Ferenc pápa jezsuita volt, és utódának egy Szent Ágostont követő szerzetest választott a pápai trónra. Ferenc pápa mindig is világegyházban gondolkodott: Szent Ágoston színes bőrű volt, és Afrikából érkezett Rómába.
Az új pápa édesapja francia, és korábban Chicago érseke volt, ez pedig éppúgy világváros mint Buenos Aires ahonnan Ferenc pápa érkezett. Robert Francis Prevost igen fontosnak tartja a katolikus egyház szociális küldetését éppúgy mint Ferenc pápa. Tapasztalatok szerzésére épp Ferenc pápa küldte utódát Peruba, ahol megszerezte az állampolgárságot is vagyis jól ismeri Latin Amerikát is, ahol a világ katolikus népességének a 40%-a él. XIV. Leó nevet vette fel az új pápa, és ez is a szociális küldetésre utal hiszen XIII. Leó a XIX. és a XX. század fordulóján hirdette meg a keresztényszociális gondolatot.
A 267-ik pápa az első, aki az Egyesült Államokban született, így érthető, hogy Donald Trump sietett gratulálni, de valójában savanyú a szőlő, az USA elnöke konzervatív pápát szeretett volna, aki visszacsinálja Ferenc pápa reformjait.
A katolikus egyházfő szemben állt Trump politikájával különösen a migránsok tömeges kiutasításával. Ferenc pápa egyik utolsó döntése az volt, hogy olyan érseket állított a washingtoni egyházmegye élére, aki szókimondóan bírálta Trump migráns politikáját.
Ferenc pápa forgatókönyve valósult meg
Az argentin pápa olyan bíborosokkal töltötte fel a katolikus egyház vezetését, akik hozzá hasonlóan progresszív nézeteket vallottak, de az utódnak meg kellett szereznie a kétharmados többséget. Ezért a nyilvánosság előtt a progresszív tábor jelöltjének Pietro Parolin olasz bíboros számított, a nagyhatalmú Segretario, a Vatikán miniszterelnöke, Ferenc pápa szövetségese. Ezért a konzervatív bíborosok össztüze rá irányult. A Trump diplomácia által támogatott lejárató kampány három pontban bírálta Pietro Parolin bíborost: az egészségi állapota gyenge – ezt a Vatikán rögtön cáfolta -, évtizedekkel korábban elnéző volt pedofil papok ügyeivel kapcsolatban, a harmadik, a főbűn pedig az volt, hogy alkut kötött a kínai kommunista párttal az ottani katolikus egyház működésének érdekében.
Parolin bíboros így nem szerezhette meg a kétharmados többséget, de amúgy sem lehetett sok esélye hiszen a bíborosok többsége nem akart olasz pápát, mert azok többsége túlságosan is belekeveredett az olasz belpolitikába és kevéssé foglalkozott a világegyház ügyeivel holott a katolicizmus jövője nem Európában van hanem az amerikai kontinensen, Afrikában és Ázsiában.
Prevost bíboros az amerikai kontinens képviseletében került Szent Péter trónjára, ahol folytathatja Ferenc pápa irányvonalát.
Erdő Péter bíboros a konzervatívok jelöltje volt, ezért nem lehetett esélye, hiszen a progresszív irányzat jelenleg többségben van a bíborosi kollégiumban.
Ferenc pápa azzal is tisztában lehetett, hogy világválság van, túlságosan hosszú pápaválasztás csökkentette volna a Vatikán akcióképességét. A viszonylag fiatal – 69 éves pápa – még sokáig hatalmon lehet. Erkölcsi tekintélyével ellensúlyozhatja Trump és követőinek politikáját, amely az erő felmutatásán alapul, és Ferenc pápához hasonlóan a nép, a szegények pápájává válhat egy olyan világban, melyben mind nagyobbak az egyenlőtlenségek a szupergazdagok és az átlagpolgárok között, és ez megkönnyíti az olyan demagóg populista politikusok érvényesülését mint Donald Trump, Milei, az argentin Trump vagy épp Orbán Viktor.
