Kezdőlap Címkék Janet Yellen

Címke: Janet Yellen

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt – mondta a pénzügyminiszter Luxemburgban. Janet Yellen pénzügy- miniszter ötlete volt, hogy a világ 100 legnagyobb cége ott adózzon, ahol a profitját csinálja, és ne ott, ahol azt elszámolja az alacsonyabb adók miatt.

“Bár az egyezmény jelentős  részében egyetértésre jutottunk, maradtak olyan pontok, melyek fontosak az Egyesült Államoknak és néhány más országnak, és ezeket egyelőre nem sikerült tisztázni, ezért a megállapodás a globális adóról átcsúszhat a jövő évre”

– jelentette ki hétfőn az USA pénzügyminisztere. Janet Yellen asszony erről Luxemburgban beszélt, ahol az Európai Unió pénzügyminisztereivel egyeztetett a globális pénzügyi helyzetről.

Yellen asszony bejelentése nagy csapás az OECD-nek, amely az év végéig tető alá akarta hozni az egyezményt, de ez szemmel láthatóan nem sikerült. Miért nem? Mert legkevesebb 30 olyan államnak egyetértésre kellett volna jutnia, ahol a világgazdaság 100 legnagyobb cége be van jegyezve.

Az USA szerepe meghatározó ezen a téren hiszen az „adóturizmus” elsősorban a nagy amerikai high tech cégeket: Amazon, Apple, Google, Meta, Microsoft jellemzi.

Az Egyesült Államokban nincs egyetértés ezen a téren sem, ezért Yellen asszony további kéthónapos konzultációt tart szükségesnek az üzleti világgal és a washingtoni kongresszussal. Csakhogy ez a konzultációs időszak elhúzódhat hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik a választási kampány, ezért bármiféle konszenzus kialakítása illúziónak látszik.

Mindenki magáért

Ha nincs globális egyezmény, akkor sok ország megkezdheti a nagy amerikai high tech cégek megadóztatását nemzeti keretek között vagy esetleg az Európai Unió szintjén. Ha ez bekövetkezne, akkor az USA arra rögtön reagálna, és kialakulhatna egy adóháború Washington és Brüsszel illetve az uniós tagállamok között.

Az OECD eredeti elképzelése az volt, hogy a 138 tagállam, mely elvben elfogadta a globális adóegyezményt, még az idén alá is írja azt.

Ennek eredményeképp már 2024. január elsejétől életbe léphetett volna a globális 15%-os társasági adó. Yellen asszony és sok más pénzügyminiszter ebből akarta feltölteni az államkasszát, amely az Egyesült Államokban is nagyon rá van szorulva minden adódollárra hiszen az államadósság meghaladta az éves GDP 100%-át.

Mihez kezdenek az Európai Unió tagállamai ezután?

Elvben azt vállalták, hogy minden tagállam meghozza a maga adótörvényét a 15%-os globális társasági adóról – emlékeztet a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az érintett cégek sikeres lobbizása kitolja a határidőt, és ily módon dollármilliárdokat spórolhatnak meg az “adó turizmussal”.

A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

0

Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha lemond területének egy részéről Oroszország javára – ezt a tökéletesen realista javaslatot fogalmazta meg Jens Stoltenberg kabinetfőnöke.

A NATO főtitkárát emiatt nemcsak Kijevben bírálták, ezért másnap közölte: hiba volt beszélni erről. Vagyis nem magától a realista javaslattól határolta el magát Jens Stoltenberg hanem csak annyit mondott, hogy nem kellett volna arról beszélnie egy norvég lapban. A háttérben tehát folyik az egyezkedés hiszen mindenki látja: nem reális Ukrajna kormányának az az elképzelése, hogy katonai erővel kiszorítja Oroszországot az ország területéről. Erről folytak már tárgyalások Szaúd Arábiában, ahol jelen volt Kína képviselője is. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert Putyinra csakis a kínaiak tudnak nyomást gyakorolni a béke érdekében. Márpedig Yellen amerikai pénzügyminiszter nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a stagnáló világgazdaság számára a legjobb hír egy fegyverszünet lenne Ukrajna és Oroszország között.

Újabb orosz tábornok halt meg rejtélyes körülmények között

Gennagyij Zsidko vezérezredes egy rövid ideig irányította az ukrajnai orosz hadműveleteket. Majd Putyin leváltotta, mert az eredmények távolról sem feleltek meg az elképzeléseinek. Gennagyij Zsidko tábornok Szíriában az orosz fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált 2016-ban. Ezért megkapta az Oroszország hőse kitüntetést, majd Putyin kinevezte a hadügyminiszter egyik helyettesének. Az ukrajnai támadás megkezdése előtt nevezték ki a keleti katonai körzet parancsnokának. Ez a katonai körzet volt a felelős a támadásért. Miután az orosz csapatok nem tudták bevenni Kijevet a háború első napjaiban, ezért a keleti hadszíntérre koncentráltak. Itt érte őket megalázó vereség Harkov közelében 2022 őszén. Ezért Putyin bűnbakként Zsidko vezérezredest nevezte meg, akit leváltott tisztségéből. Az ő utóda lett Szurovikin tábornok, aki belekeveredett a Prigozsin féle pancser puccsba, ezért jelenleg háziőrizetben van.

Mi lett Zsidko vezérezredessel? Senki sem tudja, mert a múlt ősz óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Egy félig legális portálon annyi jelent meg róla, hogy az 58 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Hol és mikor? Erről senki sem tud. Magasrangú katonák nem szoktak kiesni az ablakon Oroszországban sem,

az orosz Windows program a civileknek van fenntartva Putyin birodalmában.

Még az is lehet, hogy betegség következtében halt meg ágyban párnák között, de Putyin birodalmában éppúgy a hazugság az úr mint Sztálin rendszerében. Még azt sem hiszi el senki sem, ha talán véletlenül valami tényleg igaz Moszkva állításaiból.

Ukrajnában a hadműveleteket jelenleg Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök irányítja. Róla a CIA azt a hírt terjeszti, hogy a háború előtti sorsdöntő tanácskozáson ellene szavazott Putyin Kijev elfoglalásáról szőtt álmainak éppúgy mint Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke is. Ellenszavazatuk nem sokat nyomhatott a latban hiszen Putyin mégiscsak megindította a támadást viszont mindkét magasrangú vezető a helyén maradhatott. Szergej Nariskin rendszeresen tárgyal telefonon a CIA igazgatójával. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Utoljára ő beszélt Putyinnal a háború előtt. Medvegyev, Putyin  helyettese az orosz biztonsági tanácsban, úgy reagált a Stoltenberg tervre, hogy

nem mondanak le Kijevről sem hiszen az ukrán főváros “az orosz városok anyja”.

Moszkvai szereposztás szerint az egykor liberális Medvegyev jelenleg a szélsőséges nacionalista szerepét alakítja. Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy “nem akarunk újabb területeket elfoglalni Ukrajnában.”

Kissinger, az USA 100 éves ex külügyminisztere, aki nemrég Pekingben járt, azt nyilatkozta, hogy az év vége előtt lehet tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – kínai közvetítéssel. A két Korea között máig sincs béke, csak tűzszünet – mutatott rá Kissinger a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulóján, csakhogy teljesen más érdekek mentén  tartja magát mindkét fél a tűzszünethez.

Ukrajna és Oroszország viszonylatában a tűzszünet betartására valamint az azt követő béketárgyalások eredményességére nem igazán látszik még csak halvány esély sem.

Ne legyen több szankció – kérik az amerikai chipgyártók

Blinken amerikai külügyminiszter, aki nemrég tért vissza Pekingből,  részt vett azon a tanácskozáson, melyen a chipipar vezetői arra kérték a Biden kormányzatot: fejezze be szankciós politikáját Kína ellen!

180 milliárd dollárt tett ki tavaly Kína chip vásárlása, és ez a világ importjának mintegy egyharmada – 555 milliárd dollár. Kína messze a legnagyobb vásárló ezen a piacon, és emiatt aggódnak az amerikai cégek, amelyek diszkriminációtól tartanak, ha a Biden kormányzat újabb szigorító intézkedéseket hozna ezen a téren.

A probléma fontosságával a Biden kormányzat is tisztában van,

ezért legfontosabb embereit küldte el, hogy tárgyaljanak az Intel, a Qualcomm, a Nvidia és más chip gyártók vezetőivel: Blinken külügyminiszteren kívül elment a tanácskozásra Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és Lael Brainard, az elnök gazdasági tanácsadó testületének igazgatója.

Janet Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, csak azért nem vett részt a tanácskozáson, mert Indiában a G20 pénzügyminiszterek értekezletén vett részt. Ott is

azt hangsúlyozta, hogy az USA és Kína gazdasági együttműködése az egész világgazdaság érdeke.

Blinken külügyminiszter elmondta a résztvevőknek, hogy mit tapasztalt Kínában, és végighallgatta a véleményeket arról, hogy mit gondolnak a nagy chipgyártók vezetői a globális szállítási láncokról és a világ legnagyobb chip piacáról, Kínáról. Peking egyszerre fúj hideget és meleget: Hszi Csin-ping elnök is fogadta Bill Gates-t – “végre egy amerikai barát” felkiáltással, másrészt pedig húsbavágó szankciót jelentettek be, amely gondokat okozhat a chip iparnak mindenütt a világon.

Kínai válaszlépés: a gallium és germanium exportjának korlátozása

Az Egyesült Államok múlt októberben átfogó szankciókat jelentett be a chip előállításban Kína ellen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Válaszul Kína közölte: két ritka földfémet, amelyek fontosak a chipgyártásban, a galliumot és a germaniumot a jövőben nem exportálja. Később erről a hivatalos véleményt megfogalmazó Global Times azt közölte erről: nincs teljes export tilalom. A baráti államok továbbra is kaphatnak a fontos kínai ritka földfémekből.

Az amerikai chipgyártók szövetsége erre hivatkozva kérte a Biden kormányzatot, hogy ne szigorítson ezen a téren, mert akkor kínai válaszlépések várhatók, melyek befolyásolhatják mind a nyersanyagellátást éppúgy, mint a Kínába irányuló exportot – írja az itnews szakportál.

Erre válaszul a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának, Jake Sullivannek a szóvivője kijelentette, hogy

“a szankciókat pontosan úgy alakítottuk ki, hogy a kínaiak ne fenyegethessék nemzetbiztonsági érdekeinket. A cél az, hogy az USA és szövetségeseinek technológiája ne szolgálhassanak arra, hogy aláássák nemzetbiztonságunkat.”

Vagyis nyíltan szembekerültek a gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek. A chipgyártók nem hagyják annyiban: a Reuters értesülései szerint mind az Intel mind pedig a Qualcomm elnök-vezérigazgatója a héten időpontot kért a Fehér Házban, mert személyesen Biden elnököt akarják meggyőzni arról: újabb szankciók Kína ellen nem szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit.

Yellen: az ukrajnai háború befejezése lenne a legjobb a világgazdaságnak

Az amerikai pénzügyminiszter szemével a világgazdaságnak szempontjából a háború mielőbbi befejezése lenne előnyös, ugyanakkor azt is hozzátette: meg kellen duplázni az Ukrajnának adott támogatást, így hamarabb véget lehetne vetni a háborúnak.

Az amerikai pénzügyminiszter asszony Indiában beszélt erről, ahol részt vett a G20 hatalmak konferenciáján. Janet Yellen hangsúlyozta: “morális kötelesség az ukrajnai háború mielőbbi befejezése, de gazdasági szempontból is ez lenne a legjobb a globális gazdaságnak.” Az amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, ugyanezt a véleményt fejtette ki a kínai vezetőknek, akik siettek egyetérteni vele. Janet Yellen azt is elmondta, hogy addig amíg a háború tart Ukrajnában, meg kellene duplázni a támogatást.

“Jártam Kijevben, és ott azt tapasztaltam, hogy mind a hadseregnek mind pedig a gazdaságnak nagy szüksége van a külföldi segélyre.”

Miért tenne jót a világgazdaságnak az ukrajnai háború befejezése?

Csökkenésnek indulnának az élelmiszer és energia árak, melyek az infláció legfontosabb felhajtó erői a világgazdaságban.

Oroszország és Ukrajna együtt a világ gabonaexportjának több mint a negyedét jelentik. Július 18-án lejár az az egyezmény, mely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a kikötőkből, melyeket blokkol az orosz haditengerészet. Putyin elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy nem hosszabbítja meg az egyezményt, de legutóbb Erdogan török elnök már úgy nyilatkozott: Putyin neki személyesen megígérte a hosszabbítást.

Miből támogatja a nyugati világ Ukrajnát?

Yellen pénzügyminiszter diplomatikusan a támogatás megkétszerezéséről beszélt, de arra nem utalt, hogy a támogatás oroszlánrésze a szereposztás szerint az Európai Unióra vár. Biden elnök, akinek a népszerűsége a mélyponton, nem tudja növelni a támogatást Ukrajnának, mert vetélytársai felvetik: inkább az Egyesült Államokban kellene elkölteni a pénzt és nem Ukrajnában.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság vezetője, akinek az USA megígérte a NATO főtitkár posztját, 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de az a mai napig nem derült ki, hogy miből. Lindner, német pénzügyminiszter kapásból közölte, hogy a német költségvetésben erre nincs plusz pénz. Ha a legnagyobb uniós befizető így áll, akkor mindenki előtt világos: a tagállamok nem tudják és valószínűleg jórészük nem is akarja vállalni a többlet támogatás költségeit. Akkor honnan lesz pénz, amelynek hiányában az ukrán állam nem tudná kihúzni az év végéig sem? Minden valószínűség szerint hitelből. Az Európai Unió egyszer már felvett közös hitelt, hogy a pandémia utáni helyreállítás költségeit fedezze. Ezt minden tagállam meg is kapta – kivéve Magyarországot és Lengyelországot.

A német kormány korábban közölte: még egy közös hitel felvételt nem vállal! Csakhogy másként kicsit nehéz lenne előteremteni a megígért 50 milliárd eurót. A közös hitel felvételéhez konszenzus kellene a tagállamok vezetői között. Orbán Viktor valószínűleg vétózna abban a reményben, hogy zsarolással kikényszerítheti az uniós pénzek egy részének kiutalását. Persze a konszenzust meg is lehet kerülni: kölcsönt vehet fel az EU-1 csoport is, ahol a mínusz egyet Magyarország jelenti.

Abban viszont valószínűleg konszenzus van az Európai Unió tagállamai között, amit Yellen asszony úgy fogalmazott meg, hogy

“a világgazdaságnak javára válna a háború gyors befejezése Ukrajnában.”

Az Európai Unió rossz bőrben van, és a gazdasági perspektívái sem jók. A háború befejezéséről azonban Washingtonban döntenek. Ahogy Zelenszkij elnök megfogalmazta:

”Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak, ha elfogadná a területért békét elvet.”

Washingtonban épp erről vitatkoznak hiszen látják: a nagy ukrán offenzíva eddig képtelen volt elérni célját. A távozó amerikai vezérkari főnök meg is mondta, hogy nem reális elképzelés az, hogy az ukrán hadsereg kiszorítsa az oroszokat az ország területéről. Patthelyzet áll fenn a hadseregek között Ukrajnában, ezért most már a diplomatákon a sor – hangsúlyozta az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke.

Sem Biden, sem Zelenszkij pillanatnyilag nem látja alkalmasnak a hadihelyzetet és az időpontot erre.

Egymilliárd dollár a mesterséges intelligencia megtanulására

Egymilliárd dollárból akarja a Wipro indiai cég összes alkalmazottját megtanítani a mesterséges intelligencia profi kezelésére. India másik nagy informatikai cége, a Tata Consultancy Services 25 ezer informatikusát akarja átképezni a mesterséges intelligencia profi használatára.

A Wipro arra számít, hogy az egész informatikai szektorban sőt azon túl is nagy fordulat következik:

”A mesterséges intelligencia minden ágazatban alapvető változásokat indíthat el”

– hangsúlyozza Thierry Delaporte. A Wipro főnöke azt is közölte, hogy felgyorsítják a beruházásokat olyan startup vállalkozásokban, melyek a mesterséges intelligencián alapulnak.

Elon Musk Kínát is bevonná a nemzetközi együttműködésbe

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Tesla alapítója a mesterséges intelligencia első támogatói közé tartozott. Elon Musk nemrég Kínában járt, ahol a Tesla legnagyobb gyára működik Sanghajban. Kína legnagyobb városában egy konferencián Musk hangsúlyozta: ellenzi az USA és Kína gazdaságának szétválását, épp ellenkezőleg

a két nagyhatalomnak együtt kellene működnie a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén.

Az “Emberiség közös házában” közösen kellene szabályozni a mesterséges intelligencia működését – hangsúlyozta Elon Musk. Hozzátette: a kínai vezetőkben megvan a hajlandóság erre – írja a Bloomberg, amely utal arra, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a hétvégén fejezte be látogatását Kínában.

Roubini: Kína éket akar verni az USA és az EU közé

A jeles amerikai közgazdász részt vett Pekingben egy nemzetközi fórumon, ahol Li Csiang miniszterelnök ugyan viccelődött is, de egyben azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy bár a nyitás híve, de megvannak az eszközei arra, hogy keményen visszavágjon: korlátozza a külföldi cégek lehetőségeit Kínában éppúgy ahogy azt az USA teszi a kínai vállalkozásokkal.

Az Egyesült Államok nem lenyomni akarja Kínát hanem azért korlátozza a kínaiak lehetőségeit, mert az a nemzetbiztonság miatt szükséges – idézi Nouriel Roubini Janet Yellen asszonyt. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere többször is jelezte, hogy szívesen ellátogatna Pekingbe. Igaz, hogy dátumot nem említett. Nouriel Roubini, aki már nem először vesz részt olyan gazdasági fórumon Kínában, ahol a miniszterelnök fogadja a nagy külföldi cégek vezetőit illetve befolyásos közgazdászokat, ezúttal azt tapasztalta, hogy az összeütközés irányába tart a két világhatalom minden ellenkező nyilatkozat ellenére.

Csin Kang, Kína külügyminisztere, aki nemrég még hazája nagykövete volt Washingtonban, figyelmeztette a nemzetközi fórumot, hogy Peking nem hagyja, hogy az USA a hidegháború irányába vigye el a világpolitikát.

Li Csiang miniszterelnök két videóval illusztrálta mondanivalóját: az egyiken a kínai vásárlók megtapsolják Tim Cookot, az Apple főnökét egy Apple Storeban a kínai fővárosban, a másikon a Tiktok kínai főnökét kérdezgetik a washingtoni kongresszusban – egyáltalán nem barátságos modorban. Az üzenet világos – írja Roubini:

“Mi jól bánunk a ti cégeitekkel Kínában miközben ti keményen léptek fel a kínai vállalkozások ellen az Egyesült Államokban.”

Tim Cook, aki jelen volt a gazdasági fórumon, nevetett a videón, de hiszen ő volt az, aki korábban az Apple nagy nyereségét egyetlen szóval indokolta: Kína.

Li Csiang miniszterelnök amikor Sanghaj első embere volt, kulcsszerepet játszott abban, hogy a Tesla legnagyobb külföldi gyárát ott építette fel – emlékeztet Nouriel Roubini, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy nehéz meggyőzni a kínaiakat az USA békülékenységéről akkor, “amikor az Egyesült Államokban szankciókat készítenek elő a kínai beruházások és az amerikai cégek kínai befektetéseinek  korlátozására.”

Ilyen körülmények között a kínai vezetők nem adnak hitelt Janet Yellen pénzügyminiszter és Tony Blinken külügyminiszter kijelentéseinek, melyek szerint

“olyan párbeszédre van szükség, amely maximálisan az együttműködésre törekszik, és minimálisra csökkenti a konfrontációt.”

Peking és az Európai Unió

A mostani pekingi gazdasági fórumon, mely az első volt a pandémia óta, ahol személyesen is megjelentek a résztvevők, az európaiak nagy számban képviseltették magukat, de az Egyesült Államokból csak viszonylag kevesen jöttek el. Korábban Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya a kínai fővárosban felvázolta azt, hogy milyen együttműködésre törekszik  az Európai Unió Kínával. Nem válásra – decoupling – törekszik  mint az amerikaiak, hanem de risking vagyis a kockázatok csökkentése jelzi ezt az új uniós politikát Kína irányában. Pekingben ezt sem fogadták barátságosan, de annál inkább üdvözölték Emmanuel Macron francia elnököt, aki Ursula von der Leyennel egyidőben tárgyalt a kínai fővárosban. A francia elnök elé a kínaiak leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök ezt követően jelentette ki: Európa nem akar az USA vazallusa lenni, önálló szerepre törekszik a világpolitikában.

A helyzet az, hogy az európaiak nagyon is jelen vannak a hatalmas kínai piacon, és egyáltalán nem akarják feladni azt – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

Korábban Scholz német kancellár járt Pekingben bár Biden elnök lebeszélte erről. Júniusban közös német-kínai kormányülés lesz vagyis Berlinben komolyan gondolják a tartós együttműködés folytatását.

“Kína éket akar verni az Egyesült Államok és az Európai Unió közé” – vonja le a tanulságot Nouriel Roubini, aki a Project Syndicate oldalon írta meg a tapasztalatait a pekingi gazdasági fórumról.

A G7 nagyhatalmak – az USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország és Kanada – május 19 és 21 között rendezik meg csúcstalálkozójukat Hirosimában Japánban. Az egyik legfőbb téma Kína lesz…

USA, és a fizetésképtelenség réme

Az amerikai pénzügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az adósságplafon megemelése nélkül a kormány elfogyhat a forrásokból, és június 1-jén fizetésképtelenné válhat. Ezt Janet Yellen pénzügyminiszter nyilatkozta a kongresszus vezetőinek írt levelében – írja a Financial Times.

„A legutóbbi szövetségi adóbevételek áttekintése után a legjobb becslésünk az, hogy június elejéig, és potenciálisan már június 1-jéig nem tudjuk továbbra is teljesíteni a kormány összes kötelezettségét, hacsak a Kongresszus addig nem emeli vagy felfüggeszti az adósságplafont – mondta Yellen.

Megjegyezte: a Pénzügyminisztérium értékelése az adóbevételekre vonatkozó legfrissebb adatokon alapul, de

„nem lehet biztosan megjósolni, hogy a Pénzügyminisztérium mikor nem tudja kifizetni a kormány számláit”.

Az adósságplafon, vagyis a szövetségi hitelfelvételi korlát emeléséről szóló vita örök kérdéssé vált Washingtonban. A Biden-kormányzat és a republikánusok közötti ellentét azonban felkeltette az aggodalmakat, hogy a kormány valóban fizetésképtelenség felé tart.

Yellen levelének hírére a Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden amerikai elnök felhívta Kevin McCarthy republikánus házelnököt, hogy meghívja őt egy május 9-i találkozóra a Fehér Házba a kongresszusi vezetőkkel. A meghívás a Fehér Ház stratégiájának változását jelzi, amely azt követelte a republikánusoktól, hogy emeljék meg az államadósság plafonját, és korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdés nem kerül megvitatásra.

Most azonban Biden kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni, miután a képviselőház republikánusai a múlt héten elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely megemeli az államadósság plafonját, és legalább jövőre halasztja a fizetésképtelenség kockázatát.

A törvényjavaslat, amely a GOP prioritásainak hosszú listáját és a kiadáscsökkentési tervet is tartalmazza, nem fog átmenni a demokraták által ellenőrzött szenátusban.

Az üzleti vezetők és a saját pártjának tagjai azonban sürgették Bident, hogy a törvényjavaslatot használja kiindulópontként a másik oldallal folytatott tárgyalásokhoz.

A törvényjavaslat, amely a GOP prioritásainak hosszú listáját és a kiadáscsökkentési tervet is tartalmazza, nem fog átmenni a demokraták által ellenőrzött szenátusban. Az üzleti vezetők és a saját pártjának tagjai azonban sürgették Bident, hogy a törvényjavaslatot használja kiindulópontként a másik oldallal folytatott tárgyalásokhoz.

Továbbra sem világos, hogy a demokrata vezetők készek-e tárgyalni a hitelfelvételi limit emeléséről. Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségi vezetőjének szóvivője azt mondta, hogy a május 9-i ülésen „egy új, alapértelmezett megelőzésről szóló törvény elfogadását vitatják meg”.

Yellen arra is figyelmeztetett, hogy még a fizetésképtelenség veszélye is megrázhatja a piacokat, és sokkhullámokat küldhet az egész amerikai gazdaságra.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

Mi lesz az ukrán gabonával?

Öt uniós tagállam agrárminisztere – Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia közös levelet küldött Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztoshoz. Ezek az államok leállították a gabona importját Ukrajnából, de más mezőgazdasági termékeket  is szeretnének idesorolni hiszen Magyarország például nemcsak a gabona importját állította le.

Az Európai Unió a háborúban álló Ukrajnát azzal is segíteni kívánta, hogy engedélyezte a vámhatárok ingyenes átlépését. Az orosz hadiflotta ugyanis akadályozza az ukrán gabonaszállító hajók kifutását a Fekete tengerre. Ráadásul az ENSZ és Törökország által garantált orosz-ukrán szerződés csak május 18-ig érvényes. Az oroszok addig is szisztematikusan akadályozzák az ukrán hajók kijutását a Fekete tengerre: van olyan nap amikor csak egyetlenegy hajót engednek át miközben korábban napi 10-nek adtak engedélyt.

A szárazföldi út valamiféle megoldást jelenthetne az ukrán export számára bár teljes mértékben a tengeri szállítást nem tudja pótolni. Korábban az ukrán gabonát Észak Afrikába és a Közel Keletre szállították, de miután az Európai Unió megszüntette a vámhatárt, így elkezdtek eladni Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában is. Minthogy az ukrán gabona jóval olcsóbb így a piacon kelendőnek bizonyult. Erre viszont a helyi gazdák háborodtak fel. A tüntetések hatására leállt az ukrán gabona export ezekbe az uniós államokba pontosabban csakis tranzit képzelhető el. Most az öt uniós tagállam azt szeretné elérni Brüsszelben, hogy más ukrán mezőgazdasági termékekre is terjedjen ki a tilalom. Erről a múlt héten már tárgyaltak Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztossal, akitől most intézkedést várnak.

Brüsszel csapdában

Nemcsak azért, mert jelen pillanatban egyszerre kívánja fenntartani Ukrajna támogatását és megvédelmezni az uniós gazdák érdekeit hanem, mert az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy Ukrajnát előbb-utóbb felveszi a tagjai közé. Ukrajna mezőgazdasága igen versenyképes, mert a talaj kiváló – csernozjom -, melyet a nácik annak idején vagonszámra vittek Németországba a második világháború idején -, másrészt pedig a birtok nagyság jóval meghaladja a kelet-európai átlagot: az amerikaiak, a kínaiak, a franciák, németek, hollandok stb. nagybirtokon  gazdálkodnak – viszonylag fejlett technológiával. Hogy bírja majd a versenyt ezzel a magyar, lengyel, román, bolgár és szlovák mezőgazdaság? Sehogy.

A nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket

– jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.

Ez a hivatalos USA irányvonal, melyhez minden tagállamnak rugalmasan alkalmazkodnia kell. De hogyan? Az ukrán mezőgazdaság nem az amerikainak jelent konkurenciát hanem a magyaroknak, lengyelnek stb.

Nemcsak Brüsszel van csapdában, de az érintett öt kelet-európai kormány is, mert az olcsó ukrán gabona lehetővé tenné az infláció csökkentését, amely különösen nagy gond Magyarországon, ahol 25% fölött van a hivatalos mutató is.

Amíg persze a háború tart Ukrajnában addig ez sem Brüsszelben, sem Kijevben sem az érintett öt uniós országban nem jelent napi problémát, de jól jelzi előre, hogy Ukrajna felvétele az Európai Unióba egyáltalán  nem előre lefutott folyamat – még hogyha most ezt is hangoztatják Brüsszelben és Washingtonban. Persze Brüsszel kompenzálhatná az érintett öt kis uniós tagállamot az ukrajnai gabona ügyben, de az Európai Unió is zavarban van, mert az USA rátestálta Ukrajna finanszírozásának jelentős részét: 18 milliárd eurót egy évben. Miből fogja ezt kifizetni Brüsszel? Ukrajna helyreállítási költségét 411 milliárd dollárra becsülte az IMF és a Világbank. Mennyit fizet ebből az Európai Unió?

Ukrajna pénzügyi támogatásának részletei nemigen ismertek, de az mindenképp kétségtelen, hogy eurómilliárdokról van szó. Erre sem az Európai Uniónak sem a tagállamoknak nincs elég pénze vagyis felmerül újabb közös hitelfelvétel, ami pedig újabb lépés az Európai Egyesült Államok felé.

Az Amerikai Egyesült Államok is úgy alakult meg, hogy a 13 felszabadult gyarmat Észak Amerikában egyesítette az államadósságát.

Miről tárgyalt a kínai jegybank elnöke Washingtonban?

Miközben az Egyesült Államok és Kína politikai kapcsolatai meglehetősen hűvösek négy év után először találkozott egymással a két óriás jegybankjának vezetője. Csi Kang Washingtonban részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén, ez adott alkalmat arra, hogy találkozzon Jerome Powellel, a Federal Reserve Board elnökével.

Maga Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy Kínát módfelett zavarja az, hogy a Federal Reserve Board kamatlába közvetlenül befolyásolja a konjunktúrát Kínában is, de ennek ellenére nincsen konzultációs lehetőségük sem az USA jegybank vezetőivel. Most ez megtörtént, és nem véletlenül: a gazdasági kapcsolatok ugyanis sokkal jobbak mint a politikaiak. Kína és az USA kereskedelme rekordot döntött tavaly is annak ellenére, hogy Washington számos szankciót alkalmaz annak érdekében, hogy lassítsa az együttműködést.

Decoupling  – szétválás – ez a hivatalos washingtoni politika, melyet Pekingben elutasítanak, és az eddigi együttműködés folytatását javasolják. Blinken külügyminiszter nemrég elhalasztotta pekingi látogatását a tragikomikus léggömb affér miatt.

A mostani személyes találkozó azértis fontos, mert Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális gazdaságban – ahogy erre a Pekingben megjelenő Global Times figyelmeztet. A 2008-as pénzügyi világválság idején Kínának döntő szerep jutott abban, hogy a pénzügyi krízis megoldódjon – emlékeztet a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző lap.

Telefonon utoljára 2020-ban egyeztetett egymással a két jegybank vezetője. A kínai Népbank – Pekingben így hívják a nemzeti bankot – vezetője tavaly a G20 találkozón eszmét cserélt Janet Yellen asszonnyal, az USA pénzügyminiszterével.

Kínai lobby Washingtonban

Ezt Hank Paulson egykori republikánus pénzügyminiszter vezeti, aki a 2008-as pénzügyi világválság idején épített ki szoros kapcsolatokat a kínaiakkal. Jelenleg Janet Yellen pénzügyminiszter hangoztatja azt Washingtonban, hogy a kínaiakkal együtt kell működni a globális gazdaság stabilitása érdekében. Yellen asszony többször is úgy nyilatkozott, hogy a politikai problémák ellenére szívesen ellátogatna Pekingbe, ahol persze lelkesen várják. Biden elnök egyelőre nem adott zöld utat Yellen asszonynak, mert az Egyesült Államokban mind a demokrata mind a republikánus pártban nagyon erős a Kína ellenes hangulat. Washingtonban Kína világhatalmi céljaitól tartanak – egyáltalán nem alaptalanul. Hszi Csin-ping elnök többször el is mondta, hogy célja Kína világhatalmi státuszának a helyreállítása.

Ezért nevezte Kínát első számú stratégiai ellenfélnek a Biden adminisztráció.

Ki akar hidegháborút?

Moszkva és Washington. Ki nem akar? Peking és Párizs. Ezért ünnepelték a kínai fővárosban Emmanuel Macron francia elnököt, aki onnan üzente a világnak: nem leszünk az USA vazallusa! Míg Oroszország és az USA katonai szempontokat hangsúlyoz addig a kínaiak békésen akarják elérni a világhatalmat, mert úgy érzik: az idő nekik dolgozik. A háborúval kapcsolatban emlékeznek Szun Ce mesterre, az első hadtudományi értekezés szerzőjére, aki szerint

“a háborúban az jár jól, aki kimarad belőle!”

Az USA katonai kalandjai Afganisztánban vagy Irakban, az oroszok szánalmas szereplése Ukrajnában, azt bizonyítják, hogy katonai erővel vajmi kevés tartós sikert lehet elérni. Ezért Pekingben a gazdaságra és a technológiai forradalomra koncentrálnak. A mesterséges intelligencia terén 2025-ben meg akarják előzni az Egyesült Államokat. Pekingben ezt tekintik az igazi kihívásnak, és nem a háborúzást, amelyből senki sem jöhet ki jól a huszonegyedik században.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK