Nem akarunk az USA vazallusa lenni – üzente Kínából Macron

0
836
twitter.com

A francia elnököt, aki együttműködést akar Kínával, nagy pompával üdvözölték Pekingben míg Ursula von der Leyent, aki szankciókkal fenyegetőzött, közel sem fogadták ilyen vezetőknek kijáró tisztelettel a kínai fővárosban.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya, akit nemrég a Fehér Házban fogadott Biden elnök, szankciókkal fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállítana Oroszországnak. Bár a két európai politkus együtt érkezett Kínába, de Pekingben határozottan különbséget tettek közöttük , és ennek Ursula von der Leyen látta a kárát. Hszi Csin-ping elnök ugyanakkor Kantonba is elkísérte a francia államfőt, akit arról győzködött: Európának nem kell választania az Egyesült Államok és Kína között, mindkettővel fenntarthatná a jó viszonyt miközben megőrizné döntéseinek szuverenitását.

“Vazallusokká válhatunk”

A francia elnök a párizsi Les Echos című gazdasági lapnak úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború miatt kettészakadhat a világ, és “ennek következtében vazallusokká válhatunk, de ezt jobb lenne elkerülni.”

Macron elnök ugyanis úgy véli, hogy az Európai Uniónak független harmadik pólusnak kellene lennie a világban nem pedig az Egyesült Államok vazallusának.

Ez De Gaulle tábornok diplomáciájának a felújítása: Franciaországnak és általában Európa nyugati felének együttműködésre van szüksége a Szovjetunióval illetve Oroszországgal. Emmanuel Macron elnök az ukrajnai háború kitörése után is beszél telefonon Putyinnal noha az orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy neki csak az USA elnöke a megfelelő partner.

Korábban Minszkben az ukrajnai rendezésről egy négyes állapodott meg: a német kancellár, a francia elnök, Putyin és az ukrán elnök. Putyin az agresszióval felrúgta az alkut, a válasz reakciót egyértelműen a NATO irányítja, ahol az Egyesült Államoknak meghatározó szerepe van.

Most Macron elnök Kínából felhívta mind az amerikai mind pedig az ukrán elnököt, hogy előmozdítsa a békét Ukrajnában, Hszi Csin-ping kínai elnököt pedig megkérte: gyakoroljon nyomást Putyinra annak érdekében, hogy legyen végre tűzszünet Ukrajnában.

Vita a kínai kapcsolatról az Európai Unióban

A többség, Ursula von der Leyen asszonyhoz hasonlóan az amerikai irányt követi, amely az eddiginél szigorúbb álláspontot kíván Kínával szemben. A kisebbségi vonal viszont az együttműködést hangsúlyozza. Ennek megvan a maga pragmatikus oka: Kína az Európai Unió legfőbb gazdasági partnere, messze megelőzve az Egyesült Államokat. Másrészt pedig azok a tagállamok, melyek önálló európai diplomáciát követelnek, nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a washingtoni döntéseknek. Ebbe a kisebbségi csoportba tartozik Scholz kancellár és Macron elnök, akik az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogattak Pekingbe, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek érvényes meghívója van Kínába. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere pedig itt járt Budapesten miután Münchenben részt vett a biztonságpolitikai világkonferencián, majd pedig felkereste Moszkvát.

Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és azt szeretné, hogyha ehhez az Európai Unió is csatlakozna. Csakhogy kérdés: megengedheti-e magának azt a luxust az Európai Unió, hogy elveszítse legfontosabb gazdasági partnerét? Az Európai Unió számára amúgyis óriási csapás Oroszország energia szállításának jelentős mérséklődése és a hatalmas orosz piac elvesztése.

Kínai együttműködés nélkül vazallus szerep várna az Európai Unióra – ahogy erre Macron elnök célzott a párizsi Les Échos-ban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .