Első ízben fordult elő az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna történetében, hogy egy NATO tagállamnak kémkedő embereket fogtak el – írja az Interfax hírügynökség. Egyelőre két embert tartóztattak le: egy férfit és egy nőt, mindketten katonai információkat gyűjtöttek Kárpátalján, ahol a magyar kisebbség él. Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU szerint a magyar hírszerzés egyik tisztje szervezte be a két informátort.
Mindeközben Orbán Viktor elszánt kampányt folytat Ukrajna tervezett uniós tagsága ellen. A két állam kapcsolatai már a kémügy előtt is a mélyponton voltak hiszen Zelenszkij elnököt plakátra tette a Fidesz Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel együtt.
Kísért a múlt: a katonai hírszerzés a kínaiakkal működik együtt az európai vasúti szállításban.
Az atlatszo.hu szerint a GHIBLI Kft., amely elnyerte a Védelmi Beszerzési Ügynökség tenderét kínai – magyar vegyes tulajdonban van és nem más mint a magyar katonai hírszerzés régi fedőcége, amely korábban a GRU-val, a szovjet katonai hírszerzéssel működött együtt. Akkor ugyanis a magyar hírszerzés célországra a Olaszország volt. Ez volt a munkamegosztás a Varsói Szerződésben. Az az első lépcsős katonai alakulat, melyben a fiatal Orbán Viktor szolgált, és amelynek a parancsnoksága Zalaegerszegen volt, a Varsói Szerződés tervei szerint a szovjet csapatokkal együtt Észak Olaszországot foglalta volna el, hogy a milánói dómra kitűzze a vörös zászlót.
Ki a magyar tulaj jelenleg a GHIBLI-ben? Horváth László, a karcagi magyar konzul, aki a szintén karcagi Varga Mihály jegybank elnök keleti kapcsolata. Hol végezte tanulmányait Horváth László, Varga Mihály keleti pénzeinek kezelője? A nyolcvanas években Moszkvában a KGB határőr akadémiáján.
Kínai ezred a Vörös téren Moszkvában
Nemcsak Hszi Csin-ping elnök vesz részt az ünnepségeken Moszkvában, ahol a náci Németország feletti győzelem nyolcvanadik évfordulóját ünneplik, hanem egy kínai ezred is, amely jelképezi a fegyverbarátságot Kína és Oroszország között.
Ennek régi hagyománya van: Lin Piao marsall kínai hadügyminiszter fiatal korában részt vett a sztálingrádi csatában, amely megfordította a második világháború menetét. A pekingi vezetésen belül ő képviselte az orosz vonalat. Amikor Mao elnök úgy döntött, hogy lepaktál az Egyesült Államokkal, és Csou En-laj miniszterelnök megszervezte a találkozót Kissinger külügyminiszterrel 1972-ben akkor Lin Piao marsall, aki Mao kinevezett trónörököse volt, családjával együtt a Szovjetunióba akart menekülni ám repülőgépét Mongólia fölött lelőtték. Kína és az USA stratégiai szövetséget kötött a Szovjetunió ellen, amely sokáig kitartott ám Gorbacsov idején megindult az enyhülés: az első számú szovjet vezető 1989-ben Pekingben tett látogatást. Épp akkor amikor a diákok elfoglalták a Tienanmen teret. Gorbacsov arcán látszott a megdöbbenés: mi lesz, ha nálunk is ez következik be? A kínai hadsereg felszámolta a diákok tiltakozó akcióját – több ezer halottal. A Szovjetunió megbukott 1991-ben, és Teng Hsziao-ping, Kína első számú vezetője, aki tanulmányait Moszkvában végezte még a húszas években, kiadta a jelszót:
“a politikai diktatúrán nem változtatunk, de a gazdaságban minden megváltozhat nehogy a Szovjetunió sorsára jussunk!”
Kína ma már egyenrangú nagyhatalom az Egyesült Államokkal miközben Oroszország továbbra sem találja a fejlődés kulcsát. Amikor Sztálin fogadta Mao elnököt a Kremlben egy évvel azután, hogy a kínai kommunisták átvették a hatalmat Pekingben – 1949 – még egyértelműen Moszkva volt az erősebb fél, ma már Hszi Csin-ping kínai elnök az, aki döntő szerepet játszik az ukrajnai háborúba belerokkant Oroszország támogatásában. Míg Oroszország háborúzik a Nyugattal addig Kína együtt akar működni vele. Peking számára a legfontosabb az USA, amellyel hamarosan megkezdődnek a tárgyalások Svájcban a kereskedelmi háború elkerüléséről.
Az Európai Unióval közben Kína szervezi az együttműködést Trump ellen, hogy olyan világkereskedelmi együttműködést hozzon létre, amelyből Trump elnök maga zárta ki magát a vámháborúval.
Orbán Viktor közben a nagy eurázsiai együttműködésről álmodik, amely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tart az Európai Unió, Oroszország és Kína részvételével. Trump elnök viszont megüzente Palladino megbízott ügyvivővel, hogy a kínai kapcsolat leépítését kívánja és amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlását orosz vezetékes gáz helyett. A magyar diplomácia pácban, mert egy Trump – Putyin – Hszi Csin-ping találkozóban reménykedett Moszkvában, ahol természetesen ott feszített volna Orbán Viktor is. Csakhogy az USA nem fogadja el Orbán Viktor álmát, a nagy eurázsiai együttműködést, mert az ellentétes világhatalmi érdekeivel.
