Kezdőlap Címkék Jegybank

Címke: jegybank

A kamatlábemelés kontra klímaváltozás

0

A jegybankok mindenütt a világon a kamatláb emelésével védekeznek az infláció ellen, de ily módon az olaj óriások kezére játszanak, mert kevesebb pénz jut a fenntartható energia szektor fejlesztésére  – írja a londoni Guardian.

Csakis akkor versenyképesek a megújuló energia források a piacon, ha alacsonyak a kamatlábak hiszen kezdetben viszonylag nagy beruházásokat igényelnek. Dráguló hitelekből ezek finanszírozása problematikussá válhat. Emiatt a kamatláb emelése automatikusan kiváltja a nap és szélenergia drágulását: ha a kamatláb 4-4,5%, akkor a nap és szélenergia 11%-kal illetve 25%-kal kerül többe mint nulla százalékos kamatláb esetében. Mit jelent ez erőművek esetében? A nemzetközi energia ügynökség – IEA – kiszámolta: egy gáz erőmű 4%- al drágul, ha a kamatláb 3-ról 7%-ra emelkedik, szél és nap erőművek esetében ez 30%!

A magas kamatláb azért is előnyös az olaj és gázóriásoknak, mert nem kell pénzt áldozniuk a régi lepukkant erőművek felújítására, mert azokra továbbra is szükség van hiszen nincs elég fenntartható energia forrás.

A magas kamatláb eredménye: rekord profitok az olaj óriásoknál. Az Exxon 2022-ben 56 milliárd dolláros nettó profitot ért el. Az olajóriások együttes éves profitja megközelítette a 200 milliárd dollárt. Mire használja ezt a profitot az Exxon? Visszavásárolja részvényeit – idén 30, jövőre pedig 50 milliárd dollár értékben.

A részvényesek jól járnak, de a melegház hatás egyre nagyobb lesz végül is a Föld melegházzá válhat.

A kamatlábemelés az infláció ellen sem hatékony

A felmelegedés egyre gyakoribbá teszi a természeti katasztrófákat: árvíz, tűzvész, aszály stb. Ezek gyengítik a globális szállítási láncokat, és destabilizálják a már amúgyis instabil pénzügyi rendszert. Egyáltalán nem mellesleg emelik az árakat. A mostani hőhullám Spanyolországban és Ázsia egyes részein csapást mér a mezőgazdaságra. A rossz időjárás Marokkóban és Spanyolországban „salátaválsághoz” vezetett Nagy Britanniában, ahol eltűnt a szupermarketek polcairól  a paradicsom, a paprika és az uborka. A BBC azt tanácsolta a leleményes háziasszonyoknak, hogy helyettük görög dinnyével és zellerrel készítsenek salátát.

A klímaváltozás más módon is árfelhajtó: Floridában például drasztikusan emelkednek a biztosítási díjak a tengerparti területeken. Kaliforniában 340 ezer ingatlan tulajdonos járt pórul, mert a biztosítók nem voltak hajlandók velük szerződni az egyre gyakoribb erdőtüzek miatt.

A közgazdászok és a jegybankok tehát tévednek amikor azt gondolják, hogy a kamatláb emelés megoldja az infláció problémáját – érvel Thomas Ferguson, a Massachusetts Egyetem emeritus professzora és Servas Storm, a Delfti Műegyetem tanára. Úgy vélik, hogy egy mindinkább multi poláris világban egyre jobban gyengülhetnek a nagy szállítási láncok, ennek következtében áruhiány alakulhat ki, ez pedig erősíti az inflációt. A megszorításoknak ugyanakkor nagyon magas a társadalmi ára.

Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Pontosan célzott intézkedésekre lenne szükség például az árak ellenőrzése terén – javasolja a két szerző. Meg kellene akadályozni azt, hogy a nyersanyagokkal spekuláljanak ahogy azt a nagy olaj és földgáz cégek tették az energiaválság idején. A kormányoknak ki kellene alakítani új iparfejlesztési politikát, melynek célja a zöld átmenet gyorsítása lenne. Ha ily módon az energiapiacon nagyobb kínálat jönne létre, akkor sokkal könnyebb lenne a gazdaságot irányítani mint hiány esetében.

Honnan lenne pénz erre a zöld iparfejlesztésre?

Extraprofitadót kellene kivetni az energiaóriásokra, és megadóztatni a szupergazdagokat. Ez nem jelentené azt, hogy az egekbe kellene emelni az adókat, de mindenképp növelni  kellene az óriás cégek és a szupergazdagok adóját. Ezenkívül meg kellene szüntetni az off-shore adóparadicsomokat.

John Maynard Keynes azt javasolta, hogy a háborús inflációt úgy lehet mérsékelni, ha a gazdagokat ráveszik kincstár jegyek vásárlására. A jegybankok pénzügyi politikájának támogatnia kellene ezt az irányvonalat nem pedig szembemenni vele. Meg kell szüntetni a jegybankok függetlenségét, és alá kell rendelni az állami iparpolitikának, melynek célja a zöld átmenet felgyorsítása.

Ha a jegybankárok nem lennének képesek a másodhegedűs szerepre, akkor ahhoz asszisztálhatnak majd, hogy a világunk lángra gyullad

– vonja le a radikális következtetést a két közgazdász.

Miről tárgyalt a kínai jegybank elnöke Washingtonban?

Miközben az Egyesült Államok és Kína politikai kapcsolatai meglehetősen hűvösek négy év után először találkozott egymással a két óriás jegybankjának vezetője. Csi Kang Washingtonban részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén, ez adott alkalmat arra, hogy találkozzon Jerome Powellel, a Federal Reserve Board elnökével.

Maga Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy Kínát módfelett zavarja az, hogy a Federal Reserve Board kamatlába közvetlenül befolyásolja a konjunktúrát Kínában is, de ennek ellenére nincsen konzultációs lehetőségük sem az USA jegybank vezetőivel. Most ez megtörtént, és nem véletlenül: a gazdasági kapcsolatok ugyanis sokkal jobbak mint a politikaiak. Kína és az USA kereskedelme rekordot döntött tavaly is annak ellenére, hogy Washington számos szankciót alkalmaz annak érdekében, hogy lassítsa az együttműködést.

Decoupling  – szétválás – ez a hivatalos washingtoni politika, melyet Pekingben elutasítanak, és az eddigi együttműködés folytatását javasolják. Blinken külügyminiszter nemrég elhalasztotta pekingi látogatását a tragikomikus léggömb affér miatt.

A mostani személyes találkozó azértis fontos, mert Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális gazdaságban – ahogy erre a Pekingben megjelenő Global Times figyelmeztet. A 2008-as pénzügyi világválság idején Kínának döntő szerep jutott abban, hogy a pénzügyi krízis megoldódjon – emlékeztet a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző lap.

Telefonon utoljára 2020-ban egyeztetett egymással a két jegybank vezetője. A kínai Népbank – Pekingben így hívják a nemzeti bankot – vezetője tavaly a G20 találkozón eszmét cserélt Janet Yellen asszonnyal, az USA pénzügyminiszterével.

Kínai lobby Washingtonban

Ezt Hank Paulson egykori republikánus pénzügyminiszter vezeti, aki a 2008-as pénzügyi világválság idején épített ki szoros kapcsolatokat a kínaiakkal. Jelenleg Janet Yellen pénzügyminiszter hangoztatja azt Washingtonban, hogy a kínaiakkal együtt kell működni a globális gazdaság stabilitása érdekében. Yellen asszony többször is úgy nyilatkozott, hogy a politikai problémák ellenére szívesen ellátogatna Pekingbe, ahol persze lelkesen várják. Biden elnök egyelőre nem adott zöld utat Yellen asszonynak, mert az Egyesült Államokban mind a demokrata mind a republikánus pártban nagyon erős a Kína ellenes hangulat. Washingtonban Kína világhatalmi céljaitól tartanak – egyáltalán nem alaptalanul. Hszi Csin-ping elnök többször el is mondta, hogy célja Kína világhatalmi státuszának a helyreállítása.

Ezért nevezte Kínát első számú stratégiai ellenfélnek a Biden adminisztráció.

Ki akar hidegháborút?

Moszkva és Washington. Ki nem akar? Peking és Párizs. Ezért ünnepelték a kínai fővárosban Emmanuel Macron francia elnököt, aki onnan üzente a világnak: nem leszünk az USA vazallusa! Míg Oroszország és az USA katonai szempontokat hangsúlyoz addig a kínaiak békésen akarják elérni a világhatalmat, mert úgy érzik: az idő nekik dolgozik. A háborúval kapcsolatban emlékeznek Szun Ce mesterre, az első hadtudományi értekezés szerzőjére, aki szerint

“a háborúban az jár jól, aki kimarad belőle!”

Az USA katonai kalandjai Afganisztánban vagy Irakban, az oroszok szánalmas szereplése Ukrajnában, azt bizonyítják, hogy katonai erővel vajmi kevés tartós sikert lehet elérni. Ezért Pekingben a gazdaságra és a technológiai forradalomra koncentrálnak. A mesterséges intelligencia terén 2025-ben meg akarják előzni az Egyesült Államokat. Pekingben ezt tekintik az igazi kihívásnak, és nem a háborúzást, amelyből senki sem jöhet ki jól a huszonegyedik században.

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

„Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen  ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

Úgy emelt kamatot az MNB, hogy nem emelt

Az alapkamathoz nem nyúlt a jegybank, hanem helyette az egy napos betét kamatát emelte meg. A döntés hatására gyengült a forint.

A várakozásnak megfelelően a 3 százalék fölé lendült infláció hatására valamelyest szigorított a Magyar Nemzeti Bank, de nem a jegybanki alapkamatot emelte meg, az maradt a 2016. májusa óta 0,9 százalékon. Mivel azonban egy ideje már nem ez a mérőszám az úgynevezett irányadó ráta, hanem az egy napos betéti kamat, ehhez nyúlt az MNB. Ennek mértéke mostantól mínusz 0,15 százalék helyett mínusz 0,05 százalék.

A kint lévő pénz mennyiségét szűkítik

Vagyis a jegybank mostantól kevésbé kopasztja meg a pénzintézeteket a nála elhelyezett egy napos szabad pénzeszközeik után. Ezzel párhuzamosan az év közepétől a három hónapra szóló úgynevezett kiszorítandó likviditás összegét 100 milliárd forinttal csökkentette. Tehát kevesebb pénzt (300-500 milliárdot) akar a bankok által a pénzpiacra kihelyez(tet)ni.

Ezzel szűkíti a hitelezésre fordítható pénz mennyiségét. Ergo a már nem irányadó alapkamat érintetlenül hagyásával

szigorította meg a monetáris gyakorlatot az MNB.

A döntést kommentálva Matolcsy György MNB-elnök közölte, hogy az intézmény elérte az inflációs célt, ami hivatalosan 3 százalék (plusz-mínusz egy százalékpont). Az erre az évre várt átlagos pénzromlást 2,9-ről 3,1 százalékra várja az MNB. Vagyis arra számítanak, hogy a 3,5 százalék körülre ugrott áremelkedés üteme némileg mérséklődik az év vége felé közeledve.

Ennek megvalósulása némileg kétséges. Az élelmiszerekben, különösen a friss zöldség-gyümölcs piacán

nem látszik a több termékben két számjegyű drágulás lanyhulása.

Sőt, piaci várakozások szerint az egyik alapcikk, a tojás most készül újabb, akár 15-20 százalékos drágulásra.

A hitelkamatok emelkedhetnek

Az MNB megemelte a magyar gazdaság idei növekedési rátájára vonatkozó becslését 3,5-ről 3,8 százalékra.

A mostani döntés azokat érintheti kellemetlenül, akiknek változó kamatozású (tehát egy éven belüli kamatciklusú) hitelük van. A következő időben derül ki, az egy napos betét kamatának változása hogyan épül be a banki felárakba.

A sokmillió spekuláns országa

Rekordgyenge árfolyam – jegybanki közlemény – kormányszóvivő vélemény a külföldi spekulációs szerepéről – ezek voltak a forinttal kapcsolatos legfontosabb mai fejlemények. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybank-elnököt kértük arra, hogy segítsen eligazodni a kérdésben. Az egyik legfontosabb tanulságnak ő azt tartja, hogy „az euróövezeti tagság védelmet kínálna, ám a jelenlegi kormányzat még a belépést sem hajlandó megfontolni”. Arról is beszélt, hogy a jelek szerint  spekulánsok millió élnek Magyarországon.

„Nem a spekulánsokat kell ostorozni, hanem fel kell tenni önmagunknak a kérdést, hogy rendben mennek-e dolgok, s ha arra jutunk, hogy nem, akkor lépni kell” – reagált a forint gyengülése kapcsán elhangzott kormányzati kommunikációra Bod Péter Ákos, aki azonban leszögezte: arról nem kíván véleményt nyilvánítani, hogy konkrétan mit és mikor kellene csinálni a forint mostani gyengülésével kapcsolatban, mert „az esetleges beavatkozás időzítésének és mértékének helyes felbecsléséhez ott kellene ülni a tanácsteremben a legfrissebb információkkal ellátva”.

Újabb történelmi mélypontra esett a forint árfolyama a bankközi piacon csütörtökön az euróval szemben, a szerdai 328,07 forintos – szintén történelmi – mélypont után csütörtökön 329,02 forintot ért el az európai fizetőeszköz jegyzése – áll az MTI esti összefoglalójában.
Az euró jegyzése 328,89 forintra emelkedett este fél hétre a reggel nyolckor jegyzett 327,71 forintról.
Napközben 327,60 és 329,02 forint között adtak egy euróért.
A dollárral és a svájci frankkal szemben is gyengült a forint: a svájci frank árfolyama 284,24 forintról 284,74 forintra, a dolláré pedig 283,53 forintról 284,00 forintra emelkedett.

Kovács Zoltán kormányszóvivő mai tájékoztatóján egy kérdésre válaszolva elképzelhetőnek mondta, hogy spekuláció van a forint ellen.

Fotó: Wikipedia

Bod Péter Ákos a következőt reagálta erre: abban van némi igazság, hogy spekuláció folyik – hiszen minden olyan magyar vállalat és magánszemély is spekulál, amely és aki elgondolkodik azon, érdemes-e forintban tartani a megtakarításait akkor, amikor nulla közeli kamat mellett 3 százalék fölé kúszik az infláció. Azok is „spekulánsok”, akik egyszerűen nem akarnak rosszul járni a forint folytatódó gyengülése miatt, mint azok, akik az utóbbi napokban sorra állították őt meg az utcán, hogy mikor vegyenek a nyaralásukhoz kunát vagy eurót.

„S az biztos, hogy a magyar cégek, családok, és mindenki, aki valamifajta döntési helyzetben van, észrevette, hogy nem jár jól a forint tartásával”. Ilyen értelemben sok millió spekuláns van Magyarországon.

Ugyanakkor azt feltételezni, hogy külföldön valakik a magyar forint ellen játszanak, nem igazán reális:

„aligha a magyar piac mérete mozgatja meg a világ pénzügyi spílereinek a fantáziáját”

– szögezte le Bod Péter Ákos.

Nem lehetséges-e, hogy valakik – értve ez alatt a tűzhöz közel állókat – nagyon is jól járnak idehaza a forint rángatásával, s esetleg egy valamikori jegybanki beavatkozás hatásaival? – kérdeztük. Bod Péter Ákos igen diplomatikusan annyit reagált: „Nem akarok ilyet feltételezni. De azt azért tudjuk, hogy

a kialakult különleges furcsa szabályozási konstrukciók mellett a központ banknak nagy papírnyeresége támad a forint gyengülésekor, amiből nem nehéz tényleges nyereségre szert tenni, ám abból kell elvileg kiindulnunk, hogy egy közintézmény a közjót szolgálja, és nem az intézmény érdekét követi”.

S hogy most mi megy éppen végbe? A volt MNB-elnök szerint új pozíciók nyitásának és  korábbiaknak a zárása folyik felfokozottan. Meg kell érteni a piacot: először a hírek gerjesztik a mozgást, de egy ponton túl már mozgások gerjesztik a mozgásokat”.

Ami pedig azokat az érveket illeti, hogy a forint gyengülését külső hatások okozzák, erre Bod Péter Ákos válasza: előre lehetett tudni, hogy egy rendkívüli időszak – a nulla vagy akörüli állampapírhozamok és betéti kamatok periódusa – lezárult a világban,

„ez csak azok számára okozhatott meglepetést, akik meg akartak lepődni vagy akik átszunyókálták az elmúlt másfél évet”.

A változó helyzetben természetes dolog a pozíciók újragondolása. S hogy mi a tanulság? Hát az, hogy a kis terjedelmű nemzetgazdaságok csak kivételes esetben tudnak kívül maradni a külső rángatásokon; az euróövezeti tagság ugyanakkor védelmet kínálna, ám a jelenlegi kormányzat még a belépést sem hajlandó megfontolni.

Most valóban elérkezett a monetáris politizálás időszaka

– húzta alá Bod Péter Ákos. Ennek van egy verbális része – szerencsére legalább az már elhangzott, hogy a központi bank figyel, s úgy véli, nem tart öröké az extrém monetáris lazaság állapota. De e jelek szerint ennyi szóbeli intervenció a jegybank részéről nem volt elegendő. Intézkedéshez több eszköz is rendelkezésre áll az alapkamat emelésén túl vagy annak híján is: lehet kamatfolyosót változtatni, tartalékolási szabályokon állítani, stb. – természetesen ezt jól tudják az az MNB-ben is. (A volt jegybankelnökkel folytatott ma délutáni beszélgetés után adta ki a jegybank a közleményét, amelyről keretes írásunkban olvashatnak bővebben.)

S van az egész dolognak még egy eleme, az infláció, amivel kapcsolatban Bod Péter Ákos megjegyezte: gyorsuló inflációs időszakban különösen abszurd a megtakarítók masszív büntetése. „Nulla körüli betéti kamat és 3 százalék körüli vagy azt immár meghaladó infláció mellett érezhető a jövedelemátcsoportosítás azoktól, akik etikusan és bölcsen eljárva megtakarítanak a jövedelmükből” – fejtette ki.

Ami a forint esetleges további gyengülését illeti, Bod Péter Ákos emlékeztetett arra, hogy a J. P. Morgan szerint az euró árfolyama akár a 340 forintos szintet is elérheti. De mindig nagy kockázatnak van kitéve az olyan kis valuta, mint a forint, amely mögött olyan állam áll, amelynek nemzetközi kockázati besorolása éppen csak egy szinttel jobb a bóvli fokozatnál. A mostani nemzetközi turbulenciák közepette egy ilyen kisméretű („egzóta”) fizetőeszköz árfolyamában nagy kilengések lehetnek. Ez persze azt is jelenti, hogy a mostani gyengülés után visszaerősödhet a kurzus, különösen egy esetleges jegybanki piaci intervenció után, vagy a kedélyek lecsillapodásával és egy nagyobb uniós pénzügyi tétel beáramlása után visszaállhat a korábbi szint környékére. Egyet nem szabad elfelejteni – szögezte le az egyik tanulságként:

„Minél kisebb egy pénznem terjedelme, annál jobban mozgatják a hírek és a napi események. Ez kicsit olyan, mint amikor feltámad a szél: a nagy hajó csak meginog, a kis bárkát viszont erősen dobálja a hullám, s ez utóbbi utasainak jobban kell kapaszkodniuk, hogy ki  ne boruljanak”.

Késő délután közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Bank, amelyben leszögezi: elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Azt is hozzáteszi: „Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni”.

Politikai (H)arcképcsarnok – VII. Matolcsy György, Orbán Viktor jobbkeze

„Matolcsy György az én jobbkezem”, mondta róla 2010 végén Orbán Viktor, majd hozzátette, „az ember pedig nem válik meg a jobbkezétől.” Azóta is jóban, rosszban együtt vannak. 2011-ben Matolcsy volt az, aki, még a nemzetgazdaságért felelős miniszterként, büszkén bejelentette, hogy kipateroltuk az IMF-et. Matolcsy György pályaképének felvázolását egy régi, sokak feltehetőleg számára ismeretlen epizóddal kezdjük.

A kétkabátos Matolcsy

Matolcsy György szakmai pályafutása állásokban bővelkedett ugyan, ám valóságos munkavégzés tekintetében már kevésbé volt ennyire számottevő. Soha nem dolgozott a versenyszférában, többnyire olyan helyekre vetette a sors, ahol költeni kellett az erőforrást, kihelyezni, elosztani.

Orbán Viktor jobbkeze, mellesleg még az állampárt tagjaként, 1977 és 1990 között az alábbi munkahelyeken építette a szocializmust: Ipargazdasági és Iparszervezési Intézet (munkatárs), Pénzügyminisztérium, Ipari főosztálya (főelőadó, osztályvezető), Pénzügyminisztérium Miniszteri Titkársága (titkárságvezető), Pénzügyminisztérium Koordinációs Bizottsága (osztályvezető-helyettes), Pénzügykutató Intézet (munkatárs, tudományos főmunkatárs).

 

MTI Fotó: Kovács Tamás

Matolcsy György (már nem a megszűnt MSZMP tagjaként), 1990-től az alábbi munkahelyeken dolgozott: Pénzügykutató Rt. (munkatárs, tudományos főmunkatárs), Miniszterelnöki Hivatal (politikai államtitkár), Privatizációs Kutatóintézet (igazgató), Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a magyar állam képviselője), Tulajdon Alapítvány Privatizációs Kutatóintézet (igazgató), Növekedéskutató Intézet (igazgató), Gazdasági Minisztérium (miniszter), Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (kuratóriumi elnök), Országgyűlés (képviselő), Nemzetgazdasági Minisztérium (miniszter).

Miniszterségét és jegybank elnöki beosztását leszámítva a többi munkaköre nem a nagy nyilvánosság előtt zajlott. De nyoma azért néhol megmaradt:

amikor még az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban képviselte Magyarországot, Kétkabátos Matolcsyként ismerték a kollégák.

Az elnevezésnek története van. Matolcsy – egykori munkatársai beszámolója szerint – többnyire az irodaházzal szemközti klubban töltötte a munkaidő nagy részét. Nem lehetett ráfogni, hogy tétlenkedett volna, ellenkezőleg: mindig csinált valamit. Úszott, relaxált, olvasott, mikor mi adódott. Majd, még a munkaidő vége előtt, felvette az egyik kabátját, és hazament. De nem úgy ment haza, mint más, közönséges földi halandó tette volna: hebehurgyán, bele a vakvilágba. Matolcsy mindig tartott a szobájában a fogason egy második kabátot, vagy egy felöltőt, zakót, és a kollégák, ha bárki kereste, azt mondták: nem tudom, hol van, biztosan csak kifutott a szobából, hiszen itt lóg a kabátja!

Száz unokatestvért, ezeret!

Matolcsy György jegybankelnök nagy családból származik, elmondása szerint csak az unokatestvérei több mint százan vannak. Ezt ő maga mondta, nyilván kissé ironikusan egy újságírói kérdésre válaszolva.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a rokoni kapcsolatnak számos más fokozata is van, jó esély van arra, hogyha eldobunk egy követ, Matolcsy valamelyik rokonát találjuk fejen. Ha mi is Matolcsy rokonai lehetnénk, bankunk lenne például, mint Szemerey Tamásnak. Aki, mint köztudott, egyike a száz Matolcsy-unokatestvérnek. Növekedési és Hitel Banknak hívnák e pénzintézetet, amelyen keresztül a Magyar Nemzeti Bank alapítványai százmilliókat költenek társadalmilag hasznos célokra. Olyanokra, mint teszem azt, a tanzániai sajtószabadság tanulmányozása, vagy, ami talán még ennél is hasznosabb, Matolcsy György Sakk és póker című könyvének kiadása.

De jutna ebből a pénzből, 400 milliós hitel formájában, annak a kecskeméti illetőségű Duális Képzési Központnak is, melynek vezetője szintén egy unokatestvér, Szemerey Szabolcs.

Matolcsy György mindezt nem tartja hibának. Lopásnak még kevésbé, mert szerinte ez viszi előre, mozgatja, hajtja a gazdaságot.

Matolcsy és a négyek bandája

„Négy oka volt annak, hogy a gazdaság az elmúlt évben másfél százalékkal visszaesett: a mezőgazdaságot sújtó aszály, a bankrendszer hitelforrás-kivonása, a belső fogyasztás csökkenése és 500 milliárd forintnyi tervezett uniós forrás befektetésének elmaradása.”

Ezt mondta 2012-ben, még miniszterként Matolcsy. Csak akkor következik be a várt növekedési fordulat, tette hozzá Orbán Viktor jobbkeze, ha ez a négy tényező megfordul.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Matolcsyban sok más mellett az a jó, hogy – más tudós elmékkel ellentétben -, nem bújik el egy hűvös elefántcsonttoronyba, hanem gyakorta megnyilvánul a köz előtt.

Éveken át a Heti Válaszban osztotta meg tanait az érdeklődő nyilvánossággal,

heti rendszerességgel írta jegyzeteit, állítólag havi százezer forintos honoráriumért. Nem mintha rá lett volna szorulva erre a csekély összegre, inkább csak azért, hogy neve legyen a gyereknek.

Az aszályról nincs mit mondani, a bankrendszer valószínűleg Bajnai sara volt, az uniós befektetések elmaradása pedig feltehetőleg Brüsszelnek köszönhető.

Maradna a belső fogyasztás csökkenése.

A belső fogyasztást, illetve annak csökkenését nem nagyon lehetett másokra kenni, mert nem más, hanem mi magyarok vagyunk azok, akik nem fogyasztunk eleget. Azt nem tudni, hogy szándékos szabotázs áll-e e szégyenletes nem-fogyasztás hátterében, vagyis, hogy a magyarok szándékosan nem fogyasztanak eleget, mert így próbálnak keresztbe feküdni a fülkeforradalom unortodox vívmányainak.

Nyilván ilyenek is vannak közöttünk. Akik, bár megtehetnénk, inkább nem veszünk semmit. Szemezünk egy luxusautóval, meg egy hatalmas nagy villát is kinéztünk magamnak, de helyette inkább sajtot veszünk, felvágottat, és négy zsemlét hozzá.

Annak idején Varga Mihálynak – szintén nemzetgazdasági miniszterként – ugyancsak voltak hasonló gondolatai. Ő azért bízott a fogyasztás felfutásában, mert, mint mondta, „egyszer minden hűtőgép és televízió elromlik, és akkor újat kell venni.”

Nem őrült, de van benne rendszer

Matolcsy furcsa, néhol meghökkentő kijelentései nyomán sokan azt gondolták, hogy ő is csak egy a hozzá nem értő léhűtők sorában. Az ősmagyar agysebészetről vallott megnyilvánulásai, a magyar és a japán gyerek fenekén fellelhető piros pöttyök közötti összefüggés feltárása egy habókos félőrült képét sugallták a nagyközönség számára.

Pedig nem. Lehet, hogy amit Matolcsy mond és tesz, az őrület, de tegyük rögtön hozzá: van benne rendszer.

2016 őszén, hála az akkor még nem bezárt Népszabadság oknyomozóinak, például az derült ki róla, hogy a Várban lakik egy méregdrága luxuslakásban. Nem az övé a lakás, egy barátjától bérelte. Patai Mihálynak hívják ezt a régi cimborát, talán többeknek ismerős a név: utóbbi úr nem csupán a Bankszövetség vezetője, de a UniCredit Bank első embere is egyben. Ebben a minőségében Matolcsy bérlő úr alárendeltje. Ő számol be Matolcsynak, hogy az általa vezetett pénzintézetben hogyan mennek a dolgok, tisztességesen kezelik-e a bennük bízó emberek és vállalkozások pénzét, jóhiszeműen járnak-e el a hitelezés során.

Matolcsynak tehát olyan ember tett szívességet, aki beszámolással és elszámolással tartozik neki.

Patai Mihály, és Matolcsy György, MTI Fotó: Kovács Attila,

Ennek azonban már vége, amint arról a Független Hírügynökség is írt, Matolcsy már máshol lakik. „A Rózsadomb szélén, tökéletesen csendes nyugodt mellékutcában, erdő mellett, harapni való tiszta levegőben, néhány éve provanszi stílusban, a legnemesebb anyagokból minden részletében finoman kidolgozva épült mediterrán jellegű luxusvilla. E ház tulajdonosa, ha a napi hajsza után hazaér, mély lélegzetet kell hogy vegyen a friss erdei levegőből, és kiülhet a kerti nyugágyak egyikébe, vagy télen beülhet az elegáns nappaliban egy kényelmes fotelba a kandallóban duruzsoló tűz mellé, és úgy érezheti magát, mintha nem is Budapesten volna, hanem Svájc vagy a francia Alpok kis falujának elegáns polgárvillájában, erdei környezetben, tiszta hegyi levegőben, csendben és tökéletes nyugalomban”.

Ezzel a szöveggel hirdették a II. kerületi Páfránykert utcai házat, amelyről kiderült, hogy Matolcsy György fiának cége vásárolta, Matolcsy György unokatestvérének bankja meghitelezte, Matolcsy György pedig használja.

A sajtó érdeklődésére a jegybank csak annyit közölt: magánügy, hogy hol lakik az elnök, Matolcsy Ádám viszont elismerte, hogy édesapja használja az ingatlan egy részét, és ezért bérleti díjat fizet.

Matolcsynak a vagyonnyilatkozata szerint sem megtakarítása, sem hitele nincs, egyedüli jövedelme a jegybanktól van. Ez havi bruttó 5 millió, azaz nettó 3,4 millió forint.

Matolcsy már ezt megelőzően is követett el kisebb-nagyobb csínyeket. Például akkor, amikor a Magyar Nemzeti Bank alapítványai megpróbálták elveszíteni közpénz jellegüket. Sok milliárd forint eltűntetéséről volt szó, ha az emberek fel tudnák fogni, hogy mekkora ez a pénz, bizonyára mérgesek lettek volna.

Aztán kiderült, hogy Matolcsy már nem a feleségével, hanem a barátnőjével él együtt. Ami magánügy lenne, de az ő esetükben nem az: Vajda Zita ugyanis a kedvese által vezetett jegybankban is előkelő helyen állt a fizetési listán. Egy ideje ugyan jogilag már nem tartozik a párja által vezetett intézmény kötelékébe, ám a jövedelme most is tetemesre tehető. (Matolcsy György azóta összeházasodott Vajda Zitával – a szerk.)

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Matolcsy életrevalóságát bizonyítja, hogy a legfőbb ügyész felesége alelnök a Magyar Nemzeti Bankban. Havonta ötmillió forintot keres ott Poltné, de ettől még nem kell rögtön rosszra gondolni. Ettől még Matolcsy jó étvággyal ebédelhet egy méregdrága belvárosi étteremben beosztottja férjével, Magyarország legfüggetlenebb legfőbb ügyészével.

A sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.

A Fidesz 17 pillanata – 15. Matolcsy, aki tud élni

Amikor a nagyközönség előtt ismertté vált, sokan azt gondolták, hogy Matolcsy György csak egy a hozzá nem értő léhűtők sorában. Az ősmagyar agysebészetről vallott megnyilvánulásai, a magyar és a japán gyerek fenekén fellelhető piros pöttyök közötti összefüggés feltárása egy habókos személy képét vázolták fel a közélet iránt érdeklődő nyilvánosság számára.

Közben meg nem. Ez az első megközelítésben érdekesnek tűnő honfitársunk ugyanis nem az, aminek látszik. 2016. októberében, hála a nem sokkal ezután megszüntetett Népszabadság oknyomozóinak, az derült ki róla, hogy

a Várban lakik egy, Patai Mihálytól bérelt méregdrága luxuslakásban.

Ha valakinek ismerősnek tűnik Patai neve, nem téved: utóbbi úr nem csupán a Bankszövetség vezetője, de a UniCredit Bank első embere is egyben, utóbbi minőségében Matolcsy bérlő úr alárendeltje. Vagyis, ő számol be a Magyar Nemzeti Bank elnökének arról, hogy az általa vezetett pénzintézetben hogyan mennek a dolgok, tisztességesen kezelik-e a bennük bízó emberek és vállalkozások pénzét, jóhiszeműen járnak-e el a hitelezés során.

Matolcsynak tehát olyan ember tett szívességet, aki beszámolással és elszámolással tartozik neki.

És nem szabad megfeledkeznünk a Magyar Nemzeti Bank alapítványairól sem, melyekbe sok közpénz áramlott. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre Matolcsy egy általa kreált kifejezéssel válaszolt: azok a pénzek elveszítették közpénzjellegüket. Sok milliárd forint eltűntetéséről volt szó, ha az emberek fel tudnák fogni, hogy mekkora ez a pénz, bizonyára mérgesek lettek volna.

Aztán kiderült, hogy Matolcsynak legalább száz unokatestvére van, akik közül sokakat erején felül segít. És, hogy már nem a feleségével, hanem a szeretőjével él. Ami persze magánügy is lehetne, de az ő esetében nem az.

Már csak azért sem, mert Vajda Zita nem csupán jógaoktatóként ismert, de a kedvese által vezetett jegybankban is előkelő helyen állt a fizetési listán.

A pár néhány közös utazáson is részt vett: Matolcsy György 2013 márciusa óta vezeti a jegybankot, regnálásának első négy évében 36 külföldi úton vett részt. Ezek az utak összesen 75 millió forintba kerültek a magyar adófizetőknek. Matolcsy legtöbbször Vajda Zitát, azaz barátnőjét választotta útitársául, vele kilencszer keltek útra kettesben, közös utazásaik 10 millió forintba kerültek az államnak. Párizs, London, Dublin, Isztambul, Bázel, Frankfurt voltak az úticélok, és jártak közösen Washingtonban is.

Vajda Zita már nem a kedvese Matolcsy Györgynek, mert 2017. augusztus 25-én nagy titokban összeházasodtak.

A Matolcsy által vezetett jegybank alapítványaiba vándorló – és ezzel közpénzjellegüket elveszítő – milliárdok senki hivatalosságnak nem szúrtak szemet. Hogy miért nem, azt nem tudjuk, ami viszont tény:

Polt Péter legfőbb ügyész felesége alelnökként dolgozik a Magyar Nemzeti Bankban.

Havonta ötmillió forintot keres ott Poltné, talán ezért sem okozott mindenkinek osztatlan örömöt, amikor Matolcsyt és Poltot egy méregdrága belvárosi étteremben fotózták le.

Matolcsy György tehát tud élni. Nem is akárhol. Már nem a fentebb említett várbéli lakásban húzza meg magát, hanem a második kerületben, egy Páfránykert utcai, 400 millió forintra taksált villában. Igaz, ez az ingatlan sem Matolcsyé: Ádám nevű fiának cége vásárolta a házat, Matolcsy György unokatestvérének bankja meghitelezte, Matolcsy György pedig használja.

Matolcsynak a vagyonnyilatkozata szerint sem megtakarítása, sem hitele nincs, egyedüli jövedelme a jegybanktól van. Ez havi bruttó 5 millió, azaz nettó 3,4 millió forint.

A sorozat legutóbbi két része itt olvasható:

Rogán, a feltaláló

Lázár János, a fácánok foglya

Schmidt Máriánál Matolcsy György az év embere

0

Józan ésszel azt gondolnánk, hogy az év embere címre azok közül választanak, akik valami jót tettek a hazájukkal, a világgal. Mindenki másnál több gólt lőttek, gyorsabban futottak, vagy éppen elsőként csaptak a célba a medencében. Hasznot hoztak az országnak, növelték nemzetközi tekintélyünket, esetleg felfedezték egy gyógyíthatatlan betegség ellenszerét..

A nemrég Schmidt Mária tulajdonába került Figyelőben Matolcsy György, az MNB elnöke lett az év embere. Matolcsy György vezetése alatt gazdasági növekedés szempontjából lemaradtunk Szlovákia és Lengyelország mögött, Románia utolért, az államadósság ellen meghirdetett küzdelem pedig elbukott.

Mindemellett az év NER-embere a jegybankot és annak alapítványait puszta kifizetőhellyé silányította. A Magyar Nemzeti Bank teljesen átláthatatlanul, ellenőrizhetetlenül működik. Matolcsy úgy szórja a pénzt, ahogy neki tetszik: legyen szó barátnőjének, illetve a legfőbb ügyész családtagjainak juttatott zsíros fizetésekről, luxusingatlanok megvásárlásáról, vagy éppen méregdrága jamaicai luxusutaztatásokról.

Matolcsy György nem azt bizonyította, hogy ő az év embere, hanem azt: alkalmatlan jegybanknál betöltött pozíciójára.

Forrás: Együtt/FüHü.

MNB: 665 millióért a Föld körül

Van, aki le sem hajol 665 millió forintért, míg mások el sem tudják képzelni, mekkora összegről van szó. A legtöbben valahol a kettő között lehetünk: tudjuk, hogy ez nagyon sok pénz.

Az Együtt közérdekű adatigénylés során megtudta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai 2016 januárja óta 665 millió forintot költöttek külföldi utazásokra.

Nem a saját pénzükből költöttek el ennyi pénzt – a Magyar Nemzeti Bank finanszírozta ezeket a kirándulásokat. A Magyar Nemzeti Banknak köztudottan nincsen saját pénze, sem gazdag külföldi bácsikája, aki, ha megszorul a Magyar Nemzeti Bank, kisegíti néhány millióval.

A Magyar Nemkzeti Bank tőlünk, magyar adófizetőktől kapja a pénzt. Mi fizettük ezeket a bizonyára igen hasznos és az ország számára jól jövedelmező szakmai utakat.

Ha úgy vesszük, örülhetünk, hogy helyettünk is elutaztak a tisztelt hölgyek és urak. Megkíméltek bennünket az utazással járó fáradalmaktól, valamint az ilyenkor szokásos kellemetlenségektől.

Nem nekünk kellett izgulnunk, hogy elérjük-e a csatlakozást egy távoli városba, hogy működik-e légkondi a hotelben. vagyis, egy sor macerát átvállaltak helyettünk.

Köszönet és hála ezért mindazoknak, akik helyettünk, magyar adófizetők helyett, a mi pénzünkön utaztak.

Milliárdok jegybanki dolgozóknak

0

3,6 milliárd forintnyi dolgozói kölcsönt tartanak nyilván a Magyar Nemzeti Banknál – tudta meg a Hír TV. A Matolcsy György vezette intézmény összesen 402 dolgozói kölcsönszerződést kezel, valamennyi hitel fizetése szerződés szerint történik.

A legalacsonyabb nyilvántartott hitel összege félmillió, a legmagasabbé 50 millió forint.

A Hír TV azt követően fordult kérdéseivel az intézményhez, hogy kiderült: a jegybankelnök kedvese is kapott kedvezményes lakáskölcsönt. Vajda Zitának 32,2 millió forintot kölcsönzött a jegybank még 2015-ben, amit nemrég teljes egészében visszafizetett, miután házasságot kötött Matolcsy Györggyel. Nagy Márton alelnöknek 8,1 millió, Windisch László alelnöknek pedig 3,1 millió forint tartozása van a jegybank felé.

További részleteket itt találhat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!