dollár is 18 éves mélypontra esett szerda délután. A nemzetközi hatások mellett a hazai gazdaságpolitikai irányításért folyó kíméletlen verseny is szerepet kaphat.

Csak kapkodja fejét az országlakos: a forint egyre gyorsuló időközönként töri át az újabb korlátokat. Szerda késő délután az

eddigi legújabb mélypontot állította be: az eurót 333,45-ön jegyezték,

amiközben a dollár is 302,8-cal 18 éves rekordra ért a forinttal szemben. Az euróárfolyamban az előző mélypont hétfőn volt 331,92-n, múlt csütörtökön 331,85-öt jegyeztek fel. Előtte több, mint egy évvel ezelőtt, tavaly augusztus elején lépte át a 330-as határt.

Mostanában eddig csak külföldi hatások voltak

A 2018-as vesszőfutásban a forint azt sínylette meg, hogy a befektetői közösség kétségét fejezte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyampolitikájával szemben. Idén az elmúlt hetekben azonban egyértelműen a világot izgalomban tartó bizonytalanságok mozgatták az árfolyamot: az amerikai-kínai kereskedelmi háború, az egyre kilátástalanabb Brexit-kínlódás, a német gazdaság lassulása miatti félelmek rángatták a forintot (is).

Most azonban beleszólt Matolcsy beszólása

Most azonban vannak arra utaló jelek, hogy a magyar gazdaságpolitika csúcsain két napja kitört belháború is közrejátszik a forint gyorsuló értékvesztésében. Ahogyan arról beszámoltunk, Matolcsy György MNB-elnök meglehetősen – Donald Trump elnökségét leszámítva a jobb kormányzásokban – szokatlan módon tört ki Varga Mihály pénzügyminiszter ellen. Durva stílusa pedig egészen egyedülálló.

A vita egyik pontja éppen az, hogy

Varga kiszámítható, stabil forintot látna jónak

a gazdaság számára. A pénzpiacnak annyi „ment át a rivaldán”, hogy Matolcsy – amellett, hogy személyesen érezte magát megtámadva az árfolyam miatt – nyilvánosan is bejelentkezett a magyar gazdaságpolitika tényleges irányítói szerepéért.

Az események sorában cseppet se meglepő, hogy határozatképtelen volt az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdán összehívott ülése, mert a fideszes képviselők bojkottálták. A testületet Varju László (DK) elnök a forint gyengélkedése miatt hívta össze, hogy választ kapjanak az illetékesektől, mit kívánnak tenni az árfolyam megszilárdítása érdekében, továbbá hogyan alakul a költségvetés, amit 311-es kurzusra alapoztak. Szűcs Lajos (Fidesz) alelnök levélben üzent: azért nem biztosítják a határozatképes többséget, mert a tőkepiacokon tapasztalható 2-3 százalékos mozgás „egyáltalán nem számít drámai változásnak”. Ezért úgymond álságos a forint árfolyama és az ország  költségvetése iránti aggodalom.

Varju László szerint a költségvetési bizottság előtt Varga Mihály és Matolcsy György tisztázhatták volna nézeteltérésüket, de nem éltek az alkalommal.

Jelenleg senki se tudja megmondani, hol lehet ütésállóbb korlát a forint árfolyama előtt. Nem zárható ki a 340-es kurzus se rövid időn belül. Most estére mindenesetre 332,3-ig „erősödött” a forint.

Gyurka, a babasegg és a Talmud

Autóban ülve, s a híreket hallgatva arról értesít a hírolvasó, hogy a kiváló Matolcsy nekiesett Varga Mihálynak, s a pénzügyminisztert egy Talmudból vett idézettel küldte a padlóra.
Tehát nem éltem hiába! Én itt orrba-szájba idézem a héber Bibliát, a Tanachot, idézem a Talmudot, idézem az Újszövetséget, volt már Korán is néhányszor, s most megérhettem azt, hogy két fideszes főkáder a Talmudból vett citátummal veri szét egymás képét! Hálát adok, hiszen „te, Örökkévaló, pajzs vagy körülöttem…,hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről.” (Zsoltár 3,4-5).

Aztán idehaza látom ám, hogy mit is írt Matolcsy. Hát ezt írta: „Vigyázz a gondolataidra, mert szavak lesznek belőlük, vigyázz a szavakra, mert tettek lesznek belőlük, vigyázz a tetteidre, mert a személyiséged lép elő belőlük és vigyázz az egyéniségedre, mert a sorsod lesz belőle.” /Talmud, Ószövetség/

Na, Gyurka, ennél még a babaseggen lévő piros folt is jobban állt magának.

Mert legelőször is: mi a búbánat az, hogy „Talmud, Ószövetség”? Ez milyen forrásmegjelölés, Gyurka? Ezzel az erővel írhatta volna azt is, hogy – teszem azt – Antigoné, római irodalom. Vagy azt, hogy Petőfi, futurizmus. Vagy Puskin: Anyegin, Závada: Egy piaci nap. Vagy bármit írhatott volna,

mert akármit is ír, az úgy hülyeség, ahogy írja vagy mondja,

pont annyira, mint ez a „Talmud, Ószövetség”.

Aztán menjünk tovább! Az ember persze nem tudja a Talmudot (mi több, a „Talmudot, Ószövetséget”) fejből, de azt tudja, hogy ilyen mondás sem a Talmudban, sem az Ószövetségben (amúgy tanulja meg, Gyurka, hogy Tanach, vagy azt, hogy Héber Biblia – ez utóbbi könnyebben fog menni, ha már a Talmudot emlegeti, tehát ismételgesse csak párszor: Héber Biblia), szóval sem egyikben, sem másikban ilyen mondás nem található.

Milyen bánatos internetes, harmatos tavaszi mező-illatos, rózsaszín szívekkel keretezett, virágfonatos ornamentikával ékített bölcs mondások felületén lelte ezt a lelkünkbe markoló bölcsességet, Gyurka? Milyen parafrázisoktól hemzsegő Elektrába burkolózó hamletes küllemű, úrhatnám polgárosan hülye, Godot-ra váró, s kopasz énekesnőnek álcázott, öreg hölgyként a vágy villamosán megérkező, a babaszobában kurázsi mamásan Ványa bácsiskodó csirkefejes aggyal imposztorkodó hülyeséget olvasott össze, Gyurka, amit most végtelen negatív bölcsességében, mindannyiunk épülésére visszaböfizett?

Mert megismételném: ilyen, az Örökkévalótól eredeztethető mondás még akkor sincs sem a Tanachban (Ószövetség), sem a Talmudban, ha azt maga a közpénzjelleget rendre elveszejtő, amúgy ráérő idejében önmagát a Magyar Nemzeti Bank elnökének magamutogató figura azt állítja.

Szóval: nincs!

Van viszont máshol. Tudniillik Mohandász Karamcsand Gandhinál.

Vagyis, hogy értse, Gyurka, a forrásmegjelölést: Talmud, Ószövetség, Mohandász Karamcsand Gandhi. Angolul ez így hangzik: „Keep your thoughts positive because your thoughts become your words. Keep your words positive because your words become your behavior. Keep your behavior positive because your behavior becomes your habits. Keep your habits positive because your habits become your values. Keep your values positive because your values become your destiny.”

Nézzen tükörbe, Gyurka, tekintsen a tükörből visszapillantó arcába (ha az ember a világra értelmetlenül néz, a világ is értelmetlenül néz vissza), s maradjon meg szépen a babaseggeknél.
Viszont, hogy ne maradjunk Talmud nélkül ezen az esős-fázós őszi estén, idézek én magának, Gyurka, négy bölcs mondást is, mind a négyet a Pirké ávotból, testre szabottat, hátha tud velük valamit kezdeni.

„…vigyázz szavaidra, nehogy azokból tanuljanak hazudni.”

„Legyetek óvatosak a hatalmon lévőkkel, mivel csak saját érdekükben barátkoznak, amikor ez hasznukra van, de nem állnak ki az ember mellett, ha rájuk van utalva.”
„Nincs módunkban se felfogni, sem megmagyarázni a rossz emberek jólétét, sem az igazak szenvedéseit.”
„Kenyeret sóval egyél, vizet mértékkel igyál, a földön aludj, nehéz életet élj, és foglalkozz a Tórával!”
És ha a Tórában Gandhit keresgéled, ne csodálkozz, ha nem találod meg benne. Sem a piros pöttyös babasegget. (Forrás: Talmud, Ószövetség, Gábor György)

Gábor György

Matolcsy „derékon vágta” a pénzügyminisztert – kormányzati belharc

Helyenként gúnyos megfogalmazásokkal kétségbe vonta Varga Mihály pénzügyminiszter hozzáértését vagy lojalitását Matolcsy György. A jegybank elnöke, az unortodoxía atyja a hagyományos közgazdasági szemléletet is számon kéri Vargán.

A Fidesz-kormány hézagmentesen záró egyhangjának ismeretében szokatlanul élesen, olykor egyenesen lekezelően gúnyos hangon ment neki Varga Mihály pénzügyminiszternek a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György. Az pedig a nemzetközi táncrendet sérti, hogy a jegybank és a kormány nyíltan bírálja egymást (ezt egyedül Donald Trump engedte meg magának mostanában).

Feladta a leckét Matolcsy Orbán Viktornak

a növekedés.hu. portálon mag közzétett cikkében (az MNB által anyagilag is támogatott oldal  rendszeresen ad helyet Matolcsy írásainak).

„Minden reggel azzal kelek, hogy derékon vágnak, hogy valahol megtámadnak. Folyamatosan résen kell lenni, küzdeni kell”

– mondta tavaly decemberben szokásos pénteki állami rádiós előadásainak egyikében Orbán. Az ellenzékre gondolt.

Az aranykor: vége vagy sem?

Ha nem is dakota, de „ősi indián” mondással vezette fel „Aranykor: nincs vége, még csak most kezdődik…” című cikkét Matolcsy: „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk”. Varga azzal hívta ki Matolcsy haragját, hogy a közgazdász vándorgyűlésen a hét végén arra figyelmeztetett: véget ér a világgazdaság hét éve tartó felívelése.

Matolcsy szerint azonban az aranykor „még csak most kezdődik”. Ezért úgy gondolja,

„miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?”

Szerinte tehát Varga nem a kormány és a nemzet érdekei szerint cselekszik.

„Bár ne tette volna” a miniszter, hogy három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet – fogalmaz Matolcsy. Az „aranykor nem hogy nem ért véget, hanem még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez”.

Ortoxia-unortodoxia összecsapása

Mégpedig azért – válaszol a maga feltette kérdésre -, mert képesek vagyunk folytatni a már hét éve tartó felzárkózást, amikor az átlagosan 3,5 százalékos gazdasági növekedés révén évente átlag 2 százalékkal közeledtünk az uniós átlaghoz. Majd megismétli állandó állítását, hogy az Európai Unió leggyorsabb és legjobb válságkezelése (2010-2012 között) után dinamikusan közeledünk (2013-2019) a déli államokhoz, az északiakhoz, a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz egyaránt.

Ezt a tételt általános kétség övezi közgazdász körökben. Mondván ez az EU-támogatások ideözönlő forint ezermilliárdjainak köszönhető első sorban. Amelyek csökkenésével, netán elapadásával a növekedés is leállhat. Az unortodox gazdaságpolitika kiötlője, Matolcsy szerint azonban

rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt.

Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat – sorolja.

Következő odaszúrásában azonban épphogy a hagyományos közgazdasági gondolkodást kéri számon a pénzügyminiszteren, aki szerint a német gazdasági lassulás nem gyűrűzik be a magyar gazdaságba. Tényleg? Ezt már hallottuk az 1970-es évtized két kőolaj-árrobbanásánál: a tényeket ismerjük.

Nem kellene inkább felkészülni, ha esetleg mégis hatna ránk a német gazdaság megtorpanása?

– szól Matolcsy.

Saját pályáján érzi megütve magát

Ezután rátér az ő terrénumát mélyen érintő árfolyamra. Arra, hogy Varga Mihály megkockáztatta: stabil árfolyamra lenne szükség. Bővebb indoklást nem fejtett ki, például azt, hogy az árfolyamromlással az államadósság forintban elszámolva akkor is növekszik, ha a felvett euró-, vagy dollárhitelek összege nem változik. Abban pedig végképp fegyelmezett maradt a miniszter, hogy a forint leértékelődése érdeke az MNB-nek az alapítványaiba elhelyezett nyereség miatt.

Itt aztán élesedik Matolcsy hangja: Varga állítása az előzőkön is túltesz, „ez már valami más”.

A tónus egyenesen gúnyosba fordul,

amikor azt írja, hogy „miniszterünk” szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta? – folytatódik a vádbeszéd.

Szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyam célja, mert tartja magát az MNB-törvény előírásaihoz – írja Matolcsy. Majd színpadias fordulattal felszólít (kit?): kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyamszintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében?

Kihívás Orbánnak

A felszólítás alighanem Orbánnak szól. Matolcsy, amióta 2013-ban a gazdasági miniszterséget felcserélte az MNB-elnökivel, lényegében folyamatosan igényt tart a gazdaságpolitika irányítására. Az elmúlt időben az MNB különböző átfogó elemzései – amelyek mind túllépnek az intézmény jogkörén – lényegében számon kérik a kormányon a jövő számára nélkülözhetetlen humánbefektetéseit. Matolcsy erről beszélt a közgazdász vándorgyűlésen is az egészségügy kapcsán.

Matolcsy se hisz Orbánnak, sőt, jövőre zuhanást vár

Noha felfelé módosította előrejelzését, az MNB se hiszi el, hogy a növekedés 4 százalékon maradhat a következő években. Matolcsyék abban bíznak, hogy a külső piacok lassulása visszaveti az inflációt. Nem nyúlt a kamathoz a jegybank.

Változatlanul a 0,9 százalékon van a jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntése alapján. Ezzel a jegybank kitart amellett, hogy nincs lépéskényszerben a minden elemzés szerint potenciálja felett teljesítő magyar gazdaság láttán. (Ez azt jelenti, hogy „normál” képessége felett növekszik a gazdaság mintegy öt százalék mértékben, ami elsősorban az infláció erősödésében ölt testet. Ebben az esetben a klasszikus jegybanki metódus szerint kamatemeléssel kell „hűteni” a gazdaságot. A jelenlegi csaknem négy százalékos áremelkedés az MNB 3+1 százalékos úgynevezett toleranciasávjának felső értékét nyaldossa.)

A növekedés jelentősen lassulhat

Az egyúttal nyilvánosságra hozott – bár teljes szövegében a honlapra mindeddig ki nem tett – inflációs jelentésben az MNB márciushoz után felfelé módosított két alapvető makrogazdasági mutatót.

Forrás: MNB

A gazdasági növekedés (GDP) szerintük idén nem 3,8, hanem 4,3 százalékkal fog növekedni. A következő két évben azonban (a 0,1, illetve 0,3 százalékponttal feljebb tolva is) az MNB 3,3 százalékos előrejelzése messze van a kormány azon várakozásától – mi több, a gazdaságpolitika sarokpontjától -, hogy a magyar gazdaság egyenletesen magas szinten, 4 százalékon fog hasítani.

Ha igaza lesz az MNB-nek, akkor

jövőre egy százalékponttal fog zuhanni a magyar gazdaság teljesítménye,

majd be is ragad ezen a szinten. Más szóval a Matolcsy György vezette MNB megerősíti azon értékelését, hogy a jelenlegi szerkezetben a növekedés elérte a zenitet, ami után jelentősen lassuló gyarapodás következik.

Matolcsy két arca

Ez nem előzmény nélküli. Az MNB eddig két alapos dolgozatban hívta fel a figyelmet a gazdaság versenyképességi deficitjére. Előbb 180 pontban, majd 330-ban. Mindkettő valóságos elhatárolódás a jelenlegi gazdasági szerkezettől. Ami azért figyelemre méltó, mert gazdasági miniszterként Matolcsy volt a „tündérmese” kidolgozója.

Az MNB az inflációs előrejelzést is felfelé módosította. Eszerint a most 3,9 százalékról az áremelkedés bukófordulót vesz, az év egészében 3,1 helyett 3,2 százalék lesz. A következő két évben pedig 3,4, majd 3,3 százalék (három-tizedponttal magasabban a márciusi prognózishoz képest).

Vagyis abban bízik az MNB, hogy a világgazdaság lassulása 2019 második felében fejbe kólintja az inflációt. Ez egyszersmind a külgazdasági húzóerő radikális romlását feltételezi. Szemben a kormány várakozásával, ami az alapja a következő évek gazdaságpolitikájának.

Az mindössze az MNB „baja”, hogy a második hat hónapban bekövetkezik-e a világpiac akkora lassulása, ami „lefejezi” a hazai inflációt, alátámasztva a kamatpolitika eddigi érveit a rendkívül kockázatos monetáris politika mellett.

Az igazi kérdés az, hogy ki csinálja a gazdaságpolitikát. Orbán „jobb keze”, Matolcsy, vagy Varga Mihály pénzügyminiszter?

Hatodik érzék a Matolcsy családban

Matolcsy fia hirtelen bankot váltott az NHB csődje előtt – Jól működhet a hatodik érzék az MNB-vezér családjában.

Matolcsy György fiai, Matolcsy Ádám és Máté épp az NHB Bank csődje előtt mentették át egy másik pénzintézethez cégeik vagyonát. Matolcsy Máté azzal magyarázta, hogy otthagyta az egyébként szintén családi kézben lévő NHB-t, hogy egy másik banktól kedvezőbb ajánlatot kapott.

A Demokratikus Koalíció szerint nagyon furcsa, hogy egy családon belül ennyi véletlen csoda történik hirtelen. Persze lehetséges magyarázat, hogy a Matolcsy-fiúknak pusztán szerencséjük volt, vagy a hatodik érzékük súgott nekik. Mi, európai magyarok inkább úgy gondoljuk, hogy a Matolcsy-testvérek pontosan tisztában voltak vele, hogy menekülni kell az NHB-től. Tisztességtelennek tartjuk a Matolcsy-család kezében lévő pénzintézettel kapcsolatos összes trükközést, és továbbra is követeljük az ügy kivizsgálását és az ügyfelek kártalanítását, akkor is, ha őket épp nem Matolcsynak hívják.

Gréczy Zsolt
országgyűlési képviselő, frakciószóvivő
DK

Az MNB-ben ismét „megállt a vajazókés” a levegőben

Az MNB egyik felügyeleti munkatársa ismerősét értesítette márciusban, hogy vegye ki pénzét az NHB Bankból, a csőd bejelentése előtti órákban. Öt éve hasonló kiszivárogtatásról értesültünk, akkor is a jegybankból.

Március közepén ment csődbe az NHB Bank. Előtte már 90 napja kifizetési tilalom volt életben, amelyet a felügyeleti szerv Magyar Nemzeti Bank rendelt el. Amikor ezt nem lehetett tovább hosszabbítani, az MNB bejelentette a bank működési engedélyének visszavonását.

Valakik tényleg tudhatták

Csaknem négymilliárd forintot fizettek ki 756 betétesnek az Országos Betétbiztosítási Alapból. A százezer eurós (nagyjából 3,2 millió forint) plafon feletti betétekből több, mint 19 milliárd bennragadt, ezeket a felszámolás során a bank vagyonából tudják kifizetni – ha van ekkora vagyon.

Az NHB fő tulajdonosa Szemerey Tamás, Matolcsy György MNB-elnök egyik unokatestvére.

Már akkor felvetődött, hogy esetleg kiszivárgott információ a várható csődről. Ez bennfentes indformációval visszaélés, ami bűncselekmény.

Most már tudjuk, hogy valóban megtörténhetett. Az Index egyik olvasója kapott sms-értesítést a csődbejelentés napján ismerősétől, az MNB egyik felügyeleti munkatársától (!) arról, hogy ha van pénze az NHB-ben, azonnal vegye ki (nem volt).

Ezután viszont feljelentést tett a rendőrségen, ahol pár hét múlva elutasították ezt azzal, hogy

nem történt bűncselekmény,

az illetőnek nem volt betétje, és másnak se okozott kárt a minősített információ kikerülése.

A milliárdokat érő kifecsegett titok

Ez már a második komoly információkiszivárgás az MNB házatáján. Márciusban volt öt éve, hogy bemutatták Matolcsy akkori titkárságvezetőjének könyvét, a Sakk és pókert. A szerző minősítésében „a gazdasági szabadságharc krónikájaként” jellemzett kötet (amelynek bemutatójára Matolcsy mellett elment Orbán Viktor is) elbeszéli azt a történetet is, amikor (2011. november közepén) az akkor gazdasági miniszter Matolcsy és Orbán Viktor elhatározta, hogy a korábban „kipaterolt” IMF-et visszahívják (akkoriban ismét igen rossz bőrben volt a gazdaság).

Wiedermann Helga elmesélte, hogy miután átadták az IMF képviselőjének a tárgyalások megkezdésének kérelmét, Matolcsy ebédre volt hivatalos a Goldman Sachs (londoni befektetési banki óriás) három emberével.

Ennek során Matolcsy „csak úgy mellékesen” elmondta, hogy hivatalosan kérték a tárgyalást az IMF-nél. Erről írta azt az azóta elhíresült mondatot Wiedermann, hogy a beszélgetőpartnerek

„kezében megállt a vajazókés”.

Majd egyikük gyorsan a mellékhelyiségbe ment, az ebédet pedig ezután szokatlanul gyorsan befejezték.

Ahogyan az akkori sajtóbeszámolókból kiderült, aznap a rossz folyamatok miatt eső árfolyamok közepette valakik

elkezdtek nagy mennyiségben forintot vásárolni nem sokkal a hivatalos bejelentés előtt.

A hivatalos közlés következtében aztán nagyjából négy forintot erősödött az euróval szemben a magyar fizetőeszköz, ami persze logikus volt. Aki azonban netán pontosan tudta előtte, hogy ez fog bekövetkezni, az sokkal drágában adhatta el a forintot, euróban, dollárban milliókat, akár tízmilliókat keresve ezen.

Az MNB akkor természetesen nem indított vizsgálatot, a könyvet az addig rajongó Matolcsy hirtelen fikciónak minősítette.

Az MNB eddig se nyilatkozott a mostani ügyben.

Bedőlt a Matolcsy-unokatestvér bankja

Csődbe ment az NHB Bank. Az MNB-elnök unokatestvére tulajdonában lévő bankot az MNB záratja be, mert az nem tudta lehetővé tenni életképességét. Titkolják, mekkora a kár.

A Magyar Nemzeti Bank visszavonta az NHB Bank engedélyét és elrendelte végelszámolását – tudatta közleményben az MNB. Ez a harmadik harminc napos kifizetési felfüggesztés után az apró bank eltűnésével jár.

A jegybanki intézkedés oka, hogy a hitelintézetnek – a helyzetének rendezése érdekében az MNB által elrendelt csaknem 90 napos (háromszor harminc napos), a betétkifizetési, kötelezettségvállalási részleges korlátozásának időszakában – nem sikerült megfelelően, tartósan orvosolnia likviditási válsághelyzetét.

Az NHB Bank

nem tett olyan érdemi lépéseket, amelyek a hosszútávú életképességet biztosítanák,

ezért az MNB az ügyfelek érdekének veszélyeztetettségére is tekintettel az engedély visszavonása mellett döntött.

Az NHB-nál december közepe óta zajlott felügyeleti eljárás, amely alapján korlátozták a hétmillió forint feletti betétkifizetéseket, és megtiltották újabb kötelezettségek vállalását. A harminc napos intézkedést legfeljebb háromszor lehet elrendelni, ez a napokban telt volna le.

Az NHB Bank többségi tulajdonosa Szemerey Tamás, az MNB-elnök Matolcsy György unokatestvére. Szemerey – valószínűleg az NHB megmentése érdekében – nemrégiben eladta egyharmados részesedését a mára Orbán-közelivé vált MKB Bankban.

Ezek szerint

ez se volt elég az NHB megmentésére,

annak ellenére sem, hogy a pénzintézet a konszolidáció sorában bezárta kilenc fiókját. Egyedül központjában lévő egységét tartotta meg.

Az Országos Betétbiztosítási Alap által megtérítendő – maximum százezer euróig terjedő – kár legfeljebb 31, 445 milliárd forint lehet – olvasható az OBA közleményében. Ennek határideje 15 nap. Az azonban se az MNB, se az OBA közléséből nem derül ki, mekkora a tényleges kár. A jegybank szerint ez a sajtóban megjelent 10-12 milliárd forint töredékét teszi ki.

FRISS HÍREK

Mit keresett...

Szerdán sztr...

Orbán és a j...

Megismételt ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK