Kezdőlap Címkék Kém

Címke: kém

Kínának kémkedett az orosz akadémikus

Tengeralattjárókkal kapcsolatos katonai titkokat adott el Kínának Oroszország egyik legmegbecsültebb tudósa. Házi őrizetbe helyezték a Tudományos Akadémia Arktika részlegének fejét.  A 78 esztendős akadémikust súlyos börtönbüntetés fenyegeti, ha a vádak beigazolódnak.

Valerij Mitko akadémikus ügyvédje elmondta, hogy a hatóságok már februárban letartóztatták a tudóst, most pedig októberig meghosszabbították az előzetest. “A tudós Kínában tanított majd tett körutat, és ott adott át katonai titkokat. Amint hazatért, a lakásában házkutatást tartottak és letartóztatták hazaárulás gyanújával” – mondta el az ügyvéd a TASZSZ hírügynökségnek.

Oroszország és Kína két jóbarát, de…

Az Interfax hírügynökség értesülései szerint az akadémikus 2017 óta dolgozott a kínaiaknak. Elsősorban a tengeralattjárók észlelésével kapcsolatos szonár érdekelte a kínaiakat, akik beszálltak az északi sark körüli versengésbe annak ellenére, hogy tőlük elég távol fekszik ez a terület. Stratégiai fontossága és gazdag tengeralatti ásvány kincsei miatt azonban nagyon is érdekli Pekinget az Arktika éppúgy mint az USA-t, Kanadát, Norvégiát és persze Oroszországot.

Ki az a Valerij Mitko?

Hivatalos életrajza szerint a flottánál szolgált 1963 és 1994 között. Sokáig teljesített szolgálatot tengeralattjárókon. Tudományos munkával csak azóta foglalkozik, hogy nyugdíjba vonult a flottától. A feladata az volt a Tudományos Akadémia Arktika részlegében, hogy megindokolja Oroszország “jogos érdekeit ” a térségben.

A katona-akadémikus Kínában is oktatott nevezetesen Dalien városában. Ez a kínai hadiflotta egyik legfontosabb kikötője, és itt van a flotta akadémiája. Ezen tanított Valerij Mitko, akit az orosz kémelhárítás gyanúja szerint beszervezhettek a kínaiak. A két nagyhatalom szorosan együttműködik ugyan, de nincs közöttük katonai szövetség. A Szovjetunió az ötvenes években épp erre hivatkozva tagadta meg a nukleáris technológia átadását Kínának. Ezzel kezdődött meg a szakadás a két kommunista nagyhatalom között, mely azután szakításhoz vezetett. Azóta helyreállt a barátság: amikor nemrég Oroszország a második világháború óta a legnagyobb hadgyakorlatot rendezte meg a Távol Keleten, akkor azon a kínaiak is részt vettek. De a barátságba nem fér bele a kémkedés – ezt kívánta megmutatni Moszkva azzal, hogy letartóztatta a Kínából hazatért akadémikust, akit húszéves börtönbüntetés fenyeget hazaárulás miatt Oroszországban.

Diplomata kémkedett Kínának

Soha rosszabbkor nem jöhetett volna Angela Merkel kancellárnak és a kínaiaknak a hír, hogy német diplomata kémkedett Kínának az Európai Unióban. Eközben a kínaiak amellett lobbiznak Európában, hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját vegyék meg az EU tagállamai.

Németország az Európai Unió legerősebb állama, ezért döntése túlmutat az országhatárokon. Amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten győzködte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy vesse el a kínaiak technológiáját, mert az nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor azt a választ kapta: Magyarország Németországra és Franciaországra figyel ebben a kérdésben. Aztán persze kiderült, hogy Orbán Viktor már réges régen megígérte a kínaiaknak, hogy a Huawei vezetheti be az ötödik generációs rendszert Magyarországon. Németországnak mostanában kell dönteni. Merkel kancellár azon a véleményen van, hogy nem szabad kizárni a kínaiakat a tenderből nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A kancellár asszony a Financial Times-nak elmondta: ebben a kérdésben megosztott nemcsak a német vezetés, de maga a CDU is.

A kémkedő diplomata is CDU tag

Legalábbis ezt állítja a német sajtó – prágai forrásokra hivatkozva. A cseh Hospodárske Noviny (HN) szerint Gerhard Sabathilról, a konzervatív CDU tagjáról van szó, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik. A diplomata az EU fontos testületeiben dolgozott: például versenyjogi területen is volt befolyása. Épp ott, ahol a kínaiak érdekei összeütköztek az uniós szabályokkal. A német diplomata a hírek szerint két lobbistát is beszervezett, akik a kínaiak érdekében cselekedtek Brüsszelben. Nem kizárt persze, hogy a német diplomata kettős ügynök volt, aki menetközben tájékoztatta ténykedéséről a német kémelhárítást,

A Huawei ügy politikai döntés

Sarkára áll-e Európa vagy sem az Egyesült Államokkal szemben? Ezt kérdezte lényegében Vang Ji külügyminiszter Brüsszelben. Mi partneri kapcsolatot ajánlunk – fűzte hozzá, de nem titkolta: ha az EU vagy bármelyik tagállam kizárja a Huaweit a tenderből, akkor ennek negatív következménye lesz a Kínához fűződő viszonyra. Aki minket diszkriminál, azt mi is diszkrimináljuk – ezt üzenik a kínaiak. Ezért oly óvatos Angela Merkel kancellár. A német hírszerzés főnöke viszont egyértelműen fogalmazott: “nem bízhatunk meg egy olyan külföldi cégben, mely szoros kapcsolatban áll a kommunista párttal illetve a kínai hírszerzéssel!”

A kémügy ellenére szívesen látott vendég Belgrádban Putyin

Erről nyilatkozott a hamburgi Der Spiegelnek Aleksandar Vucic szerb elnök. A nacionalista politikus, aki a háborús bűnös Szlobodan Milosevics szóvivője volt egykor, most nagy barátja Vlagyimir Putyinnak és Orbán Viktornak. Ezenkívül be szeretne lépni az Európai Unióba.

Ez a portfolió az Európai Unióban Várhelyi Olivérhez tartozik majd vagyis nem lesz hátrány Szerbia számára Orbán Viktor barátsága. Dehát az igazi nagy barát mégiscsak Vlagyimir Putyin , aki a Balkánon szeretné eljátszani a cárok szerepét: minden szlávok vezérének képzelheti magát. Igaz, hogy az Európai Unió erről más véleményen van. Horvátország és Szlovénia is csak mérsékelten lelkesedik Putyinért éppen, mert Belgrádban oly közeli barátnak tekintik őt.

Miért kémkedtek nálunk?

Ezt kérdezte Aleksandar Vucic elnök amikor kiderült, hogy az orosz nagykövetség egyik katonai attaséja egész kém hálózatot épített ki Szerbiában. Akcióinak egy részét lefilmezték. Ebből kirobbant a botrány, amely annális kínosabb volt, mert Putyin elnök december negyedikén Belgrádba érkezik. Olyan jók a kapcsolataink Oroszországgal, hogy ezt kém ügyek nem zavarhatják meg – hangsúlyozta Aleksandar Vucic, aki a hamburgi Der Spiegelnek nyilatkozott.

Kémjátszma

Kína át akarja venni az irányítást Ausztráliában? Ezt nyilatkozta a sajtónak a kémelhárítás feje miután kihallgatott egy kínai kémet, aki menedékjogot kért Ausztráliában.

Vang William Liqiang nemcsak Ausztráliában kémkedett Pekingnek, de Hongkongban és Tajvanon is. Családjával együtt menekült Ausztráliába, ahol a kémelhárítás kihallgatta őt. A sajtóban most először szólalt meg. Elsősorban arról kérdezték, hogy mit csinált Hongkongban hiszen ott hetek óta folynak a megmozdulások Pekinggel szemben. Az árulóvá vált kém elmondta: az egyetemisták közé épült be, és rendszeresen hacker akciókat folytatott az ellenzéki mozgalom megzavarására. Tajvanon a választásokat próbálta meg befolyásolni Peking javára. Elmondta, hogy a jövő évi elnökválasztásra kidolgozott programja van a kínai titkosszolgálatnak. Elárulta a hongkongi és a tajvani hírszerzők nevét, így komoly kárt okozott Pekingnek. Ha visszavisznek Kínába, akkor halott ember vagyok! – nyilatkozta a sajtónak.

Ausztráliában elsősorban a politikai életet akarja befolyásolni a pekingi titkosszolgálat – hangsúlyozta az átállt kém. Hosszútávra kidolgozott programja van erre. A kémelhárítás főnöke szerint nagyon komolyan kell venni ezt a fenyegetést. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök úgy nyilatkozott az eset kapcsán, hogy bízik a hazai kémelhárításban, mely képes megakadályozni azt, hogy a kínaiak átvegyék az irányítást Ausztráliában.

Nyüzsögnek a kínai és orosz kémek Brüsszelben

0

Legkevesebb 250 kínai és 200 orosz hírszerző dolgozik a belga fővárosban, mely nemcsak az Európai Uniónak, de a NATO-nak is központja. Erről nyilatkozott az Európai Unió “külügyminisztériumának” magát megnevezni nem kívánó munkatársa a Welt am Sonntag tudósítójának. Federica Mogherini külügyi főképviselő intézménye felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség szerint kerüljenek el bizonyos éttermeket az uniós székház körül, mert ott a “falnak is füle van”! Az orosz hírszerzők jelenléte már a szovjet idők óta megszokott Brüsszelben, de a kínaiak előretörése ezen a téren is érezhető. Ma már valószínűleg övék a legnagyobb hírszerző csapat az EU és a NATO központjában.

Mások sem tétlenkednek

Az amerikai Nagy Testvér is figyel. A német lap emlékeztet arra, hogy 2003-ban egy uniós épületet teljesen bepoloskázva találtak. Sosem derült ki, hogy ki végezte a piszkos munkát, de a jelek az amerikaiakra illetve a Moszadra utaltak. Igen aktívak Marokkó hírszerzői is Brüsszelben – közölte a magát megnevezni nem kívánó uniós tisztviselő a Welt am Sonntag tudósítójával. Az uniónak komoly problémát jelent, hogy nincs megfelelő biztonsági szolgálata, amely fel tudná venni a versenyt a nagyhatalmak hírszerzőivel. Pedig az Európai Unió döntései egyre több államot és céget érdekelnek hiszen olykor dollár milliárdokról határoznak Brüsszelben.

Májusban választásokat tartanak, az EU vezérkara megújul. Sok más mellett az is a feladata lesz, hogy hatékonyabbá tegye a kémelhárítást, mert Brüsszel a jövőben még inkább a kínaiak és az oroszok érdeklődésének előterébe kerül, nem is beszélve a többiekről hiszen egyre többen kíváncsiak arra, hogy a világ legnagyobb gazdasági közössége milyen álláspontot foglal el a globális politika és gazdaság ügyeiben.

Az FBI elkapta Makarenkot – folytatódik az USA-orosz kém háború

0

Egyetlen orosz állampolgár sincsen biztonságban az Egyesült Államokban, mert bárkit letartóztathatnak – nyilatkozta a moszkvai külügy egyik államtitkára azt követően, hogy az FBI őrizetbe vett egy Dmitrij Makarenko nevű orosz állampolgárt Saipan szigetén. Az Egyesült Államokhoz tartozó sziget a gengszterek paradicsoma, mert Washingtontól távol csak csekély az ellenőrzés. Dmitrij Makarenkot mégiscsak elkapták méghozzá egy 2013-as ügy miatt. Akkor egy másik orosszal együtt a Nemzeti Gárda sötétben használatos fegyverzete után érdeklődtek Floridában. Társát lekapcsolták, jelenleg is börtönbüntetését tölti. Ha elítélik, akkor Dmitrij Makarenkot 45 éves börtönbüntetés fenyegeti az USA-ban.

A moszkvai hatalomhoz közelálló Rt.com portál megjegyzi az amerikaiak egyre másra tartóztatnak le orosz állampolgárokat kémkedés címén. Például Marija Butyinát, aki befolyásos republikánus honatyákkal tartott fenn bensőséges kapcsolatot Washingtonban. A fiatal orosz nő vádalkut kötött a hatóságokkal, és ez nyugtalanítja Moszkvát, mert sz oroszok nem tudják mennyit mondhatott el az Egyesült Államokban működő orosz hírszerző hálózatról. Ezért az oroszok gyorsan elfogtak egy amerikai kémet Moszkvában. Az egykori tengerészgyalogos állítólag egy régi orosz bajtársának az esküvőjére jött az orosz fővárosba. Az orosz kémelhárítás szerint viszont kémkedett az USA javára.

Putyin elnök újévi levelében újabb csúcstalálkozót javasolt Donald Trumpnak. Aki egyelőre nem ég a vágytól, hogy újra lássa Putyint, mert ellene vizsgálat folyik Washingtonban. Mueller különleges ügyész azt firtatja támogatták-e az oroszok Trump megválasztását 2016-ban? Ebből a szempontból fontos lehet Marija Butyina vallomása, aki a kérdéses időszakban republikánus honatyákkal tartott fenn bensőséges kapcsolatot. A republikánus párt egyik vezetőjéhez férjhez is ment, bár a befolyásos amerikai férfiú az apja lehetett volna. A republikánus párt kezdetben egyáltalán nem lelkesedett Donald Trumpért, aki aztán mégiscsak elnyerte a támogatásukat és ezzel a Fehér Házba is eljutott. Az amerikai-orosz kém háború tehát Trump jövőjét is érintheti. Az amerikai elnök ettől függetlenül tavaly vígan közölte nyolc évig kíván a Fehér Házban lakni Washingtonban.

Kémháború Moszkva és Washington között

Kémkedéssel gyanúsítanak egy volt tengerészgyalogost Oroszországban. Akár húszéves fegyház büntetéssel számolhat Paul Wheelan. Fivérének beszámolója szerint semmiképp sem kémkedhetett, mert csupán egy barátjának az esküvőjén akart résztvenni Moszkvában. Orosz barátjával együtt szolgáltak annak idején az amerikai tengerészgyalogságnál.

A 48 éves Paul Wheelan Kanadában született. Miután leszerelt a tengerészgyalogságtól a biztonsági iparban helyezkedett el. Jelenleg a BorgWagner cég biztonsági igazgatója.
A BorgWagner autóalkatrészeket állít elő, központja Detroitban van (Michigan állam, USA).
A cég is cáfolja, hogy biztonsági igazgatója kémkedett volna Oroszországban, és kéri a külügyet: lépjen fel az érdekében Moszkvában.

Az AFP hírügynökség értesülései szerint azért csaptak le Paul Wheelan-re, hogy egy Amerikában folyó orosz kémpert befolyásoljanak. A fiatal Marija Butyina azzal a megbízatással érkezett az Egyesült Államokba, hogy befolyásolja az amerikai belpolitikát. A fiatal és csinos nő befolyásos republikánus honatyákkal tartott fenn kapcsolatot. Egyikükhöz férjhez is ment. Aztán a kémelhárítás elkapta. Kezdetben mindent tagadott, de azután megtört. Az enyhébb büntetés reményében alkut kötött a hatóságokkal és kitálalt. Elismerte, hogy orosz összeesküvés részese volt, melynek célja az USA belpolitikájának a manipulálása volt. Vallomása érintheti azt a vizsgálatot is, mely Trump elnök ellen folyik orosz kapcsolatai ügyében. Az AFP szerint a most lefogott ex tengerészgyalogost esetleg kicserélhetik Marija Butyinára.

Putyin elnök újévi levelében ugyan azt írta Trumpnak, hogy kész vele minden kérdést megvitatni, de a kémek háborúja nem tartozik ebbe a körbe. A Szkripal ügy óta igen feszült az USA és Oroszország titkosszolgálatainak kapcsolata. Szkripal ezredes ugyanis az USA-nak és Nagy Britanniának árulta el a GRU titkait. Cserébe védelmet kért és kapott. Nagy Britanniában aztán a GRU ügynökei megpróbálták meggyilkolni, és ezt mind a brit mind az amerikai titkosszolgálat hadüzenetnek tekintette. Újabb szankciókkal sújtották Moszkvát. Trump ettől függetlenül találkozott Helsinkiben Putyin elnökkel. Legutóbb Buenos Airesben lett volna amerikai-orosz csúcstalálkozó, de ezt Trump az utolsó pillanatban lemondta az orosz-ukrán flotta incidensre hivatkozva. Az újabb kém háború aligha segíti elő egy újabb csúcstalálkozó megrendezését, pedig Putyin szerint Oroszország és az USA viszonya a legfontosabb a világ biztonsága szempontjából.

Francia főtisztviselő Észak-Koreának kémkedett

Párizs mellett letartóztatta a kémelhárítás Benoit Quennedey-t, aki a szenátus főtisztviselője és a francia-koreai baráti társaság elnöke. Lakásán házkutatást tartottak. 2005 óta gyakran felkereste Észak-Koreát, melyről több művet is közzétett. A szenátus főtisztviselője az ENA államigazgatási főiskolát végezte el, vagyis ugyanolyan diplomája van mint a francia politikai elit többségének.

Észak Korea az új sárkány – ezzel a címmel tett közzé tanulmányt, mely mosolyra késztethette a szakértőket. Kissé túlságosan optimistán ítélte meg a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer esélyeit a gyors felzárkózásra.

Az persze kétségtelen tény, hogy Kim Dzsongun találkozott Donald Trump-pal Szingapúrban. Ezek után komoly remények ébredtek Észak Koreában, de ezekből egyelőre nem sok valósult meg, mert megmaradtak az amerikai szankciók a nemzeti kommunista diktatúrával szemben. Ilyen körülmények között  pedig kevesen akarnak befektetni Kim Dzsongun rendszerébe. Donald Trump új csúcstalálkozóra készül a duci diktátorral, de erre valószínűleg már csak jövőre kerülhet sor.

Nem ígért szexet az orosz kémnő

0

A 29 éves Marija Butyina jelenleg egy washingtoni börtönben várja, hogy az ügyészség kémpert indítson ellene. Azzal vádolják a fiatal nőt, hogy Trump elnök közelébe akart férkőzni a 2016-os választási kampány idején.

Ez végül is nem járt sikerrel, de Trump fiával sikerült találkoznia. Minderről beszámolt orosz főnökének, Alekszandr Torsinnak, aki Putyin elnök egyik bizalmasa. Az ügyészség Washingtonban korábban azt állította, hogy Marija Butyina szexet ajánlott idősebb amerikai uraknak, ha megkönnyítik az előrejutását.

Kiderült, hogy ezt állítását az ügyészség nem tudja bizonyítani, ezért ezt a vádat ejtették, de továbbra is fenntartják, hogy Marija Butyina az orosz kormány megbízásából férkőzött be az Országos Fegyver Szövetségbe, amely Trump egyik fő szponzora volt az elnökválasztáson.

A furcsa kémpert az ügyészség folytatja le Washingtonban.

Vagyis, nem Robert Mueller különleges ügyészre bízták, aki Trump és az oroszok szerteágazó kapcsolatait vizsgálja.

Trump vesztes ellenfele, Hillary Clinton változatlanul állítja, hogy az oroszok miatt veszített. Az amerikai kémelhárítás ugyanis bebizonyította, hogy az orosz hírszerzés feltörte Hillary Clinton adatbázisát, és onnan kompromittáló dokumentumokat juttatott el Trump kampány csapatához. Az USA a hacker akció miatt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben. Marija Butyina mint egyetemista tartózkodott az Egyesült Államokban, és eközben próbált meg közel férkőzni Donald Trumphoz. Ez végülis valószínűleg nem sikerült, bár az ügyészség vizsgálata még nem ért véget.

Közben több könyv állítja az USA-ban és Nagy Britanniában, hogy

Putyin elnök valamilyen kompromittáló dokumentumokkal sakkban tartja Donald Trumpot.

A két elnök Helsinki találkozója kapcsán felerősödtek ezek az állítások, de egyértelmű bizonyítékokkal senki sem szolgált. Az ellenzéki demokraták mégis impeachmentet emlegetnek, vagyis az orosz kapcsolatokra hivatkozva akarják eltávolítani Donald Trumpot a Fehér Házból.

Jelenleg többségben vannak a washingtoni kongresszusban a republikánusok, akik kiállnak Trump mellett. Ha azonban novemberben veszítenek a választásokon, akkor felerősödhetnek a hangok Washingtonban, hogy Trump mondjon le, vagy pedig jogi úton távolítják el a Fehér Házból.

Trumpnak az esze ágában sincs lemondani: nemrég jelentette be, hogy 2024-ig kíván a Fehér Házban maradni.

Marija Butyináról itt írtunk hosszabban.

Iránnak kémkedett egy izraeli miniszter?

0
Gonen Szegev
Forrás: Knesszet

Az iráni hírszerzés vezetője beszélt erről. Izraelben már korábban meggyanúsították Gonen Szegev volt energiaügyi minisztert, hogy Iránnal dolgozott.

Mahmúd Alavi iráni hírszerzési miniszter úgy fogalmazott: ellenőrzésünk alatt tartottuk egy ellenséges ország miniszterét. Ezt mintegy mellékesen jelentette be, amikor arról beszélt, hogy több tucat külföldi kémet fogtak el az országban. Köztük sok a kettős állampolgár, a hírszerzés szerint különböző állami intézményekbe épültek be.

A miniszter nem nevezte meg, melyik „ellenséges ország” miniszteréről van szó,

de több médium egyből az egykori izraeli energiaügyi miniszterre, Gonen Szegevre gondolt.

A Jediót Ahronót honlapja azt írja: Szegev 1995-96-ban töltött be miniszteri posztot, majd üzletember lett. Gyanús ügyei voltak, 2004-ben ecstasy tablettákat akart nagy mennyiségben Izraelbe csempészni. Börtönben ült 2007-ig.

Ezután külföldön élt, 2012-ben, Nigériában kerülhetett kapcsolatba az ottani iráni nagykövetséggel. Ezért júniusban

kémkedés miatt vádat emeltek ellene

Izraelben. Ő egyébként azt állította: át akarta verni az irániakat, és hősként akart hazatérni.

Ilyen magasrangú áruló még nem volt Izraelben és Iránnak sem sikerült soha ilyen magasrangú vezetőt beszervezni egy másik államban.

Kémek nem csak ellenséges viszonyban lévő országokban dolgoznak, hanem például az Európai Unió központjában is. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

FRISS HÍREK

Alkuk

Hogy mi van?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK