Miről tárgyalt a kínai jegybank elnöke Washingtonban?

0
753
Fed

Miközben az Egyesült Államok és Kína politikai kapcsolatai meglehetősen hűvösek négy év után először találkozott egymással a két óriás jegybankjának vezetője. Csi Kang Washingtonban részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén, ez adott alkalmat arra, hogy találkozzon Jerome Powellel, a Federal Reserve Board elnökével.

Maga Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy Kínát módfelett zavarja az, hogy a Federal Reserve Board kamatlába közvetlenül befolyásolja a konjunktúrát Kínában is, de ennek ellenére nincsen konzultációs lehetőségük sem az USA jegybank vezetőivel. Most ez megtörtént, és nem véletlenül: a gazdasági kapcsolatok ugyanis sokkal jobbak mint a politikaiak. Kína és az USA kereskedelme rekordot döntött tavaly is annak ellenére, hogy Washington számos szankciót alkalmaz annak érdekében, hogy lassítsa az együttműködést.

Decoupling  – szétválás – ez a hivatalos washingtoni politika, melyet Pekingben elutasítanak, és az eddigi együttműködés folytatását javasolják. Blinken külügyminiszter nemrég elhalasztotta pekingi látogatását a tragikomikus léggömb affér miatt.

A mostani személyes találkozó azértis fontos, mert Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális gazdaságban – ahogy erre a Pekingben megjelenő Global Times figyelmeztet. A 2008-as pénzügyi világválság idején Kínának döntő szerep jutott abban, hogy a pénzügyi krízis megoldódjon – emlékeztet a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző lap.

Telefonon utoljára 2020-ban egyeztetett egymással a két jegybank vezetője. A kínai Népbank – Pekingben így hívják a nemzeti bankot – vezetője tavaly a G20 találkozón eszmét cserélt Janet Yellen asszonnyal, az USA pénzügyminiszterével.

Kínai lobby Washingtonban

Ezt Hank Paulson egykori republikánus pénzügyminiszter vezeti, aki a 2008-as pénzügyi világválság idején épített ki szoros kapcsolatokat a kínaiakkal. Jelenleg Janet Yellen pénzügyminiszter hangoztatja azt Washingtonban, hogy a kínaiakkal együtt kell működni a globális gazdaság stabilitása érdekében. Yellen asszony többször is úgy nyilatkozott, hogy a politikai problémák ellenére szívesen ellátogatna Pekingbe, ahol persze lelkesen várják. Biden elnök egyelőre nem adott zöld utat Yellen asszonynak, mert az Egyesült Államokban mind a demokrata mind a republikánus pártban nagyon erős a Kína ellenes hangulat. Washingtonban Kína világhatalmi céljaitól tartanak – egyáltalán nem alaptalanul. Hszi Csin-ping elnök többször el is mondta, hogy célja Kína világhatalmi státuszának a helyreállítása.

Ezért nevezte Kínát első számú stratégiai ellenfélnek a Biden adminisztráció.

Ki akar hidegháborút?

Moszkva és Washington. Ki nem akar? Peking és Párizs. Ezért ünnepelték a kínai fővárosban Emmanuel Macron francia elnököt, aki onnan üzente a világnak: nem leszünk az USA vazallusa! Míg Oroszország és az USA katonai szempontokat hangsúlyoz addig a kínaiak békésen akarják elérni a világhatalmat, mert úgy érzik: az idő nekik dolgozik. A háborúval kapcsolatban emlékeznek Szun Ce mesterre, az első hadtudományi értekezés szerzőjére, aki szerint

“a háborúban az jár jól, aki kimarad belőle!”

Az USA katonai kalandjai Afganisztánban vagy Irakban, az oroszok szánalmas szereplése Ukrajnában, azt bizonyítják, hogy katonai erővel vajmi kevés tartós sikert lehet elérni. Ezért Pekingben a gazdaságra és a technológiai forradalomra koncentrálnak. A mesterséges intelligencia terén 2025-ben meg akarják előzni az Egyesült Államokat. Pekingben ezt tekintik az igazi kihívásnak, és nem a háborúzást, amelyből senki sem jöhet ki jól a huszonegyedik században.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .